Predstavljanje projekta

Átírás

1

2 A projekt bemutatása Tótszerdahely és Goričan önkormányzata a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával valósította meg a projektet, amely közös ipari park létrehozását célozza (HUHR/1001/2.1.4/ Joint industrial park). A projekt a későbbiekben megvalósuló beruházások előkészítésének egyik fázisa. A helyi gazdaság fejlesztését mindkét település ipari park létrehozásával segíti elő, ehhez megfelelő ingatlant is biztosítanak. Az ingatlanok alkalmasak arra, hogy a szükséges infrastrukturális beruházások után fogadják a betelepülő vállalkozásokat. A projekt keretében mérnöki tervezési munkák, és gazdaságfejlesztési stratégia-tervezések valósultak meg. Mindkét településen elkészültek a leendő ipari parkok infrastruktúra-tervei (elektromos-, gáz-, víz-, utak), az ezek kivitelezését alátámasztó megvalósíthatósági tanulmányok. A közös stratégiaalkotást a két település a térség vállalkozóinak, az önkormányzatok képviselőinek és szakértőknek a bevonásával hajtotta végre. Több, közös munkamegbeszélést szerveztek, amelyen a leendő ipari parkok létrehozásának fázisai, a közös ipari park működése, valamint a térség gazdasági fejlesztése volt a téma. A gazdaságfejlesztési stratégiáról a szakértők útmutatásával tanulmány készült. A projektben közös honlap ( és a befektetés ösztönző, gazdaságfejlesztési stratégiát bemutató kiadvány is készült. 2 Predstavljanje projekta Uz pomoć sredstava iz IPA programa prekogranične suradnje Mađarska- Hrvatska lokalne samouprave Tótszerdahely i Goričan uspjele su ostvariti projekt koji je bio usmjeren na stvaranje zajedničkog industrijskog parka (HUHR/1001/2.1.4/ Joint industrial park). Projekt predstavlja jednu od etapa u pripremi budućih investicija. Razvoj lokalnog gospodarstva u oba se naselja želi poticati stvaranjem industrijskog parka, u tu svrhu osiguravaju se i prikladne lokacije. Nakon potrebnih ulaganja u infrastrukturu ove će nekretnine biti spremne za useljenje poduzeća. U sklopu projekta ostvarena je izrada inženjering instrumenata i strategija gospodarskog razvoja. U oba naselja izrađeni su infrastrukturni planovi budućih industrijskih parkova (električni vodovi, cjevovodi za plin, vodu, ceste) i studije izvodivosti koje to potvrđuju. Zajednička strategija je izrađena uz uključivanje poduzetnika u regiji, predstavnika i eksperata lokalnih samouprava. Održano je više zajedničkih sastanaka na temu podjele procesa stvaranja budućih industrijskih parkova na etape, funkcioniranja zajedničkog industrijskog parka te na temu gospodarskog razvoja u regiji. Uz upute eksperata sastavljena je i studija o strategiji gospodarskog razvoja. Izrađena je zajednička web stranica ( te izdanje za promociju poticanja ulaganja i strategije gospodarskog razvoja. The introduction of the project The local governments of Tótszerdahely and Goričan implemented the project which aimed to realize a joint industry park (HUHR/1001/2.1.4/ Joint industrial park) with the support of the Hungary-Croatia IPA Cross-border Co-operation Programme The project itself is one of the preparation phases of the future investments. The local economy development is promoted by both settlements with the set up of an industry park on a suitable property which is granted by them. The properties are expedient for receiving the settling companies after the necessary infrastructural investments. Under the project engineering design jobs and economic development strategy planning have been realized. Both settlements completed the infrastructural plans (electricity, gas, water, roads) of future industry parks together with the corroborating feasibility studies. The mutual strategy creation was implemented by the two settlements with the participations of the entrepreneurs, representatives of local governments and experts of the region. They organized several joint workshops on which the following themes were discussed: implementation phases of the future industry park, the operation of the joint industry park and the economic development of the region. A study about the economic development had been made with the guidance of experts. Common website ( and publication about investment promotional economic-development strategy got also ready.

3 Bevezető Uvod Introductory Zala megye és Muraköz megye sokban hasonlít egymásra. A hasonlóságnak nemcsak természeti, földrajzi, hanem máig ható társadalmi, történelmi okai is vannak. Természetes közös határuk mintegy 46 km hosszan a Mura. A folyó mentén, a határ két oldalán lévő települések közötti kapcsolatok egyre intenzívebbek. Tótszerdahely és Goričan az elmúlt években az oktatás, a kultúra, a gasztronómia, a hagyományőrzés és a sport területén működtek együtt. A különböző találkozók, programok segítették a települések lakói közötti baráti viszony kialakulását, elmélyülését. Mindkét önkormányzatnak fontos, hogy a már meglévő kapcsolatok működjenek, de emellett újak is szülessenek. Ilyen újdonságnak számít a Közös ipari park elnevezésű projekt, amely hasonló gazdaságfejlesztési érdekek mentén készíti elő a két település hosszú távú együttműködését. A közös tervezés kiindulópontja, hogy az emberek számára élhető településeket, vonzó jövőképet biztosítsanak. Ehhez szükség van arra, hogy elősegítsék a megfelelő jövedelmet biztosító munkahelyek megmaradását, újak létrejöttét. Ez nemcsak a cél, hanem kényszer is, amit a lakosság megtartásnak igénye diktál. Minden tervezési, stratégiaalkotási folyamat állandó nagy kérdése, hogy meg lehet-e találni azt az egyediséget, ami miatt a vállalkozások, a tőke számára vonzó befektetési célponttá válhat egy adott terület. Az adottságok összegyűjtése, a lehetőségek feltárása nélkül nem lehet jól meghatározni a jövőbeni teendőket. Županija Zala i Međimurska županija u mnogočemu su slične. Osim što imaju slična prirodna, geografska obilježja imaju i zajedničke društvene i povijesne korijene. Zajedničku prirodnu granicu u dužini od 46 km čini rijeka Mura. Odnosi između naselja s obje strane granice uz rijeku Muru sve su intenzivniji. U prošlim su godinama Tótszerdahely (Serdahel) i Goričan surađivali na polju obrazovanja, kulture, gastronomije, čuvanja tradicija i sporta. Razni programi i susreti su pridonijeli stvaranju i produbljivanju međuljudskih, prijateljskih veza među populacijom dvaju naselja.. Objema samoupravama je važno da veze dobro funkcioniraju, i da se stvaraju i nove. Projekt Zajednički industrijski park je novost u tim odnosima kojim se predviđa dugoročna suradnja između dva naselja s ciljem razvoja gospodarstva. Polazna točka pri zajedničkom planiranju je bila namjera da se ljudima ponudi vizija poželjnih naselja za život i primamljiva vizija budućnosti. Za to je potrebno da se radi osiguravanja primjerenih prihoda očuvaju postojeća ili stvaraju nova radna mjesta. To nije samo cilj, već i prisila koja nalaže da se stanovništvo u tim mjestima održi. Neizbježno pitanje tijekom svih procesa planiranja, postavljanja strategija je kako naći posebnost uz koju bi neko mjesto moglo postati primaljivo za kapital i poduzetnike. Dobro definirati buduće zadaće nije moguće bez toga da se ne uzmu u obzir sve predispozicije i mogućnosti. Zala County and Medjimurska County are very similar to each other. The similarity is not only natural, geographical but still roots social and historical reasons. Their natural, common border is the River Mura for 46 km long. Along the river, on both side of the river the relations of the settlements are more and more intense. Tótszerdahely and Goričan have been cooperating together in the ground of education, culture, the gastronomy, the tradition preserve and sport in the recent years. The various meetings, programs helped to form and deepen the friendly relations between the inhabitants of the settlements. For both local governments it is important that the existing relations work but also new ones will be arriving. Such a novelty is the Common Industry Park project which prepares the long-term cooperation of the two settlements on the same economic-development interests. The starting point of the joint development is to assure livable settlements and attractive vision for the people. For this aim it is necessary to promote the jobs providing adequate incomes and the creation of new ones. This is not only a goal but also constrain too which is dictated by the demand of population lag. The main question of all planning, strategy formulation process is whether it can be found the uniqueness which could become the attractive investment target point of a particular area for the enterprises and capital. Without the collection of capabilities and the exploration of possibilities the future roles cannot be well-defined. Ahol a folyók összekötnek Gdje rijeke spajaju Where river is connect 3

4 Tótszerdahely Tótszerdahely község Nagykanizsától délnyugatra, az M7-es autópálya mellett fekszik, délről Horvátországgal és a Murával határos. Állandó lakosainak száma: fő, ebből aktív munkavállaló korú 790 fő, az iskoláskorúak száma 125 fő, a regisztrált vállalkozások száma 56. A település infrastrukturális ellátottsága teljes. Óvodája és alapfokú, horvát nyelvet oktató általános iskolája van, amelybe a környező településekről is járnak tanulók. A település vállalkozásai jellemzően mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek főként ipari és szolgáltatási ágazatokban működnek (pl. fűrészüzem, gyertyaüzem). Az önkormányzatnak kavicsbányái, bányatavai, halastavai vannak. Turisztikai vonzerőt jelentő látványossága a Fedák Sári-kúria, és a Rétesfesztivál. Tótszerdahely közelében két város is van, 8 km-re a több mint 4 ezer lakosú Letenye, 24 km-re pedig a több mint lakosú Nagykanizsa. Ez utóbbi a térség oktatási központja, ahol a középfokú oktatási intézmények mellett egyetem is működik. Tótszerdahely (Serdahel) Naselje Tótszerdahely nalazi se jugozapadno od grada Nagykanizsa (Velike Kaniže), pored autoceste M7, s južne strane graniči se s Hrvatskom, odnosno rijekom Murom. Naselje broji stanovnika, od toga 790 osoba je radno aktivno stanovništvo, a 125 su mladi školske dobi, broj registriranih poduzeća je 56. (Izvor: Lokalna samouprava Tótszerdahely, podaci iz 2011.g.) Naselje raspolaže s potpunom infrastrukturom. Ima dječji vrtić, osnovnu školu s predmetnom nastavom hrvatskoga jezika u koju pohađaju djeca i iz okolnih naselja. Za poduzetništvo je karakteristično mikro, mala i srednja poduzeća, koja se bave većinom industrijskim i uslužnim djelatnostima (npr. pilana, pogon za izradu svijeća). Lokalna samouprava ima svoje rudnike za iskopavanje šljunka, šljunčare i ribnjake. Turističke atrakcije naselja su Kurija Fedak, odnosno Festival gibanice. U blizini Tótszerdahelya nalaze se i dva grada, Letenye udaljeno svega 8 kilometara s 4,5 tisuća stanovnika, a Nagykanizsa udaljena 24 kilometara sa svojih stanovnika. Potonji je obrazovni centar regije, gdje osim ustanova srednjeg obrazovanja ima i fakulteta. Tótszerdahely The settlement of Tótszerdahely lies in the south-west from Nagykanizsa by the M7 motorway and bordering Croatia and River Mura from the south. Number of its inhabitants: of which 790 are active working age people, 125 head is the number of the school age population and the number of the registered enterprises is 56. The entire settlement is infrastructural supplied. The settlement owns its kindergarten and primary school in which Croatian language is taught and attended by students from the surrounding villages. The companies of the settlement are typically micro, small and medium-size enterprises which mainly operate in the industrial and service sectors (e.g. sawmill, candle factory). The local government owns gravel pits, quarry lakes, fish ponds. Its remarkable tourist attractions are the Fedák Sári Mansion and the Strudel Festival. Two towns can be found near to Tótszerdahely, Letenye 8 km away with 4 thousand inhabitants and Nagykanizsa 24 km away with more than 50 thousand inhabitants. The latter is the educational center of the region where secondary schools and university run also. 4

5 Goričan (Muracsány) Goričan község Muraköz megye keleti részén helyezkedik el. Észak-nyugaton Domašinec, nyugaton Donji Kraljevec községekkel, délen pedig Prelog városával határos. Területe északnyugaton Magyarország határvonaláig terjed ki, gyakorlatilag a Mura vonalával párhuzamosan. A településen kívül található az Adriát Közép-Európával összekötő Goričan Zagreb Rijeka autópálya mellé épített logisztikai szolgáltató központot is magába foglaló, kiemelt fontosságú nemzetközi közúti határátkelő. A 2011 es népszámlálási adatok alapján Goričan állandó lakosainak száma fő. A településen működik egy nagyvállakozás a Meiso Rt. cipőgyár, mely 400 dolgozót foglalkoztat, jelentősebb középvállalkozások is megtalálhatók, mint az Artefero- Dohomont Kft. (közel 200 foglalkoztatottal), vagy az Euro metali Horvat Kft., Euroklima Kft. (40), Klima L.S. Kft.,Ventilacijski sistemi Mikec Kft. (közel 40 dolgozó), valamint más kisebb kis- és középvállakozás. Ezek a vállalatok munkát adnak a környékbeli települések lakosainak is. A településen az iskoláskorúak száma 217 fő, többségük a helyi általásnos iskolába jár, és a kilométerre fekvő közeli városok Čakovec, Prelog és Varasd középiskoláiba, ahol klasszikus gimnáziumokban, műszaki, építészeti, kereskedelmi és közgazdasági középiskolákban, valamint szakiskolákban tanulhatnak. Az említett városokban van felsőoktatási intézmény is. Goričan Općina Goričan smještena je u istočnom dijelu Međimurske županije. Općina se graniči sjeverozapadno s Domašincem, zapadno s Donjim Kraljevcem, na jugu s gradom Prelogom. Sjeveroistočna granica općine je državna granica Mađarske, u pravilu ju određuje rijeka Mura. Izvan naselja se nalazi stalni međunarodni cestovni granični prijelaz s pripadajućem logističkim centrom, lociran na državnoj autocesti Goričan Zagreb Rijeka koja povezuje Srednju Europu s Jadranom Prema podacima popisa pučanstva godine broj stanovništva u Goričanu je U naselju funkcionira jedno veliko poduzeće Meiso d.d., pogon za izradu obuća, koji zapošljava 400 radnika, u mjestu se mogu naći i značajnija srednja poduzeća kao što je Artefero- Dohomont d.o.o.(blizu 200 zaposlenika) ili Euro metali Horvat d.o.o., Euroklima d.o.o., Klima L.S. d.o.o.,ventilacijski sistemi Mikec d.o.o. (blizu 40 zaposlenih), odnosno druga manja i srednja poduzeća. Ova poduzeća zapošljavaju žitelje i iz okolnih naselja. U mjestu 217 osoba su školske dobi, pohađaju u mjesnu osnovnu školu, odnosno u srednju školu u obližnje gradove Čakovec, Prelog i Varazdin, koji su udaljeni svega kilometara, gdje mogu učiti u klasičnim gimnazijama, u tehničkim, graditeljskim, trgovačkim, ekonomskim, gospodarskim srednjim školama. U spomenutim gradovima ima i ustanova visokog obrazovanja. Goričan The village of Goričan is located in the east part of Medjimurska County. The village is adjacent to the settlements of Domašinec in the north-west, Donji Kraljevec in the north and the town of Prelog in the south. Its area is extended in the north-west to the border of Hungary; practically it is parallel to the line of River Mura. Outside of the village can be found the high priority international road border crossing which includes a logistic service center built next to Goričan Zagreb Rijeka motorway connecting the Adriatic to Central Europe. The population of Goričan is head based on the data of the census data in The following business can be found in the settlement: a large running enterprise: Meiso Shoe Co. Employing 400 workers; among the medium size enterprise one can locate the Artefero- Dohomont Ltd. (with about 200 employees) or the Euro metali Horvat Ltd., the Euroklima Ltd. (40 workers), Klima L.S. Ltd., Ventilacijski sistemi Mikec Ltd. (about 40 head of staff) as well as other small and medium sized enterprises. These businesses provide work for the inhabitants of the villages nearby. The school-age population of the settlement is 217, most of them attend the local primary school and the secondary schools of Čakovec, Prelog and Varazdin towns situated kilometers far where they can learn in classical high school; secondary technical schools, vocational schools of architecture, secondary commerce and economic schools and vocational schools. In those towns higher educational institutions are also located. 5

6 A határ menti térség gazdasági adottságainak bemutatása A terület gazdasági fejlettségét az egy főre jutó GDP mutatja. Az európai statisztikák a régiók (NUTS-2) szintjén mérnek, ez lehetővé teszi a nemzetközi és régiók közötti összehasonlítást. A vásárlóerő-egységben (PPS) számított GDP kiküszöböli az országok árszintjében lévő különbségeket. Regionális bruttó hazai termék (1 főre jutó PPS), NUTS-2 szintű régiónként, az EU átlagában, %. Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Sjeverozapadska Hrvatska Sredisnje i Istocna (Pannonska) Hrvatska Jadranska Hrvatska A közös ipari park tervezésével érintett területek Tótszerdahely és Goričan térsége. Tótszerdahely a Nyugat-Dunántúlon, Goričan a Sjeverozapadska Hrvatska régióban van. 6 Prikaz gospodarskog potencijala u hrvatskomađarskoj pograničnoj regiji Pokazatelj gospodarske razvijenosti nekog područja je BDP po stanovniku. Europske statistike se vode na razini NUTS 2 što omogućuje usporedbu međunarodnih i regijskih komponenata. Izračunavanjem BDP-a na osnovu pariteta kupovne moći (PPS) mogu se neutralizirati razlike u razinama cijena. Regionalni bruto domaći proizvod (po glavi stanovnika, PPS), po regijama NUTS-2, u prosjeku EU, %. Regija Središnja Mađarska Središnje Zadunavljel Zapadno Zadunavlje Južno Zadunavlje Sjeverna Mađarska Sjeverna Nizina Južna Nizina Sjeverozapadna Hrvatska Sredisnja i Istočna (Panonska) Hrvatska Jadranska Hrvatska Područje planiranog zajedničkog industrijskog parka se nalazi u regiji Tótszerdahelya i Goričana. Tótszerdahely se nalazi u regiji Zapadnog Zadunavlja, a Goričan sjeverozapadne Hrvatske The presentation of the economic capabilities of the cross-border region The economic development of the area is measured by 1 per capita GDP. The European statistics measures on the level of regions (NUTS-2) which allows the international and inter-regional comparisons. The GDP computed by purchasing power standards (PPS) eliminates the differences in the price levels of countries. Regional gross domestic product (1 PPS per capita), on NUTS-2 level region, the EU average, in % Region Central-Hungary Middle-Transdanubian West-Transdanubian South-Transdanubian North-Hungary North-Great Plain South-Great Plain Sjeverozapadska Hrvatska Sredisnje i Istocna (Pannonska) Hrvatska Jadranska Hrvatska The affected areas concerning the planning of the joint industry park are the regions of Tótszerdahely and Goričan. Tótszerdahely is in the West-Transdanubian and Goričan is in the Sjeverozapadska Hrvatska region.

7 A két ország 10 régióját 3 csoportba lehet osztani: Deset regija dviju zemalja mogu se svrstati u četiri skupine: The 10 regions of the two countries can be divided into 3 groups: 1. csoport: Közép-Magyarországi régió, 2009-ben az 1 főre jutó GDP az EU átlag 109%-a. 1. skupina: Središnja Mađarska, u godini BDP po stanovniku iznosio je 109% prosjeka EU. average. 1st group: Central-Hungarian region in 2009, GDP per capita is 109% of the EU 2. csoport: négy régió tartozik ide, kettő régió Horvátországból, kettő régió Magyarországról ben itt az 1 főre jutó GDP az EU átlag 54-79%-a között van. A tervezett közös fejlesztéssel érintett terület (Tótszerdahely Goričan) két közepesen fejlett régió, a Nyugat-Dunántúli régió (60%) és Sjeverozapadna régió (78%) találkozási szakaszán helyezkedik el. A Nyugat-Dunántúli régióban lévő három megye közül a legfejletlenebb Zala megye, (a 19 magyar megye közül az 1990-es évek közepén még a 4. legfejlettebb volt, ma már a 7-8. helyre csúszott vissza). Muraköz megye Horvátországban jelenleg is a 4. helyen van. 3. csoport: öt régió tartozik ide, az EU átlag 40-45% közötti. Köztük van a Dél-Dunántúli régió (45%) és a Sredisne i Istocka (Pannonska) Hrvatska régió (44%). Ez lényegesen hosszabb határszakaszt jelent, több megyével és nagyobb népességgel. A két ország között ezen a szakaszon a Dráva jelenti a határt. Összességében mindkét ország fejletlenebb, mint az EU átlaga, külön-külön is, és együttesen is a felzárkózásra törekszik. Az iparosodott régiók a fejlettek, ugyanakkor az is látszik, hogy a gazdasági válságban az ipari régiók vesztettek legtöbbet. A betanított munkára épülő iparosítás önmagában nem elegendő, a minőségi piacokkal bíró ipari-szolgáltatási területek a válság ellenére képesek voltak pozícióikat javítani (Közép-Magyarország régió 4 %-kal). 2. skupina: četiri regije pripadaju ovoj skupini, dvije iz Hrvatske, dvije iz Mađarske. Prosjek BDP-a godine bio je između 54 i 79% prosjeka EU. Područje gdje se planira ostvariti razvojni projekt (Tótszerdahely Goričan) nalazi se u sjecištu dviju srednje razvijenih regija, Zapadno Zadunavlje (60%) i Sjeverozapadna Hrvatska (78%). Najmanje razvijena županija Zapadnog Zadunavlja je Zala (od 19 mađarskih županija sredinom 1990-ih godina bila je 4. najrazvijenija, danas je mjestu). Međimurska županija u Hrvatskoj i danas je na 4. mjestu. 3. skupina: ovamo pripada pet regija, prosjek im dostiže 40-45% EU. Među njima su regije Južnog Zadunavlja (45%) i Središna i Istočna (Panonska) Hrvatska (44%). To je znatno duža granica, ima više županija i veći broj stanovnika. Prirodnu granicu između dvije zemlje čini rijeka Drava. U suštini, obje zemlje su nerazvijenije od prosjeka EU, stoga nastoje, kako pojedinačno tako i zajedno, sustići bogatije zemlje. Industrijalizirane regije su razvijenije, no razvidno je da su za vrijeme gospodarske krize one pretrpjele najveće gubitke. Industrijalizacija koja se temelji na polukvalifikaciji više nije dovoljna, industrijski-uslužni sektor uz kvalitetno tržište, unatoč krizi, uspio je ojačati svoj položaj (regija Središnje Mađarske sa 4 %). 2nd group: four regions are included to this group, two regions from Croatia and two from Hungary. In 2009 the GDP per capita is about 54-79% of the EU average. The area (Tótszerdahely Gorican) which is affected by the proposed joint development can be found in the meeting point of two moderately developed regions: Western Transdanubian (60%) and Sjeverozapadna (78%). In the Western Transdanubian region the least developed county is Zala County out of the three counties (in mid 1990 s Zala was the 4th most advanced county out of the 19 Hungarian counties, now it slipped back to 7-8th place). Medjimurska County is currently in the 4th place in Croatia. 3rd group: five regions are included here; the EU average is between 40-45%. Among them the South- Transdanubian region (45%) and the Sredisne i Istocka (Panonska) Hrvatska region (44%) can be also found. This means a significantly longer border line with more countries and more population. Between the two countries it is the River Drava which allocates the border in this area. Overall, both countries are less developed than the EU average; individually and collectively endeavor to close-up. The industrialized regions are far advanced but at the same time it is also clear the true losers of the economic crisis are the industry regions. The industrialization based on skilled labour alone is not sufficient; the industrial-service areas with high-quality markets were able to improve their position in spite of the crisis, (Central Hungary region with 4%). 7

8 A foglalkoztatottság jellemzői az Európai Unióban A munkaerő-piacok jellemzőit, annak mozgását nagyon sokféle adat segítségségével elemzik. A foglalkoztatási statisztikák egyik jellemző száma a foglalkoztatatási ráta. Ez az adat azt mutatja meg, hogy az adott országban a munkaképes korú népesség számához képest mennyi a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatási statisztikában jelentős eltérések vannak a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint, emellett az uniós tagállamok és e tagállamok régiói között is jelentős eltérések mutatkoznak. Foglalkoztatási szint 2009 (%): Megnevezés évesek Nők Szakkép zetlenek évesek évesek (0-2 képzettségi osztály) EU-27 35,2 58,6 54,7 46,0 64,6 Csehország 26,5 56,7 43,9 46,8 65,4 Magyarország 18,1 49,9 37,4 32,8 55,4 Ausztria 54,5 66,4 55,6 41,1 71,6 Lengyelország 26,8 52,8 41,6 32,3 59,3 Szlovénia 35,3 63,8 53,7 35, Szlovákia 22,8 52,8 30,3 39,5 60,2 Horvátország 25,7 51,0 45,9 38,4 56,6 Az EU évesekre vonatkozó foglalkoztatási rátája a évi 64,6 %-ról 2010-ben 64,2 %-ra csökkent. E 0,4 %-os fogyást 1,3 %-os visszaesés előzte meg 2009-ben. Ekkor 2002 óta első ízben csökkent az EU-27 foglalkoztatási rátája, amely 1997-ben 60,7 %- on állt, csúcsértéke pedig 65,9 % volt 2008-ban. 8 Obilježja zaposlenosti u Europskoj uniji Analize obilježja tržišta rada i njihovih promjena vrše se uz korištenje mnogo podataka. Jedna od karakterističnih brojki statistika je stopa zaposlenosti. Taj podatak pokazuje broj zaposlenih u odnosu na ukupan broj radno sposobnih osoba. U statistikama zaposlenosti postoje znatne razlike u pogledu spolova, životne dobi, školovanosti, isto tako između pojedinih zemalja EU kao i njihovih regija. Razina zaposlenosti u 2009 godini (%): Naziv Od 15. Žene Bez stručne Od 55. Od 15. do 24. kvalifikacije do 64. do 64. godine (razina godine godine kvalifikacije 0-2) EU-27 35,2 58,6 54,7 46,0 64,6 Češka 26,5 56,7 43,9 46,8 65,4 Mađarska 18,1 49,9 37,4 32,8 55,4 Austrija 54,5 66,4 55,6 41,1 71,6 Poljska 26,8 52,8 41,6 32,3 59,3 Slovenija 35,3 63,8 53,7 35, Slovačka 22,8 52,8 30,3 39,5 60,2 Hrvatska 25,7 51,0 45,9 38,4 56,6 Stopa zaposlenosti u starosnoj skupini između 15. i 64. godine u zemljama EU-27 u godini bila je 64,6 %, dok se smanjila na 64,2 %. Ovome smanjenju je prethodio pad od 1,3 %. Tada je prvi puta od pala stopa zaposlenosti u EU-27 koja je bila na 60,7 %, a vrhunac je dostigla sa 65,9 %. The characteristics of employment in the European Union The characteristics and movements of the labour-markets are analyzed by a wide variety of data. One of the typical figures of the employment statistics is the employment rate. This data shows what the number of the employed is compared to the amount of working age population in a country. Significant differences can be found in the employment statistics in gender, age and education level, as well as there are also considerable differences among the member state of the Union and these countries. The employment rate 2009 (%): Title Women Unskilled years (0-2 years years educational class) EU-27 35,2 58,6 54,7 46,0 64,6 Czech Republic 26,5 56,7 43,9 46,8 65,4 Hungary 18,1 49,9 37,4 32,8 55,4 Austria 54,5 66,4 55,6 41,1 71,6 Poland 26,8 52,8 41,6 32,3 59,3 Slovenia 35,3 63,8 53,7 35, Slovakia 22,8 52,8 30,3 39,5 60,2 Croatia 25,7 51,0 45,9 38,4 56,6 The EU employment rate for years has decreased from the 64.6 % in 2009 to 64.2 % in This 0.4 % loss was preceded by a 1.3 % setback in Than for the first time since 2002 the employment rate of the EU-27 decreased which stood at 60.7 % in 1997 and its peak value was at 65.9% in 2008.

9 Foglalkoztatottság a tervezett közös ipari park térségében A foglalkoztatás mind Magyarországon, mind Horvátországban alacsony. Zala megyében a regisztrált munkanélküliek száma 2012 első félévében meghaladta a főt. Tótszerdahelyet érintő térségben (Dél-Zala) a munkanélküliségi ráta elérte a 10%-ot. A 100 álláskeresőre jutó új, a munkaügyi szervezethez bejelentett munkahelyek száma ebben az időszakban Zala megyében 3-4. Muraköz megyében a regisztrált munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban meghaladta a 7000 főt. A munkanélküliségi ráta megközelítette a 17%-ot. A 100 álláskeresőre jutó új, bejelentett munkahelyek száma 5-6. A foglalkoztatás tendenciáit tekintve, sok azonosság fedezhető fel a határ menti térségben. Jellemző, hogy a tervezett közös ipari park térségében kínálat van a munkaerőből, és hiány van a munkahelyekből. A foglalkoztatottság növelése új munkahelyek létrehozásával valósulhat meg. A leendő közös ipari park a vállalkozások létrejöttéhez, bővüléséhez kínál megfelelő keretet. Zaposlenost u gravitacijskoj zoni planiranog zajedničkog industrijskog parka I u Mađarskoj i u Hrvatskoj zaposlenost je na niskoj razini. Broj registriranih nezaposlenih osoba u Županiji Zala u prvoj polovici premašio je U regiji u koju spada i Tótszerdahely (Dél-Zala) stopa nezaposlenosti dostigla je 10%. U istom razdoblju u županiji na 100 tražitelja zaposlenja ima svega 3-4 slobodna radna mjesta prijavljena na zavodu za zapošljavanje. Istodobno u Međimurskoj županiji broj registriranih nezaposlenih osoba je premašio Nezaposlenost se približava stopi od 17%. Broj prijavljenih radnih mjesta u odnosu na 100 nezaposlenih osoba je približno 5-6. Što se tiče procesa u području zapošljavanja u pograničnoj regiji mogu se uočiti neke podudarnosti. Izvjesno je da u području planiranog zajedničkog industrijskog parka postoji višak radne snage i manjak radnih mjesta. Za rast zaposlenosti potrebno je stvaranje novih radnih mjesta. Budući industrijski park stvara povoljne uvjete za osnivanje poduzeća ili proširivanju njihovih kapaciteta. Employment in the region of the proposed joint industry park The employment rate is low both in Hungary and Croatia. The number of the registered unemployed in Zala County exceeded the head in the first half of The unemployment rate reached the 10 % in the region which Tótszerdahely belongs to (South Zala). The number of new job places reported to the labour center per 100 jobseekers is 3-4 in Zala County in this period. The number of the registered unemployed in Medjimurska County exceeded the head in the same period. The unemployment rate approached the 17 %. The number of the reported new job places per 100 job seekers is 5-6. In terms of employment a lot of identity can be discovered in the cross-border region. It is typical that in the area of the industry park there is supply of labour force and shortage of job places. The increase of the employment can be realized by creating new job places. The future joint industry park offers adequate frames for setting up and expanding enterprises. 9

10 A demográfiai helyzet A demográfiai helyzet egyrészt eredménye a gazdasági növekedésnek, másrészt feltétele is, mint emberi erőforrás és fogyasztásra irányuló kereslet. A demográfiai helyzetet a gazdaságon kívül sok más tényező befolyásolja, mint például a társadalmi viszonyok, vallás és szokások, az életmód és az életmóddal kapcsolatos elvárások. Magyar oldalon a 3 megye (Baranya, Somogy, Zala) népessége 2001-ben fő, 2,7 %-kal csökkent 1991-hez képest. Horvát oldalon a 8 megye (Koprivnicko-Krizevacka, Viroviticko-Podravska, Osijecko-Baranjska, Medjimurska, Pozesko-Slavonska, Vukovarsko-Srijemska, Varazdinska, Bjelvarsko-Bilogorska) népessége 2001-ben fő, 7,8 %-kal csökkent 1991-hez képest. A természetes növekedés a horvát oldalon kedvezőbb, mint a magyar oldalon. Az 1000 lakosra jutó természetes növekedés a nyolc horvát megyében összesen - 3,50 (ebből Muraköz megye a legjobb - 0,19 értékkel), a három magyar megye adata - 4,79 (Zala a magyar oldalon a legrosszabb - 4,94 értékkel). A természetes fogyás népesedési hatását tovább rontja a migráció, melynek egyenlege negatív. Magyar oldalon az 1000 lakosra jutó migrációs veszteség 0,11, horvát oldalon pedig 1,43. Ezen belül azonban mind Zala megyének (0,32), mind Muraköz megyének (0,19) vándorlási nyeresége volt. Demografsko stanje Demografsko stanje jednim je dijelom rezultat gospodarskog rasta, drugim pak dijelom uvjet tome, kao ljudski resurs i potražnja usmjerena na potrošnju. Demografsko stanje, osim gospodarskog, uvjetovano je s više čimbenika, kao primjerice društvene prolike, vjera i običaji, način života i očekivanja koja se nadovezuju na to. Broj stanovnika u tri mađarske županije (Baranya, Somogy, Zala) (popis pučanstva) godine bio je , 2,7 % manje u odnosu na godinu (popis stanovništva). Broj stanovnika u osam hrvatskih županija (Koprivničko-križevačka, Virovitičko-podravska, Osječko-baranjska, Međimurska, Požeško-slavonska, Vukovarsko-srijemska, Varaždinska, Bjelovarsko-bilogorska) (popis stanovništva) bio je , 7,8 % manje u odnosu na godinu. Prirodni prirast u hrvatskom dijelu regije bio je povoljniji nego u mađarskom. Razina prirodnog prirasta na tisuću stanovnika u osam hrvatskih županija bila je - 3,50 (najbolji razultat imala je Međimurska županija sa - 0,19), vrijednost u tri mađarske županije iznosi - 4,79 (Županija Zala ima najslabiju vrijednost - 4,94). S negativnim saldom, migracija pridonosi daljem slabljenju učinku prirodnog prirasta. U mađarskom dijelu regije migracijski gubitak na 1000 stanovnika iznosi 0,11, na hrvatskoj strani 1,43. Unutar toga i županija Zala (0,32), i Međimurska županija (0,19) imale su migracijski dobitak. The demographic situation On the one hand the demographic situation is a result of the economic growth; on the other hand it is a condition such as human resources and consumption demand. The demographic situation is influenced not by just the economy but other factors like social relations, religion and customs, the way of life and lifestyle expectations. On the Hungarian side the population of the 3 counties (Baranya, Somogy and Zala) in 2001 ( head census) decreased with 2.7% compared to the census of On the Croatian side the population of the 8 counties (Koprivnicko-Krizevacka, Viroviticko-Podravska, Osijecko-Baranjska, Medjimurska, Pozesko-Slavonska, Vukovarsko-Srijemska, Varazdinska, Bjelvarsko-Bilogorska) in 2001 ( head census) decreased with 7.8% compared to the census of The natural growth is favourable in the Croatian side than in the Hungarian side. The natural increase per inhabitants in a total of eight Croatian counties is (Medjimurska County is the best with value) and the data of the three Hungarian counties is (Zala is the worst in the Hungarian side with the value of -4.94). The demographic impact of the natural population loss is aggravated by the migration which has a negative balance. On the Hungarian side the 1000 per capita migration loss is 0.11 which is on the Croatian side is 1,43. Within this both Zala County (0.32) and both Medjimurska County (0,19) held migration gain. 10

11 A évi horvát és magyar népszámlálás egyes adatai már ismertek. Horvátország teljes népessége fő, 2001-hez képest 3,3 %-kal csökkent. A támogatható terület lakossága fő, hez képest 8,0 %-kal csökkent. Ez a csökkenés lényegében megegyezik a megelőző 10 év népesség csökkenésével (7,8 %). Kedvezőtlen Vukovar megye a 12,0 %-os csökkenéssel, de Bjelovar (-10,0%), Verőce (Virovitica) (-9,4 %) és Pozsega (Požeško) (-9,1 %) helyzete sem ideális. Ellenben a legkisebb népesség csökkenés Muraköz (Međimurje) megyében van (-3,4 %), bár ez is kissé nőtt a megelőző 10 évhez képest (-1,2 %). Magyarország lakónépesség millió fő, 2,1 %- kal csökkent a évi népszámlálás óta (a csökkenés tehát kicsit kisebb, mint Horvátországban). A három, határ menti megyében 4,2 %-kal csökkent a lakónépesség, nagyobb mértékben, mint ami az országra jellemző, de kisebb mértékben, mint a horvát határ menti megyékben (-8%). Megyénként tekintve, Baranya és Zala megyében 4,7 %-os, Somogy megyében 5,1 %-os a fogyás. Ugyanakkor a vándorlási egyenleg összesítve pozitív (+3 ezer), ezen belül többletet mutat Baranyában és Zalában is. A horváthoz hasonló népesedési folyamat arra utal. hogy közös érdek a térség népességmegtartó képességének erősítése, a gazdaságfejlesztés eszközeivel is. Egy jelentős ipari park Goričanban vonzerőt jelenthet a teljes Muraköz megyének, Tótszerdahelyen pedig Zala megye déli részének. Neki podaci iz popisa stanovništva u Hrvatskoj i Mađarskoj godine već su poznati. Ukupan broj stanovnika u Hrvatskoj je , u odnosu na pao je za 3,3 %. Broj stanovnika u regiji koja ostvaruje pravo na pomoć je , u odnosu na palo za 8,0 %. Ovaj pad se u biti podudara s padom broja stanovnika u prethodnih deset godina (7,8 %). Nepovoljnim se smatra pad broja stanovnika u Vukovarsko-srijemskoj županiji 12,0 %, ali nije idealno stanje ni u Bjelovarsko-bilogorskoj (-10,0%), Virovitičko-podravskoj (-9,4 %), Požeško-slavonskoj županiji (-9,1 %). Međutim, najmanji je pad broja stanovnika u Međimurskoj županiji (-3,4 %), mada je u odnosu na prethodnih deset godina došlo do manjeg porasta (- 1,2 %). Broj stanovnika u Mađarskoj je 9,982 milijuna, za 2,1 % manje nego za vrijeme popisa stanovnika u godini (pad je nešto manji nego u Hrvatskoj). U tri pogranične županije broj stanovništva se smanjio za 4,2 %, u većoj mjeri nego u cijeloj zemlji, ali ipak u nešto manjoj mjeri nego u hrvatskim županijama uz granicu (-8%). Pad je u Županijama Baranya i Zala 4,7 %, u Županiji Somogy 5,1 %. Međutim, migracijski bilanca je sveukupno pozitivna (+3 tisuće), višak se pokazuje u Županiji Baranya i Zala. Populacijski procesi poput hrvatskog upućuju na potrebu povećanja privlačnosti regija uglavnom sredstvima za poticanje razvoja gospodarstva. Značajan industrijski park u Goričanu imao bi jak utjecaj u cijeloj Međimurskoj županiji, a industrijski park u Tótszerdahely-u (Serdahel) pak isto tako u cijelom južnom dijelu Županije Zala. The Croatian and Hungarian census data of 2011 are already known. The total population of Croatia is people which compared to 2001 is decreased by 3.3 %. The population of the eligible are is head which compared to 2001 is decreased by 8.0 %. This decrease is essentially the same as the population reduction of the previous 10 years (7.8 %). The 12.0 % decrease of Vukovar County is unfavourable, but Bjelovar (-10.0 %), Verőce (-9.4 %) and Pozega Counties (- 9.1 %) are not in the ideal situation either. However the smallest county s population decline belongs to Medjimurska County (3.4 %) although this is slightly increased in the last 10 year (-1.2 %). The resident population of Hungary is million head which is decreased by 2.1 % since the census in 2001 (The decrease is slightly lower than in Croatia). In the three border counties the population declined by 4.2 % which is greater extent than is typical for the country but this is a lesser extent than is specific to the Croatian border counties (-8 %). Regarding each county, the decrease in Baranya and Zala Counties is 4.7 % and in Somogy County it is 5.1 %. However the aggregated migration balance is positive (+ 3 thousand) including a surplus in Barany and Zala as well. The population process which is similar to the Croatian one implies that the strengthening of the region s population is common interest with the tools of economic development too. A significant industry park in Goričan could mean attractiveness in the whole Medjimurska County and in Tótszerdahely could stand for the south part of Zala County. 11

12 Ipari parkok Magyarországon feltételrendszer, jogi környezet Magyarországon 2012-ben 218 ipari park működik, ebből a Nyugat-Dunántúlon 28, Zala megyében 13. Az ipari park címet pályázattal lehet elnyerni, amelynek feltételeit kormányrendelet rögzíti. Az ipari park cím elnyerésének ingatlanra vonatkozó feltételei: - az ipari park céljára kialakított és helyrajzi számokkal pontosan meghatározott terület (telek) nagysága legalább 20 hektár, amely törzsterületből és fejlesztési területből állhat. - a törzsterület mérete legalább 10 hektár, kijelölt ipari terület, amely már betelepített (vannak benne vállalkozások), vagy betelepíthető. Fejlesztési területet akkor kell kijelölni, ha a törzsterület mérete nem éri el a 20 hektárt, és a területbővítés jogi feltételei adottak a további fejlesztéshez. - ha az ipari park valamely területe korábban iparterületként volt hasznosítva, szükséges a terület környezeti állapotának tényfeltárása és rendezése. Az ipari park cím elnyerésének egyéb feltételei: - az ipari park címre pályázó rendelkezik a tervezett ipari parkra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánynyal - a pályázat benyújtásakor már legalább 5 vállalkozás az ipari park területén működik, s a vállalkozások által teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma legalább 100 fő. - a pályázó vállalja, hogy fejlesztő munkájának eredményeképpen az ipari park cím elnyerésétől számított 5. év végére a betelepült vállalkozások száma legalább 10 lesz, s a meglévő és a létesítendő teljes munkaidős munkahelyek száma legalább 500 lesz. 12 Industrijski parkovi u Mađarskoj opći uvjeti poslovanja, pravno okruženje godine u Mađarskoj funkcionira 218 industrijskih parkova, u Zapadnom Zadunavlju 28, u Županiji Zala 13. Naziv industrijski park može se dobiti putem natječaja, što je regulirano uredbom Vlade. Uvjeti za stjecanje statusa industrijskog park a koji se odnose na nekretnine: - prostor namijenjen je u svrhu stvaranja industrijskog parka, s točno određenim brojem katastarske čestice ne može biti manji od 20 hektara, a stoji od matičnog i razvojnog dijela. - razvojni dio treba imati najmanje 10 hektara, mora biti definiran kao industrijski prostor gdje već funkcioniraju ili će se tek useliti poduzeća. Razvojni dio se određuje u slučajevima kad matični prostor ne dostiže 20 hektara, a postoje pravne pretpostavke za proširenje prostora. - ukoliko neki dio industrijskog parka bio je ranije u funkciji industrijskog prostora potrebno je utvrditi činjenično stanje i dovesti teren u prvobitno stanje. Druge pretpostavke stjecanja statusa industrijskog parka: - podnositelj zahtjeva za stjecanje statusa industrijskog parka treba imati na raspolaganju studiju izvodljivosti planiranog industrijskog parka - u vrijeme podnošenja zahtjeva na području industrijskog parka već radi najmanje pet poduzeća, broj zaposlenih osoba treba biti najmanje podnositelj zahtjeva se obvezuje da će svojim zalaganjem doprinijeti povećanju broja useljenih poduzeća u roku pet godina od podnošenja zahtjeva za status industrijskog parka, a broj redovnih radnih mjesta povisiti na najmanje 500. Industrial parks in Hungary system of conditions, legal environment In Hungary 218 operating industry park can be found, from this 28 in West-Transdanubian and 13 in Zala County. The industry park title can be won in an application contest which condition is settled by government regulation. The condition of awarding the industry park title applies to property: - the size of the property (parcel) which is developed for the aim of industrial park and clearly specified by land register reference is at least 20 hectares and may contain tribal area and development area. - the minimum size of tribal area is 10 hectares, designated industrial area which is already introduced (enterprises operates in the area by now) or introducible. Development area has to be designed if the size of tribal area does not reach 20 hectares and the diversification meets the legal conditions for further development. - if an area of the industry park was formerly utilized as industrial area it is necessary to have fact-finding and organizing of the environmental condition of the parcel. The other conditions of awarding the industry park title: - the applicant who applying for the industry park title needs to have feasibility study concerning the proposed industry park. - at the time of application there are at least 5 running business in the area of the industry park and the number of the full-time workers at the enterprises are at least 100 people. - the applicant accepts as results of his development works that at the end of the fifth year since the award of industry park there will be at least 10 business settled in and the number of existing and establishing full time workplace will be at least 500.

13 Magyarországon rendszeresen írnak ki pályázatokat az ipari park cím elnyerésére. Pályázhat az ipari parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó jogi személyiségű gazdasági társaság, kistérségi társulás vagy helyi önkormányzat. A cím elnyerése nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást. A cím elnyerését követően nyújthat be a pályázó az ipari park célzott felhívásokra fejlesztési pályázatokat. A pályázat lényegi eleme a megvalósíthatósági tanulmány, ez a szakmai elbírálás alapja. A pályázat főbb bírálati szempontjai : - a szervezet és a menedzsment alkalmassága az ipari park megfelelő működésére - a pénzügyi megalapozottság, a források szerkezete - az ipari park területének egybefüggősége, mérete, bővíthetősége - a park közműellátottsága, megközelíthetősége - az ipari parkba betelepült vállalkozások száma (6-12 között legyen) - betelepült vállalkozások mérete (KKV-k preferáltak) - a betelepült vállalkozások hatása a térség gazdaságára - a térség munkaerőhelyzete, tovább- és átképzési lehetőségei - az ipari park jelenleg meglévő és tervezett szolgáltatásainak aránya, sokrétűsége, minősége és színvonala - K+F eredmények és technológiák átvétele, alkalmazása, az ipari park innovációs jellegének kialakítása - megújuló energiaforrások meglévő, vagy tervezett használata - az ipari park együttműködése a települési önkormányzattal A bírálati szempontoknak a pályázó csak úgy tud megfelelni, hogy a pályázat benyújtásáig hátralévő időben tervszerű munkával felkészül. U Mađarskoj se redovno raspisuju natječaji za stjecanje statusa industrijskog parka. Prijavu na natječaj mogu podnijeti trgovačka društva sa svojstvom pravne osobe, mikroregijska udruženja ili lokalne samouprave koje imaju namjeru ostvariti, razvijati i održavati industrijski park u funkciji. Stjecanje statusa ne donosi sa sobom pravo na neposrednu financijsku potporu. Nakon stjecanja statusa podnositelj prijave ima pravo na podnošenje prijava za financiranje razvojnih projekata u sklopu ciljanih natječaja. Osnovni element natječaja je studija izvodljivosti kao najvažniji stručni kriterij pri odabiru projekta. Važniji kriteriji u odabiru najboljeg projekta: - sposobnost organizacije i menadžmenta za primjereno upravljanje poduzećem - financijska opravdanost, struktura izvora - jedinstvenost prostora, veličina i moguće proširenje industrijskog parka - komunalna infrastruktura, pristupačnost - broj useljenih poduzeća (treba biti od 6 do 12) - veličina useljenih poduzeća (preferirana kategorija: MSP - utjecaj useljenih poduzeća na gospodarstvo regije - položaj radne snage u regiji, mogućnosti usavršavanja i prekvalifikacije - omjer, raznolikost, kvaliteta i razina postojećih i planiranih usluga - preuzimanje i primjena I+R postignuća i tehnologija, oblikovanje inovativnog okruženja - korištenje obnovljivih izvora energije, planovi za buduća - suradnja između industrijskog parka i lokalne samouprave Kriterijima podnositelj prijave može udovoljiti samo ako se u vremenu do podnošenje prijave temeljito i planskim radom pripremi. In Hungary there are new calls of proposals regularly for awarding the title of industry park. The applicant can be legal entity of business organization that intends to realize, develop and operate the industry park or micro-regional association or local government. Having awarded the title does not mean direct financial support. After awarding the title the applicant may submit development proposals for targeted calls concerning development of industrial parks. The essential element of the application is the feasibility study which is the base of the professional assessment. The main judging criteria of the application: - the suitability of the organization and management for the proper operation of the industry park - the financial rationale and the structure of the sources - the contiguousness, size, expandability of the industry park area - the public sanitation and accessibility of the park - the number of companies settled in the industry park (must be between 6-12) - the size of the settled companies (preferably SMEs categories) - the impact of the settled companies for the local economy - the employment situation and further-, retraining possibilities in the region - the ratio, versatility, quality and level of the existing and planned services in the industry park - the takeover and adaption of R&D results and technologies, the development of the innovation nature of the industry park - the extant or planned use of the renewable energy sources - the cooperation of the industry park with the local government of the settlement The applicant can only meet the judging criteria if he prepares schedules work in the remaining time till the occasion of submission. 13

14 Vállalkozói zónák Horvátországban feltételrendszer, jogi környezet Horvátországban vállalkozói zónák vannak, melyeknek célja, hogy segítse a vállalkozásokat telephely szükségleteik megoldásában, a szükséges infrastruktúrához való hozzáférésben, az üzleti kapcsolataik fejlesztésében ben 300 vállalkozói zóna működött. További 70 zóna fejlesztését tervezik. A fejlesztési programoknak határozott célokat kell kitűzni. Ehhez meg kell vizsgálni olyan kérdéseket, mint a helyi igények és feltételek, valamint a piaci igények összhangja, a termelési szerkezet és technológiák, import kiváltás vagy export orientáció, stb. A horvát kormány befolyásolja a fejlesztési irányokat, amelyeknek célja: - a vállalkozási környezet fejlesztése - a tudás és a termelés összhangjának megteremtése - a területi különbségek csökkentése - különböző csoportok gyors társadalmi befogadása - a kis- és középvállalkozások számának növekedése - a foglalkoztatás növekedése - a versenyképesség és az export növekedése - a termelés gazdaság szerkezetének javítása - Horvátország export offenzívája - az adminisztratív akadályok megszüntetése. Ennek keretében a horvát kormány vállalkozói zónákat fejleszt. Ezzel kívánja segíteni a vállalkozásokat telephely szükségleteik megoldásában, a szükséges infrastruktúrához való hozzáférésben, az üzleti kapcsolataik fejlesztésében. A vállalkozási zónák céljai közé tartoznak a vállalkozói szellem fejlesztése, a modern, high-tech, biotechnológiai, ökológiailag tiszta és jövedelmező technológiák bevezetése, a foglalkoztatás növelése, az üzleti, technológiai, oktatási és más vállalkozói szolgáltatások vonzása. Poduzetničke zone u Hrvatskoj opći uvjeti poslovanja, pravno okruženje U Hrvatskoj su stvorene gospodarske zone s namjerom da pomažu poduzeća u udovoljavanju njihovih potreba za poslovnim prostorom, odnosno potreba pristupa infrastrukture i da pospješuju poslovne kontakte. U godini funkcioniralo je 300 poduzetničkih zona. Nadalje planiraju stvaranje i razvijanje 70 zona. Razvojni programi trebaju imati određene ciljeve. Uz to je potrebito razmotriti određene potrebe i uvjete lokaliteta, potreban je sklad potražnje tržišta, struktura proizvodnje i tehnologije, zamjena inporta ili orijentacija prema eksportu itd. Hrvatska vlada utječe na razvojne smjerove radi: - razvoja poslovnog okruženja - stvaranja sklada znanja i proizvodnje - smanjenja razlika između raznih područja - brze društvene integracije raznih ciljanih grupa - povećanja broja malih i srednjih poduzeća - povećanja zaposlenosti - jačanja tržišne konkurentnosti i eksporta - popravljanja gospodarske strukture proizvodnje - osvajanja eksporta Hrvatske - ukidanja administrativnih prepreka. U okviru tih nastojanja Hrvatska vlada stvara i razvija poduzetničke zone. Time želi pomoći poduzećima u udovoljavanju njihovih potreba za poslovnim prostorom, odnosno potrebama pristupa infrastrukture i razvijati poslovne kontakte. Među ciljevima poduzetničkih zona je i razvoj poduzetničkog duha, moderna high-tehnologija, biotehnologija, uvođenje ekološko čistih i profitabilnih tehnologija, povećanje zaposlenosti, privući poslovne, tehnološke i obrazovne usluge i poduzetništvo usluga. Enterprise zones in Croatia system of conditions, legal environment There are enterprise zones in Croatia which aim is to help business in solution of their site needs, accessibility of needed infrastructure and development of business relationships. In 2012 there were 300 operating enterprise zones. 70 more zones are planned to be developed. The development programs are to set definite goals. To do this the local needs and conditions are to be examined together with the harmony of market demands, the structure of production and technology, import replace or export orientation, etc. The Croatian Government influences the development trends which are designed to: - improving the business environment - realizing the harmony of knowledge and production - reducing regional differences - rapid social inclusion of various target groups - increasing the number of small and medium-sized enterprises - growing the employment - budding the competitiveness and export - maintaining the economy structure of production - Croatia s export offensive - eliminating the administrative barriers. In this context the Croatian Government develops enterprise zones. It wishes to help business in solving their site needs, their accessibility for the requisite infrastructure and development of their business relationships. Among the aims of the enterprise zones can be found the followings: the development of entrepreneurial spirit; the introduction of modern, high-tech, biotech, ecologically clean and profitable technologies; the increasing of the employment; the attraction of business, technology, education and other entrepreneur services. 14

15 A vállalkozói zóna infrastruktúráját az építőnek kell biztosítani. A vállalkozói zónában ki kell alakítani a bekötő utakat és belső utakat, a kommunális infrastruktúrát (pl. ivóvíz, technológiai víz, csatornázás, kikötői csatlakozás megszervezése), az energetikai infrastruktúrát (transzformátorok, közvilágítás, elektromos és gáz csatlakozások), a telefon- és internet hálózatot. A vállalkozói zóna előnyei: - ésszerű telephely kialakítás és hasznosítás - a kommunális infrastruktúra teljes biztosítása - rendkívül kedvező földárak (vásárlás és lízing esetén is) - a helyi kormányzat további kedvezményeket is adhat (kommunális szolgáltatásban, hitel hozzáférésben, stb.) - növeli a foglalkoztatottságot - ellenőrzött szolgáltatásokat nyújt a vállalkozók számára A vállalkozói zónák közé kerülés kritériumai: - részvétel a termékek, technológiák és szolgáltatások fejlesztésében - kiválóan minősített vállalkozók - a tevékenység terjessze ki a régió technológiai képességét - növelje az exportot és a foglalkoztatást - üzleti, szakmai és tanácsadó szolgáltatást nyújtson a kisvállalkozóknak A vállalkozói zóna finanszírozásának lehetőségei: - a helyi község vagy város és a megye költségvetése - az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Regionális Fejlesztési Minisztérium támogatása - különleges hitelkeretekhez és garanciákhoz való hozzáférés (HAMAG, HBOR, BICRO ) - az Európai Unió alapjai - a köz- és magánszféra partnersége Infrastrukturu poduzetničke zone treba osigurati graditelj. U poduzetničoj zoni treba izgraditi prilazne i ceste unutar zone, komunalnu infrastrukturu (npr. vodovod, vodovod za tehnološku vodu, kanalizaciju, organiziranje priključka na luku), energetsku infrastrukturu (transformatori, javna rasvjeta, struja i plinovod), telefonsku i internetsku mrežu. Prednosti poduzetničke zone: - racionalna izgradnja i iskorištavanje poslovnog prostora - osiguranje potpune komunalne infrastrukture - vrlo pogodne cijene zemlje (u slučaju kupnje i lizinga) - lokalna samouprava nadalje može dati povlastice (u komunalnim uslugama, dobivanju kredita itd.) - povećeva broj zaposlenosti - nudi kontrolirane usluge za poduzetnike Kriteriji za pripadanje u poduzetničku zonu : - sudjelovanje u razvoju proizvoda, tehnologija i usluga - visoko rangirani poduzetnici - djelatnost treba proširiti na tehnološke sposobnosti regije - treba povećati eksport i broj zaposlenih - treba nuditi poslovne, stručne i savjetodavne usluge za male poduzetnike Mogućnosti finnaciranja poduzetničke zone : - proračun naselja, grada ili županije - potpora Ministarstva poduzetništva i obrta i Ministarstva regionalnog razvoja - dostupnost izvanrednih kredita i garancija (HAMAG, HBOR, BICRO ) - temelji Europske Unije - parnerstvo javne i privatne sfere The infrastructure of the enterprise zone shall be provided by the builder. In the enterprise zone the followings must be established: access roads and internal roads, communal infrastructure (e.g. drinking water, process water, drainage and port access organization), energy infrastructure (transformers, public lighting, electrical and gas connections), telephone and internet networks. The benefit of the enterprise zone: - reasonable site development and utilization - ensuring the entire communal infrastructure - very favorable land prices (even purchasing or leasing) - the local government may grant additional benefits (community services, access to credit, etc.) - increases the employment - offers controlled serviced for the entrepreneurs. The inclusion criteria among the enterprise zones: - participation in the improvement of products, technologies and services - highly qualified enterprises - the technology capacity of the region is expanded by the activity - increase the export and employment - offer business, professional and advisory services for the small enterprises. The funding opportunities of the enterprise zone: - the budgets of local settlement or town and the county - the support of the Ministry of Industry and Trade, the Ministry of Regional Development - access to special credit lines and guarantees (HAMAG, HBOR, BICRO ) - funds of the European Union - the partnership of public and private sector. 15

16 Tótszerdahely tervezett ipari parkja Az ipari parkra kijelölt terület Letenyei kistérségben, Tótszerdahely község közigazgatási területén található, Felsőmező dűlőn (külterület: 08/56 hrsz.). A terület 5,4 ha nagyságú, jelenleg beépítetlen, mezőgazdasági művelésű szántó, melyet a település rendezési terve ipari területként jelöl meg. A leendő ipari park létrejöttéhez, fizikai megvalósításához a településnek ki kell építeni a szükséges infrastruktúrát. A több lépcsőben tervezett beruházás első szakaszaként elkészültek a kijelölt iparterület közműveinek tervei: a csapadékvíz-elvezetés, a gázhálózat és az elektromosáram hálózat engedélyezésre alkalmas tervdokumentációi. A terület nyugat felé lejt, a csapadékvizek befogadója a 07 helyrajzi számú árok. A terület enyhén nyugati, dél-nyugati irányú lejtéséből adódóan a csapadékvizeket a déli lefolyású 07 helyrajzi számú árok vezeti el. Mivel a tervezési terület nagy része jelenleg mezőgazdasági területeken halad, a csapadékvíz zöme a talajba szivárog, egyéb vízelvezető létesítmény a területen jelenleg nem üzemel. A tervezési területen, és annak környezetében jelenleg az alábbi közművezetékek találhatók: - Meglévő, nagyfeszültségű elektromos légvezeték a tervezési területen észak-dél irányban oszlopsoron vezetve; - Meglévő telefon optikai földkábel a 6835 jelű összekötő út délnyugati oldalán, a padkán kívül található; - Tervvel rendelkező szennyvízcsatorna (nyomott- és gravitációs); -Tervvel rendelkező vízvezeték. Planirani industrijski park u Tótszerdahely-u (Serdahelu) Prostor koji je namijenjen budućem industrijskom parku nalazi se na zemljištu zvano Felsőmező dűlő (periferija: k.č.br. 08/56). na području općine Tótszerdahely u mikroregiji Letenye. Područje je veličine 5,4 ha, neizgrađeno, u poljoprivredne svrhe s namjenom oranice koje urbanistički plan općine definira kao industrijski prostor. Preduvjet stvaranja budućeg industrijskog parka je izgradnja potrebne infrastrukture. U prvoj etapi ove investicije koja će se provoditi u više faza izrađeni su planovi javnih komunalija: odvodnja oborinskih voda, projektna dokumentacija plinske i električne mreže je pripremljena za odobrenje. Područje ima nagib prema zapadu, odvodni jarak oborinskih voda nosi k.č.br. 07. Područje je blago nagnuto prema zapadu-jugozapadu, oborinske vode stoga odvodi jarak (07) koji teče prema jugu. Pošto veliki dio predmetnog područja obuhvaća poljoprivredno zemljište, oborinske vode upija tlo, drugih objekata za odvodnju oborinskih voda nema. Na predmetnom području i u njegovoj blizini nalaze se sljedeće javne komunalije: - Postojeći zračni visokonaponski električni vod na stupovima u smjeru sjever-jug; - Postojeći optički telefonski kabel pod zemljom na jugozapadnoj strani povezne ceste br. 6835, izvan bankine; - Kanalizacija s postojećom projektnom dokumenta cijom (tlačna i gravitacijska); - Vodovod s projektnom dokumentacijom. The proposed industry park of Tótszerdahely The designated area as industry park can be found in Letenye small-region, in the administrative area of Tótszerdahely settlement, in Felsőmező yard (periphery: 08/56 Id.). The area of 5.4 hectares is currently undeveloped, agricultural plow field which is indicated as industry parcel by the development plan of the settlement. In order to create the future industry park and its physical realization the settlement is to build the necessary infrastructure. In the first phase of the several stepped implementation, the designated industry area plans were completed: raim water drainage, design documentation enables for licensing gas and electricity network. The area slopes to the west, the rain water recipient is the trench parcel Nr. 07. Due to the slightly slop to the west and south-west, the rain water is leaded by the trench parcel Nr. 07. Since the significant part of the planning area is currently passes through on agricultural areas the rain water leaks into the ground, other drainage facilities in the area is currently unavailable. The following utilities can be currently found in the planning area and its surroundings: - existing high-voltage aerial power lines in the planning area leading in the north-south column line; - existing phone optical earth cable which can be found on south-western side of the 6835 road outside the curb; - plan of sewers (gravity and pressurized); - plan of water supply. 16

17 A csapadékvíz elvezetés A tervezett útburkolatok és a környező területek csapadékvíz-elvezetését nyílt árkok kialakításával tervezték. A tervezett út jobb és bal oldalán nyílt árok épül. Az árkok földanyagúak, szabványos trapéz keresztmetszettel, 50 cm fenékszélességgel, 1:1,5 rézsűhajlással, minimum 50 cm mélységgel épülnek. A tervek 10 db árok megépítését tartalmazzák, öszszesen 1451 m hosszan. Az árkok mérete alkalmas a csapadékvíz mennyiségének elvezetésére. A csapadék intenzitást az árkok méretezésénél 203 l/s,ha belterületre, 10 perces csapadékra, két éves gyakoriságra adták meg. Az útburkolatról elvezetendő vízhozam: 149,4 l/s. A tervezett árok minimális mélységgel (0,5 m) és lejtéssel (0,3%) 715 l/s vízhozam szállítására képes. Az összegyűlt csapadékvizeket a CS-1 jelű csapadékcsatorna továbbítja a V-1 jelű árokba. A tervezett csapadékcsatorna mérete alkalmas a képződött vízmennyiség elvezetésére. A csapadék intenzitást a csatorna méretezésénél 203 l/s,ha belterületre, 10 perces csapadékra, két éves gyakoriságra adták meg. A parkoló burkolatáról elvezetendő vízhozam: 64,4 l/s. A tervezett NA300/KGPVC csapadékcsatorna 0,7% lejtéssel 87,7 l/s vízhozam szállítására képes. Közműkeresztezések A tervünkön feltüntetett meglévő és tervezett közművezetékeket azok üzemeltetőivel egyeztettük, egyéb vezetékről tudomásunk nincsen. Odvodnja oborinskih voda Odvodnja oborinskih voda s planiranih cestovnih i susjednih površina planira se izvesti kopanjem otvorenog jarka. Otvoreni jarak će se iskopati na desnoj i lijevoj strani planirane ceste. Jarkovi su od zemljanog materijala, u presjeku standardnog trapezoidnog oblika, širina dna iznosi 50 cm, s nagibom kosine 1:1,5, minimalna dubina 50 cm. Prema planovima predviđena je izgradnja 10 jaraka u dužini od 1451 m. Sudeći po dimenzijama jaraka oni su prikladni za odvodnju oborinskih voda. Prilikom dimenzioniranja kanala intenzitet oborina l/s je definiran na osnovi podataka za centralnu zonu naselja, prema mjerenjima u deset minutnim intervalima, u dvogodišnjem praćenju. Količina vode s cestovnih površina iznosi: 149,4 l/s. Uz minimalnu dubinu od 50 cm i nagibom od 0,3% kapacitet planiranog kanala će biti 715 l/s. Skupljene oborinske vode oborinski kanal CS-1 odvodi u jarak V-1. Planirani oborinski kanal je prikladan za odvod skupljene vode. Prilikom dimenzioniranja kanala intenzitet oborina l/s je definiran na osnovi podataka za centralnu zonu naselja, prema mjerenjima u deset minutnim intervalima, u dvogodišnjem praćenju. Količina vode s površine parkirališta iznosi: 64,4 l/s. Uz nagib 0,7% kapacitet planiranog oborinskog kanala NA300/KGPVC iznosit će 87,7 l/s. Križanja komunalnih mreža O planovima u svezi predviđene i postojeće komunalne mreže vodili smo usuglašavanja s održavateljem komunalne mreže, o drugim instalacijama informacije nemamo. The drainage of rain water The planned pavement and the rain water drainage of the surrounding areas is designed by open ditches. Open ditches will be built on the right and left side of the planned road. The ditches are ground material, built with standard trapezoidal cross-section, 50 cm long bottomwidth, 1:1,5 slope inclination and minimum 50 cm depth. The plans include the construction of 10 ditches, a total of 1,451 m in length. The size of the trenches enables for leading the amount of rain water. The intensity of rain was provided in internal area for two-year frequency with 203 l/s,ha 10- minute rainfall. The water flow from the pavement is l/s. The planned ditch of minimal depth (0.5 m) and slope (0.3 %) enables to lead 715 l/s water flow. The collected rain water is transmitted by the CS-1 labeled precipitation drain tot the V-1 labeled ditch. The size of the planned rainwater draining enables for the leading of the formed water quantity. The intensity of rain was provided in internal area for twoyear frequency with 203 l/s,ha 10-minute rainfall. The water flow from the pavement is 64.4 l/s. The planned ditch labeled NA300/KGPVC of slope (0.7 %) enables to lead 87.7 l/s water flow. Public utilities intersections The existing and planned public utilities indicated in our plan are consulted with their operator, to our knowledge there is no other conduit. 17

18 A gázhálózat A leendő ipari terület gázellátása Tótszerdahelyen, a Kossuth utcában húzódó 3 bar nyomású D90/KPE gázelosztó vezetékről biztosítható. A tervezett PE100/G SDR11 32x3,0mm MSZ EN :2011 gázvezeték a helyszínrajz szerint csatlakozik a meglévő gázvezetékhez, majd az út keleti oldali padkájában halad. Csőhajlítással kialakított iránytörések után a 08/56 helyrajzi számú ingatlanon önkormányzati közműsáv halad tovább a gázvezeték a tervezett vízvezetékkel és szennyvíz-nyomóvezetékkel párhuzamosan. A tervezett bevezető utat burokcsőben fektetve keresztezi a gázvezeték, majd a nyugati oldali útpadkában, burkolatszéltől 0,7 m távolságra halad a 0+718,3 végszelvényig. A 3 db leágazó vezeték a megrendelői adatközlésnek megfelelően a 0+610, és a szelvényben csatlakoznak a gázelosztó vezetékhez. A tervek összesen 747,3 m hosszúságú gázvezeték építést tartalmaznak: elosztóvezeték (PE100/G SDR11 32x3,0mm MSZ EN :2011): 718,3 m, és leágazó vezeték (PE100/G SDR11 25x3,0mm MSZ EN 1555:2-2011): 29,0 m. A tervezett gázvezetékek takarási mélysége legalább 120 cm. A közműkeresztezéseknél, út alatti átvezetéseknél burokcső, illetve üreges közmű alsó keresztezésénél védőcső beépítése szükséges. Plinska mreža Budući industrijski park plinom će se opskrbljivati iz glavnog razvoda opskrbe plinom D90/KPE uz tlak od tri bara. Planirani plinovod PE100/G SDR11 od 32x3,0 mm MSZ EN :2011 prema situacijskom nacrtu spojit će se na postojeći plinovod, i nastavlja se uz bankinu na istočnoj strani ceste. Nakon preusmjeravanja cijevi savijanjem plinovod se nastavlja na kat. čestici br. 08/56 (trak komunalnih instalacija), paralelno sa vodovodom i tlačnim cjevovodom otpadnih voda. Planiranu prilaznu cestu plinovod presijeca u zaštitnoj oblozi, nakon čega se nastavlja u udaljenosti od 0,7 m uz zapadnu bankinu ceste do krajnje točke (zapornog organa) br ,3. Tri spojne cijevi priključuju se na sustav plinovoda u sekciji 0+610, i Prema planovima dužina plinovoda bit će ukupno 747,3 m: razvodni (PE100/G SDR11 32x3,0mm MSZ EN :2011): 718,3 m, i odvojni plinovod (PE100/G SDR11 25x3,0mm MSZ EN 1555:2-2011): 29,0 m. Za planirani plinovod predviđa se nadsloj najmanje 120 cm. Na mjestima gdje trasa plinovoda presijeca komunalne instalacije i priključne ceste potrebna je ugradnja obložne cijevi, a na mjestima gdje prolazi ispod šupljih komunalnih instalacija treba koristiti zaštitnu cijev. The gas network The gas supply of the future industry area can be ensured by the 3 bar pressure D90/KPE gas distribution line from Tótszerdahely, in the Kossuth Street. The planned PE100/G SDR11 32x3,0mm MSZ EN :2011 gas pipeline connects to the existing gas pipeline according to the site plan than leads in the east side curb of the road. After pipe bending the gas line passes on the 08/59 lot number property local government public utility lane with the planned water pipes and sewage-discharge line in parallel. The gas pipeline crosses the planned initial road as lying in sheath tube than passes in the west side curb, 0.7 m far from the edge of the pavement till the 0+718,3 end-section. The 3 pieces branch pipes in accordance with the customer information join to the +610, and the sections into the gas distribution line. The plans include a total m long gas pipeline construction: distribution line (PE100/G SDR11 32x3.0mm MSZ EN :2011): m and branch line (PE100/G SDR11 25x3.0mm MSZ EN 1555:2-2011): 29.0 m. The stacking depth of the planned pipelines is at least 120 cm. At the public utilities intersection and under way transitions sheath tube and at the lower crossing of hollow utility conduit installation is required. 18

19 A villamos energia hálózat és térvilágítás Az ipari park villamos energia ellátásának kialakítása egy 22 kv-os légvezeték, 22/0,4 kv-os OTR állomás, erőátviteli földkábel valamint közvilágítási földkábel építését teszi szükségessé. A tervezett hálózat és berendezései Tótszerdahely közigazgatási területén találhatók. Az ipari park területén keresztül halad a TSZ 22 kv-os leágazás. A vezeték két helyen keresztezi az ipari park feltáró útját, emiatt szükség van a vezeték ún. keresztező oszlopközeinek szabványosítására. Az ipari park villamos energia igényéről pontos adat nem áll rendelkezésre. Az tudható, hogy a jelentkező igények kiszolgálására egy új transzformátorállomást kell építeni az épülő feltáró út keleti oldalán az ipari park területére. Az elsőként jelentkező igények kiszolgálásához egy 400 kva-es transzformátorállomás elegendő lesz. A transzformátorállomás elosztószekrényéből három kábelt terveztünk kiépíteni. Az ipari park ellátására ötkábeles elosztószekrényt terveztünk. A kábelek nyomvonalát az út árkán kívüli zöldterületbe terveztük. A kábelek két helyen keresztezik az ipari park feltáró útját. A keresztezéskor a kábelt védőcsőben kell elhelyezni. A védőcsöveket az út építése előtt el kell helyezni. A tervezett közvilágítás egyoldalas, fénypontmagassága 6,0-7,5 m közötti. Mreža električne energije i rasvjeta prostora U svrhu opskrbljivanja industrijskog parka električnom energijom potrebna je izgradnja zračnog voda 22 kv, stupne transformatorske stanice 22/0,4 kv, zemni kabel za dovod energije i zemni kabel za javnu rasvjetu. Planirana mreža i pripadajuća postrojenja nalaze se na području općine Tótszerdahely. Preko teritorija industrijskog parka prolazi odvojak 22 kv. Vod na dva mjesta presijeca istražnu cestu industrijskog parka, stoga je potrebno standardizirati ukrižni razmak između stupova. Točnih podataka o potrebama industrijskog parka za električnom energijom nemamo na raspolaganju. Očito je da će za udovoljavanje potreba ubuduće biti potrebna izgradnja nove transformatorske stanice na istočnoj strani istražne ceste. Za udovoljavanje potreba na početku bit će dovoljna transformatorska stanica 400 kva. U električni razvodni ormar transformatorske stanice planiramo ugraditi tri kabela. Za opskrbljivanje industrijskog parka električnom energijom planiramo ugradnju razvodnog ormara s pet kabela. Trasa kabela je predviđena u zelenoj površini izvan jarka uz cestu. Kabeli će na dva mjesta prsijecati trasu istražne ceste. Na mjestu križanja kabeli će se položiti u zaštitnim cijevima. Zaštitne cijevi je potrebno položiti prije izgradnje ceste. Planira se rasvjeta samo s jedne strane ceste, visina svjetlosne točke je između 6,0-7,5 m. The electricity network and public lighting The development of the electric power supply of the industry park enables the construction of a 22 kv aerial wire, 22/0.4 kv OTR station, underground transmission cable and public lighting underground cable. The planned network and its equipment are located in the administrative area of Tótszerdahely. The TSZ 22 kv junction passes through the industry park area. The cable crosses the exploratory road of the industry park on two spots hence the standardization of the co-called crossing column gap of the cable is required. Precise data about the need of the electricity of the industry park is not available. It is known that for serving the occurring demand a new transformer station is to be built on the east side of the building exploratory road, in the area of the industry park. In order to serve the first required demand a 400 kva transform station will be sufficient. We plan to build up three cables from the distribution board of the transformer station. We designed a five cable distribution board for the industry park supply. We arrange the track of the cables outside of the ditch of the road, in green area. The cables intercross the exploratory road of the industry park on two spots. At crossing the cable have to be placed in a protective tube. The protective tubes are to be placed before the road construction. The planned public lighting is one-sided, its light spot height is between 6.0 and 7.5 m. 19

20 Goričan tervezett vállalkozói zónája A goričani Istok (Kelet) Gazdasági Zóna A goričani Istok (Kelet) Gazdasági Zóna a település keleti és északkeleti részét érintő terület. A területet a Goričani Területrendezési Terv alapján (Sl.gl.Međ.žup.br. 6/05 i 4/06) a gazdasági tevékenységek fejlesztésére alakították ki. A részletes fejlesztési terv által érintett teljes területet nagysága cca15,7 hektár. Az említett területből egy telket már igénybe vettek gazdasági tevékenység végzéséhez. Ezen a területen a Arteferro Dohomont Kft. működik, mely fémipari termékek előállításával foglalkozik. Annak ellenére, hogy a Dohomonta -hoz délről csatlakozó tervezett utcától nyugatra eső területre vonatkozóan részletes területrendezési terv elkészítése nem szükséges, a Goričan keleti részét érintő gazdasági célra meghagyott terület átfogó hasznosítása érdekében a terv kiterjed az említett önkormányzati tulajdonban lévő terület gazdasági célú hasznosítására. Ezzel hozzájárul a zóna gyors kialakításához, és a már működő, ismert cégen kívül a zóna leendő befektetők részére is lehetőséget kínál. A forgalmi utak szélessége a tervek szerint 5,0 és 6,0 m lenne a gyalogúttal együtt, mely minimum 1,20 m szélességű. Gospodarska zona Istok u Goričanu Istočna gospodarska zona u Goričanu, rasprostire se u krajnjem istočnom i sjeveroistočnom dijelu područja obuhvata naselja. Područje je Prostornim planom uređenja Općine Goričan (Sl.gl.Međ.žup.br. 6/05 i 4/06) rezervirano za razvoj gospodarskih djelatnosti. Ukupna površina obuhvata detaljnog plana uređenja iznosi cca 15,7 ha zemljišta. Od navedene površine jedna čestica gospodarske namjene već je u funkciji. Radi se o tvrtki Arteferro Dohomont d.o.o., koja se bavi izradom proizvoda od metala. Iako za područje zapadno od planirane ulice koja vodi do Dohomonta s južne strane, PPUO Goričana nije definirao obvezu izrade detaljnog plana uređenja, radi sveobuhvatnog rješavanja prostora gospodarske namjene u istočnom dijelu Goričana, obuhvat plana obuhvaća i navedeni dio za područje gospodarske funkcije a koje je vlasništvo nad zemljištem Općinsko, što pogoduje brzoj realizaciji zone. Osim jednog poznatog korisnika, zona se planira za nepoznate korisnike. Zemljište je PPUO Goričan predvidio kao građevinsko i to prenamjenom dijela poljoprivrednog zemljišta u vlasništvu Države za funkciju gospodarske zone, što je usklađeno s Programom raspolaganja poljoprivrednim zemljištem u vlasništvu Države. Prometnice se predviđaju širine kolnika od 5,0 i 6,0 m. sa širinom pješačkih staza sa najmanje 1,20 m. Economic Zone East in Goričan Eastern economic zone in Goričan, laid out in the eastern and northeastern part of the coverage of the village. Area Regional Plan of the Municipality of Goričan (Sl.gl.Međ.žup.br. 6/05 and 4/06) reserved for the development of economic activities. The total area includes detailed development plan is approximately 15.7 hectares of land. From above the surface of a particle economic purposes but also in function. This is a company "Arteferro Dohomont" Ltd., engaged in the production of metal products. Although the area west of the planned street that leads to "Dohomont" South Side, PPUO Goričan not define the obligation to develop a detailed plan for a comprehensive settlement of space for commercial purpose in the eastern part Goričan, the scope of the plan includes a specified part of the area and the economic functions that ownership of municipal land, which favors rapid implementation of the zone. In addition to one known user zone is planned for unknown users. Land is PPUO Goričan predicted as construction and conversion of part of the land owned by the State for the function of the economic zone, which is in line with the program of agricultural land owned by the State. Roads to predict pavement widths of 5,0 and 6,0 m with a width of hiking trails with at least 1,20 m. 20