PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM PREKLINIKAI MODUL szemeszter OKTATÁSI PROGRAM 2006/2007 PÉCS

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FOGORVOSTUDOMÁNYI ORVOSTUDOMÁNYI SZAK PREKLINIKAI MODUL 5-6. szemeszter OKTATÁSI PROGRAM 2006/2007 PÉCS

2 Tartalomjegyzék Bevezető...1 A kreditrendszer néhány alapelve...2 A 2006/2007. tanév időbeosztása...3 A 7-8. szemeszter ajánlott tanterve...4 Órarendek szemeszter Fogászati anyagismeret (OFPANY)...8 Fogpótlástan propedeutika (OFPFPP)...11 Gyógyszertan 1. (OFPGT1)...14 Konzerváló fogászat Operatív fogászati propedeutika (OFPOFP)...16 Kórélettan 1. (OFPKO1)...19 Orvosi és orális mikrobiológia 1. (OFPMI1)...22 Pathológia 1. (OFPPA1) szemeszter Belgyógyászati propedeutika (OFPBPR)...34 Fogászati klinikai informatika 2. (OFPKF2)...36 Fogszabályozási propedeutika (OFPFSP)...38 Gyógyszertan 2. (OFPGT2)...40 Klinikai fogpótlástan (OFPKFP)...43 Klinikai radiológia (OFPKRA)...45 Kórélettan 2. (OFPKO2)...48 Orális radiológia (OFPORA)...50 Pathológia 2. Orális pathológia (OFPPA2)...52 Sebészeti propedeutika (OFPSPR)...62 Szájsebészeti propedeutika (OFPSZP)...64 Dentoalveoláris sebészeti gyakorlat (OFRDAS)...66

3 Általános információk Az oktatási programfüzetek az adott tanév Tanrend című kiadványának az egyes évfolyamokra vonatkozó kiegészítő részei. Tartalmazzák a tanév időbeosztását, a tanterv és az órarend mellett mindkét szemeszterre az évfolyamon oktatott kötelező tárgyak speciális tanulmányi követelményeit, az előadások és gyakorlatok időrendbe szedett tematikáját és a vizsgakérdéseket, az érvényes tanterv szerinti sorrendben. Utóbbiakról esetleg szükséges további információk az egyes tanszékeken kérhetők. A tanszékek címjegyzéke, az oktatók névsora, a nyelvoktatás tudnivalói, az intézetek és klinikák által TDK munkálkodásra, kidolgozásra felkínált tudományos témák valamint a szakok tantervei és órarendjei az évi Tanrend kiadványban találhatók meg. Dr. Wittmann István oktatási dékánhelyettes 1

4 A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE: A Fogorvos szakon minimum 300 kreditpontot kell összesen összegyűjteni, ezt a mennyiséget 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül (államilag finanszírozott képzésben). A felsőoktatási törvény (85.. (4)) alapján a 300 kreditpontból - 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, - legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (15 kreditpont), - így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (45 kreditpont ebből 20 kreditpont a diplomamunka értéke), A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. Az Általános Orvostudományi Karon a tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki már egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat / kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az alapozó, preklinikai és klinikai modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, a kritérium követelmény tárgyak külön modulban szerepelnek, akárcsak az elektív és fakultatív modulban elhelyezett tárgyak. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő előtt megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aomane02): 1. karakter O = orvoskar 2. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter (modul) A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 4-6. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OFABK1 = fogorvos szakon (OF) alapozó modulban (A) (kötelező) Biokémia 1 c. tárgy 2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aokalt06): 1. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 2. karakter (képzés nyelve) M = magyar nyelvű képzés 3-4. karakter (tanterv kelte) 06, vagyis a 2006/07. tanévtől elfogadott tanterv szerint 5. karakter (modul) A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 6-8. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés, rendszerint azonos az aomane02 jelzésű képzésnél használt 3 betűs rövidítéssel. Pl. FM06ABK1 = fogorvos szakon (F) magyar nyelven (M) a tanévtől elfogadott tanterv adatai szerint induló (06) kötelező tárgy az alapozó modulban (A), név szerint a Biokémia 1 (BK1). 2

5 A 2006/2007. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA Fogorvos szak Szorgalmi időszak: I. félév szeptember szeptember 08. (iratkozási hét) szeptember december 15. (14 hét szorgalmi időszak) II. félév február május 18. (14 hét szorgalmi időszak) Vizsgaidőszak: I. félév december február 02. (7 hét) II. félév május június 29. és augusztus augusztus 31. (8 hét) Nyári szakmai gyakorlatok mindhárom szakon: FOSZ I-IV. évfolyam júl júl. 27. ill júl aug. 24. Tavaszi szünet: április (Húsvét előtti hét) 1. félév szeptember iratkozási hét 1. hét szept hét szept hét szept hét okt hét okt hét okt hét okt hét okt. 30. nov hét nov hét nov hét nov hét nov. 27. dec hét dec hét dec félév április tavaszi szünet 1. hét febr hét febr hét febr hét febr. 26. márc hét márc hét márc hét márc hét márc hét ápr hét ápr hét ápr hét ápr. 30. máj hét máj hét máj

6 Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Fogorvos szak preklinikai modul - 5. szemeszter mintatanterve kötelezően teljesítendő tárgyak kód Cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 ea gyak szem Σ vizsga kredit OFPANY Fogászati anyagismeret OFPFPP Fogpótlástan propedeutika OFPGT1 Gyógyszertan 1. OFPOFP Konzerváló fogászat Operatív fogászati propedeutika OFPKO1 Kórélettan 1. Dr. Szabó Gyula Dr. Szabó Gyula Dr. Pintér Erika Dr. Tóth Vilmos Dr. Székely Miklós OFPMI1 Orvosi és orális mikrobiológia 1. Dr. Pál Tibor OFPPA1 Pathológia 1. Dr. Pajor László Fogászati és Szájsebészeti Klinika Fogászati és Szájsebészeti Klinika Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Fogászati és Szájsebészeti Klinika Kórélettani és Gerontológiai Intézet Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet OFABF2 OFABK2 OFAEL koll 2 OFAEL2 OFANEA koll 3 OFABK2 OFAEL2 OFANEA koll 3 OFABK2 OFAEL2 OFANEA koll 5 OFABK2 OFAEL koll 3 OFABK2 OFAEL2 OFANEA koll 5 Pathológiai Intézet OFAEL2 OFANEA koll

7 Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Fogorvos szak preklinikai modul - 6. szemeszter mintatanterve kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 ea gyak szem Σ vizsga kredit OFPBPR OFPFK2 OFPFSP Belgyógyászat propedeutika Fogászati klinikai informatika 2. Fogszabályozási propedeutika Dr. Fábián György Dr. Szabó Gyula Dr. Kilár Ferenc Dr. Szabó Gyula OFPGT2 Gyógyszertan 2. Dr. Pintér Erika OFPKFP Klinikai fogpótlástan Dr. Szabó Gyula II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum Fogászati és Szájsebészeti Klinika Bioanalitikai Intézet Fogászati és Szájsebészeti Klinika Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFAEL2 OFANEA koll 3 OFAFK koll 2 OFABK2 OFAEL2 OFANEA koll 3 OFPGT szig 3 OFPFPP OFPOFP koll 3 OFPKRA Klinikai radiológia Dr. Battyáni István Radiológiai Klinika OFABF2 OFPPA koll 2 OFPKO2 Kórélettan 2. OFPORA Orális radiológia OFPPA2 Pathológia 2. - Orális pathológia Dr. Székely Miklós Dr. Szabó Gyula Kórélettani és Gerontológiai Intézet Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFPKO koll 3 OFPFPP OFPOFP koll 3 Dr. Pajor László Pathológiai Intézet OFPPA szig 7 OFPSPR Sebészeti propedeutika Dr. Kollár Lajos BM Kórház - Sebészeti Tanszék OFAEL2 OFANEA koll 3 OFPSZP OFRDAS Szájsebészeti propedeutika Dr. Olasz Lajos Dentoalveoláris sebészeti gyakorlat (krit. köv.) Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFPBK2 OFAEL2 OFANEA koll 2 Dr. Olasz Lajos Fogászati és Szájsebészeti Klinika nincs aláírás

8 6

9 7

10 Fogászati anyagismeret Fogászati és Szájsebészeti Klinika - Dr. Szabó Gyula egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a tantárgy oktatása során a hallgatók megismerik a fogászatban alkalmazott anyagok főbb csoportjait. Ezen belül elsajátítják az egyes anyagok felhasználásának ismereteit. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a hallgató ismerje meg a fogászatban alkalmazott anyagok anyagtani tulajdonságait, előállítását, felhasználását. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: preklinikai félévi 28 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 28 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OFPANY 5. szemeszter csak őszi félévben OFABF2, OFABK2, OFAEL2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Fábián-Szabó-Kaán: Klinikai fogpótlástan, Semmelweis, 1990 Robert G. Craig: Restorative Dental Materials, Mosby, 1993 Bánóczy: Cariológia és endodontia, Medicina, 1993 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. hét Általános bevezető, fogászatban fontos felületek tulajdonságai - Dr. Szabó Gyula Fogpótlástanban használatos anyagok csoportosítása a felhasználás szempontjából fontos tulajdonságok. Szabványok és anyagvizsgálati tesztek 2. hét Cementek: I. rész: Cink-foszfát cementek, polikarbonát cementek - Dr. Krajczár Károly Viaszok - Dr. Szabó Gyula 3. hét Cementek: II. rész: Kálcium-hidroxid cementek, Cink-oxid-eugenol cementek - Dr. Krajczár Károly Fogászati gipszek, modell és mintaanyagok - Dr. Szabó Gyula 4. hét Cementek III. rész: üvegionomer cementek - Dr. Krajczár Károly Reverzibilis és irreverzibilis hidrokolloidok - Dr. Szabó Gyula 5. hét Fogászati amalgámok csoportosítása, kötési reakciók Dr. Lempel Edina Szilikon és non-szilikon lenyomatanyagok - Dr. Szabó Gyula 6. hét Amalgámok fiziko-mechanikai tulajdonságai - Dr. Lempel Edina Cink-oxyd-eugenol lenyomatanyagok - Dr. Benke Beáta 7. hét Amalgám toxikológiai vonatkozásai - Dr. Lempel Edina Fogászati akrilátok általános tulajdonságai és a feldolgozás lehetőségei - Dr. Szabó Gyula 8. hét Polimerizáció, műgyanták, kompozit bondok - Dr. Krajczár Károly Műfog és alaplemez anyagok műanyag vonatkozásai - Dr. Szabó Gyula 9. hét Kompozíciós tömőanyagok - Dr. Krajczár Károly Fogászati fémek és ötvözetek általános tulajdonságai. Aranyötvözetek - Dr. Szabó Gyula 10. hét Kompomerek, ormocerek - Dr. Benke Beáta Kobalt-króm és nikkel-króm tartalmú ötvözetek - Dr. Szabó Gyula 11. hét Guttapercha - Dr. Krajczár Károly Ezüst-palladium és titanium tartalmú ötvözetek - Dr. Szabó Gyula 8

11 12. hét Sealer-ek - Dr. Krajczár Károly Rozsdamentes acél ötvözetek - Dr. Kámán Attila 13. hét Ideiglenes tömőanyagok - Dr. Lempel Edina Fogászati kerámia fejlődése, a feldolgozás irányelvei - Dr. Marada Gyula 14. hét Parapulpális (retenciós) csapok anyagai, intrapulpális csapok - Dr. Krajczár Károly Beágyazóanyagok. Konzultáció - Dr. Szabó Gyula A félév elfogadásának kritériumai: előadásokon való részvétel a TVSz szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: nincs lehetőség pótlásra Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: 1. Kálciumhidroxid-cementek 2. Cinkoxid-eugenol cementek 3. Cink-foszfát cementek 4. Polikarboxilát cementek 5. Üvegionomer cementek 1-3. generáció 6. Üvegionomer cementek 4. generáció 7. Lakkok, linerek, alábélelés 8. Polimerizáció konzerváló fogászati jelentősége és műgyanták töltőanyag nélkül 9. Zománc és dentin bondok, különböző generációk tulajdonságai 10. Bis-GMA, kötőfázis a kompozitoknál, kompozit mátrix anyagok 11. Töltőanyagok a kompozíciós tömésekhez. 12. Kompozíciós tömőanyagok mechanikai és termikus tulajdonságai 13. Kompozitok polimerizációs zsugorodása, vízfelvétele és oldékonysága, fluoridleadás 14. Kompozitok kötési ideje, fényáteresztő képessége, kötődése a fogszövetekhez 15. Akcelerátorok, inhibítorok, katalizátorok (kompozitok) 16. Amalgámok osztályozása, az ötvözet előállítása 17. Magas réztartalmú amalgámok 18. Amalgámok keverése, amalgámok toxicitása 19. Amalgámok plaszticitása, tömöríthetősége, kidolgozhatósága 20. Amalgamálódás, az amalgámok kötési reakciói 21. Amalgámok mechanikai és fizikai tulajdonságai 22. A guttaperchák tipusai, guttaperchák kiszerelése 23. A sealer-ek: fő csoportok, alkalmazás, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok 24. Az ideiglenes tömőanyagok fajtái és tulajdonságai 25. Parapulpális csapok 26. Intrapulpalis csapok 27. Kompomerek, ormocerek 28. A fogászati gipsz, csonkminta anyagok 29. Reverzibilis hidrokolloidok 30. Szilikonbázisú lenyomatanyagok általános tulajdonságai 31. Termoplasztikus lenyomatanyagok 32. Cinkoxid-eugenol paszta 33. A fogászati viaszok 34. A szabványok a fogászati anyagok vizsgálatában 35. A szintetikus elasztomerek általános tulajdonságai 36. A fogpótlástanban használatos anyagcsoportok jellemzői, fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságok 37. Poliéter és poliszulfid lenyomatanyagok 38. A fogpótlástanban használatos fémek (Au, Ag, Ti) szerkezeti felépítése, felhasználásuk főbb irányai 39. Fogászati ötvözetek általános tulajdonságai, az ötvözetek szövetszerkezete 40. Fogászati kerámiák tulajdonságai és felhasználása 41. Műanyagok általános tulajdonságai 42. Fogpótlásokban használt műanyagok tulajdonságai és a feldolgozás formája 43. Beágyazóanyagok 44. Fogászati aranyötvözetek, fémkerámia ötvözetek 45. Ezüst-palládium ötvözetek 46. Ni-Cr ötvözetek, fémkerámia ötvözetek 47. Co-Cr ötvözetek 9

12 48. A fémek szájállósága. 49. Korona és híd alapanyagok (akrilátok) jellemzői 50. Fogászati fémek és ötvözetek mechanikai tulajdonságai 51. Rozsdamentes acél ötvözetek 52. Irreverzibilis hidrokolloidok 53. Csiszoló és fényezőanyagok 54. Fémkerámia ötvözetek és fém-kerámia kötés elméleti alapjai 55. Szilikonbázisú lenyomatanyagok feldolgozása 56. Kondenzációs szilikonok 57. Addiciós szilikonok 10

13 Fogpótlástan propedeutika Fogászati és Szájsebészeti Klinika - Dr. Szabó Gyula egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatót a fogpótlások készítésének menetével. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a hallgató ismerje meg a különböző fogpótlás típusokat, azok elkészítésének mind orvosi, mind fogtechnikai módszereit. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: preklinikai félévi 28 ECTS kredit: 3 gyakorlat heti 1 félévi 14 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 42 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OFPFPP 5. szemeszter csak őszi félévben OFAEL2, OFANEA A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Könyv: Fábián-Szabó-Kaán: Klinikai fogpótlástan, Semmelweis, 1990 Fábián T., Huszár Gy., Götz Gy.: Bevezetés a fogpótlástanba, egyetemi tankönyv, Medicina, Budapest, 1983 Robert G. Craig: Restorative Dental Materials, Mosby, 1993 Jegyzet: Fábián-Huszár-Götz: Bevezetés a fogpótlástanba I.-II., 1983 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. hét A koronakészítés célja a keményszövet preparálás általános elvei - Dr. Szabó Gyula Csonkelőkészítések borítókoronákhoz - Dr. Szabó Gyula 2. hét A precíziós mintakészítés célja és fajtái - Dr. Szabó Gyula Öntési eljárások a koronakészítéseknél - Dr. Szabó Gyula 3. hét Homlokzatos koronák készítésének célja, a csonkpreparáció követelményei - Dr. Szabó Gyula A homlokzatos koronák odontotechnológiája - Dr. Marada Gyula 4. hét Köpenykoronák fajtái. Modern fémmentes kerámiák. Csonkpreparálás fémmentes kerámia koronákhoz Köpenykoronák, műanyag koronák készítésének odontotechnológiája - Dr. Marada Gyula 5. hét Devitalizált fogak esetén koronakészítések lehetőségei - Dr. Szabó Gyula Csapos fogak odontotechnológiája - Dr. Szabó Gyula 6. hét Hidak rendszertana, tervezésének irányelvei - Dr. Szabó Gyula Egybeöntött hidak készítésének odontotechnológiája - Dr. Szabó Gyula 7. hét Részleges kivehető protézisek készítésének általános irányelvei - Dr. Szabó Gyula Mintakészítés részleges foghiányos állapotban, protetikai equator jelentősége - Dr. Szabó Gyula 8. hét Írásbeli számonkérés 9. hét A fémlemezes fogpótlás tervezésének és technikai megvalósításának irányelve - Dr. Szabó Gyula Harapási magasság, centrál reláció meghatározás Dr. Benke Beáta 10. hét Az elhorgonyzás elemei és tervezésük - Dr. Szabó Gyula A kapcsok odontotechnológiája - Dr. Szabó Gyula 11. hét Fogfelállítás módszerei - Dr. Szabó Gyula A próbafogsor klinikai követelményei - Dr. Szabó Gyula 11

14 12. hét Részleges fogsor készrevitele - Dr. Szabó Gyula A részleges fogsor behelyezésének klinikai kérdései - Dr. Szabó Gyula 13. hét Teljes kivehető fogpótláskészítésnek általános irányelvei - Dr. Szabó Gyula Anatómiai lenyomat, funkciós lenyomatok készítésének odontotechnológiája - Dr. Szabó Gyula 14. hét Centrális reláció, próbafogsor készítés - Dr. Szabó Gyula Fogsorjavítások lehetőségei - Dr. Szabó Gyula 14*1 óra gyakorlat 1. hét Homlokzatos korona és öntött borító koronák előkészítése alsó őrlőfogakon 2. hét Lenyomatvétel, szekciós mintakészítés, artikulátorba gipszelés 3. hét Hídmintázás 4. hét Felső frontfog előkészítése akrilát borító koronához 5. hét Kihúzott fogak előkészítése csapos műcsonkhoz 6. hét Csapos műcsonk direkt mintázás 7. hét Lenyomatvétel részleges fogsorhoz, mintakészítés, minták berajzolása 8. hét Fóliázás, harapási sablon készítés 9. hét Harapási sablonbefaragása, artikulátorba gipszelés 10. hét Fogfelállítás 11. hét Fogfelállítás, kapocshajlítás 12. hét Teljes kivehető fogsor készítés bemutatása, egyéni kanál készítés 13. hét Készrevitel 14. hét Fogsorjavítás A félév elfogadásának kritériumai: előadások és gyakorlatok látogatása, a gyakorlati anyag elvégzése. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: TVSZ szerint. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: 1. Csonkelőkészítés öntött borítókoronához 2. Az öntött borítókorona odontotechnológiája, a koronák anyagai 3. Csonkpreparálás homlokzatos koronához, a homlokzatok anyagai 4. A homlokzatos koronák odontotechnológiája, a homlokzatok készítésének technikai módszerei 5. Az öntött eljárással készülő koronák rendelői munkafázisai, azok racionális sorrendje 6. Az öntött eljárással készülő koronák laboratóriumi fázisai, azok sorrendje 7. Csonkpreparálás köpenykoronához 8. Kerámia köpenykorona odontotechnológiája 9. Lenyomatkanalak típusai, jellemzői 10. Akrilát korona készítésének laboratóriumi lépései 11. Egybeöntött hidak készítésének rendelői lépései 12. Egybeöntött hidak készítésének laboratóriumi lépései, az öntvényillesztés 14. Csapos műcsonk indirekt készítése, anyag és eszköz szükséglete 15. Csonk és gyökércsatorna előkészítés csapos műcsonkhoz 16. Csapos műcsonk direkt mintázása, anyag és eszköz szükséglete 17. Lenyomatvételi eljárások rögzített pótlásnál 18. Csonkminta készítés módszerei, anyag és eszköz szükséglete 19. A csonkpreparálás eszközei, a forgácsolás meghajtása, a forgácsoló eszközök anyagai, és a munkafelület jelentősége 20. Mintázat készítés rögzített fogpótlásokhoz, anyag és eszköz szükséglet 21. A részleges kivehető protézis részei 22. A kapcsok típusai, a kapocsberajzolás gyakorlata 23. Lenyomatvétel, minta berajzolás részleges kivehető protézisnél 24. Részleges kivehető fogpótlások odontotechnológiája: mintakészítés, a fémlemez öntése 25. A megtámasztás és az elhorgonyzás általános elvei, eszközrendszere 26. A paralellométer használata, a minta előkészítés gyakorlati lépései 27. A harapási sablon jellemzői, anyagai és készítése 28. Az artikulátorok típusai, a minták begipszelése 29. A harapási magasság meghatározása részleges kivehető fogpótlás esetén 30. A fogfelállítás módszerei, statikus és dinamikus fogfelállítás irányelvei 31. Fogpróba ellenőrzésének szempontjai az artikulátorban 12

15 32. Részleges fogsor készrevitelének lépései, az akrilát feldolgozás lényeges szempontjai 33. Részleges kivehető fogsor készítésének rendelői lépései 34. Részleges kivehető fogsor készítésének laboratóriumi lépései 35. A felső fogatlan állcsont klinikai anatómiája 36. Fogsorjavítás önkötő akriláttal. Az autoplasztikus akrilát feldolgozás hibaforrásai 37. Az alsó fogatlan állcsont klinikai anatómiája 38. Alábélelés orvosi és technikai módszerei 39. Teljes kivehető protézis készítéseinek orvosi és technikai lépései, azok sorrendje: (anatómiai lenyomat, egyéni kanál határainak berajzolása) 40. Egyéni kanál anyagai, jelentősége, készítésének módszerei 41. Funkciós lenyomat lényege, lenyomatvételi anyagok és módszerek 42. Tehermentesítés, fóliázás, annak megvalósítása a funkciós lenyomatvétel alatt, és módszerei a funkciós mintán 43. Centrális reláció meghatározása teljes kivehető fogpótlásnál 44. Irányvonalak jelentősége, műfogak kiválasztása Vizsgafeladatok 1. Teljes borítókorona előkészítés felső moláris fogon 2. Borító homlokzatos koronához előkészítés felső premolaris fogon 3. Homlokzatos koronához előkészítés felső frontfogon 4. Lenyomatvétel, mintakészítés öntött borító koronához 5. Csonk előkészítés akrilát koronához 6. Csonk és győkércsatorna előkészítés, csapos műcsonk direkt mintázás 7. Lenyomatvétel, mintakészítés egybeöntött hídhoz 8. Szekciós minta artikulátorba gipszelése, split-cast technika 9. Harapási sablon befaragása, artikulátorba gipszelése 10. Szekciós mintán egybeöntött híd mintázása borító és homlokzatos koronákkal fémhíd-testekkel 11. Alsó, felső lenyomatvétel részleges lemezes fogpótláshoz mintakészítés, fóliázás 12. Drótkapocs hajlítás (egyszerű drótkapocs) 13. Fóliázás teljes alsó, felső mintán + berajzolás harapási sablonkészítés 14. Fogsortörés javítása 15. Az egyéni kanál határainak berajzolása 16. Kapocstörés javítása 17. Fogbepótlás akrilát alaplemezes fogsorba 18. Protetikai equator meghatározás maradék fogazaton 13

16 Gyógyszertan 1. Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet - Dr. Pintér Erika egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a gyógyszerek hatásmechanizmusának, a szervezetbe történő felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiürülésének általános jellemzői. A központi és perifériás idegrendszerre és neurotranszmissziós folyamatokra ható gyógyszerek. Daganatok kemoterápiájának gyógyszerei. Antimikróbás kemoterápia. Gyógyszerrendelés szabályai. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy célja a gyógyszeres terápiát megalapozó tudásanyag elsajátítása a gyógyszerek hatásmechanizmusán alapuló csoportosítása alapján, általános farmakológiai és receptírási ismeretek elsajátítását követően. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 1 modul: preklinikai félévi 14 ECTS kredit: 3 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 2 félévközi: szóbeli félévi 28 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 42 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OFPGT1 5. szemeszter csak őszi félévben OFABK2, OFAEL2, OFANEA A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Hivatalos tankönyvek és segédletek: Fürst Zsuzsanna: Farmakológia, Medicina, Budapest, 2001 Vizi E. Szilveszter: Humán Farmakológia, Medicina, Budapest, 2002 Általános farmakológia és gyógyszerrendeléstan, (intézeti jegyzet), Pécs, 2003 Ajánlott könyvek és segédletek: Gyógyszer Kompendium 2004, Medimedia, Budapest Rang, H.P./Dale, M.M.: Pharmacology, 5 th edition, Churchill Livingstone, 2003 Formulae Normales (Editio VII.) Medicina, Budapest Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás Hét 1-3 Kolinerg traszmisszió: muszkarin agonisták és antagonisták Kolinészteráz bénítók. A neuromuszkuláris junkcióra ható szerek 4-7 Adrenerg transzmisszió: α és β adrenerg receptor izgatók és bénítók. Adrenerg neuronra ható szerek 8-9 Helyi érzéstelenítők Kemoterápia: szulfonamidok és trimetoprim, β-laktám antibiotikumok, fluorokinolonok, aminoglikozidok és antituberkulotikumok, tetraciklinek, kloramfenikol, makrolidek, klindamicin, metronidazol. Daganatok kemoterápiája. Immunrendszert befolyásoló szerek 14

17 14*2 óra szeminárium Hét 1-3 Recepturai ismeretek: gyógyszertár, nevezéktan, recept részei és formulák. Szilárd, lágy és folyékony gyógyszerformák 4-7 Légzőrendszerre ható szerek. A gyomor-bél traktusra ható szerek Vényírás gyakorlása és konzultációk a hallgatói igények szerint 8-9 Hisztamin és antihisztaminok. Simaizom görcsöt oldó szerek Kemoterápia: fertőtlenítők. Vírus és gomba ellenes szerek A félév elfogadásának kritériumai: TVSz szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: TVSz szerint. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: az előadások és szemináriumok anyaga. A vizsgákra a hallgatónak az általános és részletes gyógyszertan tárgyköréből kell megfelelő tájékozottságot mutatnia. A szóbeli szigorlat előtt a hallgatóknak számot kell adniuk a recepturával kapcsolatos ismereteikről receptek felírásával. A vizsgákra való felkészüléshez az előadások és szemináriumok anyagának, valamint az alábbi könyveknek és segédanyagoknak a tanulmányozása szükséges. Receptírás és tesztvizsga a vegetatív idegrendszeri, helyi érzéstelenítők és kemoterápiás fejezetekből. 15

18 Konzerváló fogászat - Operatív fogászati propedeutika Fogászati és Szájsebészeti Klinika - Dr. Tóth Vilmos egyetemi docens A tematika rövid leírása: a hallgató ismerje meg az operatív fogászat alapkifejezéseit, alapvető módszereit. Gyakorlat keretében készüljön fel a beteganyagon történő operatív beavatkozásokra. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a hallgató ismerje meg és gyakorlatban sajátítsa el az operatív fogászati beavatkozások különböző módszereit. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: preklinikai félévi 28 ECTS kredit: 5 gyakorlat heti 3 félévi 42 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 70 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OFPOFP 5. szemeszter csak őszi félévben OFABK2, OFAEL2, OFANEA A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Robert G. Craig: Restorative Dental Materials, Mosby, 1993 Bánóczy: Cariológia és endodontia, Medicina, 1993 Retorative Dentistry Operative Dentistry Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. hét Az üreg-előkészítés általános szabályai - Dr. Tóth Vilmos A műszerek megragadása, kéztartás - Dr. Tóth Vilmos A gyökérkezelés célja. Klinikai diagnózis. Izolálás. Érzéstelenítés - Dr. Krajczár Károly 2. hét I. oszt. üreg preparálása amalgámtöméshez - Dr. Tóth Vilmos II oszt. üregalakítás amalgám öméshez, a fogak szeparálása - Dr. Tóth Vilmos Az egyes fogak pulpakamra és gyökércsatorna morfológiája - Dr. Krajczár Károly 3. hét A fogorvosi rendelő gépei, a rendelő műszerei, a beteg elhelyezése és az orvos helyzete, a kezelőhelység - Dr. Tóth Vilmos Nomenklatúra, az üregek osztályozása - Dr. Tóth Vilmos A trepanálás során használatos eszközök. Trepanálás az egyes fogaknál - Dr. Krajczár Károly 4. hét III. oszt. üregalakítás kompozit töméshez - Dr. Tóth Vilmos III. oszt. üregalakítás üvegionomer töméshez - Dr. Tóth Vilmos Vitalexstirpatio. A gyökércsatorna-preparálás eszközei. Átöblítéshez használt eszközök és anyagok - Dr. Krajczár Károly 5. hét Kézi cavitas alakító műszerek - Dr. Krajczár Károly Gépi cavitas alakító műszerek - Dr. Krajczár Károly Munkahossz meghatározás. Step-back technika. Anticurvature filing. Point control radiológiai értékelése - Dr. Krajczár Károly 6. hét Matricák, matricafeszítők, zsaluzás - Dr. Tóth Vilmos Izolálás - Dr. Tóth Vilmos Gyökércsatorna szárítása, ideiglenes gyökértömés. Végleges gyökértöméshez használt eszközök és anyagok - Dr. Krajczár Károly 16

19 7. hét V. oszt. üregalakítás - Dr. Tóth Vilmos V. oszt. plasztikus tömések készítésének menete - Dr. Tóth Vilmos Végleges gyökértömés guttapercha laterális kondenzációjával - Dr. Krajczár Károly 8. hét Amalgámtömés készítése - Dr. Tóth Vilmos Kompozit tömés készítése - Dr. Tóth Vilmos Extrahált fog gyökérkezelése - demonstráció - Dr. Krajczár Károly 9. hét Kompozit tömés készítése - Dr. Tóth Vilmos Üvegionomer tömés készítése - Dr. Tóth Vilmos Extrahált fogak anatómiájának tanulmányozása, viaszba ágyazás - Dr. Krajczár Károly 10. hét Plasztikus tömések (szeminárium) - Dr. Tóth Vilmos Üregalakítás I. oszt. fém inlayhez - Dr. Tóth Vilmos Trepanációs cavitas kialakítása egy gyökerű extrahált fogon - Dr. Krajczár Károly 11. hét Üregalakítás II. oszt. fém inlayhez - Dr. Tóth Vilmos Üregalakítás V. oszt. fém inlayhez, inlay mintázó eljárások, anyagok, műszerek - Dr. Tóth Vilmos Gyökércsatorna előkészítés Step-back technikával - Dr. Krajczár Károly 12. hét Direkt inlay mintázások - Dr. Tóth Vilmos Direkt mintázási eljárás lenyomatvétel inlayhez - Dr. Tóth Vilmos Gyökércsatorna előkészítés Step-back technikával. Point controll RTG felvétel - Dr. Krajczár Károly 13. hét Polírozó eszközök, anyagok eljárások - Dr. Tóth Vilmos Slice preparálás - Dr. Tóth Vilmos Gyökértömés guttapercha laterális kondenzációjával - Dr. Krajczár Károly 14. hét 1. Konzultáció 2. Konzultáció 3. Konzultáció 14*3 óra gyakorlat 1. hét Fúróvezetési gyakorlat (fatábla) 2. hét Fúróvezetési gyakorlat (fatábla) 3. hét I. osztályú üreg alakítása alsó 6-os fogba kompozit, majd amalgámtöméshez a) vestibularisan b) occlusalisan II. osztályú üregalakítás alsó 5-ös fogba MO amalgámtöméshez 4. hét II. osztályú üregalakítás felső 6-os MOD, felső 4-es OD kompozit töméshez 5. hét I. és II. osztályú amalgám és kompozit tömés készítése 6. hét ZH III. és IV. osztályú üregalakítás felső 1-es és 2-es fogba kompozit töméshez 7. hét V. osztályú üregalakítás kompozit töméshez felső 3-as és alsó 6-os fogba III., IV. és V. osztályú tömés készítése 8. hét I. osztályú üregalakítás fém inlay-hez alsó 7-es fogba és direkt viasz mintázat készítés Kofferdam izolálás felhelyezése 9. hét II. osztályú MOD üregalakítás fém inlay-hez alsó 4-es fogba, direkt viasz mintázat készítés 10. hét II. osztályú MOD felső 7-esbe, és V. osztályú üregalakítás felső 6-os fogba kompozit inlay-hez, direkt kompozit inlay készítése 11. hét MOD üreg preparálás kerámia inlay-hez kihúzott fogon 12. hét ZH II. osztályú MO üregalakítás felső 7-es fogba kerámia onlay-hez Onlay direkt mintázat kompozitból 13. hét Alginát lenyomat és gipszminta készítése indirekt inlay készítéshez 14. hét Indirekt onlay mintázat készítése Palavit-G-ből Konzultáció Ajánlás: a hallgatók többségének nincs jártassága a fogászati technológiák terén (pl. fogtechnikus), ezért a kívánt cél eléréséhez javasolt az elektív tárgyak köréből további heti három óra gyakorlatot választani. A kötelező és az elektív gyakorlati foglalkozások tematikai és időbeni egyeztetése biztosított. A félév elfogadásának kritériumai: előadásokon való részvétel a TVSz alapján és a gyakorlati anyag elvégzése. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: TVSz szerint 17

20 Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: 1. A fogorvosi rendelő gépei, műszerei 2. A beteg elhelyezése, az orvos helyzete, kezelőegység 3. Nomenklatúra, az üreg osztályozása, az üreg előkészítés általános szabályai 4. Kézi kavitás alakító műszerek 5. Gépi kavitás alakító műszerek 6. Izolálás, zsaluzás 7. I. osztályú üreg preparálása plasztikus töméshez 8. II. osztályú üreg preparálása amalgámtöméshez 9. II. osztályú üreg preparálása kompozit töméshez 10. III. osztályú ürge pureparálása esztétikus töméshez 11. IV. osztályú üreg preparálás kompozit töméshez 12. V. osztályú üreg alakítás 13. Amalgám tömés készítésének lépései 14. Kompozit tömés készítésének lépései 15. Üveg ionomer tömés készítésének lépései 16. Különleges üregalakítás, parapulpális csapok 17. Üregalakítás I. oszt. fém inlayhez 18. Üregalakítás II. oszt. fém inlayhez 19. Üregalakítás kompozit inlayhez 20. A gyökérkezelés célja, Step-back módszer, a gyökércsatorna morfológiája 21. Az endodonciai munkahossz meghatározása, point kontroll 22. A gyökércsatorna szárítása, ideiglenes és végleges gyökértömés készítése Gyakorlati vizsgafeladatok 1. I. osztályú üreg alakítása moláris fogba occlusalisan és vestibularisan amalgámtöméshez, és a tömés elkészítése 2. I. osztályú üreg alakítása moláris fogba occlusalisan és vestibularisan kompozit töméshez, és a tömés elkészítése 3. II. osztályú MO üreg alakítása moláris vagy premoláris fogba amalgámtöméshez, és a tömés elkészítése 4. II. osztályú OD üreg alakítása moláris vagy premoláris fogba amalgámtöméshez, és a tömés elkészítése 5. II. osztályú MOD üreg alakítása moláris vagy premoláris fogba amalgámtöméshez, és a tömés elkészítése 6. II. osztályú MO üreg alakítása moláris vagy premoláris fogba kompozit töméshez, és a tömés elkészítése 7. II. osztályú OD üreg alakítása moláris vagy premoláris fogba kompozit töméshez, és a tömés elkészítése 8. II. osztályú MOD üreg alakítása moláris vagy premoláris fogba kompozit töméshez, és a tömés elkészítése 9. III. osztályú üreg alakítása kompozit töméshez felső front fogba, és a tömés elkészítése 10. IV. osztályú üreg alakítása kompozit töméshez felső front fogba, és a tömés elkészítése 11. V. osztályú üreg alakítása kompozit és amalgámtöméshez, és a tömés elkészítése 12. II. osztályú MO üreg alakítása fém inlay-hez, és viaszmintázat elkészítése 13. II. osztályú OD üreg alakítása fém inlay-hez, és viaszmintázat elkészítése 14. II. osztályú MOD üreg alakítása fém inlay-hez, és viaszmintázat elkészítése 15. I. és V. osztályú direkt kompozit inlay készítése 16. II. osztályú MO direkt kompozit inlay elkészítése moláris vagy premoláris fogba 17. II. osztályú OD direkt kompozit inlay elkészítése moláris vagy premoláris fogba 18. II. osztályú MOD direkt kompozit inlay elkészítése moláris vagy premoláris fogba 19. II. osztály MOD üreg alakítása kerámia inlay-hez, lenyomat alapján minta készítése és mintázat készítése Palavit-G-ből 18

21 Kórélettan 1. Kórélettani és Gerontológiai Intézet - Dr. Székely Miklós egyetemi tanár A tematika rövid leírása: alapvető előfeltételként szükséges az élettani, biokémiai és immunológiai alapjelenségek és összefüggések ismerete; mindezekre a kórélettan oktatása extenzíven épít. A kurrikulum célja az egyes szervek, szervrendszerek (keringés, légzés, haematologia, vese, só/víz és sav/bázis egyensúly) diszfunkcióinak megismertetése, ehhez kapcsolódóan az öröklött és szerzett etiológiai tényezők, a pathogenesis és pathomechanizmus, valamint a kompenzációs/adaptív mechanizmusok és más szervrendszerekkel való interakciók tárgyalásával preklinikai szinten. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az alapozó modul funkcionális tantárgyaira (élettan biokémia immunológia) épített kórélettan hidat kíván képezni a klinikumhoz. A kórélettan kapcsolódik a többi preklinikai tantárgyhoz is amennyiben egy-egy kóros állapot funkcionális paramétereinek időbeli változásával foglalkozik és így a hallgatóknak segítséget ad a patomorfológiai mikrobiológiai és gyógyszertani megközelítéshez is. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 1 modul: preklinikai félévi 14 ECTS kredit: 3 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: kollokvium szeminárium heti 2 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 28 javítóvizsga: írásbeli és szóbeli félévi Σ óraszám 42 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OFPKO1 5. szemeszter csak őszi félévben OFAEL2, OFABK2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Szollár Lajos (szerk.): Kórélettan, 4. kiadás, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001 Szollár Lajos (szerk.): A kórélettan rövid foglalata, 1. kiadás, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005 Székely Miklós: Kórélettan I-II., POTE Egészségügyi Főiskolai Kar, jegyzet, 1997 Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás 1. hét Szívelégtelenség / Az EKG alapjai 2. hét Perifériás keringési elégtelenségek: collapsus keringési shock (definíció fajták és azok okai, fázisai) / Ingerképzési zavarok 3. hét A keringési shock következményei. A coronaria keringés kórélettana / Ingerületvezetési zavarok 4. hét Agyi és pulmonalis keringés kórélettana / Repolarisatios zavarok acut myocardialis infarctus 5. hét Hypertonia / EKG összefoglalás 6. hét Légzés-szabályozás és mechanika kórélettana hypo- és hyperventilatio 7. hét Ventilatio/perfusio aránytalanság az alveolo-capillaris diffusio zavarai légzési elégtelenség 8. hét Restrictiv / obstructiv légzészavar dyspnoe. Cardio-respiratoricus alkalmazkodás izommunkához 9. hét Glomerularis és tubularis funkciók kórélettana. Acut veseelégtelenségek 10. hét Chronicus veseelégtelenség uraemia uraemias coma 11. hét A só-víz háztartás kórélettana. A volumen és az osmoregulatio zavarai 12. hét A sav-bázis egyensúly zavarai. Metabolicus acidosis alkalosis respiratoricus acidosis alkalosis 13. hét A vörösvértest-rendszer kórélettana anaemiák. Polycythaemiák 14. hét Az alvadási rendszer kórélettana. Disseminált intravascularis coagulatio (DIC) 19

22 14*2 óra szeminárium Az előadásokkal párhuzamosan a felmerülő problémák részletes megbeszélése. A félév elfogadásának kritériumai: részvétel az előadásokon és szemináriumokon, legfeljebb 3 heti hiányzás és minimum 50%-os eredmény a 2 félévközi teszten. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a vonatkozó témában írt minimum 50%-os teszt. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Az előadások anyaga, valamint a szemináriumokon tárgyalt témák képezik a vizsgakövetelmények alapját, mivel az új tankönyvek sem tartalmazzák a kurrikulumban szereplő összes témát a megkívánt részletességgel, ill. szemléletmóddal. Vizsgakérdések Cardiovascularis adaptáció izommunkához egészséges és károsodott szívű emberben Szívelégtelenség okai, formái A szívelégtelenség (bal- és jobb-szívfél) előrefelé mutató jelei A szívelégtelenség (bal- és jobb-szívfél) hátrafelé mutató jelei Magas perctérfogattal járó szívelégtelenség Collapsus vasovagalis syncope és más eszméletvesztéssel járó keringési zavarok A keringési shock fogalma, osztályozása. A kialakulás kórélettana, fázisai és a mikrocirkuláció jellegzetességei Hypovolaemiás shock okai, haemodynamikája Cardiogen shock okai, haemodynamikai jellemzői Megoszlási shock okai, haemodynamikai jellemzői A shock szervi manifesztációi Coronaria keringés és elégtelensége. Kockázati tényezők Acut myocardialis infarctus pathomechanizmusa és következményei Krónikus ischaemiás szívbetegség mechanizmusai, megjelenése és következményei Az agyi keringés szabályozása és kóros eltérései. Agyi hypoxia, ischaemia, stroke A splanchnicus keringés jellegzetességei és kóros eltérései Kisvérköri keringés jellegzetességei. Kisvérköri hypertonia Hypertonia betegség fogalma, osztályozása, általános kórélettana. Életkor és vérnyomás Hypertonia és a vese (kétoldalú kapcsolat) Hypertonia és a mellékvese Essentialis hypertonia etiológiai tényezői és jellemzői A hypertonia betegség következményei Az ingerképzés zavarai Az ingerületvezetés zavarai Kóros repolarisatio (primer és secunder acut és chronicus) Az acut myocardialis infarctus EKG jellegzetességei Kóros légzésmechanika: jellegzetességei és paraméterei A légzés szabályozásának zavarai. Alvási apnoe syndroma A légzés munkája. A rugalmas ellenállás eltérései, restrictiv légzészavarok A légúti ellenállás eltérései és ezek következményei. Chronicus obstructiv tüdőbetegség (COPD) okai, következményei. Emphysema Alveolaris hypoventilatio okai és következményei Acut és chronicus alveolaris hyperventilatio Eloszlási zavarok a tüdőben (V/Q): okok, következmények Az alveolo-capillaris diffusio zavarai Teljes és részleges légzési elégtelenség 20

23 Oxygen-transport zavarai (Hb-pathiák, CO-mérgezés, met-hb). Hypoxiák formái, mechanizmusa, kompenzálási lehetőségek. Cyanosis Dyspnoe Az anaemiák formái, általános kórélettana és következményei Hiányanaemiák Haemolyticus anaemiák Polycythaemiák Thrombocyta és vascularis eredetű vérzékenységek Congenitalis és szerzett coagulopathiák Thrombosisok: okok, következmények Disseminalt intravascularis coagulatio (DIC) Granulocyták szerepe gyulladásos folyamatokban A glomerularis filtratio pathophysiologiája Tubularis funkciók kóros változásai Proteinuriák Hyposthenuria, asthenuria, osmoticus diuresis Chronicus veseelégtelenség okai, kórélettani jellemzői, progressziója Uraemiás anyagcserezavar, szervi működések zavarai uraemiában Uraemiás coma Acut veseelégtelenségek A ph-zavarok kompenzálása (plazma és intracellularis pufferek, légzés, vese) és zavarai Metabolicus acidosisok okai, kompenzálása és következményei Metabolicus alkalosisok okai, kompenzálása és következményei Respiratoricus acidosis és alkalosis: okok, kompenzálás, következmények A volumen-reguláció mechanizmusai és zavarai. Az extracelluláris tér csökkenésével járó állapotok és következményeik Az extracelluláris tér növekedésével járó állapotok okai, mechanizmusai és következményei Hyperosmolaritas, hypertonicitas. Formák, okok, következmények Hypotonicitas: pathogenesis és következmények A káliumanyagcsere zavarai. Hypokalaemia és hyperkalaemia 21

24 Orvosi és orális mikrobiológia 1. Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet - Dr. Pál Tibor egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a tantárgy megismerteti a hallgatókkal a mikrobák morfológiáját, élettanát, a sterilezés és dezinficiálás módszereit, az antimikrobás kezelés alapelveit és az alkalmazott szereket. Tárgyalja a gazda-mikroba kölcsönhatásokat, a pathogenitásban fontos szerepet játszó virulencia faktorokat, a gazdaszervezet védekező mechanizmusait, a megelőzés lehetőségeit. A részletes rész a különböző kórokozó kategóriák képviselői által okozott fertőzések mikrobiológiai vonatkozásait tárgyalja. Hangsúlyozottan foglalkozunk a szájüreg és fogak megbetegedéseiben szerepet játszó mikroorganizmusokkal, ide értve a normál mikrobiota összetételét és részvételét a pathológiás folyamatokban. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az oktatás célja az orvosi és orális mikrobiológia azon ismereteinek átadása a hallgatóknak, amelyek a stomatológiai és stomatológiai vonatkozással bíró más szervrendszeri megbetegedések kórfejlődésének és klinikumának megértéséhez szükségesek. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 3 modul: preklinikai félévi 42 ECTS kredit: 5 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: írásbeli vagy szóbeli félévi Σ óraszám 70 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OFPMI1 5. szemeszter csak őszi félévben OFAEL2, OFABK2, OFANEA A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Gergely L.: Orvosi Mikrobiologia, Alliter Kiadó, Budapest, 2003 Szabó B.: Mikrobiológia fogorvostan hallgatóknak, jegyzet, DTE ÁOK Általános és részletes mikrobiológia fogorvostan hallgatóknak, jegyzet, PTE ÁOK Mikrobiológiai gyakorlatok, jegyzet, PTE ÁOK Falus A.: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai, Semmelweis Kiadó, 1996 Foglalkozások témája és oktatója: 14*3 óra előadás 1. Bevezetés, a mikrobiológia tárgya 2. A mikrobák morfológiája és szerkezete 3. A mikrobák morfológiája és szerkezete 4. A mikrobák fiziológiája 5. A mikrobák fiziológiája 6. Sterilezés, dezinficiálás 7. Sterilezés, dezinficiálás 8. Chemotherápia 9. Chemotherápia 10. Chemotherápia 11. Chemotherápia 12. Mikrobiális genetika 13. Mikrobiális genetika 14. Pathogenitás, infekció 22

25 15. Pathogenitás, infekció 16. Fertőző betegségek immunológiája I. 17. Fertőző betegségek immunológiája II. 18. Fertőző betegségek immunológiája 19. Vakcinológia, védőoltások 20. Fertőző betegségek immunológiája 21. Fertőző betegségek immunológiája 22. Gennykeltők 23. Gennykeltők 24. Gennykeltők 25. Aerob és anaerob spórások 26. Aerob és anaerob spórások 27. Bélbaktériumok 28. Bélbaktériumok 29. Bélbaktériumok 30. Mycobacteriumok 31. Légúti kórokozók 32. Légúti kórokozók 33. Zoonosisok kórokozói 34. Spirochaeták 35. Rickettsiák, Chlamydiák, Mycoplasmák 36. Virológia 37. Virológia 38. Virológia 39. Virológia 40. Virológia 41. Mikológia 42. Parazitológia 43. Normál szájflórája 44. Cariogenezis 45. Periodontitis, parodontosis 46. A szájüregi nyálkahártya fertőzései 47. A szájüreg mély szöveteinek fertőzései 48. A szájüreg normál mikrobiotájának és fertőzéseinek szerepe más szervrendszerek megbetegedéseiben 14*2 óra gyakorlat 1-4. Laboratóriumi rendszabályok, mikroszkópizálás 5-8. Mikrobiológiai vizsgálómódszerek: tenyésztés, antibiotikum érzékenység vizsgálata Mikrobiológiai vizsgálómódszerek: biokémiai, molekuláris biológiai és szerológiai módszerek Enterális és húgyúti fertőzések kórokozóinak diagnosztikája Légúti kórokozók és gennykeltők és liquor diagnosztikája, haemocultura Anaerob fertőzések kórokozóinak diagnosztikája Orális mikrobiológiai gyakorlatok A félév elfogadásának kritériumai: TVSZ szerint. A mikrobiológia oktatása előadások és gyakorlatok keretében történik. Az intézet ragaszkodik a gyakorlatokon való aktív részvételhez, mivel a mikrobiológiai vizsgálati anyagok vételéhez és kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek csak ott sajátíthatók el. Az Intézet fenntartja magának a jogot, hogy a hallgatók felkészültségéről a gyakorlati foglalkozásokon szóbeli kérdésekkel, vagy írott tesztek formájában tájékozódjon. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: mivel csak egy fogorvostan hallgató csoport van, a gyakorlatról való távolmaradás más csoport gyakorlatán való részvétellel nem pótolható. Igazolással indokolt esetben (pl. több hétig tartó betegség) pótlás egyéni egyeztetés alapján lehetséges. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: A szemeszter végén a fogorvostan hallgatók írásbeli kollokviumot tesznek orális és orvosi mikrobiológiából. A vizsga tárgya a félév során az előadásokon és gyakorlatokon elhangzott ismeretek összessége. Fontos, hogy a szükséges ismeretek gyakran nem lelhetők fel tankönyvekben, illetve kézikönyvekben. 23

26 Szóbeli vizsgára való jelentkezést csak olyan hallgatótól fogadunk el, aki írásbeli vizsgán már megjelent és a vizsgalapokat ki is töltötte. Írásbeli vizsgára történt feliratkozás és meg nem jelenés ez alól felmentést nem ad. További vizsga mind írásbeli, mind szóbeli vizsga formájában teljesíthető. Vizsgatételek Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll. A szóbeli vizsga kérései az alábbiak: 1. A baktériumok esszenciális és járulékos sejtalkotói 2. A bakteriális citoplazma és maganyag szerkezete 3. A baktériumok belső membránjának szerkezete és funkciói 4. A gram negtív sejtburok szerkezete 5. A lipopoliszaharida molekula szerkezete 6. A bakteriális fimbriák (pilusok) 7. A baktériumok tokjának és sejten kívüli anyagának összetétele 8. A baktériumok endospórája, a sporuláció és germináció, a spórák járványtani jelentősége 9. A baktériumok növekedési görbéje 10. A baktériumok osztódása, a generációs idő 11. Genotípus és fenotípus 12. Baktérium-konjugáció 13. A plazmidok általános tulajdonságai 14. Pathogenitás és virulencia, virulencia faktorok 15. Az endotoxin biológiai hatásai, az endotoxin shock 16. Az exotoxinok tulajdonságai, szerkezetük, szerepük, hatásmódjuk (példákkal) 17. Enzimek, mint virulencia faktorok (példákkal) 18. Az extracelluláris anyag és tok virulenciában betöltött szerepe (példákkal) 19. A biofilm jelentősége a pathogenitásban és therápiában 20. A dezinficiálást és sterilizálást befolyásoló tényezők 21. Antiszepszis és aszepszis az orvosi gyakorlatban 22. Sterilizálás száraz hővel 23. Sterilizálás nedves hővel (gőzzel) 24. Dezinficiálás savakkal és lúgokkal 25. Dezinficiálás alkoholokkal és alkiláló szerekkel 26. Dezinficiálás halogénekkel 27. Dezinficiálás ezüst sókkal 28. Dezinficiálás oxidáló anyagokkal 29. Sterilizálás gázokkal és sugárzással 30. A bőr és a kéz dezinficiálása 31. Exkrétumok dezinficálására szolgáló vegyszerek 32. A mikroba-ellenes therápia laboratóriumi ellenőrzése 33. Antibiotikum rezisztencia, mechanizmus, genetikai kód 34. Az anti-mikrobás szerek kombinálása 35. Sulphonamidok, Trimethoprim 36. Quinolonok 37. Penicillinek 38. Cephalosporinok 39. Carbapenemek 40. Aminoglycosidok 41. Chloramphenicol és Tetracyclinek 42. Macrolide antibiotikumok 43. Polypeptide antibiotikumok 44. Gombaellenes szerek 45. A bakteriológiai diagnosztika általános sémája 46. Egyszerű és differenciáló festések a mikrobiológiai diagnosztikában 47. A baktériumok tenyésztése diagnosztikai céllal 48. Biokémiai reakciók a baktériumok azonosításában 49. A baktériumok szerotipizálásának jelentősége és módszerei 50. Mukózális immunitás, siga 51. A placentán keresztül, illetve a kolosztrum és anyatej révén kialakuló maternális immunitás 52. A makrofágok szerepe a pathogének elleni védekezésben (fagocitózis, respirációs burst, oxygén gyökök, makrofág aktiváció, antigén prezentáció, fagocita defektusok) 24

27 53. A T sejtes válasz a pathogének elleni védekezésben (antigén prezentáció, az antigén felismerése a TCR által, T sejt repertoár, a helper és cytotoxikus T sejtes válasz jellemzői) 54. A B sejtek szerepe a pathogének elleni védekezésben (az antigén felismerése, thymus dependens és independens aktiváció, bakteriális szuperantigének, T-B kooperáció, az MHC szerepe, B sejtes memória és repertoár) 55. Védekezés a vírusok ellen (fizikai határok, interferon, fagocitózis, NK aktivitás, komplement, humorális és sejt-közvetített immunitás, a vírusok immunitást megkerülő stratégiái) 56. Védekezés a baktériumok ellen (fizikai határok, a szekrétumok védőhatása, fagocitózis, gyulladás, opszonizáció, védőhatású antibakteriális antitestek, toxin neutralizáció, az adhézió gátlása, intracelluláris baktériumok) 57. A passzív immunizálás szerepe a megelőzésben és therápiában 58. Aktív immunizálás, a vakcinák osztályozása az antigén természete szerint 59. Kötelező és nem kötelező védőoltások, utazók számára javasolt vakcinák 60. Az anafilaxiás reakció mechanizmusa, atópia, IgE tesztek 61. Citotoxikus reakciók 62. Immun-komplex reakciók 63. Késői túlérzékenységi reakciók, granulómás reakciók, a késői típusú túlérzékenység kimutatása 64. Fertőzésekhez kapcsolódó autoantitestek és autoallergiás betegségek 65. Akut fázis reakciók és homeosztázis, az akut fázis reakciók mechanizmusa 66. Staphylococcus fertőzések 67. Streptococcus pyogenes 68. Streptococcus pneumoniae 69. A "Streptococcus viridans" csoport, szerepük a cariogenezisben 70. Endocarditis lenta és bakteriológiai diagnózisa 71. Streptococcus agalactiae és Enterococcus faecalis 72. Neisseria gonorrhoeae 73. Neisseria meningitis 74. Enteropathogén (EPEC), Enterotoxikus (ETEC) és Enterohemorrágiás (EHEC) Escherichia coli 75. Bacilláris vérhas 76. Hastífuszt okozó Salmonellák 77. Salmonella gastroenteritis 78. Yersinia enterocolitica, Yersinia pestis és Y. pseudotuberculosis 79. Extraintestinális Escherichia coli fertőzések 80. Proteus és Klebsiella 81. Campylobacter, Helicobacter 82. Vibrio 83. Pseudomonas aeruginosa 84. Haemophilus influenzae, H. parainfluenzae 85. Bordetella pertussis 86. Brucella, Francisella 87. Legionella 88. Bacillus anthracis, Bacillus cereus 89. Gázgangrénát okozó Clostridiumok 90. Clostridium tetani 91. Clostridium botulinum, C. difficile 92. Corynebacterium diphtheriae 93. Mycobacterium tuberculosis és M. bovis 94. Mycobacterium leprae és egyéb mycobacteriumok 95. Treponema pallidum 96. Borrelia 97. Leptospira 98. Bacteroides, Fusobacterium és Veillonella fertőzések 99. Rickettsia és Chlamydia 100. Mycoplasma 101. Opportunista fertőzések, predisponáló tényezők 102. Iatrogén fertőzések 25