GBN319E Városklimatológia
|
|
- Vince Vincze
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GBN319E Városklimatológia 1. A városklíma ( ) 1.9) Gál Tamás szeged.hu/eghajlattan Földtudomány levelező BSc (2011)
2 1.5. A hőmérséklet módosulása a városban (folyt.) UHI (T-mintázat) a felszínen T-mintázat a felszínen ΔT T az UCL-ben
3 Shinjuku-Gyon park, nyáron nappal (Tokyo)
4 Utca felszínhőmérséklete egy meleg nyári napon (Tokyo( Tokyo)
5 Felszínhőmérséklet Szegeden en (mest est.-en en színezett Landsat-5 kép,, július 8, 9h)
6 Szeged belvárosa
7 Az újszegedi Liget
8 1.6. A hősziget mérésére irányuló módszerek UBL-UHI UHI UCL-UHI UHI S-UHI v. hőm. mintázat UHI típusok és mérési lehetőségeik
9
10
11 UHI az UCL-ben vidéki városi környezet 'URBAN' város város 'RURAL' vidék 0km1km2km Tipikus vidéki és s belvárosi állomás- környezetek (Regina, Saskatschewan)
12 város-vidék vidék elkülönítésének problematikája Vegyes (mg-i, ipari és s lakó) ) terület (Ho( Chi Minh VárostV rostól É-ra), világosan elkülönülő mg-i és s lakóter területek (Münchent nchentől ÉK-re) Guangzhou Regina
13 META- ADATOK KLÍMA-ZÓNA OSZTÁLYOZÁS Urban Climate Zones városi (Oke 2004) zónák UHI TÍPUSOK Guangzhou, CHINA SVF maximum ZONE a b c d ΔT (a-f) vízáteresztő burkolat felszínérdesség talajnedvesség albedo Artificial Disturbance moderate e mezőgazdasági zónák Agricultural Climate Zones f g h i j természetes zónák természetes Bioclimatic Zones zónák Yuma, ARIZONA ΔT (c-o) Q F k minimal l m n ZONE o
14 Klíma-zónák Területhasználat Város Kevert Mezőgazdasági Természetes Modern core Old core Compact housing Industrial processing Blocks Extensive lowrise House & garden (treed/open) Shantytown Dispersed settlement (wet/dry/snow) Open grounds (wet/dry/snow) Flooded fields Orchards & tree plantations (wet/dry/snow) Cropped fields (wet/dry) Bare fields (wet/dry/snow) Forest (wet/dry/snow) Wetland Grass (wet/dry/snow) Tundra (wet/dry/snow) Hot desert
15 Városi zónák Modern core Kevert zónák Open grounds wet/dry/snow Természetes zónák Old core m Dispersed settlement wet/dry/snow Forest wet/dry/snow Compact housing Industrial processing Mezőgazd.-i zónák Wetland Grass wet/dry/snow Blocks Extensive lowrise Flooded fields Orchards & tree plantations Cropped fields wet/dry wet/dry/snow m Tundra wet/dry/snow Hot desert House & garden treed/open Shantytown m Bare fields wet/dry/snow m
16 DEFINITION: Highly irregular, compact skyline of mid- and high-rise buildings many 10s of stories tall. Buildings close-set, free-standing, separated by narrow, shaded streets and wide avenues and boulevards. Sky view from street canyons significantly reduced. Streets paved (asphalt, concrete), often geometric in layout. Buildings of heavy, solid construction (concrete, stone); steel-caged and glass-skinned skyscrapers. Surface cover mostly impervious; limited tree or vegetative cover. High space heating/cooling demand. Heavy traffic flow. PROBABLE FUNCTION: Commercial (offices, hotels, retail); high-density residential (apartments towers) or institutional (major facilities or complexes). ANTICIPATED LOCATION: City centre ( downtown ); city periphery (highrise sub-centres, highrise sprawl). CORRESPONDING ZONES: UCZ1 (Oke, 2004); Dc1 and Dc8 (Ellefsen 1990/1). Side View Eye Level COMPUTER SKETCH PHOTOGRAPHS Oblique View High Angle ZONE PROPERTIES built Davenport thermal admittance anthropogenic SVF albedo fraction (%) roughness (Jm -2 s 1/2 K -1 ) heat flux (W/m 2 ) > ,200 1, ,500+ Note: Mean annual anthropogenic heat flux varies with city latitude and the demand for space heating/cooling. view significantly reduced beneath canopy. Trees > 5 m in height, on average. Tree crowns interlocking or spaced apart; broad-leaf (deciduous) or needle-leaf (evergreen). Soils slow draining; may be wet or dry. Few roads, scattered buildings. deciduous, high-altitude and high-latitude coniferous). Urban forest (wooded parks, greenbelts). SVF Side View Eye Level built fraction (%) roughness class < Oblique View High Angle thermal admittance albedo (J m -2 s 1/2 K -1 ) wet ,400 2,200 dry ,400 snow NOTE: Seasonal variation in soil moisture, albedo, and tree foliage (deciduous). 100 m m anthropogenic heat flux (W m -2 ) 0 UHI-intenzitás meghatározása példák Japánból Tokyo > 10 millió mért UHI-intenzit intenzitás (éjszakai max) Tu - r 4 6 C urban rural modern városmag SERIES: City ZONE: Modern core CODE: LCZ-1 Yamashita 1990 nyitott terület urban Obuse 10,000 Tu - r 4 6 C rural kertváros Series: Natural Zone: Forest Code: LCZ-13 Definition: Heavily wooded landscape. Forest covers more than 50 percent of zone surface. Sky Correspondence: Rainforest biome (equatorial, tropical, temperate). Forest biome (mid-latitude Computer Sketch Photographs Sakakibara 1999 szántóföld Zone Properties 16
17 SZÉLSEBESSÉG (ms ) Szél 1.7. A többi klímaparaméter városi módosulása IDŐ (év) Az éves átlagos szélseb. idősora egy növekvő városban (Hancavicsi( Hancavicsi, Beloru.) városi szélseb. csökkenés mértéke függ az eredeti szél erősségétől sőt,, lassú áramlás esetén megfordul a helyzet A városi v és s az eredeti szél (v k ) sebesség-különbs nbségének nek (ΔV)( változása a v k erőss sségének függv. ggv.-ben ΔV (ms ) -1 szélsebesség 1,5 1,0 0,5 0-0,5-1,0-1,5-2, % szélcsendes esetek 5-20% de: szélcsatornák! v k (ms )
18 belváros külváros külterület magasság szélsebesség Függőleges szél-profil a belváros, a külváros és a külterület felett
19 - gyenge regionális légáramlás - a város melegebb a környezeténél - konvektív feláramlás a központban - levegő beáramlás a felszínhez közel FRANKFURT OBERRAD FECHENHEIM városi szél NIEDERRAD OFFENBACH városi hősziget cirkuláció (UHIC) Éjszakai összeáramlás s Frankfurtban, nyugodt időjárási helyzetben Az UHI által keltett cirkuláci ció vázlata
20 A városi v hősziget cirkuláci ció oldal és s felüln lnézetben kisebb érdességű területek ventilációs folyosók átszellőzés
21 park cirkuláció kölcsönhatás az UHIC-val (gyengíthetik is egymást) Az UHIC és s a park cirkuláci ció (PC) vázlatos v képe k nyugodt és s tiszta éjszakán Göteborgban mért m adatokkal szemléltetve ltetve
22 Légnedvesség, köd relatív nedv: abszolút nedv: köd: nőhet általában csökken nőhet csökkenhet Téli köd d (szmog( szmog?) (Christchurch) csökkenhet legnagyobb eltérések (8-10%) este és nyáron (UHI max.) Időszak Ködös napok száma/év , , ,0 A ködös k s napok átlagos száma különböző időszakokban Tokióban város - tiszta sziget a ködös környezetben olyan vidéken, ahol kedvezőek a feltételek a kisugárzási köd kifejlődéséhez urban clear island de! száraz köd lebegő szilárd szennyezőanyagok
23 (Shi et al,, 2008, AM) (Sachweh, Koepke,, 1997, TAC)
24 Csapadék általában nő, de eltolódva a szél irányában okai: turbulens feláramlás (hősziget( hősziget) többlet kondenzációs magvak Település A vizsgált Csapadékösszeg (mm) Különbség évek száma város külterület (%) Moszkva Urbana München Chicago St. Louis Példák k a város v és s környezete k közötti k éves csapadékösszegek sszegek különbsk nbségeire
25 km É Az éves csapadékátlag (mm) izovonalai (Urbana, Illinois, = városhatár) r) Csapadékmennyiség növekedése USA nagyvárosok lee-oldalán (máj.-szept.)
26 Csapadékmennyiség növekedése USA nagyvárosok lee-oldalán (máj.-szept.) hócsapadék aránya heti ritmus (?)
27 (b) (c) (a) HőmérsH rséklet kor, (b) radar visszhangok kor, (c) 3 órás csapadékösszeg sszeg után ( Guangzhou) (szürke = városi v területhaszn lethasználat) lat)
28 ipari hó hideglégp gpárna városok és ipari centrumok térségében (+ kond.. magvak) 5-15 km-es körzetk december
29 zivatar, jégeső A zivatarok számának növekedése a népesség függvényében ZIVATAR NÖVEKEDÉS (%) 50 Chicago Cleveland St. Louis 20 New Orleans Washington D.C. 10 Indianapolis Houston Tulsa NÉPESSÉG (millió fő) nyugodt szinopikus helyzetben: UHI okozta konvektív feláramlás UHI hatására kialakult zivatar csapadék-mennyis mennyiségéneknek (mm) eloszlása sa Atlanta (Georgia) körzetk rzetében (1996. aug. 3., 3., város = szürke mező)
30 Városi és külterületi zivataros napok átlagos havi értékei és különbségeik (Chicago, ) 1998)
31 (a) Tulajdonság Változás Jellemző nagyságrendek albedó alacsonyabb vidék: 0,12-0,20; külváros: 0,15; város: 0,14 emisszivitás nagyobb? vidék: 0,92-0,98; város: 0,94-0,96 antropogén hő nagyobb vidék: -; külváros: Wm -2 ; város: Wm -2 (télen 250 Wm -2 -ig) kondenzációs magvak: Aitken felhő nagyobb nagyobb vidék: cm -3 ; város: cm -3 vidék: 2-5x10 2 cm -3 ; város: cm -3 (b) Elem Változás Nagyságrendi változás vagy megjegyzés turbulenciaintenzitás nagyobb 10-50% szélsebesség csökken növekszik 5-30% erős áramlásnál (10 m magasságban) a hősziget hatására kialakuló gyenge áramlásnál szélirány eltérül 1-10º UV-sugárzás sokkal kevesebb 25-90% napsugárzás kevesebb 1-25% infravörös bevétel nagyobb 5-40% látótávolság csökken párolgás kisebb kb. 50% konvektív hőáramlás nagyobb kb. 50% hőtárolás nagyobb kb. 200% léghőmérséklet magasabb 1-3ºC több éves átlagokban, de órás átlagban akár 12ºC is légnedvesség felhőzet köd csapadék: hó összes zivatarok alacsonyabb sokkal magasabb több pára több felhő több vagy kevesebb kevesebb több több nyáron nappal nyáron éjszaka és télen egész nap a városban és a város lee-oldalán a város lee-oldalán az aeroszol részecskéktől és a környezettől függ egy része esővé válik inkább a város lee-oldalán, mint a városban 1.8. A klímaparaméterek megváltozása összegző gondolatok Tulajdonságok és s paraméterek tipikus megváltoz ltozása egy közepes földrajzi f széless lességen fekvő,, kb. 1 milliós s városban v (az értékek megjegyzés s hiány nyában a nyárra vonatkoznak)
32 A klímára gyakorolt városi hatások modellezésének általános problematikája * e hatások számszerűsítve a településen belül és a külterületen észlelt értékeknek a különbségeként értelmezendők * csak egyidejű és azonos feltételek melletti (pl. azonos t.szint feletti magasság) mérési adatokat lehet felhasználni az összehasonlításra az alapmodell szerint a mért városi paraméter M értéke három tényező összegzett eredménye: M = C + L + U C a terület háttérklímájának alapértéke L a földrajzi elhelyezkedés (topográfia, vízfelület, stb.) sajátosságainak sságainak lokális befolyásoló hatása U az összetett városi környezet (területhasználat, anyag, geometria, épülettömeg, városon belüli elhelyezkedés, stb.) eredője (egy adott időpontra vonatkozóan, v. egy adott időszakra átlagolva)
33 hol legyen a vidéki állomás? A városi hatásnak kitett terület kiterjedése (a) minden időjárási helyzetet és (b) egy időjárási helyzetet figyelembe véve ( u városi, e városi hatásnak kitett, r vidéki terület)
34 1.9. Vázlatos tudománytörténet Hippokratész (i.e. 5. sz.) utalás a rossz városi levegőre (egészségkárosító az emberre) Horatius (i.e. 1. sz.) ódáiban, Seneca (1. sz.) írásaiban ókori Róma füstszennyezettsége I. Edward (14. sz.), I. Erzsébet (16. sz.) kőszénnel való fűtés megtiltása Londonban Evelyn (1661) Mert miközben mindenütt máshol az ég derült és a levegő tiszta, itt a világosságot hozó Napot elhomályosítja a kénből képződött felhő, amin a sugarak alig képesek áthatolni. A kimerült utazó még mielőtt meglátná úticélja városát, már több mérfölddel előbb megérzi annak szagát. 17. sz. vége néhány helyen megkezdődtek a rendszeres, műszerekre alapozott észlelések Deuer (1783) a külváros és a tőle nem messze fekvő botanikus kert között 6ºC-os különbség egy hideg téli éjszakán (Mannheim)
35 Howard (1818,( 1833) első városklíma-leírás leírás a meteorológiai elemek városi megváltozásának (pl. a város központja melegebb, mint a környező vidéki területek) felismerése, a városi köd (city( fog) ) fogalma Luke Howard ( ) 1864) Átlagos nappali és éjszakai havi hőmérsékletek ( F) London belvárosában és vidéken (több hely átlaga), valamint különbségeik (Howard 1833) 3)
36 Átlagos havi hőmérsékletek ( F) évi menete London belvárosában és vidéken (3 hely átlaga) (Howard 1833) ~
37 Howard (1833) háromkötetes munkájának címlapja
38 Stifter (1843) városklíma kifejezés Renou (1855) Párizs és környezete között 1-2 C 1 kül. UHI napi menete fagyos napok 40%-os városi csökkenése, esti hőmérsékleti különbség tiszta kisugárzási időjárási helyzetekben a legnagyobb Emilien Renou ( ) 1902) Kremser (1909) légnedvesség és a szél módosulása (Berlin) Schmidt /1927) autóra szerelt műszerekkel többször átszelte Bécs különböző beépítettségű területeit összehasonlító adatok gyűjtése Wilhelm Schmidt ( ) 1936)
39 Schmauss (1927) nagyvárosi (lee( oldali) csapadéktöbblet (München) Kratzer (1937) első összefoglaló alapmű a városklímáról (bővítve 1956-ban) Albert Kratzer ( ) 1975) Balchin and Pye (1947) hősziget kifejezés: central city area is warmer than the surrounding country areas at similar elevation by a degree or so and exhibits the characteristic heat island within a built up area. Landsberg (1981) köv. összefoglaló városklíma könyv Helmut Landsberg ( ) 1985)
40 Oke készül a korszerű, új szintetizáló mű Tim Oke (1941- )
41 Szeged: Egy példa a hősziget vizsgálatára városias területek nagyrészt a körtk rtöltésen belül l (kb km 2 ) A vizsgált terület és Szeged generalizált lt beépítetts tettségi típusai
42 vizsgált terület két t szektor 0,5x0,5 km nagyságú négyzetekre (cellákra) osztva 107 négyzetn (26,75 km 2 ) az EOTR 1: es topográfiai térkt rképein lévől 1x1 km-es négyzetháló elemeinek negyedelésével A vizsgált terület cellákra osztása: sa: (a) szabad terület let, (b) beépített terület let, (c) a vizsgált terület határa ra, (d) cellák k számoz ozása, (e) y EOTR koordináta km-benk ben, (f) x EOTR koordináta km-benk
43 mobil hőmérsh rsékleti adatgyűjt jtés: március február (48 x fél-fél 1 autó) április március m (35 x egész 2 autó) + Debrecen!!! UHI intenzitás = U R ( C)( cellánként (R - külterületi érték) a ~ napi max.. idejében ΔT = T cella T R [ C] R
44 Mérőautók k a hőmérsékleti szenzorral A hőmérsh rséklet menete a naplemente utáni órákban a külterületi leti és s a városi (egyetemi) állomáson néhány n ny mérési napon
45 2.5. AZ UHI SZEZONÁLIS TERÜLETI SZERKEZETE Éves és szezonális hősziget-szerkezetek szerkezetek feltárása: - hősziget-intenzitás intenzitás izotermái (légifelvétellel( is illusztrálva) Átlagos éves UHI intenzitás ( )
46 > 2,5ºC 2ºC 18% (4,5-5 5 km 2 ) Átlagos éves hősziget-intenzitás intenzitás ( )
47 > 2,1ºC 2ºC 2% (0,5 km 2 ) Az átlagos hősziget-intenzitás intenzitás a fűtési félévben ( )
48 > 3,1ºC 2ºC 37% (~10 km 2 ) Az átlagos hősziget-intenzitás intenzitás a nem fűtési félévben ( )
49 A március 25-i i UHI intenzitás eloszlása
50 A hőmérsékleti többlet városon belüli változásairól elmondható, hogy: (i) A ΔT mintázatára a többé-kevésbé koncentrikus forma jellemző. Az ettől való eltérések jól magyarázhatók a beépítettség városon belüli változásával. r = 0, elempár esetén 99%-os a valósz színűségi szint, ha: r > 0,25 (ii)) Az átlagos ΔT maximális értékeiben jelentős a különbség a fűtési és a nem-fűtési félévben (2,12ºC és 3,18ºC), ami elsősorban a két félév eltérő e időjárási körülményeire vezethető vissza.
A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGKÖRE és MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI
A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGKÖRE és MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Unger János Gál Tamás unger@geo.u-szeged.hu tgal@geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan 2017. november 23-24. 43. Meteorológiai Tudományos
G319E Városklimatológia
G319E Városklimatológia 1. A városklíma (1.5) Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan Földtudomány levelező BSc (2011) 1.5. A hőmérséklet módosulása
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai
A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,
G3202E Környezeti klimatológia I. előadás
G3202E Környezeti klimatológia I. előadás Városklíma Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan Környezettudományi (2008/2009-1) 2. 3. 1. Oktatók: Dr.
Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;
Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált
Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén
A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén A kutatás kezdetei: DE Meteorológiai Tanszék, 1999 ősze városklíma kutatási program. 2001-2004 OTKA T 034161
Alapozó terepgyakorlat Klimatológia
Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -
A felhőzet megfigyelése
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs
Városi hősziget vizsgálatok Budapest térségében az UHI nemzetközi projekt keretében. Dr. Baranka Györgyi
Városi hősziget vizsgálatok Budapest térségében az UHI nemzetközi projekt keretében Dr. Baranka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. A Projekt
Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek
Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott
A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
Városi hősziget-hatás és zöldinfrastruktúra
Green City Konferencia 2018. április 13. Városi hősziget-hatás és zöldinfrastruktúra Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Dian Csenge, Fricke Cathy Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai
Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi
Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. A Projekt fő célkitűzései 3. Csatlakozott
MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT
Városi Hősziget Konferencia Országos Meteorológiai Szolgálat 2013. szeptember 24. MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
ÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
Agrometeorológiai összefoglaló
Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.
Általános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL
35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös
1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi
Az UHI projekt eredményei Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. Főbb eredmények 3. Döntéstámogató rendszer 4. A hősziget-hatás
ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei
ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei Zsebeházi Gabriella és Szépszó Gabriella 43. Meteorológiai Tudományos Napok 2017. 11. 23. Tartalom
2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita
Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály MMT és a MHT együttes előadóülése Budapest, 2019. március 7. Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Az évi középhőmérséklet
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
fia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár ( mm) Hawaii ( mm) Mont Waialeale 12.
(2) Légáramlások (+ orográfia fia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár (2000 300-500 mm) Hawaii (4000 500 mm) Mont Waialeale 12.000 mm/év kiugróan csapadékos és
AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE
AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
Gál Tamás SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
Az emberi hőterhelés városon belüli eloszlásának kiértékelése és nyílvános bemutatása TECHNIKAI RÉSZLETEK Evaluation and public display of urban patterns of human thermal conditions TECHNICAL DETAILS Gál
A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
AZ EMBERI HŐTERHELÉS VÁROSON BELÜLI ELOSZLÁSÁNAK KIÉRTÉKELÉSE ÉS NYILVÁNOS BEMUTATÁSA HUSRB/1203/122/166 A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)
Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ) Szalai.sandor@mkk.szie.hu Anomália az 1981-2010-es átlgahoz viszonyítva Éves középhőmérsékletek alakulása 1901-től Magyarországon
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok
KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd
A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek
A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek Weidinger Tamás, Nagy Zoltán, Szász Gábor, Kovács Eleonóra, Baranka Györgyi, Décsei Anna Borbála, Gyöngyösi
Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken
Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken Vig Péter, Drüszler Áron, Eredics Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézet A kutatások célja A faállományok ökológiai
TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS
MVM Paks II. Zrt. TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS II. KÖTET 3. FEJEZET METEOROLÓGIA 2016.10.18. TARTALOMJEGYZÉK 3. Meteorológia... 16 3.1. Körzeti éghajlati viszonyok... 16 3.2. Helyi meteorológiai viszonyok...
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Globális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA Unger János Gál Tamás Gulyás Ágnes unger@geo.u-szeged.hu tgal@geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan 2014. november 20-21. 40. Meteorológiai
Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:
A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.
VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II.
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II. Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Elsődleges aktív felszín: levél
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás
AZ ÖSSZETETT VÁROSI FELSZÍN GEOMETRIÁJÁT LEÍRÓ PARAMÉTEREK SZÁMÍTÁSA ÉS VÁROSKLIMATOLÓGIAI ALKALMAZÁSA
Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék AZ ÖSSZETETT VÁROSI FELSZÍN GEOMETRIÁJÁT LEÍRÓ PARAMÉTEREK SZÁMÍTÁSA ÉS VÁROSKLIMATOLÓGIAI ALKALMAZÁSA Doktori
Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.
idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos
A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból Lakatos Mónika, Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva: 1870 WMO előzetes
Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása
1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
A KERESZTMETSZETI HŐMÉRSÉKLETI PROFIL JELLEGE A VÁROSBAN. Sümeghy Zoltán 1 Unger János 2
A KERESZTMETSZETI HŐMÉRSÉKLETI PROFIL JELLEGE A VÁROSBAN Sümeghy Zoltán 1 Unger János 2 Összefoglalás Tanulmányunkban a felszín beépítettségének és néhány fontosabb meteorológiai paraméternek a felszín
A VÁROSI HŐSZIGET-JELENSÉG NÉHÁNY ASPEKTUSA
MTA Doktori Értekezés A VÁROSI HŐSZIGET-JELENSÉG NÉHÁNY ASPEKTUSA Unger János Szeged 2010 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 2. A városklíma...4 2.1. Az urbanizáció időbeli folyamata...4 2.2. A városklíma
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (H) A LÉGKÖR ÁLTALÁNOS CIRKULÁCIÓJA Sümeghy Zoltán sumeghy@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS A VÁROSI V KLÍMA Unger JánosJ unger@geo.u-szeged.hu www.clima.u-szeged.hu 2018. november 22-23. 23. 44. Met. Tud. Napok Éghajlatváltozás és s alkalmazkodás VÁZLAT 1. HŐTÖBBLET H A VÁROSBANV
A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében
A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében Breuer Hajnalka, Göndöcs Júlia, Pongrácz Rita, Bartholy Judit ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Budapest, 2017. november 23.
AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM
AZ ASZÁLY ÉS S A SZÁRAZOD RAZODÁS S MAGYARORSZÁGON GON KECSKEMÉT, 9. OKTÓBER 7. ELSZÍNI VIZEINK ÉS S A KLÍMAV MAVÁLTOZÁS Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGEYTEM VÍZI
A jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
KOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006
KOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006 A globális lis felmelegedés s bizonyítékai Több szén-dioxid Magasabb
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
Levegőminőségi helyzetkép Magyarországon
Levegőminőségi helyzetkép Magyarországon Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Időjárás Éghajlat Levegőkörnyezet Az OLM felépítése AM / Agrárminisztérium OMSZ / Országos Meteorológiai
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János
A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR
A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETÉBEN Témavezetők: Konzulensek: Szarvas Gábor, Budapest Airport Zrt. Dr. Weidinger Tamás, ELTE TTK Meteorológiai
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Nagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok
Nagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok Seres András Tamás, Horváth Ákos, Németh Péter 39. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Budapest, 2013. november 21. Az előadás tartalma A mezoskálájú
A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok
A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatárs (MTA KRTK Regionális
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
Földtudományi BSc METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések céljai: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján
A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján Illy Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat A felszínközeli szélsebesség XXI. században
A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar
A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A kezdet, vegetációs index vizsgálat Hogy változott Budapest vegetációja 1990
Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.
SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog
1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai
1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai kis léghőmérséklet (+ 5 (-65 0 C)) o időjárástól védett hely, fűtéssel (fagyás ellen védett); o időjárástól nem védett hely vagy időjárástól
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN
Aktuális trendek a városklíma kutatásban hazai perspektívák - 2013.04.26. Szeged MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna Eötvös
Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
VII. Zárt terek hőérzeti méretezési módszerei
VII. Zárt terek hőérzeti méretezési módszerei Fanger féle komfort diagramok Fanger hőegyensúlyi egyenletek, PMV-PPD értékek figyelembe vételével dolgozta ki az ún. komfort diagramokat, melyek közvetlenül
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Városi hősziget vizsgálatok Budapest
OTKA K 68277 Városi hősziget vizsgálatok Budapest térségében Baranka Györgyi Dobi Ildikó Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu dobi.i@met.hu OTKA K 68277 Vázlat 1. Városklíma OTKA (2007-2011)
Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz
40. Meteorológiai Tudományos Napok - 2014.11.20-21. 21. MTA Elemzések a Budapesti önkormányzatok nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz Bartholy Judit, Pongrácz Rita,
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Elszórtan vagy többfelé? Milyen választ adnak a modellek és mi a valóság?
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Elszórtan vagy többfelé? Milyen választ adnak a modellek és mi a valóság? Kolláth Kornél Alapítva: 1870 Terminológia a területi lefedettség szerint De mekkora területről
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)
Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ Az Általános klimatológia gyakorlat 2. zh-jában szereplő fogalmak jegyzéke Szeged 2008 A 2. ZH-ban
A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája
A csapadék nyomában bevezető előadás Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A csapadék fogalma A légkör vízgőztartalmából származó folyékony vagy szilárd halmazállapotú víz, amely a földfelszínre kerül. Fajtái: