Telephely és létesítmény

Átírás

1 Atomerımővek telepítése. A nukleáris és atomerımővi telephelyek jellemzıi Bérci Károly ETV-ERİTERV Rt Május 15. Nukleáris létesítmények telephelye A létesítményhez szükséges terület, a szükséges külsı kapcsolatokkal Atomerımő: telephely és biztonsági övezet, közvetlen környezet (site + exclusion area + low population zone) A telepítés és/vagy a telephely engedélyköteles (nukleáris, föld/ terület-használati ill. környezetvédelmi szabályozás) Telephely és létesítmény Telephely vs. létesítmény Alapvetı hatásirányok: Atomerımő Környezet (természeti és emberi) Telephelyi jellemzık Létesítmény (kialakítás, méretezési alapok, veszélyforrások) Emberi tevékenység a környezetben Atomerımő (veszélyforrások) Minden szempontból meghatározó, hogy az adott területen milyen tevékenységeket, milyem keretek között kívánunk végezni. A telephellyel kapcsolatos követelményeket így csak a létesítmény jellemzıi alapján lehet definiálni.

2 Nukleáris létesítmények telephelye Biztonsági alapján különleges követelmények definiálhatók Kielégítésükhöz térben és idıben kiterjedt, költséges vizsgálatok szükségessek Nemzetközi szabványok, ajánlások A megfelelıen jellemzett telephely jelentıs érték Telephely kiválasztás Mottó 1: A telephely kiválasztás inkább mővészet mint tudomány Szempontok: Biztonsági Mőszaki Környezetvédelmi Gazdaságossági Társadalmi Telephely kiválasztás Telephely kiválasztás Mottó 2: A telephely kiválasztás mindig értékválasztás/érvényesítés is Cak néhány olyan természeti eredető veszélyforrás van, ami ellen nem tudunk védelmet biztosítani Felnyíló törés (capable fault) Tsunami Vulkánkitörés Egyéb telephelyet érintı természeti eredető veszélyek (szeizmicitás, árvíz, sülyedés, vízhiány) gazdaságimőszaki problémát jelentenek A valóságban az egyik legnagyobb ellenség az információ-hiány, az ismereteinkben meglévı bizonytalanságok kezelése

3 Telepítés Biztonsági Tektonika: aktív töréseket kizárni két oldalról 16 km-es védıtávolsággal Szeizmicitás: potenciálisan MSK 9 intenzitású földrengés generálására képes forrásterületeket 8-10 km-es védıtávolsággal kizárni Földtani felépítés: felszini instabilitást okozó rétegeket (karszt, tızeg, duzzadó agyag, roskadó lösz, stb) kizárni 1 km-es védıtávolsággal Telepítés Biztonsági Geomorfológia: csuszamlásveszélyes lejtıket 1 km-es védıtávolság-gal Hidrológia: ne legyen a 100 éves árvíz-szint alatti területen, belvíz felhalmozódására képes területen Balesetelhárítás: a baleseti hatásterületen belüli népességszám korlátozása Telepítés Biztonsági Emberi eredető veszélyforrások: Repülıterek, légifolyosók Katonai létesítmények, lıterek Veszélyes ipari üzemek Aktív és felhagyott bányák, hulladéklerakók védıövezeteikkel kizárandók Telepítés Mőszaki Végleges hıbefogadó rendelkezésre állása (tenger, folyó, tó illetve nedves, vagy száraz hőtıtornyok), korlátozott távolságon belül (10-15 km) Nagyságrendileg 1000 MWe teljesítményhez frissviz-hőtésnél 100 m 3 /s, nedves hőtıtoronynál 4 m 3 /s vízigénnyel számolhatunk Hatásfok-romlást fel kell vállalni

4 Telepítés Mőszaki Az alapkızet mélysége, a fedıüledék teherbírása Hálózati csatlakozás kialakításának lehetısége (2 elkülönülı, eltérı feszültségszintő hálózati vonal preferált) Telepítés Környezetvédelmi Védett és védelemre tervezett területek kizárása, védızónáikkal együtt (Nemzeti parkok, TT, TVK, Ramsari/Natúra 2000, Ökológiai folyosók) A jelenlegi és potenciális ivóvízbázisok és utánpótlódási területeik Történelmi emlékhelyek/értékek Telepítés Társadalmi Üdülıterületeket nem vehetünk igénybe (részben biztonsági, a mobil népesség miatt) Lakossági elfogadást biztosítani kell (legalább is a tőrést) Regionális fejlesztési tervekkel összhangot biztosítani Szakképzett munkaerı megléte Telepítés Gazdasági Földérték Infrastruktúrális fejlettség/ fejlesztési igény Végleges hıbefogadótól való távolság (vizellátás szivattyúzási költsége) Hálózati csatlakozás kiépítésének költsége Telephely jellemzés idı- és költségigénye

5 Telepítés - Fázisok Terület kiválasztás (Area selection) Potenciális telephelyek kijelölése (Selection of potential sites) Javasolt telephelyek kijelölése (Selection of proposed sites) Alapvetı telephelyvizsgálatok (Basic site characterization) Részletes telephely jellemzés (site characterization) Telephely jellemzés (Nukleáris és sugárbiztonság) Szeizmo-tektonika (felnyíló törés, mértékadó földrengések) Meteorológia (kibocsátás terjedés) Demográfia (lakott helyek, népmozgalom) Hidrológia (árvizek, kisvizek, hıterhelés) Külsı emberi és természeti eredető hatások Geotechnika (sőlyedés, talajfolyósodás) Környezeti radiológia A létesítmény neve:paksi Atomerımő A létesítmény elhelyezkedése:magyarország, Tolna megye, Paks város súlyponti koordinátái: ,05É;185109,56K Az igénybevett terület:568,7262 ha (az RHK Kft. 13,7861 ha területével (KKÁT) együtt) A telephely természetes tengerszint feletti magassága:93,2 97,6 mbf A tereprendezéssel kialakított 0,00 szint:97,00 mbf, a létesítmények tervezési alapszintje (±0,000 m) 97,15 mbf A telephely közvetlen környezetének topográfiai jellemzıi:síkvidék, folyópart A telephely demográfiai környezete az adatfelvétel idıpontja: a 2001 évi népszámlálás népsőrőség: országos átlag: 110,0 fı/km2 a közvetlen (8 km-es) környezetben: 136,2 fı/km2 a tágabb (30 km-es) környezetben: 71,6 fı/km2 a tágabb környezet teljes lélekszáma: fı a legközelebbi lakott helyek Paks-Csámpa, 2 km DNy-i irányban: Uszód, 4 km K-i irányban: Dunaszentbenedek, 4,2 km ÉK-i irányban: Paks, 5 km É-i irányban: a legközelebbi nagyobb település Szekszárd, 26 km DDNy-i irányban a legközelebbi nagyváros Budapest, 118 km É-i irányban A régió és a telephely gazdasági, település-szerkezeti és demográfiai viszonyai és ezek fejlıdése az atomerımő biztonsága és a balesetelhárítási intézkedések végrehajtása szempontjából releváns kockázatot nem jelentenek.

6 Földhasználat a közvetlen környezetben mezıgazdasági: szántó 75%; gyümöl-csös, szılı 2%; rét, legelı 5% erdı: 16,5 % egyéb: 1,5 % Meteorológiai jellemzık: A paksi telephelyen egy 120 m magas meteorológiai mérıtorony és egy WMO standard felszíni fıállomás üzemel. lokális hımérsékleti maximum: 37,5 C (mért, júliusban és augusztusban) lokális hımérsékleti minimum: 30,3 C (mért, januárban) a Paksi állomás megfigyelési adatai alapján az extrém eloszlásfüggvény maximum-likelihood becslésébıl származtatott éves visszatérési idejő hımérsékleti maximum: 45,6 C hımérsékleti minimum: 38,1 C éves átlagos csapadék: 571 mm napi csapadék extrémuma (10-4 /év): 211,8 mm maximális hóvastagság (10-4 /év): 153 cm, (53 cm az eddig mért max.) maximális szabadfelszíni hóteher (10-4 /év): 1,5 kpa az uralkodó szélirány: ÉNY, ÉÉNY széllökés maximum(mért): 31,6 m/s(1985.február3.) éves visszatérési idejő maximális széllökés: 43,2 m/s a leggyakrabban elıforduló Pasquill-féle stabilitási kategóriák: D: 30,6%, C: 29,6%, B: 16,6% villámcsapás: 5,1 lecsapó villám/km 2 /év Külsı, emberi eredető veszélyforrások eloszlása ipari létesítmény: 0-5 km: 1; 5-10 km: 0; km: 2; km: 4 katonai létesítmény: 0-5 km: 0; 5-10 km: 0; km: 1; km: 1 repülıtér: 0-5 km: 0; 5-10 km: 0; km: 1; km: 1 A Paksi Atomerımő körül 3 km sugarú kör a É, K középpont körül 5950 m magasságig tiltott légtér, a repülıgép rázuhanás valószínőségi alapon kiszőrhetı. A katonai, ipari tevékenységbıl eredı veszélyforrások valószínőségi és távolsági alapon kiszőrhetıek, beleértve a közúti és folyami szállítás veszélyeit is.

7 Hidrológiai jellemzık a lefolyás jellege: 3 kis patak és vízfolyás vízgyőjtı területe (Sió, a Duna jobb- és balparti vízgyőjtıje) a vízgyőjtı terület nagysága: kb. 500 km 2 a Duna közepes vízszintje: 88,0 mbf vízszintingadozás: 3 +6 m a legközelebbi jelentısebb vízkivétel: Paks-Faddi fıcsatorna, 18 km-re délre a felszíni vizekbıl megvalósuló vízhasználatok: öntözés, ipari vízfelhasz-nálás (Paksi Atomerımő), ivóvízellátás (Kalocsa-Baráka vízbázis, Baja Városi Vízmő vízbázisa, Pécs-Mohács regionális vízbázis) a éves gyakoriságú számított LNV: 96,36 mbf mértékadó árvízszint (MÁSZ): 95,30 mbf az eddig észlelt legmagasabb vízállás: 94,95 mbf az árvízvédelmi gátak koronaszintje: 96,60 mbf; száraz telephely a éves gyakoriságú számított LKV: 84,06 mbf az eddig mért legalacsonyabb vízállás: 84,42 mbf (2003. augusztus 30.) Geológiai, tektonikai és szeizmicitási jellemzık Az alaphegység m mélységben valószínősített. Ezt részben törmelékes üledékekbıl, részben vulkanitokból álló, kb m vastagság miocén képzıdmények fedik. A miocén felett pannóniai képzıdmények települnek m vastagságban, aminek a tetején kb. 30 m folyóvízi üledék helyezkedik el. A telephelyen felszínre kifutó elvetıdést okozó törésvonal nincs. A mértékadó földrengésszintek: A éves maximális méretezési földrengésre a telephely szeizmicitásának és a felszínközeli talajrétegek módosító hatásának figyelembevételével 0,25 g horizontális és 0,2 g vertikális gyorsu-lásértékek lettek megállapítva és rögzítve A hatóságilag jóváhagyott szeizmikus kockázatértékelés tartalmazza a telephelyspecifikus válaszspektrumokat. A talajfolyósodással a éves visszatérési idı (10-4 /év szőrési szint) bázisán nem kell számolni.

8 Engedélyezés Környezeti hatásvizsgálatok A jelenlegi magyar jog és EUs jog szerint a környezeti hatásvizsgálat az elsı lépés Az atomtörvény alapján elvi parlameni döntés kell a telepítéshez A telephely engedélyt ezt követıen lehet kérni az OAH-tól, a létesítményt minimum mőszaki terv szinten ismerni kell A 80-as évek második felében megjelenik a környezetvédelmi tervfejezet igénye. Elsı KHV Paksra az 1000 MW-os bıvítés terveiben. Ab esse, ad posse alapon a hatásfolyamatok elméleti felvázolása (ember központú) A vizsgálati igények beépültek az üzemi és hatósági monitoringba, a felülvizsgálati követelményekbe. Környezeti hatásvizsgálatok Jogszabályi háttér létrejötte, többszöri módosítása Nagyerımőves kapacitásbıvítési tender (CANDU, AP600, VVER640) A nemzetközi elıírásoknak megfelelı tartalmi követelmények (környezeti elemenkénti, hatás-viselıkkénti értélelés) EKT a rendelkezésre álló adatok alapján? Hatósági, szakhatósági ismeretességi igények Környezeti monitoring program Az Atomerımő üzemeltetését részben folyamatosan, részben idıszakos környezeti, radiológiai mérések kísérték. Az EKT-k alapján megfogalmazott hatósági igényeket önálló programmá szerveztük 1998-tól egyes mérések rendszeressé váltak, 1999-tıl megindult a telephely környezeti jellemzését célzó monitorozási program.

9 Alprogramok Alprogramok Felszíni vizek állapota és változása Felszín alatti vizek állapota (vízbázis védelem) Hidrometriai mérések (medervizsgálatok) Lokális klíma (klimatikus hatások) A környezetének területhasználati területszerkezeti jellemzése Minta értékő biomonitoring vizsgálatok Környezetegészségügyi állapotfelvétel A környezeti sugárzás jelenlegi szintjének meghatározása Az élıvilág sugárterhelésének meghatáro-zása Vizek trícium tartalmának meghatározása Mikroszeizmikus monitoring