Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2008/2009. tanév II. félév

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Szekszárd Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2008/2009. tanév II. félév I. A szigorlat szabályai A szigorlatra jelentkezés feltétele: a JOG 0901, JOG 0902 a JOG 1001, a JOG 1002 a JOG 1003, JOG 1004 kurzus teljesítése A tanterv változása, illetve a más képzésből átjelentkezők esetében külön döntés szükséges az elvégzett kurzusok egyenértékűségéről. A szigorlat módszere A szigorlat elméleti és gyakorlati részből áll. A szigorlat megkezdését megelőzően egy előzetesen megadott kérdésre kell válaszolni, amely sikerességét követően kerülhet sor a szigorlat megkezdésére. A szigorlat elméleti részén a hallgatóknak azt kell igazolniuk, hogy kellő mélységig ismerik és értik a jog- és államtudományi alapfogalmakat, a szociális munka jogi feltételeit, a szociálpolitika megvalósítását szolgáló jogintézményeket, a gyakorlati rész keretében pedig jogalkalmazási készségeikről kell számot adniuk. A szigorlati beugró A hallgató az előzetesen megadott alapvető fogalmak közül húz egyet, amelyet pontosan meg kell határoznia. Ennek sikeressége esetén húzhat elméleti tételt. A szigorlat elméleti része A hallgatók a tételhúzást követő rövid felkészülési idő után adják elő feleletüket. A konkrét tételtől függetlenül természetesen általános tájékozottsággal kell rendelkezniük a tanult jogterületeken, továbbá összefüggést kell találniuk a jogi tárgyak és a más tárgyakban tanultak között. A szigorlat gyakorlati része A vizsgázó kap egy esetet, melynek különböző jogszabályi ismereteket igénylő kérdésire kell rövid felkészülési idő után választ adnia. A feladatmegoldás során a számítógépes jogszabályhasználat megengedett. A vizsgázó feladata az eset kapcsán tájékoztatás adása oly módon, hogy az precíz, ugyanakkor a jogban járatlan személy számára is érthető legyen. Az egyes válaszok esetében pontosan meg kell jelölni a felhasznált jogszabályhelyeket. A gyakorlati rész értékelése az alábbiak figyelembevételével történik: Felismeri-e a vizsgázó a feladatban rejlő jogi problémákat, tud-e helytálló tájékoztatást adni ezekre? Milyen színvonalú a jogi érvelés (mennyire pontos és szabatos a jogszabályi hivatkozás, mennyire szakszerű és érthető a jogi problémák kapcsán nyújtott tájékoztatás? A szigorlat egészének értékelése Az elméleti és a gyakorlati vizsga eredménye együttesen kerül értékelésre. Szekszárd, május 10. dr. Nagy Janka Teodóra PhD főiskolai tanár dr. Maros Kitti főiskolai tanársegéd

2 II. Szigorlati témakörök (A szigorlat alábbiakban részletezett szóbeli témaköreinek jogszabályi alapját a hatályos jogszabályok jelentik!) 1. A társadalmi normák és a jog. (A normák fogalma, sajátosságai, fajai. Az állam fogalma, a szuverenitás külső-belső oldala. A jogi norma.) 2. A jogforrások. (A jogképződés módjai. A jogforrás fogalma, fajai. A jogforrások hierarchiája.) 3. A jogszabály. (A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei. A jogszabályok fajai. A jogszabályok érvényessége és hatályossága. A jogrendszer fogalma és tagozódása.) 4. A jogviszony. (A jogviszony alanyai. A természetes személy jog- és cselekvőképessége. A jogviszony tartalma.) 5. A jog érvényesülése. (A jogszerű magatartás. A jogkövetés. A jogalkalmazás fogalma, szakaszai. A jog hatékonysága.) 6. Az alkotmány és az alkotmányosság. (A demokratikus alkotmány fogalma, funkciói. Az alkotmányosság követelményei. A Magyar Köztársaság Alkotmánya.) 7. Az emberi jogok történetisége és generációi. (Az emberi jogok fogalmának meghatározása. Az emberi jogok generációi, az emberi jogok a nemzetközi jogban.) 8. Az alkotmánybíráskodás. (Az alkotmánybíráskodás fogalma, kialakulása. A magyar alkotmánybíráskodás.) 9. A képviseleti demokrácia. (A közvetlen és a képviseleti demokrácia. Az országgyűlés, az önkormányzat, közigazgatási rendszerünk.) 10. A Magyar Köztársaság közigazgatási rendszere. (Az államigazgatás, az önkormányzati igazgatás.) 11. A közigazgatási hatósági eljárás. (A közigazgatási eljárás fogalma, szakaszai, ügyfél, hatáskör, illetékesség, eljárási cselekmények.) 12. A szociális ellátás. (A szociális ellátás funkciója, fogalma és típusai. A biztosítási és a segélyezési típusú szociális ellátások jellemzői, előnyei, hátránya.). 13. Jogviszonyok a szociális ellátások körében. (A szociális jogviszony fogalma, az ellátási és a védelmi jogviszony alanya, tárgya, tartalma, keletkezése, módosulása, szünetelése, megszűnése.) A szociális jog. (A szociális jog fogalma, tárgya, tartalma. A szociális jog helye a jogrendben. Szabályozási sajátosságok a szociális jogban.) 14. A szociális jogalkotás. (A szociális jog jogforrási rendszere. A szociális jog alkotmányos forrásai. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény hatálya, rendszere, a szabályozás alapelvei, sajátos vonásai, szociálpolitikai és jogi jelentősége.) 15. A szociális közigazgatás. (A szociális közigazgatás fogalmi körülhatárolása, központi, területi és helyi szervei. A szociális közigazgatási szervek jogalkotó és jogalkalmazói tevékenysége. A közigazgatási hatósági jogkör.) 16. A helyi önkormányzat szociális tevékenysége. (Az önkormányzati igazgatás szociális hatáskörű szervei. Az önkormányzatok feladattípusai. Az önkormányzatok szociális ellátás biztosítására vonatkozó kötelezettsége, az ellátás megszervezése és irányítása, az ellátási felelősség. Finanszírozási

3 kérdések. A helyi önkormányzati szervek szociális jogalkalmazása. Az önkormányzati hatósági jogkör.) 17. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere a szociális törvényben: a kizárólag pénzbeni ellátások (A pénzbeli és a természetbeni ellátás fogalma, finanszírozásuk forrásai és jogcímei. Az egyes kizárólag pénzbeli ellátások ismertetése: időskorúak járadéka, ápolási díj, rendszeres szociális segély, rendelkezésre állási támogatás) 18. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere a szociális törvényben: a pénzben vagy természetben egyaránt nyújtható ellátások (A pénzbeli és a természetbeni ellátás fogalma, finanszírozásuk forrásai és jogcímei. Az egyes ellátások ismertetése: lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély) 19. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere a szociális törvényben: a kizárólag természetben egyaránt nyújtható ellátások (A pénzbeli és a természetbeni ellátás fogalma, finanszírozásuk forrásai és jogcímei. Az egyes ellátások ismertetése:köztemetés, közgyógyellátás, adósságkezelési szolgáltatás, egyéb ellátások) 20. A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások rendszere a szociális törvényben: az alapszolgáltatások. (Az alapszolgáltatások fogalma, közös szabályaik. A falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás. Étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás.) 21. A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások rendszere a szociális törvényben: a szakosított ellátások. (A szakellátások fogalma, típusai: ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, egyéb speciális szociális intézmény. Az intézmények közös szabályaik.) 22. A szociális szolgáltatást nyújtó intézmények létrehozása. Az intézményi jogviszony. Az ellátás igénybevételének módja. A térítési díj. 23. Az egyes biztosítási típusú szociális ellátások: egészségbiztosítási ellátások (Társadalombiztosítási alapfogalmak, a társadalombiztosítási jogviszony. Az egyes egészségbiztosítási ellátások.) 24. Az egyes biztosítási típusú szociális ellátások: a nyugdíjbiztosítási ellátások (Társadalombiztosítási alapfogalmak, a társadalombiztosítási jogviszony. Az egyes nyugdíjbiztosítási ellátások.) 25. Családjogi alapfogalmak. A családtámogatási ellátások. (A családtámogatási ellátások fogalma, formái. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az anyasági támogatás.) 26. A gyermeknevelést elősegítő támogatások és kedvezmények rendszere. (Az ellátások rendszere, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekápolási táppénz, árvaellátás, ápolási díj, közgyógyigazolvány, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás, munkaidő kedvezmények, egyéb munkajogi kedvezmények.) 27. A gyermekek szociális ellátásának és védelmének rendszere. (A gyermekek szociális ellátásának és védelmének rendszere. A gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások.) A gyámügyi igazgatás szervezete és feladatai. (A gyámhatóság fogalma, feladat- és hatásköre. A gyermekvédelmi hatósági intézkedések: a védelembe vétel, a családbafogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, az átmeneti nevelésbe vétel, a tartós nevelésbe vétel, nevelési felügyelet elrendelése, az utógondozás elrendelése.)

4 28. A munkaerőpiaci politika aktív és passzív jogi eszközei. (Alkotmányos háttér, alapvető szabályozás. A munkaerőpiaci szolgáltatások, a munkaerőpiacon történő elhelyezkedést és a foglalkoztatást segítő támogatások. A munkanélküliek ellátása.) 29. A foglalkozási rehabilitáció rendszere és intézményei. A rehabilitációs járadék. (A rehabilitáció alapfogalmai: megváltozott munkaképesség, egészségkárosodás, tevékenység korlátozottság, rehabilitáció, rehabilitálhatóság. Az egészségkárosodás és a nyugdíjszerű ellátások: átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányászdolgozók egészségkárosodási járadéka. A rehabilitáció társadalombiztosítási és foglalkoztatási alrendszere. A rehabilitációs program elemei, lehetséges pozitív kimenetei. A rehabilitációs járadék.) 30. A fogyatékos személyek jogvédelme. (A fogyatékos személyekre vonatkozó szabályok az Európai Szociális Kartában és az Alkotmányban. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása. A fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlőségük biztosítása. A fogyatékos és a súlyosan fogyatékos személy fogalma. A fogyatékos személyt megillető jogok, az esélyegyenlősítés célterületei. A rehabilitáció. A fogyatékossági támogatás. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei.)

5 Beugró kérdések 1. Határozd meg a jogi norma fogalmát! 2. Mit jelent a jogforrási hierarchia? 3. Melyek a jogszabály érvényességének feltételei? 4. Mit értünk a jogszabály hatályán? Sorold fel fajtáit! 5. Határozd meg a jogviszony fogalmát! 6. Határozd meg a jogalkalmazás fogalmát! 7. Sorold fel min. hármat a demokratikus alkotmány funkciói közül! 8. Sorolj min. 3 második generációs emberi jogot! 9. Melyik hatalmi ághoz tartozik a Kormány? 10. Melyik hatalmi ághoz tartozik az Országgyűlés? 11. Milyen jogszabályt alkot a Kormány? 12. Milyen jogszabályt alkot az Országgyűlés? 13. Határozd meg a közigazgatási hatósági eljárás fogalmát! 14. Mit jelent a hatáskör? 15. Hogyan határoznád meg az illetékesség fogalmát? 16. Határozd meg a szociális ellátás/szolgáltatás fogalmát! 17. Sorolj fel min. 3 biztosítási típusú ellátást! 18. Határozd meg a szociális jog fogalmát! 19. Sorolj fel min. 3 központi közigazgatási szervet! 20. Sorolj fel min. 3 területi közigazgatási szervet! 21. Sorolj fel min. 3 helyi közigazgatási szervet! 22. Sorolj fel min. 3 közigazgatási hatósági jogkört gyakorló szervet! 23. Sorolj fel min. 3 önkormányzati hatósági jogkört gyakorló szervet! 24. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott kizárólag pénzben nyújtható ellátásokat! 25. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott kizárólag természetben nyújtható ellátásokat! 26. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott pénzben vagy természetben nyújtható ellátásokat! 27. Sorold fel a szociális törvényben szabályozott szociális alapszolgáltatásokat! 28. Sorold fel a szociális törvényben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátásokat! 29. Mi a különbség az intézményi és a személyi térítési díj között? 30. Sorolj fel min. három egészségbiztosítási ellátást! 31. Sorolj fel min. három nyugdíjbiztosítási ellátást! 32. Sorolj fel min. három nem a szociális törvényben szabályozott segélyezési típusú ellátást! 33. Határozd meg a szülői felügyelet tartalmát! 34. Határozd meg a gyámhatóság fogalmát! 35. Sorolj fel min. három családtámogatási ellátást! 36. Sorolj fel min. három gyámhatósági intézkedést! 37. Sorolj meg min. három foglalkoztatási támogatást! 38. Nevezz meg min. három álláskeresők számára adható ellátást! 39. Határozd meg a súlyos fogyatékos személy fogalmát! 40. Sorolj fel a súlyos fogyatékos személyek számára nyújtható ellátások, kedvezmények közül min. hármat!

6 SZIGORLATI BEUGRÓ KÉRDÉSEK 1. Határozd meg a jogi norma fogalmát! A társadalmi normák egy sajátos formája. Alapvető megkülönböztető jegyei más társadalmi normától, hogy általános jellegű, mindenkire kötelező magatartási szabályt jelent, melyet az állam alkot és érvényesülését biztosítja (szankcionálja a megsértését). 2. Mit jelent a jogforrási hierarchia? Az állami szervek által létrehozott jogforrások alá-fölérendeltségi viszonyát jelenti adott állam jogforrási rendszerében. Az alacsonyabb szintű jogforrások rendelkezései a magasabb szintű jogforrásokban foglalt rendelkezésekkel nem ellenkezhetnek. Amennyiben a különböző szintű jogforrások egymásnak ellentmondanak, úgy a magasabb szintű jogforrással ellentétes alacsonyabb szintű jogforrás rendelkezései semmisek. A jogforrási hierarchia: törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet). 3. Melyek a jogszabály érvényességének feltételei? A jogszabály érvényességének 4 konjuktív, feltétele van. 1. A jogszabályt jogalkotói hatáskörrel felruházott szerv bocsássa ki. 2. A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába. (törvény, rendelet). 3. Megfelelő módon legyen kihirdetve (Magyar Közlöny törvény, Kormányrendelet, miniszteri rendelet, helyben szokásos módon - önkormányzati rendelet) 4. Feleljen meg a megalkotására előírt speciális eljárási szabályoknak (jogszabályra vonatkozó legyen, az Országgyűlés törvényt hoz, amelyet a Köztársasági elnök ír alá) 4. Mit értünk a jogszabály hatályán? Sorold fel a fajtáit! A hatály a jogszabály alkalmazhatósága, alkalmazási köre. Az adott jogi norma meghatározott időben, területen és személyi körre vonatkozóan végrehajtandó, alkalmazandó. Fajtái: időbeli, területi hatály, személyi hatály, tárgyi hatály, szervi hatály 5. Határozd meg a jogviszony fogalmát! Jogilag szabályozott társadalmi viszony. A jogviszony alanya: jogalanyok (természetes személyek, jogi személyek, állam) A jogviszony tárgya: az az emberi magatartás, amelyre a jogosultság és a kötelezettség irányul. A jogviszony tartalma: a jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeinek összessége 6. Határozd meg a jogalkalmazás fogalmát! A jogalkalmazás állami, illetve az állam által erre feljogosított társadalmi szerveknek a jogi szabályok érvényesítésére irányuló olyan tudatos tevékenysége, melynek során jogilag szabályozott eljárás keretében a természetes és jogi személyek közötti egyedi jogviszonyokat megállapítanak, létesítenek, változtatnak vagy megszüntetnek és e tevékenység eredményeként hozott jogalkalmazói aktus nemteljesítése állami kényszerintézkedést von maga után. (Pl: a települési önkormányzat jegyzője megállapítja a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot) 7. Sorolj fel min. 3-at a demokratikus alkotmány funkciói közül! 7.1. Legitimációs: törvényes alapokon nyugvó állami főhatalom és politikai rendsze

7 7.2. Alapjogbiztosító funkció: megállapítja az állampolgárok gazdasági, szociális és kulturális jogait, politikai és szabadságjogait, azok korlátait és jogi biztosítékait 7.3. Védelmi funkció: védi a társadalmi rendet, a tulajdon és a vállalkozás szabadságát, a politikai intézményeket 7.4. Diszkrimináció tilalma: biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát 7.5. Közigazgatási funkció: megállapítja a közigazgatás funkcióit, szervezetét és törvényességi felügyeletét 7.6. Kormányforma: szabályozza a kormányzás szervezetét, a kormányzati szervek feladatait, hatáskörét és felelősségét 7.7. Helyi autonómia: biztosítja a helyi és területi önkormányzatok önállóságát, a helyi közösségek működését 7.8. Igazságszolgáltatással kapcsolatos funkció: szabályozza a bírósági szervezet felépítését, garantálja a bírói függetlenséget és megállapítja a törvényesség érvényesülésének biztosítékait 7.9. Szuverenitás Alkotmányosság védelme: meghatározza az Alkotmány megtartásának jogi biztosítékait Deklaratív funkció: jogilag megfogalmazza az alapvető társadalmi, politikai intézményeket, alapjogokat 8. Sorolj fel min. 3 második generációs emberi jogot! Szociális, kulturális, gazdasági jogok (pl. munkához való jog, szervezetalakítási jog, kollektív alkuhoz való jog, társadalombiztosításhoz való jog) 9. Melyik hatalmi ághoz tartozik a Kormány? A végrehajtói hatalmi ág csúcsszerve, mely miniszterelnökből és miniszterekből áll. 10. Melyik hatalmi ághoz tartozik az Országgyűlés? A törvényhozói ághoz, hiszen kizárólagos törvényhozó szerv Magyarországon. 11. Milyen jogszabályt alkot a Kormány? Kormányrendeletet. 12. Milyen jogszabályt alkot az Országgyűlés? Törvényt. 13. Határozd meg a közigazgatási hatósági eljárás fogalmát! A közigazgatási hatósági eljárás a közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó aktusainak kibocsátási rendje. A közigazgatási hatósági eljárás során közigazgatási ügyekben járnak el. Közigazgatási hatósági ügy: minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés a fegyelmi és etikai ügyek kivételével, ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti 14. Mit jelent a hatáskör? A hatáskör - az állami szervek közötti tevékenységi kör szerinti munkamegosztás,

8 - az állami szervek közötti ügytípus szerinti munkamegosztás. 15. Hogyan határoznád meg az illetékesség fogalmát? Azonos hatáskörű szervek közötti horizontális, területi (földrajzi) alapon történő munkamegosztás. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az eljárásra az a hatóság az illetékes, amelynek területén az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban: lakcíme), illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) van, az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, a jogellenes magatartást elkövették. 16. Határozd meg a szociális ellátás fogalmát! Szélesen értelmezett szociális ellátás: A társadalom keretei között megszervezett azon tevékenység, melynek rendeltetése a társadalom tagjai (vagy azok bizonyos csoportjai) által megtermelt anyagi javak egy részének elvonásával képzett alapból támogatást nyújtani mindazon személyeknek, akik saját megélhetésükről önhibájukon kívül nem képesek gondoskodni, illetve akik a társadalom fennmaradása érdekében a társadalom által elismert többletterheket vállalnak magukra. A szélesen értelmezett szociális ellátásoknak 2 típusát különböztetjük meg: a biztosítási (kommutatív) a segélyezési (disztributív). Szűkebben értelmezett szociális ellátás: Alapvetően a segélyezési ellátásokat értjük, amelyek- a társadalombiztosítást ide nem értveaz állam és a helyi önkormányzatok, valamint az egyéb szervek által megszervezett szociális ellátásokat foglalják magukban. 17. Sorolj fel 3 biztosítási típusú ellátást! öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj /Nyugdíjbiztosítási ellátás/, táppénz, GYED stb. /Egészségbiztosítási ellátás/, stb. 18. Határozd meg a szociális jog fogalmát! Ezen összefüggésben a szociális jog a szociálpolitika megvalósulását szolgáló, sajátos szabályozási módszereket alkalmazó jogi normák összessége, amely legitimitása és egzaktsága révén módot ad a szociálpolitika kifejezésére és megvalósítására, elősegíti a szociálpolitika intézményesülését (normativitás), és lehetővé teszi a szociális jogok és kötelezettségek létrejöttét (jogi forma jelentősége). 19. Sorolj fel min. 3 központi közigazgatási szervet! ÁNTSZ országos intézete, Állampolgári és Bevándorlási Hivatal, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság, Kormány (miniszterelnök, miniszterek), Miniszterelnöki Hivatal, Minisztériumok 20. Sorolj fel min. 3 területi közigazgatási szervet! ÁNTSZ regionális intézete, regionális Munkaügyi Központ, regionális egészségbiztosítási pénztár, regionális nyugdíjbiztosítási pénztár, Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága, Regionális államigazgatási hivatal, stb.

9 21. Sorolj fel min. 3 helyi közigazgatási szervet! ÁNTSZ városi (kistérségi) intézete, regionális munkaügyi központ városi kirendeltsége, községi, városi jegyző (főjegyző, körjegyző), stb. 22. Sorolj fel min. 3 közigazgatási hatósági jogkört gyakorló szervet! ÁNTSZ, BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala, OEP, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai, munkaügyi központok, községi, városi jegyző, stb. 23. Sorolj fel min. 3 önkormányzati hatósági jogkört gyakorló szervet! megyei közgyűlés, a megyei közgyűlés (szociális) bizottsága, a települési önkormányzat képviselőtestülete/közgyűlése, a települési önkormányzat (szociális) bizottsága, polgármester, stb. 24. Ismertesd a szociális tv.-ben szabályozott kizárólag pénzben nyújtható ellátásokat! időskorúak járadéka ápolási díj (alanyi jogon járó és méltányossági) rendszeres szociális segély rendelkezésre állási támogatás (2009. jan.1-től) 25. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott kizárólag természetben nyújtható ellátásokat! köztemetés közgyógyellátás (alanyi, normatív, méltányossági) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolása adósságkezelési szolgáltatás (tanácsadás, támogatás) energiafelhasználási támogatás egyéb nevesített természetbeni ellátások (élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjak kifizetése, gyermekintézmények térítésdíjának a kifizetése, családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatások: földhasználat, mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások, munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges fogó eszközök, a szaktanácsadás, a szakképzés biztosítása, szociális földmunkaprogram) 26. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott pénzben vagy természetben nyújtható ellátásokat! lakásfenntartási támogatás (normatív, adósságkezelési támogatás, helyi szociális rendeletben meghatározott) átmeneti segély temetési segély 27. Sorold fel a szociális törvényben szabályozott szociális alapszolgáltatásokat! falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés jelzőrendszeres házi segítségnyújtás közösségi ellátások (2009. jan. 1-től nem kötelező)

10 támogató szolgáltatás (2009. jan. 1-től nem kötelező) utcai szociális munka nappali ellátás 28. Sorold fel a szociális törvényben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátásokat! 1. Tartós bentlakásos intézmények Ápolást, gondozást nyújtó intézmények o idősek otthona o pszichiátriai betegek otthona o szenvedélybetegek otthona o fogyatékos személyek otthona o hajléktalan személyek otthona Rehabilitációs intézmények o pszichiátriai betegek rehabilitációs intézete o szenvedélybetegek rehabilitációs intézete o fogyatékos személyek rehabilitációs intézete o hajléktalan személyek rehabilitációs intézete Lakóotthonok o pszichiátriai betegek lakóotthona o szenvedélybetegek lakóotthona o fogyatékos személyek lakóotthona rehabilitációs célú ápoló-gondozó célú 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények időskorúak gondozóháza fogyatékos személyek gondozóháza pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye hajléktalan személyek átmeneti szállása 29. Mi a különbség az intézményi és a személyi térítési díj között? Intézményi térítési díj: a szolgáltatás ellátási költsége, s a személyi térítési díj megállapításához felhasznált viszonyítási alap, melyet a fenntartó vagy a tulajdonos állapít meg, és alapja alapellátást és nappali ellátást nyújtó intézményben az élelmezési térítés, bentlakásos intézményben az egy főre számított önköltség. /abszolút szám/ Személyi térítési díj: az ellátást igénybe vevő által, annak jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján fizetendő összeg. Mértéke nem haladhatja meg a jogosult havi jövedelmének nappali ellátást nyújtó intézményben a 30%, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben a 60%-át, tartós bentlakásos intézményben a 80%-át. /relatív szám/ 30. Sorolj fel minimum 3 egészségbiztosítási ellátást! 1. Egészségügyi ellátások 2. Pénzbeli ellátások terhességi gyermekágyi segély gyermekgondozási díj táppénz, gyermekápolási táppénz 3. Baleseti ellátások

11 baleseti egészségügyi szolgáltatás baleseti táppénz baleseti járadék 31. Sorolj fel min. 3 nyugdíjbiztosítási ellátást! Saját jogú nyugellátások: öregségi nyugdíj rokkantsági nyugdíj baleseti rokkantsági nyugdíj rehabilitációs járadék Hozzátartozói nyugellátások: özvegyi nyugdíj árvaellátás szülői nyugdíj baleseti hozzátartozói nyugellátások 32. Sorolj fel min. 3 nem a szociális törvényben szabályozott segélyezési típusú ellátást! családi pótlék, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás, fogyatékossági támogatás, stb. 33. Határozd meg a szülői felügyelet tartalmát! A kiskorú gondozásának, nevelésének, vagyonkezelésének, a törvényes képviseletnek joga és kötelezettsége, a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás joga. 34. Határozd meg a gyámhatóság fogalmát! 1. A települési önkormányzat jegyzője 2. Gyámhivatal - városi gyámhivatal - területi közigazgatási hivatal szociális és gyámügyi irodája 35. Sorolj fel min. 3 családtámogatási ellátást! családi pótlék gyermekgondozási támogatás -gyermekgondozási segély -gyermeknevelési támogatás anyasági támogatás 36. Sorolj fel min. 3 gyámhatósági intézkedést! védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel (átmeneti, tartós), nevelési felügyelet, utógondozás elrendelése 37. Sorolj fel min. 3 foglalkoztatási támogatást! 1. képzések elősegítése 2. foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások 3. közhasznú munkavégzés támogatása 4. önfoglalkoztatás támogatása 5. munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása 6. a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása

12 7. megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 8. fiatal álláskeresők foglalkoztatásának támogatása 9. munkaerő-piaci programok támogatása 10. egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása 11. létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítése 38. Nevezz meg min. 3 munkanélküliek számára adható ellátást! 1. Álláskeresési támogatások -álláskeresési járadék -álláskeresési segély 2. Költségtérítés 3. Vállalkozói járadék 39. Határozd meg a súlyos fogyatékos személy fogalmát! Látási fogyatékos: segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható, látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátó, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes Hallási fogyatékos: hallásvesztesége oly mértékű, hogy beszédének hallás útján történő megértése és spontán elsajátítása, a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad Értelmi fogyatékos: értelmi akadályozottsága genetikai, illetve magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, vagy a 14. életévet megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű Mozgásszervi fogyatékos: a mozgásrendszer károsodása, illetve funkciózavara miatt helyváltoztatásra a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli Halmozottan fogyatékos: az a személy, aki a fentiek közül minimum két fogyatékossággal bír 40. Sorolj fel a súlyos fogyatékos személyek számára nyújtható kedvezmények közül min. 3-at! Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei (személygépkocsi-szerzési támogatás, személygépkocsi-átalakítási támogatás, közlekedési támogatás), parkolási igazolvány, fogyatékossági támogatás, akadálymentesítési támogatás, stb.