A magyarországi Phare CBC programok eredményei

Átírás

1

2 A magyarországi Phare CBC programok eredményei

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 BEVEZETÉS... 4 I. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS (CBC) JELENTŐSÉGE... 5 A PHARE CBC LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDÉSE... 6 II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON... 7 A PHARE CBC PROGRAMOK DÖNTÉSHOZATALI RENDJE III. A PHARE CBC PROGRAM JÖVŐJE MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE AZ INTERREG IIIB ÉS IIIC PROGRAMOKBAN IV. AJÁNLÁSOK V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI VI. PHARE CBC PROJEKTEK A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN MAGYARORSZÁGON A PHARE CBC PROJEKTEK TERÜLETFEJLESZTŐ HATÁSA A PHARE CBC PROJEKTEK ÁLTAL ÉRINTETT KISTÉRSÉGEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ÁTFOGÓ JELLEMZÉSE VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT TÁRSADALMI VISZONYOK TERÜLETI ALAKULÁSA VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÖSSZEFOGLALÁS IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA NAGYPROJEKTEK KISPROJEKTEK

4 Az Európai Unió határait nem mint problematikus területeket, hanem inkább olyan térségeknek kell tekinteni, amelyek értékes információt közvetítenek a különbözőségek mindennapi kezeléséről és a tárgyalásos megoldásokról. Éppen ezért a határokkal kapcsolatos kérdések nem kezelhetők az interregionális kapcsolatokban megszokott módon és nem illeszthetők bele a strukturális támogatások különböző formáiba sem. BEVEZETÉS A Phare CBC program célkitűzése, hogy olyan, határon átnyúló hatással vagy tevékenységgel rendelkező projektek megvalósítását támogassa, melyek hozzájárulnak az adott határ menti térség fejlődéséhez, a határon átnyúló gazdasági, kulturális kapcsolatok kialakulásához, a határos országok közötti történelmi, etnikai gyökerű ellentétek oldásához, végső soron pedig a határok formálissá válásához és elősegítik a határok nélküli, egységes Európa kialakulását. A határon átnyúló együttműködés a csatlakozásra váró országok számára olyan, különösen fontos terület, amely nem csupán a határ menti régiókban a csatlakozással kapcsolatban jelentkező társadalmi-gazdasági kérdések harmonizált megoldását segíti elő, hanem Európa egésze számára nagy politikai jelentősséggel bír. Mivel először ezeknek a területeknek kell szembenézniük a problémákkal elvándorlás, a környezet transznacionális jellege, kulturális különbségek, így itt kell megkeresni azokat a megoldásokat is, amelyek a kibővített EU szintjén is hozzájárulhatnak a különbségek kiegyenlítéséhez és a kohéziós célok megvalósításához. Számos példa mutatja, hogy a határ menti térségekben regionális válaszok születnek égető európai problémákra. Ilyenek például az Ausztria és Magyarország között az ingázásról született megállapodás, a magyar-szlovák demokráciaerősítő projektek, valamint a magyar-román árvízvédelmi közös erőfeszítések. Közép-Európában és természetesen Magyarországon is a határon átnyúló és régiók közötti kapcsolatok kiemelkedő fontosságúak. Az ezekhez a kapcsolatokhoz fűződő elvárások igen nagyok bizonyos esetekben talán túlzóak is. Az elmúlt évtized megmutatta, hogy Európának ebben a Balkánhoz közeli részében mivel jár az, ha hiányoznak a problémák kezelésére szolgáló programok és együttműködési mechanizmusok. 4

5 I. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS (CBC) JELENTŐSÉGE I. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS (CBC) JELENTŐSÉGE A határ menti térségek mind földrajzi fekvésük, mind fejlettségük tekintetében kevés kivétellel egyfajta sajátos perifériát jelentenek az ország fejlettebb, centrális régióihoz képest. A keleti és déli térségekben, az alacsony infrastrukturális ellátottság, az elmaradott gazdasági-társadalmi szerkezet, az alacsony népsűrűség, illetve közlekedési bezártság, amit Kelet-Közép-Európa egyes térségeiben tovább erősítenek történelmi, etnikai feszültségek mindez sok esetben a határ menti térségek tudatos alulfejlesztéséhez vezetett. E körülmények között nyilvánvalóan nem volt képes teret nyerni az együttműködés. A határ mentiség ezeken a szakaszokon tehát kedvezőtlen kategóriát jelentett, maga után vonva a népesség belső régiók felé történő migrációját. A határ mentiségből adódó hátrányos helyzetüket felismerve, a lakosság alulról jövő kezdeményezéseinek hatására indult meg a határok elválasztó funkciójának enyhülése. Közös érdekek alapján szerveződő szövetségek jöttek létre, amelyek a határon átnyúló együttműködések fejlesztését tűzték ki célul. A legfontosabb ilyen szervezet az 1971-ben megalakult Európai Határ Menti Régiók Gyűlése (AEBR), amely a partnerség, a szubszidiaritás, valamint a határon átnyúló együttműködések fejlesztésére vonatkozó stratégiai program felállítását fogalmazta meg a határrégiók együttműködésének alapelveiként. A határ menti térségek együttműködésében határozott előrelépés azonban inkább csak a nyolcvanas években következett be, elsősorban a regionális fejlettségi különbségek mérséklésének késztetésére és az integrációs folyamat felgyorsítására. Így az ezredfordulóra már több mint 50 régió közötti határ menti együttműködést tartottak nyilván ban jött létre az Európa Tanács közreműködésével az A Határon Átnyúló Megállapodásokról Szóló Európai Keretegyezmény, a határrégiók közötti együttműködések koordinálására ben Spanyolországban kiadták az A Határon Átnyúló Együttműködések Jogi Nyilatkozatát, mely ezen megállapodások jogszerűségét és hatályát értelmezte. Ebben megállapították továbbá, hogy a határon átnyúló együttműködések számos gazdasági és társadalmi előnnyel járnak, s így létfontosságúak a határterületek számára. A határ menti együttműködés, amely alulról jövő kezdeményezésként indult, a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett. Felismerve a határ menti térségek hátrányos helyzetét, az Unió támogatásukat 5

6 I. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS (CBC) JELENTŐSÉGE határozta el. A határrégiók meglévő gazdasági-társadalmi lemaradásának kiegyenlítésére jött létre 1990-ben az Interreg program. Jelenleg 2000-től 2006-ig az Interreg III határon átnyúló együttműködéseket támogató program van folyamatban, amelynek támogatási alapja a közösségi kezdeményezésekre fordított pénzeszközök mintegy negyede, ami egyben jelzi azt is, hogy a határ menti együttműködések közösségi szinten prioritást élveznek. Magyarország számára 1998-ban vált lehetővé az Interreg IIC programhoz történő csatlakozás, amely mint az Európai Unió belső támogatási rendszere elsőként nyílt meg egy társult ország számára, valamint részt veszünk az Interreg III programban is. Ez azt jelenti, hogy egy magyar kezdeményező (régió, megye stb.) egy EU-s partner bevonása után a szomszédos országokból is bevonhat partnereket. A lebonyolítandó programot pedig az Interreg adta keretek között, a nemzeti hatóságokkal egyetértésben maga tervezheti meg. Az Interreg programokon kívül az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) ún. innovatív akciói, valamint a minden európai határrégió számára nyitott LACE (Linkage Assistance and Cooperation for the Európean Regions) program is támogatja pénzügyi eszközökkel a határ menti regionális együttműködéseket. A Phare partnerországok határ menti együttműködéseit támogatja a Phare CREDO programja, amely a Phare Multi-country programjának egy 1998-ban életbe lépő új eleme. A PHARE CBC LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDÉSE Kelet-Közép Európa (KKEU) államaiban a rendszerváltásokat követő demokratizálódási folyamatokkal erőre kaptak a határon átnyúló együttműködések. A KKEU országok integrációs folyamatának felgyorsulásával lényeges kérdéssé vált a tagjelölt országok és a tagországok közös határvidékén tapasztalható jelentős gazdasági különbségek feloldása és a köztük lévő együttműködések dinamizálása. Az EU külső határaihoz kapcsolódó térségek felzárkóztatására indította el az Európa Tanács 1994-ben a csatlakozásra váró országok EU határterületein a Nemzeti Phare-programnak részét nem képező Phare CBC (Cross-Border-Co-operation) programot, amely öt prioritás fejlesztésére koncentrál. Ezek a következők: regionális tervezés, műszaki infrastruktúra-fejlesztés, gazdaság- és turisztika fejlesztés, humán erőforrás-fejlesztés, környezet- és természetvédelem. 6

7 II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON Az Interreg program Magyarország számára azért is alapvető fontosságú, mert az egyes magyar NUTS II szintű régiók legalább egy országhatáron érintkeznek valamely szomszédos országgal és a 19 NUTS III szintű megye közül 16 vesz részt a határon átnyúló együttműködésben. Magyarország lakosságának 82%-a él határral is érintkező régiókban. A csatlakozásra váró országokban ez az arány 60% és az EU teljes népességének csupán egy negyede lakik országhatárral is érintkező térségekben. Kis, nyílt gazdaságú ország lévén Magyarország számára ez az együttműködés olyan gazdasági, kulturális és politikai szükségszerűség, amit a magyar kormányzat nem hagyhat figyelmen kívül és erőteljesen támogat. A Phare CBC program különösen a 2000-ben bekövetkezett reformját követően közvetlen támogatást nyújt az Interreg-re való felkészüléshez. A programok csak akkor valósíthatók meg sikeresen, ha felépítésük a lehető legegyszerűbb, korábbi tapasztalatokra és az elmúlt hét év során létrejött intézményi háttérre épülnek, és ha a szükséges egyeztetések és döntések mielőbb megszületnek. Bár a helyi-regionális kezdeményezések, a hivatalos nemzetközi kétoldalú együttműködési egyeztetési fórumok (pl. határ bizottság stb.) és bizonyos esetekben a kétoldalú projektek jelentős szerepet játszanak a határ menti régiók kialakításában, az már nyilvánvaló, hogy Magyarországon a határon átnyúló együttműködések intenzitásának és jelentőségének megnövekedése a Phare CBC programnak és kisebb mértékben az Európai Unió által kezdeményezett és finanszírozott Phare CREDO programoknak köszönhető. Ausztria 1995-ben történt EU csatalakozását követően Magyarországnak lehetősége nyílt arra, hogy részt vegyen az Európai Unió határokon átnyúló együttműködést támogató segítségnyújtási programjaiban. A Phare CBC volt az első EU által kezdeményezett és finanszírozott program az osztrák-magyar határon. Az elmúlt években az alábbi határon átnyúló együttműködési programok indultak és valósultak meg Magyarországon: Phare CBC Ausztria-Magyarország program (1995-től) CREDO Phare (több országot érintő) program a román, ukrán, szlovák és szlovén határon ( ) 7

8 II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON Szlovénia-Ausztria-Magyarország közötti háromoldalú határon átnyúló programok (1995, 1996), Szlovákia-Ausztria-Magyarország közötti háromoldalú határon átnyúló programok (1995, 1996) Románia-Magyarország Phare CBC program (1996-tól) Szlovákia-Magyarország Phare CBC program (1999-től) Szlovénia-Magyarország Phare CBC program (2000-től) Az ukrán és a horvát határokon próbaprogramok indultak és a tervek szerint ban a programok kiterjednek a szerb határra is. A határon átnyúló régiók a jelenlegi és lehetséges programtípusok és a felkészültség szintje szerint az alábbi három fő csoportba sorolhatók: (1) A közösen kidolgozott és az EU által jóváhagyott Interreg program dokumentáción és szilárd intézményi kereten alapuló Magyarország-Ausztria program. A Közös Titkárság Ausztriából és Magyarországról () felügyeli a program végrehajtását. A jelenlegi Interreg/Phare program várhatóan zökkenőmentesen alakul majd át belső Interreg programmá a csatlakozást követően. (2) A Magyarország-Szlovákia, Magyarország-Szlovénia és Magyarország- Románia határon átnyúló Phare CBC támogatásával megvalósuló programok mára megfelelő struktúrákat alakítottak ki. A 2000-ben végrehajtott Phare reform kedvező hatással volt a közös struktúrák kialakítására és lehetővé tette, hogy a nagyobb volumenű beruházási projektek helyett a hangsúly a kisebb, helyi kezdeményezésű közös projektekre kerüljön. A Kis Közös Projekt Alap és a 2002-es és 2003-as programok esetében az ajánlatkérésre, a pályázatok elbírálására és a nyertes kiválasztására a közös fejlődést támogató módon kerül sor. A régiókban a jelenlegi Phare országok között indított programokat az elért eredmények és a megszerzett tapasztalatok alapján kell továbbfejleszteni. A Magyarország-Szlovénia és a Magyarország-Szlovákia programok várhatóan hamarosan belső Interreg programokká alakulnak át, míg a nagyszabású és sikeres magyar-román együttműködés folytatódhat az EU külső határain. (3) Az ukrán, horvát és szerb határokon az együttműködés helyi kezdeményezésre indult. Ami az ukrán-magyar-szlovák-(román) és a magyar-románszerb kapcsolatokat illeti, az együttműködés az EU-Regió keretében működik majdnem egy évtizede igaz, hogy nem egyforma intenzitással. 8

9 II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON A magyar-ukrán határon az elmúlt években a kisebb volumenű fejlesztéseket a CREDO finanszírozta. A megyei regionális fejlesztési tanács és a szomszédos Oblaszty (Zakarpaty) között szoros a kapcsolat, amelyet különösen megerősített az évente visszatérő árvízvédelmi feladatok ellátására létrejött együttműködés. A határon átnyúló együttműködés hivatalos elindításáról szóló nyilatkozatot kormányszinten 2001-ben írták alá. A határ menti régió fejlesztéséről szóló terv most van az előkészítési és egyeztetési szakaszban. A tervet a megyei fejlesztési szerv és NARD (VÁTI TFI) közösen készítik. Az ukrán fél Tacis Irodát hozott létre a határ menti régióban a megyei önkormányzat égisze alatt. A magyar-horvát határ esetében is együttműködési megállapodás megkötésére került sor. A határon átnyúló fejlesztésre vonatkozó elgondolásokat tartalmazó közös előzetes dokumentum a két illetékes regionális fejlesztési szerv és a NARD (VÁTI TFI) közötti szakmai együttműködés keretében készül. A dokumentum jelenleg a stratégiakialakítási szakaszban van. A nem Phare államok közötti határon átnyúló együttműködést a Phare CBC nem támogatja. Mivel a határon átnyúló programokat irányító intézményi keret és különösen a helyi projekt fejlesztési kapacitás még nem teljesen működik ezekben a határ menti régiókban, és mivel ezek a területek nem kapnak Phare CBC támogatást, az Interreg 2002-es országos Phare alapokból támogatott intézményfejlesztési programja elsősorban a szóban forgó régiókra koncentrál. Ami a Tacis és CARDS programokat illeti, a kellő harmónia megteremtése várhatóan továbbra is akadályokba ütközik majd annak ellenére, hogy a regionális és nemzeti szinten mind az ukrán, mind pedig a horvát fél egyértelműen támogatja a határon átnyúló együttműködés elindítását és megerősítését. A helyzet rendezése érdekében kétoldalú eseti megoldásokat kell találni (szintén a Phare tapasztalataiból merítve) és időben meg kell hozni az előkészítő intézkedéseket. 9

10 II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON A befejezett programok adatai (47 millió euró) Programok Phare támogatási keret euró Phare keret lekötése euró Lekötési % Phare kifizetés euró Hazai társfinanszírozás euró (az összes kifizetés %-ában) Összes kifizetés euró HU , (36,9) ZZ , (25,0) HU , (41,2) ZZ , (13,9) ZZ , (37,0) HU , (21,9) HU , (32,0) Összesen , (31,9) Programok Összesített adatok Phare támogatási keret euró Phare keret lekötése euró Lekötési % Ausztria ,2 Románia ,1 Szlovákia ,4 Szlovénia ,0 Összesen ,9 10

11 II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON A PHARE CBC PROGRAMOK DÖNTÉSHOZATALI RENDJE A Phare CBC programok menedzselése a Phare Decentralizált Megvalósítási Rendszer (DIS) eljárásrendje alapján történik. A DIS kézikönyv szerint a nemzeti koordinátor a Phare (ezen belül a Phare CBC) programok szakmai előkészítéséért, a programok végrehajtásának koordinációjáért és folyamatos értékeléséért (monitoringért) felelős. A programok Phare DIS Útmutatóban lefektetett eljárásrend szerinti megvalósulását és a szerződések PRAG (Gyakorlati Útmutató a Phare, ISPA és SAPARD szerződéses eljárásokhoz) szabályok szerinti elkészítését a nemzeti engedélyező tisztviselő (NAO) és a program engedélyező tisztviselő (PAO) biztosítja. A PAO a program megvalósításáért felelős végrehajtó ügynökség (Implementing Agency IA) vezetője, aki a programok végrehajtásáért, a szükséges intézményi kapacitás kialakításáért és fenntartásáért felel. Végrehajtó ügynökség a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a 2002 évi kormányváltást követően a Miniszterelnöki Hivatal háttérintézménye, a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság, mely felel a tenderezés és szerződéskötés valamennyi szempontjáért, csakúgy mint a megvalósítás adminisztratív és anyagi oldaláért. A NAO (nemzeti engedélyező tisztviselő) tisztét a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára tölti be. A NAO felügyeli a források kezelésére, a kifizetések lebonyolítására létrehozott Nemzeti Alap (National Fund, NF) munkáját. A nemzeti engedélyező tisztviselő felelős a Phare források felhasználásáért, az Európai Bizottságnak írt jelentésekért. Biztosítja továbbá a Phare szabályok és eljárásrend érvényesülését a jelentésekben, a pályázás és a menedzselés során, csakúgy, mint projekt információs rendszer működését és a vonatkozó EU előírások betartását. A projektek kiválasztásában a Monitoring Bizottság (MC) és a Közös Kormányzó Bizottság (JSC) vesz részt. A kiválasztás az EU Delegáció jóváhagyásával történik és az eljárás szigorúan követi az EU gyakorlatot. A Monitoring Bizottság magyar oldalról minisztériumi képviselőkből, a megyei területfejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács képviselőiből, valamint az EU Delegáció tagjaiból áll. Az MC meghatározza a közös Phare CBC projektek körét. 11

12 II. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON A Közös Kormányzó Bizottság (JSC) magyar oldalról a program engedélyező tisztviselő, a megyei területfejlesztési tanácsok és az EU Delegáció képviselőiből áll. Elnöke a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter volt, a 2002-es kormányváltás után e tiszt a Miniszterelnöki Hivatalhoz került. A Közös Kormányzó Bizottság szentesíti a végrehajtás irányelveit és ütemezését, amelyek jóváhagyásra az EU Delegáció elé kerülnek. A JSC stratégiai útmutatást ad az értékelő bizottságnak és meghatározza a nagy, határon átnyúló hatással rendelkező projekteket. 12

13 III. A PHARE CBC PROGRAM JÖVŐJE III. A PHARE CBC PROGRAM JÖVŐJE MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE AZ INTERREG IIIB ÉS IIIC PROGRAMOKBAN Az Interreg IIC közösségi kezdeményezésen alapuló CADSES program (Interreg IIC CADSES program) beindítására eredetileg négy EU tagállam részvételével került sor (Ausztria, Olaszország, Németország, Görögország). Magyarország mint az egyetlen nem EU tagállam ötödik teljes jogú tagként való csatlakozását 1998-ban hagyták jóvá. Magyarország is létrehozta és működteti saját Interreg CADSES Albizottságát, amely felügyeli a program magyarországi koordinációját és képviseli a megfelelő minisztériumokat, valamint a NUTS II régiókat. A Magyar Titkárság, mint a Közös Titkárság szervezeteként részt vett a program transznacionális irányításában, és program szinten pénzügyi forrásokat bocsátott a magyar partnerek rendelkezésére. A Transznacionális és Monitorozási Bizottság döntése alapján és a Működési Programnak megfelelően, évben Magyarország töltötte be az Interreg IIC CADSES program elnöki szerepét. Az új Interreg IIIB-CADSES program keretében, a négy EU tagállam kialakított egy közös irányítási struktúrát. Bár a program irányítását érintő konzultációk és döntések alapvetően a tagállamok szintjén történtek, illetve születtek meg, és az egyéb kapcsolódó konzultációkat is a négy tagállam között folytatták le. Magyarországot is meghívták, hogy vegyen részt az általános és a Phare-ral kapcsolatos kérdések megtárgyalásában. A nemzeti Phare program alapján Magyarország létrehozott egy projekt alapot a magyar partnerek transznacionális projektekben való részvételének támogatására. A projekt alapot a központi Interreg-CADSES program irányításával párhuzamosan és ahhoz kapcsolódva indítják útjára, majd értékelik és valósítják meg a későbbiek során. A lehetőségek függvényében hasonló projekt alap van tervbe véve 2003-ra is az Interreg IIIC programban való részvétel támogatására. 13

14 IV. AJÁNLÁSOK IV. AJÁNLÁSOK Rugalmasság és differenciálás: Valamennyi program esetében az illetékes (a jelenlegi és leendő) tagállamok tárgyalásos úton elért konszenzus útján állapodnak meg. A program felépítésére és az intézményi keretre vonatkozó egyes megoldásokat az érintett határ menti régiók országai dolgozzák ki. Közös struktúrák előnyben részesítése: Az Interreg útmutatások szerint mind a külső, mind pedig a belső határok esetében a közös struktúrákat kell előnyben részesíteni. Ez nem csupán az irányítás szempontjából fontos kérdés, hanem világos megkülönböztetést tesz az 1-es célövezethez (Objective 1) tartozó programoktól, és jobb támogatást biztosít a valódi közös projektek létrehozásához. Integrált területfejlesztési megközelítés: A külső határokon beindításra kerülő programok az eddig alkalmazott Interreg (A) Phare CBC modellnek megfelelő és a határon átnyúló együttműködés horizontális stratégiai jelentőségét tükröző teljes körű célkitűzésekkel működnek. Az összetettség és a koncentráltság közötti egyensúly ezen programok esetében igen fontos kérdés. Az egyensúly pontos mértékét azonban a partnerek állapítják meg (minden egyes program esetében). Az emberek közti kapcsolatok kiépítésének és bizonyos közös projektek kidolgozásának jó módja lehet a kis decentralizált projekt alapok létrehozása. Ez azonban semmiképpen sem helyettesítheti a komplett határon átnyúló programokat. A határon átnyúló transznacionális programok összevetése: A hatékonyság érdekében, bizonyos különleges esetekben a kisebb programok összevonhatók, de ez semmiképpen sem bonyolíthatja túl a programok elkészítését és végrehajtását (átláthatóság) és nem akadályozhatja a valódi együttműködési célok teljesülését. A kétoldalú kezdeményezések egyetlen keretprogramban történő összekapcsolása mögött valódi, közös regionális fejlesztési kapacitásoknak vagy problémáknak kell állniuk. A programok összevonása kizárólag adminisztratív vagy fiktív okokból nem csupán a programok elkészítését nehezíti meg, de a működőképes megvalósítást hosszú távon is lehetetlenné teszi. Semmiképpen sem ajánlott háromnál több ország bevonása egy programba, illetve a nagyobb vagy már kialakult struktúrákkal 14

15 IV. AJÁNLÁSOK rendelkező határ menti régiók összekapcsolása. Ez kvázi transznacionális programok létrejöttét eredményezné az ezektől alapvetően eltérő együttműködési formát jelentő határon átnyúló programok helyett. A két együttműködési forma között még szervezeti-intézményi szempontból is különbséget kell tenni. Szubszidiaritás: A NUTS IV, III, II szintekről és a központi kormányzatból számos intézményt kell bevonni a programokba, ami határ menti régiónként különbözik. A programok összekapcsolása szükségszerűen a helyi partnerek szerepének csökkenéséhez és a nemzeti transznacionális szintek szerepének növekedéséhez vezetne. Egyszerű és átlátható végrehajtó intézményi keretek: A kevés számú hierarchikus szinttel rendelkező, egyszerű és átlátható végrehajtó intézményi keretek (hatósági és közvetítő szervek, valamint szakmai titkárságok irányítása és finanszírozása) részesülnek majd kedvező elbírálásban, amelyek képesek a programok megvalósítására. Ezekkel párhuzamosan a meglévő struktúrák kerülnek majd felhasználásra. Új külső programok esetében, valamint a Phare CBC és az Interreg közötti átmeneti időszakban a Phare CBC programok során szerzett tapasztalatok fontos források lesznek. Az illetékes tagállamoknak tárgyalásos úton elért konszenzus útján kell megállapodniuk a feladatok megosztásáról és a közös struktúrák elhelyezéséről. A célnak nem minden esetben az irányító hatósági funkció megőrzésének kell lennie, hanem struktúráknak egyértelműen garantálniuk kell a határon átnyúló program célkitűzéseinek teljesülését. Az Interreg programok finanszírozása: Az Interreg programok finanszírozásánál figyelembe kell venni a határ menti régiók számát és különösen a lakosság lélekszámát. Ez különösen nagy jelentőséggel bír az egyes programok közti egyensúly megteremtésében (pl. évente 2 millió euró juttatása Magyarország leghosszabb határszakaszának, a magyar-szlovák határtérségnek). Nemzeti társfinanszírozási programok kétoldalú megvalósítása: Mivel projektek közös finanszírozására általában igen kevés helyi forrás áll rendelkezésre a csatlakozásra váró országokban, ezek az államok valószínűleg olyan különleges nemzeti társfinanszírozási programokat indítanak majd, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a közös finanszírozási programokkal, és azokat is célozzák meg. Ezek a rendszerek az Interreg programok keretében is kezelhetők. 15

16 IV. AJÁNLÁSOK Ennek kétoldalú megvalósítása nehéz, és a háromnál több tagállam részvételével működő programok sikere pedig igen kétséges. Magyarország részvétele az Interreg IIIB és IIIC programokban Függetlenül az Interreg programokhoz rendelkezésre álló források mértékétől Magyarország részt kíván venni az Interreg IIIB és IIIC programokban. Az átmeneti időszakkal kapcsolatban felmerült kérdések megoldása a Bizottság nyilatkozata alapján és a csatlakozásra váró CADSES államok jelentős szerepvállalásával történik. 16

17 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI A Phare CBC program olyan fejlesztési projektekhez nyújt hathatós támogatást, amelyek e segítség nélkül csak sokkal később vagy egyáltalán nem valósulhattak volna meg. A kiválasztott térségfejlesztési prioritások, a konkrét fejlesztések, a programok stratégiai célkitűzéseihez illeszkedve, a társadalmi innovációt mindenek elé sorolva kerültek kiválasztásra. A projektek többsége gazdaságfejlesztési, illetve infrastruktúra-fejlesztési projekt. Gyakoriak a CBC Programon belül kistérségfejlesztési programként megvalósított natúrpark fejlesztések; kerékpárút-hálózat kiépítések, a mezőgazdaság termékszerkezeti reformját segítő megújuló energiahasznosítási projektek; a határtérségek foglalkoztatási és népességmegtartó képességét növelő inkubátorház és ipari-innovációs park fejlesztések, főutak elkerülő szakaszainak kiépítése. Phare CBC támogatásokból olyan nagyprojektek kerültek megvalósításra példaszerűen, a teljesség igénye nélkül, mint a -Heiligenkreuz Ipari Park közművesítése, a -Gönyű kikötő létrehozása, a zalaegerszegi regionális hulladéklerakó, a Bihari Vállalkozási Övezet, a -Pér repülőtér, az országhatár- Battonya-- közötti közút korszerűsítése, sima határátkelőhely modernizálása vagy a makói üzleti és szolgáltató központ a magyarromán határ menti kapcsolatok erősítésére, illetve a Körös-völgy árvízvédelmének fejlesztése stb. A határon túli együttműködések elősegítik az érintett országok közötti kapcsolati háló kialakulását. A régiók közötti együttműködéssel oldódnak az országok közötti évszázados politikai feszültségek, a partnerkapcsolatok túlléphetnek protokolláris jellegükön és kiterjednek kulturális, gazdasági területekre is. Az együttműködések élénkülése dinamizálja az országok közötti gazdasági kapcsolatokat és így hozzájárul fejlődésükhöz. A Phare CBC program a határ menti régiók együttműködésének ösztönzésével elősegíti e térségek fejlődését, de gyakorlati előnyei közé tartozik, hogy a pályázati rendszer működési logikájának megismerése, a pályázatkészítés gyakorlatának elsajátítása amely az európai uniós csatlakozásunk fontos lépcsője a határtérség több szereplőjét felkészítheti az Európai Unió egyéb támogatási formáinak megszerzésére. A határrégiók együttműködésének sikeressége helyi-regionális kezdeményezések megindulását eredményezte a horvát és ukrán határszakaszokon. A cél újabb 17

18 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI határrégiók bevonása a Phare CBC programba. Közösen meghatározásra kerültek az együttműködési prioritások és intézkedések, amivel összhangban Magyarország kezdeményezte az ukrán és horvát határszakaszokon kísérleti Kis Projekt Alap beindítását a évi Phare program intézményfejlesztési keretéből. EREDMÉNYEK A területfejlesztési célok megvalósulását szolgáló támogatási rendszer és a Phare CBC PHARE CBC 2% KAC 10% UTC 8% VÍZC 2% TFC 4% TEKI 5% CÉDE 2% AGR 17% CCT 32% MPA 13% TFC 1% GFC 4% Forrás: VÁTI Kht. Területfejlesztés Magyarországon, 2002 A Phare CBC projektek Magyarországon 1995-ben indultak a magyar-osztrák és magyar-osztrák-szlovén határszakaszon. Ettől kezdve az 1998-as évet kivéve, amikor nem volt pályázati alap növekvő keretösszeg állt rendelkezésre határ menti projektekre, majd 1996-tól a magyar-osztrák-szlovák és a magyar-román és 1999-től a magyar-szlovák határszakasz intézményei is bekapcsolódtak a programba. Az eddig megvalósult, illetve lekötött Phare CBC projektek értékelése az alábbi ágazati osztályozás alapján történt. 1. természet/környezetvédelem 2. gazdaságfejlesztés 3. humán erőforrás-fejlesztés 4. regionális fejlesztés / tervezés 5. infrastruktúra-fejlesztés 6. közlekedésfejlesztés 7. turizmus 18

19 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI A év végéig befejezett és befejezésre kerülő 1995 és 1999 között Phare támogatásban részesült projektek között darabszámban humán erőforrás-fejlesztés és turizmus típusú projektek nyertek legtöbben támogatást. Jelentős különbség tapasztalható a nagy- és kisprojektek arányában. Előbbiek között legnagyobb számban a gazdaságfejlesztési és a közlekedés-fejlesztési (főként településelkerülő és megközelítő utak) projektek szerepeltek. Ezzel szemben a projektek számarányát meghatározó kisprojektek esetében a humán erőforrás-fejlesztés (nyári egyetemek, konferenciák, képzések) és turizmus típusú (rendezvények, kiadványok, kerékpárutak építése) projektek voltak meghatározók. 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% A Phare CBC projektekre folyósított támogatás projekt típusonként és ágazatonként gazd.fej. turizmus nagyprojekt kisprojekt projektek összesen A támogatás összegét tekintve legnagyobb arányú támogatásban, magas költségvonzatuk miatt, a közlekedésfejlesztési projektek részesültek, míg a kisprojektek között a számuk szerint is meghatározó humán erőforrásfejlesztés típusú projektek támogatása volt a legszámottevőbb. Legkisebb volt a ráfordítás a regionális fejlesztés/tervezés típusú projektek esetében (térségfejlesztési stratégiák, területfejlesztési programok), noha legalacsonyabb számban az (egyéb) infrastruktúra-fejlesztési projektek szerepeltek. A program 1999-ig lezárult négy éve folyamán, az osztrák-magyar határszakaszon minden évben biztosítottak pályázati keretet ben a turizmus, a közlekedésfejlesztés és a gazdaságfejlesztés mellett a természet/környezetvédelmi, és a humán erőforrás-fejlesztési projektek támogatottsága volt a legmagasabb ,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Projektek számaránya projekt típusonként és ágazatonként gazd.fej. turizmus nagyprojekt kisprojekt projektek összesen ban a humán erőforrás és turizmus projektek száma dominált, de a keretösszegből nagyjából egyformán részesedett a gazdaság-, a közlekedés-, a természet/környezetvédelem-, a turizmus és a vízgazdálkodás-infrastruktúra fejlesztése ben a gazdaságfejlesztési projektek részesülhettek a legnagyobb arányú támogatásban, 1999-ben viszont a források legnagyobb hányadát ismételten közlekedésfejlesztésre fordították. A román határszakaszon 1996-ban indult a Phare CBC program. A térség határ menti együttműködésének egyik meghatározó 19

20 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI eleme a vízgazdálkodás, ennek megfelelően az első évben ilyen típusú projektekre fordították a keretösszeg felét, de jelentős részt kapott a gazdaságfejlesztés is ben a humán erőforrás-fejlesztés mellett a közlekedési hálózat fejlesztése és a gazdaságfejlesztés támogatottsága volt a legmagasabb ben két közlekedésfejlesztési nagyprojekt részesült támogatásban. A Phare CBC program támogatási rendszerét egészében vizsgálva megállapítható, hogy a régió fejlettségétől függetlenül a források legnagyobb részét közlekedésfejlesztésre fordították, de mindkét határszakaszon a gazdaságfejlesztés is jelentős támogatást kapott. A magyar-osztrák és a magyar-román határszakaszon a program első évében jelentős összegeket fordítottak a természet/környezetvédelem típusú, illetve a vízgazdálkodási-infrastruktúra projektekre. A fejlettebb Nyugat-Dunántúli Régióban a közlekedésfejlesztés és a gazdaságfejlesztés mellett a turizmusfejlesztés és a környezetvédelem, míg a magyar-román határ mentén a vízgazdálkodás és a humán erőforrás-fejlesztés típusú projektek aránya volt még kiemelkedő. A projektek támogatási aránya, azok megoszlása határszakaszonként, éves bontásban 33,1 Projektek számaránya projekt típusonként ,1 0,8 7,1 18,9 18, ben kizárólag a Nyugat- Dunántúli Régióban, a magyarosztrák és magyar-osztrák-szlovén határszakaszon nyílt pályázati lehetőség a Phare CBC alap terhére. Nagyobb arányban (60%) az osztrák határszakasz projektjei szerepeltek. Megoszlásuk a régión belül nem egyenletes: mintegy felük Vas megyében valósult meg, -Moson- és Zala megye a projektek számát tekintve közel azonos arányban részesült a támogatásból. 14,2 körny./term.véd. gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. A nagyprojektek többsége természet/környezetvédelmi (pl. Őrség-Raab-Gorciko és 6,8 Projektekre kifizetett támogatás (%) projekt típusonként ,1 16,3 18,4 20,9 körny./term.véd. gazd.fejl. 21,5 16,0 turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. Írottkő Natúrparkok kialakítása), közlekedésfejlesztési (Sármelléki repülőtér megközelítő út, -Pér repülőtér-fejlesztés) és humán erőforrás-fejlesztési volt (Munkaerőpiaci együttműködés Magyarország és Ausztria között). A kisprojektek megoszlása a 20

21 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI négyéves összesítéshez hasonlóan alakult: a humán erőforrás-fejlesztés (rendezvények, pl. XIV. Pannon Jogász Napok; kiadványok, mint pl. Fertő tó kultúrtörténeti magazin; tanfolyamok) típusú kisprojektek aránya több mint 37%, az összes projekt tekintetében pedig 33%. A támogatási intenzitást tekintve ez évben nem volt meghatározó a különbség a közlekedésfejlesztési projektek javára; az összes projektet tekintve nagyobb források voltak elérhetők a turizmusfejlesztési beruházásokra (Dunamenti, Fertőmenti, valamint Vas és Zala határ menti kerékpárút) és környezet/természetvédelemre; a kisprojektek esetében pedig a négyéves összesítéshez hasonlóan a humán erőforrás-fejlesztés (34%) és a turizmus (pl. XIV. Zalamenti napok, Falusi szálláshelyek katalógusa, Fertőrákos-- Ágfalva kerékpárút tervezése) dominált. A projektek összességét vizsgálva a gazdaság, a humán erőforrás, a közlekedés, a természet/környezetvédelem és a turizmus 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 körny./term.véd. gazd.fejl. Projekt típusok számaránya határszakaszonként 1995 turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. szlovák szlovén román osztrák fejlesztését célzó támogatást nyert pályázatok támogatási aránya szinte azonos mértékű (16-21%) volt. 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 körny./term.véd. Projekt típusokra kifizetett támogatás (%) határszakaszonként 1995 gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. szlovák szlovén A magyar-osztrák és a magyar-osztrák-szlovén határszakaszokon támogatott projekttípusok megoszlása észrevehetően különbözik. A magyar-osztrák szakaszon számban meghatározóak a humán erőforrás-fejlesztést célzó projektek (csaknem 39%), ez a három országot érintő fejlesztések esetében a turizmus típusú projektekkel azonos (nagyobb, mint 25%) nagyságrendet ér el. A kifizetett támogatás arányait vizsgálva a határszakaszok közötti különbségek még inkább feltűnőbbek. A magyar-osztrák határszakaszon legmagasabb támogatásban a turizmus (csaknem 29%) típusú projektek részesültek, ezektől alig maradt el a közlekedés (24%) és gazdaság-fejlesztésre (22%) fordított támogatási összeg ben legnagyobb támogatást a i Ipari Park kapta, turizmusfejlesztésben a Dunamenti kerékpárút, közlekedésfejlesztési projektek közül a Sármelléki repülőtér megközelítő út építése emelkedik ki. román osztrák 21

22 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI Ezzel szemben a magyar-osztrák-szlovén határon természet/környezetvédelmi fejlesztésekre (pl. Fertő-Hanság Natúrpark térinformatikai rendszere), valamint a humán erőforrás-fejlesztést célzó projektekre (mint pl. Önfenntartó kisgazdaságok gazdaképző tanfolyama) fordították a keretösszeg legnagyobb hányadát (több, mint 27%). Emellett a regionális fejlesztés/tervezésre (pl. TRI-D stratégia és akcióterv) fordított összeg aránya is igen magas ban a Nyugat-Dunántúli Régió mellett a támogatásba bevont román határszakasszal az Észak-Alföldi és Dél-Alföldi Régiók is pályázhattak. Támogatást legnagyobb számban a Nyugat-Dunántúli Régió szervezetei kaptak, aminek az oka a magyar-osztrák és magyar-osztrák-szlovák határszakaszon rendelkezésre álló magasabb keretösszeg volt. Legalacsonyabb számban a Észak-Alföldi Régióban támogattak projekteket. A Nyugat-Dunántúli Régióban a magasabb költségvonzatú projektek szerepeltek nagyobb súllyal; ezzel párhuzamosan a Dél-Alföldi Régióban kisebb ráfordítást igénylő projektek valósultak meg. Nagyprojektek közül legnagyobb arányban a gazdaság és turizmus típusú projektek szerepeltek (elsősorban kerékpárút: pl. - Murátka, Dunamenti, - Fertőrákos, Büki termál-kerékpárút). Kisprojektek tekintetében a humán 14,7 2,2 Projektekre kifizetett támogatás (%) projekt típusonként ,1 19,7 16,6 körny./term.véd. 10,6 15,6 20,6 gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. Projektek számaránya projekt típusonként ,5 3,9 3,9 11,0 26,8 erőforrás-fejlesztés 15,7 (pl. Mezőgazdasági kis- és középvállalkozók felkészítése vagy a i Egyetem extenzív fejlesztésének ismertetése) és a turizmus (pl. A i Bor Útja) típusú projektek emelkednek ki. körny./term.véd. gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. A projektek összességét vizsgálva a humán erőforrás-fejlesztés típusú projektek szerepeltek legnagyobb arányban, a 33%-ot meghaladó számbeli részesedéshez viszonyítva a ráfordított támogatás ennél a projekttípusnál 11% volt. A közlekedés fejlesztések esetében fordított az arány. Részesedésük a keretösszegből ötszöröse a számbeli aránynak. Ennek oka elsősorban a költségigényes útépítések, kikötőfejlesztés megvalósítása volt. Szintén hasonló 22

23 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI jelenség figyelhető meg a nagy ráfordítást igénylő vízgazdálkodási és természet/környezetvédelmi projektek esetében. 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 70,0 60,0 5,0 50,0 0,0 40,0 30,0 20,0 10,0 körny./term.véd. 0,0 körny./term.véd. gazd.fejl. Projekt típusok számaránya határszakaszonként 1996 turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. Projekt típusokra kifizetett támogatás (%) határszakaszonként 1996 gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. szlovák szlovén román osztrák szlovák szlovén román osztrák A kis- és nagyprojektek megoszlása határszakaszonként viszonylag egyenletes, a támogatás mértéke főként a nagyprojektek esetében a magyar-osztrák határszakaszon kiemelkedő, ezzel szemben a magyar-osztrákszlovák határszakaszon a legalacsonyabb, ugyanakkor a kisprojektek esetében itt a legmagasabb a keretösszegből való részesedés. A projekttípusok és a támogatások arányát tekintve is jelentős különbségek vannak az egyes határszakaszok között. A magyar-román határszakaszon a humán erőforrás-fejlesztési projektek száma emelkedik ki (47%), a ráfordított összeget tekintve azonban a humán erőforrás-fejlesztés csak 8%-ot képvisel. Legtöbb támogatásban (52%) a vízgazdálkodási-infrastruktúra projektek (a Maros hordalékkúp felszíni vízpótlása és a felszín alatti vízkészlet védelme, a Fekete- és Sebes-Körös, Berettyó közötti térség vízgazdálkodásának fejlesztése) és gazdaságfejlesztési projektek (pl. Ipari Park I. ütem) szerepeltek. A magyar-osztrák határon a ráfordított támogatást tekintve a közlekedésfejlesztés emelkedik ki (pl. RO-RO kikötő -Gönyű, út t elkerülő szakasza). A magyar-román határszakaszhoz képest kiegyenlítettebb a ráfordítások aránya a természet/környezetvédelem, turizmus (pl. hulladéklerakók, kerékpárutak) és gazdaságfejlesztés (pl. Innovációs Zóna en, i Kereskedelmi Központ) tekintetében. A magyar-osztrák-szlovák határszakaszon meghatározó a turizmus típusú projektek megvalósulása, (pl. -Felsőszölnök határ menti kerékpárút), a keretösszegből való részesedését tekintve a humán erőforrás-fejlesztés emelkedik ki. A legmagasabb támogatást a mosonmagyaróvári Élelmiszergazdasági és Biotechnológiai Képző- és Bemutatóközpont kapta. A közlekedésfejlesztési projektek általában megfigyelhető kiemelkedő támogatottságával szemben itt a 23

24 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI vízgazdálkodási és turizmus típusú projektek is nagyobb arányban részesedtek a rendelkezésre álló forrásokból. 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10, ben a magyar-osztrák és a magyarromán határszakaszok vettek részt a Phare CBC programban. Ebben az évben is nagyobb volt a keretösszeg az osztrák határszakaszon, a projektek számához viszonyítva átlagosan nagyobb volt a ráfordítás is: a támogatott pályázatok kétharmada, a rendelkezésre álló keret 82,4%-a került ezen a határszakaszon felhasználásra. A legalacsonyabb forrásigényű projektek a Dél-Alföldi Régióban valósultak meg. Ebben az évben nagyprojektek közül legnagyobb számban gazdaságfejlesztési típusú projektek szerepeltek (a legmagasabb támogatást a i Innovációs Zóna és a i Vállalkozási Zóna kapta), a források jelentős részét (több mint 49%) is erre fordították. Kiemelkednek továbbá a közlekedésfejlesztési projektek (pl. a 74. sz. főút et vagy a 85. sz. főút Fertőszentmiklóst elkerülő szakasza), az éves teljes keretösszeg mintegy 27%-ából. A természet/környezetvédelmi jellegű 45,0 40,0 35,0 5,0 30,0 0,0 25,0 20,0 15,0 körny./term.véd. 10,0 5,0 0,0 körny./term.véd. Projektek számaránya projekt típusonként 1997 gazd.fejl. gazd.fejl. turizmus hum ánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. Projekt típusok számaránya határszakaszonként 1997 turizm us humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. nagyprojekt kisprojekt projektek szlovák szlovén román osztrák 0,0 2,2 Projektekre kifizetett támogatás (%) projekt típusonként ,4 27,1 körny./term.véd. 9,9 5,5 projektek esetén a ráfordítások aránya némileg elmaradt a humán erőforrásfejlesztés mögött, egyik típus esetében sem érték el a 10%-ot. Kisprojektek között az előző évhez hasonlóan a humán erőforrás-fejlesztési (pl. a határ menti nemzetiségi kisebbség továbbképzési-hagyományőrző központja) és a turizmus (rendezvények, pl. Országos Turisztikai Konferencia; kiadványok pl. turisztikai kínálatát bemutató kiadvány készítése) típusú projektek valósultak meg nagyobb számban. A gazdaságfejlesztés jelentősebb mértékű támogatásokat kapott. 49,0 gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. A projektek összességét vizsgálva a humán 24

25 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI erőforrás-fejlesztési és gazdaságfejlesztési projektek szerepeltek legnagyobb 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 körny./term.véd. Projekt típusokra kifizetett támogatás (%) határszakaszonként 1997 gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. szlovák szlovén román osztrák arányban, a források megoszlása azonban a gazdaságfejlesztési projektekre fordított összeg túlsúlyát mutatja. Közlekedésfejlesztésre ez évben arányaiban kevesebbet, a források 27%-át fordították. A projektek típus és támogatottság szerinti megoszlása a két érintett határszakasz között jelentősen eltér. Az osztrák határszakaszon legnagyobb ráfordítás a gazdaságfejlesztés és a kis számú, de forrásigényes közlekedésfejlesztés típusú projektek esetében figyelhető meg. A román határszakaszon, forrásfelhasználás területén a humán erőforrás-fejlesztés emelkedik ki a közlekedésfejlesztésnél is magasabb több mint 32%-os részesedéssel ben újabb határszakasszal bővült a támogatás köre: ekkor indult a Phare CBC magyar-szlovák program. A legnagyobb keretösszeg az osztrák határszakaszon állt rendelkezésre, így a projektek is innen kerültek ki legnagyobb számban. A projektekre fordított támogatás nagyságát vizsgálva megállapítható, hogy a kedvezményezett projektek száma magasabb, de az előző évekhez viszonyítva kisebb forrásigénnyel rendelkeznek. A magyar-román határszakaszon két nagyprojekt részesült támogatásban, a teljes keretösszeget tekintve részesedésük meghaladta a 30%-ot. Az induló szlovák Phare CBC leginkább az Észak-Magyarországi Régiót érintette, de a Közép-Magyarországi és Közép-Dunántúli Régiók is részesültek a támogatásból (egy, illetve két kisprojekttel), valamint a Nyugat-Dunántúli Régióból -Moson- megyében is indult egy támogatott projekt. A projektek és a ráfordítások aránya azt mutatja, hogy ezek alacsony költségvonzatú projektek voltak. Ebben az évben nagyprojektek között szám szerint meghatározóak voltak a közlekedésfejlesztési projektek, arányuk elérte a 70%-ot. A forrásfelhasználás is ennél a projekttípusnál volt a legjelentősebb: több mint 76% (a legnagyobbak: sz., Fertőszentmiklós és 74. sz. út elkerülő szakaszok). Az előző évekhez viszonyítva jelentős eltérés, hogy humán erőforrás-fejlesztési projektek nem szerepeltek a nagyprojektek között, és hogy a gazdaságfejlesztési nagyprojektek aránya (40%-ról 11%-ra) és támogatása is jelentősen csökkent (50%- ról 8%-ra) 1997-hez képest. 25

26 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI Kisprojektek között ebben az évben is meghatározó a humán erőforrás-fejlesztés (pl. Oktatási, képzési program az Írottkő Natúrparkban, Térségmenedzserek képzése és 6,8 Projektek számaránya projekt típusonként ,8 3,4 10,2 kaptak nagyobb hangsúlyt, a projektek támogatási nagyságának ágazat szerinti megoszlását tekintve. A rendelkezésre álló keretösszeg több mint 72%-át ilyen típusú fejlesztésekre fordították. Határszakaszonként vizsgálva a magyar-román 11,9 25,4 13,6 határszakaszon körny./term.véd. gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. hálózattá szervezése a régiókért) és turizmus (pl. Ökoturisztikai fejlesztés a magyar-szlovák határ mentén, Kisperházi tó - turisztikai centrum) mind a projektek arányát, mind a támogatási arányokat tekintve. Az egész évi programon belül a közlekedésfejlesztési projektek kizárólag közlekedésfejlesztésre, (Országhatár-Battonya-- közötti közút korszerűsítése, II. ütem és Kiszombori határátkelő állomáshoz vezető 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 körny./term.véd. Projekt típusokra kifizetett támogatás (%) határszakaszonként 1999 gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. szlovák szlovén román osztrák Projektekre kifizetett támogatás (%) projekt típusonként , jelű út építése I-II. ütem nagyprojektek) fordították a rendelkezésre álló forrásokat. A magyar-osztrák határszakaszon a humán erőforrás-fejlesztés és a turizmus típusú projektek szerepeltek legnagyobb számban, a keret legnagyobb hányadát azonban közlekedésfejlesztésre fordították. A szlovák határszakasz esetében több turizmusfejlesztési projekt megvalósítása mellett, a források csaknem 70%-át egyetlen természet/ környezetvédelmi projekt (Jánossomorjai regionális hulladéklerakó) használta fel. 4,9 8,4 1,6 1,7 0,7 10,5 körny./term.véd. gazd.fejl. turizmus humánerõf. területi tervezés vízgazd.-infra. közl.fejl. 26

27 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI A projekttámogatás ágazati megoszlása

28 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI 28

29 V. A MAGYARORSZÁGI PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI 29

30 VI. PHARE CBC PROJEKTEK A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN MAGYARORSZÁGON VI. PHARE CBC PROJEKTEK A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN MAGYARORSZÁGON A PHARE CBC PROJEKTEK TERÜLETFEJLESZTŐ HATÁSA A Phare CBC program deklaráltan támogatja a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését, a határ menti térségek viszonylagos elmaradottságának felszámolását, a határok átjárhatóságának könnyítését. A sikeres uniós példák mintájára hazánkban 1994-ben elindított Phare CBC projektek hasonló céllal, de kifejezetten az Unió és a csatlakozásra váró országok határ menti régióiban szolgálják az összeurópai érdekeket a gazdaság, kultúra, életminőség és környezetvédelem területein. Természetszerűleg minden egyes határ menti térség igyekszik kihasználni sajátos földrajzi elhelyezkedésének előnyeit és csökkenteni hátrányait. A számtalan helyi, kormányzati és nemzetközi kezdeményezés, valamint a határ mentiségből adódó feladatokra szánt források nagysága is bizonyítja, hogy az érintett régiók, csakúgy, mint a nemzeti és európai szintű szervezetek, a határ mentiséget egyre inkább nem mint a fejlődést korlátozó, hanem azt elősegítő, speciális adottságnak tekintik. Mindez tükröződik a nemzeti fejlesztési tervekben, a régiók, egyes kistérségek és települések fejlesztési stratégiáiban, valamint a Phare CBC céljaiban is, immár az egyre bővülő európai uniós integrációs folyamat keretei között. Az egyes határszakaszok menti kistérségekben végrehajtott összes beruházáshoz képest a már megvalósult CBC fejlesztések ugyan nem képviselnek nagyon jelentős súlyt, ám egy-egy kistérség konkrét problémájának megoldásában mégis nagy segítséget jelent az adott projekt megvalósulása. A Phare CBC támogatásával megvalósult fejlesztések például az osztrák határ menti kistérségekben között eszközölt összes befektetésnek mintegy 3,5%-át, a szlovén határ mentiekkel együtt 3,4%-át, a román határ menti beruházások esetében pedig a támogatások csak mintegy 0,7%-át tették ki az összes beruházási értéknek. Ugyanakkor csupán az országhatár-battonya-- közötti közút korszerűsítésére eddig a CBC keretében fordított összeg a mezőkovácsházai kistérségben között a vállalatok által megvalósított fejlesztések 21%-ával ért fel. Emellett számos fejlesztésnek az adott, konkrét értéken túlmutató, annál sokkal nagyobb járulékos hatása lehet, ami azonban a szokványos statisztikai eszközökkel aligha mutatható be. Például egy konferencia vagy vásár megrendezése olyan üzleti kapcsolatok kiépítésének lehetőségét teremti meg, amelyből a konferencia költségét sokszorosan meghaladó megrendelés, export születhet. 30

31 VI. PHARE CBC PROJEKTEK A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN MAGYARORSZÁGON A nagyobb volumenű Phare CBC projektek területileg általában települési vagy kistérségi kiterjedésűek, megvalósulásuk általában pontszerűnek minősíthető, hatásukban azonban szélesebb térségre vonatkoztathatók. Egy határátkelőhely kapacitásának bővítése, vagy új átkelő létesítése nemcsak a közvetlenül érintett települések számára nyújt nagyobb kényelmet, biztonságosabb, tisztább környezetet vagy új munkalehetőséget a megnövekvő forgalom kiszolgálására, hanem az érintett régióban is lemérhetően, a csatlakozó úthálózaton keresztül a térség a jobb kommunikáció lehetőségével az áruk, személyek és információ áramvonalába kerül. Hasonlóképpen egy bekötőút elkészítése olyan mértékben javíthatja egy község vagy kisváros infrastrukturális helyzetét, amellyel lényegesen megemelkedhet az adott település tőkevonzó képessége. A győri Ro-Ro kikötő vagy a péri repülőtér pozitív gazdaságfejlesztő hatása akár km sugárban is kiterjed. A regionális hulladéktárolók hosszú időre megváltják az érintett településeket a környezetszennyezés gondjától, ami nemcsak anyagi gazdasági előnyt, hanem a lakosság egészségi állapotára forintban is kifejezhető, kedvező kihatást jelent. A PHARE CBC PROJEKTEK ÁLTAL ÉRINTETT KISTÉRSÉGEK TÁRSADALMI- GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ÁTFOGÓ JELLEMZÉSE Az elemzés arra irányul, kimutatható-e a Phare program során megvalósult projektek területfejlesztő hatása. A területi fejlődés hosszantartó, számokkal általában csak áttételesen mérhető, illetve kifejezhető folyamat. A változás leghamarabb a térség gazdaságának alakulásában jelenik meg, akkor is ha pozitív, akkor is ha negatív irányban történik, majd később észlelhető a lakosság társadalmi, szociális viszonyaiban, mint el- vagy bevándorlás, az iskolázott népesség arányának vagy a korösszetételének változása stb. A következőkben bemutatásra kerülő elemzést a Phare CBC program területfejlesztő hatásának bizonyítására elsősorban kísérletnek kell tekinteni, hiszen a hét évvel ezelőtt indított program első projektjei is csak 3-4 éve fejtik ki teljes értékűen hatásukat a térségekben. Az elemzésben a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelem egy főre jutó mennyisége, illetve változása mutatja be a térség lakosságának gazdasági helyzetében bekövetkező változást. Azt lehet feltételezni, hogy azokban a 31

32 VI. PHARE CBC PROJEKTEK A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN MAGYARORSZÁGON kistérségekben, ahol ez az összeg jobban emelkedett, mint más térségekben, ott pozitív irányú jóléti változásoknak kellett beindulniuk. A jövedelmi helyzet mögött meghúzódó munkaügyi, vállalkozási és egyéb folyamatok elemzéséhez az adatbázisok sajnálatos módon elég kevés kapaszkodót adnak, viszont néhány további összefüggés vizsgálatára van lehetőség: az egy főre jutó adóalap változás és a térség munkanélküliségi helyzete közötti összefüggés, az adóalap változása és a térségben működő egyéni vállalkozások száma közötti összefüggés, az adóalap változása és a térség vonzereje, azaz a vándorlási különbözet között milyen a kapcsolat, a lakossági jövedelem és a térségben működő vállalkozások tárgyi eszköz fejlesztése (azaz beruházásai) között van-e kimutatható összefüggés, vannak-e a térségben olyan nagyvállalatok, amelyek húzóerőt gyakorolhattak a térségre. A számítások azt mutatták, hogy a vizsgált időszakban 1996 és 2000 között az egy lakosra jutó SZJA jövedelem alap változás a Nyugat-Dunántúli és a Közép- Dunántúli Régiók megyeszékhelyein és térségeiben a legmagasabb, ezen túl Kelet- Magyarországon a megyeszékhelyek kistérségei emelkednek ki az átlagos értékekből. A lakosság területi jövedelemkoncentrációja hűen tükrözi a kistérségek között fennálló gazdasági-fejlettségbeli különbségeket. Az adatok fentiek szerinti összefüggésében azt mutatták, hogy szinte minden kistérségben csökkent az aktív korúakhoz mért regisztrált munkanélküliek száma. (Figyelembe kell venni viszont, hogy időközben változtak - és nem előnyösen - a munkanélküli ellátásra vonatkozó jogszabályok.) Az egyéni vállalkozások száma majdnem mindenhol emelkedett, függetlenül attól, hogy a térség helyzete javult, illetve relatíve romlott. A javuló helyzetű térségekben ez természetesnek tűnik, a relatíve romló helyzetű térségeknél viszont magyarázat lehet, hogy az ott élők munkahely hiányában - ún. kényszervállalkozásokat indítanak. A népesség vándorlási iránya nem mutat markáns tendenciákat. Az országra nem jellemző a nagy fokú migráció, de mint ismeretes, Magyarországon a szokások és nem utolsó sorban a lakáspiac hiánya magyarázza még ma is ezt a jelenséget. 32

33 VI. PHARE CBC PROJEKTEK A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN MAGYARORSZÁGON 33 Az egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem kistérségenként, (forint, 2000) ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom Pilis JELMAGYARÁZAT (13) (20) (32) (28) (57) A jövedelemadó-alap változása 2000-ben kistérségenként (1996=100) Forrás: KSH ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom ahalom Pilis JELMAGYARÁZAT < 150 (18) (19) (44) (37) (20) (9) 175 < (3)

34 VI. PHARE CBC PROJEKTEK A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN MAGYARORSZÁGON A jelentősen javuló kistérségek A jelentősen javuló kistérségek között a i az egyetlen, melyet Phare CBC programok érintettek. Szintén a Nyugat-Dunántúli Régióhoz tartoznak viszont a i, i, i, i kistérségek, melyekben 1,7-szeresre nőtt a lakossági jövedelem a négy év alatt, ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta a 2000-ben az évi érték 0,5-0,6 %-ára csökkent. A i az egyetlen kistérség, amelyik meg tudta tartani, illetve csekély mértékben növelte is lakosainak számát. A többinél az elvándorlás tovább folytatódott. Úgy tűnik, hogy a munkahelyteremtés a régióban még mindig a nagyobb központokban koncentrálódik, vagyis a mezőgazdaság- és a vidékfejlesztés még mindig nem kap elég hangsúlyt a térségben. A kiemelkedő lakossági jövedelemnövekedés és az adott térségben eszközölt beruházások mennyisége között nem sok kapcsolatot lehetett feltárni. Az összegszerűen jelentős befektetés viszont a i térség esetében a korábbiakhoz képest csökkenést mutat. Érdekes módon a legnagyobb pozíciójavulást mutató térségekben is sokkal kevesebb jele volt az emberi tőkébe való beruházásnak, vagyis a gyermekek fokozottabb iskoláztatásának, mint az ún. romló helyzetű térségekben. Javuló helyzetű kistérségek A javuló helyzetű térségekben az adott időszakban - kettő kivételével (, ) - az országos átlagot (1,6) meghaladóan emelkedett az egy főre jutó adóalapként bevallott jövedelem. E kistérségek esetében tehát nemcsak egy relatív, a közvetlen környezethez viszonyított javulásról volt szó, hanem az országos szint meghaladásáról is. A javuló helyzetű kistérségek közül a i, a i, az i, i és i kistérségekben valósultak meg CBC projektek. E kistérségeket a csökkenő munkanélküliség ellenére növekvő elvándorlás jellemzi. A beruházás mértéke a vizsgált négy évben kistérségenként erősen változó, mégis a Nyugat Dunántúli Régióban összefüggés van a korán megindított CBC program és a régió fejlődése között. A legnagyobb vállalatok elhelyezkedését vizsgálva (TOP 100) en kívül sokkal nagyobb számban találhatók az ország kevésbé jó helyzetű térségeiben, mint a jó helyzetűekben. Az erőteljesen javuló helyzetű kistérségekből mindössze a i kistérségben van a Top 100-hoz tartozó cégeknek telephelyük. 34

35 VI. PHARE CBC PROJEKTEK A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN MAGYARORSZÁGON Érdekesség, hogy a további, nem kiemelkedő jövedelmet felmutató, de CBC projektet megvalósítók között a i, i, i, i, i, i, i és Nyíregyházi kistérségekben találhatók ilyen, a gazdaság szempontjából jelentős súlyt képviselő cégek. Romló helyzetű kistérségek Romló helyzetű besorolást viszont kevés, jelenleg működő CBC program által érintett kistérség érdemelt ki. Ide soroltattak a i és a i kistérségek, azaz a Dél-Alföldi Régió és az Észak-Magyarországi Régió egyes térségei. A két nagyvárost is felölelő kistérségben az elvándorlás többnyire nem volt nagyobb, mint a javuló helyzetűeknél, illetve több olyan kistérség is van ezekben a régiókban, ahol minimális vándorlási többlet is észlelhető, (ez lehet a még rosszabb helyzetűekből való áttelepülés is). A legrosszabb helyzetbe került térségek száma közel húsz, és a Közép- Magyarországi, valamint a Nyugat-Dunántúli Régiót leszámítva ezek az ország minden részén szétszórva találhatók. Erősen romló helyzetű térségek Az erősen romló helyzetű térségek csoportjába a vártnál több,, és i kistérség került be. Itt nemcsak az egy főre jutó adóalapként bevallott jövedelem nagysága, hanem annak növekedési üteme is alacsony volt, ugyanakkor az egyéb vizsgált mutatók tekintetében nem volt lényeges eltérés az általános tendenciákhoz képest. Az egyéni vállalkozások száma többnyire nőtt, míg a munkanélküliek száma viszonylag kevés helyen emelkedett. Sajátos ellentmondás tapasztalható a jövedelem alapján nagyon romló helyzetű térségek és az egyébként jobb helyzetben levők között az iskoláztatás tekintetében. Bár ebben a mutatóban a kistérség lakosságának életkori adottságai nem hanyagolhatók el, az kétségtelenül pozitív jel, hogy a 19 kistérségből az utóbbi mutató mindössze egy helyen (i kistérség) romlott, a többiben javult. 35

36 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT A határ mindkét oldalán elfogadott fejlesztési tervek olyan célokat fogalmaznak meg és olyan tevékenységeket irányoznak elő, amelyek a későbbiekben önmagukban is a Phare CBC céljait szolgálják a támogatott projektek körében. Mindez összhangban történik azzal a folyamattal, hogy a Phare projekttámogatási gyakorlata egyre inkább a programtámogatás irányába mozdul, ezzel is segítve a tagjelölt országokat. Magyarországon a kilencvenes évtized végére a piacgazdaságra történő átmenet fő vonalaiban befejeződött. Az átmenetben meghatározó szerepet töltöttek be a piacgazdálkodásra jellemző elemek: a vállalkozások számának dinamikus növekedése, a külföldi tőke meghatározó szerepe, valamint a piaci alapú rendszerváltás alapvető követelménye, a privatizáció. Az ezredfordulóra az ország térszerkezete és területi tagoltsága az elmúlt évtizedekhez képest gyökeresen átalakult. A piacgazdaságra való áttérés nemcsak az ország gazdaságának folyamatos nemzetközi megmérettetését, hanem a régiók, megyék, kistérségek egymás közötti versenyét is maga után vonta. A gazdasági és területi versenyképesség általános követelménnyé vált. Az elmúlt évtized jellemző vonása volt hazánkban a térbeliség, a 36

37 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT regionális dimenzió előtérbe kerülése, mind a válságelemek, mind a dinamikahordozó tényezők szempontjából. E folyamat elsősorban az új térszerkezetben megjelenő területi társadalmi-gazdasági tagoltságban jelenik meg. A piacgazdaság működési jegyei, az új gazdasági szervezetrendszer, a külpiaci irányváltás, a határok megnyílása és az európai gazdasági térbe való egyre nyilvánvalóbb beilleszkedésünk együttes hatásai jelennek meg. Mindezek át- (fel- és le-) értékelték a térségi és lokális adottságokat, kitüntetett szerepet kapott egy jellemzően földrajzi dimenzió, a fekvés. Ez a hatás jelenik meg a nyugati országrész vagy a főváros közeli térség és az innen kinyúló növekedési tengelyek érzékletes dinamikájában éppúgy, mint a külső (keleti határ menti) perifériák és a belső árnyékterületek ( belső perifériák ) stagnálásában vagy épp sajátos (például a szürke gazdaságon nyugvó) stabilitásában. A gazdaság térbeli szerkezetének átalakulása természetesen még nem egy befejezett folyamat, de az új évtizedben már a lezajlott gazdasági-társadalmi folyamatoktól eltérő változások lesznek a jellemzők, amelyekben már új feltételek, az Európai Unióhoz való kapcsolódás lesz a meghatározó elem. Új források és új kapcsolatok nyílnak meg, a gazdaság fejlődésének egy minőségileg új szakasza veheti kezdetét. A területi-gazdasági egyenlőtlenségek alakulását a kilencvenes években a piaci alapú folyamatok uralták, amely túlnyomórészt a regionális fejlettségi különbségek növekedését eredményezte. A rendszerváltás utáni első éveket a gazdasági válságelemek (jövedelemcsökkenés, munkanélküliség, a beruházások visszaesése) határozták meg. Az évtized második felére a problémák mérséklődése volt jellemző, ez alól csak néhány térség jelentett kivételt, ahol elhúzódó válságjelenségekkel és területi polarizációval kell számolni. A gazdasági-területi polarizáció ellenére a keleti országrészben is jelen vannak a dinamika elemei, elsősorban a megyeközpontok és korszerű technológiát képviselő vállalkozások vonatkozásában. Másrészről természetesen a fejlett dunántúli régiókban is vannak gyengébb pozíciójú belső perifériák. Megállapítható, hogy a kevésbé fejlett régiók jobban tagoltak és nagyobb gazdasági különbségeket mutatnak. A gazdasági térszerkezet alakulását illetően meghatározó a főváros-vidék közötti fejlettségi és fejlődési különbség, mely nemcsak jelentős életszínvonal-különbséget, 37

38 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT hanem eltérő szerkezetű gazdaságot is jelent. A főváros és környékének gazdaságikereskedelmi kapcsolatai legfőképp a világpiachoz kötődnek. A főváros és környéke minden gazdasági mutatót tekintve messze kiemelkedik az országból. A Közép- Magyarországi Régióban állították elő a bruttó hazai termék 43%-át, s a megtermelt egy főre jutó GDP mintegy 50%-kal haladta meg az országos átlagot Egy főre jutó GDP régiós összehasonlítása 1000 Dél-Alföld Észak-Alföld 800 Észak-Magyarország 600 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl 400 Nyugat-Dunántúl 200 Dél-Dunántúl 0 Országos átlag ezer Ft A gazdasági fejlettségi különbségek növekedése még markánsabb képet mutat. Míg 1975-ben az egy főre jutó fővárosi GDP 2,4-szerese volt a leggyengébb megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg) adatának, addig ez a különbség 2000-re közel 3,5- szeresére (szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg) emelkedett. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) azonban a sikerként elkönyvelt években is a GDP-nél lassabban növekedett, tekintettel arra, hogy a GDP több mint 60%-át ma már a külföldi, illetve vegyes tulajdonú vállalkozások termelik meg. Emiatt elég jelentős a profitkivonás is. A külföldön működő magyar vállalatok termelési eredménye és profit repatriálása pedig nem éri el azt a szintet, hogy kompenzálhatná a külföldi cégek hazai termelését, ami a két mutató közötti különbség lényegét jelenti. A GDP és GNI alakulása (%) GDP 4,6 4,9 4,4 5,2 3,8 GNI 3,2 3,3 3,5 4,0 3,1 Forrás: KSH, ECOSTAT 38

39 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT A kilencvenes években lezajlódó területi gazdasági folyamatokra jellemző az erőteljes Nyugat-Kelet megosztottság kialakulása. A Közép-Magyarországi Régión túl az ország legdinamikusabban fejlődő térsége a Nyugat-Dunántúli Régió, ezen belül is -Moson- és Vas megye, melyek mellé a kilencvenes évek végén Fejér megye is felzárkózott (a 2000-es egy főre jutó GDP adatok alapján - Moson- megye után a második lefejlettebb megye volt). A skála másik oldalán az Észak-Alföldi és az Észak-Magyarországi Régió foglal helyet, a legalacsonyabb fejlettségűek Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyék. A kelet-nyugati megosztottságot szemléltetik a gazdasági fejlettséget meghatározó mutatók is, mint a vállalkozói aktivitás 1 és munkanélküliségi ráta. Vállalkozói aktivitás régiós összehasonlításban , ,6 62,68 58,62 77,24 82,96 76, Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Munkanélküliség alakulása Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-M agyarország Közép-M agyarország Közép-Dunántúl Nyuga t-duná ntúl Dél-Dunántúl A vállalkozói aktivitás az 1000 főre jutó vállalkozások számát fejezi ki az adott térségben. 39

40 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT A gazdasági tér szerveződésének alapvetően új dimenziót adott a határok teljes megnyílása. A határ mentiség mint területi meghatározottság a nyugati határszakaszt periférikus helyzetéből dinamikusan fejlődő zónává változtatta, a fejlett gazdaságú Ausztria földrajzi közelsége itt első számú húzóerővé lépett elő, ami leginkább a külföldi működőtőke beruházások felfutásában nyilvánult meg. TÁRSADALMI VISZONYOK TERÜLETI ALAKULÁSA A nyolcvanas évek elején elkezdődött demográfiai hanyatlás a kilencvenes években is folytatódott. A régiók, megyék, kistérségek többségének csökkent a népesség száma, kivéve a Közép-Magyarországi Régiót (a főváros kivételével), valamint az Észak-Alföldi Régióban elhelyezkedő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeinek többségét. Egyedül az utóbbi megyére jellemző pozitív természetes szaporodás; a születési arányszámok leginkább en és a nagyobb városokban maradnak el az országos átlagtól. A halálozások száma magas szinten maradt, csak a Dél-Alföldön csökkent jelentősebben, mely az ország legelöregedettebb régiójának mondható. A vándorlások irányában szintén jelentős területi változások következtek be. Az évtized elején a vándormozgalom még főleg az alacsonyabb fejlettségű településekből irányult a városok felé. Az évtized végén a nagyvárosokból való kiáramlás a jellemző, melyeknek célterületei az agglomerációk, illetve a -Balaton tengely mentén elhelyezkedő kistérségek. Az egyik legnagyobb népességveszteséget az elmúlt években könyvelhette el. Ennek az volt az oka, hogy a magasabb jövedelműek számára sokkal vonzóbbá váltak a főváros környéki lakóhelyek. Ezentúl népességnövekedés figyelhető meg Dunántúl egyes kistérségeiben (pl., ), melynek magyarázata nagyrészben az odatelepülő multinacionális vállalatok (Opel, Nokia) helyi munkaerőszívó hatása lehet. Gazdasági térségtípusok, gazdasági térszerkezet A különböző növekedési pályákon haladó térségtípusok közül a következők különíthetők el: A dinamikus centrumokban magas a külföldi tőke aránya, a vállalkozói aktivitás és a jövedelemszint, valamint alacsony a munkanélküliség szintje. Dinamikus 40

41 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT centrumoknak tekinthetőek a főváros és vonzástérsége, a nagyvárosok és megyeszékhelyek. A gazdaság térbeli szerkezetének vizsgálatakor megkülönböztethetünk dinamikus fejlődési tengelyeket is melyek az északnyugatdélkeleti irányban, az autópályák mentén helyezkednek el. Ezen gazdasági térségek esetében egyértelműen megállapítható, hogy továbbfejlődésük a nagytérségi közlekedési infrastruktúra továbbfejlesztésétől függ. A Balaton-part településein és a gyógyfürdő városokban az átlagosnál magasabb vállalkozói aktivitás, magasabb jövedelemszint jellemző. Ezen idegenforgalmi vonzerővel rendelkező térségekben a külföldi tőke aránya kisebb, mint az ország előbb említett dinamikus centrumai és tengelyei esetében. A nyugati határ menti területek is a kedvező földrajzi helyzetű térségek közé sorolhatóak, hiszen itt a fejlődés motorja a nyugat-európai (európai uniós) gazdasági térhez való közelség. A kedvező fekvés és elérhetőség már nemcsak a legnagyobb városokban, a megyeszékhelyeken, hanem kisebb településeken is megmutatkozik, amely a mutatószámokat illetően a külföldi tőke magas részarányában, a magas vállalkozói aktivitásban és az átlag feletti jövedelmekben nyilvánul meg. Ezzel szemben egy terület rossz megközelíthetősége maga után vonhatja a külföldi befektetők érdektelenségét, ahogy azt a Dél-Dunántúli Régió fajlagos befektetett külföldi tőke értéke is mutatja. Egy lakosra jutó befektetett külföldi tőke (ezer Ft) (2000) , ,4 69,2 128,2 198,6 227,7 52,8 0 Dél-Alföld Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Az utóbbi években több közepes városban (pl.,,, stb.) és vonzáskörzetében, a centrumtérségekkel való kapcsolatuk javítása után, megindult a felzárkózás a dinamikus centrumokhoz. 41

42 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT Főbb makrogazdasági térszerkezeti-ágazati jellemzők A piacgazdaságra való áttérés meghatározta a kilencvenes évek elejének társadalmigazdasági folyamatait. A politikai rendszerváltást gazdasági követte, mely a piacgazdaság eszköz- és intézményrendszerének átvételét és adaptálását jelentette. A gazdaság intézményi átalakulása a 90-es évek végére befejeződött, a magyar gazdaság termékeivel és szolgáltatásaival az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint rövid távon ( near term ) versenyképes lehet az Európai Unióban. A társadalmi-politikai modellváltással a gazdasági szervezetrendszer drasztikus átalakulása is végbement. Szükségszerűen lezajlott a korábbi nagyméretű szervezetek profiltisztítása, piacképes gazdasági résztevékenységeinek önálló vállalkozásokba való szervezése. A gazdasági szervezetrendszer legmeghatározóbb ismérve a nagyobb tőkét és jelentős foglalkoztatási arányt képviselő vállalkozások térbeli eloszlása. A dunántúli és a központú régiókban a gazdasági potenciál erőteljesebb koncentrációja jellemző, mint a Dunától keletre eső régiókban. Az ipari termelés területileg főleg az észak-dunántúli térségek vámszabad területein jelent komoly húzóerőt, az ezeken kívüli térségekben a társadalmi-gazdasági stabilitás túlnyomórészt az egyéni vállalkozókon és bérből élőkön nyugszik. A rendszerváltás legnagyobb vesztesei közül Borsod-Abaúj-Zemplénben és Nógrádban már látszanak az ipari rekonstrukció jegyei. Az ipar termelése 1990 és 1992 között 25-30%-kal mérséklődött, nemzetgazdasági jelentősége a Nyugat-Európában is jellemző 40%-os GDP szintre csökkent, 1995 után viszont már gyorsuló növekedés volt megfigyelhető. Az ipar megújulásában jelentős szerepet játszott a külföldi működő tőke megjelenése, mely zömében zöldmezős beruházások formájában valósult meg. Beruházások régiós eloszlása (2000) Észak-Magyarország 11% És zak -Alföld 9% Dél-Alföld 7% Országhatáron kívüli tevékenység 3% Dél-Dunántúl 6% Nyugat-Dunántúl 13% Közép-Dunántúl 12% Közép-Magyarország 39% 42

43 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT Területileg ezeknek döntő többsége a főváros, valamint az Észak-Dunántúl régióiba jutott, ami hozzájárult -Moson- és Fejér megye iparának megújulásához és Vas megye ipari jellegének erősödéséhez. Ezzel szemben a klasszikus ÉK-DNy-i ipartengely megyéinek (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád,, Baranya) gazdasága megrendült, a bányászat és a nehézipar elvesztette korábbi meghatározó szerepét. Az új ún. dinamikus ipari tengelyek az európai jelentőségű közlekedési folyosók mentén (-Bécs tengely, egyéb Helsinki folyosók) helyezkednek el, melyeken belül kiemelkednek szigetszerű fejlődési centrumok (pl.,, ), emellett pedig jellemző a szigetszerűen és koncentráltan fejlődő központok kialakulása is (pl., ). A betelepülő multinacionális vállalatok is a közlekedési folyosók mentén telepedtek meg, ahol az adott beruházás jellegéhez a legmegfelelőbb szakképzettségű humán tőke is jelen volt. A termelés oldaláról nézve a Közép-Magyarországi és a Nyugat-Dunántúli Régió adja az országos volumen 85%-át. Az új ipari-gazdasági térszerkezetet nem a korábbi nyersanyag-orientáció és a munkaerő-mennyiség orientált tényezők határozták meg, hanem elsősorban a közlekedés-földrajzi helyzet és a humán tőke minősége és képzettsége. Ennek egyik magyarázata, hogy napjainkban a költségek redukálása és a hatékonyság növelése érdekében a fogyasztópiacok távolsága és a megközelíthetőség elsőrangú tényezőként jelentkezik. Ugyanezen tényezők határozzák meg az egyes térségek innovációhoz és a fejlettebb technológiákhoz való megújulási és alkalmazkodási képességét Bruttó hozzáadott érték ágazatonként és régiónként (1999) m illió Ft Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Mező-gazdaság, halászat etc. Ipar Építőipar Szolgál-tatások 43

44 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT A megfelelő infrastruktúra (pl. autópálya, közművesített iparterületek, ipari parkok), a vonzó jogi-gazdasági környezet (pl. adókedvezmények, vállalkozási övezetek), a piacképes szakképzettség és a humán erőforrások fejlesztése egyértelmű előfeltételei az ipar keletre mozgásának. A mezőgazdaság nemzetgazdasági aránya tovább csökkent (bruttó hozzáadott értéke majdnem a negyedére csökkent, 2000-ben 4,6% volt), azonban az ország egyes térségeiben az Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi Régióban továbbra is meghatározó maradt foglalkoztatási és népességmegtartó szerepe. A mezőgazdaság legnagyobb volumenű foglalkoztatási szerepvesztése a Közép- és Észak-Magyarországi Régióban, valamint az északnyugat-dunántúli megyékben jelentkezett. A legmagasabb részesedés a Dél-Alföldön figyelhető meg, ahol ez 11%. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének a felét (több mint 40%-át) is a Dél- Alföldi Régió állítja elő. A mezőgazdaság azonban ezekben a térségekben sem játssza az egyedüli dinamika-hordozó szerepet, de társadalompolitikai szerepe vitathatatlan. A mezőgazdasági gazdálkodás alacsony jövedelemtermelő képessége, a lassú tőkemegtérülés miatt az ágazat nem vonzó befektetési terület a külföldiek számára, amit a kevesebb, mint 7%-os külföldi tulajdon-arány is jellemez. Területileg e vállalkozások több mint fele Nyugat-Magyarországon működik. Az ország nagyobb központjaiban, városaiban, az idegenforgalmi vonzerővel rendelkező térségekben kisebb volt a gazdasági szerkezetátalakítással járó gazdasági visszaesés, ezt a szolgáltatások fokozatos fejlődése ellensúlyozta. A tercierizálódás a városok növekedési dinamikáját nagymértékben erősítette. A modern gazdasági és pénzügyi szolgáltatások elterjedésére a hierarchikus jelleg volt jellemző, után már az évtized közepére elérte a vidéki nagyvárosokat, gazdasági központokat, megjelentek a multinacionális kereskedőláncok is. Az ezredfordulóra pedig a vidéki nagyvárosok és megyeszékhelyek már szervesen bekapcsolódtak az ország kereskedelmi-szolgáltatási vérkeringésébe. A foglalkoztatás szempontjából létszámmegtartó erővel bírt a dinamikusan fejlődő városokban a közszolgáltatási szféra (egészségügy, oktatás, közigazgatás) is, amelyre jellemző volt az évtized második felében jelentkező koncentrálódás, amely a központi települések jelentőségét növelte. A korábbi nehézipari centrumokban (,, ) ezek a hatások nem vagy csak megkésve érvényesültek. Ágazati megoszlásukat tekintve a foglalkoztatottak túlnyomó része, közel 60%-a a szolgáltatásban dolgozik. Ez nagyjából megfelel a világ fejlett országaiban 44

45 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT tapasztalható arányoknak. Annak ellenére, hogy a 90-es években a mezőgazdaság volt az egyik nagy létszámvesztő ágazat, relatíve magas az itt foglalkoztatottak aránya a fejlett országokhoz képest, ahol a mezőgazdaság már csupán a foglalkoztatottak 1-2%-ának ad kenyeret. Az iparon belül a legnagyobb foglalkoztató ág a feldolgozóipar. Az iparban foglalkoztatottaknak csaknem 70%-a, az összes foglalkoztatottnak egynegyede dolgozik a feldolgozóiparban. Az építőipar még egy jelentős munkáltató az iparon belül. Az energiaszektor és azon belül a bányászat foglalkoztatási szerepe az elmúlt évtized során folyamatosan csökkent, alapvetően a termelési szerkezet átalakulásával összefüggésben. A szolgáltatásokon belül a legnagyobb munkaadó a kereskedelem és a javító szolgáltatásokat végző ágazat (több mint félmillióan dolgoznak itt). Utána a munkahelyek számát tekintve közel egyforma súllyal (az összes foglalkoztatott 7,5-8%-a) szerepel a szállítás, hírközlés, postai ágazat, az oktatás és a közigazgatás, társadalombiztosítási ágazat. A gazdaság a kilencvenes évek közepétől újra stabil növekedési pályára állt, de ekkor már ez a növekedés együtt járt a területi és térségi társadalmi-gazdasági különbségek növekedésével is. A gazdaság térbeli alakulását két tényező határozta meg nagymértékben: A vállalkozások számának, a vállalkozói aktivitásnak a növekedése, mely alapvetően meghatározza az adott térség foglalkoztatási helyzetét, ezenkívül egy fejlettebb vállalkozói szféra fejlesztő hatással van az innovatív gazdasági tevékenységet segítő vállalkozások létrejöttére. A vállalkozások 43%-a (2000) a fővárosban regisztrált, míg az Észak-Magyarországi Régió aránya 10% (2000). A külföldi működő tőke aránya a térségben, mely pótolja az országban jellemző általános tőkehiányt, s egyúttal innovatív technológiát, know-how-t hoz be az adott ágazatba. A működő tőke területi megoszlásának tekintetében még nagyobb arányeltolódás figyelhető meg és a Közép-Magyarországi Régió javára, mely abszolút mértékben 65%-ot jelent (2000). Magyarország vállalkozási szempontból legaktívabb és legkevésbé aktív térségei között a különbség mára hétszeresre csökkent, ami még mindig igen magas eltérés és 2000 között a vállalkozási aktivitás központja, valamint Nyugat- Magyarország volt, ezenkívül a nemzetközi tranzitforgalmat bonyolító határátkelőhelyek térségében és a hozzájuk tartozó közeli nagyvárosokban volt 45

46 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT leginkább tapasztalható. A Balaton térségében ún. domináns ágazati vállalkozási aktivitásról is beszélhetünk, hiszen a Balatoni régióban az országos átlag háromnégyszerese is megfigyelhető. Az ipari válságtérségekben (,, ), a városközpont nélküli településeken () és a horvát határ mentén fekvő Dél- Dunántúli Régióban azonban csak nagyon enyhe változás (növekedés vagy csökkenés) figyelhető meg. Összegzésként megállapítható, hogy a legkisebb vállalkozási aktivitást felmutató térségekre vagy a periférikus fekvés, vagy a domináns városközpont hiánya a jellemző. A kiemelkedő vállalkozási aktivitást mutató térségek a megyeszékhelyek, régióközpontok és az 50 ezer főnél népesebb városok. A - vonaltól keletre már csak nagyon alacsony mutatószámok figyelhetőek meg. A gazdasági átalakulásban a kisvállalkozási aktivitás sikeres válasz volt a balatoni üdülőövezetben, az észak- és nyugat-dunántúli térségekben vagy például a Duna-Tisza közén, azonban az agrárvidékeken és a nagyobb városokban ez a gazdálkodási forma alig lép túl a kényszervállalkozások körén. Ezt igazolja, hogy már 1996-ban a bejegyzett, formálisan létező, de átmenetileg vagy tartósabban nem működő vállalkozások aránya 30% fölé került. A területi gazdasági növekedés feltételeinek sorában az általános tőkeszegénység miatt kitüntetett szerepe van az idegen (külső) forrás igénybevételének, a területi tőkeabszorpciós képességnek. Ebben a következő tényezőknek van meghatározó szerepe: földrajzi fekvés, elérhetőség, közlekedési infrastruktúra kiépítettsége, a lokális-területi erőforrások színvonala (napjainkban a humán tőke erősen felértékelődött a természeti erőforrásokkal szemben), helyi beruházói kedvezmények, vállalkozói környezet, természeti és épített környezeti minőség. A kilencvenes évek folyamán a külföldi működő tőke beáramlás a gazdasági folyamatok meghatározó eleme volt, csúcspontját 1995-ben érte el, értéke 4,5 milliárd USD volt, mely túlnyomórészt az energiaszolgáltatók privatizációjából származott. A külföldi tőke az ország különböző térségeiben más-más nagyságrendű szerepet tölt be. Nyugat- és Közép-Magyarországon a legnagyobb és Dél- Dunántúlon a legkisebb a külföldi tőkebefektetések aránya. A Dél-Dunántúli Régió ezt elsősorban közlekedési árnyékhelyzetének köszönheti. A külföldi tőkebefektetések elhelyezkedését a földrajzi tényezők és az adott terület gyártáskultúrája befolyásolta. A zöldmezős beruházások (autógyártás, 46

47 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT elektrotechnika), a privatizált viszonylag korszerű technológiával, know-how-val rendelkező nagyvállalatok (vegyipar, gépipar) megvétele az ÉK-DNy-i és a főváros központú gazdasági térszerkezetet tükrözi vissza, melyet a szigetszerűen elhelyezkedő privatizációs befektetések oldanak. A külföldi tőkebefektetésekben a kilencvenes évek vége felé már egyre nagyobb részt képviseltek a munkaerőigényesebb formák, amelyek helyenként a nyugati országrészben strukturális munkaerőhiányhoz vezettek. A legfőbb privatizációs folyamatok lezáródása után a külföldi működő tőke terjedésének meghatározó ismérvei a térség infrastruktúrájának fejlettsége és fejlődési lehetőségei, valamint a határközelség lett. Hozzá kell tenni azonban, egészen a legutóbbi időkig a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai teljesen szigetszerűen helyezkedtek el a gazdasági rendszerben, kezdetben szinte minden fontosabb üzleti kapcsolatuk inkább csak az anyacéggel, illetőleg külföldi partnerekkel alakult ki. A gazdaság rendszerében való integrálódás igazából csak az 1996 utáni időszakban valósult meg. Külföldi érdekeltségű szervezetek száma (1999) Dél-Dunántúl 6% Dél-Alföld 8% Észak-Alföld 5% Észak- Magyarország 3% Nyugat-Dunántúl 11% Közép-Dunántúl 7% Közép- Magyarország 60% A működő tőke beáramlás főváros-vidék viszonylatban kiegyenlítődés irányába mutat, amely egyfelől a főváros relatív telítettségéből, másfelől a többi térség relatív felértékelődéséből következik. esetében a telítettség nem a város tőkevonzó-képességének csökkenését, hanem a telephely értékek megugrásából adódóan a tőkebefektetések jellegének átszerveződését jelenti. Eszerint az ipar és a feldolgozóipar relatíve kiszorult, helyébe a magasabb hozadékú szolgáltatások jöttek elsősorban a pénzügyi-üzleti szférában. A gazdaságban résztvevő szervezetek, vállalkozások legfontosabb tényezője a humán tőke, melyet közvetlenül meghatároz a képzettség, a társadalom innovációs képessége és szociális helyzete is. A képzettségen belül legfontosabb szerepe 47

48 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT azoknak a piacképes tudáselemeknek van, melyek a modern, információs társadalom letéteményesének az alapjai. Fontos kiemelni a magas szintű nyelvi ismereteket, valamint a vállalkozói aktivitást, a vállalkozó-szelleműséget is meghatározó, modern vállalkozói ismeretekhez való hozzájutást. E szempontok alapján a főváros, valamint a vidéki nagyvárosok, megyeszékhelyek, gazdaságivállalati központok rendelkeznek a stabil fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges humán erőforrásokkal, melyet a magasan kvalifikált fiatalok a főváros és a dinamikus térségek irányába történő vándorlási aktivitása is kimutat. A foglalkoztatottak képzettsége az elvégzett legmagasabb iskolai évfolyam(osztály) száma szerint (2001) 100% % 60% 40% felsőfokú iskola 1 7. évfolyam középiskola osztály 20% % Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ált. isk. 8. osztály ált. isk. 8 nál alacsonyabb osztály A humán tőke minősége alapvetően egyik meghatározó tényezője a kutatásfejlesztési központok területi elhelyezkedésének. A minőségi K+F munka, a magasan képzett szakemberek, az információ és a tudományos élet en koncentrálódik. Leépült a korábbi állami nagyvállalatokon alapuló kutató-fejlesztő tevékenység, melynek eredménye a budapesti és az ÉK-DNy-i ipartengelyen való koncentrálódás megváltozása lett. Az észak- és nyugat-dunántúli ipari centrumok kialakulását azonban csak lassan követte más K+F központ kialakulása, mivel ezeknek elhelyezkedésére legnagyobb hatással az egyetemi és kutatócentrumok váltak. A hazai tudományos életben pozitív irányú változás figyelhető meg a hírközlési-kommunikációs, közlekedési, valamint elérhetőségi feltételek javulásában, mely a kutatási-fejlesztési tevékenységek területi különbségeinek kiegyenlítődéséhez vezethet. A kutatás-fejlesztési centrumok elhelyezkedése ugyanakkor nem befolyásolja egyértelműen a hazai- és külföldi tőke telephelyválasztását. Ennek kitűnő példája Nyugat-Magyarország, ahol a gazdasági szerkezet megújulása gyorsabban és sikeresebben ment végbe, azonban ezek a térségek is kedvezőtlen 48

49 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT helyzetben vannak a kutatás-fejlesztés és az ezzel szorosan összekapcsolódó felsőoktatás viszonylatában. Az egyik legnagyobb problémának mégis talán az tekinthető, hogy a külföldi beruházói aktivitás csak nagyon lassan húzódik át az ország keleti és déli perifériális országrészeibe, melynek egyik legfőbb oka a közlekedési infrastruktúra rendkívül lassú kiépülése. A megoldás az ország ezen térségeinek bekapcsolása lenne a gyors, nagytávú közlekedési hálózatokba. A foglalkoztatás regionális alakulását tekintve lényeges kérdés az is, hogy pl. Nyugat-Magyarországon a éves korcsoportokban a szakképzetleneket leszámítva az aktivitás magas, 91-97% volt. A többi régióhoz képest, itt a szakképzetlenek aktivitási szintje is magas (85-89%). E régió kivételével azonban a szakképzetlenek gazdasági aktivitása szinte minden korcsoportban legalább 10 százalékponttal elmaradt a szakképzettekétől. Az ötven éves kor elérése után a szakképzetlenebbeknél éves korig százalékponttal, 55 éves kor után százalékponttal csökkent az aktivitás. Ez alól kivételt jelentenek a felsőfokú végzettségűek, akiknél az aktivitás szintje 5 éves késéssel kezdett el csökkenni. A Közép-Magyarországi Régió munkaerő-piacán nemcsak a szakképzetlenek, hanem a 40 éven felüli szakmunkások aktivitási aránya is jelentősen elmaradt a magasabb iskolai végzettségűekétől. A Közép-Magyarországi Régióra azonban a szolgáltatási szféra, illetve a magas technológiai szintű feldolgozóipar nagy súlya jellemző. Ezeken a területeken szinte egyáltalán nincs igény képzetlen munkaerőre. A foglalkoztatottak száma és ágazati megoszlása régiónként, 2000 Régió Foglalkoztatottak Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás száma (ezer fő) Megoszlás (%) Közép- 1189,9 1,6 26,8 71,6 Magyarország Közép-Dunántúl 455,1 6,6 43,1 50,3 Nyugat-Dunántúl 427,2 6,2 41,1 52,7 Dél-Dunántúl 354,1 9,9 32,8 57,3 Észak- 419,8 5,3 38,4 56,3 Magyarország Észak-Alföld 500,5 8,7 33,8 57,5 Dél-Alföld 502,5 14,8 31,4 53,8 Összesen 3849,1 6,5 33,7 59,8 Forrás: KSH, ECOSTAT 49

50 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT A régiók GDP termelését továbbá az is meghatározza, hogy milyen mértékű az ott végzett fejlesztések színvonala és azok termelésben jelentkező hatása. Ennek egyik mutatója a fajlagos (10 ezer lakosra jutó) K+F költség. Ezek összegében 13-szoros volt az előny Közép-Magyarország javára a legalacsonyabb ráfordítás-igényű Észak- Magyarországgal szemben a 90-es évek végén. E mutatót tekintve ugyanakkor Észak-Alföld 3,45 ezrelékes értékkel megelőzte a Nyugat-Dunántúlt, ahol 1,85 volt a mutató. Ezzel szemben a kutatói létszámban nem mutatkozott ilyen jelentős különbség a két utóbbi régió viszonylatában. Tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés mutatói, 1997 (fő) lakosra jutó Régió Tudományos kutató, Kutató fejlesztő fejlesztő Közép-Magyarország 2,8 45,7 Közép-Dunántúl 0,7 7,4 Nyugat-Dunántúl 1,4 11,5 Dél-Dunántúl 1,6 14,7 Észak-Magyarország 0,9 8,4 Észak-Alföld 1,2 14,2 Dél-Alföld 1,4 16,0 Összesen 1,7 21,7 Forrás: Magyarországi régiók erőforrás-térképei. ECOSTAT, november A kilencvenes években a GDP oktatási költségekre fordított aránya 4,8-6,8% körül mozgott, melyeknek azonban legnagyobb része fenntartási és működtetési ráfordítás. Ebből kifolyólag a költségek csak töredékét fordították a közoktatási intézményrendszer fejlesztésére. A felsőoktatási intézményrendszer terén nagymértékben mérséklődtek a regionális különbségek, de még mindig minden második hallgató a központi régió valamely intézményében tanul. Fejlett a felsőoktatási intézményhálózat az Alföldön, és környékén; a térségben jelentős alközpontok alakultak ki:, és. A szakirányok megoszlása tekintetében is kiemelkedik a központi régió, ahol a jogi, államigazgatási és a műszaki képzés koncentrálódik. 50

51 VII. A PHARE CBC PROJEKTEK FEJLESZTŐ HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE RÉGIÓNKÉNT Az életminőséget meghatározó mutatókat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a lakosság legalapvetőbb civilizációs viszonyai, kommunális infrastruktúrával való ellátottsága, csatornázottsága a kilencvenes évek folyamán a gazdasági visszaesések ellenére dinamikusan fejlődtek. A távbeszélő fővonalak száma 1990 és 2000 között majd megnégyszereződött, mintegy 50%-kal nőtt a gázzal ellátott lakások száma; a közcsatornával ellátottság területi differenciái jelentősen mérséklődtek, azonban az abszolút különbségek még így is számottevőek maradtak. Lendületes fejlődés mutatkozott az Észak-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon, valamint a Dél-Dunántúli Régióban. A régiók közül Közép-Magyarországon figyelhető meg a legmagasabb arány az életminőségi mutatókban. Életminőségi mutatók (2000) Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl 1000 főre eső gázhálózatba bekötött lakások 1000 főre eső csatornahálózatba bekötött lakások aránya 1000 főre eső telefon-fővonalak száma 1000 főre eső személygépkocsik száma Az ország lakosságának települési komfortja, kommunális infrastrukrúrával való ellátottsága és életkörülményei a kilencvenes évek folyamán viszonylag dinamikusan fejlődtek. A közüzemi csatornahálózatba bekötött lakások száma 2000-ben az 50 ezernél több lakossal rendelkező települések esetében meghaladta a 75%-ot, 10 ezernél több lakossal rendelkező települések esetében pedig az 50%-ot. Azon kistérségek vannak kedvező helyzetben, melyeknek központja valamelyik megyeszékhely, hiszen a népességkoncentráció miatt itt sokkal kevesebb forrás szükséges a megfelelő színvonalú szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséhez. A vezetékes gázzal való ellátottságban azonban már sokkal nagyobb területikistérségi különbségek tapasztalhatóak. A Közép-Magyarországi és a Közép- Dunántúli Régió kistérségei kedvező helyzetben vannak a gázellátás terén. Ezenkívül ugyancsak kedvező mutatókkal rendelkeznek a megyeszékhelyek kistérségei, továbbá az idegenforgalmilag kiemelt területek (pl. a Balaton környéki kistérségek). 51

52 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Jövőkép A Közép-Magyarországi Régió legyen kiegyensúlyozottan fejlődő, a fenntarthatóság és a minőség elvein nyugvó, versenyképes, az információs társadalom fejlesztésében aktívan szerepet vállaló nemzetközi regionális funkciójú kiemelt térség. A RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLJAI Kiegyensúlyozott, a fenntarthatóság és a minőség elvein nyugvó fejlődés elősegítése. A régió versenyképességének növelése érdekében innovativitást hordozó gazdasági elemek fejlesztése, valamint a régió vonzerejének növelése. Információs társadalom fejlesztésében aktívan szerepet vállaló nemzetközi regionális funkciójú kiemelt térség kialakítása. A MAGYAR-SZLOVÁK CBC PROGRAM STRATÉGIAI CÉLJAI A határ menti fekvésből adódó hátrányok előnnyé formálása. A határ menti térségben élők életminőségének javítása és a kommunikáció fejlesztése. A környezetminőség és a természetvédelmi együttműködések javítása. A műszaki infrastruktúra és a közművek állapotának javítása. A diverzifikáción és a versenyképességen alapuló fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása. Közös fenntartható fejlesztési elképzelések megvalósulásának támogatása. A Közép-Magyarországi Régió nemcsak az ország, de a kelet-közép-európai térség egyik legfejlettebb és legdinamikusabban fejlődő régiója mind a gazdaság, humán erőforrás, mind pedig az infrastruktúra tekintetében. Ez a viszonylagos fejlettség esetében mutatkozik a legmarkánsabban, míg a régió periférikus helyzetben lévő kistérségeinek fejlettségi szintje az országos átlag körül mozog. A régió célkitűzései egyrészt a meglévő gazdasági és társadalmi potenciál mind jobb kiaknázását és fejlesztését, másrészt pedig az élhető régió megteremtését foglalják magukba. Mindkét átfogó cél elérésének egyik kiemelten fontos eleme a humán erőforrás, a kulturális élet fejlesztése, az európai uniós csatlakozásra való felkészülés, valamint a región belüli fejlettségi különbségek csökkentése. 52

53 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN A régióban az egyetlen Phare CBC kisprojekt a fenti célt szolgálta. A projekt keretében, magyar és szlovák partnerek bevonásával, Pilison megrendezett kortárs művészeti kiállítás jó példát mutatott arra, hogy nemcsak a főváros, hanem kisebb települések is sikeresek lehetnek a két ország kultúrájának bemutatása terén. A projekttel új színfolttal bővült az agglomeráció tipikus problémáival küzdő település, a projekthez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések pedig a későbbiekben is hasznosan szolgálhatják a kiegyenlített fejlődést a régióban. 53

54 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN Nyugat-Dunántúli Régió Jövőkép Magasan képzett munkaerő biztosításával és az innováció fejlesztésével a Nyugat-Dunántúl az Európai Unió szintjén versenyképes régióvá válik, növeli a régióban élők életminőségét, megőrzi környezete állapotát, csökkenti a régión belüli egyenlőtlenségeket és erősíti a régió kohézióját, mindezekkel segítve a régiótudat kialakulását is. A RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLJAI A gazdaság versenyképességének erősítése; Az életminőség javítása és az EUéletszínvonal közelítése; Környezetvédelem és fenntartható fejlődés biztosítása; Regionális identitás és régión belüli társadalmi-gazdasági kohézió kialakítása; Európai integrációra történő felkészülés és a csatlakozás; A MAGYAR-OSZTRÁK CBC PROGRAM STRATÉGIAI CÉLJAI Gazdaságilag és társadalmilag integrált, jó szomszédsági viszonyokkal rendelkező régió kialakítása; A stabil növekedés lehetőségének biztosítása a határ mindkét oldalán, különös tekintettel Magyarország felzárkózási folyamatára; Infrastruktúra és szabályozási megoldások biztosításával a határrégiók területi integrálódásának elősegítése; Természetes erőforrások hasznosítása, a környezet védelmének és a helyi népesség igényeinek előtérbe helyezése; Határon átnyúló intézmények és kapacitásaik kiépítése, a régió fejlődésének előmozdítása és a kulturális kapcsolatok élénkítése; 54

55 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN A MAGYAR-SZLOVÉN CBC PROGRAM STRATÉGIAI CÉLJAI A fenntartható fejlődés elősegítése (a természeti környezet minél teljesebb megóvása mellett a rendelkezésre álló erőforrások teljes körű kihasználása); Emberi erőforrás fejlesztése (együttműködés a szakképzésben, a határon átnyúló kommunikáció fejlesztése); Regionális kohézió és gazdasági együttműködés erősítése; A MAGYAR-SZLOVÁK CBC PROGRAM STRATÉGIAI CÉLJAI A határ menti fekvésből adódó hátrányok előnnyé formálása; A határ menti térségben élők életminőségének javítása és a kommunikáció fejlesztése; A környezetminőség és a természetvédelmi együttműködések javítása; A műszaki infrastruktúra és a közművek állapotának javítása; A diverzifikáción és a versenyképességen alapuló fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása; Közös fenntartható fejlesztési elképzelések megvalósulásának támogatása; A stratégiai célok megvalósítását szolgálja a stratégiai program, melynek prioritásai a következők: Humán erőforrás fejlesztés Vállalkozás és technológiai innováció Régióépítés Életminőség javítása A Nyugat-Dunántúli Régió hazánk második legfejlettebb régiója a Közép- Magyarországi Régió után és egyben a tagjelölt országok egyik legfejlettebb vidéki régiója is. A térség fejlődésének fő mozgatója az európai uniós tagország Ausztria közelsége, amely szerencsésen párosult az országos viszonylatban fejlett infrastruktúra meglétével, illetve viszonylag gyors fejlesztésével. A régió elsőként kapcsolódott be a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésébe Ausztriával, és az itt szerzett tapasztalok később a magyar-szlovák és magyar-szlovén kapcsolatok építésében is fontos szerepet játszottak a számos Phare CBC projekt kivitelezése során. A régióban a Phare CBC által támogatott projektek száma és értéke kiemelkedően magas, amely mind az EU prioritásait, mind pedig a régió aktivitását is jelzi. A régió stratégiai céljai között szerepel az EU-csatlakozásra való felkészülés, a regionalitás erősítése, az életminőség és versenyképesség fenntartható javítása. A stratégiai program prioritásai a vállalkozások technológiai innovációjával, az életminőség és humán erőforrás fejlesztésével, egy karakteres, az EU-ban is 55

56 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN versenyképes régió építésével kívánják elérni a stratégiai célokat. A régióban megvalósult Phare CBC projektek ezen prioritások alá rendezhető tevékenységekre terjedtek ki a tervezéstől, a humán erőforrások fejlesztésén át az infrastrukturális beruházásokig. A régióban a legtöbb projekt a humán erőforrás-fejlesztés területén realizálódott. E projektek közvetlenül szolgálják a regionális identitás fejlesztését és az életminőség javítását, közvetve azonban az összes régiós cél eléréséhez is hozzájárulnak (pl. vállalkozások innovációs készsége, környezetvédelem-fenntarthatóság stb.). A humán erőforrás fejlesztésén túl számos projekt közvetlenül is segítette a szomszédos Burgenlanddal szembeni infrastrukturális és gazdasági hátrányok csökkenését, az EU és a vele határos régió kohéziójának növelését. Nemcsak a projektek száma és beruházási értéke, de a projektek az ország többi régiójához viszonyított sokfélesége is feltűnő a Nyugat-Dunántúli Régióban. A Phare CBC program így tevékenyen járult hozzá egy sokszínű régió széles spektrumon megvalósuló fejlődéséhez. A régióban megvalósult nagyszámú projekt a gazdaság, az idegenforgalom és a humán erőforrás-fejlesztés területein is sikeresnek mondhatók. A Nyugat- Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdő- és Faanyagvédelmi Intézete sikerrel állította fel genetikai kutató-laboratóriumát, ahol nemcsak a rendes képzésben résztvevők, de doktorandusz hallgatók is részesülhetnek a modern labor nyújtotta előnyökből, növelve ezzel a hazai felsőoktatás színvonalát, versenyképességét. A projekthez kapcsolható konkrét eredmény, hogy így lehetőség nyílt az egész Közép-Európában, így hazánkban és Ausztriában is, megtalálható vadgesztenyét károsító aknázómoly részletekbe menő kutatása az ausztriai BOKU Erdővédelmi Intézettel való együttműködés keretében, amelynek kézzel fogható eredménye lehet a károsító visszaszorítása is. Zala megyében az idegenforgalom fejlesztésének kiváló példája a lenti és radkersburgi fürdők által kezdeményezett projekt. Ennek keretében a két gyógyfürdő közösen hozott létre marketingkiadványt, amely magas színvonalon mutatja be mindkét fürdőt magyarul és németül. A projekt egy kezdeti lépése lehet egy olyan új turisztikai termék létrehozásának, amely a későbbiekben mindkét fél érdekében népszerűsíti a határ két oldalán különböző szolgáltatásokat nyújtó fürdőket. Vas megye határon átnyúló gazdasági kapcsolatainak bővítésében a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége gyámságával megalakult Dél-keleti Euroregionális Koordinációs Iroda játszhat fontos szerepet. Az iroda célja, hogy különböző rendezvényekkel, szakmai koordinációval, tanfolyamokkal és a régióban működő kis- és középvállalkozásokat, valamint a 56

57 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN humán erőforrásokat is bemutató adatbázis felállításával támogassa a régió vállalkozásait az Ausztria, Szlovénia és Olaszország Nyugat-Magyarországhoz közeli régióival folytatott gazdasági tevékenységek szélesítésében. A projekt során felállított iroda egyik feladata például, hogy aktívan segítse elő egy több határon is átnyúló elektronikai klaszter kialakulását a tágabb régióban. 57

58 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Jövőkép A Közép-dunántúli régió jövőbeli küldetése, hogy az innováció régiójává válva, mintegy magtérségként meghatározó szerepet töltsön be a hazai modernizációban. Átfogó cél: Az innováció, a megújulás átfogó kiterjesztése, és ennek segítségével a régióban élők életminőségének folyamatos javítása A RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLJAI Versenyképes szociális és gazdasági szerkezetek kialakításának elősegítése, a nemzetközi munkamegosztásba való magasabb szintű integráció érdekében; Integrált, regionálisan kiegyensúlyozott szociális és gazdasági struktúrák létrehozása, az élet minőségében felismerhető különbségek feloldása a szolidaritás jegyében; A régió értékeinek fenntartható kiaknázása, valamint megőrzése és gyarapítása a következő nemzedékek számára; A régió felkészítése az eljövendő EUtagságra, majd azt követő folyamatos fejlesztése; A MAGYAR-SZLOVÁK CBC PROGRAM STRATÉGIAI CÉLJAI A határ menti fekvésből adódó hátrányok előnnyé formálása; A határ menti térségben élők életminőségének javítása és a kommunikáció fejlesztése; A környezetminőség és a természetvédelmi együttműködések javítása; A műszaki infrastruktúra és a közművek állapotának javítása; A diverzifikáción és a versenyképességen alapuló fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása; Közös fenntartható fejlesztési elképzelések megvalósulásának támogatása; A stratégiai célok elérését szolgálja a Stratégiai program, melynek prioritásai a következők: A gazdasági környezet innováció-orientált fejlesztése; Humán erőforrás-fejlesztés; A minőségi élet feltételeinek megteremtése; Az EU-csatlakozás és a tagsággal járó követelmények teljesítése. A Közép-Dunántúli Régió az ország második legfejlettebb vidéki régiója, viszonylag fejlett infrastruktúra, magas vállalkozói aktivitás és magas színvonalú ipari termelés jellemzi, valamint az ország egyik kiemelt turisztikai központja, a Balaton északi partja is a régióban található. A változatos természeti adottságokkal rendelkező 58

59 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN térség gazdasági centruma a magyar-szlovák határtól viszonylag távol helyezkedik el, a régió Phare CBC programokban való részvétele eddig korlátozott mértékű volt. A régió fejlesztési célkitűzései tartalmazzák az európai uniós csatlakozásra való felkészülést, csakúgy, mint a térségi különbségek csökkentését az innováció régiójában, az értékek fenntartható hasznosítása mellett. A régió a Phare CBC által támogatott programokban két kisprojekttel vett részt a humán erőforrás és a turizmus fejlesztés területein. Mindkét fejlesztési terület kiemelten fontos a régióban, hiszen a gazdaságilag fejlett ipari és turisztikai központok mellett alacsony innovációval jellemezhető, elmaradott térségek is találhatók a régióban, ahol az idegenforgalom potenciálisan fejleszthető, fontos kiegészítő tevékenység lehet. A Phare támogatás segítségével készült el a Mária Valéria híd és Párkány (Sturovo) között, amely mintegy szimbóluma a Magyarország és Szlovákia között egyre bővülő kapcsolatoknak, amelyekből a jövőben különösen a régió északi területei profitálhatnak. A régióban a évig megvalósult mindkét projekt a Vág-Duna-Ipoly Fejlesztési Kht. gondozásában valósult meg - megyében. A turisztikai fejlesztések sorában a Duna Zöldfolyosó projekt célja az volt, hogy a Duna és Dunamenti térség természeti és kulturális értékeit fenntartható módon ismerhessék meg a látogatók. A Duna immár évszázadok óta a kultúrák kapcsolatának szimbóluma, valamint Európa egyik legfontosabb ökológiai és gazdasági folyosója is. A Duna Zöldfolyosó projekt a térség ilyen sajátos adottságaira alapozva támogatta az idegenforgalmi tevékenységek körének szélesítését. Az Európai képző Akadémia programjának kialakítása elsősorban az ország EU-csatlakozását hivatott elősegíteni a régióban. A bányán létrehozott akadémia naprakész információk továbbadásával segít a térség lakosságának, vállalkozóinak és non-profit szervezeteinek az EU tagsággal járó újabb kihívásokra és lehetőségekre való felkészülésben. 59

60 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Jövőkép Az Észak-Magyarországi Régió egy új, a XXI. század értékeinek megfelelő, a globalizálódó gazdaságba integrálódó, ugyanakkor regionális identitását megőrző fejlődést biztosító pályát választott, és a kb. 400 ezer aktív kereső munkájával lehetővé válik közelítően 1 millió lakos és évente idelátogató 1,5 millió turista számára a komfortos életfeltételek hosszú távon történő biztosítása. A RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLJAI Kompetitív szociális és gazdasági struktúrák létrehozása, amelyek elősegítik az európai gazdaságba történő integrációt; Integrált, regionálisan kiegyensúlyozott szociális és gazdasági struktúrák létrehozása a kényelmes és vonzó környezet megteremtésére, amely képes megtartani a régió lakosságát, széleskörű foglalkoztatottságot biztosít és egyre szélesedő skálán garantálja a bővülő belső piac igényeinek kielégítését; A régió értékeinek fenntartható kiaknázása a regionális identitás erősítésére; A régió előkészítése az eljövendő EUtagságra valamennyi érintett területen; A MAGYAR-SZLOVÁK CBC PROGRAM STRATÉGIAI CÉLJAI A határ menti fekvésből adódó hátrányok előnnyé formálása; A határ menti térségben élők életminőségének javítása és a kommunikáció fejlesztése; A környezetminőség és a természetvédelmi együttműködések javítása; A műszaki infrastruktúra és a közművek állapotának javítása; A diverzifikáción és a versenyképességen alapuló fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása; Közös fenntartható fejlesztési elképzelések megvalósulásának támogatása; Az Észak-Magyarországi Régió gazdaságilag hazánk kevésbé fejlett térségei közé tartozik. A nehézipari termelés és a bányászat visszaesése súlyos gazdasági válságot okozott, amelyből azonban a régió kilábalni látszik, különösen a megyeszékhelyeken és a régió nyugati peremén. A régió a magyar-szlovák Phare CBC programban vett részt nyolc projekttel, amelyek ugyan viszonylag kis számban (2000-es adat), de széles skálán segítették a határ menti térségek fejlődését. A régió fejlesztési céljai a külső és belső kohézió megteremtése, valamint az értékek megőrzése körül rendeződnek. A külső kohézió megteremtése olyan tevékenységeket foglal magába, amelyek a térség szociális és gazdasági struktúráinak fejlesztését tűzik célul az európai társadalmi és gazdasági rendszerbe való beilleszkedés érdekében. A belső kohézió megteremtése elsősorban a 60

61 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN leszakadó térségek fejlesztését és általában az életminőség emelését, míg az értékek megőrzése a regionális identitás erősítését, valamint az erőforrások fenntartható hasznosítását célozzák. A régió célkitűzéseivel és társadalmi-gazdasági fejlettségével összhangban a Phare CBC által támogatott projektek mintegy fele a gazdaság fejlesztését segítette. Ezen belül az idegenforgalmi fejlesztések súlya mutatja, hogy ebben a térségben viszonylag fejletlen tevékenység húzóágazatként hathat a régió fejlődésére, a különböző fejlettségű kistérségek közötti különbségek mérséklésére. A közlekedés fejlesztését, a természet- és környezet védelmét szolgáló projektek közvetlenül és közvetve is szolgálják a térségi különbségek felszámolását, az életminőség növelését és egyben a környezeti erőforrások és értékek megőrzését és fenntartható használatát is. A közlekedés-fejlesztési projekt keretében megvalósuló, a fejlesztéseket megalapozó háttértanulmány közvetlenül szolgálta a határon átnyúló szakmai kapcsolatokat. A Megyei Önkormányzat vezetésével és a hazai és szlovákiai szakmai és önkormányzati partnerek bevonásával elkészült tanulmány hosszú távon határozott meg olyan fejlesztési célokat, amelyek a későbbiekben a Magyarország és Szlovákia közötti Eurorégió(k) közös fejlődésének, a gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítésének fontos feltételét biztosíthatja. Nógrád megyében, a Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány által vezetett projekt a mai Neogradiensis régió kulturális és természeti értékeinek bemutatását tűzte célul az idegenforgalmi fejlesztési projektek között. A Salgó várát és Somoskőt összekötő tanösvény nemcsak a Medves vidék természeti értékekben gazdag tájait mutatja be, hanem a térségben kiemelkedő kulturális-történeti értéknek számító várak arra érdemes bemutatását is nagyban elősegítette a szlovákiai oldal hasonló kezdeményezésével párhuzamosan. A sátoraljaújhelyi csatornahálózat fejlesztése a régió egyetlen Phare CBC nagyprojektje. A projekt a térségi különbségek csökkentésével, az életminőség emelésével, környezet terhelésnek csökkentésével (pl. a Bodrog folyó élőhelyei) és az erőforrások fenntartható használatával (felszíni és felszín alatti ivóvízbázisok védelme) több regionális cél eléréséhez komplex módon járult hozzá. 61

62 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Jövőkép Az Észak-Alföldi Régióban a stratégiai elhelyezkedésből származó előnyökre építő versenyképes gazdaság a tradicionális értékek megőrzésével biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára. A RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLJAI Diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése a Régió stratégiai elhelyezkedésére támaszkodva; A térségi különbségek mérséklése, színvonalas életfeltételek biztosítása a Régió teljes területén; Aktív bekapcsolódás az EU-csatlakozási folyamatba, a tagságból származó potenciális előnyök kihasználása; A MAGYAR-ROMÁN CBC PROGRAM STRATÉGIAI CÉLJAI Versenyképes, fenntartható fejlődésen és közös előnyökön alapuló gazdaság kialakítása; Az együttműködések alapját jelentő műszaki és közgazdasági infrastruktúra fejlesztése; Humán erőforrások megújítása, felkészülés az EUcsatlakozásra, kulturális és oktatási kapcsolatok elmélyítése, a két nép kölcsönös megértésének előmozdítása; Tiszta környezet megteremtése; A hatékony határ menti együttműködés intézményi hátterének megteremtése; Az Észak-Alföldi Régió jelentős térségi különbségekkel jellemezhető régió. Míg a megyeszékhelyek és a nagyobb városok, valamint ezek vonzáskörzetei egyre dinamikusabban fejlődnek, a vidéki jellegű és különösen a határ menti területek a mai napig súlyos társadalmi és gazdasági problémákkal küzdenek. A régió keleti megyéi 1996-tól kísérleti jelleggel kezdték meg a Phare CBC programban való részvételüket a magyar-román határ menti együttműködés keretében; az elnyert támogatások mértéke az országban a legmagasabbak között van. A régió stratégiai tervében is felismerte, hogy a román és ukrán határ közelsége potenciális előnyöket jelent a jövőben, amely a térségi különbségek kiegyenlítésének fontos eleme lehet. A régió stratégiai céljai így egy diverz gazdasággal rendelkező, kiegyenlített életfeltételeket kínáló az EU csatlakozási folyamatban aktív szerepet vállaló régió kialakulását vetítik előre, amely a természeti és kulturális értékek megőrzésével és minőségi életfeltételek biztosításával fenntartható fejlődéssel ennek feltételeit is megteremti. Mindezek mellett a régió fejlesztésének prioritásai között hangsúlyosan szerepel a határ menti együttműködések fejlesztése is. 62

63 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN Miután a régió viszonylag korán kezdte meg a Phare CBC programban való részvételt, valamint a kevésbé fejlett határ menti térségek támogatása prioritást élvez a régióban, több jelentős projekt került kivitelezésre. A nagyprojektek közül az infrastruktúra és a humán erőforrás fejlesztése részesültek jelentősebb támogatásban, amely összhangban van a régió azon céljaival, amelyek a térségi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére és a gazdaság diverzifikációjára irányulnak. A nagy- és kisprojektek sorában ezek mellett a gazdaságfejlesztés, a természet- és környezetvédelem, valamint a regionális, határon átnyúló tervezés is helyet kapott, amelyek szintén szolgálják a fent említett célokat, az erőforrások és tradíciók védelmét és fenntartható hasznosítását, valamint a határon átnyúló átgondolt, mindkét ország számára előnyös együttműködést. A Phare legelső, csak a tagjelöltek határaira kiterjedő határon átnyúló programjai a magyar-román határon valósultak meg. Ezek közül is az egyik legkorábbi projekt a határ menti térség fejlesztési koncepciójának és programjának az elkészítése volt. A projekt érintette az összes a magyar-román határon található megyét, így Szabolcs- Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és megyéket, valamint a határszakasz romániai oldalán elhelyezkedő megyéket is. Az együttműködések elindításában és a későbbi projektek keretbe foglalásában kulcsfontosságú tervezési folyamat jó példaként szolgál a jószomszédi együttműködés előnyeinek feltárására és a felek kölcsönös megismerésére is. A régióban megvalósult nagyprojektek közvetlenül szolgálták a kapcsolatok fejlődését. A csengersimai határátkelőhely fejlesztése az ország északkeleti sarkát modern infrastruktúrával kapcsolja az észak-partiumi területekhez, elősegítve ezzel a történelmileg és földrajzilag egységes térségben a határ átjárhatóságát, a mindennapi gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítését. A Bihari Vállalkozási Övezet közvetlenül szolgálta a gazdasági kapcsolatok fejlődését. A határában megvalósult projekt nemcsak egy kevésbe fejlett magyarországi térség gazdasági fejlődését segítette elő, de közvetve a határ mindkét oldalán szolgálta a gazdaság fejlődését. 63

64 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ A RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLJAI A régió a kibővülő EU Délkelet-Európára nyíló kapujaként, önálló arculattal rendelkező, sikeres nemzetközi szereplővé váljon a gazdaság versenyképességének javításával és közvetítő szerepének erősítésével. Dél-Alföld a régióépítés egyik hazai modelljévé váljon, a közös érdekeken alapuló együttműködés és a regionális léptékű hálózati innovációk révén. A külső és belső perifériák integrációját megvalósító térséggé váljon a régió, melynek valamennyi lakója számára biztosítható a minőségi életviszonyok fokozatos javításának lehetősége. A MAGYAR-ROMÁN CBC PROGRAM STRATÉGIAI CÉLJAI Versenyképes, fenntartható fejlődésen és közös előnyökön alapuló gazdaság kialakítása; Az együttműködések alapját jelentő műszaki és közgazdasági infrastruktúra fejlesztése; Humán erőforrások megújítása, felkészülés az EUcsatlakozásra, kulturális és oktatási kapcsolatok elmélyítése, a két nép kölcsönös megértésének előmozdítása; Tiszta környezet megteremtése; A hatékony határ menti együttműködés intézményi hátterének megteremtése; A régió hasonló fejlődésen ment keresztül, mint északi szomszédja. A határ mentiség azonban a Dél-Alföldi Régió esetében nagyobb súllyal szerepel a fejlesztési elképzelésekben, hiszen összes megyéje más országokkal határos, valamint az országot átszelő, kelet-nyugat (Magyarország-Románia) és észak-dél (Magyarország-Jugoszlávia) irányú nemzetközi közlekedési folyosók jelentős része is a régión halad keresztül. A régió ezen adottságait felismerve olyan stratégiai célokat és fejlesztési prioritásokat fogalmazott meg, amelyek a térségi különbségek csökkentése és a regionális léptékű hálózati fejlesztések mellett egy sikeres, önálló arculattal rendelkező európai jelentőségű határ menti térség kialakulásához vezetnek. A fejlesztési prioritások között ezeknek megfelelően szerepelnek a gazdasági versenyképesség és az életminőség javítása, a régiószervezés, valamint a régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kihasználása. A Phare CBC programban a régió 1996-tól vesz részt, számos nagy értékű nagy- és kisprojekttel, köztük az Észak-Alföldi Régióval közösen készített magyar-román határ menti térség fejlesztési koncepciójával. A régió prioritásaival összhangban számos projekt valósulhatott meg az elmúlt években. Az idegenforgalom fejlesztését célzó beruházások kivételével jelentős számban és értékben valósultak meg humán erőforrás fejlesztési, valamint 64

65 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN különböző infrastruktúra-fejlesztési projektek, amelyek egyrészt a versenyképesség növelését, másrészt az életminőség emelését szolgálták. A régióban kiemelt szerepet kaptak olyan infrastrukturális beruházások, amelyek a határ két oldalán a vízgazdálkodás, elsősorban az árvízvédelem hatékonyabbá tételét célozták. Különösen Békés megyében törekedtek a környezet védelmének, a fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés megalapozására; számos tanulmány készült ezen a területen a romániai önkormányzatok, szakmai szervezetek együttműködésével. Ezek mellett a gazdaságfejlesztés immár hagyományos projektjei teszik a régiót egyre kedveltebb befektetési központtá. A nagyprojektek közül a Körös-völgy árvízvédelmének fejlesztése a határ mindkét oldalán a fenntartható fejlődés térségi biztosítéka. A vízgyűjtő alsó területeire kiterjedő komplex védelmi és vízgazdálkodási fejlesztések lét- és vagyonbiztonság növelése mellett a természeti környezet megőrzését (Körös-Maros Nemzeti Park) és esetenként a vízhiány mérséklését is szolgálták. A gazdaságfejlesztési projektek közül kiemelkedik a makói üzleti és szolgáltató központ létrehozása. A város egyik jelentős középületének felújítása és a központ céljainak megfelelő átalakítása után az intézmény elsősorban a magyar-román gazdasági kapcsolatok fejlődését támogatja szolgáltatásaival. A mezőgazdasági Quick Start program magyar-román kézikönyve a vidéki rurális térségek fejlesztését hivatott elősegíteni. A Békéscsabán készített kiadvány hasznos tudnivalókat közvetít a magyarországi és romániai gazdáknak a mezőgazdasági vállalkozások sikeres menedzsmentjéről és üzleti lehetőségekről 65

66 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Jövőkép A Dél-Dunántúli Régió derűs és dinamikus régióként fogalmazza meg és identifikálja magát. A RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLJAI A régió küldetése, hosszú távú céljai az alábbiakban összegezhetők: I. A külső kohézió erősítése érdekében az EU gazdaságába integrált versenyképes innovatív gazdaság kialakítása, a régiós gazdaság EU átlaghoz viszonyított fejlettségi színvonalának növelése. II. A társadalmi-gazdasági különbségek mérséklése a régión belül a belső kohézió erősítése érdekében. III. A régióban élők életminőségének javítása. IV. A régió eredményes felkészítése az Európai Uniós csatlakozásra. Stratégiai célok: Hatékony, a belső adottságokra épülő, innovatív gazdasági szerkezet, mely a multinacionális és hazai nagyvállalati körrel együttműködve a nemzetközi munkamegosztásba be tud kapcsolódni. A felsőoktatás kiegyenlített fejlesztése. Egy versenyképes az EU Közös Agrárpolitikájából származó potenciális előnyöket kiaknázni, és exportpotenciálját növelni képes és lehetőség szerint a nagy hozzáadott értékű termékek felé elmozduló agrárstruktúra. A Dél-Dunántúli Régió gazdaságának, nemzetközi versenyképességének javítása. Az Európai Uniós integrációra való felkészülés elősegítése, a derűs és dinamikus régió kialakításával párhuzamosan. Leszakadó térségek népességmegtartó képességének erősítése. A Dél-Dunántúli Régió jelenleg nem vesz részt Pare CBC Programban, a vele határos Horvátországgal közös együttműködési program jelenleg előkésztési fázisában tart. A magyarországi célterület a Dél-Dunántúli és a Nyugat-Dunántúli Régiót foglalja magában. A horvát-magyar határ menti együttműködési program előkészítése már 1999 végén kezdetét vette, novemberében pedig miniszteri szinten aláírták a közös szándéknyilatkozatot re külön CBC forrás nem áll a határszakasz rendelkezésére, ezt a regionális Phare program terhére lehet megvalósítani. A horvát-magyar Phare CBC program elősegíti mindkét érintett ország európai uniós csatlakozását, s konkrét tapasztalatokat nyújt a határ menti programok 66

67 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN kezdeményezése, tervezése és végrehajtása tekintetében. A program keretében társfinanszírozott projektek a célterületi térségek gazdaságára, társadalmi-kulturális életére gyakorolnak kedvező hatást, előmozdítva a hosszú múltra visszatekintő horvát-magyar együttműködés újbóli megerősödését. A horvát-magyar Phare CBC Program által érintett dél- és nyugat-dunántúli megyék az utóbbi években jelentős haladást értek el az európai uniós csatlakozásra való felkészülésben. Ebben fontos szerepet játszottak az EU Előcsatlakozási Alapokból támogatásban részesült kísérleti jellegű programok. Horvátország tekintetében azonban még az ország más szomszédai vonatkozásában sem beszélhetünk uniós támogatású határon átnyúló programokban szerzett tapasztalatokról, hiszen az ország jelenleg nem társult tagja az Európai Uniónak és a nyugat-balkáni államokat támogató CARDS program sem nyújt jelentős mértékű uniós társfinanszírozást a határon átnyúló együttműködések számára. A magyar régiók tapasztalataik átadásával tehát jelentős segítséget nyújthatnak Horvátország csatlakozásra való felkészítésében. A horvát-magyar határon átnyúló együttműködési programdokumentum, mely az együttműködések fejlesztésére vonatkozó elgondolásokat, hosszú távú célokat, prioritásokat és intézkedéseket tartalmazza a 2006-ig terjedő időszakra, jelenleg a stratégiakialakítási szakaszban tart. A dokumentum a két illetékes regionális fejlesztési szerv (a Dél-Dunántúli és a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsok) és a NARD (VÁTI TFI) közötti szakmai együttműködés keretében készül, de a dokumentum elfogadására alkalmas intézményi háttér még nem jött létre. A programdokumentum megtestesíti a magyar és horvát regionális fejlesztésben érdekelt központi és regionális szervezetek azon szándékát, hogy elinduljon egy kétoldalú, kölcsönösen előnyös együttműködés az Európai Unió területfejlesztési rendszerének megfelelő keretek között. Együttműködési kezdeményezések természetesen eddig is felmerültek és egyes esetekben el is indultak olyan folyamatok, melyek rendszeres párbeszéden és néhol intézményesült kereteken alapulnak. Az együttműködés célja egy társadalmilag és gazdaságilag koherens régió kialakítása, illetve a térség már meglévő ez irányú folyamatainak erősítése és felgyorsítása. 67

68 VIII. A PHARE CBC PROGRAM PRIORITÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A RÉGIÓK TERÜLETI TERVEIBEN ÖSSZEFOGLALÁS A magyarországi régiók fejlesztési terveiben az európai integráció és az uniós csatlakozásra való felkészülés kiemelt szerepet kap. Minden egyes régió igyekszik megtalálni saját helyét a változó európai gazdasági és társadalmi térben; a régiók földrajzi adottságait figyelembe véve ez minden esetben az államhatárokon átnyúló kapcsolatok erősítéséhez is vezet. A Közép-Magyarországi Régió mindemellett elsősorban mint kelet-közép-európai központ jelentős, fejlődésében különösen a tágabban értelmezett határon átnyúló kapcsolatok játszanak fontos szerepet. Más régiók különböző módón használják, használhatják ki a határok közelségéből adódó előnyöket. A nyugati határszél kiválóan példázza, hogy a viszonylag jól kiépített közlekedési infrastruktúra és a gazdaságilag fejlettebb szomszéd közelsége együttesen meghatározó lehet a regionális fejlődésben. A keleti és déli határrégiók szintén stratégiai fontosságúak, hiszen nagyobb földrajzi régiók határain és egyben olyan országok szomszédságában fekszenek, amelyekben az európai integrációs folyamatok még kevésbé előrehaladottak és várhatóan ezen határok az EU külső határai is lesznek hosszabb-rövidebb ideig. A Phare CBC program a határ mentiség lehetőségeinek kihasználásához nyújt segítséget egyrészt a szociális és gazdasági kohézió erősítésével (pl. gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztés), másrészt pedig a régiók közötti együttműködés támogatásával (pl. közös fejlesztési tervek, kulturális kapcsolatok és intézményfejlesztés). Az Európai Unió döntéseivel összhangban a program az Ausztriával határos Nyugat-Dunántúli Régió esetében a legkiterjedtebb, de 1996-tól a tagjelölt országok határain is szaporodnak a Phare által támogatott határon átnyúló kezdeményezések. Az ukrán, horvát és szerb határszakasz kivételével, a Phare CBC által támogatott projektek eltérő mértékben szolgálták a program és egyben a régiók céljait is. Az EU prioritásainak megfelelően az eddigi projektek legnagyobb haszonélvezője a Nyugat-Dunántúli Régió volt, de jelentősebb és növekvő forrásokhoz jutottak a gazdaságilag kevésbé fejlett kelet-magyarországi régiók is. A határon átnyúló együttműködések intenzitásának növekedése nagymértékben köszönhető a Phare CBC program kezdeményező szerepének. 68

69 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA NAGYPROJEKTEK GYŐR-PÉR REPÜLŐTÉR I-II. ÜTEM Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: -Pér Rt. A projekt célja: Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: -Pér Rt. A projekt célja Magyarország legnagyobb füves repülőterének, a 214 hektár területű - Pér repülőtérnek fejlesztése szilárd burkolatú kifutópálya és egyéb reptéri infrastruktúra kiépítésével. A fejlesztéssel lehetővé válhat egy olyan nemzetközi forgalmat bonyolító regionális kereskedelmi reptér kialakítása, amely az elérhetőség javításával hozzájárul a régiók közötti kapcsolatok élénkítéséhez, az idegenforgalom növeléséhez, befektetések vonzásához elősegítve ezáltal a régió fejlődését. A megvalósítás folyamata: A repülőtér fejlesztésének gondolata már 1990 ben, a rendszerváltást követően felvetődött, elsősorban a régió fejlődésnek indult vállalkozásai és az önkormányzatok részéről. A különféle elképzelések integrálására 1994-ben létrejött a P-AIR -Pér Repülőtér Fejlesztési Kft., amely céljául tűzte ki egy korszerű regionális repülőtér kialakítását. A -Pér repülőtér fejlesztése először 1995-ben részesült Phare CBC támogatásban. Ekkor készült el a reptér-fejlesztés megvalósíthatósági tanulmánya, környezeti hatástanulmánya, valamint a repülőtéri épületek felújítása. A 2000-es Phare CBC projekt célja a repülőtér továbbfejlesztése. A tervezett beruházás prognosztizált költsége 4 millió euró, amihez a Phare CBC program 2,2 millió euró támogatást nyújtott 2000-ben. A rendelkezésre álló hazai forrásokkal kiegészítve, a projekt finanszírozása 100%-ban biztosított. Eredmények, tervek: A jelenleg egy 1300x50 m-es füves pályával rendelkező repülőtér forgalmának túlnyomó részét egyelőre még a belföldi kisgépes repülés és a sportrepülés teszi ki. A tervek szerint a szilárd burkolatú kifutópálya megépülésével a repülőtér évente 5117 nemzetközi utasjáratot, 33,6 tonna áru forgalmat és 4,5 tonna postai szállítmányt lesz képes fogadni. A tervek között szerepel a reptér állandó határátkelőként való működtetése a nyitvatartási időben; ez lehetővé tenné, hogy a nemzetközi forgalom az európai normáknak megfelelően, előzetes bejelentés nélkül bonyolódjon. A tervek között szerepel továbbá utaskiszolgáló épületek felépítése, valamint a teheráru kezelés feltételeinek megteremtése. A repülőtér fejlesztése várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy a régió ideális telephely-feltételeket tudjon biztosítani a vállalkozói tőke számára, és az eddigieknél is kedveltebb befektetési színhellyé váljon. 69

70 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA A SZ. ÚT KORSZERŰSÍTÉSE SOPRON-KAPUVÁR Al-projekt címe: Környezeti hatástanulmány Hivatkozási száma: HU L001 Phare támogatás: euró Kedvezményezett: -Moson- Megyei Állami Közútkezelő Kht. Al-projekt címe: A tervek előkészítése Hivatkozási száma: HU L002 Phare támogatás: euró Kedvezményezett: -Moson- Megyei Állami Közútkezelő Kht. A projekt célja: -Moson- Megye Kelet-Nyugat irányú tengelye, a 84. sz. főút országhatárt Nagycenkkel összekötő szakasza, valamint a Nagycenket rel összekapcsoló 85. sz. főút. A jelentős forgalmat bonyolító utak fontos szerepet töltenek be a régió gazdaságában, az elmúlt néhány évben dinamikusan fejlődő osztrák-magyar gazdasági kapcsolatok miatt. Az infrastrukturális fejlesztéseket szükségessé tette az utak túlterheltsége és városokon átvezető nyomvonala. Az e tényezők okozta környezetszennyező és forgalombiztonságot csökkentő hatások rontották a környéken élők életminőségét. A projektek átfogó célja a közlekedés biztonságának növelése, a régió központok elérési idejének csökkentése, a határ menti régiók együttműködésének élénkítése és ezáltal a térség fejlődéséhez való hozzájárulás. A projekt megvalósulása: A sz. utak fejlesztése több lépcsőben, fokozatosan valósul meg. A Phare CBC programtól először 1995-ben nyert támogatást a sz. út korszerűsítése projekt, amely két alprojektre oszlott. Az egyik alprojekt célja a 84. sz. főút várost elkerülő szakasza környezetvédelmi vizsgálatának elkészítése és ezáltal technikai alap biztosítása a felújítási munkálatok következő lépéséhez. Ehhez a Phare program euró támogatást biztosított. A környezeti hatástanulmányt a budapesti CIVIL-PLAN Mérnöki és Szolgáltató Kft. készítette. A másik alprojekt keretében készültek el a 85. sz. főút -Nagycenk közötti, 27,5 km hosszú szakaszának tervei. A Phare támogatás összege euró volt. A tervezési munkát a budapesti Tónus Tervező és Vállalkozó Szövetkezet végezte. Eredmények: 1997-re elkészültek a későbbi fejlesztési munkákat megalapozó, objektív, környezeti hatástanulmány, a tervrajzok és kiviteli tervek. 70

71 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZPONT GYŐR I. Hivatkozási szám: HU L001 Phare támogatás: euró Kedvezményezett: INNONET Kht. A projekt célja: és környéke fejlett infrastruktúrájával és jól képzett munkaerejével kedvező feltételeket képes biztosítani a hazai és külföldi vállalkozások, beruházók számára. Ahhoz azonban, hogy ez a fejlődés extenzív formáról intenzív fejlődésre változhasson, szükség van innovációs folyamatok gerjesztésére, a magyar innovációt alkalmazó vállalkozások támogatására és beszállítói képességük növelésére. Ezt a fejlődési folyamatot, illetve tevékenységeket ösztönözi a győri Innovációs és Technológiai Központ, amelynek létrehozását a 1995-ös és 1997-es a Magyarország-Ausztria Phare CBC Program is támogatta. A projektek célja olyan intézmény létrehozása volt, amely legfontosabb feladatának tekinti az innováció és a technológiai transzfer gerjesztését, az innovatív kis- és középvállalkozások inkubációs és koordinációs tevékenységekkel való támogatását, nemzetközi partnerkapcsolataik fejlesztését, találmányok, know-how-k és új technológiák bevezetését. Az 1995-ös projekt feladata az innovációs és technológiai központ terveinek megalkotása volt, amelyet megelőzött egy kis- és középvállalkozások igényeit felmérő tanulmány, előmegvalósíthatósági tanulmány és üzleti terv készítése. A projekt megvalósításának folyamata: Az Innovációs és Technológiai Központ pályázata 1996-ban kapott támogatást a Központ tervezési és építési dokumentációjának elkészítésére. A támogatás értéke euró volt. Eredmény: Elkészültek az ART-VITAL Kft. munkájaként az Innovációs és Technológiai Központ tervezési és építési dokumentumai és 1997-ben megtörtént az építési engedélyek beszerzése. 71

72 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA VÁLLALATI ADMINISZTRÁTOROK KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az al-projekt címe: A fertődi Porpáczy Aladár Kertészeti Középiskola és Szaktanácsadó Központ informatikai technológiájának javítása Hivatkozási szám: HU L001 Phare támogatás: euró Kedvezményezett: Porpáczy Aladár Kertészeti-, Magyar-Osztrák Vállalkozási Ügyintézőképző Középiskola és Szaktanácsadó Központ, Fertőd A projekt célja: A projekt célja a Porpáczy Aladár Középiskola oktatási feltételeinek javítása számítástechnikai rendszer kiépítésével és a nyelvoktatás technikai hátterének megteremtésével. Ez tartalmazza a hardver, szoftver és az összes kapcsolódó technikai felszerelés biztosítását, valamint nyelvi labor kialakítását. A fejlesztéseket szükségessé tette, a Frauenkirchen osztrák település középiskolájával közös, osztrák-magyar közgazdasági technikusi képzést folytató középiskola oktatási színvonalának fenntartása. A közismereti tantárgyak oktatása magyar nyelven, míg a szakmai tantárgyaké osztrák pedagógusok által - német nyelven folyik az intézményben. A közös képzés sarkalatos pontja a nyelvtanítás és a szakmai gyakorlat, melynek feltétele volt a nyelvi laborok és a számítógépes rendszer megteremtése. A projekt megvalósulásának folyamata: A -Moson- Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő középiskola oktatási feltételeinek javítása Phare támogatással vált lehetővé. Az 1995-ben a Phare CBC Magyarország-Ausztria Programhoz benyújtott pályázat alapján az iskola 1996-ban euró támogatást nyert el. A megyei önkormányzat önrészét a számítástechnikai eszközök elhelyezéséhez szükséges épületek jelentették. A számítástechnikai eszközöket, multimédiás laborokat és egyéb oktatástechnikai eszközöket az iskola 1997 végén már alkalmazhatta az oktatásban. Eredmények: Az eltelt időszak alatt a pályázat keretében beszerzett eszközök komoly segítséget jelentettek a fertődi iskolának az oktatáshoz, melynek oktatástechnikai színvonala így európai rangra emelkedhetett. A 2x16 fős nyelvi labort és a számítógépes rendszert az iskola 300 tanulója - számuk évről évre emelkedik - folyamatosan használja a tanórákon és tanórákon kívül is. A számítógépek és nyelvi laborok beállítása ugyanakkor lehetővé tette a magyar-osztrák képzés folytatását, ami különben nem történhetett volna meg. 72

73 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA RO-RO KIKÖTŐ GYŐR-GÖNYŰ I. ÜTEM Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: -Gönyű Kikötő Rt. A projekt célja: A projekt célja a közlekedési infrastruktúra fejlesztése Nyugat Magyarországon, illetve a közlekedési-szállítási kapcsolatok erősítése a Duna-menti országokkal. A Ro-Ro terminál megépítésével lehetővé válik a korszerű, közúti és vasúti szállítással kombinált áruszállítás megindítása, amely gyors, olcsó és hatékony módszer. Az árukat konténerekben szállítják, amelyek könnyen tovább szállíthatók közúton, illetve vasúton is. A kikötő-modernizáció hatása környezeti szempontból is előnyös, hiszen átirányítja a szárazföldi szállítás főleg tranzit egy részét a túlterhelt utakról a Dunára. A megvalósítás folyamata: A -Gönyű Ro-Ro kikötő megépítésének projektje eredetileg egy több éves projektként került benyújtásra, majd a tervezők különálló projektek sorozataként terjesztették be a Magyarország-Ausztria Phare CBC Programba. Így kapott támogatást a fejlesztés 1995-ben és 1996-ban is. Az Európai Bizottság beleegyezett abba, hogy a két projekt tendereztetését és szerződését összekössék. A kikötői terület tulajdonosa, a Magyar Állam - jelenleg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezelésében. Beruházó, a támogatás kedvezményezettje és a létesítmények üzemeltetője a -Gönyű Kikötő Rt. A beruházás kivitelezője a Globál Kkt. (közmű-, magas- és mélyépítés) és a Motech Kft. (acélszerkezet gyártás-szerelés). A teljes Ro-Ro beruházás nagysága meghaladta a 4,5 millió eurót. Az első ütemhez 558 ezer euró támogatást nyújtott a Területfejlesztési Phare CBC program. Eredmények: A -Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő részeként létrehozott Ro-Ro terminál a Duna folyamkilométerénél, a Mosoni-Duna torkolati szakaszán, a jobb parton, az 1,2 és 1,6 km szelvények között, számos fő-, köz- és vasútvonal mentén helyezkedik el. A Gönyű térségében megépült kikötőrész - a bajai Ro-Ro terminál párjaként - a Duna felső szakaszán biztosítja a szükséges alap-infrastruktúrát, és lehetővé teszi a korszerű kombinált áruszállítást. A projekt eredményeként elkészültek a tervezési dokumentumok, elvégezték a folyó mederkotrását, megépítették a rakpartot, a bevezető szervizutat és a 110 tehergépjármű befogadására alkalmas kamionparkolót. A terminál üzembe helyezésével a kamionok hajón szállíthatók, egy hajó mintegy 60 kamion, illetve 240 személygépkocsi szállítására alkalmas. Ezek a gépjárművek az utakat már nem terhelik, ez a környezetkímélő hatáson túl a közlekedésbiztonságot, üzemanyag-megtakarítást jelentősen befolyásolja és a határátkelők leterheltsége csökkenthető. 73

74 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA RO-RO KIKÖTŐ GYŐR-GÖNYŰ II. ÜTEM Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: -Gönyű Kikötő Rt. A projekt célja: A -Gönyű Ro-Ro kikötő megépítése II. ütemének projektje 1996-ban nyert Phare CBC támogatást. A projekt célja, hogy folytassa a kikötő fejlesztését a közlekedési infrastruktúra javítása, a kombinált áruszállítás megvalósítása és közvetve a térség fejlesztése érdekében. A feladat a kikötői rögzített és mobil rakpart létrehozása, kiszolgáló épületek kialakítása és a szükséges gépek és felszerelés beszerzése volt. A jelentősen növekvő áruforgalom a kikötő megvalósulásával nemcsak a kiépítetlen közutakat mentesíti, hanem korszerű áruforgalmi logisztikai központokon keresztül bonyolódik le. Ilyen terminálokon biztosítható csak a közúti, vasúti és a vízi úti kapcsolatok megfelelő összhangja, mely nemcsak helyi, regionális érdek, hanem jelentős nemzetgazdasági haszonnal is jár. A beruházás és a támogatás nagysága: A teljes Ro-Ro beruházás nagysága meghaladta a 4,5 millió eurót. A kikötőfejlesztés II. üteméhez 1,267 millió euró támogatáshoz jutott a projekt, ezzel a Phare CBC támogatás összértéke 1,825 millió euróra nőtt. A beruházás megvalósításhoz nyújtott magyar források elérték a 2,713 millió eurót. Eredmények: A Ro-Ro kikötőben megépült három hajóállás. A 20 m széles Ro-Ro rámpán kívül függőleges rakodópartot és mobil rámpát hoztak létre, amelyek a kombinált szállítások mellett az áruk, mezőgazdasági termények közvetlen be- és kirakodását is biztosítják. A gyors rakodás és olcsó szállítás különösen a mezőgazdasági termények exportját növeli, és a versenyképes ár kialakítását nagymértékben elősegíti. Továbbá kiszolgáló épületeket - egy 510 m 2 területű igazgatási épületet és egy 450 m 2 -es kamion vizsgálót alakítottak ki, illetve gépeket és felszereléseket szereztek be. A korábbi kiépítettségben működő, ideiglenes kikötő maximum 100 ezer tonna áru ki-, illetve berakodását tette lehetővé, míg a Ro-Ro terminál létesítésével a kikötő rakodási, árutovábbítási kapacitása megháromszorozódott, így az áruforgalom eléri az évi ezer tonnát. A beruházás elősegíti a térség közművesítését, és munkaerő igényével javítja a térség munkanélküliségi arányát. A két projekt keretében elkészültek a tervezési dokumentumok, a kiviteli tervek és ezekre alapozva került sor a kikötő rekonstruálására, beleértve a Ro-Ro kirakodó és berakodó állomást, utakat, parkoló és tároló tereket, kapcsolódó szolgáltatásokat. A projekt az országos, regionális, helyi területfejlesztési, közlekedés-politikai, infrastruktúra-fejlesztési érdekek összehangolt együttműködése révén valósult meg. 74

75 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA ÖS ELKERÜLŐ ÚT KAPUVÁRI SZAKASZ Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: -Moson- Megyei Állami Közútkezelő Kht. A projekt célja: A projekt része a -Moson- megye nyugat-kelet irányú tengelyét képező, sz. út felújítását célzó nagyobb fejlesztési terveknek, amelyek az osztrák-magyar határig történő biztonságos eljutás feltételeinek megteremtésére vonatkoztak. Az építési munkálatok előkészítésére és kivitelezésére az 1995-ös Phare CBC Magyarország-Ausztria Program nyújtott támogatást. Az évi Phare CBC projekt célja a soproni elkerülő út részletes jóváhagyási tervének elkészítése és a on átvezető 85. sz. út 1,4 km hosszú városi szakaszának megépítése volt. A projekt megvalósítása: A projektet a beruházó -Moson- Megyei Állami Közútkezelő Kht. nyújtotta be a Phare CBC Programhoz. A támogatás összege 650 ezer euró, azaz 152 millió forint volt. A beruházás teljes költsége 237,5 millió forintot tett ki. A kivitelezést a STRABAG Hungária Rt. és a Betonútépítő Rt. vezetésével alakult konzorcium végezte. A beruházás ben fejeződött be. Eredmények: Elkészült a soproni elkerülő út részletes jóváhagyási terve, valamint megépült a kapuvári elkerülő út 1,4 km hosszú szakasza. Ezáltal javult a közlekedés biztonsága az útszakaszon, csökkent a átjutási idő és a települést érő környezetszennyezés. 75

76 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA REGIONÁLIS HULLADÉKLERAKÓ ZALAEGERSZEG Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: Város Önkormányzata A projekt célja: A -Buslakpuszta regionális hulladéklerakó-telep bővítését a től 4,3 km-re, Buslakpuszta határában található, 20 települést kiszolgáló hulladéklerakó megtelése tette szükségessé. A régió szilárd települési hulladékának nem volt a műszaki követelményeknek megfelelő tárolója, így a hulladéklerakó létesítése a hulladékgazdálkodási szempontok mellett vízminőségvédelmi célokat is szolgál azzal, hogy a helytelen hulladéklerakásból adódó veszélyeztetés megszűnik. A megvizsgált hulladékkezelési technológiák közül a biztonságos és viszonylag olcsó, rendezett lerakással történő, süllyesztett depóniás szemételhelyezési eljárás bevezetése volt a cél. A megvalósítás folyamata: A Megyei Jogú Város Önkormányzata 1996-ban egy környezetvédelmi követelményeket kielégítő, megfelelő műszaki megoldású hulladéklerakó-bővítés létesítésére adott be pályázatot a magyar-osztrák Phare CBC Programhoz, amelyen 1,2 millió euró, azaz 380 millió forint támogatást nyert. A 650 millió forint értékű beruházás megvalósításához hazai pályázati alapok is nyújtottak támogatást: a Környezetvédelmi Célelőirányzat 100 millió forintot, a Céltámogatási Alap 170,2 millió forintot. A nemzetközi kivitelezési tender győztese a Hoffman Rt. által vezetett ZALADEPO konzorcium volt. A tervezett ütemtervnek megfelelően a depónia műszaki létesítményei októberére elkészültek. A próbaüzemet április-szeptember időszakban a kivitelező és az üzemeltető közös együttműködésével tartották meg. Eredmények: A hulladéklerakó bővítésére a meglévő teleptől nyugatra és északra került sor, egy szántóterületről kivont 4,5 ha nagyságú területen. A beruházás eredményeként létrejött egy 600 ezer tonna befogadóképességű, megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakó, amely évi 30 ezer tonna hulladékot figyelembe véve 20 évig biztosítja a közel 150 ezer lakos szilárd kommunális hulladékának megfelelő elhelyezését. A műszaki védelmet kettős szigetelőréteg és csapadékvíz-elvezetési rendszer kialakításával, felszíni- és talajvízfigyelő kutak létesítésével biztosították. Egyéb létesítményeket is kialakítottak: üzemviteli épületet, hídmérleget, számítógépes rendszert, szennyvíztárolót, kocsi- és konténermosót, üzemanyag tárolót. A regionális hulladéklerakó megbízható módon, alacsony költséggel képes megoldani a megyeszékhelyen és vonzáskörzetén keletkező ipari, mezőgazdasági és lakossági, nem veszélyes hulladékok tárolását és ártalmatlanítását. 76

77 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA 74. SZ. FŐÚT ZALAEGERSZEG ELKERÜLŐ SZAKASZ Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: i Közútkezelő Kht. A projekt célja: A Dél-Ausztria és a Balaton között fekvő jelentős átmenő forgalmat bonyolít, ami nagy mértékben megterheli a belvárosi utak forgalmát, lassítva és veszélyeztetve ezzel a közlekedést. A projekt célja elkerülő út megépítésével tehermentesítése az átmenő forgalom alól. A 74. sz. főút 70-es évek végén Bak- között épített útszakasza jelentősen csökkentette az eljutási időt és között, a városközpontot azonban nem tehermentesítette. Az elkerülő út építésének folytatása a magas fajlagos költségek miatt csak később támogatások igénybevételével valósulhatott meg. A projekt megvalósulása: A 74. sz. főút elkerülő szakaszának tervezési és előkészítési munkáit a VIANOVAPLAN Kft. végezte, amelyre Önkormányzata pályázatot adott be az 1996-os Magyarország-Ausztria Phare CBC Programhoz. Majd 1997-ben és 1999-ben a tervek megvalósítására a Zala Megyei Állami Közútkezelő Kht. pályázott Phare CBC támogatásra. A ZEG 2000 Konzorcium 1999-ben kezdte meg az építést a legfontosabb közmű-kivilágítási munkálatokkal, a tényleges kivitelezés azonban csak a régészeti terepbejárás és az útterület lőszermentesítése után indulhatott 2000 elején. A beruházás teljes értéke 2 milliárd forint volt, melyhez a Phare 1996-ban 164 ezer euróval (43,2 millió Ft), az 1997-es projekt keretében 1,288 millió euróval (340 millió Ft), az 1999-es programban pedig 1,5 millió euróval (446,6 millió Ft) járult hozzá. A megvalósítást ezen felül az Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzat 1,038 millió forinttal, az önkormányzat 17 millió forinttal támogatta. Eredmények: Kiépült a 74. sz. főút 3500 fm hosszú, 2x1 forgalmi sávos, új szakasza. A meglévő úthálózathoz három forgalmi csomópont biztosítja a kapcsolatot. A Zala folyó felett és árterén, a Nagypáli patak felett két nagy híd, a vasút felett pedig egy közúti feljáró épült. A gyalogosok biztonságos közlekedése céljából gyalogos- és kerékpáros aluljáró létesült. A vízfolyások keresztezésére és a vadátjárás lehetővé tételére átereszeket és kisebb hidakat alakítottak ki. A beruházás keretében került sor továbbá a Nagypáli patak mederkorrekciójára, számos közművezeték kiváltására, valamint lakott területeken a kapcsolódó közvilágítási hálózat korszerűsítésére. Az elkerülő út megépítésével jelentősen lecsökkent a en áthaladó forgalom, aminek köszönhetően javult a közlekedés biztonsága, a levegőtisztaság és mérséklődött a zaj- és rezgésterhelés a városközpontban. Mindezen tényezők hozzájárulnak a városlakók komfort érzetének kedvezőbbé tételéhez. 77

78 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KERESKEDELMI KÖZPONT, GYŐR Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: -Moson-Soprom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A projekt célja: -Moson- megye dinamikusan fejlődő gazdasági környezetében a megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara csak tökéletes szervezeti és infrastrukturális feltételek mellett képes ellátni megnövekedett számú feladatát a gazdaság koordinálásában. Egy győri székhelyű Kereskedelmi és Szolgáltató Központ létesítése nélkülözhetetlen infrastrukturális eleme a fejlődésnek. Az elsődleges cél a magánberuházások vonzása, illetve -Bécs- Pozsony térsége üzleti kapcsolatainak elősegítése. A projekt megvalósítása: A -Moson- Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1995-ben kezdeményezte egy legmagasabb igényeket is kielégítő Nemzetközi Kereskedelmi Központ létrehozását, amelynek indításához az 1996-os Phare CBC Program is támogatást nyújtott. Ennek keretében elkészült a megvalósíthatósági tanulmány és a központ megépítésének technikai alapjául szolgáló, előzetes terv. A kivitelezéshez az 1997-es Phare CBC Program biztosított forrást. A Kereskedelmi Központ létrehozásának teljes költsége 1,2 millió euró volt, amelyhez a Phare Program 990 ezer euró támogatást nyújtott, és a -Moson- Megyei Kereskedelmi és Iparkamara biztosította a 300 millió forint értékű társfinanszírozást. A kamara hozzájárulásából 200 millió forintot egy öt éves lejáratú banki hitelből fedeztek. Eredmények: A 2000 augusztusára megépült i Kereskedelmi Központ kiemelt funkciója szolgáltatások és képzési programok szervezése a megye vállalkozói és vállalkozásai számára. Az épület hasznos alapterülete 2600 m 2, amely 30 irodára tagolható. A központban emellett három konferencia terem (egy 300 fős és két 50 fős), kávézó és parkoló működik. A Központ tulajdonosa a -Moson- Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, üzemeltetője a i Nemzetközi Kereskedelmi Központ Kht. A Kereskedelmi Központba olyan cégek települnek, amelyek saját ingatlanbefektetés nélkül keresnek teljes felszereltséggel rendelkező irodahelyiséget. A Központot jelenleg teljesen megtöltik a bérlő vállalkozások, ezek tevékenységi területe széles skálán mozog az oktatási és tanácsadó területektől kezdve az alkatrész raktározásig terjedően. A Kereskedelmi Központ a -Moson- Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységén belül szolgáltatói területen a gazdaság fejlődését elősegítő legfőbb eszköznek bizonyul. Tevékenységével hozzájárul az üzleti kapcsolatok fejlődéséhez, valamint az Ausztria és Szlovákia szomszédos területeivel történő hármas határterület integrálódásához. 78

79 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZPONT GYŐR II. Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: INNONET Kht. A projekt célja: A projekt célja az évi Phare CBC támogatással elkészült tervek alapján olyan intézmény létrehozása, amely vonzó szolgáltatásokkal tökéletes szinergiákra épülő környezetet képes biztosítani az innovatív vállalkozások számára, és ellátja azokat a szükséges innovációval és technológiai információkkal. A megvalósulás folyamata: A központ megépítésére a projekt 1997 októberében nyert Phare CBC támogatást. A nemzetközi kiviteli tender alapján kiválasztott győri MISCHEK Építőipari Kft áprilisában kezte meg a beruházást. A teljes beruházási költség 325 millió forint, azaz 1,275 millió euró volt, melyből az 1997-es projekt 870 ezer euró uniós támogatást kapott. A Phare támogatás mellett hazai pályázati források is segítették a Központ felépítését: a Területfejlesztési Céltámogatásból 25 millió forinttal, a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból 27 millió forinttal. Eredmények: Az INNONET Innovációs és Technológiai Központ kilenc hónap alatt 2000 januárjára épült fel a i Nemzetközi Ipari Parkban. Az építést a -Moson- Megyei Beruházási Kft. irányította, a központot az INNONET Kht. működteti. A vállalkozások igényei szerint megtervezett központ korszerű kommunikációs infrastruktúrával, rugalmasan kialakítható irodákkal, laborokkal, műhelyekkel, jól felszerelt tárgyaló és előadótermekkel rendelkezik, és széleskörű szolgáltatásokkal támogatja az innovatív kis- és középvállalkozások munkáját. A kedvezményesen és rugalmasan igénybe vehető szolgáltatások segítik az innovatív vállalkozásokat fejlődésük kezdeti, jelentős forrásokat és támogatásokat igénylő szakaszában, mivel a valódi haszon csak az innovációs folyamat végén jelentkezik. A sikeresen működő Innovációs Központ bérlőinek száma akik elsősorban a telekommunikáció és az informatika területén fejtik ki tevékenységüket egyre bővül. Az INNONET modern kommunikációs infrastruktúrájával, valamint szolgáltatásaival megteremti az azonos szintű párbeszéd és kapcsolatok létrehozásának lehetőségét Ausztria és Szlovákia határ menti régióinak hasonló szintű intézményeivel és vállalkozásaival, amelyek az innováció gerjesztésével felgyorsítják a jövőbeni eurorégió tartós, intenzív fejlődését. 79

80 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA INKUBÁTORHÁZ LENTI Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A projekt célja: A projekt célja inkubátorház létesítése városában, amely csökkentett bérleti díjaival és szolgáltatásaival kedvező működési környezetet és feltételeket biztosít a kezdő kis- és középvállalkozások számára. Egy inkubációs tevékenységet folytató és bérelhető helyiségekkel rendelkező szervezet iránt megnőtt az igény a gazdasági nehézségekkel küzdő határ menti településen, elsősorban a kisvállalkozások számára elérhetetlennek tűnő magas bérleti díjak és a megnövekedett bevásárló turizmus miatt. A megvalósulás folyamata: A Inkubátorház létrehozása a helyi önkormányzat és a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA) összefogásával indult. Az intézmény megvalósíthatósági tanulmányát 1996-ban dolgozta ki a PRIMOM Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. A város képviselőtestületének jóváhagyása után e tanulmány alapján készült el a létesítmény engedélyezési terve. Az ingatlant harminc éves tartós használatba adták a ZMVA részére. Az 1997-ben a Magyarország-Ausztria Phare CBC Programhoz benyújtott pályázat alapján a tervek és a tenderdokumentáció elfogadását követően 1999-ben kezdte meg a kivitelezést a Zala Általános Építési Vállalkozó Rt. Az épületet 2000 márciusában adták át. A beruházás teljes értéke 117 millió forintot tett ki, amelyet a Phare CBC Program 75 millió forinttal, azaz 301,7 ezer euróval támogatott. A Területfejlesztési Célelőirányzatból további 7 millió forint támogatást nyert a projekt a berendezések beszerzéséhez. A saját erő 9 millió forint volt, a mesteri Hivatal által biztosított terület értéke 26 millió forint. Eredmények: 2000 márciusára felépült a 609 m 2 hasznos alapterülettel rendelkező Inkubátorház, melyet a ZMVA üzemeltet. A kiadható 461 m 2 területen m 2 nagyságú helyiségeket alakítottak ki, melyekben 16 vállalkozás elhelyezésére van lehetőség. Az inkubátorház kapacitás kihasználtsága megfelelő, többnyire szolgáltató, kereskedelmi és idegenforgalmi profilú vállalkozások bérelnek helyiséget, valamint itt működik a Központú Vállalkozói Övezet Kht. is. A betelepülő vállalkozások csökkentett bérleti díjakkal bérelhetnek helyiségeket az inkubátorházban: ez az első évben a piaci érték 66%-a, második évben 85%-a, harmadik évben a teljes ár fizetendő. Az irodákon kívül egy közel 50 m 2 alapterületű tárgyalóterem is rendelkezésre áll. A csökkentett bérleti díjak, a kiépített infrastruktúra és kommunikációs eszközök mellett a vállalkozások munkáját szaktanácsadással, mikrohitellel, képzésekkel és tréningekkel segíti a ZMVA Irodája. 80

81 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA EURÓPA TANULMÁNYOK INTÉZETE ÉS EURÓPAI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola A projekt célja: Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt Magyarországon szükséges olyan intézmények létrehozása, amelyek információs adatbázisukkal, magas szintű és többféle tudományos megközelítést igénylő elemzéseikkel, kutatómunkájukkal, nemzetközi kapcsolataikkal, valamint képzési rendszerükkel képesek elősegíteni a csatlakozásra való felkészülést, és szolgálják az ország szellemi decentralizációs törekvéseit. E célok megvalósítására jött létre a magyar-osztrák Phare CBC Program keretében a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán a Társadalomtudományok és Európa Tanulmányok Intézete és az Európai Dokumentációs Központ (EDK). A régióban igény mutatkozott egy olyan műhelyre, amely képes a társadalomtudományok szerepének az állandóan alakuló környezeti feltételrendszereknek megfelelő újrafogalmazására, és képes e mozzanatok megjelenítésére a felsőoktatásban, s annak révén a közoktatásban, illetve a közélet és tudományos élet helyi fórumain. A projekt megvalósulása: Az intézmények megvalósításával kapcsolatos feladatokat a projekt kedvezményezett Berzsenyi Főiskola látta el. Az Európa Tanulmányok Intézete a főiskola Ekler Dezső tervei alapján újonnan létrehozott tetőtéri szintjén, a Dokumentációs Központ az épülethez kapcsolt földszinti részen kapott helyet. A 980 ezer euró nagyságú beruházáshoz a magyar-osztrák Phare CBC Program 435 ezer euróval járult hozzá. Eredmények: Az 500 m 2 alapterületű Európai Dokumentációs Központ, amely 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit új helyén, 1997 óta gyűjti az európai intézményekkel és integrációval kapcsolatos dokumentumokat, információkat és jelentős regionális szerepet játszik a térség szellemi életében. Ellátja a közigazgatást, az üzleti szférát, a tudományos életet és a lakosságot megfelelő tréningekkel és információkkal, az európai integrációs folyamattal összefüggő társadalmi, gazdasági és jogi kérdésekkel kapcsolatban. A központban egyidejűleg fő számára nyílik lehetőség az uniós dokumentumok tanulmányozására. Az intézmény emellett ellátja a Magyarországon működő tíz EDK közötti koordinátori szerepet, és Brüsszelben képviseli a magyar hálózatot. Az Európa Tanulmányok Intézetét a 2000/2001-es tanévben vehették birtokba a hallgatók, oktatók és kutatók. Az Európa-stúdiumok oktatása nappali tagozatos alapképzés mellett posztgraduális, szakmai képzés és nyári egyetemi képzés keretében is folyik. Az Intézetben végzett kutatómunka a helyi, regionális és nemzetközi összehasonlító kutatásokra és legújabb eredményeik publikálására irányul. További célja a tudományos élet, az üzleti világ, a civil társadalom és a politika közötti információ áramlás javítása, illetve a nemzetközi kapcsolatoknak a tudomány és a kultúra eszközeivel történő mélyítése és bővítése. 81

82 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA SZOMBATHELYI ELKERÜLŐ ÚT Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: Vas Megyei Közútkezelő Kht. A projekt célja: A projekt célja, hogy északi részén Kámon, Olad és Herény városrészek között közvetlen útkapcsolat jöjjön létre. A városrészek közötti és az Ausztria irányába haladó forgalom a 89. sz. főút városközponton áthaladó szakaszán bonyolódik, erős zajártalmakat és környezeti terhelést okozva. Az elkerülő út megépítése lehetővé teszi a belvároson átvezető útszakasz tehermentesítését, és a városrészek közötti forgalom időveszteség nélkül tud lebonyolódni. A projekt a sz. út 1,8 km hosszú, városi forgalomelosztást segítő szakaszának megépítését tartalmazza, és a munkák előkészítésével párhuzamosan folyt a 89. sz. főút tehermentesítésének, valamint a Sé és Torony községeket elkerülő nyomvonalának megtervezése. A projekt megvalósítása: A sz. -Lukácsháza út építésének megkezdését mintegy öt éves előkészítő munka előzte meg. A végleges, közlekedési hatóság által engedélyezett változat többszöri hatósági és lakossági egyeztetések eredményeként alakult ki. /Egy 1996-os projekt, amely egy híd megépítését, az útépítéséhez szükséges terep előkészítési munkálatait és az út alapjának elkészítését tartalmazta nem indulhatott el az érintett lakosság ellenállása miatt, így a támogatási összeget jelen projekt keretében használták fel./ A beruházás megvalósításához a beruházó Vas Megyei Állami Közútkezelő Kht. 2,1 millió euró Phare CBC támogatást nyert 1999-ben. A kivitelezést a MOTA Hungária Rt. által vezetett konzorcium további tagjai voltak a Hídépítő Rt. és a Magyar Aszfalt Kft. végezte, a Közúti Beruházó Kft. szombathelyi kirendeltsége a mérnök feladatokat látta el és ellenőrizte a munkálatokat. Az elkerülő utat 2000 áprilisában adták át a forgalomnak. Eredmények: Megépült a sz. elkerülő út Kámon-Olad-Herény városrészeket összekötő, 1,8 km-es szakasza. Az útépítési munkákon kívül - az évi Phare keretből - új, 30 m nyílású híd épült a Perint patakon, valamint módosítottak a Potyondi árok vízfolyás nyomvonalát. Kiépítették a közvilágítást, és elkészültek a környezetvédelmi létesítmények, így zajvédő falak és hangárnyékoló kerítések. Az út fenntartása és működtetése az Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzatból biztosított. Az infrastrukturális fejlesztés jelentősen javítja a belvárosban élők életminőségét, valamint és az osztrák határ közti közlekedési idő lerövidítésével hozzájárul a két ország közti gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez és az együttműködések további erősítéséhez. 82

83 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA FERTŐSZENTMIKLÓSI ELKERÜLŐ ÚT II. szakasz Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: -Moson- Megyei Állami Közútkezelő Kht. A projekt célja: A és közötti jelentős közúti forgalmat bonyolító 85. sz. főút jelentősége megnőtt az elmúlt néhány évben a dinamikusan fejlődő osztrák-magyar gazdasági kapcsolatok miatt, ami az útfejlesztések lépcsőzetes megvalósítását tette szükségessé. Az és évi magyar-osztrák Phare CBC Programok támogatást biztosítottak a tervkészítéshez és a kapuvári elkerülő szakasz megépítéséhez. A 85. sz. főút keresztülhalad Fertőszentmiklós városának belterületén növelve a települést érintő környezetszennyezést és rontva a közlekedés biztonságát. Az út fertőszentmiklósi szakasza igen rossz állapotban volt, szűk és éles kanyarokat tartalmazott. A környezetszennyezés csökkentése és a közlekedésbiztonság növelése érdekében került sor a települést elkerülő út megépítésére. A 85. sz. főút fertőszentmiklósi elkerülő szakasza az évi Magyarország-Ausztria Phare CBC Programtól nyert már korábban támogatást, az 1999-es projekt az elkerülő út 2,5 km-es szakaszának megvalósítását tartalmazta. A projekt megvalósítása: A 85. sz. főút Fertőszentmiklós elkerülő szakaszának kivitelezési munkáit a SWITELSKY Útvasút Kft. végezte. A beruházáshoz a Phare CBC Magyarország-Ausztria Program 1,2 millió euró összegű támogatást nyújtott. Eredmények: Megépült a 85. sz. út Fertőszentmiklóst elkerülő szakaszának 2,5 km hosszú része. Az elkerülő út használatával csökken a település belterületén átvonuló forgalom és ezáltal a várost érő környezetszennyezés mértéke, és javul a településen élők életminősége. 83

84 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA SOPRONI KONFERENCIA KÖZPONT Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: Pro-Kultúra Kht. A projekt célja: A projekt célja egy olyan konferencia és kulturális központ létrehozása ban, amely a város, a régió és egész Nyugat-Magyarország meghatározó intézménye lehet, s amelynek kapcsolatai messze átnyúlnak az országhatárokon. Alapvető cél, hogy városa Nyugat-Magyarország és az Európai Unióba való belépést követően a régió konferenciaturisztikai központjává váljon, és ezáltal csökkenjen a környéki idegenforgalom erősen szezonális jellege. A konferencia központ fontos szerepet tölthet be a regionális üzleti és kkv fejlesztési folyamatban, és biztosíthatja annak lehetőségét, hogy továbbra is információt szolgáltasson az Európai Unióval és a képzési lehetőségekkel kapcsolatosan. A Liszt Ferencről elnevezett Konferencia és Kulturális Központnak, a soproni önkormányzat tulajdonában lévő, 1872-ben felépített művelődési központ épülete ad otthont. Az épület az előző felújítás óta eltelt évtizedek alatt igen rossz esztétikai és műszaki állapotba került, építészeti és felszereltségbeli paraméterei, kondíciói nem voltak alkalmasak konferencia központként való működésre, így felújítása szükségszerű volt. A projekt megvalósításának folyamata: A tanulmányterv, valamint a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után a projekt pályázatát 1998-ban nyújtották be a Magyarország-Ausztria Phare CBC Programhoz. A közel 1,5 milliárd forintos beruházáshoz a Phare CBC Program 330 millió forint támogatással járult hozzá, hazai forrásból bruttó áron számítva további 130 millió forint központi alapból, illetve 500 millió forint támogatás a Széchenyi Tervből állt rendelkezésre, és 500 millió forint volt a saját erő rész. A kiviteli tender pályázat nyertese, a STETTIN-HUNGÁRIA Kft. és a Fertőd Építő Rt. konzorciuma lett. Az építkezés lebonyolítója a -Moson- Megyei Beruházás Kft. volt, az intézmény működtetője a beruházó Pro Kultúra Kft. A Konferencia Központ 2002 októberében nyílt meg. Eredmények: A felújítás és a bővítés eredményeként kialakult egy többfunkciós konferencia és kulturális központ. A hat emeletes, alsó és felső pinceszinttel rendelkező épület összalapterülete 7282 m 2. A konferencia központban négy nagy fő feletti - befogadóképességű termet alakítottak ki: a fős Széchenyi termet, a személyes Liszt Ferenc termet, a 200 személyes Petőfi termet és a 100 fős stúdiószínházat. Ezenkívül nyolc személyes szekcióterem, két 20 személyes tárgyalóterem és egy m 2 - es kiállítótér vehető igénybe rendezvényekhez. A projekt eredményeként a felújítás és a bővítés révén olyan konferencia központ létesült, amely alkalmas nagyszabású rendezvények lebonyolítására, és amely ezáltal meghatározó szerepet tölt be a régió konferenciaturizmusában, illetve új lehetőséget teremt kulturális rendezvények szervezéséhez is. 84

85 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA LAPINCS PATAK ÁRAPASZTÓ VÁPA Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság A projekt célja: A közelében folyó Lapincs patak vize nagyobb áradások esetén a várostól északra elhelyezkedő Láhn patak völgyében vonul le. Ekkor a völgyet keresztező utakat is elönti a víz. A mértékadó árvízszint jelentős megemelkedése miatt a szentgotthárdi védművek biztonsága már nem volt megfelelő. Ezek magasítása, valamint a Lapincs patak hídjainak és a -Graz közti vasútvonalnak az átépítése viszont műszaki okok miatt nem volt megoldható (főképp a környező lakott területek és a magas költségek miatt). árvízvédelme a védelmi rendszer megerősítésével történhet meg, ami két ütemben valósult meg. Első ütemben a meglévő árvízvédelmi művek kisebb mértékű fejlesztésére került sor között. Második ütemben, ben egy árapasztó vápa megépítésével a Lapincs patak árvizeinek elvezetése történt a Láhn patak völgye felé. A vápa keresztülhalad az osztrák-magyar határon, közel fele Ausztriában létesült, ezért megépítéséhez a két ország együttműködése volt szükséges. A megvalósítást az osztrákmagyar Phare CBC program támogatta. A megvalósítás folyamata: A Lapincs árapasztó vápa megépítésének projektje az 1999-es osztrák-magyar Phare CBC Programban nyert támogatást. Magyar oldalról az építtető a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság volt, a terveket a CÍZITERV Consult Kft. készítette. A kivitelezést a HYDROCOMP Mélyépítő Kft. és az ALTERRA Építőipari Kft. konzorciuma végezte. A vápa magyarországi részének teljes beruházási költsége 707 millió forintot tett ki, melyhez a Phare CBC 2,2 millió euró, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 1,4 millió euró támogatást nyújtott. Eredmény: A Lapincs patakon megépült az összesen 3520 m hosszú árapasztó vápa, ennek 1720 m hosszú szakasza Magyarországon. A vápa egy kis mélységű, méter szélességű földmeder, melynek alján egy kanyargós folyókát alakítottak ki, ez egyben a Láhn patak kisvízi medre is. A vápa építése során Ausztria területén egy árapasztó küszöböt hoztak létre. Ez biztosítja, hogy nagyobb áradások esetén a víz egy része a vápába jusson, így a Lapincs medrében csak annyi víz marad, amennyi a korábban kiépített töltések közt biztonságosan levezethető. A vápa partjain az árvizek mentesítésére töltések - magyar oldalon 3900 m hosszan -, a vápa és a közutak kereszteződésében pedig hidak - magyar oldalon egy híd - épültek a vízátfolyások megelőzésére. A munka során mintegy 332 ezer m 3 földet mozgattak meg. A munkálatok osztrák oldalon 2002 júliusában fejeződtek be. A vápa megépítésével árvízvédelme biztonságossá vált a mértékadó árvizekkel szemben. 85

86 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA 89-ES ÚT SZOMBATHELY BUCSU KÖZÖTTI SZAKASZÁNAK MEGÉPÍTÉSE I. Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: euró Kedvezményezett: Vas Megyei Közútkezelő Kht. A projekt célja: A projekt célja és az osztrák határ között a 89. sz. főút új nyomvonalának kiépítése, és ezáltal, illetve az országhatár elérési idejének leredukálása, a forgalombiztonsági körülmények javítása. Az infrastrukturális fejlesztések közvetett célja a határ menti régiók együttműködésének javítása és a gazdasági kapcsolatok élénkítése. A beruházás tehermentesíti a 89. sz. főút mellett fekvő Sé és Torony településeket az átmenő forgalomtól. Az útépítési beruházás nagyságrendjére való tekintettel több szakaszban történik. Jelen projekt keretében a 89. sz. főút -Bucsu/Schachendorf határátkelő közötti 7,7 km hosszú szakasza építésének első fázisa valósul meg. Ez tartalmazza a Bucsu/Schachendorf magyar-osztrák határátkelő és a jelű Bucsu-Bozsok út közötti 2,2 km hosszú szakasz kiépítését. A projekt megvalósulása: A beruházás megvalósulását a évi magyar-osztrák Phare CBC Program támogatja. A lebonyolításért a projektgazda Vas Megyei Állami Közútkezelő Kht. felelős. A teljes útszakaszra elkészültek az engedélyezési tervek, a fejleszteni kívánt útszakasz környezetvédelmi, nyomvizsgálati tervei, és megszerezték az építési engedélyt. A beruházás várható költsége 4,2 millió euró, amihez a Phare CBC Program 2,5 millió euró támogatást nyújtott. A beruházás további 1,7 millió euró költségét saját erőből finanszírozzák. Eredmények: Megépül a bucsui határátkelő és a Bucsu-Bozsok út közötti 2,2 km-es, új útszakasz, amely a 89. sz. főútról letérve érhető majd el. Az új út 900 m-rel a határátkelő előtt tér vissza a korszerűsítésre kerülő régi nyomvonalra. Az útszakasz megépítése révén lecsökken az országhatár és, mint regionális jelentőségű központ elérési ideje, ezáltal javul az együttműködés a szomszéd osztrák régiókkal. Az osztrák A2 autópálya és elérhetőségének, továbbá Sé és Torony települések környezeti körülményeinek javulása közvetlen eredményként jelentkezik. A forgalombiztonsági körülmények pozitívan változnak, és javul a közlekedés gazdaságossága. 86

87 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK Kisprojektek - magyar-osztrák határszakasz KÖZÖS MARKETINGAKCIÓK LENTI-BAD RADKERSBURG GYÓGYTURIZMUSÁNAK ERŐSÍTÉSÉRE Hivatkozási száma: HU Phare támogatás: forint Kedvezményezett: Város Önkormányzata A projekt időtartama: A projekt célja és Bad-Radkersburg gyógyfürdőinek népszerűsítése egy az osztrák és magyar fél által közösen kiadott, Fürdők Határok Nélkül című kiadvány segítségével. A kiadvány magyar és német nyelven 5000 példányban készült és a két fürdő, illetve önkormányzat közös idegenforgalmi fejlesztési stratégiájával összhangban a közös turisztikai termékek kidolgozásának egyik első lépése. A kiadvány a két várost és a városokban működő gyógyfürdőket és azok szolgáltatásait mutatja be. A színes képekkel gazdagon illusztrált füzetet a kezünkbe véve nemcsak a fürdőkről, de a tágabb térség által kínált idegenforgalmi vonzerőkről is információt kapunk. A kiadvány elkészítésében és terjesztésében mindkét fürdő és az önkormányzatok aktívan részt vettek. A füzet eljutott a térségi idegenforgalmi szolgáltatókhoz, Tourinform irodákhoz, valamint szakmai vásárokon és kiállításokon is terjesztették ezeket. A térség kiemelkedő turisztikai potenciálja a keringési-, mozgásszervi- és vesebetegségek gyógyítására alkalmas hévíz, amely a magyar-osztrák-szlovén határszakasz közös erőforrása. A magyar-osztrák kooperációban megvalósuló turisztikai marketing projekt éppen abban példaértékű, hogy olyan határon átnyúló tevékenységet támogat, amely mindkét fél számára potenciális előnyöket biztosít. A közös kiadvány a gyógyturizmus szempontjából kiemelt térségben a határon átnyúló együttműködésnek, közös marketing-stratégia és turisztikai termékek kidolgozásának egyik kezdeti, kézzel fogható eredménye. 87

88 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-osztrák határszakasz SZÁMÍTÓGÉPES ÁRAMKÖRTERVEZÉSI-PANELTERVEZÉSI ÉS PANELGRAVÍROZÁSI TECHNOLÓGIA Hivatkozási száma: HU Phare támogatás: forint Kedvezményezett: Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola Projekt időtartama: nov nov. 1. A projekt célja az oktatás továbbfejlesztése és korszerűsítése új eszközök beszerzésével a szakképző iskolában. Speciális cél volt egy olyan hálózati rendszer kiépítése és a hozzá kapcsolódó precíziós marógép beszerzése, mellyel lehetővé válik a szakképző iskola tanulói számára a legkorszerűbb áramkör tervezési módszer elsajátítása. További cél volt a tanulók színvonalas oktatásához szükséges szaktudás és tapasztalatok elmélyítése az ausztriai Pinkafői Középiskola segítségével. Egy A-4-es, aktív megmunkáló felületű, precíziós marógépet (Gravotrade) és tartozékait szerezték be a projekt keretén belül. A rendszer vezérlését végző számítógépes kiszolgáló hálózat 4+1 tervezési hozzáférést, illetve egy központi (szerver) vezérgép beállítását jelenti. Ez vezérli a marógép maró- és fúró megmunkáló folyamatait öt IBM kompatíbilis számítógép, három nyomtató és ORCAD 7.1. szoftver segítségével. A színvonalas működtetéshez szükséges szaktudás és tapasztalatok megszerzésére - az ausztriai Pinkafői Középiskolával való együttműködés keretében - két megfelelő alapképzettségű oktató 2x15 órás képzésen vett részt. 88

89 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-osztrák határszakasz GENETIKAI LABORATÓRIUM LÉTREHOZÁSA A SOPRONI EGYETEMEN Hivatkozási száma: HU k Phare támogatás: forint Kedvezményezett: Nyugat-Magyarországi Egyetem, i Egyetemi Karok, Erdőmérnöki Kar, Erdő- és Faanyagvédelmi Intézet Projekt időtartama: A kisprojekt célja, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetem, i Egyetemi Karok, Erdőmérnöki Kar, Erdő- és Faanyagvédelmi Intézetében egy olyan genetikai kutatólaboratórium jöhessen létre, amely lehetővé teszi modern genetikai kutatások lefolytatását, az egyetemi oktatás és kutatás színvonalának emelését. A projekt lehetővé tette, hogy a bécsi Agrártudományi Egyetemmel (Universität für Bodenkultur) a korábban is gyümölcsöző együttműködés több konkrét kutatás keretében tovább szélesedjen. A támogatás segítségével modern, a genetikai alapkutatások elvégzésére alkalmas berendezéseket szereztek be. Az eszközök alkalmasak arra, hogy egy tetszőleges mintából a genetikai információt hordozó DNS-t kivonják, és azt annak megsokszorozása után kimutassák. A labor a későbbiekben továbbfejleszthető, például DNS szekvenciák meghatározására, géntérképezésre is. Az Erdő- és Faanyagvédelmi Intézet profiljának megfelelően elsősorban az erdei rovarkárosítók kutatása kaphat lendületet a tanszékeken. A berendezések közvetlenül az üzembe helyezés után konkrét kutatási projektek megvalósulását szolgálták, mint a cserebogár vagy a vadgesztenyelevél aknázómoly kutatása. Ez utóbbi Közép-Európa egyik leggyorsabban terjedő kártevője, amely már hazánkban is jelentős mértékben károsította parkjaink, útfásításaink egyik kedvelt faját, a vadgesztenyét. A kutatások sok esetben a gyakorlati haszon mellett doktori kutatások részét is képezik. Ezen túl a rendes egyetemi képzés során az erdőmérnök hallgatók is megismerkedhetnek a labor műszereivel a gyakorlati foglalkozások keretében. 89

90 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - MAGYAR-OSZTRÁK HATÁRSZAKASZ DÉL-KELETI EUROREGIONÁLIS KOORDINÁCIÓS IRODA KIALAKÍTÁSA Hivatkozási száma: HU Phare támogatás: forint Kedvezményezett: Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége Projekt időtartama: A Dél-Kelet Euroregionális Koordinációs Iroda kialakításának célja a már meglévő határon átnyúló gazdasági kapcsolatok ápolása, támogatása és kiterjesztése. Az iroda a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének irányítása alatt elsősorban a magyar-osztrák kapcsolatok erősítését tűzte ki célul, a tevékenységek köre azonban kiterjed Szlovénia és Olaszország északi és északkeleti régióira is. A közeljövőben az iroda konkrét vegyesvállalatok támogatását és egy regionális elektronikai klaszter kialakítását is tervezi. A Phare CBC támogatási szerződésben az iroda infrastruktúrájának kiépítése, működésének kereteit meghatározó tanulmány elkészítése, adatbázisok felállítása, valamint szakmai rendezvények megrendezése szerepelt. Az irodát a szövetség munkatársai üzemeltetik, és a kapcsolódó feladatok végrehajtását a szövetség és az iroda szoros együttműködése jellemzi. Az iroda infrastruktúrája minden viszonylatban kielégíti egy modern iroda iránt támasztott igényeket. A munkatársak az infrastruktúra kiépítésének ideje alatt megkezdték a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését. A tanulmány bemutatja a határon átnyúló kapcsolatok az Európai Unióban már bevált formáit, és a régió sajátos adottságait figyelembe véve tesz javaslatot az iroda szervezeti, pénzügyi és személyi feltételeinek kialakítására, a tevékenységek körére. A projekt időtartama alatt konferenciákat és workshop-okat szerveztek, amelyeken a résztvevők a térség gazdaságáról, a területfejlesztés jelentőségéről és az Európai Unió a térségi és gazdasági fejlődés elősegítésében betöltött szerepéről tájékozódhattak. E rendezvények mellett egy osztrákmagyar nyelvtanári konferenciát is tartottak. A projekt közvetlen eredménye a térség fejlődő és a határ menti együttműködésben potenciálisan szerepet vállaló vállalkozásait és a szakképzésben együttműködő szervezeteket bemutató adatbázis. 90

91 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-osztrák-szlovák határszakasz A SOPRONI BOR ÚTJA Hivatkozási száma: ZZ Phare támogatás: forint Kedvezményezett: Alpokalja Idegenforgalmi Alapítvány Projekt időtartama: dec dec. 15. A i bor útja program 1997-ben indult, mint közösségi marketing program. Célja a i borvidék gazdáit a minőség jegyében szakmai és marketing szempontból összefogni. Az 1997-ben elkezdett, A i bor útja című projekt III. szakaszaként folytatta a szakmai tapasztalatcserét az osztrák és magyar szőlősgazdák, bortermelők és kereskedők között, illetve kiterjesztette azt a Csallóköz-Szlovákia borvidék szakembereire is április 12-én került sor a EU borút bejárásra, melynek keretében osztrák borászati létesítményeket látogattak meg, helyben előadásokat és borkóstolót is tartottak május án megrendezték a i borünnep a millennium jegyében kétnapos, kulturális eseményt, ahol a három borvidék képviselői és zenés-táncos csoportjaik mutatkoztak be június 30-án a szlovákiai Dunaszerdahelyen szervezték meg a Csallóközi szakmai fórumot, melyen mintegy 50 szakember tanácskozott a bor és marketing, valamint a borturizmus témákról augusztus 31-én kihirdették a korábban megrendezett -Deutschkreutz- Csallóköz borverseny eredményét. Bor és gasztronómiai kiadvány készült magyar-német-szlovák-angol nyelven, nyelvenként 3000 példányban, amely a borvidékek jellemző borfajtáit, a minőségi borokat termelő gazdákat és a borkultúrához kapcsolódó ételeket, helyi specialitásokat mutatja be október én 80 szakember vett részt A bor szerepe a gasztronómiában elnevezésű, kétnapos, gasztronómiai és bormarketing konferenciát. 91

92 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-román határszakasz -Nagyvárad- NYITOTT HATÁR -Arad- Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny, Kulturális és Üzletember Találkozó Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny, Kulturális és Üzletember Találkozó nov júl aug okt. 31. Phare támogatás: forint Phare támogatás: forint A Phare CBC Magyarország-Románia Kisprojekt Alapja két, egymást követő évben is támogatta a határon átnyúló együttműködés elősegítésének és javításának e kezdeményezését. A projekt mindkét évben három, fő témakör köré szerveződött, melyek tartalmi különbözősége is sikeresen példázza, hogy a határ menti együttműködés milyen széles kereteket között szolgálhatja az emberi, üzleti kapcsolatok elmélyítését, bővítését. Mindehhez a projekt kedvezményezettjének, a i Atlétikai Club áldozatos munkája mellett,, Nagyvárad és Arad városok, a különböző érintett hatóságok és intézmények erkölcsi és anyagi támogatására is szüksége volt. A projekt kulturális együttműködést erősítő részeként Békéscsabán, Nagyváradon, illetve a második évben Békéscsabán és Aradon időszaki fotókiállításokat rendeztek, melyek keretében lehetőség nyílt, hogy helyi fotóművészek bemutassák alkotásaikat a határ másik oldalán. Mindkét esztendőben magyar, román és olasz idegenforgalmi és turisztikai szak- és üzletemberek részvételével találkozókat tartottak 1998-ban Nagyváradon, 1999-ben Aradon. Az üzletember találkozók közel 50 részvevője a kezdeményezést és a megbeszéléseket sikeresnek ítélte, és jövőbeni folytatását hangsúlyozta. A mindkét projekt legjelentősebb részét a nemzetközi szupermaratoni futóverseny megszervezése és lebonyolítása jelentette. A szép számú indulóval megrendezett, magyarromán országhatárt átlépő sportesemény kiváló alkalmat nyújtott arra, hogy ráirányítsa a figyelmet a határ menti térségre, és hírvivője legyen a jövőbeni nyitott határok melletti együttműködésnek. 92

93 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-román határszakasz MEZŐGAZDASÁGI QUICK START PROGRAM MAGYAR-ROMÁN KÉZIKÖNYVE Hivatkozási száma: ZZ Phare támogatás: forint Kedvezményezett: i Regionális Munkaeerő-fejlesztő és Képző Központ A projekt előzménye, hogy Békés megyében 1995-től kezdődően olyan komplex programtípus volt elérhető, melynek célja a munkanélküliek mezőgazdasági kistermelővé válásának elősegítése volt. A megyei programot Mezőgazdasági Quick Start Program -nak nevezték el, melynek sikeressége a kedvezményezettet arra késztette, hogy kihasználva a CBC programok határ menti együttműködési támogatását a programot kiterjessze a természet-földrajzilag, gazdasági és szociális viszonyaiban hasonló, romániai Arad megye területére is. A sikeres pályázat után a program az új, Agro Start elnevezéssel indult, kibővült célokkal. A kistermelővé válás mellett az élelmiszer-feldolgozó üzemek és termelők helyi, kistérségi termelői hátterének bővítését is célul tűzte. A program jellegzetessége volt, hogy a résztvevők számára komplex feltételrendszert biztosított a finanszírozás, az infrastruktúra és a képzés kistérségi egyidejűségével. További fontos feltétel volt az állami, az önkormányzati és a gazdálkodó szervezetek együttműködése a program sikeres lebonyolítása érdekében. Végeredményben a határ menti együttműködés abban nyilvánult meg, hogy egy jól működő, sikeres magyar modell romániai viszonyokra való adaptálásához a partnerintézmények, gazdálkodó szervezetek messzemenőkig támaszkodhattak és tovább bővíthették kapcsolataikat. Az Arad és Békés megyei szakemberek közreműködésével elvégzett, széles körű műhelymunka eredménye egy olyan 500 példányban előállított magyar-román, kétnyelvű kézikönyv volt, mely megteremtette e programtípusnak a határ mindkét oldalán történő alkalmazását. A kézikönyv útmutatása mellett az Agro Start program lehetővé teszi a magyar és román, aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai és finanszírozási eszközök összekapcsolását. 93

94 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-román határszakasz ÜZLETI KALAUZ Hivatkozási száma: ZZ Phare támogatás: forint Hivatkozási száma: HU Phare támogatás: forint Kedvezményezett: PRIMOM Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A projektek eredményeként olyan üzleti kalauzként használható, információhordozó kiadványok készültek, melyek segítségével a magyarországi vállalkozások bemutatkozhattak a romániai partnerek előtt a jövőbeni üzleti kapcsolatok kiszélesítése érdekében. A kiadvány hiánypótló szerepe kiemelendő, hiszen a partnerkeresés e formája lehetőséget adott a kisebb vállalkozásoknak is a román vállalkozásokkal való együttműködések kiépítésére. Az első projekt keretében egy 64 oldalas, a második projekt keretében egy 56 oldalas kiadvány jelent meg mintegy magyar vállalkozás részletes ismertetésével. A román nyelvű kiadványokat több ezer példányban ingyenesen terjesztették Románia egész területén. A kiadványok elkészítésének elsődleges célja volt, hogy erősítse a közvetlen gazdasági kapcsolatokat a határ menti régióban, és feltérképezze a román üzleti lehetőségek iránt érdeklődő magyar vállalkozásokat. 94

95 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-román határszakasz HATÁR MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG TITKÁRSÁGI IRODÁJÁNAK LÉTREHOZÁSA Hivatkozási száma: HU Phare támogatás: forint A magyar-román határ menti együttműködés javítására létesített irodát Város mesteri Hivatalában 2000 februárjában avatták fel. Az iroda felállításával megteremtődött az az intézményi háttérinfrastruktúra, mely a magyar oldalon a makói székhelyű, román oldalon a nagyszentmiklósi székhelyű területfejlesztési társulások munkáját összehangoló bizottság működését hivatott segíteni. A bizottság végrehajtó szerveként működő titkárság számos feladatai közül kiemelendő a koordinációs tevékenység, mely határ menti együttműködési program megvalósítását segíti elő a különböző pályázati lehetőségek figyelésével, a partnerkapcsolatok közvetítésével. Az érintett magyar és román oldali kistérség a mikro-regionális partnerség új alapokra történő helyezését tűzte ki célul, s mintegy mintaterületként szolgál a további határ menti együttműködés kialakításához. Ennek első lépése volt a titkársági iroda létrehozása. 95

96 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-román határszakasz FELKÉSZÜLÉSI TRÉNING KÖZÖS EURÓPAI UNIÓS PROGRAMOKRA Hivatkozási száma: HU Phare támogatás: forint Kedvezményezett: Határ menti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása A projekt keretében szervezett találkozót január között rendezték meg Biharkeresztesen, a helyi gimnázium és kollégiumban hazai és román szakemberek részvételével. A meghívott neves előadók a EU támogatás-politikájáról, az EU-val kapcsolatos szervezetek működéséről, a természet- és környezetvédelmi, falusi turizmus, valamint határon átnyúló gazdasági programlehetőségekről, sikeres Phare programokról tartottak előadásokat. Az előadásokat követően szakemberek segítségével az együttműködési elképzelések megvalósításának elméleti kérdéseiről és gyakorlati lehetőségeiről csoportmunkában tanácskoztak a résztvevők. Ennek eredményeképpen a munkacsoportok programpontokat határoztak meg a határ mindkét oldalán közösen megvalósítandó mezőgazdasági együttműködésre, a turizmus fejlesztésére és az informatikai hálózat kiépítésére. További fontos eredménynek tekinthető, hogy a helyi és országos médiumok széles körben biztosították a projekt nyilvánosságát. Így a kezdeményezésben hangsúlyozottan megjelenő határ menti együttműködés jelentősége és annak tartalmi továbbépítésének szükségessége nemcsak a résztvevők számára vált ismertté, hanem a határon innen és túli tágabb térség valamennyi lakosához is eljutott. A találkozó sikere és a résztvevők nagy száma arra sarkallta a szervezőket és a megjelent, vezető beosztású meghívottakat, hogy az eseményt hasonló tartalommal a román oldalon is megrendezik. 96

97 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-szlovák határszakasz NEOGRADIENSIS EURORÉGIÓ NÓGRÁD MEGYEI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Hivatkozási száma: V Phare-támogatás: Kedvezményezett: Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. A Neogradiensis Eurorégió Magyarország hét eurorégiós kezdeményezése közül a legújabb, az együttműködési szerződést 2000 márciusában írták alá. Az Eurorégió a történelmi Nógrád Novohrad megye területét, magyar oldalon Nógrád megye, szlovák oldalon a poltári, a nagykürtösi és a losonci járás területét foglalja magába. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht ben bízta meg a Terra Stúdió Kft.-t a Neogradiensis Eurorégó magyarországi területe Térségfejlesztési Programjának elkészítésével, valamint ehhez kapcsolódóan 10 projektjavaslat részletes kidolgozásával, egy ismertető kiadvány elkészítésével és magyar-szlovák konferencia megszervezésével. A Térségfejlesztési Programot három munkafázisban dolgozták ki: 1. Helyzetértékelés, SWOT-analízis és a stratégiai célkitűzések elkészítése 2. Fejlesztési program és a projekt témajavaslatok megfogalmazása 3. Konkrét fejlesztési projektjavaslatok kidolgozása A záró konferenciát december 6-án a salgótarjáni Népjóléti Képzési Központ konferenciatermében tartották. A 110 résztvevő közül 40 fő Szlovákiából érkezett, ezért a konferencia két nyelven szinkrontolmácsolással zajlott. A rendezvény fő célja az volt, hogy megismertesse az önkormányzatok, a civil szervezetek és a gazdasági szféra képviselőivel a térségfejlesztési program főbb pontjait, hogy megvitassa a fejlesztési lehetőségeket, akadályokat, valamint hogy megismerje az érintett szereplők véleményét. A közel 200 oldalas ismertető kiadvány 1000 példányban, három nyelven (magyar, szlovák, angol) készült el. A dokumentum a program összefoglalóját tartalmazza közérthető nyelvezettel, több térképpel és táblázattal alátámasztva. 97

98 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-szlovák határszakasz ÖKOTURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK A MAGYAR-SZLOVÁK HATÁR MENTÉN Hivatkozási szám: V Phare támogatás: forint Kedvezményezett: Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség A projekt célja olyan turisztikai program megalkotása volt, amely a Magyarországon komoly lehetőségeket magában rejtő ökoturizmus fejlesztését készíti elő a magyar-szlovák határrégióban. A nyitó workshopot követően terepi kutatásra került sor, majd ennek eredményeként hat konkrét ökoturisztikai projekt megvalósíthatósági tervét és programját dolgozták ki: A Sajó-Rima Eurorégió turisztikai fejlesztésének lehetőségei és ökoturisztikai irányvonalai Az Aggteleki Nemzeti Park és Aggtelek község határon átnyúló ökoturisztikai fejlesztési programja A természeti környezet szerepe a turizmusfejlesztésben a magyar-szlovák határ Borsod- Abaúj-Zemplén megyei szakaszán elmélet és gyakorlat a Cserehát problémáján A Kanyapta-medence ökoturisztikai fejlesztési programja A Tokaj-Eperjesi-hegység magyar-szlovák határövezetének ökoturisztikai fejlesztési programja A Bodrog és eredetfolyói víziturizmusának fejlesztési programja A közkommunikáció során információs füzeteket adtak ki, sajtóközlemények és tudományos publikációk jelentek meg. A projekt záró workshoppal fejeződött be. A munka kapcsolódott a Sajó-Rima és a Kassa- Eurorégió programjaihoz. 98

99 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-szlovák határszakasz TANULMÁNY HEVES MEGYE ÉS SZLOVÁKIA KÖZÚTI KAPCSOLATÁNAK FEJLESZTÉSÉÉRT Hivatkozási száma: HU Phare-támogatás: forint Kedvezményezett: Megyei Önkormányzat A projekt célja egy olyan tanulmány létrehozása volt, mely egy gyorsforgalmi út nyomvonalának kidolgozásával megalapozza megye és Szlovákia közúti kapcsolatának fejlesztését. A megyét észak-déli irányban keresztező útvonal lehetővé tenné a határ menti térségből megye és az alföldi térség gyorsabb elérését, valamint a magyarországi 3-as és a szlovákiai 50-es főútvonal közti kapcsolat megteremtésével az -Rozsnyó térség intenzívebb gazdasági fejlődését. Az eredmény egy olyan nyomvonaljavaslat kidolgozása volt, mellyel egyrészt szakmai szempontból egyetért az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, másrészt alkalmazkodik a települési rendezési igényekhez is. A javaslat megfelelő alapot jelenthet mind műszaki előkészítő tanulmányok kidolgozásához, mind pedig további pénzügyi támogatások elnyeréséhez. 99

100 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-szlovák határszakasz IPOLY EURORÉGIÓ SZABADEGYETEM Hivatkozási szám: HU Phare-támogatás: Kedvezményezett: Ipoly Eurorégió Az Ipoly Szabadegyetem általános és hosszú távú célja, hogy hallgatóit az európai integrációs folyamatokkal, értékekkel megismertesse. Ehhez társul feladatként a Régiók Európájában kiemelkedő fontossággal bíró regionális identitás erősítése. Az egyetem célul tűzte ki az Ipoly Eurorégió területén meglévő sajátos kultúrkör, a művészet- és irodalomtörténeti, az ökológiai és történelmi értékek tudatosítását, ápolását és fejlesztését. Mindez a regionalitás elvének erősödését, a magyar-szlovák kapcsolatok javulását, a humán és a természeti erőforrások gyarapodását eredményezheti. A 2001-ben létrejött szabadegyetem az alapítás évében négy kurzust szervezett. A kurzusok előadásai széles szakmai területet fogtak át: a régió templomainak restaurációja, a szlovák kultúra fejlődéstörténete, a határ menti együttműködések bemutatása, a globalizáció témaköre, az Ipolymente természetföldrajza, Nógrád megye népművészete, a településfejlesztés témakörei csak néhány kiragadott példa az egyetem kínálatának sokszínűségére. 100

101 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-szlovák határszakasz TANÖSVÉNYTERVEZÉS SOMOSKŐ ÉS SALGÓ KÖZÖTT Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: forint Kedvezményezett: Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány A projekt eredményeként a szlovákiai somoskői vár és a magyar Salgóvár között tanösvényt létesítettek. Ez összeköti a határ két oldalán található tájvédelmi körzeteket, a természeti értékek megismertetésével elősegíti a helyi lakosság tudatformálását. Alapjául szolgál a későbbi idegenforgalmi fejlesztéseknek, vonzóbbá teszi a környéket az idelátogatók számára. A tervet széles körben egyeztették az érintett önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, gazdálkodó szervezetekkel, földtulajdonosokkal. A projekt beletartozik a Neogradiensis Eurorégió és a határon átnyúló Medvesalja kistérségi programokba. 101

102 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-szlovák határszakasz SZLOVÁK-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE Hivatkozási szám: HU Phare-támogatás: Kedvezményezett: Megyei Területfejlesztési Tanács A projekt célja az Észak-Magyarországi Régió és a szomszédos dél-szlovák területek gazdasági kapcsolatainak fejlesztése az információcsere színvonalának javításán és a vállalkozók képzésén keresztül. Regionális gazdasági vásárokat szerveztek,, Kassa, Trencsény, Losonc és központokkal, amelyeken a vállalkozások mutatkoztak be árumintáikkal, információs anyagokkal. A vállalkozások részvétele és a látogatottság felülmúlta az előzetes elképzeléseket. A vásárok helyszínén, azzal párhuzamosan üzletember-találkozókat szerveztek. A találkozók a vártnál alacsonyabb érdeklődés ellenére is eredményesnek mondhatók, melyet az azóta megkötött üzletekről, a megindult tárgyalásokról érkező visszajelzések bizonyítanak. Háromnyelvű (magyar, szlovák, angol) cégismertető kiadvány készült 3000 példányban, amelyeket nagyrészt vásárokon, üzletember-találkozókon terítettek, és a gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek számára is eljuttatták. megye és a svéd Värmland megye közötti régi együttműködés keretében a nemzetközi tapasztalatcserére került sor, amelyen a svéd-norvég INTERREG együttműködésről kaptak a jelenlévők hasznos információkat. A külföldi tapasztalatok megerősítették, hogy szlovák-magyar viszonylatban is hasznos lehet a turisztikai együttműködések fejlesztése, illetve felmerült szlovák-magyar regionális információs központok működtetésének igénye is. Vállalkozói oktatásokat tartottak Losonc,, és Rimaszombat helyszíneken. A tervezettnél kisebb létszámot ellensúlyozta a jelenlévő vállalkozók aktivitása, melynek révén a későbbi fejlesztésekre, rendezvényekre vonatkozóan hasznos ötletek, javaslatok kerültek a felszínre. 102

103 IX. NÉHÁNY JELENTŐS PHARE CBC PROJEKT BEMUTATÁSA KISPROJEKTEK - magyar-szlovák határszakasz AZ EURÓPAI VAS KULTÚRA ÚTJAI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Hivatkozási szám: HU Phare támogatás: forint Kedvezményezett: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Észak-Magyarország és a vele szomszédos szlovákiai területek különösen gazdagok ipartörténeti emlékekben. A térség fémgyártását feltáró körút létrehozásáról szóló projekt nemcsak a kulturális értékek őrzését és hasznosítását, hanem a válság sújtotta régió gazdaságfejlesztését is célul tűzte ki. A projekt eredményeként megszületett egy útikönyv, amely bemutatja a vidék bányászati és kohászati emlékeit és az ezeket összekötő útvonalakat. A könyvben szereplő 46 célpontból 34 magyar, 12 szlovák területen található. Emellett elkészült három információs térkép és további ismertető kiadványok. A magyarországi célpontoknál logóval ellátott védjegy táblákat helyeztek el, és további útbaigazító és információs táblák is készültek. A projekt keretén belül zajlott le egy kétnapos útvonalbejárás, amelyen a megvalósításon dolgozó szakemberek és három partner ügynökség munkatársai vettek részt, majd záró konferenciát tartottak, amelyen a projekt továbbfejlesztésének lehetőségeit vitatták meg. A munka kapcsolódott a szlovákiai Phare tükörprojekthez, valamint az Európa Tanács Cultural Routes programjához, ezen belül az Iron Trail programhoz. 103

104 A VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság megbízása alapján készítette a Terra Studio Kft. Laky Ildikó ügyvezető igazgató, Galli Károly projekt felelős Aradi Renáta, Földi Zsuzsa, Fürstand Attila, Gajáry Gábor, Guzmics István, Horváth Kinga, Nász Ildikó, Trombitás Zoltán, Veres László 2002

105