Az Abaúj-Hegyközi kistérség Esélyegyenlőségi terve MUNKAANYAG. Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft.

Átírás

1 Az Abaúj-Hegyközi kistérség Esélyegyenlőségi terve Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft Április

2 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 I. BEVEZETÉS Esélyegyenlőségi intézkedések jogszabályi háttere: HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOK BEMUTATÁSA A nők A negyven évnél idősebb munkavállalók A romák A fogyatékos személyek A két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók, vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók Létminimum alatt élő nyugdíjasok KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI LEHATÁROLÁSA, TELEPÜLÉSEK RÖVID BEMUTATÁSA Földrajzi helyzet Településszerkezet Demográfia Gazdasági aktivitás, munkanélküliség JÖVEDELMI VISZONYOK ALAKULÁSA (ÁTLAGKERESET, SZJA) OKTATÁS EGÉSZSÉGÜGY SZOCIÁLIS ELLÁTÁS LAKHATÁS FOGLALKOZTATÁS, MUNKAHELYEK CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Fő cél meghatározása Részcélok meghatározása STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK MEGHATÁROZÁSA Foglalkoztatási stratégiai irányvonal Oktatási stratégiai irányvonal Szociális ellátás, egészségügy stratégiai irányvonal Lakhatás stratégiai irányvonal BEAVATKOZÁSI PONTOK Irányvonal alá tartozó beavatkozások Irányvonal alá tartozó beavatkozások Irányvonal alá tartozó beavatkozások Irányvonal alá tartozó beavatkozások A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FORRÁSIGÉNYE Forrásigények megjelölése Forrástérkép A CÉLOK VÉGREHAJTÁSÁNAK TERVEZETT ÜTEMEZÉSE A CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA Jelentéstételi rendszer a megvalósítás folyamatáról Monitoring indikátorok... 22

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Kidolgozás alatt. Az Abaúj-Hegyközi kistérség Esélyegyenlőségi Terve

4 I. BEVEZETÉS Ezzel az esélyegyenlőségi tervel az Abaúj-Hegyközi kistérség esélyegyenlőségi szempontból érintett társadalmi csoportjait kívánjuk megnevezni, definiálni, valamint a helyzet javításának lehetséges eszközeit illetve forrásait vesszük számba Esélyegyenlőségi intézkedések jogszabályi háttere: Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. tv 35. -a szerinti esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását és meghatározza az e csoport esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülésén túl ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben lévő személyek helyzete javuljon, olyan eszközöket kell alkalmazni, amelyek a hátrányokat csökkentik, illetve megszüntetik. Az esélyegyenlőségi terv fogalma a évi esélyegyenlőségi törvény folyománya, amely az átalakuló magyar társadalom megváltozott elvárásaival és az Európai Unió előírásaival összhangban rendelkezett az egyenlő bánásmód elvének érvényesítéséről és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Az esélyegyenlőségi terv meghatározza azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében, és amelyek eszközök, tevékenységek segítenek alkalmazkodni a mássághoz Egyenlő bánásmód: Az egyenlő bánásmód a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti. A diszkrimináció az érintett jogok élvezetével összefüggésben alkalmazott önkényes és jogellenes különbségtétel. A diszkrimináció fogalma három elemet rejt magában: a megkülönböztető intézkedés negatív hatással van az érintett személyre ez a negatív hatás a különbségtételből ered a különbségtétel ésszerűtlen, azaz objektíve nem indokolható Esélyegyenlőség: Mindazon jogi és nem jogi eszközök, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein, de legalábbis csökkenjenek a hátrányok Az esélyegyenlőség biztosítása: Passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára Az esélyegyenlőség előmozdítása: Aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel.

5 Esélyegyenlőség érvényesülése: Az Abaúj-Hegyközi kistérség Esélyegyenlőségi Terve Erről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. A fenntartó és az intézmény azzal még nem tesz eleget az esélyegyenlőség elvárásának, ha nem alkalmaz diszkriminációt. A feladata az, hogy saját lehetőségeinek megfelelően megtalálja azokat a megoldásokat, amelyekkel elősegítheti az adott csoport esélyegyenlőségének előmozdítását, javítsa hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, illetve új szolgáltatásokat biztosítson számukra. A kistérségi közoktatási esélyegyenlőségi tervnek a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség érvényesülését kell ösztönöznie. Ennek érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztésben: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítására, a minőségi neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés javítására, nevelési-oktatási eredményességük előmozdítására, diszkriminációmentesség és szegregációmentesség érvényesülésére, hátránycsökkentő és esélyteremtő tevékenységek tervszerű megvalósítására. Mikor kötelező az esélyegyenlőségi terv elfogadása? Az Ebktv. 63. (4) bekezdése szerint kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni: 1. az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek (pl. kórházak, oktatási intézmények), 2. a többségi állami tulajdonban álló jogi személyek (pl. Szerencsejáték Rt.). MELY CSOPORTOKAT ÉRINTHETI AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV? A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 70/A. -a öt kiemelt hátrányos helyzetű, munkavállalói csoportot sorol fel, de ezek a csoportok területi sajátosságok figyelembevételével módosíthatóak. Ennek megfelelően Abaúj-Hegyköz Kistérségben 6 csoportot emelünk ki, melyek a következők: A nők A negyven évnél idősebb munkavállalók A romák A fogyatékos személyek A két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók, vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók Létminimum alatt élő nyugdíjasok

6 2. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOK BEMUTATÁSA 2.1. A nők A nők esélyegyenlőségi felzárkóztatása alatt egyrészt a munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetés, valamint a vidéki társadalmakra jellemző családban betöltött sztereotipikus női szerep leküzdését értjük. A munkaerőpiaci megkülönböztetés abban nyilvánul meg, hogy általánosságban ugyanabban a beosztásban, ugyanazért a munkáért egy nő kevesebb fizetést kap mint férfi társai, vagy szélsőségesebb esetben nőként eleve nem kap meg bizonyos beosztásokat a női munkavállaló. Egy további, nőket érintő, nemek közti egyenlőtlenségből fakadó jelenség, a terhesség és szülés után újra elhelyezkedni kívánó nők újra munkába állásának problémája. Ezzel a témakörrel jelen tervben nem foglalkozunk mélyrehatóan, lévén ez nem terület specifikus probléma, sőt inkább az urbanizálódott területekre jellemző A negyven évnél idősebb munkavállalók Általános jelenség, hogy kb. negyven év fölötti munkanélküliek újra elhelyezkedésének elég kicsi az esélye. Ennek magyarázata, hogy míg a fiatal pályakezdőket tapasztalatlanságukra való hivatkozással kisebb bérrel lehet alkalmazni, egy tapasztalt, negyven év körüli, vagy annál idősebb munkavállalót nem lehet ilyen indokkal kevesebb pénzért foglalkoztatni. A másik indok, hogy ezen a koron túl az átlagember munkaképessége előbb-utóbb csökkenni kezd, csökken a terhelhetősége A romák Napjainkban az egyik az esélyegyenlőség témakörében leginkább érintett etnikai csoport a romák. A rendszerváltozás óta lassan növekvő gondot okoz a romák helyzete Magyarországon, mind munkavállalási, mind megítélési szempontból. Napjaink egyre divatosabb radikális kisebbségpolitika tovább súlyosbítja az amúgy is rossz helyzetet. A rurális jellegű településeken élő vidéki romák sokkal rosszabb helyzetben vannak városi társaikhoz képest. A leginkább nehéz helyzetben lévő vidéki, munkanélküli, jellemzően családos, szinte kizárólag szociális juttatásból élő romáknak nincs jövőképe, a mélyszegénységből nem látnak kilábalási lehetőséget. Az elérendő cél, hogy a kistérségben az elhelyezkedésnél ne legyen szempont az etnikai hovatartozás A fogyatékos személyek A fogyatékos személyek hátrányos megkülönböztetése ellen nagyon nehéz küzdeni. Olyan mélyen gyökerező társadalmi előítéleteket kell legyőzni, melyek egyidősek az ember társas viselkedésének történetével. Külön kell azonban választani az értelmi, vagy szellemi fogyatékosokat és a testi fogyatékkal élőket. Testi fogyatékkal élők munkaerőpiaci megjelenítését és megerősödését számos kezdeményezés próbálta segíteni, egyelőre nem sok sikerrel.

7 A különböző, testi fogyatékkal élőket képviselő érdekvédelmi szervezetek is ezt a célt tűzték ki maguk elé. Több olyan munkakör, foglalkozás létezik melyek végezhetők különböző testi fogyaték mellett is, ám ezek helyi lehetőségeinek vizsgálata még nem történt meg. A térség egyik fő problémája a munkahelyek hiánya és a gazdaság stagnálása, így a foglalkoztatási viszonyok ilyen speciális fejlesztése egyelőre háttérbe szorul a többségi munkavállalók alkalmazási lehetőségeinek a fejlesztésével, elősegítésével szemben A két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók, vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók Ennek a célcsoportnak leghatásosabb segítséget családbarát munkahelyek kialakításával lehet elérni Létminimum alatt élő nyugdíjasok A vidéki nyugdíjasok körében gyakori jelenség, hogy a megözvegyült idősek, nem tudnak megélni a saját öregkori jövedelmükből, a létminimum közelében, vagy az alatt élnek halálukig. Ennek a jelenségnek - természetesen a rurális jellegű területekre koncentrálva egyik fő oka, hogy a legalább 30 éve nyugdíjas lakók túlnyomó többsége dolgozott a mezőgazdaságban, termelőszövetkezetekben, napszámban. A nyugdíj számításánál ez az idő (munkaviszony) ritkán számítható be, így rendkívül alacsony nyugdíjak jellemzőek ebben a társadalmi rétegben. A népesség elöregedési folyamata a kistérségben évtől felgyorsul, ez is hozzájárul a meglévő egészségügyi és szociális gondok fokozódásához. A többgenerációs családmodell egyre kevésbé jellemző, különösen súlyos az egyedül élő idősek helyzete, akik fokozott közösségi gondoskodásra szorulnak. Ez a gondoskodás kétféle lehet: törvényileg garantált, intézményes keretű; rokonok, családtagok, ismerősök közreműködésén alapuló. Sok más tényező mellett a nők munkaerő-piaci szerepe, a nyugdíjkorhatár kitolódása miatt az idős emberek ellátásában egyre inkább előtérbe kerülnek az intézményes formák.

8 3. KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI LEHATÁROLÁSA, TELEPÜLÉSEK RÖVID BEMUTATÁSA 3.1. Földrajzi helyzet Az Abaúj - Hegyközi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, észak - keleti részén fekszik, északi határa egyben államhatár, Szlovákiával szomszédos. A kistérség települései a Hernád folyó mentén, illetve a Tokaj Eperjesi hegység nyugati oldalán találhatóak. A kistérség központja Gönc, a legnépesebb települése azonban Abaújszántó (3 231 fő). Ez a két település rendelkezik városi ranggal. A térségek fejlettsége többnyire népesség-koncentrációval jár együtt, a kevésbé fejletteknél alacsonyabb a népsűrűség. Ez figyelhető meg az Abaúj Hegyközi kistérségben is. A kistérség területe 440 km 2, a megye területének 0,06 %-a. Népsűrűsége 2007-ben 35 fő/km 2, amelyből a városoké 65,2 fő/km 2, a falvaké pedig 22,9 fő/km 2. Mindhárom érték jóval alacsonyabb, mint a borsod megyei átlag. Nem jellemző, hogy a városokhoz közelebb levő települések népességszáma és népsűrűsége magasabb, míg a távolabbi községek és az aprófalvak többsége Településszerkezet A kistérség településszerkezetét az apró- és törpefalvak jellemzik, melyek kis lélekszámúak. A év eleji területi beosztás szerint a települések 79,1 %-a 1000 főnél kevesebb lakosú, ahol a népesség 40,5 %-a él. A törpefalvak 42,9 %-ánál a lakosság nem éri el a 100 főt. Az apró falvakban a lélekszám fő között van. A népesség fogyása miatt Baskó a törpe falvak csoportjába került, de ez következi be Hernádcéce, Hernádszurdok, Kéked települések esetében is. A törpefalvakban a kistérség népességének 5,1 %-a lakik. A régióban a legtöbb törpe- és aprófalvas kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, észak-keleti részén található, ezek közül pl. az Encsi kistérségben a települések 69 %-a, a Sátoraljaújhelyiben 68 %-a, az Edelényiben 63 %-a, az Abaúj - Hegyköziben 58 %-a 500 fő alatti. Település csoportok 1. Táblázat Települések száma Lakosság száma (fő) év Törpefalvak ( -199 fő) (Arka, Baskó, Mogyoróska, Pányok, Regéc, Sima, Zsujta) Aprófalvak ( fő) (Abaújvár, Fony, Hejce, Hernádcéce, Hernádszurdok, Kéked, Korlát) Kisfalvak ( fő) (Boldogkőújfalu, Göncruszka, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vizsoly)

9 Közepes falvak ( fő) (Boldogkőváralja, Hidasnémeti, Vilmány) Falvak összesen Városok összesen Kistérség települési összesen Forrás: KSH Területi statisztikai adatok rendszere

10 3.3. Demográfia A természetes népességszám változása A társadalmi tényezők közül kiemelést érdemelnek a demográfiai adatok, demográfiai folyamatok. A hazai demográfiai folyamatok legáltalánosabb sajátossága az öregedés. A folyamat három jellemző mutatószáma, az időskorúak aránya a lakosság egészéből, az átlagéletkor, az eltartási arány teljes bizonyossággal és hosszú távú meghatározottsággal jár együtt. A kistérségi demográfia sajátosságai kedvezőtlen tendenciákat jeleznek: a természetes szaporodás erőteljes csökkenése, kedvezőtlen korstruktúra, növekvő öregedési index, negatív vándorlási különbözet. Demográfusok e tényezők együttes hatását demográfiai katasztrófának nevezik. A kistérség egyik legkedvezőtlenebb és tartósan ható demográfiai tényezője a népesség erőteljes fogyása, amelynek mértéke településtípusonként eltérő. A fogyás legnagyobb mértékű a törpe és apró falvakban (Abaújvár, Baskó, Hejce, Kéked, pányok, Zsujta), de ez tapasztalható a kisfalvakban is (Göncruszka, Telkibánya, Tornyosnémeti) és a közepes falvak közé sorolt Boldogkőváralján is. A népesség január 1. és december 31. között 474 fővel (2,9 %-kal) csökkent. A népességszám fogyása a tartósan alacsony természetes szaporodásra és a magas halálozási arányra vezethető vissza, amelyet kedvezőtlen területi és településtípusok szerinti differenciálódás kísér. A falvakban élő népesség lélekszáma 1,6 %-kal csökkent, míg a városoké 0,8 %-kal. Várhatóan a népesség fogyása évre 6,9 %-kal fog csökkenni az évhez viszonyítva. A vizsgált időszakban a 0-14 évesek száma 155 fővel (3,8 %) csökkent, mely az élve születések számának csökkenésével magyarázható. Kiemelkedő a csökkenés a két városban, Abaújszántó (3,7 %), Gönc (6,7 %). pozitív a mutató Vilmány (3,0 %) településen. 2. ábra: Lakosságszám ( ) Lakosságszám (fő) év év 2006.év év Forrás: KSH Területi statisztikai adatok rendszere

11 3. ábra: 0-14 évesek száma ( ) 0-14 évesek száma (fő) év év év év Forrás: KSH Területi statisztikai adatok rendszere 4. ábra: Lakosságszám ( ) Lakosságszám (fő) év év év év év Forrás: KSH Területi statisztikai adatok rendszere

12 A természetes népmozgalom mellett a népességszámot a vándorlások is befolyásolják. A kistérségben években ezer lakosra évente a legkevesebb 2,8 fő, a legtöbb 10,4 fő belföldi vándorlási veszteség jutott. Ezen belül a belföldi vándormozgalom népességszám csökkentő tényező volt. 5. ábra: Állandó oda- és elvándorlások különbözete ( ) Állandó oda- és elvándorlások különbözete év év év év Forrás: KSH Területi statisztikai adatok rendszere Korösszetétel, ellátottsági ráta, öregedési index A szociális ellátást igénybevevők leginkább a gyermek és időskorúak, ezért az ellátottak számát jelentősen befolyásolja a települések népességének korösszetétele, illetve befolyásolja az aktív korú népességre háruló eltartási terheket. A gyermekkorú népesség aránya Boldogkőújfalu (30,0 %), Vilmány (29,3 %), Vizsoly (25,1 %) településeken a legtöbb. Pányok (43,0 %), Mogyoróska (42,7 %), Regéc (40,8 %), Sima (40,0 %) településeken az időskorúak hányada a legnagyobb, de Baskó (38,0 %), Arka (30,5 %), Hernádszurdok (28,6 %) és Telkibánya (28,6 %) esetében is viszonylag magas. Az időseket ellátó rendszerek is ezt a megoszlást követik: az idősek klubjaiban Baskó, Hernádszurdok, Mogyoróska, Regéc, Telkibánya, Vilmány esetében.

13 6. ábra: Népesség megoszlása korcsoportonként Népesség megoszlása korcsoportonként 100% % 60% % 20% 0% év év év év 0-14 éves éves 60 - éves Forrás: KSH Területi statisztikai adatok rendszere A népességszám fogyása mellett tartós tendencia a népesség elöregedése. A korcsoportok közül a legfiatalabbak, a 0-14 évesek aránya felette van az idősekének, de a vizsgált időszak utolsó évében 3,6 %-kal kevesebb. A korösszetétel változását jól szemlélteti az öregedési index mutatói, mely hasonló képet mutat a népességszám fogyásához. A népesség öregedése több településre jellemző, ahol a mutatók jóval meghaladják a kistérségi átlagot (100,3 %) - Pányok (500,0 %), Baskó (441,2 %), Regéc (330,8 %), Mogyoróska (318,2 %), Hejce (267,7 %), Arka (228,6 %), Sima (200,0 %), Hernádszurdok (198,8), Zsujta (163,0 %), Telkibánya (159,3 %), Tornyosnémeti (149,5 %), Kéked (144,2 %). Az eltartási arány, melyet függőségi aránynak is neveznek, a generációk eltartási terhének kiszámításában játszik szerepet. Ez a mutató két részből áll, az egyik a fiataloknak, a másik az időseknek az eltartása. A fejlett országok társadalmára jellemző, hogy a nagyobb eltartási részt jelentik az idősek, a kisebbet a fiatalok. A kistérségben 100 munkaképes korúra 79 fő eltartása jut, akikből 44 fő gyermek Gazdasági aktivitás, munkanélküliség A kedvezményezett kistérség szociális és foglalkoztatási helyzete szoros összefüggésben van a kistérség társadalmi mutatószámaival, hiszen ha a kistérségben kevés a munkahely, rosszak a foglalkoztatási feltételek a fiatalok nagyobb valószínűséggel elvándorolnak, de ugyanez befolyásolja a kistérség szociális helyzetét is, hiszen a magas és tartós munkanélküliség miatt több lesz a segélyben részesülők száma, a lakosság egyre szegényebbé válik.

14 7. ábra: Foglalkoztatottak száma ( ) Foglalkoztatottak száma (fő) Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat 8. ábra: Munkanélküliek száma ( ) Munkanélküliek száma (fő) Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

15 9. ábra: Inaktívak száma ( ) Inaktívak száma (fő) Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat 10. ábra: Munkanélküliségi ráta, foglalkoztatási ráta és aktivitási ráta ( ) % Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta Aktivitása ráta Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

16 A kistérséghez tartozó települések szerint a regisztrált munkanélküliek számáról készített kimutatás, és a munkavállalási korú népesség számához viszonyított területi mutató kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatokat jelez a vizsgált intervallumban. Az 500 lélekszám alatti, nem városkörnyéki településeken a munkanélküliségi ráta is kedvezőtlenül alakul. Kiemelten hátrányos helyzetű e mutató szerint Hernádcéce, Hernádszurdok, Korlát, Pányok, Zsujta, a kisfalvak közül Boldogkőújfalu, Göncruszka, Tornyosnémeti, Vizsoly, míg a közepes falvak közül Vilmány. A városok folyamatos pozitív eredményt mutatnak e területen. A települések tehát minél kisebb lélekszámúak és távolabb vannak a gazdasági, szolgáltatási központoktól, továbbá minél alacsonyabb a népesség iskolázottsága, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatói annál kedvezőtlenebbül alakulnak. Bár a munka nélkül levő népesség számát nem fedi teljes mértékben a regisztrált munkanélküliek hivatalosan megadott száma (szociológiai kutatásaink általában 2%-kal magasabb értéket mértek), az adatok ismeretében a munkanélküliségi ráta jól kifejezi a kistérség lakosságának hátrányait a munkaerő-piacon, mutatja az eltérő foglalkoztatási, munkavállalási esélyeket. A éves népesség gazdasági aktivitása (foglalkoztatottak és munkanélküliek) a vizsgált időszakban 2 %-os növekvő tendenciát mutat, míg a foglalkoztatás 0,2 %-os csökkenést, illetve a munkanélküliség esetében 3,15 %-os növekedés figyelhető meg. A munkanélküliség növekedése a kistérségben (3,76 %) jóval meghaladja a megyei átlagot (1,6 %). A gazdasági aktivitás tekintetében nagyon magas az álláskeresők aránya, mely a kistérség településeit súlytó magas munkanélküliségre vezethető vissza. Az aktív keresők száma 2,4 %-kal, az inaktív keresők száma 6,5 %-kal csökkent, a munkanélküliek száma 17,25 %-kal növekedett. A foglalkoztatási arány tartósan alacsony a kistérségben. Megállapítható, hogy az inaktívak számának csökkenése mögött a népesség korszerkezetében bekövetkező változások mellett - egyre inkább a munkanélküliek számának növekedése áll, s a foglalkoztatottság csökkenése az aktivitási arány emelkedéséhez csak kisebb mértékben járult hozzá. A munkanélküliség, mint feszítő társadalmi probléma tovább súlyosbodott az elmúlt három évben, a kistérségben tendenciaszerűen romlanak a mutatók. Különösen nehéz helyzetben vannak az ötven év feletti, a pályakezdő, az alacsony iskolai végzettségű, a megváltozott munkaképességű és a roma munkanélküliek. A munkanélküliség okozta egzisztenciális, mentális és egészségügyi problémák, pedig növekvő mértékben megjelennek a gyermekjóléti és szociális alapellátás területén is.

17 3. Táblázat: 1 főre jutó bruttó hazai termék (GDP) e Ft 1 főre jutó bruttó hazai termék (GDP) eft Év B A Z. Megye Országos adathoz képest (%) Észak- Magyarország Országos adathoz képest (%) Magyar- ország , , , , , , , , , , , , , , Forrás: KSH Megyei - regionális statisztikai adatok rendszere Az adatokból látható, hogy a régió és megye GDP termelése kisebb, mint az országos, amely jelzi azt a körülményt, hogy e térségekben lakók életszínvonala, jövedelme alacsonyabb lehet. E tény a gyermekjóléti és szociális ellátás szempontjából is kedvezőtlen körülmény. A táblázat adatai mutatják azt is, hogy mennyivel kevesebb az országos adathoz képest a Régió és a megyei GDP. A lemaradás nő, a különbségek növekedési üteme egyre nagyobb. A kistérség főképp törpe és apró falvakból áll, melyekben sok az idős ember, az emberek életvitele, életmódja, fogyasztási szokásai egyszerűbbek, sokszor megmaradnak az alapvető szükségletek kielégítésének szintjén. Ez egyrészt életkori sajátosság, másrészt anyagi természetű okokra vezethető vissza, harmadrészt pedig magyarázható azzal is, hogy a kulturális élet alapvető intézményei hiányoznak, vagy nincsenek elérhető közelségben. A családok egy jó részének nincsen munkabérből származó folyamatos bevételei, hiszen magas a munkanélküliségi ráta, magas a segélyezettek száma, ezért kevesebb összeg jut a létfenntartásukra.

18 4. JÖVEDELMI VISZONYOK ALAKULÁSA (ÁTLAGKERESET, SZJA) Kidolgozás és adatgyűjtés folyamatban. 5. OKTATÁS A tipikusan aprófalvas, rurális jellegű területekhez hasonlóan az Abaúj-Hegyközi kistérségben is több település által alkotott körjegyzőségekben, vagy térségi központokban üzemelnek oktatási intézmények, főleg óvodák és általános iskolák. 6. EGÉSZSÉGÜGY Az egészségügyi ellátás a kistérségben mind minőségi, mint pedig mennyiségi fejlesztést igényel. Mivel a terület jellegzetesen aprófalvas, nincs rá mód, hogy mindenhol legyen állandó orvosi rendelő. A szokott módon heti egy alkalommal látogat el a településekre a körzeti orvos, illetve a nagyobb központokban városokban, körjegyzőségi központokban van ügyelet és állandó ellátás. Ezek elérése sokszor akadályokba ütközik a ritka buszjáratok és a relatív nagy távolságok miatt, így kényszerűségből a falugondnoki járművekkel oldják meg az önkormányzatok az akut ellátást igénylők orvosi ellátáshoz jutását. Kiemelten kezelendő a romák egészségügyi helyzete. A nem megfelelő tájékozottság eredményeként 7. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS A jelenleg működő szociális ellátórendszer legnagyobb hiányossága, hogy bizonyos társadalmi rétegek munkavállalási motiváltságát erősen csökkenti. Legnagyobb számban roma lakosok vannak ráutalva erre a megélhetési formára, vidéken erősen e felé az etnikai csoport felé tolódik el a hangsúly a nem roma lakossággal szemben, míg az ubanizáltabb területeken kiegyenlítettebb az arány. A szociális ellátás igénybevételének feltételei és az összege sok esetben felülmúlja a helyben található munkákkal kereshető bérek színvonalát, ezzel csökkentve a munkavállalási kedvet. Ehhez járul hozzá a kifejezetten a romák körében megfigyelhető jelenség, a hagyománnyá váló munkanélküliség, ami mind városi, mind pedig falusi környezetben megfigyelhető. Ennek lényege, hogy a nem megfelelő szociális ellátórendszer hatásaként több egymást követő generáció is úgy nő fel, hogy hagyományosan a szociális juttatás jelenti a megélhetést; jóformán fel sem merül a munkavállalás, mint lehetőség. 8. LAKHATÁS A lakhatás főleg a fiatal családok számára okoz gondot, de arányait tekintve ez nem jelentős probléma a kistérségben. A jelentős mértékű elvándorlás egyik eredménye, hogy a legtöbb települési önkormányzat számos kihasználatlan, gazdátlan épülettel rendelkezik, így szükség esetén segíteni tudják a lakhatási gondokkal küzdő párokat, lakókat. A lakhatás egyik gondot okozó szegmense a falvakra jellemző roma telepek problémája. A települések belső területeiről fokozatosan kiszoruló romák a lakott terület határán un.

19 cigánysoron élnek, jellemzően rendkívül rossz higiénés körülmények közt. Az ilyen telepeken általában nincs kiépített szennyvíz és ivóvízhálózat, ebből eredően a kúti vízellátás gyakran nitrát szennyezett, továbbá a szemétszállítás sincs megoldva, ami folyamatosan növekvő szeméthalmokat és a rágcsálók elszaporodását eredmélnyezi. 9. FOGLALKOZTATÁS, MUNKAHELYEK Az Abaúj-Hegyközi kistérségben hagyományosan a mezőgazdaság volt a fő jövedelemszerzési forrás. Termelőszövetkezetekben illetve kisebb gazdaságokban dolgoztak az emberek, illetve az ott termelt nyersanyagok helyi feldolgozására épült üzemekre is akadt példa a térségben. A mezőgazdaság lassú leépülésével sorra szűntek meg a nagyobb foglalkoztatók, mára egy-két kisebb termelő maradt csak talpon. Az ipar egyáltalán nem jellemző a térségre, elvétve akad egy-egy példa valamilyen ipari tevékenységet folytató vállalkozásra, mint például encsen az asztalos üzem. A fő jövedelem forrás kiesésével megrendült a térségben élők anyagi helyzete, aki nem tudott máshol, például a közeli Szlovákiában vagy a környékbeli városokban elhelyezkedni, jelenleg is állás nélküli. A térségben a jelenlegi fő foglalkoztatási szféra a közigazgatás, az önkormányzatok mint munkáltatók próbálják enyhíteni a térségi munkahelyhiányt. Nagyon fontos szerepe van az évente megjelenő közmunkaprogramoknak, melyek lehetőséget kínálnak az önkormányzatok számára a tartósan munkanélküliek átmeneti jövedelemhez juttatására. 10. CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Fő cél meghatározása Abaúj-Hegyköz kistérség lakosságának esélyegyenlőségi szempontból érintett célcsoportjai számára azonos esélyek megteremtése a munkavállalás és a mindennapi élet terén Részcélok meghatározása A nők munkaerőpiaci megkülönböztetésének és családon belüli sztereotip szerepek csökkentése A negyven éven felüli munkavállalók munka világából való kirekesztődésének csökkentése Romák hátrányos megkülönböztetésének csökkentése és a munka világában való megjelenésének segítése Kisgyerekes munkavállalók és egyedülálló szülők munkavállalási lehetőségeinek elősegítése Rossz szociális helyzetben lévő nyugdíjasok ellátórendszerének fejlesztése.

20 11. STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK MEGHATÁROZÁSA Foglalkoztatási stratégiai irányvonal Egyenlő bánásmód Esélyegyenlőség (passzív) Lakosság tudásszintjéhez igazodó munkahelyek(aktív) Oktatási stratégiai irányvonal Iskolai oktatásban való részvétel erősítése Felnőttoktatás esélyei Szociális ellátás, egészségügy stratégiai irányvonal Szűrővizsgálatok helyszínre vitele Életviteli, higiénés, gyermeknevelési tanácsadás Egyedülállók segélyhívó rendszerek Lakhatás stratégiai irányvonal Telepek felszámolása Megmaradók fejlesztése-út Bérlakásépítés Egyedülállók házainak karbantartása

21 12. BEAVATKOZÁSI PONTOK Irányvonal alá tartozó beavatkozások Munkaügyi központ való hatékonyabb tanácsadás, követés, mentori hálózatmunkáltatókkal való kapcsolat Munkaerőpályázatok ellenőrzése, munkaerő közvetítés, adatbázisok Alacsony képzettséget igénylő munkahelyek létesítésa, szociális gazdaság fejlesztése a non profit szektor bevonásával, hatékonyabb közmunkaprogramoknak Irányvonal alá tartozó beavatkozások Szülők oktatása Óvodai oktatás-nevelés Általános iskolai tehetséggondozás Irányvonal alá tartozó beavatkozások Szülők higiénés és életvitel oktatása Óvodai higiénés és mentálhigiénés oktatás Egyedülállók segítése Irányvonal alá tartozó beavatkozások Cigánysorok problémája Bérlakások 13. A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FORRÁSIGÉNYE Forrásigények megjelölése Kidolgozás folyamatban Forrástérkép Kidolgozás folyamatban.

22 14. A CÉLOK VÉGREHAJTÁSÁNAK TERVEZETT ÜTEMEZÉSE Kidolgozás folyamatban. 15. A CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA Jelentéstételi rendszer a megvalósítás folyamatáról Monitoring indikátorok