Hogyan vállalkozzunk. Jegyzet

Átírás

1 Hogyan vállalkozzunk Jegyzet

2 Referiri la websiteul programului: Declaratie referitoare la refuzul responsabilitatii: The content of the present device does not necesarily reflect the official point of view of the European Union. Titlul proiectului sau macar acronimul:decreasing Unemployment by Cross-border Education and Approach Development (DUCEAD) Codul proiectului: HURO/1001/100/2.3.2

3 Modul célja A modul célja, hogy segítséget nyújtson az induló és dinamikusan fejlődő (kis)vállalkozások világának megértéséhez, új vállalkozások indításához. A résztvevők ismerjék fel, milyen készségek, képességek birtokában lehetnek sikeres vállalkozók. Legyenek képesek alkalmazkodni a gazdasági, jogi, társadalmi környezethez. A gyakorlatban is hasznosítható, rendszerezett vállalkozási ismereteket, készségeket és attitűdöt szerezzenek az üzleti lehetőségek és a vállalkozói képességek értékeléséhez, a vállalkozások indításához, alapításához, a vállalkozás finanszírozásához, működtetéséhez, és növekedési lehetőségeinek kihasználásához. A vállalkozások létrehozásával kapcsolatos tevékenységek megismertetése a résztvevőkkel, a vállalkozások életszakaszainak bemutatása, a vállalkozási formák közötti választás szempontjai. Az egyéni és társas vállalkozások alapítás szabályainak bemutatásával ismerjék meg a résztvevők a vállalkozási tevékenység folytatásának jogi követelményeit, előírásait. Képesek legyenek az uniós és egyéb vállalkozások fajtáinak beazonosítására, jellemzőik és előnyeik megismerésére. Működő vállalkozások határmenti terjeszkedésének lehetőségei, veszélyei, szabályozása. Megszerezhető kompetenciák A résztvevő képes lesz felvázolni vállalkozása életgörbéjét, beazonosítja szerepét a vállalkozásfejlesztésben, meghatározza azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a vállalkozások alapvető működését. Képes a vállalkozás, mint rendszer elméleti modelljének és környezetének, céljainak megértésére Értelmezni tudja a vállalkozói életpálya szakaszait Egyéni vállalkozás alapítására képessé válik, el tudja végezni az alapításkori teendőket Képes társas vállalkozás alapítására, engedélyeztetésére, bejegyeztetésére Meg tudja különböztetni a különböző társas vállalkozási formákat, tudja értelmezni az alapító dokumentum előírásait Értelmezni tudja az uniós társasági formák, valamint a szövetkezeti formák alapításának és működésének szabályait Fel tudja sorolni azokat a fontosabb jogszabályi előírásokat, amelyek a vállalkozások működtetéséhez kapcsolódnak 3

4 Vállalkozások jellemzői, céljai, környezete és erőforrásai Az üzleti vállalkozás társadalmi szükséglet kielégítésére irányuló tevékenység, profit realizálása céljából. Az üzleti vállalkozás legátfogóbb ismertető jegyei: a kitűzött célok megvalósítására magas fokú döntési szabadság, autonómia mellett kerül sor, az üzleti tevékenység profitorientált, a tevékenység bizonytalansági tényezők fennállása, azaz kockázat mellett folyik. A vállalkozó olyan személyiség, aki egy vállalkozást felelősségteljesen alapít, irányít, miközben személyes kockázatot vállal. A kockázat összetett: pénzügyi, mert tőkét előlegez, fektet be, pszichikai, mert változó piaci környezetben döntéseket kell hoznia, szociális, hiszen az esetleges siker vagy bukás befolyásolja pozícióját a munkaerőpiacon, módosítja kapcsolatrendszerét stb. A vállalat gazdasági célokat követő szervezeti-jogi egység. Egy vállalat vállalkozások szervezett rendszereként fogható fel, ahol egymás mellett többféle tevékenység folyik. Alapvető követelmények a vállalkozásokkal szemben: - az üzleti vállalkozás, a gazdálkodó szervezet alapvető céljának küldetésének meghatározása, - mindig a fogyasztói igények mindenek felettisége jegyében kell koordinálnia vállalkozás során végbemenő folyamatokat, - az innovációs kényszer, amely alapfeltétele a fogyasztói igények kielégítésére irányuló küldetés és piacorientáció érvényesülésének, - a társadalmi felelősség érvényesítése a fogyasztókkal, partnerekkel, versenytársakkal, alkalmazottakkal és a széles közvéleménnyel szemben, ami a felső döntéshozói kör kötelessége, - a vállalkozások szervezeti kereteinek tértől, időtől és körülményektől függő alakítása. A vállalkozás kialakulásának előfeltételei és modern formái A modern vállalkozások előfutára a nyugat-európai székhelyű távolsági kereskedelem volt, ami a XVIII. századtól vált jelentőssé. A kereskedő saját pénz- és tudásbeli tőkéjét működtette, szervezte, végezte a piaci tranzakciókat és személyesen viselte a tevékenység kockázatát. Később a gazdasági tevékenység súlypontja áthelyeződött a kitermelő- és feldolgozóiparra, ami életre hívta az ipari vállalkozókat és a modern vállalkozási formákat. A modern vállalkozási formák kialakulásának négy előfeltétele volt: - szabad munkaerő - széles árupiac - az üzleti tevékenység függetlenedése a politikától 4

5 - az állam által szavatolt magántulajdon biztosítása. A vállalat célrendszere és érintettjei Azokat a szereplőket, akik az üzleti vállalkozásokkal valamilyen módon kapcsolatba kerülnek, a vállalat érintettjeinek nevezzük. Belső érintettek: tulajdonosok, menedzserek, alkalmazottak. Külső érintettek: fogyasztók, szállítók, versenytársak, együttműködő partnerek, állami intézmények, helyi és önkéntes állampolgári közösségek. A belső érintettek többnyire tartós kapcsolatban állnak a vállalkozással, a szervezet részei, s így érdekeik a vállalati célokban is tükröződnek. A tulajdonos célja az, hogy befektetett tőkéjének értékét növelje, vagyonérdekeltség jellemzi. A menedzser, aki vállalkozás-szervező ismereteit viszi a vállalkozásba, céljai szorosan kötődnek a vállalat sikeréhez, hiszen személyes jövedelmének többnyire ez az előfeltétele. Az alkalmazott, aki a vállalkozás anyagi, technikai reálfolyamatában fejti ki szaktudását, céljai kötődnek legkevésbé a szervezeti célokhoz. A munkavállaló személyes jövedelmének növekedésében érdekelt, amire kiegészítő motívumként az önmegvalósítás lehetősége épülhet. A belső érintettek törekvései jelentik a vállalati célhierarchia egyik síkját, amennyiben érdekeik determinánsan megfogalmazódnak a vállalati célokban. A külső érintettek tartós vagy átmeneti kapcsolatba kerülnek a vállalkozással. A fogyasztó a vállalat mozgásterének legfontosabb része, hiszen a vállalkozás a fogyasztói igények kielégítése céljából jön létre. A fogyasztói igények figyelemmel kisérése, és az azokhoz való alkalmazkodás a vállalt sikerének egyik kulcsa. A versenytársak ugyanazokért a fogyasztói jövedelmekért indulnak harcba. A versenytársak piaci eszközökkel növelhetik a versenyképességüket, eközben kényszerítik egymást az innovációra, a technikai fejlesztésre. A piaci verseny a fejlődés motorja. A szállító biztosítja a vállalkozás számára az erőforrásokat. Függ a vevőitől és versenyben áll a többi szállítóval. Az együttműködő partner hosszabb-rövidebb időre, tartős vagy átmenti jelleggel érdekszövetséget hoz létre a vállalkozással, pótlólagos profitszerzés céljából. Az állami intézmények befolyásolják a vállalat mozgásterét, de a vállalatok is hatást gyakorolnak az állami intézményekre. Az intézmények helyzete attól függ, hogy a vállalatok mennyi adót fizetnek, milyen hatást gyakorolnak a munkaerő-piacra. A helyi és önkéntes állampolgári közösségeken az önkormányzati közigazgatást és azokat a társadalmi csoportosulásokat értjük, amelyek hatást gyakorolnak a vállalatokra. (pl. környezetvédők) A külső érintettek céljai a vállalat működési terét korlátozzák, s egyúttal a vállalat céljait is befolyásolják. A vállalat célkitűzései összetett rendszerben írhatók le, célrendszert alkotnak, ahol a fő-, és részcélok hierarchikusan egymásra épülnek. Domináns cél a hosszú távú profitmaximalizálás, ennek alárendelődnek a következő részcélok: - Növekedés, fejlődés - Innováció és termelékenység fokozása - Piaci pozíció megtartása, növelése, - Likviditás megőrzése 5

6 Piaci környezet a vállalkozások környezete A vállalkozások legfontosabb környezeti szegmense, kiemelve szoktuk vizsgálni a változékonyságot, a komplexitást, és korlátozó hatást. A kockázat folyamatos kísérője a vállalatok tevékenységének. A kockázat jelentős része a vállalat környezetéből érkezik. A vállalatok szűkebb-tágabb környezetében nagyon sok tényező, hatóerő, gazdasági szereplő van. A fontosabbakat foglaljuk össze az alábbi ábrában. A szűkebb környezetben található szereplők állandó kölcsönhatásban állnak a vállalattal, döntéseik kihatnak a vállalat üzletmenetére: Versenytársak, akik hasonló terméket, szolgáltatást állítanak elő. Szállítók, akik vállalatunk számára fontos anyagokat, energiát, árukat stb. értékesítenek. Vevők, akik vállalatunk termékeit, szolgáltatásait vásárolják. Az önkormányzat, az állam, amely törvények, szabályok alkotásával hat (pl. adókivetéssel). Egyéb partnerek (pl.: bank) A tágabb környezetbe tartozók hatása általában közvetett, ritkább, bár időnként nagyon komoly, súlyos következményekkel jár. A nemzetgazdaság egésze, amely növekedésével, válságával, általános állapotával befolyásolja a piacokat. A társadalom, kultúra, hagyományok hatása fontos üzleti tényezőt, alkalmazkodási kényszert, lehetőséget jelenthet (évfordulók, ünnepek, nemzetiség szokásai). Technikai környezet, amely a technika fejlődésével, új anyagok, eljárások megjelenésével készteti változtatásra, alkalmazkodásra a vállalatot (digitális technika megjelenése). Természeti környezet, amely nem csak a mezőgazdasági vállalatokra, hanem az időjáráson, természeti kincseken keresztül igen sok vállalatra, a környezetszennyezésen keresztül pedig lényegében mindenkire hat. A világgazdaság változásai közül egyesek érzékenyen befolyásolhatják valamennyi vállalatot (pl.: az energiaárak alakulása), míg mások csak áttételesen hatnak (pl.: háborúk, egyes valuták árfolyamváltozása). A környezetből érkező változásokat általában az információk segítségével ismerhetik meg a vállalatok. Nélkülük helyes gazdasági döntést nem lehet hozni. Ezért tartjuk az információt fontos termelési tényezőnek. A vállalkozás erőforrásai, csoportjai A termeléshez, szolgáltatáshoz szükséges tényezőket összefoglalóan erőforrásoknak nevezzük. A cégek egyik sikertényezője az erőforrás-felhasználás. Az erőforrások költsége, az erőforrások mennyisége, összetétele és a felhasználás módja: befolyásolja az árakat (költségeken keresztül) befolyásolja a versenytársakat 6

7 befolyásolja a nyereséget (költségeken keresztül) fontos: a hatékony és optimális erőforrás felhasználás. A termelő és szolgáltatási tevékenység különböző változatai más-más erőforrás igényűek. Az erőforrás szerkezet vagy erőforrás-összetétel megmutatja, hogy a felhasznált összes erőforráson belül az egyes erőforrások milyen részaránnyal szerepelnek. A termelő és szolgáltató tevékenységhez szükséges erőforrások között átváltási lehetőség van, bizonyos határok között helyettesíthetik egymást. (pl. robottechnika-emberi munkaerő) Hatékonyság erőforrás ismerete, átváltása Átváltása az erőforrások bizonyos határok között helyettesíthetők egymással Erőforrás szerkezete Egyes erőforrás/összes erőforrás Az erőforrások csoportosítása: befektetett tárgyi eszközök emberi erőforrás (aktív szereplő) forgó eszközök 1 éven belül elhasználódnak (pl.: készletek, pénzügyi eszközök). immateriális javak információ. A vállalkozás mindig magában foglalja: a kezdeményezést, az eredményre (nyereségre) való törekvést a gazdasági mechanizmusok újraszervezését az erőforrások és helyzetek előnyös felhasználáshoz szükséges gazdasági döntéseket számolást a gazdálkodásbizonytalansági és kockázati tényezőivel A vállalkozói folyamat az új vállalkozás létrehozásához alkalmas lehetőségek felfedezése, megteremtése, értékelése és kidolgozása. E folyamat jól elkülöníthető szakaszait és az egyes szakaszokban végzendő tevékenységeket az 1. sz. táblázat tartalmazza. A vállalkozónak négy üzleti szempontot kell érvényesítenie: stratégiai szemléletet a lehetőségek melletti elkötelezettséget a lehető legkevesebb forrás lekötését rugalmas vezetési struktúrát 7

8 Lehetőség felismerése értékelése és Stratégia kialakítása Üzleti terv készítése A vállalkozás megvalósítása és irányítása Ötletforrások figyeléseötletgyűjtés Kreatív problémamegoldó eljárások alkalmazása: ötletgyűjtés Az üzleti ötlet finomítása: -terméktervezés - fejlesztés - vállalatfelvásárlás (akvizíció) A lehetőség időtartamának becslése A lehetőség és a személyes célok egyeztetése A lehetőségek értékelése: stratégia - a makrokörnyezet elemzése: trendek, kilátások - piackutatásszegmentálás - a (mikro) környezet elemzése(versenytársak, helyettesítő termékek, szállítók, vevők): trendek - hozzáférhető erőforrások - diagnosztika: képességek, versenyelőnyök - lehetőségek, fenyegetések, sikertényezők Jövőkép (célok, a tevékenység központja) Alapstratégia meghatározása: komparatív költségbecslés előnyök, A vállalkozás piaci szegmens Marketing terv: - szükséges eszközök - a működés folyamatterve Szervezeti terv (vezetési koncepció) Pénzügyi terv - Beruházási terv - a működés költségeinek megtervezése - jövedelem és felhasználási terv - mérlegek: meglévő források, hiányok - fedezetelemzés - pénzforgalmi becslések (Cash- flow) - kockázatbecslés- A szükséges források megszerzési lehetőségeinek feltárása, hitelkérelem, A vállalkozás adminisztratív létrehozása A vállalkozás fizikai létrehozása: - a szervezet kialakítása - munkatársak felvétele - gazdálkodás az emberi erőforrásokkal A vállalat arculatának kialakítása: - a problémák és lehetséges problémák azonosítása - ellenőrzési rendszerek alkalmazása 8

9 időütemezés 1. sz. táblázat: A vállalkozási folyamat szakaszai 9

10 A vállalkozási formák között a következő szempontok alapján lehet különbséget tenni: 1. Vállalkozás mérete A vállalkozás sarokpontja a tőke. A vállalkozó megkeresi a nyereségesnek ítélt tevékenységeket és azokat szervezi meg, Ha az adott vállalkozás nem hozza meg a befektetés felett elvárt többletet- a nyereséget-, akkor a tőkét kivonja és máshol fekteti be. A vállalkozó tehát addig vesz részt a valamilyen vállalkozásban, amíg az nyereséget ígér. Az üzleti vállalkozást mindig jövedelemszerzés vezényli. 2. Személyes közreműködés a vállalkozás tevékenységében Mérlegelendő szempont lehet a konkrét típus megválasztásakor a személyes közreműködés kérdése is. Az egyéni vállalkozás, a kkt. és a bt. beltagja esetén a törvény előírja a személyes közreműködést, míg a többi formában ez nem kötelező. 3. Alapításhoz szükséges anyagi erőforrások nagysága (vállalkozás alapítási költsége) Szükséges befektetés értéke: nem csak a vállalkozás alapításának költségei Alapítási költségek + Szükséges beruházások, beszerzések + Működés finanszírozása, addig amíg a vállalkozás nyereséges elszámolás (folyamatos rezsi-, munkavállalói-, adó és járulék fizetési és forgóeszköz beszerzési költségek) 4. Az anyagi felelősség kérdése A korlátlan és korlátozott felelősség kérdése nagyon fontos mérlegelési szempont. Ha a vállalkozás kockázata minimális, elegendő a korlátlan felelősségű szervezeti formáció (kkt., bt.), de nagyobb kockázat esetén inkább a korlátolt felelősségű formák (bt. Kültagja, kft., rt.) ajánlhatók. 5. A kedvező adózási lehetőségek figyelembe vétele Meg kell vizsgálni, hogy milyen feltételek és kötelezettségek mellett lehet végezni az adott tevékenységet! Mindig a végezni kívánt tevékenység legyen a kiindulás alapja. 6. Vállalkozási forma megszüntetésének költségei A vállalkozás megszüntetése mindig körültekintést igényel, mert ilyenkor a jövedelem üzletből való kivonása történik meg és ez jelentős adófizetési vonzattal járhat. 7. Egyéb szempontok Figyelembe veendő, hogy milyen elszámolási, támogatás igénylési lehetőségek vannak az egyes formáknál, esetleg milyen adminisztrációs könnyítések vagy bonyolultabb előírások érvényesek az adott formára. 10

11 FELADATOK 1. Határozza meg, hogy Ön a saját vállalkozása tervezése kapcsán mely tevékenység csoportnál tart a vállalkozói folyamat (1. sz. táblázat) meghatározása szerint! 2. A vállalkozások fő tevékenységként általában vagy termék előállítással vagy szolgáltatás nyújtásával foglalkoznak. Sorolja fel, hogy Ön milyen tevékenységek végzését tervezi! 3. A saját vállalkozása megvalósításához válassza ki a legmegfelelőbb vállalkozási formát! Ehhez segítségként használja fel az egyéni feladatok megoldása részben található szempontrendszert! 11

12 FELADATOK MEGOLDÁSA 1. Jelenlegi helyzetem a vállalkozói folyamatban: 2. Saját vállalkozásában végezni kívánt tevékenység: Nemztegazdasági ág szerint: Tevékenység Saját vállalkozás tervezett társasági formájának meghatározása: Mérlegelési szempontok: - Vállalkozás mérete: - Személyes közreműködés a vállalkozás tevékenységében: - Vállalkozás alapítási költsége:.. - Anyagi felelősség mértéke:.. 12

13 - Kedvező adózási lehetőség: - Vállalkozási forma megszüntetésének költségei: Választott vállalkozási forma: 13

14 Egyéni vállalkozás jellemzői Egyéni vállalkozást ma Magyarországon a vonatkozó szabályok szerint minden olyan cselekvőképes és állandó belföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy alanyi jogon alapíthat, aki az egyéni vállalkozás jogából nincs kizárva. A tevékenység folytatásában az egyéni vállalkozó személyesen köteles közreműködni, továbbá a kötelezettségeiért teljes vagyonával, és korlátlanul felel. Az egyéni vállalkozó személyes közreműködése jelentheti a vállalkozás megszervezését, irányítását, könyvelését is, de az nem szükséges, hogy a konkrét alaptevékenységben is részt vegyen az egyéni vállalkozó. Ha az egyéni vállalkozás tevékenysége képesítéshez kötött, akkor legalább egy olyan személynek közre kell működnie a vállalkozásban, aki a megfelelő képesítéssel rendelkezik január 1-jével már nem kötelező a vállalkozói igazolvány kiváltása. Maga az egyéni vállalkozó természetesen továbbra is igényelheti a vállalkozói igazolvány kiváltását, de annak kiállítása díjfizetéshez kötött. Az igazolvánnyal a kiadásakor fennálló, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokat lehet igazolni. Az egyéni vállalkozókat az úgynevezett EV szám azonosítja, amelyet a kiállított számlákon és egyéb hivatalos dokumentumokon szerepeltetni kell. Az egyéni vállalkozó megjelölést - vagy annak e.v. rövidítését - és nyilvántartási számát tehát minden hivatalos esetben köteles feltüntetni. Az egyéni vállalkozónak szükséges legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkeznie, a bankszámlát az adószámának közlésétől számított 15 napon belül meg kell nyitni. Az egyéni vállalkozó mint munkáltató foglalkoztathat alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, szakmunkás-tanulót. Az alkalmazottak számát a törvény nem korlátozza. A segítő családtag foglalkoztatása előnyösebb lehet a kedvezőbb társadalombiztosítási szabályok miatt. Segítő családtag megjelölés alatt a vállalkozó közeli hozzátartozóját, a vállalkozó élettársát, egyeneságbeli rokonának házastársát, házastársának egyeneságbeli rokonát, valamint testvérének házastársát lehet foglalkoztatni. Ha az egyéni vállalkozó munkát ad valakinek, akkor azt 15 napon belül köteles jelenteni a nyugdíjbiztosítónak és az egészségbiztosítónak. Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyeket csak elektronikusan intézhetjük, így az egyéni vállalkozás alapítása is elektronikusan történik. Az elektronikus űrlapok kitöltéséről a részletes tájékoztató elérhető a kormányzati portálon, valamint a KEK KH honlapján. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kérdésekben további felvilágosítást a 1818-as Kormányzati Ügyfélvonalon, vagy a 1818@ugyfelvonal.hu lehet. Egyéni vállalkozás indításának esetei: 1) Egyéni vállalkozás alapítása új vállalkozásként 2) Egyéni vállalkozás öröklés útján történő tovább folytatása 14

15 3) Egyéni vállalkozás egyéni cégként való bejegyeztetése A bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabály lehetővé teszi az egyéni vállalkozó számára a cégnyilvántartásba való bejegyzést de azt nem teszi kötelezővé. Az egyéni vállalkozó az egyéni cég keretében is korlátlan felelősséggel tartozik és az egyéni cég bejegyzéssel nem kap jogi személyiséget. Az egyéni cégnek a közhiteles cégnyilvántartásba való bejegyzése és ennek a Cégközlönyben való közzététele az egyéni vállalkozónak a gazdasági életben, a piacon való részvételét kedvezőbbé teheti, és az üzleti partnerek bizalmát növelheti. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával egyszemélyes Kft-vé vagy egyszemélyes Rt-vé alakulhat át. Egyéni vállalkozás alapításának és indításának folyamata Egyéni vállalkozás alapításakor a következő feladatokat jelentkeznek a gyakorlatban, melynek lépcsőin a leendő vállalkozónak haladnia kell: 1. Vállalkozás alapvető működésének megtervezése: hol lesz a székhelye, ill. lesz-e telephelye ha szükséges végzettség, akkor ki által lesz ez biztosítva munkaviszony mellett vagy főmunkaviszonyként lesz vállalkozó segítő családtagot vagy munkavállalót alkalmaz-e fő szakmakód választása, tevékenységek meghatározása adózási mód (adóalanyiság) és könyvelési módszer választása a vállalkozás könyvelését végző könyvelő vagy adótanácsadó választása, felkeresése és egyeztetés a vállalkozás adózási, beszámolási kötelezettségeivel kapcsolatban 2. Vállalkozás alapításhoz szükséges dokumentumok beszerzése erkölcsi bizonyítvány illetékbélyeg befizetése szükséges végzettség igazolására bizonyítvány(ok) másolata tulajdoni lap másolata 3. Kérelem beadása az önkormányzat illetékes Okmányirodájában vagy az Interneten A kérelem a 11T101E jelű nyomtatványon adható be 2 példányban kinyomtatva vagy pedig elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül 1 példányban elküldve. 4. Egyéb, hiányzó dokumentumok beszerzése kereskedelmi tevékenység folytatása esetén: üzlet működtetésének engedélyeztetése Az egyéni vállalkozó kereskedő az üzlet megnyitását köteles az üzlet fekvése szerinti illetékes hatóságnak (polgármesteri hivatalnak) bejelenteni. A bejelentést formanyomtatványon, két példányban kell megtenni, melynek egy példányát a hatóság záradékkal látja el és visszaadja a vállalkozónak. A vállalkozó ezt a példányt köteles az üzletben őrizni és az ellenőrzést végző hivatalos személynek felmutatni. Több üzlet megnyitása esetén minden egyes üzletre külön-külön kell bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmazni kell az üzlet címét, az üzletben folytatandó tevékenységet, a kereskedő nevét, székhelyét. Ha a bejelentésben megjelölt adatok megváltoznak, köteles azt 15 napon belül az önkormányzat polgármesteri hivatalához bejelenteni. Be kell szerezni egyes áruk forgalmazásához, illetve egyes kereskedelmi tevékenységek megkezdéséhez a szükséges szakhatósági hozzátárulást a következő hatóságoktól: 15

16 o Élelmiszereket és vegyi árukat, gyógynövényt értékesítő valamint vendéglátó ipari tevékenységet folytató üzlet és kereskedelmi szálláshely esetén az ÁIlami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Intézetétől. o Húst, tejterméket, terményt, takarmányt, élőállatot árusító üzlet esetében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Intézetétől és az Állategészségügyi Hatóság Élelmiszerhigiéniai Kirendeltségétől. o "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árukat és anyagokat, üzemanyagot tüzelő és építőanyagot értékesítő üzlet, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház, vendéglátó ipari szórakozóhelyek esetében a Tűzvédelmi Hatóságtól. (Katasztrófavédelmi Igazgatóság) o Játék automatát üzemeltető üzlet esetében a Rendőrkapitányságtól o Jövedéki termékek értékesítéséhez a Vám és Pénzügyőrség igazolása szükséges arról, hogy a vállalkozónak nincs vám tartozása. A fenti termékek értékesítésének feltétele az üzlethelyiség o Egyéb szakhatósági engedélyek is szükségesek lehetnek, a tevékenységtől függően: pl. Környezetvédelmi Hatóság (veszélyes anyag szállítási engedély), Szerencsejáték Felügyelet, stb. 5. Bankszámla nyitás kereskedelmi bank helyi fiókjában - Bankszámla szerződés(ek) aláírása - Banki aláírási címpéldány elkészítése a bankfiókban - Banki nyomtatványok beszerzése: készpénzfelvételi csekk, átutalási megbízás, külföldi átutalási megbízás, pénztári befizetési bizonylat, céges bankkártya (ha szükséges) fizetéshez vagy készpénz felvételére a bank automatából 6. Kezdő tőke befizetése, biztosítása 7. Cégtábla elkészíttetése és kihelyezése a vállalkozó székhelyén és telephelyein 8. Bélyegző, céges levélpapír, névjegykártya elkészítése 9. Alapvető nyomtatványok beszerzése Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartó lapja Pénztárkönyv vagy Naplófőkönyv (ha egyszeres könyvvitelt választott) Számla, Készpénzfizetési számla, Nyugta tömbök beszerzése Ellenőrzési napló Vásárlók könyve 10. Alkalmazott vagy segítő családtagok bejelentése az egészségbiztosítás felé (15 napon belül) 11. Üzletek működési feltételeinek megteremtése (ha releváns) - cégtábla jelzés, nyitvatartási idő - megállító tábla - Üzlet és kirakat berendezése - áru értékesítésre előkészítése, árazása, üzlet feltöltése 12. Önkormányzat helyi adóhatóságához bejelentkezés: iparűzési, kommunális adó, gépjárműadó bejelentkezés miatt (15 napon belül) Egyéni vállalkozás szüneteltetése 16

17 Könnyen előfordulhat, hogy a valóságban az üzleti terveink nem úgy alakulnak, ahogyan azt mi kezdő egyéni vállalkozóként elterveztük. Ilyenkor lehetőség van megállni egy kicsit és az egyéni vállalkozás szüneteltetése mellett újragondolni az üzleti lehetőségeinket. A szüneteltetésnek azonban szabályai vannak, amelyeket az alábbiakban olvashatják: Az egyéni vállalkozás szüneteltetése időtartamhoz kötött: legrövidebb minimális időtartama 1 hó, míg a leghosszabb, maximális időtartama 5 év terjedelmű lehet. Ezen belül az egyéni vállalkozó határozott vagy határozatlan időtartamra egyaránt szüneteltetheti a tevékenység, tehát nem feltétlenül szükséges megadni a pontos végdátumát, de vegye figyelembe, hogy nem lehet hosszabb mint 5 év. Az egyéni vállalkozás szüneteltetésének időtartama alatt az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységet értelemszerűen nem végezhet, vállalkozói tevékenységéhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, illetve új kötelezettséget sem vállalhat, tehát nem köthet például szerződést semmilyen új megbízásra, hiszen a tevékenysége szünetel. A szünetelésről szóló hivatalos bejelentést a megfelelő nyomtatvány megküldésével, kizárólag az ügyfélkapun keresztül lehet az illetékes hatóságnál megtenni. A bejelentési nyomtatvány adatai alapján, a szünetelés tényét bejegyzik az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, és egyidejűleg az adóhatóságot is értesítik a változásról. A szüneteltetés további feltétele, hogy a kiváltott egyéni vállalkozói igazolványt az illetékes okmányirodában kötelezően le kell adni. Igen lényeges tudnivaló továbbá, hogy a szüneteltetés időtartama alatt az egyéni vállalkozásból fakadó társadalombiztosítási biztosítotti jogviszony is szünetel! Tehát az egyéni vállalkozó, ha nem létesít más úton biztosítotti jogviszonyt, akkor esetlegesen nem lesz jogosult az orvosi ellátásra. Az egyéni vállalkozás szüneteltetéséről a személyi jövedelemadóról szóló törvény is részletesen rendelkezik: ennek alapján például nem kell adóbevallást készíteni az adott időtartamra, ha a tevékenység az adóév minden napján szünetelt; szünetelés alatt költséget és értékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni; a szünetelést a számlavezető banknak is kötelező bejelenteni. Egyéni vállalkozás átalakulása Egyéni vállalkozás egy bizonyos fejlettségi fokán már érdemes elgondolkodni azon, hogy átalakítsuk valamilyen más formává, a magyar adózási rendszerből adódóan általában Korlátolt felelősségű társasággá (KFT). Azért lesz előnyös, mert így a teljes és korlátlan felelősségvállalása megszűnik a vállalkozónak, a saját vagyonával nem, csak a KFT- be bevitt vagyonával tartozik felelősséggel a kötelezettségvállalásaiért. Egyéni vállalkozás megszüntetése Az egyéni vállalkozói tevékenység két módon szűnhet meg: a törvény erejénél fogva, illetve ha a hatóság az egyéni vállalkozói tevékenységet megtiltja: 1) A hatóság határozata alapján szűnik meg az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság, ha: - az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn, 17

18 - a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt, - az egyéni vállalkozó egyetlen tevékenységi körét sem folytathatja jogszerűen. 2) Törvény erejénél fogva szűnik meg az egyéni vállalkozói tevékenység: - ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését - az erre rendszeresített változás bejelentési űrlapon - az ügyfélkapuján keresztül bejelenti, - ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján, - az egyéni vállalkozó halála napján (jogutódlásra lehetőség van), - az egyéni vállalkozó cselekvőképességének gazdasági tevékenységet érintő ügyekben való korlátozását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján (jogutódlásra lehetőség van), - ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján. Amennyiben valamilyen oknál fogva úgy dönt, hogy megszünteti az egyéni vállalkozását, visszaadja a vállalkozói igazolványát, a következő kötelezettségei vannak: - az egyéni vállalkozás bejelentett székhelyének területileg illetékes okmányirodánál vagy Interneten keresztül kell bejelentenie - szükséges iratok, amelyeket magával kell vinnie: -egyéni vállalkozói igazolvány - személyigazolvány vagy más fényképes személyazonosságát igazoló igazolvány mint: útlevél, jogosítvány - lakcímkártya - amennyiben nem saját ügyében jár el, akkor képviseleti jogosultságát igazoló okirat,az okmányirodánál igényelhető formanyomtatvány- meghatalmaz Nincs illeték, azaz 0 forint a vállalkozói igazolvány visszaadásakor. Mindezeket az okmányokat személyesen vagy a meghatalmazott kell átnyújtani az illetékes okmányirodában, fontos tudni, hogy a bejelentés napjától megszűnik a tevékenységre való jogosultság. Az egyéni vállalkozás tevékenységének megszüntetését Ügyfélkapun elektronikus úton is megteheti, így nem kell az okmányirodába elfáradnia, időpontot kérni. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetéséről szóló bejelentés úgynevezett Ügyfélkapus tárhelyről érkező visszaigazolás nem azt jelenti, hogy már nincs más tennivaló, figyelemmel kell kísérni az Ügyfélkapu visszaigazolását, mert csak akkor eredményes a bejelentés, ha az ügyfélkapus tárhelyről megérkezett a nyilvántartás vételről az igazolás, ez igazolja majd, hogy az egyéni vállalkozó törölve lett a nyilvántartásból. Azért, hogy ellenőrizze valóban megtörtént-e a törlés érdemes megnézni Az Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartásában. 18

19 FELADATOK 1. A HACUKA Használtruha Bolt esetében a vállalkozás szakmakódjait a következőképpen határozzuk meg! Keressük meg a honlapon a hivatalos szakmakódok közül a végezni kívánt tevékenységeket: Használt ruha kis- és nagykereskedelmi értékesítés:.. Kávé- és italautomata üzemeltetése: Fénymásolás, szkennelés: Áru házhozszállítása (ruha): A tevékenységének megfelelő szakmakódok közül válassza ki azt, amely a fő szakmakódja lesz! Azt a tevékenységet kell kiválasztani, amelyből valószínűleg a legtöbb bevétele fog származni. Fő szakmakód: 3. Határozza meg a tervezett vállalkozása székhelyét, telephelyét ill. fióktelepét, amennyiben szükséges a vállalkozásához! 4. Tanulmányozza át az Ügyfélkapun az egyéni vállalkozás alapításához beadandó kérelmet! Segítségként a mellékletek között is megtalálja! A kérelemben megjelenő adatok és információk értelmezéséhez olvassa át a kérelem kitöltési útmutatóját! Lásd: mellékletek között. 5. Tanulmányozza át a mellékletben található következő dokumentumokat! Telepengedély Telephely engedélyeztetés Kereskedelmi tevékenység engedélyezésének iratait 19

20 A gazdasági társaságok A gazdasági társaság: saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat, tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Jogalanyiságukat az államtól kapják. A gazdasági társaságokról szóló törvényt öt formáját ismeri, melyeket két nagy csoportra osztjuk: 1. Jogi személyiségű: - korlátolt felelősségű társaság, - részvénytársaság, - közös vállalat 2. Jogi személyiség nélküli: - közkereseti társaság, - betéti társaság. A társasági formák alapvetően változatlanok maradnak, a négy fő társaságtípus továbbra is a közkereseti (kkt.) és a betéti (bt.), valamint a korlátolt felelősségű (kft.) és a részvénytársaság (rt.) lesz. A évi IV. törvény hatálybalépésével nem lehet már új közös vállalatot alapítani és július 1-jétől nem hozható létre közhasznú társaság sem. Ettől az időponttól kezdve működhetnek viszont nonprofit gazdasági társaságok, mégpedig bármilyen társasági formában. A nonprofit gazdasági társaság tevékenysége nem jövedelemszerzésre irányul, nem nyereségorientált, ezért üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat. A nonprofit társaság közhasznú tevékenységet is folytathat, ha ennek mibenlétét meghatározza a társasági szerződésben (alapszabály, alapító okirat) és megfelel a közhasznú szervezetekről szóló törvény kritériumainak. Nem önálló jogi személyiségű társaságok, bárki jogosult az ügyek intézésére, ezért vezető tisztségviselők nincsenek: Betéti Társaság: (BT) társasági szerződésben meghatározott közös gazdasági tevékenység folytatására létrehozott társasági forma, melyben legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan a társaság kötelezettségeit illetően és legalább egy tag (kültag) anyagi felelőssége csak vagyoni betétje mértékéig terjed. Közkereseti Társaság: (KKT) olyan társaság, melynek tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősség mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Önálló jogi személyiségű társaságok csak a vezető tisztségviselő jogosult az ügyek intézésére, feladata a napi feladatok megoldása, az operatív irányítás. 20