Főtisztelendő Atyák! Kedves Nővérek! Kedves Kollégák!

Átírás

1 Főtisztelendő Atyák! Kedves Nővérek! Kedves Kollégák! Ahogyan azt a Leányfalun, április 15-én elhangzott előadásomban, annak első témájával kapcsolatban A plébániák könyvvezetése - jeleztem, az ott elhangzott felvetések alapja egy olyan vitaanyag volt, amelyet több kollégával egyeztetve készítettem el a témában. Azonban felhívom az figyelmet arra, hogy az anyag egyenlőre tervezet szintjén létezik csak, tehát semmiféle egyházi jóváhagyásban nem került megerősítésre. Ugyanakkor az előadást magát gondolatébresztőnek szántam ahhoz, hogy bizonyos fontos témák egyházmegyék szintjén történő átgondolásának, rendezésének, az arra való szakmai felkészülésnek fontosságára esetenként kényszerére - felhívjam a figyelmet. Előadásom anyagaként mellékelem az említett tervezet írásos anyagát, amely tehát semmiféle egyházi jóváhagyást még nem kapott, de az abban szereplő egyes témák átgondolását ajánlani tudom. Ígéretemnek megfelelően mellékelem a Győri Egyházmegye weblapján elhelyezett ( az előadásomhoz kapcsolódó dokumentumok és excell táblák gyűjteményét. Szándékom szerint ezek pár hónapig itt elérhetőek lesznek, és szabadon felhasználhatóak. Szükség esetén elérhetőségeim is megtalálhatók az egyházmegye weblapján, amely elérhetőségekre természetesen az anyaggal kapcsolatos észrevételeket is szívesen várom. ( Győr, április 15. Üdvözlettel: Krizmanits Márton egyházmegyei számvevő Győri Egyházmegye

2 IRÁNYMUTATÁS A MAGYAR RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ PLÉBÁNIAI KÖNYVVEZETÉSÉNEK EGYES KÉRDÉSEIRŐL ( T E R V E Z E T ) Magyar Katolikus Püspöki Konferencia április 15. 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Egyszeres könyvvitel... 4 Kettős könyvvitel... 6 Kettős könyvvitelre történő áttérés... 6 Nyitó mérleg... 6 Az eszközök értékének megállapítása... 7 Ingatlanok... 7 Egyéb tárgyi eszközök... 8 Értékcsökkenés elszámolása... 8 Időbeli elhatárolás... 9 A beszámoló elkészítése, szakmai kompetencia

4 Bevezetés A számvitelről szóló évi C. törvény (Szt. törvény) és az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 296/2013. (VII. 29) Korm. rendelet (Korm. rendelet) előírásait figyelembe véve, a számviteli tevékenység segítésére és egységesítésére az egyházmegyék számára az alábbiakban foglajuk össze a szakmai ajánlásokat: A Korm. rendeletben megfogalmazottak szerint az egyházi szervezetek egyszeres, vagy kettős könyvvitel alkalmazásával tehetnek eleget számviteli kötelezettségüknek. Egyszeres könyvvitel Ezt a könyvviteli rendszert alkalmazhatják továbbra is azok a plébániák, amelyek megfelelnek a 296/2013 (VII. 29) Korm. rendeletben foglaltaknak, vagyis a bevételük két egymást követő évben nem éri el az 50 millió forintot, vagy eléri az 50 MFt-ot de nincs vállalkozási tevékenysége. A bevétel számításánál valamennyi, a pénztárkönyvben lekönyvelt bevételt össze kell számítani, levonva ezekből az átfutó tételeket. (Bevételnek minősül többek között az önkéntes hozzájárulás, a perselypénz, stóla, stipendium, pénzadományok, központi költségvetésből, önkormányzattól, alapítványtól, egyházmegyétől vagy más gazdálkodó szervezettől kapott támogatás, a jóváírt kamat, hozam. Ebből a szempontból nem bevétel az szja és járulék visszavételezése, a pénztár és bankszámla közötti mozgás, a betétlekötéssel járó pénzmozgás) Az egyszeres könyvvitelt alkalmazóknak naplófőkönyvet vagy pénztárkönyvet kell vezetniük, amely lehet kézi kitöltésű nyomtatvány, kötelező formai kellékeket tartalmazó excell táblázat, vagy erre kifejlesztett számítógépes program. A könyvelésben a egyházmegyék által kiadott kódszámokat kell alkalmazni, melyek segítségével készül el a bevételeket és kiadásokat részletező kimutatás, az un. zárszámadás. Az egyszeres könyvvezetés kapcsán vezetett pénztárkönyvben vagy naplófőkönyvben történő könyveléssel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a következőkre: - Pénztárkönyv egyes tételeinek kötelező adadtartalma a következő: o Sorszám o Dátum (a pénzmozgás dátuma) o Bizonylat sorszáma o Megnevezés o Kód o Banki bevétel o Banki kiadás o Banki egyenleg o Pénztár bevétel o Pénztár kiadás o Pénztár egyenleg o Egyéb pénzeszköz bevétel o Egyéb pénzeszköz kiadás o Egyéb pénzeszköz egyenleg o a bevételek és kiadások bevétel-, ktgnemek szerinti bontásban akkor, ha kizárólag papíralapú a könyvelés, és év közben a bevételek és kiadások folyamatos, adott időpontban történő minimális összesítése csak így biztosítható. o A fordulónapon elkészített zárás kapcsán a bevételi és kiadási forgalom összesített értékei. - Amennyiben az egyszeres könyvvitelt vezető szervezet a pénztárkönyv vagy naplófőkönyv vezetését számítógépes könyveléssel készíti (excell táblázat, vagy erre kifejlesztett számítógépes program), és az egyes tételek kapcsán az egyházmegye által használt kódszámok 4

5 alkalmazásával folyamatosan biztosítható a bevételek és kiadások adott időpontban történő gyűjtése, a gépi könyvelés és a kódszámok alkamazása kiváltja, helyettesíti a pénztárkönyv vagy naplófőkönyv nyomtatott formájának hagyományos részletezettségében szereplő minimális bevételi és kiadási bontás. (u.n. jobb oldal) Azonban kizárólag papíralapú nyilvántartások vezetésénél tehát ez alól a részletezés alól nem mentesül a szervezet. - Számítógépes könyvelés alkalmazása esetén a naplófőkönyvet vagy pénztárkönyvet az év végi zárást követően ki kell nyomtatni, és gondoskodni kell arról, hogy a pénztárkönyv olyan módon legyen összefűzve, bekötve (egy vagy több év), hogy abból lapokat ne lehessen eltávolítani, cserélni. (összefűzés esperesi aláírás, pecsét, beküldés egyházmegyéhez) A pénztárkönyv alátámasztja a zárszámadás egyes soraiban található tételeket. A pénztárkönyv nyitó és záró tételeinek valamit a bevételek és kiadások kódok által gyűjtött összegeinek a zárszámadással egyeznie kell. - A számítógépes könyvelésben elkészített, és az abból kinyomtatott tételeket nem kell átmásolni nyomdai úton előállított pénztárkönyvbe. A pénztrkönyv kinyomtatása és fentekben részletezett ügyviteli kezelése (összefűzés esperesi aláírás, pecsét, beküldés egyházmegyéhez) kiváltja, helyettesíti a pénztárkönyv hagyományos írott formájban történő elkészítését. - Azon alapbizonylatok esetében, melyek egyedi azonosítóval (számlaszám) rendelkeznek, nem szükséges újabb kiadási vagy bevételi bizonylatokkal alátámasztani azokat, a számla sorszáma rovatba az alapbizonylaton szereplő számlaszám beírható. A kiadási és bevételi pénztárbizonylatokra akkor van szükség, ha a pénzmozgásról egyedi azonosítóval rendelkező (számlaszám) alapbizonylat nem áll rendelkezésre. (Pl.: stóla bevétel, adomány, illetve a lelkipásztori, kántori, sekrestyési illetmény kifizetése) - A bank illetve pénztár egyenlege rovatban az év során az egyeztethetőség érdekében mindig a folyószámla és a pénztár aktuális állománya szerepel. Ez az ellenőrzés alapja. ( A bank rovatban kimutatott öszesytett pénzeszköz egyenleg számvitelileg helyes, de nem biztosítja a folyószámla egyeztethetőségét, és analitikák összegeinek vezetését teszi kötelezővé. Ez számos hibára ad lehetőséget) Ezért a lekötött pénzeszközök a naplófőkönyvben egy külön rovatban, a pénztárkönyv esetében egy harmadik rovatban kerülnek kimutatásra. A naplófőkönyvben egy újabb külön rovatban, pénztárkönyvben a harmadik rovatpárban kell kimutatni egy esetleges második (elkülönített) bankszámla forgalmát is. - Az értékpapírokat ( pl.: állampapír) külön analitikán, a pánztárkönyvből kivetetve, követelésként kell nyilvántartani. A 296/2013. (VII. 29) korm. rendelet előírásai szerint az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi szervezetnek egyszerűsített beszámolót (mérleget és eredménykimutatást) is kell készíteni. A mérleg a leltárból, az eredménykimutatásból és a pénzeszközök állományából állítható elő. Az eredménykimutatás alapja a pénzforgalmi könyvelés. A mérleg és eredménykimutatás kötelező formáját a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Ugyanakkor a rendelet komondja, hogy: 5 (4) Ha az egyházi jogi személy vállalkozási tevékenységet nem folytat, az egyszerűsített éves beszámoló és az egyszerűsített beszámoló formáját és tartalmát- a (3) bekezdéstől eltérően - a bevett egyház belső szabályában határozza meg. Ez tehát azt jelenti, hogy a bekezdésben szereplő feltétel esetén a rendelet szerint a 2.sz. mellékletben meghatározott formától el lehet térni, de csak akkor, ha az eltérést, - az előírt formát - az egyház belső szabályában konkrét módon, leírva meghatározza. (Pl.: egyszeres könyvvitelű zárszámadáshoz kapcsolódó mérleg és eredménykimutatás kötelező formájának elrendelése az egyházmegyénél) Ennek a szabályozottságnak a hiányában tehát a rendelet 2.sz mellékletének formakényszere érvényesül! A költségvetést, zárszámadást az eddigi rendszer szerint kell elkészíteni és jóváhagyásra benyújtani. A kitöltendő nyomtatványokat előre nyomtatott formában lehet kitölteni vagy a honlapról lehet letölteni, de mindenki számára javasoljuk az elektronikus formában történő könyvvezetést és zárszámadás készítést. 5

6 Kettős könyvvitel Kettős könyvvitelt kell alkalmaznia valamennyi intézménynek és azoknak a plébániáknak, amelyek a 296/2013. (VII. 29) Korm. rendelet szerint kettős könyvvitelre kötelezettek, vagyis a bevételük két egymást követő évben meghaladja az 50 millió forintot vállakozási tevékenységet végeznek. Más plébániák is áttérhetnek a kettős könyvvitel alkalmazására. Az egyszeres könnyvitel egyszerű struktúrája egyszerű szervezetek gazdasági eseményeinek lekönyvelésére alkalmas. Az egyszeres könyvvitel rendszere struktúrájából fakadóan önálló nyilvántartások összegzéseként ( un. analitikák), nehezen egyeztethető módon biztosítja a vagyon zárt rendszerben történő, teljeskörű kimutathatóságát. Ez az objektív helyzet különösen nagyobb szervezeteknél és bonyolultabb gazdasági események kapcsán számtalan hibalehetőséget rejt magában. Ezért a törvényi lehetőség ellenére köteles kettős könyvvitelt vezetni az az egyházi szervezet, amely egyházmegye egyéb, nem hitéleti tevékenységet ellátó egyházi szervezet (pl.: papi otthon, szociális otthon oktatási intézmény, kollégium levéltár, kincstár, múzeum, látogatóközpont, stb,) plébánia, ha o Európai Uniós, vagy nemzeti pályázatban vesz részt o kimutatott eszközei közt deviza vagy valuta szerepel o három, vagy több bankszámlával rendelkezik, vagy három vagy több pénztárat használ o vállalkozási tevékenysége meghaladja a 6 MFt-os összeghatárt függetlenül az 50 M Ft-os bevételi korláttól o bevétele a 25 MFt-ot meghaladja (a vállalkozási árbevételtől függetlenül) Kettős könyvvitelre történő áttérés Az áttérést minden év január 1-vel, az egyházmegye vezetőjének címzett kérés után, az Ő írásbeli engedélye alapján lehet megtenni, a Számviteli trv. áttérésre vonatkozó szabályainak betartása mellett. A plébániáknak az egyházmegye által kialakított számlatükröt kell alkalmaznia Az egyházmegye által kiadott számlatükörben található főkönyvi számlaszámok a plébániai, intézményi igényeknek megfelelően alábonthatók. A könyvelés segédlete az egyházmegye gazdasági szakemberei által összeállított részletes számlamagyarázat vagy számlatükör A könyveléshez az egyházmegyék által ajánlott program, vagy a már használatban levő könyvelőprogram használható. A felmerülő esetleges kérdéseket az egyházmegyék gazdasági munkatársainak lehet feltenni, akik szívesen segítenek a megoldás megkeresésében. Nyitó mérleg Azoknak a plébániáknak, ahol áttérnek a kettős könyvvitelre, egyszeres könyvvitel szerinti záró és kettős könyvvitel szerinti nyitó mérleget kell készíteniük. Az áttérés szabályait, a nyitómérleg elkészítésének rendjét, az eszközök értékelését a Számviteli trv. részletekbe menően szabályozza. Fontos, hogy amennyiben a zárást megelőző évi zárszámadásban a követelések, kötelezettségek nem kerültek feltüntetésre, de ilyenek év végén voltak a plébánián, akkor a helyes záró mérleghez azok leltárba vétele szükséges. (Pl. levont, de be nem fizetett szja, járulékok, a decemberi fizetendő vagy visszaigényelt ÁFA, kiadott előlegek, a plébánia által adott kölcsön, vagy a plébánia által felvett kölcsön, hitel év végi maradványa ) és ez a leltár érték kerül a záró mérlegbe. Az adófizetési kötelezettség számbavételekor a nyitást megelőző (december 31-i) adófolyószámla kivonat egyeztetését is el kell végezni). 6

7 Legfontosabb szabály az áttérésnél, a záró és nyitómérleggel kapcsolatban, hogy az egyszeres könyvvitelben készült zárómérleg és a kettős könyvvitel nyitómérlege nem változhat. A nyitó mérlegben eszközök oldalon az ingatlanokat az eszközök értékének megállapítása címszó alatt megadott szempontok szerint kialakított értéken, a követeléseket a zárszámadásban (utolsó oldal adatai) feltüntetett összegben, a pénzeszközöket a nyitást megelőző évi zárszámadásban feltüntetett bankszámla és pénztári pénzkészlettel megegyezően kell beállítani. A források oldalon tőkeváltozásként az ingatlanok értékét, kötelezettségként (tartozásként) a nyitást megelőző évi zárszámadásban tartozásként kimutatott összegeket, tőkeváltozásként az alábbi számítás alapján megállapított összeget kell beállítani. Számítás: eszközök összes értéke - induló tőke - kötelezettségek (tartozások) = tőkeváltozás összege Főszabály, hogy a könyvelést így a záró-nyitó mérleget is - forintban kell vezetni és összeállítani. Tehát az esetlegesen devizában, valutában meglévő eszközöket az MNB fordulónapi árfolyamával kell forintosítani. Az egységesen kialakított költségvetési és zárszámadási nyomtatvány, az éves mérleg és eredménykimutatás a beszámoló része, melyet, mint az eddigiekben is, a Egyházmegyei Hivatalhoz kell jóváhagyásra benyújtani. A nyomtatványokat az egyházmegye gazdasági szakembereitől lehet igényelni. Az eszközök értékének megállapítása A számviteli törvénynek való megfelelés okán az egyházi intézményekben és a plébániákon is értékkel kell nyilvántartani az ingatlanokat és tárgyi eszközöket. Az eszközök értékelésének szabályait a Számviteli trv. részletekbe menően szabályozza, ezért ez a felsorolás csak példaszerű. Nem foglalkozunk külön pl.: az immateriális javakkal, befektetett pénzügyi eszközökkel, készletekkel, értékpapírokkal. Az egyes eszközöket a Számviteli trv. szerint kell besorolni és az ott leírtak szerint kell értékelni. Az ennek való megfelelést szem előtt tartva a szervezetek által tulajdonolt ingatlan értéke az alábbiak szerint kerüljön be a könyvekbe: Ingatlanok Földterület: A földterület értékét elsődlegesen szakértői anyag (értékbecslés), ennek hiányában a helyben kialakult telekár figyelembevételével kell meghatározni, melyhez plébániák esetében a képviselőtestület két tagja, intézmények esetében a gazdasági vezető és a helyi viszonyokat ismerő külső segítő igénybe vehető. A fő szabály szerint az eszközöket így a földterületeket is - piaci értéken kell nyilvántartani. A számítás írásos formája képezi a nyilvántartásba vétel bizonylatát. Épület, építmény: Értéke a biztosítási adatbázisból kerül felvételre. Az adatbázisban található épületek, építmények felsorolását az egyházmegye szakembere írásban adja meg a plébániáknak és intézményeknek. 7

8 Egyéb tárgyi eszközök Egyszeres könyvvitelt vezető plébániák esetében az egyszeres könyvvitel vezetésének utolsó napjáig beszerzett tárgyi eszközök és immateriális javak 0 Ft értékkel szerepelnek a leltárban. Ezeket változatlanul 0 forinton kell nyilvántartani. Ugyanakkor a kettős könyvvitelre történő áttérés után javasolt, hogy legalább a biztosított tárgyak kerüljenek be a leltárba a biztosítási értéken. Ilyenkor ezek a tételek tőkeváltozással szemben könyvelhetők. Az egyszeres könyvvitel vezetésének első napjától beszerzett tárgyi eszközök beszerzési értékkel kerülnek be mind a leltárba, mind pedig a kettős könyvviteli rendszerbe. Ezen tárgyi eszközök nyilvántartását és értékcsökkenési leírásának elszámolását a számviteli törvényben lefektetett szabályok szerint kell végezni, mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelt vezető szervezeteknél. Értékcsökkenés elszámolása Az értékcsökkenés elszámolásának két módja lehetséges: 1) Az egyházi szervezet 100% -os maradványértéket számol el minden tárgyi eszköz után. Ebben az esetben a tárgyi eszköz beszerzéskori árának 100%-án van nyilvántartva egészen a használatból történő kivonás napjáig. Számviteli politikában az amortizáció elszámolásának módosítása után a kettős könyvvezető is áttérhet erre a módszerre. Ennél a módszernél éves értékcsökkenés elszámolására lényegében nem kerül sor, az bruttó eszköz értéke csak a selejtezésnél jelenik meg egyösszegű ráfordításként. 2) Az egyházi szervezet nem számol maradványértékkel, és értékcsökkenést számol Ahol a plébánia korábbi zárszámadásaiban feltüntették a beszerzett tárgyi eszközök értékét is, - a zárszámadás vagyon és a nyitó mérleg egyeztethetősége érdekében az eszközöket bruttó értéken vesszük fel a nyitómérlegbe, és nyitás után kezdjük elszámolni az értékcsökkenést. Ezen eszközök esetében azonban lehetőség van arra is, hogy a zárómérleg elkészülte előtt, a korábbi évekre visszamenőleg is megállapításra kerüljön ezen eszközök értékcsökkenése, mégpedig terven felüli értékcsökkenésként elszámolva azt. A már korábban is kettős könyvvitelt vezető plébániák és intézmények továbbra is a tárgyi eszközökre kialakított nyilvántartási és elszámolási rendszert alkalmazzák. Az épületek tekintetében három kategória alkalmazható: a.) műemlék épületek b.) forgalomképtelen épületek c.) forgalomképes épületek Forgalomképtelennek minősülnek az alábbi épületek, függetlenül attól, hogy műemléki védettséget élveznek-e vagy sem. 1.) A bazilika, templom, kápolna. 2.) A prímási, érseki, püspöki palota, 3.) A plébániaépület, ameddig plébániaként használják. 4.) A ravatalozó, ameddig a temető működik. 5.) Külön épületben elhelyezkedő urnatemető. 6.) Oktatási, szociális célra használt ingatlanok. A felsorolt kategóriákba tartozó épületek forgalomképessé való átminősítését - amennyiben annak értékesítése, vagy más célra való hasznosítása indokolt az Egyházmegyei Hivataltól kell kérni. 8

9 A számvitelben rögzítésre kerülő eszközértékek változásának megállapítására vonatkozó irányelvek A földterületre, műemlékekre és forgalomképtelen épületekre értékcsökkenést nem kell elszámolni. A plébánia és az intézmény a saját számviteli politikájában határozza meg, hogy mely tárgyi eszközöket tekinti nagy-értékűnek (maradványértékkel nyilvántartottnak). A számviteli nyilvántartástól függetlenül valamennyi beszerzett eszközt a leltárba változatlanul be kell vezetni. Értékcsökkenési leírási kulcsok Az értékcsökkenési leírási kulcsokat a társasági és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 2. sz. melléklete szerint állapítjuk meg. A forgalomképes épületek értékcsökkenési leírási kulcsa... 2 % A közepes élettartamú építmények (pl. téglakerítés, stb) leírási kulcsa... 3 % Rövid élettartamú építmények (pl. könnyűszerkezetes garázs) leírási kulcsa... 6 % Az irodabútorok, szerszámok, kisgépek, irodai gépek leírási kulcsa... 14,5 % Számítógépek leírási kulcsa... 33,0 % Saját célra készíttetett szoftverek (szellemi termék) leírási kulcsa... 33,0 % Vásárolt szoftverek, programok értékcsökkenési kulcsa... 33,0 % Gépjárművek leírási kulcsa... 20,0% A figyelembe veendő maradványértékek nagysága Épületeknél 20 % Irodabútoroknál: 10 % Gépjárműveknél: 10 % Szerszámok, irodai gépek, kisgépek állományánál maradványértékkel nem kell számolni. Időbeli elhatárolás A plébániáknak egyházi szervezeteknek - nem kötelező az időbeli elhatárolás elvét alkalmazniuk. Azonban számviteli politikában ezzel ellentétesen is döntenek. Ez alól a szabad döntés alól kivétel a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 7. (4) bekezdésében foglalt, az adott naptári évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeg, melyet kötelező módon passzív időbeli elhatárolásként szerepeltetünk. A beszámoló elkészítése, szakmai kompetencia Azokon a plébániákon, amelyek megfelelnek a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendeletben található feltételeknek (nincs vállalkozási tevékenységük), és egyszeres könyvvitelt vezetnek, továbbra sem kell a mérleget és eredmény-kimutatást mérlegképes könyvelővel készíttetni. Kettős könyvvitelt vezető plébániáknak kötelező a mérlegképes könyvelő igénybevétele, aki nemcsak a mérleg és eredmény-kimutatás valódiságáért, hanem a társasági adó bevallásáért is felelősséget vállal. Kívánatos, hogy az egyházmegyéhez tartozó, vagy az egyházmegye fenntartásában működő, kettős könyvvitelt vezető intézmények (gondnokságok, főiskola, szeminárium, EKIF, Karitász, gyűjtemények, közszolgáltató intézmények, stb.) éves mérlegét és eredménykimutatását nyilvántartásban szereplő mérlegképes könyvelő készítse el. 9