évf. 6. szám

Átírás

1 katasztrófa- és tûzvédelmi szemle XVI. XII. évfolyam szám 46

2

3

4

5 t a r t a l o m évf. 6. szám Szerkesztõbizottság: Csuba Bendegúz Dr. Cziva Oszkár Diriczi miklós Kivágó Tamás Kristóf István Heizler György Tarnaváry Zoltán Dr. Vass Gyula Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u Pf. 71 tel.: Bm Telefon: 82/ , Telefax.: (82) Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: Duna Palota Nonprofit Kft Budapest, Zrínyi u. 5. Tel.: 1/ , Bm: Fax: 1/ , Bm: Ügyintézõ: Szabó Kálmánné Bankszámlaszám: fókuszban Tűzvizsgálati eljárás a halálos miskolci paneltűznél...6 miskolc, Középszer u. 20. az épületen belüli tűzterjedés sajátosságai...11 Számítógépes szimuláció a miskolci tűzesetről...17 Tényvázlat a tűzkárt szenvedett miskolci panelház homlokzati hőszigetelő rendszerének viselkedéséről...20 fórum Hogyan válasszunk hőkamerát?...22 kutatás Újgenerációs vezérlések és használati tapasztalataik...23 módszer A készenléti állomány kiképzése mobil ventilátorok alkalmazására...27 mobil ventilátor gépjárműfecskendőre málházása...28 tanulmány Tűzvédelmi szoftverek acélszerkezetekre II Spanyolviasz A Carsystem Hungária Kft új tűzgátló festékének legfrissebb hírei.. 32 VisszhAnG A tűzoltó járművek utóélete és gondozásuk...33 szervezet műszaki fejlesztési koncepció 17 milliárd forint...37 A tűzoltó technika és korösszetétele magyarországon...40 megelőzés Az aeroszolos tűzoltó generátorok alkalmazásának lehetőségei, feltételei...41 Tűzálló kötődobozok alkalmazása...44 Az energiahatékonyság tűzvédelmi kérdései a miskolci paneltűz tanulságai alapján 46 technika Vízszállítók AKRON FireFox orrmonitorral...48 Új AT2 típusú gépjárműfecskendők a Rosenbauertől...49 IVECO magirus közép kategóriájú gépjárműfecskendő...51 Felelõs kiadó: Dr. Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László megjelenik kéthavonta ISSN: Elõfizetési díj: egy évre 3600 Ft (áfával) VÉDELEm SZám TARTALOm 5

6 f ó k u s z b a n Bódi Zoltán Tűzvizsgálati eljárás a halálos miskolci paneltűznél augusztus 15-én este, a Miskolc, Középszer utca 20. szám alatti tűzesetnél a tűzvizsgáló közvetlen közelről kísérte figyelemmel az utómunkálatokat, gyűjtött információt a beavatkozó tűzoltóktól. Értesülve a hírekről, kis idő múlva e sorok írója is csatlakozott hozzá, és a felmerülő feladatokat megosztva, együtt folytatták a munkát a hajnali órákig. Az elsődleges információk Az első, és legfontosabb volt a lakók adatainak begyűjtése, meghallgatása, a sérültek pontos számának meghatározása. Ez nem volt kis feladat, hiszen egyrészt több mentőautó, mentőorvos és ápoló dolgozott párhuzamosan a helyszínen, és szállította kórházba a rászorultakat, illetve a lakók mozgását sem voltunk képesek ellenőrizni a nagy tömegben. Nagy segítségünkre volt a rendőrség, és a polgári védelem helyi szakember gárdája. Az Önkormányzat azonnal megnyitotta a szemközti általános iskolát, átmeneti szállást adva a fedél nélkül maradt lakók részére. Ezzel a lehetőséggel azonban sokan nem éltek, így csak a VI/1-es lakásban (a tűz keletkezési helye) a tűz előtt egyedül tartózkodó idősebb hölgyet hallgattuk meg, és még egy-két lakót. A tűz keletkezési helye szerinti lakásban még órákkal a tűz eloltása után is 40 o C feletti hőmérséklet uralkodott, így ezt, és a korlátozott fényviszonyokat figyelembe véve a rendőrséggel közösen vasárnap reggelre halasztottuk a helyszíni szemlét. Még a hajnali órákban visszahallgattuk az összes, 105-ös hívószámra beérkező tűzjelzést, különösen nagy jelentőséget szentelve az első jelző személy, és az elhunyt édesanya által elmondottaknak. Rengeteg nem a szokványos mikor, hol, miért keletkezett a tűz (?) - kérdés fogalmazódott meg bennünk már az első benyomások alapján. Miért nem maradt ideje szinte egyetlen hatodik, vagy az e szint felett lakónak sem elhagynia a házat segítség nélkül? Milyen körülmények okozták ezt a hihetetlenül gyors tűzterjedést a VI/1-es lakásban, illetőleg a homlokzaton keresztül a hetedik emeletre? Miért csak egy pár percig állt ellen a homlokzati hőszigetelő rendszer a lángoknak, és utána miért égett, és égve Az egyes lakások alaprajza Az épület fő jellemzői A tűz egy 2 lépcsőházas, 11 szintes, lépcsőházanként 29 lakást (emeleti szinteken 3-3, míg a földszinteken 2-2 lakást) tartalmazó panelépületben keletkezett, melynek a - minden szintet érintő - lépcsőházzal közös légteret alkotó középfolyosóiról nyílnak a lakások. A lépcsőházaknak homlokzati kapcsolata van, félszintenként 2-2 nyitható ablakkal. A szűk lépcsőház orsóterében található a liftakna is. A lépcsőházaknak két-két kijárata van, egyik a K-i oldalon (főbejárat), másik a Ny-i oldalon egy fél szinttel feljebb, mely kulccsal zárt állapotban volt. A menekülés másik iránya (az 1972-es tervezésű épületben nincs a lépcsőházak között átjárási lehetőség) a tetőfödém, mely a legfelső szinten fémrácsos, a tetőszinten ajtóval volt (kulccsal) lezárva. Általános szinteken 2-2 db 2+fél szobás (K-i és Ny-i homlokzati kapcsolatú), valamint 1-1 db 1+félszobás (K-i homlokzati kapcsolatú) lakás található. A nagyobb lakások egy félszobából nyíló loggiával is rendelkeznek ben a panelprogram keretében az épület homlokzatán polisztirol alapú hőszigetelő rendszert viteleztek ki, és az összes nyílászárót műagyag anyagúra cserélték. A létesítési szabályokat Tűzoltóságunkkal nem egyeztették, igaz abban az időben erre vonatkozó előírás, illetve építési engedélyezési eljárási kötelezettség sem volt. A lángok a VI/1-es, 2+félszobás lakásban csaptak fel, mely a mellékelt alaprajzi elrendezéssel rendelkezik. Lényeges információ, hogy a bejárati ajtón belépve baloldalt faanyagú beépített szekrény volt, míg a közlekedőben, és a konyhában fa lambéria takarta (burkolta) el a válaszfalakat. csepegett oly látványosan, amikor a következő szintre való tűzátterjedési követelmény legalább 45 perc? Mindezek miatt még hajnalban több szakértő bevonásáról döntöttünk. Vasárnap reggel a rendőrség helyszínelőivel együtt kezdtük meg a lépcsőház tűz által érintett lakásainak szemléjét, melyhez a rendőrség kirendelésére csatlakozott egy igazságügyi villamos szakértő is. Már ekkor körvonalazódott az, az eddig soha sem tapasztalt szoros együttműködés a két szervezett között, amelynek legnagyobb eredménye, hogy minden új információt, adatot szinte azonnal megosztott egymással a két fél, s ezen kívül heti egy-két kooperációt is tartottunk. Erősítette ezt az ügyészségi felügyelet is, mely még jelenleg is tart a személyi felelősségek Rendőrségi vizsgálata során. A szemle javában tartott, amikor lehetőség mutatkozott újabb meghallgatásokra az önkormányzat által összehívott lakógyűlésen. Erre a feladatra még egy tűzmegelőzési szakembert rendeltünk ki, aki a végleges lakónévsor alapján megkísérelte pontosítani, hogy kik voltak az épületben a tűz keletkezésének időszakában. 6 FÓKUSZBAN szám VÉDELEM

7 A VI/1-es lakás konyhája, a tűzkeletkezés helye Porladó beton a V/1-es lakás Ny-i szoba ablakkávájánál A VII/1-es lakásba a loggián keresztül terjedtek a lángok A tűz keletkezésének helye és ideje Ha csak a VI/1-es lakás tűz utáni állapotait kellett volna alapul venni nehéz feladatunk lett volna, hiszen ott minden éghető anyag meggyulladt és nagyrészt el is égett. A panelszerkezetek roncsolódásai a nyugati oldali két helyiségben (kisebbik szoba, konyha) voltak a legnagyobbak (a panelösszetételeknél, valamint az ablaknyílásoknál, ahol a lángok két dimenzióban érték a szerkezetet, szét lehetett morzsolni a betont). Bár tudtuk, hogy az ilyen, teljes egészében kiégő lakásnál a károsodások elsősorban az ott tárolt anyagok miatti tűzterhelésre utalnak, de mivel az első tűzjelzés is a Ny-i homlokzattal átellenes oldali lakóházból érkezett, és a lakás-tulajdonos idős hölgy is, az itt található szobát jelölte meg keletkezési helyként, ebbe az irányba kezdtünk el vizsgálódni. A kérdés csak az volt, hogy melyik helyiség? A tűzjelzést adó - légvonalban kb. 300 méterre tartózkodó személy által megjelölt konyhában, vagy a lakásban tartózkodó hölgy által megjelölt szobában csaptak fel először a lángok? Szerencsére gyorsan megjött a válasz, hiszen egy internetes portálra feltett videóra, amelyet még a tűzoltók kiérkezése (tűzjelzés után 4-5 perccel) előtt rögzítettek, figyeltünk fel. Felhívást tettünk közzé, kérve a kezdeti időszakában készült képeket és videókat. Próbálkozásunkat siker koronázta. Több órányi felvételből 5-6 komolyan segített több részletkérdésre fényt deríteni. A felvételek készítőit meghallgattuk, egyeztettük a kamerák belső órájának adatait, és végül időigényes munkával, de mindkét hosszanti homlokzatról egyértelmű információkat kaptunk. Be lehetett határolni a tűz keletkezésének helyét, mely egyértelműen a lakás konyhája volt, sőt a - az első tűzjelzést követően 1-2 perccel indított - felvételen az is látható, ahogy a lángok átterjednek a mellette lévő szobára is. (a felvétel megtekinthető honlapunkon) A tűz keletkezésének ok-okozati összefüggései Ennek a kérdésnek a megválaszolása volt a legnehezebb feladat. Egyrészt nem találtunk olyan tárgyi bizonyítékot, mely ez irányú ténykedésünket segítette volna, másrészt adott volt a lakástulajdonos nyilatkozata, mely - a fentieket is figyelembe véve - több helyen a valósággal ellentétes információkat tartalmazott. A lehetséges tűzkeletkezési okok, gyújtóforrások számbavétele, majd ezek kizárása jelentette az egyetlen utat számunkra. A villamos szakértő kizárta annak lehetőségét, hogy valamely elektromos berendezés okozta a bajt. További körülmények kizárása után, már csak a dohányzás, és valamely nyílt lánggal üzemelő használati tárgy, eszköz miatti keletkezés lehetősége maradt a kosárban, de egyetlen konkrét bizonyíték nélkül. Végül is a 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet 15. (4) bekezdése alapján a Tűzvizsgálati Jelentésben ismeretlenként jelöltük meg a tűz keletkezését. A tűz terjedésének körülményei A VI. emeleti lakás konyhájában keletkezett tűz a videók elemzése alapján a tűzjelzés után 3 percen belül (!) már a teljes lakásra, további 1-2 percen belül a homlokzati hőszigetelésre, és a VII/1-es lakás loggiájára is átterjedt. Ennél is gyorsabban megtelt a felső négy szint összes 1-es lakása füsttel. Megdöbbentő, és a tűz valamint a füstterjedés gyorsaságára jellemző, hogy a VI. emelet felett - ébren lévő lakók döntő többsége nem tudott olyan gyorsan reagálni a vészhelyzetre, hogy elhagyják a lépcsőházon keresztül a házat. Csak egy lakásból értek le a földszintre. Ők a liftet használták, mely a hatodik emelet magasságában megtelt füsttel. Talán nem túlzok, hogy óriási szerencséjük volt. Egy másik, kilencedik emeleten lakó férfi a tető irányába menekült, de mivel csak másodszorra tudta az útba eső vasrácsos ajtót kulccsal kinyitni Ő is füstmérgezést szenvedett. Több 2-es és 3-as számú lakás is megtelt füsttel, amikor a lépcsőházba szerettek volna kijutni, de már maguk mögött az ajtót sem tudták bezárni. Jól látszik a K-i oldali felvételeken, hogy többen az ablakon kihajolva várják a segítséget, és felettük sűrű füst gomolyog. A hetedik emeleten áldozattá vált családot is váratlanul érte az eset. Rövid időn belül több telefonhívást kezdeményeztek. Az első, egyik családtagjuk felé kezdeményezett hívásnál (már VÉDELEM szám FÓKUSZBAN 7

8 VIII/1 lakás WC helyiségébe a szellőzőn és gépészeti aknán beáramló hő és füst hatása A szomszédos lépcsőházhoz tartozó lakás ablaka felé közelítettek a homlokzaton terjedő lángok foglalt volt a 105) beszámoltak arról, hogy csapdában érzik magukat, minden irányból füst tódul be a lakásba, és már a bejárati ajtó kilincse is forró, nem tudják megfogni. A tűzoltók kiérkezésekor már égett a lakásuk loggiája, és kis idő múlva az a mögötti félszoba is. Valóban csapdába kerültek, és úgy gondoljuk, hogy pár perc alatt az élettel összeegyezhetetlen körülmények alakultak itt ki. Miért? A szakértők megállapításai A beavatkozó tűzoltókat is megdöbbentette a tűzterjedés gyorsasága, ami a megszokottól lényegesen eltért. Különösen váratlanul érte őket, hogy a megérkezéssel szinte egy időben nagy darabokban hullott alá, és égve csepegett a homlokzaton alkalmazott polisztirol. A jelenség megértése érdekében az esetet követő napon építész szakértővel (Takács Lajos Gábor BME), majd a homlokzati hőszigetelő rendszer minőségellenőrzését végző intézettel (ÉMI Nonprofit Kft.) vettük fel a kapcsolatot. (Az ÉMI kirendelését több szakmabeli személy nem értette. Mondván, összeférhetetlenség áll fenn annak okán, hogy ez a szervezet adja ki a rendszerre vonatkozó ÉME-t, illetőleg a TMI-t. Éppen ezért, szakértői véleményt csak arra vonatkozóan kértünk, hogy a beruházó által bemutatott kivitelezési iratokban szereplő, minősített típusú rendszert építették-e be, és ha igen az alkalmazási feltételek be lettek-e tartva?) Szintén ezekhez a kérdésekhez kapcsolódóan kerestünk meg, egy vegyész (Dr. Raisz Iván), és egy statikus (Nagy András) szakértőt is. Mivel a szakértői jelentéseket nyilvánosságra hoztuk, illetve e fórumon ezek a szakemberek részletesen kifejtik majd álláspontjukat, csak röviden összegzem a megállapításokat. Építészeti problémák A tűz tűzvédelmi szempontból az egyik legkedvezőtlenebb alaprajzi, és kivitelezési adottságokkal rendelkező panelépület típusban keletkezett. Nevezetesen; A vizesblokk mögötti gépészeti akna nincs szintenként lezárva, illetve az aknát határoló anyagok nem elégítik ki a velük szemben támasztott követelményeket. Ezeken az aknákon keresztül a keletkező füst a magasabb szinteket gyorsan megtelítette. Az aknában lévő szellőző vezetékek szintenkénti lezárásának lehetősége (tg csappantyúk, egyéb tg szerkezetek) szintén nem volt megoldva, melyen keresztül az első időszakban akadály nélkül terjedhetett a hő és füst. A lakások bejárati ajtajai mellett beépített - az összes emeletközi födémet áttörő - csapadékvíz (fém) ejtővezeték körül, a födémek vonalában nincs tömítés, illetve ezt a csövet faforgácslap burkolja. A cső környezetében lévő több centis hézagokon keresztül, kéményhatás elvén szintén forró levegő és füst áramlott a magasabb szintekre. Felhívom a figyelmet a nyolcadik emeleti 1-es lakás hevederzárjának hüvely részéből kiáramló koromlerakódásról készített felvételekre. Így érthető, hogy a hetediken miért volt forró a kilincs. A loggiák 80 cm magas mellvédfalának alsó része, és az emeletközi födém között egy 10 cm-es rés található, mely 8 FÓKUSZBAN szám VÉDELEM

9 kialakítás önmagában sem elégíti ki a szintek közötti tűzterjedési követelményeket. A loggiák között nem csak a hő és füst terjedt, hanem a lángok is, melyhez hozzájárult az EPS szigetelés egyik legnagyobb kivitelezési hibája is. A zárt középfolyosó önálló hő- és füstelvezetésének hiánya, illetve a lépcsőháztól való lezárás hiánya. Amennyiben a középfolyosót leválasztották volna a lépcsőháztól (jelenleg sem előírás) és annak önálló hő- és füstelvezetése lett volna, legalább a szinten lévő valamely másik lakásba történő menekülés feltételei meg lettek volna teremtve. A homlokzati hőszigetelés hibái Az EPS homlokzati hőszigetelő rendszerben - amellett, hogy mint rendszer nem rendelkezett érvényes ÉME, és TMI bizonylatokkal - egy sor alapvető kivitelezési hibát tártak fel. Például az összvakolat vastagság sehol sem érte el az alkalmazási feltételekben foglalt minimális értéket, az ablakkáváknál az üvegszövetet nem fordították be a hőszigetelő anyag alá, általában az üvegszövetet nem átfedéssel alkalmazták, a polisztirol táblákat csak pogácsákkal ragasztották fel, a dűbelezés ötletszerű volt, a loggiák oldalfali, korábbi éghető szigetelésére is EPS szigetelést vittek fel. A tűz kezdeti szakaszában a hőszigetelő rendszer is szerepet játszott a tűz terjedésében, ezért a polisztirol lapokat vegyész szakértővel is megvizsgáltattuk, akinek főbb megállapításai egybe vágtak a fentiekkel. Vizsgálata szerint a polisztirol lap önmagában 64 o C-os hőmérsékleten (pl. forró füstgázok feláramlása során) meggyullad, és égve csepeg! Az elolvadó, és melegedő polisztirol (zárt, kéreg alatti állapotban) zárttéri lobbanáspontja 135 o C, ami olyan alacsony, hogy az alulról felcsapó lángok hatására gyulladásképes gőzök fejlődnek. Ha a külső rétegsort (vakolat) nem a szabvány szerint, tartós igénybevételre készítették el, akkor annak repedésén, az alulról feltörő lángnyelvek a gőzöket belobbanthatták, mely a gyúlékony anyaggal szennyezett fedő rétegek lángolva leesését, valamint a fal felületén lévő polisztirol hab teljes leégését eredményezték abban a környezetben, mely alulról nagy tűzterhelést kapott. Használati kérdések Egy sor használati, és egyéb körülmény is hozzájárult a gyors tűzterjedéshez. Talán a legnagyobb hibát az égő lakásból menekülő hölgy követte el, amikor lakásának bejárati ajtaját nem zárta be maga mögött, s így azonnal megtelt füsttel a lépcsőház felső harmada. Ezzel elvágta a hatodikon és a magasabb szinteken élők egyetlen menekülési útvonalát, és nem mellesleg, a következőkben említett körülménnyel együttesen bőséges légellátást (frisslevegőt) biztosított az égéshez. Megjegyzem, hogy egy nagyon masszív fém bejárati ajtaja volt a lakásnak, amely hosszú ideig ellenállt volna a tűznek. A nyári meleg miatt, szinte minden ablak, loggia ajtó nyitott állapotban volt. Ez a homlokzaton kívüli hő és füstbeáramlást - melyet az építész szakértői jelentésben számítógépes modellel is igazoltak - nagymértékben segítette. Sajnos a műanyag nyílászárók egyik hátrányos tulajdonsága, hogy hő hatására gyorsan deformálódnak, és nyitott állapotukból már nem lehet visszazárni azokat. VI emeleti közlekedő a tűz után A lakásban tárolt, vagy beépített éghető anyagok tűzterhelése, hasonlóan más kis alapterületű bérházi lakáshoz, egyértelműen meghaladta a jogszabályban szereplő (400 MJ/m 2 ) normatív értéket. Nem volt működőképes a lépcsőházi hő- és füstelvezetésre beépített tetőszinti bukóablak. Ennél a körülménynél azért meg kell jegyezni, hogy bár a legfelső szinten valóban nem működött a berendezés, de itt a lépcsőház homlokzati kapcsolata (félszinteknél beépített 2-2 nagyobb méretű nyíló ablak) sokkal jobb körülményeket biztosíthat a hő- és füstelvezetésre, mint a kedvezőtlenebb, zárt lépcsőházas típusházak esetében. A loggiákon éghető anyagokat tároltak, mely szintén segítette a tűzterjedést. Megelőzési intézkedések Tűzoltóságunk a városban található nagyszámú panel szerkezetű épület miatt mindig kiemelten kezelte a lakóházi tűzvédelmet. A 2007-es nagy tüzek (Debrecen, Budapest) vizsgálati eredményeiből okulva fórumot rendeztünk a közös képviselőknek, valamint segédanyagokat küldtünk szét, illetve jelentettünk meg honlapunkon a tűzvédelmi feladatokról, az átalakítások során betartandó szabályokról. A középmagas épületek tűzoltási felvonulási területeinek tárgyában több vizsgálatot végeztünk az elmúlt 13 évben, melyekben Önkormányzati határozatot is hoztak. Sajnos ennek a tűznek a kapcsán is egyértelműen megállapítható, hogy csak egy tragédia irányítja erre a területre a lakók nagy részének figyelmét. VÉDELEM szám FÓKUSZBAN 9

10 Tűzoltóságunk saját hatáskörben az alábbi intézkedéseket hozta a tűz kapcsán: Elindítottuk a Miskolci Társasházak Tűzvédelméért programot, melynek első célja, hogy a lehető legpontosabb információval rendelkezzünk minden egyes, legalább 4 szintes lakóházról, legyen az panel, vagy egyéb építési módú. Tűzoltási és tűzmegelőzési szakterületen dolgozók együtt, elsősorban a menekülési és mentési feltételek biztosíthatóságát vizsgálják felül. Az erre a célra szerkesztett nyomtatványon rögzített főbb paraméterek, adatok, és szükség esetén térképek alkotnak majd egy adatbázist. Eddig a lépcsőházak kb. 10 %-ánál jártunk (ez közel 8000 lakást magában foglaló, 288 lépcsőházat jelent), és a tapasztalt hiányosságok miatt 136 lépcsőház esetében kötelezést, 32 lépcsőház vonatkozásában felhívást adtunk ki. E vizsgálattal többek között az épületek 2008 előtti panelprogramban való részvételét is rögzítjük, illetőleg a tűz esetén teendőkről, valamint az épület tűzoltósági felvonulási területéről is tájékoztatást adunk hirdetmény formájában a lépcsőházakban. A panelprogramban résztvevő házak esetében folytatjuk a tavaly elkezdett elvek szerinti propagandamunkánkat (honlap, fórumokon való részvétel, tájékoztatók a mérnökkamarák részére), illetve törekszünk meggyőzni a beruházókat minél több, a program által nem támogatott tűzvédelmi felújítás bevállalásáról. Az Önkormányzattal karöltve megkezdjük a társasházak környékén szolgáló városőrök, polgárőrök és közterületfelügyelők tűzvédelmi oktatását, mely kezdeményezés várhatóan javíthatja a házak felvonulási területeivel, a jórészt földalatti tűzcsapok megközelíthetőségével, illetve a lépcsőházak közös tereinek használati előírásaival kapcsolatos állapotokat. Javasoltuk az Önkormányzatnak, hogy támogassák a lépcsőházak tűzjelző szirénával való felszerelését. Minden lakossági fórumot, médiaérdeklődést megragadunk a lakóházi tűzvédelem, minél szélesebb rétegekhez való eljutása érdekében. Javaslatok a tűzesetek megelőzése érdekében A lakóházak tervezése során, az OTSZ-ben meghatározott normatív tűzterhelési értéket igazítani (növelni) kellene a jelenlegi állapotokhoz. Az alapterület nem változott, fogyasztási szokásaink viszont igen. Több a használati tárgy, több a műanyag. A középmagas új lakó épületek lépcsőházaiban javasoljuk jogszabályi szinten előírni a vészhelyzetben (tűz)riasztást adó hangjelző eszközök beépítését, szintenkénti indítási lehetősséggel. Bár tudom, hogy ez sok helyen egy újabb szórakozási lehetőséget jelenthet a vandál személyeknek, de talán megmenthet egy-két életet ott, ahol jól funkcionál. (Az európai hivatásos tűzoltóságokat tömörítő szervezet (FEU) nyári Ostravai kongresszusán volt szerencsém több nemzet lakóházi tűzvédelemhez kapcsolódó előírásaival ismerkedni, azon belül is a beépített tűzjelzők, illetve a Home detektorokkal kapcsolatos elvárásokkal. Sok helyen, hogy ne a gazdagabb nemzeteket említsem pl. Csehországban, Észtországban az új lakásokban kötelező a tűzjelző berendezések beépítése is!) A kilencedik emeletig megsemmisült a hőszigetelő rendszer A lépcsőházi füstelvezetések indítószerelvényeinek minden szinten való elhelyezési kötelezettségét országos jogszabályban célszerű meghatározni, hiszen ahogy látható volt, sokszor egy pár métert is alig képesek megtenni a lakók füsttel telített saját szintjükön. Az éghető homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazásának terén ésszerű szigorítások bevezetésére van szükség. Ha egy építési engedély nélkül megvalósítható műszaki alkotás ilyen sok hiba lehetőséget hordoz magában, melyet a szakértő intézet feltárt, gondolkodjunk el azon, hogy aránytalanul nagy a veszélyeztetés lehetősége. Nem állhat minden kivitelező szakember mellett egy felelős műszaki vezető, hogy biztosan meglegyen a szükséges vakolatréteg vastagság, vagy az ablakkáváknál az üvegszövetet a specifikáció szerint védje a polisztirol lemezt. Utólagos teljes minőségellenőrzésre pedig nincs megfelelő módszer. Javasoljuk a kivitelezési anomáliák ellen való hatásosabb fellépést, a fokozottabb munkaközi (!) minőségellenőrző tevékenység feltételeinek megteremtését. Javasoljuk az építész szakértői véleményben említett tervezési alapelvek újragondolását. (pl. lépcsőházi füstelvezetés) Célszerű újragondolni a 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet 15. (4) bekezdésének előírását, hiszen - mint ahogy ebben az esetben is látható - a tűzvizsgálati jelentésben a tűzkeletkezés ok-okozati összefüggései mellé írt ismeretlen megjegyzés a vizsgálat komolytalanságát tükrözheti, legyen az bármily alapos. Tűzoltóságunk a rendelet bevezetés óta eltel időszakban az esetek 70 százalékánál jelölt meg egyértelmű tűzkeletkezési okot. Az ügy teljes egészében nem zárult le, hiszen az elhunytak rendkívüli halálával kapcsolatosan indult rendőrségi közigazgatási eljárás még tart. Ezek várhatóan új fejleményeket hoznak a személyi felelősségek megállapításában. Úgy érzem rengeteg tanulsággal szolgált, és szolgál még ez a tűz. Saját lehetőségeinkhez képest igyekeztünk minden olyan részletre figyelni, mely az elkövetkezendőkben segíthet elkerülni egy hasonló tragédiát. Bódi Zoltán tű.alez., tűzmegelőzési osztályvezető Miskolci Tűzoltóság 10 FÓKUSZBAN szám VÉDELEM

11 Takács Lajos, Szikra Csaba, Király András Miskolc, Középszer u. 20. az épületen belüli tűzterjedés sajátosságai Tanszékünk feladata a 11 szintes lakóépület tűzesetével kapcsolatos épületszerkezeti és épületgépészeti sajátosságok feltárása volt. A tűz és a füst terjedését elősegítő, befolyásoló tényezőket azok fontossági sorrendjében tárgyaljuk. A tragédia bekövetkeztében a füstterjedésnek nagyobb szerepe volt, hiszen a tűz a VII. emeleti lakást amelynek otthon tartózkodó lakói életüket vesztették - csak lokálisan károsította (ablakok, illetve loggia és félszoba), az elhunytak közvetlen égési sérülést nem szenvedtek. A gépészeti aknák kialakítása és burkolata Az aknák burkolata faforgácslapból készült, amelyben a vízórák leolvasását lehetővé tevő revíziós nyílások műanyagból készültek, amire a WC tartályokat is rögzítették. Az aknákban vezetett légtechnikai vezetékek (konyhai, illetve WC-fürdő mellékcsatornás szellőzők) tűzterjedést gátló elzáró-szerkezettel nem voltak ellátva. Az akna elhatárolás a VI. emeleti lakásban teljes egészében megsemmisült a tűzben. A VII, VIII és IX. emeleti lakásokban egyaránt egyre csökkenő mértékben - intenzív füstkiáramlási nyomok láthatók az aknákból, amely a WC és a fürdő helyiségek határoló szerkezetein is jól észlelhető. A konyhákban a szagelszívók nem voltak az aknákban vezetett szellőzőkre rákötve, mivel a konyhák közvetlen természetes szellőzésűek. A évi paneltüzekben érintett lakásokkal szemben így a konyhai szagelszívók nem játszottak szerepet a tűzterjedésben (a VII, VIII, IX. szinti szellőzőcsatlakozásokon csak kismértékű füstkiáramlás látható). Összehasonlításul: az épületgépészeti aknák határoló szerkezeteire a 2/2002 (I.23.) BM rendelet 5 sz. melléklet I/4 fejezete nem éghető 0,65 óra, míg a 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet A1, EI 90 követelményt ír elő. Az épület létesítésekor érvényben lévő 5/1965 BM TOP rendelet ezzel szemben nem írt elő követelményt az aknafalakra, csak általános követelményt adott az egyes szintek közötti tűzterjedés megakadályozására, amelyet azonban nem kiviteleztek. A konyha melletti mellékcsatornás szellőző vezeték szerepének tisztázására szeptember 3-án a Termoment Kft. video felvételeket készített a konyhai és a fürdőszobai vezetékek belsejében. A felvételek tanúsága szerint a vezetékek nem folytonosak, a lemezek mellett több centiméteres hézagok láthatók, amelyekben a kamera többször is elakadt. Több lakásnál a szellőző nyílások le vannak zárva. A tűzkeletkezési szinttől felfelé, a szellőző csatornákban koromlerakódás látható, míg az alatta lévő szinteken elemi szálas szennyeződés található. Zsíros lerakódás nincs, mivel a konyhai, tűzhely feletti szagelszívók nincsenek a rendszerbe bekötve. A vezetékeket a konyha felől ráadásul beépített szekrények takarják. A fürdőszobai blokkon kívül az előszobák lépcsőház felőli sarkában kialakított csapadékvíz ejtővezeték mentén is terjedt a füst, elsősorban a VI. és a VII. emeleti lakások között. Az 1 sz. kép. A WC helyiség képe a tűzkeletkezés helyén, a VI. emeleten. Jól látható, hogy az akna elhatárolása megsemmisült, a hő és a füst a szellőzők között akadálytalanul áramlott be az aknába (Fotó: Takács Lajos) 2-3 sz. képek. Az akna belső képe lefelé (bal) és felfelé (jobb) a VII. emeleti lakásból. Jól látható, hogy semmilyen, tűzterjedést megakadályozó lehatárolás nem készült a födémek vonalában (Fotó: Takács Lajos) ejtővezeték ugyan acélcsőből, a burkolata azonban szintén faforgácslapból készült, továbbá a födémek síkjában semmilyen tűzterjedést megakadályozó tömítés nem volt. Ez a menekülés feltételeit mivel közvetlenül a bejárati ajtó mellett van - nagymértékben ronthatta. A homlokzat és a loggiák kialakítása A Középszer u. 20 sz. alatti épület homlokzatképzését ben felújították. Ennek során Baumit EPS hőszigetelő homlokzati bevonatrendszerrel látták el, amely 7 cm vtg. Austrotherm hőszigetelést tartalmazott. A hőszigetelő homlokzati bevonatrendszer VÉDELEM szám FÓKUSZBAN 11

12 4-5 sz. képek. A VII. emeleti lakás WC helyisége. Annak ellenére, hogy az aknaburkolat középső részét leszerelték, jól látható a lemeztoldásoknál és a WC tartály rögzítőelemeinek helyén a füstszivárgás (Fotó: Takács Lajos) 6-7 sz. képek. Az előszobai csapadékvíz ejtővezeték felső (balra) és alsó (jobbra) födémcsatlakozása a VII. emeleti lakásban. Jól látható, hogy a födémek vonalában semmilyen tűzterjedést gátló tömítés vagy kitöltés nem készült. A jobboldali képen látható az ejtővezeték faforgácslapból készült burkolata (Fotó: Takács Lajos) részletes értékelésével az ÉMI Kht. szakértői véleménye, illetve cikke foglalkozik. Egy kedvezőtlen körülményt azonban jelen cikkünkben megemlítünk. A loggiák mellvédfalain hőszigetelés nem készült. A loggiák hátfala műanyag szakipari fal, amelynek tűzzel szembeni ellenállóképessége nincs. A loggiák mellvédfala és a padlóburkolat között 10 cm hézag van a vízelvezetés biztosítására. A tűz ezen a hézagon is bejutott az egyes loggiákba, ahol a tárolt éghető anyagok megolvadtak és meggyulladtak. A tűzterjedést elősegítette még a loggiák oldalsó burkolata. A szobák közötti teherhordó vasbeton panelekre a loggiák felől favázas faforgácslap burkolatot készítettek, a faváz között hőszigeteléssel. Erre a szerkezetre készítették el a hőszigetelő homlokzati bevonatrendszert 2007-ben annak ellenére, hogy annak megfelelőségi igazolása csak nem éghető, illetve A1 tűzvédelmi osztályú szerkezetre építve teszi azt alkalmassá. A legjellemzőbb a VII. emeleti loggia, annak hátfala és a mögötte lévő félszoba károsodása; itt egyértelműen bekövetkezett a tűzterjedés a VI. emelet felől. A kívülről beterjedő tüzet a szobában megmaradt bútorokon látható égésnyomok is alátámasztják, amelyek a homlokzati oldal felől emelkednek a mennyezet felé. 12 FÓKUSZBAN szám VÉDELEM

13 8 sz. kép. Az előszobai csapadékvíz ejtővezeték burkolata a VIII. emeleti lakásban. Jól látható a füstkiáramlás az elektromos vezeték-áttörés mentén (Fotó: Takács Lajos) 9 sz. kép. A VII. emeleti lakás loggiájának és félszobájának képe a lakás felől (Fotó: Takács Lajos) 10 sz. kép. A VII. emeleti lakás loggiája. Jól látható a bal oldalon a loggia oldalsó burkolatának égett faváza, továbbá a mellvédfal és a padlóburkolat közötti 10 cm hézag (Fotó: Miskolci Tűzoltóság) 11 sz. kép. Jellegzetes károsodás a VII. emeleti lakásban: az égésnyomok a loggia felől emelkednek, ami bizonyítja, hogy a tűzterjedés a loggia felől következett be (Fotó: Király András) VÉDELEM szám FÓKUSZBAN 13

14 12 sz. képek. A VII. emeleti lakás konyhai ablaka és annak zárszerkezete a tűz után. Jól látható, hogy az ablak a tűz idején bukó állásban volt és a kilincset később állították vízszintes helyzetbe (Fotó: Takács Lajos Király András) 13 sz. kép. A lépcsőház képe a VIII. emeleten. Jól látható, hogy a padlóig megtöltötte a füst (Fotó: Miskolci Tűzoltóság) A homlokzat tűzterjedésben játszott szerepe mellett meg kell említeni, hogy az ablakok a tűz idején nyitott vagy bukóra állított állapotban voltak, mivel nappal kánikulai meleg volt. A VII. emeleti lakásba így mind az alsó lakás tüze során keletkező, mind a hőszigetelő homlokzati bevonatrendszer égése során keletkező hő és füst bejutott még azelőtt, hogy az ablaküvegek betörtek volna. Fontos körülmény továbbá, hogy a műanyag nyílászárók egy tűz miatti égés során hajlamosak a hő miatti vetemedésre, ezért azokat a tűz kezdeti szakasza után már szinte lehetetlen volt bezárni. Ezáltal a felső lakók homlokzat felöli füst elleni védekezése is szinte megoldhatatlanná válik, ha a hő már károsítja az ablakszerkezeteket. Ugyanez a jelenség faszerkezetű ablakoknál csak jóval később, a szerkezet jelentős átégése után jelentkezik, miközben az üvegezés is elveszti folytonosságát. A tűz során keletkezett hő és füst szétterjedésének okai a lépcsőházban A középfolyosók a lépcsőházzal együtt egy légteret alkotnak. A belső elrendezésű középfolyosó nem rendelkezik önálló hő- és füstelvezetéssel, csak a lépcsőházon keresztül, míg a lépcsőház homlokzati ablakai között sem automatikus, sem távnyitóval felszerelt nem volt, így a tűz során keletkezett hő és füst akadálytalanul terjedt szét a közlekedőkben, majd a lépcsőházban kialakult kürtőhatás következtében a VI-IX. emeletek között. Ennek oka, hogy a IX. emeleti lakó nem tudott lefelé menekülni a füst miatt, ezért a lapostető felé menekült, eközben kinyitotta a lépcsőház legfelső ablakát és ajtaját. A képeken jól látható, hogy a lépcsőház felső szakaszát ezt megelőzően a füst teljesen megtöltötte, elérte a padlót is. A füst nem volt nehezebb a levegőnél, az V. szint és az alatta lévő szinteken nem volt füstszennyezés, ez is utal a VI. emeleti lakás tűzesete során kialakult rendkívül magas hőmérsékletre. Megjegyzendő, hogy még a jelenleg hatályos előírások sem írják elő 4 fogatú lakóépületekben füstmentes lépcsőház kialakítását, 14 sz. kép. Oltóvíznyomok a lépcsőházban (Fotó: Takács Lajos) 15 sz. kép. Oltóvíznyomok a tűzkeletkezés alatti, V. emeleti lakásban (fotó: Takács Lajos) 14 FÓKUSZBAN szám VÉDELEM

15 továbbá a lépcsőházak hő- és füstelvezetését azok legfelső pontján kialakított nyílással kell megoldani, nem szintenként. Kimondhatjuk tehát, hogy az épület zárt középfolyosóinak és lépcsőházának hő- és füstelvezetése a jelenleg hatályos előírásoknak is megfelel. A 9/2008 (II.22.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai (ami csekély eltéréssel szinte teljesen megegyezik a korábbi MSZ 595/4 szabvány vonatkozó előírásaival) a Miskolc, Középszer u. 20 sz. alatti épület tűzesetének lefolyása alapján rendkívül kedvezőtlenek és korszerűtlenek. Mindezt a márciusában kiadott, Debrecen, Fényes udvar 6 sz. alatti épület tűzesetéről szóló szakértői véleményünkben is jeleztük. Panelkapcsolatok korrózióvédelme A paneles szerkezetű épületekben az előregyártott paneleket a panelekből kiálló acélbetétek összehegesztésével alakították ki; a panelhézagot azután kibetonozták. A paneleket összekapcsoló acél szerelvények tartósságát és korrózióvédelmét alapvetően a hegesztés minősége, illetve a kibetonozás hézagmentessége befolyásolja; mindkettőt feltárásokkal kell ellenőrizni. A lecsorgó oltóvízben oldott korrozív anyagok is vannak (pl. klór, ill. a belőle képződött sósav), amelyek a panelhézagok tűzeseti hőmozgása során kialakuló repedéseken keresztüljutva megindíthatják vagy felgyorsíthatják az acél szerelvények korrózióját. A miskolci tűzeset során a tűzkeletkezés helyével szomszédos lakásokban a panelek elemkapcsolatainál nem tapasztaltunk füstátszivárgási jelenséget, ami azt jelenti, hogy a panelkapcsolatok kibetonozásra kerültek. A panelkapcsolatok között azonban számos helyen tapasztaltunk lecsorgó oltóvíz nyomait. Javasoljuk, hogy a panelkapcsolatokat a megerősítések során a lehetőségekhez képest tárják fel, illetve a repedéseket injektálják ki az acél szerelvények korrózióvédelmét javító adalékszerrel. Összefoglalás A Miskolc, Középszer u. 20 sz. alatti lakóépület tűzesete során a tragédiát a lakások között akadálytalanul terjedő füst okozta. A fő probléma az épületgépészeti aknák rendkívül kedvezőtlen, tűzvédelmi szakaszolás nélküli kialakítása, illetve a gépészeti vezetékek födémáttöréseinek tűzterjedést gátló tömítéseinek hiánya, de a loggiák közötti tűzterjedést a rendkívül szakszerűtlenül kialakított hőszigetelő homlokzati bevonatrendszer is elősegítette. A füstmentes lépcsőház hiánya a tűzkeletkezési lakás bejárati ajtajának nyitva hagyásával együtt eredményezte az épületen belüli menekülési útvonal füsttel telítődését. A fenti hibák többségét a Debrecen, Fényes udvar 6 sz. alatti lakóépület tűzesetét követő vizsgálatunk során is feltártuk és szakértői véleményünkben a nyilvánosság elé tártuk. Takács Lajos tanszéki mérnök, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszék Szikra Csaba tudományos munkatárs, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Király András építész tűzvédelmi szakértő, Riskplan Bt. Tûzvédelem Tûzvédelmi dokumentációk készítése engedélyezési eljáráshoz. Tûzvédelmi szabályzatok, tûzriadó tervek, tûzveszélyességi osztályba sorolások elkészítése. Kockázat elbírálás, - elemzés végzése. Szakvélemény készítése, szakértõi tevékenység. Elektromos és villámvédelmi rendszerek felülvizsgálata. Tûzoltó készülékek, berendezések, tûzoltó vízforrások ellenõrzése, javítása, karbantartása. Tûzvédelmi eszközök forgalmazása. Tûzjelzõ rendszerek tervezésének, telepítésének, karbantartásának megszervezése. Folyamatos tûzvédelmi szaktevékenység végzése. Munkavédelem Munkavédelmi szabályzatok, dokumentációk készítése, ezek elkészítésében való közremûködés. Idõszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok végzése. Munkabiztonsági szaktevékenység végzése veszélyes gépek, berendezések üzembehelyezése, súlyos, csonkolásos, halálos munkabalesetek kivizsgálása egyéni védõeszközök, védõfelszerelések megállapítása. Munkavédelmi minõsítésre kötelezett gépek, berendezések minõsítõ vizsgálatának elvégeztetése. Munkavédelmi jellegû oktatások, vizsgáztatások. Folyamatos munkavédelmi tevékenység végzése. Munkavédelmi kockázatértékelés Tanfolyamszervezés, oktatás A tûz- és munkavédelem területén kötelezõen elõírt oktatás, szakvizsgáztatás, továbbképzés végzése, rendezvényszervezése. Egyéb képesítést adó tanfolyamok: könnyûgépkezelõi, nehézgépkezelõi, ADR, alapfokú közegészségügyi, fuvarozással kapcsolatos tanfolyamok. A szaktevékenységekhez, az oktatásokhoz, vizsgáztatásokhoz szükséges formanyomtatványok, szakjegyzetek forgalmazása. Egyedi szakanyagok elkészítése. Konifo Kft Budapest, Erzsébet királyné útja 67. Telefon/fax: , Telefon: konifo@axelero.hu VÉDELEM szám FÓKUSZBAN 15

16

17 Tak á c s La j o s, Sz i k r a Cs a b a Számítógépes szimuláció a miskolci tűzesetről A miskolci tűzeset egyes részleteit Fire Dynamics Simulator and Smokeview (FDS-SMV) programmal is vizsgáltuk. A modelleket éghető anyagú hőszigetelő homlokzati bevonatrendszer nélkül állítottuk össze annak tisztázására, hogy ebben az esetben is bekövetkezett volna a homlokzaton keresztül hő és füst feláramlás, illetve tűzterjedés a tűzkeletkezési szint fölötti lakásokba. A szimulációk eredménye A kétdimenziós modell segítségével két specifikus geometriai esetet vizsgáltunk. Loggiával rendelkező szoba vizsgálata: a tűz keletkezésének szintjén résre nyitott nyílászárót feltételeztünk. A helységbe jutó tűz hőterhelése 500 W/m 2 (amely méterenként értendő, hiszen a modell kétdimenziós). A loggia feletti lakásokban szintén résre nyitott nyílászárókat feltételezünk. Loggia nélküli szoba vizsgálata: ez esetben a geometriai modellben pontosításra került a tűz keletkezésének helyén lévő bukó ablak helyzete. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy milyen szerepe van egy befelé buktatott ablaknak a tűz, illetve a füst terjedésében. A szimuláció eredményeit a hőmérsékleteloszlás időbeli változásával lehet bemutatni. A hőmérsékletváltozás ugyanis a kialakuló áramképet és a füst terjedésének térbeli és időbeli lefolyását is indikátorként mutatja. Loggiával rendelkező szoba Az alábbi ábrasor a loggiával rendelkező szoba nyitott ablaka esetén lezajló tranziens hő- és áramlástani folyamatokat mutatja be. A tűz keletkezésének kezdeti fázisában a helyiségben jellemző a gyorsan emelkedő hőmérséklet. A helységből a szabadba jutó hő és füst a vízszintes loggialemezen ún. félszabadsugárként épül fel, keveredik a környezeti levegővel, visszahűl, ezért vízszintesen hagyja el a loggialemezt. Miután a helyiségben akkumulálódott hő nagy intenzitással hagyja el az égő helyiséget, számottevő felhajtóerő keletkezik az épület külső homlokzati síkján. Ennek hatására függőleges légáram indul el. A felfelé haladó légáram a tűz fölötti épület függőleges loggialemezén végighalad, majd a következő födém vízszintes lemezének zavaróhatása, valamint a korlátozott szabadsugár szívóhatása miatt megtölti a loggia terét. A loggia terében az óra járásával megegyező irányú örvények keletkeznek, amelyek a nyitott ablakon befelé hajtják a füstöt. A nyitott ablakon a füst az örvényektől hajtva, pulzálva érkezik a felsőbb szintek lakásaiba. A szimuláció eredményei szerint leginkább a tűzeset feletti lakás volt veszélyeztetve. Állandó tűzterhelés mellett kb. 5 perc elteltével állandósult az állapot: A tűz keletkezésének helyiségében a nyitott ablakon kettős áramlás alakult ki: intenzív hő kiáramlás, valamint külső levegő beáramlás. A helyiségben rétegződő hőeloszlás alakul ki. A tűz feletti loggián szinte egyenletes 150 C körüli hőmérséklet és intenzív turbulencia alakul ki. A tűz feletti lakásban a füst pulzáló beáramlása látható. A beáramló füsttel telített levegővel jelentős hőmennyiség érkezik, így a szoba átmelegszik. Jellemző lesz ebben a helyiségben is a hőmérséklet rétegződése. A menynyezeten a hőmérséklet eléri 120 C-ot. Kevésbé intenzíven, de a felsőbb szinteken is hasonló jelenség játszódott le. Megjegyzendő, hogy a loggia függőleges és vízszintes lemez közötti részben intenzív beáramlás figyelhető meg (3. ábra). Az állandósult állapotban a beáramlás folyamatossá vált. 1. sz. kép. A loggiával rendelkező szoba tranziens szimulációjának eredményei (balról jobbra, illetve soronként haladva loggiák környezetében a hőmérséklet eloszlás a szimuláció indítása utáni 1., 4., 11. másodpercben) VÉDELEM szám FÓKUSZBAN 17

18 2. sz. kép. A loggiával rendelkező szoba tranziens szimulációjának eredményei (balról jobbra, illetve soronként haladva loggiák környezetében a hőmérséklet eloszlás a szimuláció indítása utáni 41., 121., és 301. másodpercben) hogy a helyiségekbe történő füstbeáramlás a loggia esetén jóval intenzívebb. A szimuláció eredményeinek összefoglalása 3 sz. kép. Beáramlás a loggia függőleges lemeze alsó síkjában (a jobboldali ábra a sebességmező skaláris eloszlása) Loggia nélküli szoba A loggiával nem rendelkező traktus ablakait szintén nyitottnak feltételeztük. A tűz keletkezésének helyén a geometriai modellt pontosítottuk. A nyitott ablak dőlésszögét a valóságos ablak dőléséhez igazítottuk, így a kialakuló áramlási kép pontosabb lett. Viszonylag intenzív tranziens folyamat után pulzáló feláramlás alakul ki. A homlokzat síkjában nyitva lévő nyílászárókon beáramlás figyelhető meg. Az egy perc után kialakuló állandósult állapotban állandósuló periódusidejű pulzálás figyelhető meg. Összevetve az előző szimuláció eredményeivel megállapítható, A szimuláció és a tűzkeletkezési hely fölötti lakásban tapasztalt égési és füstterjedési nyomok rávilágítanak olyan tűzvédelmi sajátosságokra is, amelyek eddig nem képezték kutatások tárgyát. Nagy, síkfelületű homlokzat mentén tűz esetén erős felfelé irányuló áramlás alakul ki. Ennek ellenére, ha a homlokzati ablakok nyitva vannak, hő és füst terjed be a tűzkeletkezési szint fölötti lakásokba. A loggiák födémlemezeit ugyan homlokzati tűzterjedés elleni gátakként is figyelembe szokták venni, azonban a szimuláció során kimutatott örvénylő áramlás a hőt és füstöt a nyitott ablakokon keresztül a lakóhelyiségekbe tereli. Mindkét fent ismertetett jelenséget a loggiákon tárolt éghető anyagok, valamint a hőszigetelő homlokzati bevonatrendszer éghető komponensei tovább ronthatják. Különösen érdekes, hogy a loggiáknál a nyitott ablaknál megfigyelhető hő- és füstbeáramlás intenzívebb, mint a sík, tagolatlan homlokzati felületeknél, ami az építészeti tagozatok további áramlástani vizsgálatát teszi szükségessé a homlokzati tűzterjedés elleni gátakkal szemben támasztott tűzvédelmi követelmények pontosítására. 18 FÓKUSZBAN szám VÉDELEM

19 4 sz. kép. A loggia nélküli szoba tranziens szimulációjának eredményei (balról jobbra, illetve soronként haladva a loggiák környezetében a hőmérséklet eloszlás a szimuláció indítása utáni 1., 4., 11., 41., 121. másodpercben) Takács Lajos tanszéki mérnök, Épületszerkezettani Tanszék, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Szikra Csaba tudományos munkatárs, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar VÉDELEM szám FÓKUSZBAN 19

20 Dr. Bá n k y Ta m á s, Me z e i Sá n d o r Tényvázlat a tűzkárt szenvedett miskolci panelház homlokzati hőszigetelő rendszerének viselkedéséről Miskolcon a tízemeletes épület egyik hatodik emeleti lakásában keletkezett tűz és füst valószínűsíthetően az épületgépészeti aknákon, a homlokzatokon és a lépcsőházban elsősorban felfelé továbbterjedve további lakásokat ért el. A nyilvánosság figyelme elsősorban a média tevékenységének hatására az épület homlokzataira felhordott polisztirolhab alapú hőszigetelő rendszerre terelődött. Hogyan rögzítették? Mire terjedt ki a vizsgálat? Az épületen alkalmazott hőszigetelő rendszer vizsgálatára a Miskolci Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság az ÉMI Nonprofit Kft-t mint szakértő intézetet rendelte ki. A kirendelő végzés szerint a szakértői vizsgálatnak a következőkre kellett kiterjednie: 1. A középmagas, panel szerkezetű lakóház októberében kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszere a ház közös képviselője által bemutatott bizonylatoknak megfelelő típusú volt e? 2. Típus azonosság esetén a kivitelezés módja megfelelt-e a minősítő iratban meghatározott követelményeknek? 3. Egyéb észrevételek, melyek a homlokzati hőszigetelő rendszer tűzterjedésben való szerepét egyértelműsíthetik. A szakértői véleménynek nem volt feladata a homlokzati hőszigetelő rendszeren túlmutató egyéb körülmények (tűzterhelés mértéke, strangokon keresztül történő tűzterjedés, lodzsákon tárolt éghető anyagok stb.) vizsgálata és értékelése. Az ÉMI Nonprofit Kft. vizsgálata a tárgyi épületen alkalmazott hőszigetelő rendszer beépítésekor a rendszerre vonatkozó, érvényes műszaki specifikációk (építőipari műszaki engedély és európai műszaki engedély), tűzvédelmi megfelelőségi igazolás, valamint a hivatkozott termékek alkalmazástechnikai előírása és a kapcsolódó műszaki lapok, valamint helyszíni szemlék alapján történt. Helyszíni szemle a homlokzaton A helyszíni szemle során az épület erősebben károsodott keleti homlokzatán volt mód az emelőkosaras tűzoltó gépjárműről közvetlen közelről szemlélni a homlokzati hőszigetelő rendszert, tűzoltás utáni állapotban. A hőszigetelő táblák jelentős részen elégtek, az üvegszövetháló és vakolat az égett felületről levált, a tűzoltók a visszahajló részeket a helyszíni szemle időpontjára már eltávolították. A műanyag tárcsás rögzítő dűbelek kevésbé károsodtak. A homlokzatképzés belső kialakításának vizsgálata A károsodott rész széleit vizsgálva megfigyelhető volt, hogy a tűz a vakolat alatt is különböző mértékben (minden irányban, de elsősorban felfelé) továbbterjedt. A károsodott részek vizsgálata és további vakolatrészek eltávolítása után a következők voltak megállapíthatók: A hőszigetelő táblákat viszonylag sűrűn, kerek ragasztópogácsákkal ragasztották fel. A pogácsák anyaga rendkívül szilárd volt az ép és a károsodott felületeken egyaránt. A táblák széleinél előírt folyamatos ragasztásnak nyoma nem volt megfigyelhető. A rögzítő dűbelek száma kevés, elosztása ötletszerű. A vizsgálat során kijelölt felületeken mintegy 4 db/m 2 átlagos dűbelszám adódott, de volt olyan 1 m 2 -es rész, ahol egyetlen dűbel sem volt a vakolat alatt. Az üvegszövet-háló átfedésénél az előírt 10 cm helyett 0-12 cm közötti értékeket lehetett megfigyelni, mérni. Az üvegszövet-háló általánosságban a nyílászárók előtt 2-3 cm-rel megszűnt, nem volt befordítva a hőszigetelő lapok alá. Egyes homlokzati felületeken az üvegszövet-háló teljes mértékben hiányzott (valószínűleg az állványrögzítés helyein). A vakolat össz-rétegvastagsága az előírt 5 mm-t nem érte el, egyszerű mérőeszközökkel mérve átlagosan 2-3 mm vastagságú volt. A hőszigetelő táblák vastagsága 7 cm volt, a műszaki leírásban szereplő 5 cm helyett. A nyílások szegélyezésénél (káváknál) fém anyagú élvédő került beépítésre. Az élvédőnél legalábbis a vizsgált helyeken az üvegszövet nem volt áthajtva és folytatólagos. 20 FÓKUSZBAN szám VÉDELEM

21 A nyílások sarkainál az előírt erősítő 45 fokban elhelyezett kiegészítő üvegszövet csíkokat nem helyezték el. Az épület építése során a lodzsák oldalfalán favázas faforgácslap burkolat, a faváz között éghető anyagú hőszigetelés készült. Erre a burkolatra helyezték el a hőszigetelő rendszert, dűbeles rögzítés nélkül. Szakértői megállapítások A kirendelő végzés szerinti kérdésekre a szakértői vizsgálatból adódó válaszok a következők voltak: ad 1. A dokumentumok (számlák és szállítólevelek) alapján a megvalósult hőszigetelő rendszer nem azonos típusú az átadás-átvételi dokumentációban hivatkozott építőipari műszaki engedélyben szereplő homlokzati hőszigetelő rendszerrel. A megvalósult hőszigetelő rendszer a beépítés idején nem rendelkezett jóváhagyott műszaki specifikációval. (Alkalmassági vizsgálatai az ÉMI Nonprofit Kft.-nél jelenleg folyamatban vannak.) A megvalósult hőszigetelő rendszer néhány rendszeridegen összetevőt is tartalmazott (dűbelek, élvédők, indítóprofil), de ennek az eltérésnek a tűzvédelmi szerepe és hatása szakértői becslés szerint elhanyagolhatónak tekinthető. Az ÉMI Nonprofit Kft. szakértőinek állásfoglalása szerint a megvalósult, jóváhagyott műszaki specifikációval nem rendelkező homlokzati hőszigetelő rendszer elégtelen tűzvédelmi teljesítményének oka nem elsősorban a homlokzati hőszigetelő rendszer komponenseiben, hanem azok csomóponti kialakításában, a vakolat elégtelen rétegvastagságában keresendő. Valószínűsíthető azonban, hogy a szóban forgó tűzeset során a szinteken belüli és azok közötti tűzterjedésnek nem egyedüli és döntő eleme a homlokzati tűzterjedés. Komplex tűzvédelmi elemzésnek kell eldönteni az épület egyéb részei, szerkezetei tűzben való viselkedésének és a tűzeset egyéb körülményeinek tisztázásával a tűzterjedés okait és lezajlásának folyamatát. Dr. Bánky Tamás tudományos igazgató Mezei Sándor vizsgáló mérnök ÉMI Nonprofit Kft., Budapest ad 2. Típusazonosság nem áll fenn. A vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy az alkalmazott anyagok hasonló műszaki jellemzőkkel rendelkeznek. Így a beépítésre tervezett termék műszaki engedélyében szereplő rendszerhez tartozó alkalmazási feltételek betartása mellett a megvalósult rendszerre is kedvező tűzvédelmi jellemzők lennének valószínűsíthetők. A kivitelezés jelentős módon eltért az átadás-átvételi dokumentációban mellékelt műszaki engedélyhez tartozó tűzvédelmi megfelelőségi igazolásban (valamint az abban hivatkozott alkalmazástechnikai előírásban és műszaki lapokban) szereplő előírásoktól, követelményektől. A kivitelezési eltérések ismeretében szakértői megítélés szerint biztonsággal kijelenthető, hogy a megvalósult hőszigetelő rendszer tűzvédelmi tulajdonságai kiemelve a homlokzati tűzterjedési határértéket elmaradtak a műszaki specifikációban szereplő, laboratóriumi vizsgálattal igazolt értékektől. A fontosabb eltérések a következők voltak: a ragasztó hibás alkalmazása; az üvegszövet elégtelen átfedése, befordításának hiánya, illetve helyenként teljes hiánya; a rögzítő dűbelek elégtelen száma és ötletszerű kiosztása; elégtelen vakolatvastagság. ad 3. A tűzkárt szenvedett épületben a lodzsák oldalfalán éghető anyagú alapszerkezetre hordták fel a homlokzati hőszigetelő rendszert, továbbá a hőszigetelő rendszer polisztirolhablemez komponensének vastagsága a tervezettől vastagabb volt, azonban ezen eltéréseknek a lezajlott tűz során a tűz terjedésében való szerepvállalása nem zárható ki, de nem is igazolható. Korábbi laboratóriumi vizsgálatok eredményei és a helyszínen tapasztaltak alapján valószínűsíthető, hogy a homlokzaton létesített hőszigetelő rendszer már a tűzhatás korai szakaszában az égésben közreműködött.