A fenntartható vidékfejlesztés alapjai

Átírás

1 Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság. (Vidéki Térségek Európai Kartája, 1996) A fenntartható vidékfejlesztés alapjai A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdaság Hazai helyzetkép Az európai agrár- és vidékpolitika változása A vidék nép-párti jövőképe Célok és teendők A keret: a Nemzeti Vidékstratégia ( )

2 A háttér értékek és érdekek ütközése Nemzetek, helyi közösségek modern kori biztonsága város-vidék kapcsolatok élelmezési és élelmiszerbiztonság; víz, energiaellátás biztonsága; környezetbiztonság; Természeti erőforrások, rendszerek állapota, használata és birtoklása vízbázisok, ökológiai rendszerek Kinek a kezében? Milyen állapotban? energiahordozók, ásványkincsek a termőföld használat 80% mező- és erdőgazdaság meghatározó Érdekütközések D. Korten modern két-pártiság Globális tőke + helyi rezidensek érdekei Helyi közösségek + környezet érdekei és értékei Állam a harmadik szereplő szuverenitás fogság vagy dezertálás A korrupció új szintje az állam belakása A földspekuláció alapja Élelmiszerpiaci kilátások erőforrás-birtoklás monopolhelyzet profit Földpiac liberalizáció földár 5-50-szeres különbség profit A földhöz kötődő agrár- és vidékfejlesztési támogatások példák

3 A legnagyobb 6 érdekeltség agrár- és vidékfejlesztési támogatásainak növekedése a as időszakban Agrárérdekeltség (cégháló) /személy (tulajdonos) (1) Agrártámogatások (millió Ft) (2) 2011 (3) 2013 (4) összesen (3+4) Növekedés (%) 2013/2011 (6) 1. Nyerges Zsolt Simicska Lajos (Mezort-csoport) ,7 2. Csányi Sándor (Bonafarm-csoport) ,9 3. Leisztinger Tamás (Forrás-csoport) ,3 4. Mádl István (Agroprodukt-csoport) ,3 5. Dorogi Árpád-Helmut Gsuk-Zászlós Tibor (GSD-csoport) ,7 6. Kárpáti László-Harsányi Zsolt-Délity József (KHD-csoport, Hód-Mezőgazda Zrt.) ,0 Összesen ,9

4 A legnagyobb 6 érdekeltség támogatott területének növekedése a as időszakban Agrárérdekeltség (cégháló) /személy (tulajdonos) (1) Támogatott terület (ezer ha) (2) (3) (4) Növekedés (%) 2013/2011 (5) 1. Nyerges Zsolt Simicska Lajos (Mezort-csoport) 14,70 23,17 57,6 2. Csányi Sándor (Bonafarm-csoport) 16,84 20,73 23,1 3. Leisztinger Tamás (Forrás-csoport) 11,97 23,75 98,4 4. Mádl István (Agroprodukt-csoport) 5, ,7 5. Dorogi Árpád Helmut Gsuk Zászlós Tibor (GSD-csoport) 7,66 13,96 82,2 6. Kárpáti László Harsányi Zsolt Délity József 2,10 10,13 382,3 (KHD-csoport, Hód-Mezőgazda Zrt.) Összesen 58,37 103,04 76,5 4

5 A háttér értékek és érdekek ütközése Nemzetek, helyi közösségek modern kori biztonsága város-vidék kapcsolatok Természeti erőforrások, rendszerek állapota és birtoklása Érdekütközések D. Korten modern kétpártiság A földspekuláció alapja A legnagyobb agrár-tőkeérdekeltségek keletkezése és viselkedése példák Az állami gazdaságok privatizációja a nemzeti vagyon széthordása 5

6 Kétoldali privatizációs példák az állami gazdaságok széthordásának hullámai közül 2001: 1. Orbán kormány 12 gazdaság (a népnyelvben - piszkos 12 ) Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt., Pápa, Mádl István Agroprodukt csoport Dalmandi Mezőgazdasági Zrt., Dalmand Csányi Sándor Bonafarm csoport Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt., Cegléd, Nyerges Zsolt, Simicska Lajos Mezort csoport Gödöllői Tangazdaság Zrt., Kartal, Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Zrt., Herceghalom, Hidasháti Mezőgazdasági Zrt., Murony, Lajta-Hansági M.g. Term., Ker. és Szolg. Zrt., Mosonmagyaróvár, Nyerges Zsolt, Simicska Lajos Mezort csoport Mezőfalvi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt., Mezőfalva, Dorogi Á., H. Gsuk, Zászlós T. GSD csoport Sárvári Mezőgazdasági Zrt., Sárvár, Nyerges Zsolt, Simicska Lajos Mezort csoport Szarvasi Agrár Zrt., Szarvas, Szombathelyi Tangazdaság Zrt., Szombathely, Nyerges Zsolt, Simicska Lajos Mezort csoport Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt., Törökszentmiklós. 2003: Medgyessy kormány 9 gazdaság Abaúji Charolais Mezőgazdasági Zrt., Léh Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt., Szolnok-Alcsisziget Lisztinger Tamás Forrás csoport Bácsalmási Agráripari Zrt., Bácsalmás Bólyi Mezőgazdasági Zrt., Bóly Csányi Sándor Bonafarm csoport Enyingi Agrár Zrt., Enying Hód-Mezőgazda Zrt., Hódmezővásárhely, Kárpáti L., Harsányi Zs., Délity J. KHD-Invest csoport Komáromi Mezőgazdasági Zrt., Komárom Lisztinger Tamás Forrás csoport Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Zrt., Mezőhegyes Szerencsi Mezőgazdasági Zrt., Szerencs

7 A háttér értékek és érdekek ütközése Nemzetek, helyi közösségek modern kori biztonsága város-vidék kapcsolatok Természeti erőforrások, rendszerek állapota és birtoklása Érdekütközések D. Korten modern kétpártiság A földspekuláció alapja A legnagyobb agrár-tőkeérdekeltségek keletkezése és viselkedése példák Az állami gazdaságok privatizációja a nemzeti vagyon széthordása Földigény + támogatásigény Alapanyagot nem itthon vásárol pl. dioxin-botrány Nem foglalkoztat pl. Csípőtelek csodafarm Igyekszik a közteherviselést elkerülni pl. CSIM Pte. Ltd. Szingapúr

8

9 A háttér értékek és érdekek ütközése Nemzetek, helyi közösségek modern kori biztonsága város-vidék kapcsolatok Természeti erőforrások, rendszerek állapota és birtoklása Érdekütközések D. Korten modern kétpártiság A földspekuláció alapja A legnagyobb agrár-tőkeérdekeltségek keletkezése és viselkedése példák Állam hova áll? Stratégiai partnerség kivel? kkv-k, családok, helyi közösségek tőke Törvényhozási példák o o Alaptörvény földügyi módosítása Földforgalmi törvény o Agrárkamarai törvény Állami földbérleti rendszer feudum hűbéri birtokadományozás

10 Az állami földbérleti pályázatok állása ( ) Pályázat állapota Pályázatszám (db) összes (ha) Földterület átlag (ha/pályázat) összes (AK) Földérték átlag (AK/ha) Eredményes , ,8 - NPI , ,1 - NFA , ,4 Eredménytelen , ,6 Visszavont , ,4 Folyamatban , ,9 - NPI , ,2 - NFA , ,7 Összesen , ,4

11 A nyertes érdekeltségek és jellemzőik méretkategóriák szerinti megoszlása (osztálygyakoriság, %) ( )

12 A 100 ha fölötti állami földterület bérleti jogához jutott 235 nyertes érdekeltség aránya (%)

13 A 20 ha alatti állami földterület bérleti jogához jutott 940 nyertes érdekeltség aránya (%)

14 A pályázati úton több mint ha állami földbérlethez jutott érdekeltségek (részlet a nyertesek listájának elejéről január 1-i időkeresztmetszet) Érdekeltségek/ székhely/lakhely Megye Elnyert birtoktest földérték terület db AK ha 1. Csákvári Mg. Zrt. vezérkara és családtagjaik Fejér Antalffyék (4): Csákvár, Budapest Fejér Zimmermannék (4): Székesfehérvár Fejér Makra: Csákvár Fejér Tarjányi dr.: Székesfehérvár Fejér Gorzsai cégcsoport: Hódmezővásárhely Csongrád Gorzsai Mezőgazdasági Zrt Csongrád Gorzsai Takarmánytermelő Kft. Csongrád Gorzsai Paprika Szövetkezet Csongrád Mészáros Lőrinc és családja: Felcsút Fejér Búzakalász 66 Kft. Fejér Mészáros János Fejér Mészáros Beatrix Fejér Héjja Testvérek Kft.: Csongrád Csongrád

15 A pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel 30 db-nál több állami birtoktestet bérlő kedvezményezettek gazdasági forma szerinti megoszlása A megbízottak gazdálkodási formája Megbízottak Birtoktestek száma aránya száma aránya (db) (%) (db) (%) - Részvénytársaság (Rt.) 23 21, ,2 - Korlátolt felelősségű társaságok (Kft.) 48 44, ,3 - Betéti társaságok (Bt.) 1 0,9 42 0,7 Gazdasági társaságok összesen 72 66, ,2 Szövetkezetek összesen 15 13, ,4 Társas vállalkozások mindösszesen 87 79, ,6 Magánszemélyek, egyéni gazdaságok összesen 22 20, ,4 A 30 biroktest fölötti megbízottak mindösszesen , ,0

16 A háttér értékek és érdekek ütközése Nemzetek, helyi közösségek modern kori biztonsága város-vidék kapcsolatok Természeti erőforrások, rendszerek állapota és birtoklása Érdekütközések D. Korten modern kétpártiság A földspekuláció alapja A legnagyobb agrár-tőkeérdekeltségek keletkezése és viselkedése példák Állam hova áll? Stratégiai partnerség kivel? kkv-k, családok, helyi közösségek tőke Törvényhozási példák Állami földbérleti rendszer feudum hűbéri birtokadományozás Agrár- és vidéktámogatási rendszer EU redisztribúció 30 ha alattiaknak magyar agrártámogatási reform ha kommunikációs trükk o o o állattartóknak nagybirtok szakosított telepein 65-85% ugyanazoknak vissza+fejlesztési források az elvonás 2,5x-ese vissza kommunikáció nincs összeszámítás (Fftv.) szétírás tulajdonosoktól, rokonoktól, dolgozóktól bérelt föld nincs bejelentési kötelezettség sem (Fftv.) bérbeadó veheti fel a támogatást tényleges birtokméret nem tudható

17 A háttér értékek és érdekek ütközése Nemzetek, helyi közösségek modern kori biztonsága város-vidék kapcsolatok Természeti erőforrások, rendszerek állapota és birtoklása Érdekütközések D. Korten modern kétpártiság A földspekuláció alapja A legnagyobb agrár-tőkeérdekeltségek keletkezése és viselkedése példák Állam hova áll? Stratégiai partnerség kivel? kkv-k, családok, helyi közösségek tőke Törvényhozási példák Állami földbérleti rendszer feudum hűbéri birtokadományozás Agrár- és vidéktámogatási rendszer EU redisztribúció 30 ha alattiaknak magyar agrártámogatási reform ha kommunikációs trükk Települések, önkormányzatok támogatás zöme a legnagyobbakhoz példa: önkormányzati hitelkonszolidáció

18 Az önkormányzati hitelkonszolidációra fordított Mrd Ft település-típusonkénti megoszlása (%) 7,3% 26,9% 33,9% Bp mjv város falu 31,9% (Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, szeptember 7. nyomán)

19 Lakosonkénti átvállalt adósság a különböző településtípusokon (eft/fő) Településtípus Átvállalt adósság ezer Ft/lakos Budapest 185,7 Megyei jogú városok (23) 185,0 Városok (322) 130,0* Községek (2.831) 38,8** Átlag 130,6 Megjegyzés -*: Nem érintett 28 város, - **: Nem érintett falu (Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, szeptember 7. nyomán)

20 A háttér értékek és érdekek ütközése Nemzetek, helyi közösségek modern kori biztonsága város-vidék kapcsolatok Természeti erőforrások, rendszerek állapota és birtoklása Érdekütközések D. Korten modern kétpártiság A földspekuláció alapja A legnagyobb agrár-tőkeérdekeltségek keletkezése és viselkedése példák Állam hova áll? A kibontakozó jövőkép Dél-Amerika A társadalom kettészakadása elviselhetetlen különbségek, gettósodás Bezárkózó, védekező multi-milliárdos elit kívül rekedt, nyomorgó milliók Romló köz-, környezet-, élelmezési és élelmiszerbiztonság feszültségek, lázadások vagy elvándorlás karhatalmi kérdésként nem oldható meg Elkerülése a mohó zsákmányszerzők megfékezése gazdaállat parazita (Bogár)

21 A háttér értékek és érdekek ütközése Nemzetek, helyi közösségek modern kori biztonsága város-vidék kapcsolatok Természeti erőforrások, rendszerek állapota és birtoklása Érdekütközések D. Korten modern kétpártiság A földspekuláció alapja A legnagyobb agrár-tőkeérdekeltségek keletkezése és viselkedése példák Állam hova áll? A kibontakozó jövőkép Dél-Amerika A vidék, a falu, a helyi közösségek fejlődéséhez változtatás kell A közösségek államának visszavétele ökoszociális piacgazdaság korlátok beavatkozó állam

22 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei A vidék gerince a mezőgazdaság agrár-stratégiaváltás Nem akármilyen mg. agrobiznisz agrikultúra : harmóniában a természettel A környezet, az agrárium és a vidék kölcsönös egymásrautaltsága

23 A környezet, az agrárium és a vidék kölcsönös egymásrautaltsága környezeti adottság gazdálkodási mód, intenzitás környezetbiztonság környezetminőség termékminőség élelmiszerbiztonság életminőség

24 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei A vidék gerince a mezőgazdaság agrár-stratégiaváltás Nem akármilyen mg. agrobiznisz agrikultúra A környezet, az agrárium és a vidék kölcsönös egymásrautaltsága A mezőgazdaságtól elvárt teljesítmények egészséges és biztonságos élelmiszerek és egyéb termékek előállítása; a meg nem újítható nyersanyagok és energia takarékos felhasználása; a talajt, vizeket, levegőt érintő környezetterhelés csökkentése; a kulturtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása; a vidék kulturális és agrikulturális értékeinek megőrzése; munkalehetőség és elfogadható jövedelem biztosítása a lehető legtöbb ember számára.

25 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei A vidék gerince a mezőgazdaság agrár-stratégiaváltás Nem akármilyen mg. agrobiznisz agrikultúra A környezet, az agrárium és a vidék kölcsönös egymásrautaltsága A mezőgazdaságtól elvárt teljesítmények A többfunkciós agrármodell környezet- és tájgazdálkodás kettős szerep: döntően a piac által szabályozott termelési feladatok ellátása, amelyek o o minőségi élelmiszerek előállításán túl nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyersanyagok, energiaforrások, stb.) előállítását is egyre inkább magukba foglalják, a körzettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos, nem importálható közjavakat előállító társadalmi szolgáltatások, azaz o o környezeti, ökológiai valamint foglalkoztatási, szociális és (agri)kulturális feladatok ellátása. Az iparszerű mezőgazdaság erre nem képes együgyű többfunkciós

26 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Jellemzői A tér egyéb (biológiai és társadalmi élettér) szerepeinek rovására figyelmét kizárólag a termelési feladatokra irányítja. Koncentrációra és centralizációra törekszik (pl. Alföldet egy táblába), méretökonómia hatékonyság. A teret alakítja a feladathoz, és nem a tér adottságaihoz keres illeszkedő tevékenységeket (pl.: nem mg. síkvidéki vízi erőmű, a folyók megfordítása, mg. gumipitypang Zalában).

27 Táj és tér (alkalmasság, funkciók, használat) Tájhasználati alapstratégiák Függetlenedő technokrata (ipari) logika átalakítás (pl. síkvidéki vízi erőmű, a folyók megfordítása, gumipitypang Zalában), kikapcsolás Beavatkozás Igény Adottság Gazdálkodási rendszere iparszerű, energia-intenzív, monokultúrás mezőgazdaság o egy-ügyű, gazdasági növekedés-orientált; o egydimenziós hatékonyság (pl. Alföld egy táblába), versenyképesség; o tőkebefektetők érdekei szerinti kirabló, profitmaximalizáló Dél-Amerika

28 Táj és tér (alkalmasság, funkciók, használat) Tájhasználati alapstratégiák Függetlenedő technokrata (ipari) logika átalakítás, kikapcsolás Alkalmazkodó környezet- és tájgazdálkodási logika illeszkedés + gyüttműködés Igény Beavatkozás Adottság Gazdálkodási rendszere természetszerű, minőségi, foglalkoztató mezőgazdaság o o o többdimenziós, fenntartható, fejlődésorientált; összhatékonyság ökoszociális hasznok, károk közjó; helyi környezet, gazdaság, társadalom érdekei, értékei szerinti

29 Térhasználati stratégiák térfunkció-eloszlása

30 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Jellemzői A tér egyéb (biológiai és társadalmi élettér) szerepeinek rovására figyelmét kizárólag a termelési feladatokra irányítja. Koncentrációra és centralizációra törekszik (pl. Alföldet egy táblába), méretökonómia hatékonyság. A teret alakítja a feladathoz, és nem a tér adottságaihoz keres illeszkedő tevékenységeket (pl.: nem csak mg. síkvidéki vízi erőmű, a folyók megfordítása, mg. gumipitypang Zalában). Alaptörekvése a függetlenedés, mesterséges szabályozás, a természeti erőforrások fokozatos kicserélése (helyettesítése) mesterséges erőforrásokkal (pl.: irányított növénytáplálás a növénytápláló talaj, mint élő rendszer). Mindezekkel összefüggésben rohamos mesterséges ipari eredetű erőforrás ráfordítás-növelés kíséri beszállító iparok érdekei által vezérelt mg.

31 A mű- és szerves trágya felhasználás Magyarországon Időszak Szántó + kert + gyümölcsös + szőlő Műtrágyahatóanyag-felhasználás 1000 t/év kg/ha/év Szervestrágya felhasználás Szervestrágyázott terület aránya millió ha N P K NPK NPK millió t/év t/ha/év % , ,2 30,0 5,04 25, , ,9 26,5 4,49 21, , ,0 25,7 4,39 20, , ,3 21,5 3,74 18, , , ,64 13, , ,4 22,0 3,91 13, , ,5 14,6 2,62 7, , ,2 14,3 2,65 7, , ,7 15,3 2,92 7, , ,1 13,0 2,48 6, , ,6 6,3 1,25 3, , ,5 2,1 0,43 1, , ,3 2,1 0,44 1, , ,1 3,0 0,63 1,5

32 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Jellemzői Eredményei A terméktömeg valamint a termésátlag az iparosítás fő időszakában, 1960 és 1985 között megtöbbszöröződött.

33 A gabonafélék termésátlagának változása Magyarországon

34 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Jellemzői Eredményei A terméktömeg valamint a termésátlag az iparosítás fő időszakában, 1960 és 1985 között megtöbbszöröződött. A relatív termésingadozás - éppen a termésátlagok rohamos növekedése következtében - jelentősen csökkent.

35 A búza és a kukorica országos termésátlagának szélső értékei (Bocz et al. és Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek adatai alapján) Évek Búza Kukorica t/ha termésingadozás t/ha termésingadozás ,90-1,59 51 % 0,92-2,07 77 % ,10-1,66 41 % 1,20-2,29 63 % ,57-2,71 53 % 2,03-3,79 60 % ,07-4,76 43 % 3,54-5,40 42 % ,00-5,44 31 % 5,47-6,86 23 % ,05 5,19 53 % 3,50 6,71 65 %

36 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Jellemzői Eredményei A terméktömeg valamint a termésátlag az iparosítás fő időszakában, 1960 és 1985 között megtöbbszöröződött. A relatív termésingadozás - éppen a termésátlagok rohamos növekedése következtében - jelentősen csökkent. Bérmunka Rendszeres jövedelem Kezdeti anyagi gyarapodás, jólét ( jól-lét!) kíséri. A különböző üzemi formák (nagyüzem, kisüzem, háztáji) sajátos együttműködése valósult meg.

37 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Jellemzői Eredményei Problémái, kockázatai: a diverzitás csökkenése,

38 A közép-európai flóra diverzitásának változása (Hüppe 1990 és Harrach 1994 nyomán)

39 Az agrártáj biotóp-hálózatának változása (Schleswig - Holstein) (Knauer, 1980) Megjegyzés: Átlagos hálózatsűrűség (m 2 /ha) 1877: 133,4 1954: 93,8 1971: 51,2 1979: 29,1

40 Az élő sövény hatása környezetének mikroklímájára (Broggi, 1986)

41 Az élő sövény hatása a mezőgazdasági termelésre (Broggi, 1986)

42 Az I., II. és III. országos gyomfelvételezés húsz legjelentősebb szántóföldi gyomfajának rangsora és borítási %-a. (Újvárosi, 1973 és Kovács et al., 1987 adatai alapján Ángyán - Menyhért, 1988) Gyomfaj Életforma (I.) (II.) (III.) borítás rangsor borítás rangsor borítás rangsor (%) (%) (%) Echinocloa crus-galli T 4 0, , ,07 1. Amaranthus retroflexus T 4 0, , ,25 2. Chenopodium album T 4 1, , ,07 3. Ambrosia elatior T 4 0, , ,76 4. Convolvulus arvensis G 3 7, , ,92 5. Matricaria inodora T 4 0, , ,45 6. Setaria glauca T 4 1, , ,82 7. Cirsium arvense G 3 2, , ,76 8. Sinapis arvensis T 3 0, , ,73 9. Bilderdykia convolvulus T 4 0, , , Polygonum lapathifolium T 4 0, , , Amaranthus chlorostachys T 4 0, , , Helianthus annuus T , Galium aparine T 2 0, , , Apera spica-venti T 2 0, , , Agropyron repens G 1 0, , , Hibiscus trionum T 4 0, , , Digitaria sanguinalis T 4 0, , , Sorgum halepense G , , Papaver rhoeas T , A 20 faj összes borítása Az összes gyomborítás A 20 faj borítása az összborítás %-ában 17,06 34,70 49,20 16,91 26,92 62,80 25,68 33,70 76,20

43 A legdinamikusabban előre törő gyomfajok országos területborítási %-a (Ángyán - Menyhért, 1988)

44 Hat kiemelt növényfaj (őszi búza, kukorica (szemes), árpa, napraforgó, cukorrépa, lucerna) termőterületének és szántón belüli arányának változása között Időszak Szántó (1000 ha) 6 növényfaj összesen összesen terület (1000 ha) arány (%) a szántóból , , , , , , , , , , , ,9

45 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Jellemzői Eredményei Problémái, kockázatai: a diverzitás csökkenése, a termőtalaj pusztulása, degradálódása,

46 Talajpusztulás Magyarországon (Stefanovits és Várallyay nyomán) Talajpusztulás 1000 ha Az összterület %-a Erózió Erős 554 6,0 Közepes 885 9,5 Gyenge 858 9,2 Összesen ,7 Defláció által erősen veszélyeztetett ,6 Összesen: ,3 Megjegyzés: Az eredeti talajszelvény szintjeinek: több mint 70 %-a lepusztult: erős erózió; %-a lepusztult: közepes erózió; kevesebb, mint 30 %-a lepusztult: gyenge erózió.

47 A humuszvizsgálatok eredményei szántóföldi termőhelyek szerint (0-25 cm talajréteg) (Ángyán - Menyhért, 1988) Termőhely Humusztartalom % Átlagértékek Minimum-maximum értékek Csernozjom Barna erdőtalaj Réti talaj Ballenegger ,22 1,97 6,28 Baranyai et al ,65 1,70 2,82 Ballenegger ,7-5,9 1,5-2,6 3,0-7,9 Baranyai et al ,0-5,0 0,5-4,0 1,0-5,5

48 A megyék talajainak kémhatás szerinti megoszlása (gyakorisági %, Baranyai et al., 1987) Sorszám Megye ph-érték = < 4,50 4,51-5,50 5,51-6,50 = < 6,50 1. Borsod 15,8 42,5 29,3 87,6 2. Szabolcs 22,8 35,7 22,2 80,7 3. Vas 11,4 30,9 35,4 77,7 4. Nógrád 16,0 29,9 28,0 73,9 5. Heves 6,5 31,5 34,9 72,9 6. Hajdú-Bihar 4,3 23,4 39,4 67,1 7. Zala 13,9 19,9 31,7 65,6 8. Somogy 17,0 20,3 20,1 57,4 9. Szolnok 0,8 12,7 38,1 51,6 10. Baranya 3,9 15,2 26,0 45,1 11. Veszprém 4,2 16,2 22,7 43,1 12. Békés 0,2 7,0 30,2 37,4 13. Győr-Sopron 2,2 12,0 19,4 33,6 14. Csongrád - 4,5 14,5 19,0 15. Pest 1,3 5,0 8,5 14,8 16. Komárom 0,2 3,4 11,0 14,6 17. Tolna 0,1 1,8 11,0 12,9 18. Fejér 0,4 0,9 5,0 6,3 19. Bács-Kiskun - 0,1 1,1 1,2 Megjegyzés: talajsavanyúság mértéke: ph < 4,50 : erős; 4,51-5,50 : közepes; 5,51-6,50 gyenge

49 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Jellemzői Eredményei Problémái, kockázatai: a diverzitás csökkenése, a termőtalaj pusztulása, degradálódása, a vízkészletek csökkenése és a vízminőség romlása,

50 Ivóvízvizsgálatok értékelése (Horváth - KSH, 1986) Vizsgálati Kifogásolt minták aránya az összes minta %-ában szempontok Ásott kutak Fúrt kutak Vízművek (talajvíz) (rétegvíz) Bakteriológiai 42,4 18,8 25,4 Kémiai összesen vas nitrát ammónium 58,9 20,0 25,3 17,0 36,9 15,9 12,5 10,6 26,4 11,3 9,0 7,6 Biológiai 26,8 10,3 17,4

51 Magyarország nitrogénmérlege 1989 (Oláh et al., 1991 nyomán) Megjegyzés 1000 t % Bevétel ,0 műtrágya ,7 légköri ülepedés ,5 ipari termelés 10 0,8 folyóvizekkel érkezik ,0 szerves ,8 ammónia 77 6,0 nitrát ,2 Kiadás ,1 élelmiszerexport 60 4,7 folyóvizekkel távozik ,4 Egyenleg ,9

52 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Jellemzői Eredményei Problémái, kockázatai: a diverzitás csökkenése, a termőtalaj pusztulása, degradálódása, a vízkészletek csökkenése és a vízminőség romlása, a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minőségromlása,

53 A műtrágya-ráfordítás, a termésátlag és a termesztett búzafajták nedves sikértartalmának változása Magyarországon (%) (Szabó, 1990) Megnevezés Műtrágya hatóanyag-felhasználás (kg/ha) ,2 409,6 512,6 Termésátlag (t/ha) ,6 178,5 218,3 Nedves sikértartalom (%) ,7 71,9 66,9

54 A különböző időszakban minősített fajták minőségi jellemzőinek alakulása az es időszak adatai alapján (Szabó, 1990) Megnevezés A fajta minősítésének időszaka < > 1979 Sikér mennyiség 32,9 30,1 28,9 % 100,0 91,5 87,8 Farinográfos minőségi értékszám mennyiség 64,8 62,8 60,9 % 100,0 96,9 94,0 A próbacipó térfogata cm ,0 1108,5 980,0 % 100,0 90,3 79,9

55 Tárolási veszteségek (%) különböző termesztésből származó zöldségnövényeknél Megnevezés Műtrágyázott Komposzttrágyázott Sárgarépa 45,5 34,5 Karalábé 50,5 34,8 Cékla 59,8 30,4 Egyéb zöldségek (átlag) 46,2 30,0

56 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Jellemzői Eredményei Problémái, kockázatai: a diverzitás csökkenése, a termőtalaj pusztulása, degradálódása, a vízkészletek csökkenése és a vízminőség romlása, a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minőségromlása, vegyszer- és metabolit-probléma, humán-egészségügyi kockázatok

57 Növényi eredetű élelmiszerek peszticid-maradványokkal való szennyezettségének mértéke Németországban az os időszak adatai alapján (Guhl - Sante, 1990) Termékcsoport Mintaszám Maradványok Határérték felett db db % db % Gyümölcs ,8 93 1,5 Zöldség , ,0 Gabona, gabonatermékek ,0 15 1,0 Kenyér- és pékárú ,0 0 0,0 Tésztafélék ,3 1 0,9 Teák, teaszerű termékek ,7 33 5,8 Fűszerek ,3 6 3,9 Hüvelyesek, olajosok, héjasok , ,6 Növényi zsírok és olajok ,1 4 1,3 Bor, sör ,3 0 0,0 Összesen , ,6

58 Peszticid-maradványok különböző gazdálkodási rendszerből származó zöldség- és gyümölcsmintákban (Schüpach, 1986) Megnevezés Gazdálkodási rendszer Biológiai Iparszerű Mintaszám (db) Maradványmentes, % 97,1 60,9 Maradványt tartalmazó 2,9 39,1 < e.ü. határérték (%) 2,9 32,9 > e.ü. határérték (%) - 6,2

59 Magyarország legnagyobb peszticid-szállítóinak hatóanyagai és azok toxikológiai megítélése (1998) (Darvas, 2000)

60 Magyarország legnagyobb peszticid-szállítóinak hatóanyagai és azok toxikológiai megítélése (1998) (Darvas, 2000) Toxikológiai minősítés db % Elfogadható ,2 Problémás 37 11,7 Kivonásra javasolt ,1 Összesen ,0

61 A Magyarországon engedélyezett 403 peszticid krónikus (lassú) mérgező hatása (1998) (Darvas, 2000) Kérdéses Lehetséges Valószínű Bizonyított egy tesztben Bizonyított több tesztben Engedélyezett peszticidek (db) 20 0 Mutagének Ösztrogénantagonisták Teratogének Karcinogének Immunmodulánsok Toxicitási kategóriák

62 A Magyarországon engedélyezett 403 peszticid krónikus (lassú) mérgező hatása (1998) (Darvas, 2000) A toxicitás igazoltsága db % Kérdéses 12 3,2 Lehetséges 59 14,6 Valószínű ,0 Bizonyított egy tesztben ,0 Bizonyított több tesztben 41 10,2 Összesen ,0

63 A különböző fokú methaemoglobinaemia kialakulásához szükséges nitrát-mennyiségek Methaemoglobinaemia mértéke enyhe közepes súlyos NO 3 mennyiség (mg) 1 éves gyermek felnőtt Élelmiszerek nitrát tartalma Magyarországon (reprezentatív felmérés; KÖJÁL, 1988) Megnevezés Nyers: Bébiétel: saláta retek paraj spenót marhahússal spenót májjal tejes spenótpüré vegyes zöldségpüré Átlagos NO 3 tartalom (mg/kg)

64 A 100 ezer lakosra jutó halálozások számának változása (%) halálokok szerint (1965 = 100 %) (KSH) Halálokok Rosszindulatú daganatok ,8 126,1 154,4 Emésztőrendszeri betegségek ,7 118,7 154,6 Egyebek ,2 124,8 145,1 Összesen ,3 124,7 147,9

65 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Jellemzői Eredményei Problémái, kockázatai: a diverzitás csökkenése, a termőtalaj pusztulása, degradálódása, a vízkészletek csökkenése és a vízminőség romlása, a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minőségromlása, vegyszer- és metabolit-probléma, humán-egészségügyi kockázatok transzgenikus haszonélőlények (GMO-k) termesztése/tenyésztése, mint komplex kockázati tényező-együttes

66 Az első generációs GM-növények fő csoportjai (Darvas - Székács, 2006) herbiciddel szemben ellenállóvá tett növények (70 %), rovarkártevőkkel szemben ellenállóvá tett növények (22 %), mindkét fenti tulajdonsággal rendelkező növények (7 %), az egyéb tulajdonságokra módosított növények (1 %). inkább a jövő ígéretei o o o hímsterilitás (lucerna, karfiol, cikória, repce, dohány, stb.); késleltetett érés (paradicsom, alma, stb.); jobb beltartalmi érték (sárgarépa, kukorica, repce, rizs, szója, napraforgó, dohány, stb.). A fő fajtatulajdonos cégek Monsanto (MON), Syngenta (SYN), Pioneer/DOW vagy Mycogen (DAS) Bayer (ACS).

67 A hazai tilalom feloldását váró GM fajtacsoportok (Darvas - Székács, 2006) kukoricamoly-rezisztens kukorica (MON810, SYN-Bt11, SYN-EV176*, DAS-1507); kukoricabogár-rezisztens kukorica (MON 88017, MON 863*, DAS-59122, SYN-IR604); glyphosate-tűrő kukorica (MON 603, MON 21*); glyphosate-tűrő szója (MON 4032); gluphosinate-tűrő kukorica (ACS-ZM3*); *: A jelölt fajtacsoportok antibiotikum-markergént tartalmaznak, ami miatt az európai kibocsátásuk engedélyezése aligha várható.

68 Kétséges célok és helyettesítő eszközök Nem a megtermelt élelmiszerek elégtelen mennyiségével, hanem egyenlőtlen birtoklásával és területi eloszlásával van baj. Magyarországon nem népességnövekedés, hanem erőteljes fogyás zajlik. (1990-es évek: élve születések száma ezer fő/év; halálozások száma ezer fő/év) A hagyományos nemesítés tartalékai messze nem merültek ki. Jelenlegi fajtáink terméspotenciáljának alig több, mint 30 %-át használjuk ki. (pl. kukorica, USA: 23,9 t/ha -> 8,2 t/ha) Az egyéb, hagyományos agrotechnikai eszközök tartalékai mezőgazdálkodási, termelési oldalról egyáltalán nem indokolják ezen kockázatos eszköz bevetését, a környezetterhelés, a vegyszerfelhasználás hagyományos eszközökkel is jelentősen csökkenthető.

69 Ökológiai és humán-egészségügyi kockázatok A transzgenikus növények átadhatják az idegen gént más fajoknak, és elterjedhetnek az erre felkészületlen ökológiai rendszerekben (génsodródás). Ha ez valóban bekövetkezik, a folyamat visszafordíthatatlan, hiszen a természetbe kikerülő, elterjedő élőlényeket teljes mértékben kivonni, eltüntetni már soha nem lehet. Nemcsak a kártevők pusztulnak el, hanem a hasznos szervezetek is sérülhetnek, sőt a toxintermelő növények a humán élelmiszerláncot is veszélyeztetik. Egyes esetekben növekedhet a vegyszerhasználat, hiszen a túladagolásnak kisebb a termelési kockázata. Tovább csökken a haszonélőlény-spektrum genetikai diverzitása, nő sebezhetősége. Az embert, mint az ökológiai rendszer részét érintő humán-egészségügyi kockázatok növekedéséhez, kiszámíthatatlan hosszú távú hatásokhoz vezethet.

70 Gazdasági, piaci szempontok A Magyarország számára fontos exportpiacokon nincsen kereslet a GM növények iránt, sőt. A GMO-k felhasználásával előállított élelmiszerek gyengébb értékű tömegáruvá minősülnek, így leértékelik az ország élelmiszergazdaságát. Összeférhetetlenség feszül a környezetgazdálkodás, az ellenőrzött és minősített ökológiai gazdálkodás, ill. a GMO-k alkalmazása között. A gazdasági árukapcsolás (fajta+vegyszer) jelentősen növeli az agrárgazdaság szereplőinek kiszolgáltatottságát. A keresztbeporzás vagy szállítás közbeni magszóródás révén előálló keveredés nem zárható ki. Az ellenőrző, elhárító intézkedések akár %-os költségnövekedést okozhatnak. A génszennyezés kártérítési perekhez vezethet ( bio minősítésű státusz elvesztése, ill. szabadalmi jogok érvényesítése).

71 Néhány következtetés A magyar gazdasági, népegészségügyi és környezeti érdekek egyaránt a GM-mentes státusunk fenntartását indokolják. A GM-mentes státusunk megőrzésének alapeszköze a januárja óta érvényben lévő termesztési és forgalmazási tilalom, az ideiglenes moratórium. Ha mégis olyan helyzet alakulna ki, hogy az EU Bizottság más EU országok (pl. Ausztria háromszori, Franciaország, Görögország kétszeri, Németország, az Egyesült Királyság, Luxemburg valamint Lengyelország egyszeri) hasonló sikeres kezdeményezései ellenére mégis kötelezne bennünket a moratórium feloldására, akkor még mindig fennáll a lehetősége, hogy az üggyel az Európai Bírósághoz forduljunk. Ezzel egy időben görög mintára akár azonnal új moratóriumot is hirdethetnénk. E folyamattal időt nyerhetünk, amely alatt folytathatók a moratórium fenntartását alátámasztó hazai tudományos vizsgálatok, továbbá finomítható az egymás mellett élés szabályait rögzítő törvény is. A géntechnológiai törvényben szereplő koegzisztencia szabályok nem képesek a különböző gazdálkodási rendszerek egymás mellett élését megfelelően biztosítani!

72 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Jellemzői Eredményei Problémái, kockázatai: a diverzitás csökkenése, a termőtalaj pusztulása, degradálódása, a vízkészletek csökkenése és a vízminőség romlása, a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minőségromlása, vegyszer- és metabolit-probléma, humán-egészségügyi kockázatok, transzgenikus haszonélőlények (GMO-k) termesztése/tenyésztése, mint komplex kockázati tényező-együttes, az energetikai és társadalmi hatékonyság romlása,

73 Fontosabb mezőgazdasági ráfordítások energetikai sarokszámai Ráfordítás Energiatartalom (J/egység) Emberi munka 2 MJ/óra Hajtóanyag, üzemanyag, fűtőanyag 50 MJ/kg Gépek - előállítása 80 MJ/t - javítása 30 MJ/t Szállítás 5 MJ/t km Trágyázás - N 80 MJ/kg - P 31 MJ/kg - K 10 MJ/kg - Ca 2 MJ/kg Növényvédőszer (hajtóanyag) 115 MJ/kg Vetőmag (nemesítés + szaporítás) energiatartalom x 2 Szárítás (1 % nedvességtartalom-csökkentés) 130 MJ/t Elektromos áram energiatartalom x 3

74 Különböző termelési rendszerek energiamérlege A vizsgált egység és jellemzője/forrás Energia MJ/ha/év Arány Marginális bevitel fosszilis kihozatal hatékonyság 1 % 2 2/1 MJ/MJ ** 1. Új-Guinea (erdős hegyoldal, naturális gazdálkodás) Dél-Anglia (Wiltshire, farm az 1800-as évek elején) Jáva (Polinézia, 1970-es évek, kezdeti technikai fejlődés) Dél-India (1955, farm, zöld forradalom, kezdete) Dél-India (azonos terület, 1975) Franciaország (biogazdálkodás) * Németország (biogazdálkodás) * Németország (integrált gazdálkodás) * Franciaország (integrált gazdálkodás) * Franciaország (iparszerű gazdálkodás) * Németország (iparszerű gazdálkodás) * Dél-Anglia (Wiltshire, farm az 1970-es években)

75 Kukoricatermesztés az USA-ban Dekádok Átlagtermés Emberi munkaerő-felhasználás t/ha óra/t termés óra/ha ,66 58,8 97, ,66 53,6 89, ,70 47,6 80, ,57 46,4 72, ,19 26,4 57, ,82 10,8 30, ,47 3,6 16, ,62 2,0 11, ,99 1,2 8,4

76 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Jellemzői Eredményei Problémái, kockázatai: a diverzitás csökkenése, a termőtalaj pusztulása, degradálódása, a vízkészletek csökkenése és a vízminőség romlása, a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minőségromlása, vegyszer- és metabolit-probléma, humán-egészségügyi kockázatok, transzgenikus haszonélőlények (GMO-k) termesztése/tenyésztése, mint komplex kockázati tényező-együttes, az energetikai és társadalmi hatékonyság romlása, a bruttó és a nettó gazdasági növekedés elváló trendje.

77 A mezőgazdaság bruttó és nettó termelésének alakulása

78 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Hazai helyzetkép Természeti értékek és erőforrások, vidéki környezet

79

80

81

82

83 Magyarország művelési ág térképe

84 A fő művelési ágak területe Magyarországon (2009) Művelési ág terület szántó kert+gyümölcsös+szőlő 280 gyep mezőgazdasági terület erdő nádas + halastó 90 termőterület művelés alól kivett terület összes terület 9 303

85

86 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Hazai helyzetkép Természeti értékek és erőforrások, vidéki környezet Agrár- és élelmiszergazdaság Bizonytalan célcsoport o A vidék társadalma? o A mezőgazdaság összes szereplője?

87 A mezőgazdasági ágazat szereplői 2010-ben (Forrás: KSH alapján Agrárgazdasági Kutatóintézet számításai) (AKI, 2010) Mezőgazdasági szereplők ( ) Korlátolt felelősségű társaságok (7 684) Betéti társaság (3 201) Társas vállalkozások (13 444) Részvénytársaságok (319) Mezőgazdasági szövetkezetek (960) Egyéb társas vállalkozás (pl. erdőbirtokossági társulat, egyesület, közkereseti társaság) (1 280) Egyéni gazdaságok ( ) Egyéni vállalkozás (őstermelőkkel együtt) ( ) Nem üzemszerű, házkörüli termelést folytatók ( kb. 1,1 millió) Mellékfoglalkozású és kisegítő gazdaságok ( )

88 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Hazai helyzetkép Természeti értékek és erőforrások, vidéki környezet Agrár- és élelmiszergazdaság bizonytalan célcsoport o a vidék társadalma? o a mezőgazdaság összes szereplője? o a mezőgazdaság adott célcsoportjai? - statisztika (2010): 570 ezer egyéni, 13 ezer társas; - regisztrált (2010): 200 ezer; - életképes!! (AKI, 4 EUME): 49 ezer!!; ha felett van csak élet : 2 ezer!!!; - 5 ezer ha felett a versenyképes méret : 100!! - pedig az EU-ban 19 ha átlagméret 50 ha felett: < 10 %

89 Európai birtokméret-példák 1. Átlagos birtokméret (EUROSTAT, 2011): Lengyelország 6 ha Magyarország 7ha Olaszország 8 ha Svájc 17 ha Ausztria 19 ha Hollandia 25 ha Belgium 29 ha Németország 46 ha Franciaország 52 ha Dánia 60 ha

90 Európai birtokméret-példák 2. A nagybirtok átlagos mérete (EUROSTAT, 2011): Svájc 54 ha Hollandia 135 ha Belgium 150 ha Lengyelország 250 ha Franciaország 274 ha Ausztria 295 ha Olaszország 337 ha Dánia 426 ha Németország ( NDK-effektus ) ha Magyarország ha Csehország ha Szlovákia ha

91 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Hazai helyzetkép Természeti értékek és erőforrások, vidéki környezet Agrár- és élelmiszergazdaság bizonytalan célcsoport bizonytalan célmeghatározás o o o tömegtermelés? hatékonyság? versenyképesség? kié? köz? tőkebefektető? többfunkciós mezőgazdaság? minőségi termelési, környezeti, társadalmi, foglalkoztatási szempontok? példa

92 A mezőgazdasági foglalkoztatás 2010 (fő, forrás: NVS ) Üzemforma Kis, közepes egyéni gazdaság (önfoglalkozt. + bérmunka) önfoglalkoztatás (éves munkaerő-egyenértéken) bérmunka Társas vállalkozás, tőkés nagybirtok (bérmunka) Összesen Megjegyzés: éves munkaerő-egyenérték - 1 fő éves teljes foglalkoztatása óra/év

93 A z üzemformától és földhasználattól függő foglalkoztatási területigény 2010 (ha/fő, forrás: NVS ) Üzemforma/földhasználat Kis, közepes egyéni gazdaság (önfoglalk.+ bérmunka) Társas vállalkozás, tőkés nagybirtok (bérmunka) Szélsőséges földhasználat (pl. bioetanol) Terület (ezer ha) Munkaerő (ezer fő) Területigény (ha/fő) ,6 9, ,6 40,3 237* 1,4 173,9 *: a 10%-os bekeverési arány saját termelésből történő biztosításához 475 ezer tonna bioetanol szükséges, az ehhez szükséges alapanyagot 7 tonna/ha-os termésátlag esetén 237 ezer ha-on lehet előállítani.

94 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Hazai helyzetkép Természeti értékek és erőforrások, vidéki környezet Agrár- és élelmiszergazdaság bizonytalan célcsoport bizonytalan célmeghatározás bizonytalan jövőkép o Dél-Amerika: tőkés nagybirtokrendszer? o Nyugat-Európa: minőségi, szövetkező, családi gazdálkodás? o Nyugat-Európa hátsó udvara, gyarmata? o Kert-Magyarország? Sajátos magyar út?

95 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Hazai helyzetkép Természeti értékek és erőforrások, vidéki környezet Agrár- és élelmiszergazdaság bizonytalan célcsoport bizonytalan célmeghatározás bizonytalan jövőkép polarizált (két részre szakadt) birtokszerkezet

96 A gazdaságok birtokméret-kategóriák szerinti megoszlása (%) Magyarországon (2005) Birtokméretkategóriák (ha) Számarány Területi arány Törpe ( -10) 92,8 11,6 Kis (11-50) 5,4 13,9 Közép (51-500) 1,6 23,1 Nagy (501- ) 0,2 51,4 Forrás: Lengyel Gy. (szerk.) (2006): Magyarország mezőgazdasága (Gazdaságtipológia, 2005), KSH, Budapest, 39 p.

97 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Hazai helyzetkép Természeti értékek és erőforrások, vidéki környezet Agrár- és élelmiszergazdaság bizonytalan célcsoport bizonytalan célmeghatározás bizonytalan jövőkép polarizált (két részre szakadt) birtokszerkezet egyoldalú, tömegtermelő gazdaságszerkezet, földhasználat forráshiány, adósságteher, hitelképtelenség földkészlet+erőforrások+támogatások állami egyenirányítása hűbéri rendszer a föld a tőke szabad áramlása kategóriájában spekuláció élelmiszeripar és kereskedelem nagy tőkeérdekeltségeknél haszon kiszívása kilátástalanság, elkeseredettség, munkanélküliség el- és kivándorlás, végveszélybe sodródó agrárium és vidék

98 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Hazai helyzetkép Természeti értékek és erőforrások, vidéki környezet Agrár- és élelmiszergazdaság Vidéki térségek, települések és közösségek

99

100

101

102

103

104 Öregedési index : 65 év feletti/14 év alatti 1 alatt: fiatalodó 1 fölött: öregedő

105

106

107

108 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Hazai helyzetkép Az európai agrár- és vidékpolitika változása Az agráriumot és vidéket fenyegető terhek és feszültségek WTO piacliberalizáció a föld GMO GATS : szolgáltatások liberalizációja bürokratikus, centralizált intézményrendszer, döntési mechanizmus belakható az agrárpolitika és támogatási rendszer válsága o közvetlen támogatásokkal termékfelesleget;

109 Közvetlen termelési támogatás Magyarország esetében ( ) Fajlagos árkiegészítő támogatás: 63 /t; Gabona Olaj Fehérje Rost (GOFR) növények; Referencia hozam: 4,73 t/ha; Referencia terület: 3,7 millió ha; Támogatott mennyiség (kvóta) 4,73 t/ha x 3,7 millió ha 17,5 millió t; Terület alapú támogatás (SAPS): 4,73 t/ha x 63 /t 300 /ha 100 %

110 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Hazai helyzetkép Az európai agrár- és vidékpolitika változása Az agráriumot és vidéket fenyegető terhek és feszültségek WTO piacliberalizáció a föld GMO GATS : szolgáltatások liberalizációja bürokratikus, centralizált intézményrendszer, döntési mechanizmus az agrárpolitika és támogatási rendszer válsága o o o o o közvetlen támogatásokkal termékfelesleget; a termékfeleslegek intervenciós felvásárlása; a felvásárolt termékek kituszkolása exporttámogatásokkal; a természeti környezet pusztulása; társadalmi, szociális, foglalkoztatási problémák.

111 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Hazai helyzetkép Az európai agrár- és vidékpolitika változása Az agráriumot és vidéket fenyegető terhek és feszültségek A CAP reform (1992-?) és a többfunkciós európai agrármodell ígéretei új mezőgazdaság-felfogása, célrendszere;

112 A mezőgazdasággal kapcsolatos elvárások értékes beltartalmú, szermaradvány mentes, egészséges és biztonságos élelmiszerek előállítása - élelmezési és élelmiszerbiztonság nemzetbiztonság; élhető vidék fenntartása hátország a város számára is; a meg nem újítható nyersanyagok és energia takarékos felhasználása; a talajt, vizeket, levegőt érintő környezetterhelés csökkentése, vízbázisaink és a termőföld megőrzése; a kulturtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása; a vidék kulturális és agri-kulturális értékeinek megőrzése; munkalehetőség és elfogadható jövedelem biztosítása a lehető legtöbb ember számára.

113 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Hazai helyzetkép Az európai agrár- és vidékpolitika változása Az agráriumot és vidéket fenyegető terhek és feszültségek A CAP reform (1992-?) és a többfunkciós európai agrármodell ígéretei új mezőgazdaság-felfogása, célrendszere; alappillérei és finanszírozása

114 A többfunkciós európai mezőgazdálkodás két pillére és alapvető feladatkörei 1. pillér: döntően a piac által szabályozott termelési feladatok, amelyek minőségi élelmiszerek, továbbá nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyersanyagok, energiaforrások, stb.) előállítása, valamint 2. pillér: a körzettel, a tájjal a földdel kapcsolatos nem importálható közjavakat előállító társadalmi szolgáltatások, azaz környezeti, valamint regionális foglalkoztatási, szociális és kulturális feladatok ellátása.

115

116 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Hazai helyzetkép Az európai agrár- és vidékpolitika változása Az agráriumot és vidéket fenyegető terhek és feszültségek A CAP reform (1992-?) és a többfunkciós európai agrármodell ígéretei új mezőgazdaság-felfogása, célrendszere; alappillérei és finanszírozása; hatása a gazdálkodó családok jövedelemszerkezetére;

117 A gazdálkodó családok (háztartások) termőhelyi adottságoktól függő elvi jövedelemszerkezete Jövedelem (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 2. pilléres, vidékfejlesztési (agrárkörnyezetgazdálkodási és egyéb közösségi teljesítményekért kapott) állami kifizetések 1. pilléres, közvetlen termelési támogatások/farmtámogatások 30% 20% 10% 1. pilléres, piaci áruértékesítésből származó jövedelmek 0% Kiváló Közepes Gyenge Termőhelyi adottság

118 Európai birtokméret-példák 1. Átlagos birtokméret (EUROSTAT, 2011): Lengyelország 6 ha Magyarország 7 ha Olaszország 8 ha Svájc 17 ha Ausztria 19 ha Hollandia 25 ha Belgium 29 ha Németország 46 ha Franciaország 52 ha Dánia 60 ha

119 Európai birtokméret-példák 2. A nagybirtok átlagos mérete (EUROSTAT, 2011): Svájc 54 ha Hollandia 135 ha Belgium 150 ha Lengyelország 250 ha Franciaország 274 ha Ausztria 295 ha Olaszország 337 ha Dánia 426 ha Németország ( NDK-effektus ) ha Magyarország ha Csehország ha Szlovákia ha

120 A gazdaságok birtokméret-kategóriák szerinti megoszlása (%) Magyarországon Birtokméretkategóriák (ha) Számarány Területi arány Törpe ( -10) 92,8 11,6 Kis (11-50) 5,4 13,9 Közép (51-500) 1,6 23,1 Nagy (501- ) 0,2 51,4

121 A háttér értékek és érdekek ütközése A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? Hazai helyzetkép Az európai agrár- és vidékpolitika változása Az agráriumot és vidéket fenyegető terhek és feszültségek A CAP reform (1992-?) és a többfunkciós európai agrármodell ígéretei A magyarországi célterületek lehatárolása földhasználati zónarendszer

122 A földhasználati piramis n i n c s e g y é b c é l ú f ö l d h a s z n á l a t I. I. s z i g o r ú a n v é d e t t t e r ü l e t e k ( t o t á l i s r e z e r v á t u m o k ) k o r l á t o z o t t f ö l d h a s z n á l a t e x t e n z í v f ö l d h a s z n á l a t s a z itá n te in t á la a s z n h ld fö A I I. I I I. I I. I I I. s a z itá n te in m e le é d v A v é d e l m i p r i o r i t á s t é l v e z ő t e r ü l e t e k v é d e l m i c é l ú f ö l d h a s z n á l a t i k o r l á t o z á s o k I V. I V. i n t e n z í v f ö l d h a s z n á l a t k i s é r ő v é d e l m i i n t é z k e d é s e k A t e r ü le t n a g y s á g a

123 Az egyesített zónarendszer

124 A földhasználati zónaelemzés adatbázisának felépítése és a vizsgálat menete Agáralkalmassági-környezetérzékenységi skála Agráralkalmasság Környezeti érzékenység Talajalk. Klímaalk. Élővilág érz. Talajérz. Vizek érz. Lejtő Energ. ap. Védett ter. Erózió Felsz. alatti 100 pontos Klimat. ap. NECONET Fizikai f. Felszíni AK érték Aszály ÉTT Agyagásv. Talajtípus Kukorica Ramsari Kémhatás Fizikai fél. Búza min. Vízpart Szervesa. Vízgazd. Búza menny. IBA Kémhatás Sörárpa Mezei madár Szervesa. Termőréteg

125

126

127

128

129

130

131 Magyarország természetföldrajzi nagytájainak földhasználati meghatározottsága Magyarország természetföldrajzi nagytájainak földhasználati meghatározottsága intenzív agrár extenzív agrár védelmi (természeti) Magyarország Kisalföld Tiszai Alföld Dunántúli dombság Tájak Dunai Alföld Dunántúli-középhegység Nyugat-magyarországi peremvidék Észak-magyarországiközéphegység 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Területi arány (%)

132

133

134 A szántó művelési ág területének változtatási igénye a közepes zonációs forgatókönyv szerint: 500 ezer ha intenzív szántó extenzív szántó, 800 ezer ha szántó művelésből kivonva, ebből: 600 ezer ha szántó erdő, 180 ezer ha szántó gyep, 20 ezer ha szántó kert+ szőlő+gyümölcs konverzió.