A SciWriter szerkesztőprogram

Átírás

1 A SciWriter szerkesztőprogram A SciWriter egy könnyen használható XML alapú szerkesztőprogram beépített WYSIWYG-stílusú egyenletszerkesztővel, mely alkalmas matematikai dokumentumok és bármely matematikai oktatási segédanyag létrehozására. A SciWritert használva a dokumentumokat lehetséges XHTML 1.1-ként, MathML 2.0 prezentáció markuppal menteni. Egy SciWriter dukomentum LaTeX-be exportálható, a MikTeX rendszert felhasználva pedig PDF-ként, postcriptként vagy magas minőségű layouttal ellátott DVI-ként is megjelenhet. A SciWriter dokumentum webes felületen megjeleníthető XHTML+MathML-ként vagy olyan (X)HTML-ként, melyben az egyenletek képpé alakítottak. A SciWriter matematikai betűszedési rendszere teljesen a dokumentum interfészébe integrált, így nem igényel külön egyenletszerkesztő ablakot (mint a Word + MathType). A matematikai formulák közönséges szövegként létrehozhatók és szerkeszthetők, lehetővé téve a gyors és hatékony írást. A komplex egyenleteket így gyorsan és könnyen beüthetők. A matematikai kifejezések paragrafusszöveggel a sorok közé illeszthetők vagy megjelenített kifejezésekként (igény szerint számozva) gombnyomásra vagy gyorsparancsokkal: Ctrl+M, Ctrl+D. Gyorsparancsok több mint 1000 matematikai szimbólum és szerket számára elérhetők. Megjelenített matematikai eszköztárak az 1. táblázatban láthatók. A matematikai szimbólumok egérkattintással választhatók.

2 1. Táblázat: Az elérhető matematikai szimbólumok táblázata Minden matematikai szimbólum és operátor egér használata mélkül is beilleszthető.

3 1. Példa: a matematikai nem eleme operátor (, lásd 2. ábra) beszúrása 1. lépés: Alt+O billentyűparancs megnyitja a Operátor beszúrása párbeszédablakot 2. lépés: notel beírása kiválasztja a nem eleme nevű szimbólumokat 3. lépés: OK lenyomása beszúrja a szimbólumot 2. ábra: Matematikai szimbólum beillesztése Eszköztár elrejtéséhez vagy mutatásához nyissa meg a Customize Toolbar párbeszédablakát és kattintson az elrejteni vagy mutatni kívánt eszköztárra (lásd 3. ábra).

4 3. ábra: Testreszabás Eszköztár párbeszédablak Az aktuális dokumentum minden tulajdonsága meghatározható a Dokumentum Tulajdonságai párbeszédablakban (lásd 4. ábra), mely elérhető a Nézetből a következő kategóriákban: SciWriter megjelenés, környezet, általános tulajdonságok, általános szöveg, fejléc, Latex export, MetaData, számozási sémák, (oldal-, hosszanti- és paragrafus) margók.

5 4. ábra: Dokumentum beállításai párbeszédablak SciWriter jellemzők A számítógép algebrai rendszereivel kölcsönösen működőképes.

6 A legtöbb számítógépes algebrai rendszer támogatja a MathML importját és exportját. Itt két matemaikai csomagot fogunk megvizsgálni a Maple-t a MapleSofttól és a Mathematicát a Wolfram Research-től. Interoperabilitás Mathematicá-val Másolás és beillesztés SciWriterből Mathematicá-ba Az 5-ös ábra mutatja, milyen egyszerű egy változó funkciójának a kifejezését a SciWriter-ből kimásolni (billentyűparancs: Ctrl+C) és a Mathematicá-ba illeszteni (billentyűparancs: Ctrl+V)

7 5. ábra: Másolás és beillesztés Másolás és beillesztés SciWriterből Mathematicá-ba Ahhoz, hogy egy matematikai kifejezést a Mathematicá-ból a SciWriter-be másoljunk, ki kell jelölnünk a kifejezést, majd jobb egérgombbal a felbukkanó menüből kiválasztani a MathML almenüpontot a Mentés Másként menücsoportban (lásd 6-os ábra).

8 6. ábra: Másolás Mathematica-ból Interoperabilitás Maple-lel Másolás és beillesztés SciWriterből Maple-be Csakúgy, mint a Mathematica esetében, matematikai kifejezéseket a hagyományos billentyűparancsokat (Ctrl+C, Ctrl+V) használva másolhatunk és beilleszthetünk SciWriterből Maple-be.

9 7. ábra: Másolás és beillesztés Másolás és beillesztés Maple-ből SciWriterbe Az is lehetséges, hogy MathML kifejezéseket másoljunk és illesszünk be Maple-ből SciWriterbe. A kiválasztott matematikai kifejezés a Maple-ben MathML-re fordíthatjuk, ha exportáljuk mint MathML-kódolt szöveget. Ez a szöveg egy Maple nyomtatható vagy továbbalakítható

10 karakterláncot eredményez. A formulák a felhasználó által definiált felbukkanó menüben is konvertálhatók (8. ábra) a MathML prezentációs markup exportálásával, amely szolgáltatást a SciWriter is támogat. 8. ábra: Konvertálás Maple-ből 2. példa: az a+2*b formula exporálása Maple-ből SciWriter-be 1. lépés: Gépelési parancs: MathML[ExportPresentation]( a + 2 * b ); 2. lépés: A Maple visszaadott karakterláncának mely egy MathMLkódolt formula másolása (Ctlr+C) "<mathxmlns=' /mi><mo>+</mo><mrow><mn>2</mn><mo>&invisibletimes;</mo>< mi>b</mi></mrow></mrow></math>" 3. lépés: A másolt karakterlánc beillesztése a SciWriterbe, ahol a kódolt formula ebben a formában jelenik meg: "a+2b" Valahányszor egy matemaikai kifejezést a vágólapra másolunk, az MathML-ként kódolódik. Ez lehetővé teszi, hogy bármely alkalmazásba, mely képes a MathML-t interpretálni, másolhassuk és beilleszthessük a SciWriterből származó matematikai kifejezéseket. Általános szerkesztési lehetőségek A SciWritert matematikai dokumentumok létrehozásának a szerkesztésében sokat segíthetnek az alábbi szerkesztési lehetőségek:

11 1. Könnyen használható grafikus interfész, mely hasonlít a leggyakrabban használt szövegszerkesztőkéhez. 2. Automatikusan generált tartalomjegyzék hogy beillesszünk egy tartalomjegyzéket, elegendő egy kattintás az Eszközök, Tartalomjegyzék beillesztése menüpontra vagy az F8 gyorsparancs. A tartalomjegyzék megjelenítésére és összecsuklására használható az egérkattintás a +/- jeleken. 3. Automatikus számozott bekezdésfejlécek - nem számozott bekezdés is lehetséges a első baloldali legördülő menüből történő kiválasztással 4. Automatikusan számozott ábrák, táblázatok és egyenletek 5. A bekezdésekbe, táblázatokba, ábrákba, egyenletekbe, bibliográfiai rekordokba, tételkörnyezetekbe, lábjegyzetekbe történő keresztutalások kényelmes kezelése a kersztutalás eszköztár segítségével 6. Többszintű visszavonás és mégis funkciók 7. testreszabható tételkörnyezetek, pl. bizonyításokra, axiómákra, definíciókra stb. Könnyen kiválasztható az első baloldali legördülő menüből mint specifikus paragrafus-stílus. A következő tételkörnyezetk érhetők el: Acknowledgement, Algorithm, Axiom, Case, Claim, Comment, Conclusion, Condition, Conjecture, Colloraly, Criterion, Definition, Example, Exercise, Lemma, Notation, Problem, Proof, Proposition, Remark, Solution, Summary, Theorem. Számozott vagy nem számozott opciók közül választhatunk a Dokumentum Tulajdonságai párbeszédablakból (4. ábra), a számozási sémák kategóriájában. 8. Helyesírásellenőrzés US és UK angol szótárak az Eszközök menüből érhetők el. LaTeX Export és nyomtatási megjelentetési lehetőségek

12 A szerkesztett dokumentumokat az XSLT Transzformáció segítségével tudjuk LaTeX-be exportálni, a fenti menü XML -> LaTeX (lásd 1. ábra) menüpontjára kattintva. LaTeX dokumentumok minden TeX/LaTeX tapasztalat nélkül is készíthetők, míg MikTeX-et használva magas minőségű layouttal tudjuk megjelentetni. Ráadásul minden dokumentumra LaTeX preambulum konfigurálható. A létrehozott texfájlok támogatják az AMS-LaTeX matematikai szimbólumokat és tételkörnyezeteket. Web megjelenítési lehetőségek A SciWriter dokumentumok megfelelnek a XHTML 1.1 és a MathML 2.0 DTD szabványainak egyaránt és minden átalakítás nélkül megjeleníthetők, amennyiben a matematikai kifejezések MathML-be kódoltak. Az eredeti dokumentum HTML-be történő exportja a matematikai kifejezések Jpeg-képekké konvertálásával automatikusan lehetséges a Fájl, Mentés másként menüponttal. A képfájlok egy alkönyvtárban tárolódnak. Az alkönyvtár mappaneve automatikusan a fő dokumentum nevéből és a _files szócskából jön létre. A matematikai kifejezések MathML reprezentációja a Jpeg fájl komment részében tárolódnak. Amikor a HTML+Math Images-ként tárolt dokumentumot újra kinyitjuk és szerkesztjük, a SciWriter kibontja a MathML kódot a Math image fájlok komment részéből. Ennélfogva azoknak a matematikai kifejezéseknek a szerkesztése is lehetséges, amelyek korábban képfájlként lettek elmentve. A SciWriter által létrehozott dokumentumok megfelelnek a W3C következő szabványainak: 1. XML 1.0 Referenciák: 2. XHTML MathML 2.0 [1] soft4science, [2] MathML at the W3C,