Az évi VI. néptörvény a magyarországi német nép önrendelkezési jogának gyakorlásáról

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az 1919. évi VI. néptörvény a magyarországi német nép önrendelkezési jogának gyakorlásáról"

Krisztina Jónás
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az évi VI. néptörvény a magyarországi német nép önrendelkezési jogának gyakorlásáról 1.. A Magyarországon lakó német ajkú magyar állampolgárok egységes nemzetet alkotnak, amely önrendelkezési jogát az e törvényben körülírt önkormányzat útján gyakorolja. 2.. A németlakta vidékeken, amennyiben összefüggő területek, az ottlakó másajkú nemzetekkel egyetértőleg, autonóm jogterületek (kormányzóságok) alakíttatnak. 3.. A német népet jelen törvény keretei közt úgy törvényhozási, mint kormányzati tekintetben teljes önkormányzati jog illeti meg ezeknek az autonóm jogterületeknek beligazgatása, igazságszolgáltatása, közoktatása, közművelődése, egyházügye körében. 4.. Az autonóm ügyek saját, a Magyar Népköztársasággal közös ügyek pedig közös szervek által intéztetnek. Ily közös ügyek: a külügy, hadügy, pénzügy, állampolgárság, magánjogi és büntetőjogi törvényhozás, közgazdaság, népjólét és szociálpolitika, valamint a közlekedési ügy. Az autonóm jogterületeken a német ajkú magyar állampolgárok részére biztosíttatik, hogy velük szemben az érintkezési nyelv a közös ügyekben is a német lesz. 5.. A német nemzet törvényhozó szervei: (1) Autonóm ügyekben a német nemzetgyűlés. (2) A Magyar Népköztársasággal közös ügyekben a magyarországi közös országgyűlés. Ezen országgyűlésen a német nemzetnek népessége számarányához képest kell képviselve lennie. 6.. A német nemzetgyűlés az évi I. néptörvénnyel egyezően általános, titkos, egyenlő és közvetlen szavazással választandó. 7.. A német nemzet kormányzati szervei: A német minisztérium és a kormányzóságok. A német minisztérium székhelye Budapest. Élén a német nemzetgyűlésnek és a magyarországi közös országgyűlésnek egyaránt felelős német miniszter áll, aki közös ügyekben a magyarországi népkormány egyenjogú tagja. A kormányzóság székhelyét maga választja és járásokra oszlik. Élén megfelelő

. A németlakta vidékeken, amennyiben összefüggő területek, az ottlakó másajkú nemzetekkel egyetértőleg, autonóm jogterületek (kormányzóságok) alakíttatnak. 3.

2 2 szakelőadókból alakított kormányzói tanács áll, melynek elnöke a kormányzó. A kormányzóság egyetemét a jelen törvény 6. -a szerint választandó kormányzósági közgyűlés képviseli, amely önkormányzatát a törvény keretein belül, önállóan szabályozza. A kormányzóság felett a felügyeletet és ellenőrzést a német miniszter gyakorolja. Későbbi törvény fogja megállapítani, hogy egyebekben a német miniszter hatásköre mire terjed ki. A német miniszter helyettese az államtitkár. 8.. A német kormányzóságok területén lakó nem német nyelvű népesség, úgyszintén az ezeken kívül lakó német kisebbségek részére a kulturális autonómia, továbbá a helyhatósági önkormányzat, illetőleg az abban való arányos részvétel joga, végül a saját nemzetgyűlésen való képviseltetés joga biztosíttatik. 9.. E törvényt a német miniszterrel egyetértve a magyarországi népkormány hajtja végre. A törvény végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi fedezetről addig is, míg erre nézve állami és autonóm költségvetési törvény nem rendelkezik, a pénzügyminiszter gondoskodik, aki a német miniszterrel egyetértve költségelőirányzatot állapít meg Az átmeneti intézkedéseket a német miniszterrel egyetértőleg a magyarországi népkormány teszi meg. Az első német nemzetgyűlés megalakulásáig átmenetileg az Országos Német Kormányzótanács alakíttatik, amely a Magyarországi Német Nemzeti Tanács és a Hazai Németek Néptanácsának 4-4, valamint a németlaktavidékek 2-2 kiküldöttjéből áll. Ez a kormánytanács ellenőrzi a német minisztert, s a német autonómia körébe vágó javaslatait a német miniszterrel közli E törvény kihirdetésének napján lép életbe. Kelt Budapesten, évi január hó 28-ik napján. A Magyar Népköztársaság kormánya: Berinkey Dénes dr. s. k. Baloghy Ernő dr. s. k. Böhm Vilmos s. k. Búza Barna dr. s. k. Garami Ernő s. k. Juhász-Nagy Sándor dr. s.k. Kunfi Zsigmond dr. s. k. Nagy Vince dr. s. k.

A kormányzóság felett a felügyeletet és ellenőrzést a német miniszter gyakorolja. Későbbi törvény fogja megállapítani, hogy egyebekben a német miniszter hatásköre mire terjed ki.

3 3 Peidl Gyula s. k. Szabó István s. k. Szabó Oreszt dr. s. k. Szende Pál dr. s. k. Vass János dr. s. k. A Magyar Népköztársaság Elnöke: Károlyi Mihály s. k. Quelle: Az évi törvények gyűjteménye. Budapest 1919, S Übersetzung: Volksgesetz Nr. VI des Jahres 1919 über die Ausübung des Selbstbestimmungsrechts des deutschen Volkes in Ungarn. Kommentar: Das Gesetz orientiert sich inhaltlich am Gesetz Nr. X des Jahres 1919 über die rusinische (ruthenische) Autonomie. Volksgesetz Nr. VI des Jahres 1919 über die Ausübung des Selbstbestimmungsrechts des deutschen Volkes in Ungarn [vom 28. Januar 1919] 1) Die in Ungarn lebenden ungarischen Staatsbürger deutscher Nationalität bilden eine einheitliche Nation, die ihr Selbstbestimmungsrecht auf die in diesem Gesetz umschriebene Weise der Selbstverwaltung ausübt. 2) In den von Deutschen bewohnten Gebieten, die eine zusammenhängende Fläche bilden, werden in Übereinkunft mit den anderen, dort lebenden Nationalitäten autonome Rechtsgebiete (Gouvernements) gebildet. 3) Dem deutschen Volk steht im Rahmen des vorliegenden Gesetzes sowohl in legislativer als auch exekutiver Hinsicht ein vollständiges Recht zur Selbstverwaltung dieser autonomen Rechtsgebiete im Bereich der inneren Verwaltung, der Rechtsprechung, des öffentlichen Unterrichts, der Bildung und der kirchlichen Angelegenheiten zu. 4) Die autonomen Angelegenheiten werden durch eigene Organe und die mit der Volksrepublik Ungarn gemeinsamen Angelegenheiten durch gemeinsame Organe erledigt. Solche gemeinsamen Angelegenheiten sind: Außenpolitik, Militärwesen, Finanzwesen, Staatsbürgerschaft, privat- und strafrechtliche Gesetzgebung, Volkswirtschaft, Volkswohlfahrt und Sozialpolitik sowie Verkehrswesen. Auf dem autonomen Rechtsgebiet wird den ungarischen Staatsbürgern deutscher Nationalität garantiert, daß die Verkehrssprache ihnen gegenüber, auch in den gemeinsamen Angelegenheiten, die deutsche Sprache sei wird.

Kommentar: Das Gesetz orientiert sich inhaltlich am Gesetz Nr. X des Jahres 1919 über die rusinische (ruthenische) Autonomie. Volksgesetz Nr.

4 4 5) Die legislativen Organe der deutschen Nation sind: 1. In den autonomen Angelegenheiten die deutsche Nationalversammlung. 2. In den mit der Volksrepublik Ungarn gemeinsamen Angelegenheiten die gemeinsame Nationalversammlung in Ungarn. In diesem Parlament muß die deutsche Nation entsprechend ihrem Bevölkerungsanteil vertreten sein. 6) Die deutsche Nationalversammlung ist in Übereinstimmung mit dem Volksgesetz Nr. I des Jahres 1918 mittels allgemeiner, geheimer, gleicher und direkter Wahl zu bestimmen. 7) Die Regierungsorgane des deutschen Volkes sind: Das deutsche Ministerium und die Gouvernements. Der Regierungssitz des deutschen Ministeriums ist Budapest. An seiner Spitze steht ein deutscher Minister, der der deutschen Nationalversammlung und dem gemeinsamen Parlament in Ungarn gleichermaßen verantwortlich ist und der in den gemeinsamen Angelegenheiten ein gleichrangiges Mitglied der ungarischen Volksregierung ist. Das Gouvernement wählt seinen Sitz selbst und teilt sich in Bezirke ein. An seiner Spitze steht ein aus entsprechenden Fachdezernenten gebildeter Regierungsrat, dessen Vorsitzender der Gouverneur ist. Das Gouvernement wird in seiner Gesamtheit von der gemäß 6 des vorliegenden Gesetzes gewählten Gouvernement-Versammlung repräsentiert. Diese legt ihre Selbstverwaltung im Rahmen des Gesetzes selbständig fest. Die Aufsicht und Kontrolle über das Gouvernement übt der deutsche Minister aus. Ein späteres Gesetz wird festlegen, worauf sich der Kompetenzbereich des deutschen Ministers im übrigen noch erstreckt. Der Stellvertreter des deutschen Ministers ist der Staatssekretär. 8) Für die nicht-deutschsprachige Bevölkerung, die auf dem Gebiet der deutschen Gouvernements wohnt, sowie für die außerhalb dieser Gouvernements wohnende deutsche Minderheit ist die kulturelle Autonomie, außerdem die lokalbehördliche Selbstverwaltung bzw. das Recht der proportionalen Teilnahme an dieser und schließlich das Recht, sich auf der eigenen Nationalversammlung vertreten zu lassen, zu gewährleisten. 9) Dieses Gesetz führt die Volksregierung Ungarns in Übereinstimmung mit dem deutschen Minister durch.

In diesem Parlament muß die deutsche Nation entsprechend ihrem Bevölkerungsanteil vertreten sein. 6) Die deutsche Nationalversammlung ist in Übereinstimmung mit dem Volksgesetz Nr.

5 5 Für die mit der Durchführung des Gesetzes verbundene finanzielle Deckung ist der Finanzminister zuständig, solange dies nicht in einem eigenen staatlichen oder autonomen Budgetgesetz geregelt ist. Dieser bestimmt in Übereinkunft mit dem deutschen Minister den Haushaltsetat. 10) Die Übergangsmaßnahmen werden von der ungarischen Volksregierung in Übereinstimmung mit dem deutschen Minister getroffen. Bis zur Bildung der ersten deutschen Nationalversammlung wird übergangsweise ein Landesweiter Deutscher Gouvernement-Rat [Országos Német Kormányzótanács] gebildet. Dieser setzt sich aus jeweils vier Delegierten des Deutschen Nationalrats in Ungarn [Magyarországi Német Nemzeti Tanács] und des Landesvolksrats der Deutschen [Hazai Németek Néptanács] sowie aus jeweils zwei Delegierten der deutsch besiedelten Gegenden zusammen. Dieser Gouvernementrat kontrolliert den deutschen Minister und teilt ihm seine in den Bereich der deutschen Autonomie fallenden Vorschläge mit. 11) Dieses Gesetz tritt am Tage seiner Verkündung in Kraft. Budapest, 28. Januar 1919 Die Regierung der Volksrepublik Ungarn: [unterzeichnet von:] Dr. Dénes Berinkey Dr. Ernő Balogh Vilmos Böhm Barna Buza Ernő Garami Dr. Sándor Juhász-Nagy Dr. Zsigmond Kunfi Dr. Vince Nagy Gyula Peidl István Szabó Dr. Oreszt Szabó Dr. Pál Szende Dr. János Vass Der Präsident der Volksrepublik Ungarn: [unterzeichnet von:] Mihály Károlyi

10) Die Übergangsmaßnahmen werden von der ungarischen Volksregierung in Übereinstimmung mit dem deutschen Minister getroffen.

Hasonló dokumentumok

BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH. Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III

P. b. b. Verlagspostamt 1030 Wien WoGZ 213U BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III 70. Abkommen zwischen der Österreichischen Bundesregierung