SZIGORLATI BEUGRÓ KÉRDÉSEK

Átírás

1 SZIGORLATI BEUGRÓ KÉRDÉSEK 1. Határozd meg a jogi norma fogalmát! 2. Mit jelent a jogforrási hierarchia? 3. Melyek a jogszabály érvényességének feltételei? 4. Mit értünk a jogszabály hatályán? Sorold fel fajtáit! 5. Határozd meg a jogviszony fogalmát! 6. Határozd meg a jogalkalmazás fogalmát! 7. Sorold fel az alkotmánybíróság minimum három jogosítványát! 8. Sorolj min. 3 második generációs emberi jogot! 9. Melyik hatalmi ághoz tartozik az Országgyűlés és melyikhez a Kormány? 10. Sorold fel a hazai bírósági szervezet négy szintjét! 11. Sorold fel az állampolgárság keletkezésének formáit! 12. Sorold fel a közigazgatási hatósági eljárás egyes szakaszait! 13. Határozd meg a közigazgatási hatósági eljárás fogalmát! 14. Mit jelent a hatáskör? 15. Hogyan határoznád meg az illetékesség fogalmát? 16. Határozd meg a szociális ellátás/szolgáltatás fogalmát! 17. Sorolj fel min. 3 egészségbiztosítási és 3 nyugdíjbiztosítási típusú ellátást! 18. Határozd meg a szociális jog fogalmát! 19. Sorolj fel 3 központi közigazgatási szervet! 20. Sorolj fel min. 3 szociális igazgatási hatósági jogkört gyakorló szervet! 21. Milyen, a szociális törvényben meghatározott rászorultsági alapon járó pénzbeli ellátásról dönt a) a települési önkormányzat jegyzője, b) a képviselő testülete, illetve c) a járási hivatal? 22. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott kizárólag pénzben nyújtható ellátásokat! 23. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott kizárólag természetben nyújtható ellátásokat! 24. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott pénzben vagy természetben egyaránt nyújtható ellátásokat! 25. Sorold fel a szociális törvényben szabályozott szociális alapszolgáltatásokat! 26. Sorold fel a szociális törvényben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátásokat! 27. Sorold fel, milyen joghatásai vannak az örökbefogadásnak! 28. Sorold fel a családi jogállás rendezésének formái! 29. Sorolj fel min. 3 nem a szociális törvényben szabályozott segélyezési típusú ellátást! 30. Határozd meg a szülői felügyelet tartalmát! 31. Határozd meg a gyámhatóság fogalmát! 32. Sorolj fel min. 3 családtámogatási ellátást! 33. Sorolj fel min. 3 gyámhatósági intézkedést! 34. Sorolj fel min. 3 foglalkoztatási támogatást! 35. Sorold fel az álláskeresők számára adható ellátásokat! 36. Határozd meg a súlyos fogyatékos személy fogalmát! 37. Sorolj fel min. 3 a fogyatékos személyek számára nyújtható ellátást, kedvezményt! 38. Sorolj fel min. 5 elsődleges jogforrását az Európai Uniónak! 39. Sorold fel az Európai Unió másodlagos jogforrásait! 40. Sorold fel a közösségi jog sajátos vonásait! 1

2 1. Határozd meg a jogi norma fogalmát! A jogi norma a társadalmi normák egyik faja. A többi társadalmi normától alapvetően az különbözteti meg, hogy a jogi norma a) általános, b) mindenkire kötelező magatartási szabály, c) melyet az állam (v. állami szerv) alkot és biztosítja érvényesülését. 2. Mit jelent a jogforrási hierarchia? Az állami szervek által létrehozott jogforrások alá-fölérendeltségi viszonyát jelenti ALAPTÖRVÉNY 1. törvények 2. rendeletek - kormányrendelet - miniszterelnöki rendelet - miniszteri rendelet - Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete - Önálló Szabályozó Szervek: - Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete - Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete - önkormányzati rendelet Jogforrási hierarchia szabályai: 1. Alacsonyabb szintű jogforrás rendelkezései magasabb szintű jogforrások rendelkezéseibe nem ütközhet, Amennyiben a különböző szintű jogforrások egymásnak ellentmondanak, úgy a felsőbb jogforrással ellentétes alacsonyabb rangú jogforrás rendelkezései érvénytelenek. A hierarchiában alacsonyabb szinten álló jogszabály nem lehet tartalmilag ellentétes a magasabb szinten álló jogszabállyal. (ellenkező esetben az AB utólagos norma kontrollal megsemmisíti) 2. A speciális szabály lerontja az általános szabályt (lex specialis derogat generali) 3. A későbbi jogszabály lerontja a korábbit (lex posterior derogat priori) 4.Melyek a jogszabály érvényességének feltételei? Konjunktív érvényességi kritériumok (együttesen kell fennállniuk): 1. A jogszabálynak jogalkotótól kell származnia 2. A jogszabályt előírt eljárási szabályoknak megfelelően alkossák 3. Be kell illeszkednie a jogforrási rendszerbe 4. Megfelelő módon legyen kihirdetve 4. Mit értünk a jogszabály hatályán? Sorold fel fajtáit! Hatályosság: A hatály a jogszabály alkalmazhatósága, alkalmazási köre. Az adott jogi norma meghatározott időben, területen és személyi körre vonatkozóan végrehajtandó, alkalmazandó. 1. időbeli hatály 2. területi hatály 3. személyi hatály 4. tárgyi hatály 5. szervi hatály 5. Határozd meg a jogviszony fogalmát! Jogilag szabályozott társadalmi viszony (pl. adásvétel, lakásbérlet). A jogviszony alanya: jogalanyok (természetes személyek, jogi személyek, állam). A jogviszony tárgya: az az emberi magatartás, amelyre a jogosultság és a kötelezettség irányul. A jogviszony tartalma: a jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeinek összessége. 2

3 6. Határozd meg a jogalkalmazás fogalmát! A jogalkalmazás: állami, ill. az állam által erre feljogosított társadalmi szervek, jogi szabályok érvényesítésére irányuló tudatos tevékenysége, mely során jogilag szabályozott eljárás keretében, a természetes és jogi személyek között egyedi jogviszonyokat megállapítanak, létesítenek, változtatnak, vagy megszüntetnek és e tevékenység eredményeként hozott jogalkalmazói aktus nem-teljesítése állami kényszerintézkedést von maga után. 7. Sorold fel az Alkotmánybíróság min. 3 jogosítványát! - alkotmányellenesség előzetes normakontroll - alkotmányellenesség utólagos normakontroll, - alkotmányjogi panasz vizsgálata, - mulasztással elkövetett alkotmánysértés vizsgálata, - jogszabályok nemzetközi szerződéssel való ütközése, - állami szervek közötti hatáskörütközés - alkotmányértelmezés - egyéb ügyek pl. köztársasági elnökkel szemben folytatott eljárás 8. Sorolj min. 3 második generációs emberi jogot! Gazdasági jog: munkához, egyenlő bérezéshez való jog, foglakoztatáshoz és a megélhetéshez való jog szervezetalakításhoz való jog Szociális és egészségügyi jog: pihenéshez, társadalombiztosításhoz, egészségügyi ellátáshoz való jog, szociális biztonsághoz való jog Oktatási és kulturális jog: oktatáshoz, szakképzéshez, továbbtanuláshoz (közoktatás, felsőoktatás),, tudományos és kulturális élet szabadsága. 9. Melyik hatalmi ághoz tartozik az Országgyűlés és melyikhez a Kormány? Az Országgyűlés a törvényhozói ághoz, hiszen kizárólagos törvényhozó szerv Magyarországon. A Kormány a végrehajtó hatalom általános, a közigazgatás legfőbb szerve. 10. Sorold fel a hazai bírósági szervezet négy szintjét január 1-jétől a legalsó szintet a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok alkotják. általános hatáskörrel rendelkezik, vagyis minden olyan ügyben, amelyet törvény nem utal magasabb szintű bírósághoz, első fokon jár el. II. A következő szinten a törvényszékek találhatóak, amelyek első fokon járnak el azokban az ügyekben, amelyeket törvény erre a szintre utal, pl.: államtitoksértés, emberölés, erős felindulásból elkövetett emberölés, emberiség elleni bűncselekmények, szerzői jogi perek, iparjogvédelmi perek; másodfokon a helyi és munkaügyi bíróságok határozata elleni fellebbezéseket bírálja el.. III. A hierarchia következő fokán az ítélőtáblák állnak. Jelenleg öt ítélőtábla működik az országban: a Fővárosi, a Debreceni, a Győri, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla. A 2003 óta működő táblabíróságok másodfokon döntenek a megyei bíróságok által hozott elsőfokú határozatokról és harmadfokon járnak el a helyi bíróságok határozatával szemben. IV. A bírói szervezeti rendszer csúcsán a Kúria áll, amelynek a legfontosabb feladata, hogy irányt mutasson a helyes bírói gyakorlatról, ügyelve arra, hogy a bírói jogalkalmazás mindenhol egységes legyen. Ezen kívül elbírálja a törvényszékek vagy az ítélőtáblák határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatot és a felülvizsgálati kérelmet. ( től) a) a Kúria, Régi: (Legfelsőbb bíróság) b) az ítélőtábla, (Ítélőtábla) c) a törvényszék,( től) (Megyei Bíróság) d) helyi bíróságok: városi, fővárosi, kerületi (helyi bíróság) 3

4 A munkaügyi bíróság külön bíróságként működik 11. Sorold fel az állampolgárság keletkezésének formáit! 3 keletkezési mód: 1. születésénél fogva (ius sanguinis)magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke, a gyermek születésével megszerzi a magyar állampolgárságot bármelyik magyar szülője után (mivel a tv. nem tesz különbséget az apa, és az anya jogán való állampolgárságszerzés között) 2. a nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha utóbb ismertté vált másik szülője magyar állampolgár - azaz, ha másik: magyar állampolgárságú szülője ismertté válik: teljes hatályú apai elismerés, utólagos házasságkötés (nem magyar anya utólagos házasságkötése magyar állampolgárságú férfival), apaság v. anyaság bírói megállapítása alapján 3. területi elv (ius soli) alapján: ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni (a hontalan vagy ismeretlen szülőtől származó gyermek az ország területén való születéssel válnak állampolgárrá): - a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan Magyarországon született gyermekét - az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket 2 szerzési jog 4. Honosítás 5. Visszahonosítás 12. Sorold fel a közigazgatási hatósági eljárás egyes szakaszait! - alapeljárás (első fokú eljárás) - jogorvoslati eljárás (fellebbezés) - végrehajtási eljárás 13. Határozd meg a közigazgatási hatósági eljárás fogalmát! A közigazgatási hatósági eljárás a közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó aktusainak kibocsátási rendje. A közigazgatási hatósági eljárás során közigazgatási ügyekben járnak el. Közigazgatási hatósági ügy: - minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez - a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés - a fegyelmi és etikai ügyek kivételével -, ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. 14. Mit jelent a hatáskör? Az állami szervek közötti tevékenységi kör és ügytípus szerinti munkamegosztás 15. Hogyan határoznád meg az illetékesség fogalmát? Azonos hatáskörű szervek közötti horizontális, területi (földrajzi) alapon történő munkamegosztás. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az eljárásra az a hatóság az illetékes, amelynek területén - az ügyfél lakó-vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban: lakcíme), illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) van, - az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, - az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják - a jogellenes magatartást elkövették. (Ket. 21. (1) bek.) 16. Határozd meg a szociális ellátás/szolgáltatás fogalmát! 4

5 Szélesen értelmezett szociális ellátás: A társadalom keretei között megszervezett azon tevékenység, melynek rendeltetése a táradalom tagjai (vagy azok bizonyos csoportjai) által megtermelt anyagi javak egy részének elvonásával képzett alapból támogatást nyújtani mindazon személyeknek, akik saját megélhetésükről önhibájukon kívül nem képesek gondoskodni, illetve akik a társadalom fennmaradása érdekében a társadalom által elismert többletterheket vállalnak magukra. A szélesen értelmezett szociális ellátásoknak 2 típusát különböztetjük meg: - a biztosítási (kommutatív) ellátásokat - a segélyezési (disztributív) ellátásokat. Szűkebben értelmezett szociális ellátás Alapvetően a segélyezési ellátásokat értjük, amelyek - a társadalombiztosítást ide nem értve az állam és a helyi önkormányzatok, valamint az egyéb szervek által megszervezett szociális ellátásokat foglalják magukban. 17. Sorolj fel min. 3 egészségbiztosítási és min. 3 nyugdíjbiztosítási típusú ellátást! (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény alapján) Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi szolgáltatások b) pénzbeli ellátások: ba) terhességi-gyermekágyi segély bb) gyermekgondozási díj bc) táppénz c) baleseti ellátások: ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás cb) baleseti táppénz cc) baleseti járadék d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai: da) rokkantsági ellátás db) rehabilitációs ellátás Nyugdíjbiztosítási ellátások: a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: aa) öregségi nyugdíj b) hozzátartozói nyugellátás: ba) özvegyi nyugdíj bb) árvaellátás bc) szülői nyugdíj bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások c)rehabilitációs járadék. 18. Határozd meg a szociális jog fogalmát! a szociálpolitika megvalósítását szolgáló, sajátos szabályozási módszereket alkalmazó jogi normák összessége, amely legitimitása és egzaktsága révén módot ad a szociálpolitika kifejezésére és megvalósítására, elősegíti a szociálpolitika intézményesülését (normativitás), s lehetővé teszi a szociális jogok és kötelezettségek létrejöttét (jogi forma jelentősége). 19. Sorolj fel 3 központi közigazgatási szervet! (A központi államigazgatási szervek felsorolását a évi XLIII. törvény határozza meg.) a) Kormány, b) Kormánybizottság, c) Miniszterelnökség, 5

6 d) minisztériumok (Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,Vidékfejlesztési Minisztérium) e) autonóm államigazgatási szerv (Egyenlő Bánásmód Hatóság, Közbeszerzési Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság), f) kormányhivatal (Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Energia Hivatal, Országos Atomenergia Hivatal, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Nemzeti Adó- és Vámhivatal g) központi hivatal (pl. Oktatási Hivatal, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság) h) rendvédelmi szerv (rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, hivatásos katasztrófavédelmi szerv, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat i) önálló szabályozó szervek (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 20. Sorolj fel min. 3 szociális igazgatási jogkört gyakorló szervet! 1. a helyi önkormányzat képviselő-testülete 2. a települési önkormányzat polgármestere 3. a települési önkormányzat jegyzője 4. a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala 21. Milyen, a szociális törvényben meghatározott rászorultsági alapon járó pénzbeli ellátásról dönt a) a települési önkormányzat jegyzője, b) a képviselő testülete, illetve c) a járási hivatal? a) a települési önkormányzat jegyzője: aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatás ab) rendszeres szociális segély ac) lakásfenntartási támogatás b) a települési önkormányzat képviselő-testülete: ba) méltányossági ápolási díj bb) átmeneti segély bc) temetési segély c) a járási hivatal: ca) időskorúak járadéka cb) az alanyi jogon járó ápolási díj 22. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott kizárólag pénzben nyújtható ellátásokat! 1. Időskorúak járadéka 2. Ápolási díj 23. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott természetben nyújtható ellátásokat! 1. Köztemetés 2. Közgyógyellátás (alanyi, normatív, méltányossági) 3. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 4. Adósságkezelési szolgáltatás 5. Energiafelhasználási támogatás 6. Egyéb nevesített természetbeni ellátások (Erzsébet-utalvány, élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjak kifizetése, gyermekintézmények térítésdíjának a kifizetése, családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatások: földhasználat, mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások, munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges fogó eszközök, a szaktanácsadás, alapképzés biztosítása) 24. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott pénzben vagy természetben egyaránt nyújtható ellátásokat! 1. aktív korúak ellátása (rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás) 2. lakásfenntartási támogatás 6

7 3. átmeneti segély 4. temetési segély 25. Sorold fel a szociális törvényben szabályozott szociális alapszolgáltatásokat! 1. falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 2. étkeztetés 3. házi segítségnyújtás 4. családsegítés 5. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 6. közösségi ellátások ( től nem kötelező) 7. támogató szolgáltatás ( től nem kötelező) 8. utcai szociális munka 9. nappali ellátás (idősek klubja, fogyatékosok nappali intézménye, pszichiátriai betegek nappali intézménye, nappali melegedő) 26. Sorold fel a szociális törvényben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátásokat! 1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények - idősek otthona - pszichiátriai betegek - szenvedélybetegek - fogyatékos személyek - hajléktalan személyek otthona 2. Rehabilitációs intézmények - pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye - szenvedélybetegek - fogyatékos személyek - hajléktalan személyek 3. Lakóotthonok pszichiátriai betegek lakóotthona - szenvedélybetegek lakóotthona - fogyatékos személyek lakóotthona ápolást, gondozást nyújtó lakóotthon - rehabilitációs lakóotthon 4. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - időskorúak gondozóháza - fogyatékos személyek gondozóháza - pszichiátriai betegek átmeneti intézménye - szenvedélybetegek átmeneti intézménye - hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye - hajléktalan személyek átmeneti szállása 5. Támogatott lakhatás 6. Egyéb speciális szociális intézmény 27. Sorold fel, milyen joghatásai vannak az örökbefogadásnak! 1. vérszerinti gyermek jogállásába kerül 2. névviselési jog 3. öröklési jog 4. házassági akadály keletkezik az örökbefogadó és az örökbefogadott között (érvénytelenséget von maga után) 5. felügyeleti jog és tartási kötelezettség keletkezik 28. Sorold fel a családi jogállás rendezésének formáit! 1. Házasság 2. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat 7

8 3. Apaság bírósági megállapítása 4. Reprodukciós eljárás 5. Utólagos házasságkötés 29. Sorolj fel min. 3 nem a szociális törvényben szabályozott segélyezési típusú ellátást! A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény alapján: a) családi pótlék aa) nevelési ellátás ab) iskoláztatási támogatás b) gyermekgondozási támogatás ba) gyermekgondozási segély bb) gyermeknevelési támogatás c) anyasági támogatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján 1. rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi XXVI. Törvény alapján: 1. fogyatékossági támogatás 30. Határozd meg a szülői felügyelet tartalmát! (A házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. tv. alapján) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. 31. Határozd meg a gyámhatóság fogalmát! 1. (1) A gyámhatóság feladat- és hatáskörét a. a települési önkormányzat jegyzője, b) a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: járási gyámhivatal), c) a szociális és gyámhivatal gyakorolja. 32. Sorolj fel min. három családtámogatási ellátást! (A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. Törvény alapján) a) családi pótlék aa) nevelési ellátás ab) iskoláztatási támogatás b) gyermekgondozási támogatás ba) gyermekgondozási segély bb) gyermeknevelési támogatás c) anyasági támogatás 33. Sorolj fel min. 3 gyámhatósági intézkedést! 1. védelembe vétel, 2. családba fogadás, 3. ideiglenes hatályú elhelyezés, 4. nevelésbe vétel (átmeneti, tartós) 5. nevelési felügyelet, 6. utógondozás elrendelése 34. Sorolj fel min. 3 foglalkoztatási támogatást! 1. Képzések elősegítése 2. Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások 8

9 3. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás 4. Munkaerő-piaci programok támogatása 5. Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása 35. Nevezz meg min. 3 álláskeresők számára adható ellátást! (A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény alapján) 1. álláskeresési járadék 2. nyugdíj előtti álláskeresési segély 3. keresetpótló juttatás 4. költségtérítés 36. Határozd meg a súlyos fogyatékos személy fogalmát! (A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló1998. évi XXVI. törvény alapján) fogyatékos személy: az, aki érzékszervi így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során; súlyosan fogyatékos személy az, akinek: aa) látási fogyatékos: segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes, ab) hallási fogyatékos: hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, ac) értelmi fogyatékos: értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), ad) mozgásszervi fogyatékos: mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes. ae) halmozottan fogyatékos: a fentiek közül legalább két súlyos fogyatékosság egyszerre fennáll. 37. Sorolj fel 3 a fogyatékos személyek számára nyújtható ellátást, kedvezményt! Pénzbeli segélyezési ellátás (pl.) A. Súlyos fogyatékos gyermek és hozzátartozója számára a. emelt összegű családi pótlék b. gyermekgondozási segély c. ápolási díj d. átmeneti segély e. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény f. pénzbeli támogatás g. kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és pótlék h. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás B. Súlyosan fogyatékos felnőtt számára a. családi pótlék saját jogon b. fogyatékossági támogatás 9

10 c. rokkantsági járadék d. rendszeres szociális segély e. ápolási díj f. átmeneti segély Természetbeni ellátás (pl.): 1. közgyógyellátás 2. parkolási igazolvány 3. ingyenes tankönyvtámogatás 4. étkezési kedvezmény 5. természetbeni rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Személyes gondoskodást nyújtó ellátások (pl.) A. Alapszolgáltatás a. falu- és tanyagondnok b. étkeztetés c. házi segítségnyújtás d. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás e. családsegítés f. fogyatékosok nappali intézménye B. Szakosított ellátások Fogyatékos személyek a. otthona b. lakóotthona c. rehabilitációs intézménye d. gondozóháza e. speciális gyermekotthon Kedvezmények (pl.): 1. személyi jövedelemadó kedvezmény 2. utazási kedvezmény 3. súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezménye 4. akadálymentesítési támogatás 5. gépjárműadó kedvezmény 38. Sorolj fel min. 5 elsődleges jogforrását az Európai Uniónak! Alapítószerződések és módosításaik: 1. Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés (ESZAK) (Párizsi Szerződés, 1951) 2. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (EGK és Euratom) (Római Szerződés, 1957) 3. Egyesülési Szerződés (Brüsszeli szerződés, 1965) 4. Egységes Európai Okmány (1986) (Lisszaboni szerződés, 1986) 5. Szerződés az Európai Unióról (Maastrichti Szerződés, 1992) 6. Amszterdami Szerződés (1997) 7. Nizzai Szerződés (2001) 8. Lisszaboni szerződés (2007) 9. Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2007, 2010, 2012) 39. Sorold fel az Európai Unió másodlagos jogforrásait! (A másodlagos jogforrások a Szerződésben meghatározott célok és feladatok megvalósítását szolgáló jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek.) Kötelező erejű jogszabályok: - Rendelet - Határozat - Irányelv Nem kötelező erejű jogszabályok 10

11 - Ajánlás - Vélemény 40. Sorold fel a közösségi jog sajátos vonásait! 1. a közösségi jog elsőbbsége a tagállamok belső nemzeti jogrendjében 2. az ún. előfoglalás elve (ahol a közösségi jog kimerítően szabályoz, nincs lehetőség nemzeti jogalkotásra) 3. a rendeletek közvetlenül alkalmazandóak a tagállamok nemzeti jogában 4. közvetlen hatályosság a tagállamokban (a nemzeti bíróságok előtt a közösségi jogra hivatkozás lehetősége) 11