JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Német nyelv emelt szint 0511 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 30. NÉMET NYELV EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

2 ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 1. A dolgozatok javításakor a tól eltérni nem lehet. 2. Minden jó megoldás egy pontot ér, a rossz megoldás 0 pont. 3. Fél pont és többletpont nem adható. 4. Minden egyértelmű jelölést el kell fogadni (például aláhúzás helyett karikázást). 5. Ha a tanuló javítja a megoldását és a javítás egyértelmű, akkor elfogadható a jó megoldás. 6. A feladatok értékelésére a szürke mező szolgál. Ebben jelölje a helytelen megoldást mindig nullával, a helyeset pedig egyessel! Példa: helytelen helyes 7. A vizsgán összesen 150 pont szerezhető. Az egyes vizsgarészek arányát a vizsgaleírás szabályozza, ennek alapján meghatározott az egyes vizsgarészekben a vizsgapontok száma. Vizsgarész Vizsgapont Olvasott szöveg értése 30 Nyelvhelyesség 30 Hallott szöveg értése 30 Íráskészség 30 Szóbeli 30 Összesen: 150 Az egyes vizsgarészekben a kérdések száma nem egyezik meg a vizsgapontok számával, ezért átszámításra van szükség. A vizsgapontok kiszámításához használja a ban található átszámítási táblázatokat! Az Íráskészség vizsgarészben nincs szükség átszámítási táblázatra, de az első feladat pontszámát felezni kell. A füzetek végén található összesítő táblázatba be kell írnia a tanuló összes megszerzett pontszámát, valamint az átszámítási táblázat segítségével meghatározott vizsgapontokat is (átszámított vizsgapont). Az egyes vizsgarészekben elért százalékos teljesítmények meghatározásához szükséges táblázatot a utolsó oldalán találja meg. írásbeli vizsga / május 30.

3 OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE F D A E I C H B Fölösleges: G E I F H A B G D Fölösleges: C 3. Megoldásként több lehetőséget is megadunk. Ezeken kívül elfogadhatók azok a variánsok is, amelyek tartalmilag megegyeznek ezekkel. A 24. itemnél a vizsgázónak két üres helyet kell kitöltenie. Ennél az itemnél akkor helyes a megoldás, ha a vizsgázó mindkét üres helyet megfelelően tölti ki. A megoldások sorrendje nem fontos. A megoldásokban előforduló nyelvi vagy helyesírási hibákat figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben a válasz érthető. 0. der Sprache 15. Wörter 16. Sprachlaute / Laute / Buchstaben 17. verlernen / vergessen 18. Fremdsprache / Sprache 19. korrigieren / verbessern 20. die Ausnahmen / die richtigen Formen 21. (grammatikalische /sprachliche) Regel(n) 22. taub / taubstumm / gehörlos / nicht isoliert aufgewachsen 23. Gehirn / Kopf 24. Wörter / Regeln / Symbole (ezek közül bármelyik kettő elfogadható!) 25. die Färbung der Stimme / unser Tonfall / unsere Stimme írásbeli vizsga / május 30.

4 Átszámítási táblázat Összesítse a javítás végén az egyes feladatokban elért pontszámokat! Ez az összeg lesz a dolgozatpont (legfeljebb 25 pont). A következő táblázat segítségével határozhatja meg, hogy az elért dolgozatpontok (bal oldali oszlop) mennyi vizsgapontot jelentenek (jobb oldali oszlop). Dolgozatpont Vizsgapont Dolgozatpont Vizsgapont Források írásbeli vizsga / május 30.

5 NYELVHELYESSÉG A helyesírási hibával leírt szavak nem fogadhatók el. Az új helyesírásnak nem megfelelő alakokat július 31-ig nem kell hibának tekinteni. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Variációk megadásakor nem jár pont, még akkor sem, ha közöttük van a jó megoldás teuerste 1. italienischen 2. mehr 3. alte 4. höchste 5. größte / große 6. klanglichen 7. edle C) nach 8. C) seiner 9. D) zu lösen 10. D) solches 11. D) woher 12. B) welchen 13. C) geschah 14. D) moderner 15. B) gegen 16. D) wurden 17. D) die G A C D B F ob 18. die 19. in denen 20. wer 21. die 22. als 23. als Fölösleges: E des 29. dem 30. hatte / hat 31. am / im (elfogadható még: in dem / an dem!) 32. sie / Sisi / Sissi 33. sondern 34. des / ihres 35. um írásbeli vizsga / május 30.

6 Átszámítási táblázat Összesítse a javítás végén az egyes feladatokban elért pontszámokat! Ez az összeg lesz a dolgozatpont (legfeljebb 35 pont). A következő táblázat segítségével határozhatja meg, hogy az elért dolgozatpontok (bal oldali oszlop) mennyi vizsgapontot jelentenek (jobb oldali oszlop). Dolgozatpont Vizsgapont Dolgozatpont Vizsgapont Források 1. Topic Magazin /Nr Apotheken Umschau 1. Juni o írásbeli vizsga / május 30.

7 HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE 1. A megoldásba csak 10 -et lehet beírni. Amennyiben a vizsgázó ennél többet jelöl be, minden fölösleges -ért le kell vonni egy pontot. Tehát a következők szerint járjon el: Először számolja meg, hogy összesen hány -et írt be a tanuló. Ha 10-nél többet írt, akkor a -1 négyzetbe írja be a különbözetet. Ezt követően ellenőrizze le, hogy a megfelelő itemek megoldása helyes-e. Az itemek megoldását a szokásos módon (helyes: 1; nem helyes: 0) jelölje. A feladat pontszámát úgy számolja ki, hogy a jó itemek számából levonja a -1 négyzetben szereplő számot. Sabine Berger spricht darüber, Interview mit Sabine Berger was sie in der Freizeit gerne macht. 0. wann sie im Haushalt hilft. was sie an einem freien Tag macht. wann sie sich mit ihrer Freundin trifft. wie sie im Hotel angestellt wurde. wie sie mit den Arbeitskollegen auskommt. wie viel Geld sie verdient. wie viele Stunden sie in einer Woche arbeitet. wie ihre Arbeitszeit ist. warum sie nicht allein zur Arbeit fährt. wann die Gästezimmer zu reinigen sind. wann sie Pause hat. welche Wünsche die Gäste haben. wie die Diensteinteilung ist. was in der Schule anders war. was sie mit ihrem ersten Verdienst gemacht hat. wo sie später ein Haus kaufen möchte. írásbeli vizsga / május 30.

8 2. SCHULUNIFORM JA ODER NEIN? Narrator: Die Meinung von Sarah Schönherr: Die Meinung von Jutta Meier: Die Meinung von Inge König: írásbeli vizsga / május 30.

9 Átszámítási táblázat Összesítse a javítás végén az egyes feladatokban elért pontszámokat! Ez az összeg lesz a dolgozatpont (legfeljebb 20 pont). A következő táblázat segítségével határozhatja meg, hogy az elért dolgozatpontok (bal oldali oszlop) mennyi vizsgapontot jelentenek (jobb oldali oszlop). Dolgozatpont Vizsgapont Dolgozatpont Vizsgapont Források Szövegek 1. Interview mit Sabine Berger Rep.: Im Studio sitzt Sabine Berger. Sie ist 16 Jahre alt und ist seit Oktober im Hotel Steigenberger als Zimmermädchen angestellt. Reporter: Welche Hobbies hast du? Was machst du gerne? Sabine: Ab und zu gehe ich schwimmen, im Sommer fahre ich gerne mit dem Rad und ein wenig mit dem Moped. In meiner Freizeit helfe ich auch im Haushalt mit. Wenn meine Mutter arbeitet, helfe ich meinem Bruder bei den Hausaufgaben. Wenn ich an einem Werktag frei habe, gehe ich gerne in Oberwart bummeln, und wenn ich am Sonntag frei habe, gehe ich gerne am Samstagabend aus. Reporter: Seit wann arbeitest du in diesem Hotel? Sabine: Nach den Ferien habe ich eine 3-wöchige Arbeitserprobung im Hotel Steigenberger gemacht. Danach wurde ich angestellt. In der Firma gefällt es mir sehr gut, ich vertrage mich mit meinen Arbeitskollegen auch gut, ich bin zwar die Jüngste, aber das macht nichts. Wir helfen immer zusammen, wir kommen gut miteinander aus. Reporter: Welche Tätigkeiten machst du? Wie schaut dein Arbeitstag aus? Musst du auch am Wochenende arbeiten? Sabine: Mein Arbeitstag beginnt um 8.00 Uhr und endet um Uhr, dazwischen gibt es ein Mittagessen im Hotel. In der Früh bringt mich die Mama zur Arbeit, und am Nachmittag holt mich mein Vater wieder ab. Wenn es wärmer ist, werde ich vielleicht mit dem Moped zur Arbeit fahren. Wenn ich im Hotel bin, ziehe ich mir die Arbeitskleidung an. Wir reinigen am Vormittag meistens die Zimmer und Bäder der Gäste, die noch im Hotel bleiben, am Nachmittag die der abreisenden Gäste. Natürlich ist immer der Gang, der Lift und unser Office zu reinigen. Uns wird nie fad, wir haben immer zu tun. Wir gehen írásbeli vizsga / május 30.

10 auch immer auf die Wünsche unserer Gäste ein, wenn sie z.b. einen zweiten Polster oder einen neuen Bademantel brauchen. Am Wochenende muss ich ab und zu arbeiten, das gehört beim Zimmermädchen halt dazu. Die Sonn- und Feiertagsdienste sind gerecht eingeteilt. Es kommt jeder gleich oft dran. Wenn ich am Sonntag arbeite, habe ich dafür unter der Woche einen Tag mehr frei. Mir macht das nichts, da kann ich dann sowieso mehr unternehmen. Wenn ich einmal frei brauche, muss ich es nur früh genug sagen, dann wird es auch bei der Diensteinteilung berücksichtigt. Reporter: Gibt es seit dem Arbeitsbeginn bei dir Veränderungen? Was ist anders, seit du arbeiten gehst? Sabine: In der Schule war es nicht so stressig, ich habe mehr Freizeit gehabt. Am Anfang habe ich nach dem Arbeiten einen Muskelkater gehabt, jetzt bin ich die Arbeit schon gewöhnt. Ich habe mir mit meinem ersten eigenen Geld kleine langersehnte Wünsche erfüllt, sonst ist eigentlich alles gleich geblieben. Reporter: Hast du für die nähere Zukunft Pläne? Sabrina: Arbeiten und Geld verdienen, vielleicht ein bisschen sparen, damit ich mir später eine Wohnung oder ein Haus leisten kann. 2. Schiluniform Narrator: Viele streiten sich, ob in Deutschland eine Schuluniform eingeführt werden soll oder nicht. Die einen sagen ja und die andern nein. Coole Klamotten will fast jeder haben - aber was, wenn sie einfach zu teuer sind? Viele Schülerinnen und Schüler leiden darunter, dass sie nicht in sind. Um diesen Marken-Druck an Schulen zu verhindern, hatten einige deutsche Schulen die Idee, Schul-Uniformen einzuführen. Wir haben einige Leute gefragt, was sie davon halten. Narrator: Sarah Schönherr, Schülerin Sarah: Schuluniform - das ist ein Horrorwort für mich. Als dieses Thema im Unterricht zur Diskussion stand, brauchte ich nur wenige Sekunden, um mich für die Contra-Gruppe zu entscheiden. Ist es nicht schön, am Morgen je nach Lust und Laune zwischen dem schwarzen und dem sonnengelben Pulli wählen zu können? Niemand sollte mir vorschreiben, was ich anziehen soll. Schuluniformen sind kein Allheilmittel gegen Klamotten-Neid und Markenwahn. Es sollte wirklich jedem selbst überlassen sein, was er anzieht. Und denkst du nicht auch, dass es mit der Zeit monoton wird, immer das gleiche zu tragen? Schuluniform würde uns unserer Individualität nur berauben. Narrator: Jutta Meier, Hausfrau Jutta: Ich bin gegen die Einführung von Schuluniform, denn ich glaube, dass dadurch viele Schüler noch weniger gern zur Schule gehen, als sie es sowieso schon tun. Außerdem sollte man einmal die Kosten, die auf die Familien zukommen bedenken. Viele Familien haben zwei oder mehr Kinder, von denen jedes eine Schuluniform braucht, womöglich sind diese noch auf verschiedene Schulen verteilt, sodass man nicht einmal schon vom Älteren die getragene Uniform an die Jüngeren weitergeben kann. Noch dazu wachsen alle Kinder und brauchen jedes Jahr oder vielleicht schon jedes halbe Jahr eine neue Uniform. Narrator: Inge König, Sekretärin írásbeli vizsga / május 30.

11 Inge: Mein Sohn ist fast 16 Jahre, geht zum Gymnasium und wird oft ausgelacht von anderen Schülern, weil er keine Markenkleidung tragen kann. Dafür reicht einfach nicht das Geld. Allerdings macht ihm das nichts aus, denn seine Freunde mögen ihn so, wie er ist. Trotzdem gab es Zeiten, in denen er deswegen schon ein bißchen verzweifelt war. Jedenfalls wünsche ich mir für mein nächstes Kind eine Schule mit Schuluniform. Nichts gegen schminken oder Mini-Röcke, aber die meisten machen daraus einen Wettbewerb, bei dem es sogar um Macht geht. Und deshalb denke ich, dass Schuluniformen notwendig sind. Weiterhin bin ich der Meinung, dass Kinder durch einheitliche Kleidung mal wieder so etwas wie ein Wir-Gefühl oder auch Teamgeist erfahren werden.und der Einwand, dass die Kinder sich durch die Kleidung von der Erwachsenenwelt abgrenzen wollen, um die eigene Identität zu finden, kann ja so heutzutage gar nicht mehr stimmen. ÍRÁSKÉSZSÉG Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden írásbeli munkát ezen szempontok segítségével kell értékelni oly módon, hogy a dolgozatot minden egyes értékelési szempontnál újra kell olvasni. Ezen értékelési eljárás további sajátossága, hogy a szintleírások a nyelvi teljesítményt értékelő szempontoknál nem tartalmaznak hibaszámokra vonatkozó utalásokat, valamint nem osztályozzák előre az egyes hibatípusokat a hibák súlyossága alapján. Ennek oka az, hogy az egyes nyelvi hibák súlyosságát (értelemzavaró vagy nem értelemzavaró hiba) csak az adott szövegkörnyezet figyelembevételével lehet megállapítani. Mintaértékelések találhatók Az érettségiről tanároknak Német nyelv című dokumentumban, amely elérhető az Oktatási Minisztérium honlapján ( A javítás alapelvei 1. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. 2. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók. 3. A dolgozatban a hibákat mind a szövegben, mind a margón jelölni kell. A Javításiértékelési útmutatóban megadott javítási jelrendszer használata kötelező. 4. Az ismétlődő nyelvhelyességi hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni. 5. Az új helyesírásnak nem megfelelő alakokat július 31-ig el lehet fogadni, ezért ezeket az alakokat addig nem kell hibának tekinteni. 6. Figyelem! A nullázási szabály a két feladatban különböző! Amennyiben az első feladatban a Formai jegyek és hangnem szempont kivételével bármelyik szempont alapján a dolgozat 0 pontos, akkor a többi értékelési szempont alapján is 0 pontot kell rá adni. A második feladatban bármelyik szempont alapján 0 pontos a dolgozat, akkor a többi értékelési szempont alapján is 0 pontot kell rá adni. A két feladat értékelése egymástól független. Tehát ha a dolgozatot a fenti szabály miatt lenullázza az egyik feladatban, akkor a másik feladat értékelése nem lesz automatikusan 0 pont! 7. A második feladatban a vizsgázónak választási lehetősége van, és a megoldólapra beírja, hogy melyik témát kívánja kidolgozni. Ha a vizsgázó a második feladatban mindkét választási lehetőséget kidolgozza, és a javító tanár számára nem derül ki egyértelműen, hogy melyik feladatot választotta, akkor az első témát kell kijavítani és értékelni. írásbeli vizsga / május 30.

12 Első feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról: Értékelési szempontok Tartalom Formai jegyek és hangnem Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan, helyesírás Összesen Vizsgapont Maximális pontszám 5 pont 2 pont 3 pont 5 pont 5 pont 20 pont 10 pont 1. Mivel a két feladat aránya az értékelésben 1/3 2/3, az első feladatnak a pontszámát felezni kell, azaz 10 vizsgapont szerezhető. Amennyiben a pontszám felezése után kapott összeg fél pontra végződik, felfele kell kerekíteni. Ebben a vizsgarészben tehát nincsen külön átszámítási táblázat. 2. Amennyiben a dolgozat a Tartalom, Szövegalkotás, Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás értékelési szempont alapján 0 pontos, akkor a többi szempont alapján is 0 pont. Figyelem! Ha a dolgozat a Formai jegyek és hangnem szempont alapján 0 pontos, akkor értékelni kell a többi értékelési szempont alapján. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hány irányító szempontra tért ki, és megfelelően tárgyalta-e azokat, hogyan valósította meg a kommunikációs cél(oka)t. Egy adott irányító szempont tárgyalása akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgázó kitér a megadott szempontra, mondatai minden lényeges információt tartalmaznak, illetve minden lényeges információra rákérdeznek, és ismétlésektől mentesek. Amennyiben egy irányító szemponthoz több alpont tartozik, a szempont kifejtése akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgázó az összes alpontot tárgyalja. Ha a vizsgázó egy irányító szempontra kitér, de mondatai nem tartalmaznak minden lényeges információt, illetve nem kérdeznek rá minden lényeges információra, az adott irányító szempont tárgyalása csak részben megfelelő. Az adott irányító szempont tárgyalása abban az esetben is csak részben megfelelő, ha a vizsgázó anyanyelvi olvasó számára értelmezhetetlen információt ad meg (pl. az életkor helyett a vizsgázó azt adja meg, hogy negyedikes). Érdeklődő típusú levél esetén előfordul, hogy a vizsgázónak bizonyos információkra kell rákérdeznie. Ebben az esetben megfelelő lehet az adott szempont kifejtése akkor is, ha a vizsgázó csak egy mondatban fogalmazza meg a kérdést. Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt a Tartalom szempontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az adott irányító szempont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontoknál. Új, azaz nem megadott szempontok értékelésére nincs lehetőség. írásbeli vizsga / május 30.

13 Formai jegyek és hangnem E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a levéllel mint szövegfajtával szemben állított formai követelményeknek, azaz helyesen tartalmazza-e a dátumot, a megszólítást, az elköszönést és aláírást, hangneme megfelel-e a címzetthez való viszonynak és a közlési szándéknak. E szempont értékelésénél csak a nyelvtani és helyesírási hibát sem tartalmazó variációk számítanak helyesnek. Amennyiben a megszólítás és az elköszönés külön-külön helyes ugyan, de nem illenek egymáshoz, akkor a formai jegyek nem megfelelőek (0 pont). Szövegalkotás E szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e a szöveg gondolatmenete, azaz az irányító szempontok valamint az ezekhez kapcsolódó gondolatok elrendezése, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés, hogyan használja a vizsgázó a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit, megfelelő-e a formai tagolás. A szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemei A szöveget a mondatok halmazától a kohézió különbözteti meg, amit a szöveget alkotó elemek jelentésének szerves összefüggése és a szerkezeti összekapcsoltság biztosít. A szöveg egységét biztosító jelentés szintű kapcsolatteremtés leggyakoribb eszközei a következők: teljesen vagy részben ismétlődő szavak, szószerkezetek, szinonimák, a szavak és szószerkezetek jelentése között lehetséges néhány viszony (ellentét, okokozati viszony stb.), a mondatok logikai-tartalmi elrendezése (ok-okozat, általános-konkrét stb.). A mondatok kapcsolódását biztosító nyelvtani, szerkezeti kapcsolóelemek: az önálló mondatok közötti kötőszók, rámutató szók (különféle névmások, határozószók), egyéb nyelvtani viszonyító elemek (igeragozás, középfok stb.). A Szövegalkotás szempontnál a Tartalom szemponttól függetlenül kell eljárni és csak a tárgyalt szempontok alapján lehet megítélni a dolgozat felépítését és gondolatmenetét. Szókincs és kifejezésmód E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, megfelel-e a szóhasználat az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek (mennyire változatos). Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően vagy a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy szót nem megfelelően használ (pl. a bringen ige helyett a holen igét), ezt a hibát csak a Szókincs, kifejezésmód szempontnál lehet értékelni. Ha a írásbeli vizsga / május 30.

14 vizsgázó egy elöljárószót helytelen vonzattal használ (pl. um+dativ ), ezt a hibát csak a Nyelvtan, helyesírás szempontnál lehet értékelni. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényes. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. E szempont értékelésénél a megszólítás és az elköszönés hibáit is figyelembe kell venni. Nyelvtan, helyesírás E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak, megfelel-e a nyelvhasználat az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek (mennyire változatosak a nyelvtani struktúrák és a mondatszerkesztés). Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. A további részletes útmutatást lásd a Szókincs, kifejezésmód szempontnál. Javítási jelrendszer Áttekinthetőbb a javítási jelrendszer, ha az egyes szempontokhoz tartozó jeleket egy-egy oszlopban egymás alá írjuk. Tartalom A tartalmi szempontok teljesítését a lap jobb oldalán található sávban jelöljük a szempont sorszámának megadásával: 4 (bekarikázott szám) = teljesített tartalmi szempont, 3 (hiányjel + szám) = nem tárgyalt vagy nyelvi okból nem érthető tartalmi szempont, 2 (szám + mínuszjel) = érintett, de nem megfelelően kifejtett tartalmi szempont. Amennyiben a vizsgázó egy irányító szempontot a szövegben több helyen tárgyal, a szempont teljesítését az utolsó említés helyénél kell jelölni. Formai jegyek és hangnem A formai jegyeket a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: Dátum = D Megszólítás = M Köszönés = K Aláírás = A A teljesítés minőségét mutató jelek: D (bekarikázott betű) = az adott formai jegy teljesítése helyes, K (hiányjel + betű) = hiányzik vagy nem elfogadható az adott formai jegy. Szövegalkotás A Tartalom szempontnál használt számozás segít e szempont megítélésénél is. írásbeli vizsga / május 30.

15 Szókincs, kifejezésmód A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: L = lexikai hiba, ÉL = értelemzavaró lexikai hiba, É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó. A szövegben használt jelek: aláhúzás hullámvonallal = lexikai hiba, ~~~~~~~~~~~~~~~~~~ aláhúzás hullámvonallal + i = ismétlődő lexikai hiba. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ i Az ismétlődő hibákat nem kell a javító sávban jelölni. Nyelvtan, helyesírás A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: G = nyelvtani (grammatikai) hiba, ÉG = értelemzavaró nyelvtani hiba, É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, H = helyesírási hiba. A szövegben használt jelek: aláhúzás = nyelvtani vagy helyesírási hiba, (hiányjel) = hiányzik egy szó, nyíl = szórendi hiba, aláhúzás + i = ismétlődő hiba. i Az ismétlődő hibákat nem kell a javító sávban jelölni. írásbeli vizsga / május 30.

16 Értékelési skála (emelt szint 1. feladat) Tartalom 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó négy irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben vagy egyáltalán nem. A vizsgázó öt irányító szempontot dolgozott ki megfelelően. A vizsgázó a kommunikációs célokat megfelelően valósította meg. Formai jegyek és hangnem A vizsgázó a kommunikációs célokat nagyrészt megfelelően valósította meg. A szöveg formai jegyei teljesen megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és a címzetthez való viszonynak. Van helyes megszólítás, dátum, elköszönés és aláírás. A vizsgázó három irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben vagy egyáltalán nem. vagy: A vizsgázó két irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, és még legalább egy irányító szempontot tárgyalt részben. A kommunikációs célokat részben valósította meg. A vizsgázó csak két irányító szempontot dolgozott ki megfelelően és nem tárgyalta a többi szempontot. Alapvető kommunikációs célját nem éri el. 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg formai jegyei nagyjából megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és a címzetthez való viszonynak. Van helyes megszólítás és aláírás. A dátum és az elköszönés hibás vagy hiányzik. A szöveg formai jegyei nem felelnek meg a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és a címzetthez való viszonynak. Hiányzik vagy nem helyes a megszólítás és/vagy az aláírás. vagy: A vizsgázó nem törekedett a levélforma betartására. Szövegalkotás 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendenyító szempontok elrendedenütt logikus elrendezésű. A mondanivaló nem lo- A szöveg felépítése, az irá- A mondanivaló nem min- Nem jött létre szöveg. zése logikus. zése nagyrészt logikus. A vizsgázó nem törekszik a gikus elrendezésű, a gondolatok esetlegesen követik A gondolati tagolás megfelelő: van bevezetés, tárgya- gondolati tagolásra: van zik a bevezetés és a befe- egymást. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra: hiánylás és befejezés. bevezetés vagy befejezés. jezés. Az írásmű tagolatlan és áttekinthetetlen, túlnyomó- A vizsgázó megfelelően A vizsgázó nagyrészt megfelelően használja a szö- tekinthető, bár a mondatok részt izolált mondatok hal- Az írásmű még szövegnek használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi vegösszefüggés tartalmi és több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. mazából áll. elemeit: létrejön a szövegkohéziótok nagyrészt szervesen nyelvi elemeit. A monda- A formai tagolás megfelelő. kapcsolódnak egymáshoz. Szókincs, kifejezésmód 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szánszerű. Sok a szóismétlés. A szöveg szókincse egydéknak megfelelő szókincs A szóhasználat többször jellemzi. nem megfelelő. A hibák A vizsgázó törekszik a változatos szóhasználatra. megértést. néhány helyen nehezítik a A szóhasználat néhány helyen nem megfelelő, ez azonban alig nehezíti a megértést. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő változatos szókincs jellemzi. Az előforduló kisebb lexikai pontatlanságok nem nehezítik a megértést. A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a megértést. Nyelvtan, helyesírás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó változatos A vizsgázó törekszik a változatos nyelvtani struktú- nyelvtani struktúrákat megfelelő, túlságosan egy- A vizsgázó egyszerű A szöveget a szintnek nem nyelvtani struktúrákat használ, valamint mondatszerkesztése is változatos. zatos mondatszerkesztésre. szerkesztése nem kellően és igénytelen mondatszerrák használatára és a válto- használ és/vagy mondatszerű nyelvtani struktúrák A szöveg hibátlan vagy A szövegben több, a szöveg megértését nem nehe- Rendszerszerű hibákat ejt. A szövegben sok, a szöveg változatos. kesztés jellemzi. csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi zítő nyelvi (mondattan, A szövegben sok hiba van, megértését jelentősen nehezítő és/vagy akadályozó (mondattan, alaktan, helyesírás) hiba található és/vagy néhány, a szöveg a megértést. hiba található. alaktan, helyesírás) hiba a hibák többször nehezítik benne. megértését nehezítő hiba található. írásbeli vizsga / május 30.

17 Második feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról: Értékelési szempontok Tartalom Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan, helyesírás Összesen Vizsgapont Maximális pontszám 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont 20 pont 20 pont Amennyiben a dolgozat bármelyik értékelési szempont alapján 0 pontos, akkor a többi értékelési szempont pontszáma is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hány irányító szempontra tért ki és milyen mélységben tárgyalta azokat, megfelelően kifejtette és indokolta-e véleményét. A témakifejtés során a vizsgázónak a megadott témát tágabb kontextusba kell helyeznie, továbbá ki kell fejtenie, és érvekkel alá kell támasztania véleményét (valamelyik irányító szempont kapcsán). A vizsgázónak mind a négy irányító szempontra ki kell térnie dolgozatában. Egy irányító szempont tárgyalása akkor tekinthető megfelelően részletesnek, ha a vizsgázó legalább két gondolatot fogalmaz meg hozzá. Amennyiben a vizsgázó egy irányító szempontot csak személyes vonatkozásban tárgyal, az irányító szempont kifejtése csak részben megfelelő. Amennyiben a vizsgázó szó szerint átvesz egy vagy több mondatot a gondolati segítséget nyújtó segédanyagból, a lemásolt rész nem vehető figyelembe az adott irányító szempont értékelésekor. Egy szinten belül (4 3 vagy 2 1) az irányító szempontok kifejtésének részletessége értékelhető. Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt a Tartalom szempontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az irányító szempont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontoknál. Szövegalkotás Az emelt szint első feladatánál található részletes útmutatás érvényes ennél a feladatnál is. Azonban a 4 3 és a 2 1 pontos sávoknál a formailag nem megfelelően tagolt szövegeket az alacsonyabb pontszámmal kell értékelni. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a formailag tagolt, de kevésbé logikus felépítésű szövegek nem értékelhetők az alacsonyabb pontszámmal. írásbeli vizsga / május 30.

18 Szókincs és kifejezésmód A részletes útmutatást lásd az emelt szint első feladatánál. Nyelvtan, helyesírás A részletes útmutatást lásd az emelt szint első feladatánál. Javítási jelrendszer Lásd az emelt szint első feladatánál. írásbeli vizsga / május 30.

19 Értékelési skála (emelt szint 2. feladat) Tartalom 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó három irányító A vizsgázó két irányító szempontot megfelelő szempontot dolgozott ki mélységben dolgozott ki, részletesen (két-két gondolatot fogalmazott meg) azaz két gondolatot írt hozzájuk. A negyedik szempontot vagy négy, illetve három csak részben, vagy irányító szempontot tár- egyáltalán nem tárgyalta. gyalt részben (egy gondolatot írt hozzájuk). A vizsgázó négy irányító szempont kifejtésével részletesen és megfelelő mélységben dolgozta ki a témát. Minden irányító szemponthoz két gondolatot fogalmazott meg. Részletesen kifejtette, és érvekkel megfelelően alátámasztotta véleményét. A vizsgázó törekedett arra, hogy részletesen kifejtse, és érvekkel alátámassza véleményét. A vizsgázó nem fejtette ki részletesen véleményét, alig érvelt. A vizsgázó csak egy irányító szempontot dolgozott ki részletesen (két gondolatot fogalmazott meg hozzá), vagy csak két irányító szempontot tárgyalt részben (egy-egy gondolatot fogalmazott meg). A vizsgázó nem fejtette ki megfelelően véleményét. Szövegalkotás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok és az denütt logikus elrendezésű. A mondanivaló nem min- ezekhez kapcsolódó gondolatok elrendezése logikus. A vizsgázó nem törekszik a Sok a gondolati ismétlés. A gondolati tagolás megfelelő. Az írásmű még szövegnek gondolati tagolásra. A vizsgázó megfelelően tekinthető, bár a mondatok használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi lódnak egymáshoz. több helyen nem kapcso- elemeit: létrejön a szövegkohéziómailag nem megfelelően Amennyiben a szöveg for- A szöveg formai tagolása tagolt, az alacsonyabb megfelelő. pontszámot kell adni. A szöveg felépítése, az irányító szempontok és az ezekhez kapcsolódó gondolatok elrendezése nagyrészt logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra. A vizsgázó nagyrészt megfelelően használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit. A mondatok nagyrészt szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Amennyiben a szöveg formailag nem megfelelően tagolt, az alacsonyabb pontszámot kell adni. Nem jött létre szöveg. A mondanivaló nem logikus elrendezésű, a gondolatok esetlegesen követik egymást. Az írásmű tagolatlan és áttekinthetetlen, túlnyomórészt izolált mondatok halmazából áll. Szókincs, kifejezésmód 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő A szöveg szókincse egyszerű. Sok a szóismétlés. változatos szókincs A szóhasználat többször jellemzi. nem megfelelő. A hibák Az előforduló kisebb lexikai pontatlanságok nem megértést. néhány helyen nehezítik a nehezítik a megértést. A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A vizsgázó törekszik a változatos szóhasználatra. A szóhasználat néhány helyen nem megfelelő, ez azonban alig nehezíti a megértést. A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a megértést. Nyelvtan, helyesírás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó változatos A vizsgázó törekszik a változatos nyelvtani struktú- nyelvtani struktúrákat A vizsgázó egyszerű nyelvtani struktúrákat használ, valamint mondatszerkesztése is változatos. zatos mondatszerkesztésre. szerkesztése nem kellően rák használatára és a válto- használ és/vagy mondat- A szöveg hibátlan vagy változatos. csak kevés, a szöveg Rendszerszerű hibákat ejt. megértését nem nehezítő A szövegben sok hiba van, nyelvi (mondattan, alaktan, és/vagy a hibák többször helyesírás) hiba található nehezítik a megértést. benne. A szövegben több, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hiba és/vagy néhány, a szöveg megértését nehezítő hiba található. A szöveget a szintnek nem megfelelő, túlságosan egyszerű nyelvtani struktúrák és igénytelen mondatszerkesztés jellemzi. A szövegben sok, a szöveg megértését jelentősen nehezítő és/vagy akadályozó hiba található. írásbeli vizsga / május 30.

20 Táblázat a százalékos értékek megadásához A füzetek végén található értékelési táblázatban összesítse a pontokat, majd számítsa át vizsgaponttá (legfeljebb 30 pont)! A következő táblázat segítségével határozhatja meg, hogy a vizsgapontok (bal oldali oszlop) milyen százalékos teljesítettséget jelentenek (jobb oldali oszlop). Ez a táblázat minden vizsgarészre vonatkozik. Vizsgapont Százalék Vizsgapont Százalék írásbeli vizsga / május 30.