A CSÁSZÁRKORI ÉS KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI ANYAGI KULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ASPEKTUSAI ÉSZAKNYUGAT-ROMÁNIA TERÜLETÉN. Gindele Robert

Átírás

1 A CSÁSZÁRKORI ÉS KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI ANYAGI KULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ASPEKTUSAI ÉSZAKNYUGAT-ROMÁNIA TERÜLETÉN 1 A kutatott terület meghatározása. A mindenkori kutatás elsődleges kiindulópontja a kutatási terület lehetőség szerinti minél pontosabb meghatározása. A román császárkori, barbarikumi és kora népvándorlás kori kutatás a nemzeti területre eső történelmi provinciákat (Erdély, Havasalföld, Moldva) határozta meg kutatási területi egységként, ezek többé-kevésbé megfelelnek bizonyos földrajzi egységeknek is. Ezeknél sokkal bonyolultabb kérdés a nyugat- és északnyugat-romániai kutatási területek meghatározása 2. Ha figyelembe vesszük e terület császárkori és kora népvándorlás kori kötődéseit, megállapíthatjuk, hogy a Bánát az Alsó-Tisza vidékkel és a Dunával, a Körösök vidéke a Közép-Tisza vidékével, a Kraszna és Szamos medencéi pedig a Felső-Tisza vidékével állt szorosabb kapcsolatban. Úgy gondoljuk, hogy a fent említett romániai területeket külön kutatási egységként kellene kezeljük és ezek tanulmányozásánál ki kell térnünk a földrajzi egységek határon átnyúló jellegére is, mert a politikai-adminisztrativ határok (Ukraj- 1. Miután az előző években megjelent Észak-Nyugat Románia császárkorára és kora népvándorlás korára vonatkozó két könyv német nyelven (GINDELE ISTVÁNOVITS 2009; GINDELE 2010) úgy gondoltuk, hogy ezek eredményeit összefoglaljuk magyar nyelven is. 2. Dumitraşcu a doktori tézisének publikációja keretében Észak és Észak-Nyugat Románia területét a Körösök-vidékét (Crişana) és Máramarost határozza meg (DUMITRAŞCU 1993, 26). Ugyanaz a koncepció a Románok Története 2001-ben megjelent összefoglaló munkájában. (DUMITRAŞCU 2001, 441, fig. 51.) Harhoiu a romániai kora népvándorláskort összefoglaló munkájában egy földrajzi egységként tárgyalja Nyugat-Romániát melynek alegységei a Bánát, Körösök-síksága, Szamossíksága (HARHOIU 1998, 151). nával, Magyarországgal, Szerbiával) nem feltétlenül jelentenek egyben történelmi-földrajzi határokat is. A legutóbbi romániai tanulmányok Északnyugat-Románia területét, mint földrajzi egységet a Szamos középső és alsó, a Kraszna, a Berettyó felső vízgyűjtő medencéjével és a Máramarosi-medencével határolták be. A terület déli és keleti határai a Berettyó, a Meszes, a Breaza-hegység és a Radnaihavasok. Az így kirajzolódott földrajzi egység gyakorlatilag megfelel a mai Szatmár és Máramaros megyéknek, Bihar megye északi és Szilágy megye északnyugati részének (kivéve az egykori római Dácia provinciát) 3. E látszólag jól meghatározható kutatási, földrajzi egységnek azonban van határon átívelő jellege is. A román-magyar politikai-adminisztratív határ a Săcuieni/ Székelyhíd, Şilindru/ Érselénd és Urziceni/ Csanálos települések között nagyjából megfelel az észak-déli homokdűne vonulatok által jól mehatározható Nyírség keleti peremének. E szakaszon a román-magyar politikai határt egy hozzávetőleges földrajzi határként is elképzelhetjük. A határszakasztól északra a hajdani Ecsediláp területét már feltétlenül kutatási területünk részeként kell meghatároznunk. A terület magába foglalja tulajdonképpen a Nyírség dűnesorait és a Tisza közé eső síkság, a Kraszna, a Szamos és a Túr, a mai Magyarország területére is kiterjedő alsó medencéit. E földrajzi régió része még a Túr és Tisza közé eső terület, melynek egy része a mai Ukrajnához tartozik (1. térkép). 3. STANCIU 1995, ; STANCIU 1997, 167; MATEI STANCIU 2000,

2 A CSÁSZÁRKORI ÉS KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI ANYAGI KULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ASPEKTUSAI ÉSZAKNYUGAT-ROMÁNIA TERÜLETÉN A történelmi Máramaros területének kapcsolata Északnyugat-Romániával nem határozható meg pontosan. Ezt a földrajzi egységet inkább tekinthetjük Észak-Romániához tartozónak. Románia északnyugati vidéke egy sokkal nagyobb földrajzi terület, a Felső-Tisza vidék része, amelyik kiterjed Északkelet-Magyarország, Kelet- Szlovákia és az ukrajnai Kárpátalja területére is. Az időrendi határok. Az európai Barbarikum kutatásában a Felső- Tisza vidék különleges helyzetben van. A császárkori anyagi kultúrák kezdetét itt a klasszikus dák anyagi kultúra vége, illetve a dák erődítmények felhagyása jelenti. A romániai kutatásban általánosan elfogadott vélemény szerint a Dácia provincia területén kívül eső dák erődítményeket is meghódították a rómaiak és Decebal királyságának megszüntével eltűnnek az erődített dák hatalmi központok is. Kutatási területünket nézve bizonyosan erre a sorsra jutott a szilágysomlyói (Şimleul Silvaniei) dák erődített központ is 4. A Tisza menti dák várak (Mala Kopanya/ Kiskoppány és Solotvino/ Aknaszlatina) végét ugyancsak a II. sz. elejei dák-római háborúkkal hozták összefüggésbe 5, azonban léteznek olyan vélemények is, hogy ezek már korábban megszűntek létezni, és nem a rómaiak, hanem az északról beszivárgó germán elemek okozták pusztulásukat 6. A Felső-Tisza-vidéki dák várak megszűnésének problematikája nem jelen tanulmányunk tárgya, a kutatás mai állása szerint úgy gondoljuk, hogy a császárkori anyagi kultúráról a Felső-Tisza vidékén a II. sz. elejétől, a dák-római háborúk után beszélhetünk. Ekkor kezdődött el az anyagi kultúrában egy több mint három évszázados fejlődési folyamat, melynek főbb behatásai a római Dácia provincia mellett a Kárpátoktól északra eső germán és a Magyar Alföld szarmata területeiről érkeztek. A fejlődési folyamat végét valahol az V. sz. közepe után kell keresnünk, amikor is a hun hatalom hanyatlása után nagymértékű változások történtek az anyagi kultúrában. 4. POP 2006, KOTIGOROSKO 1991, NEMETH RUSTOIU POP 2005, 22. Kutatástörténet. Északnyugat-Románia területén és a kutatási területhez kapcsolódó szomszédos magyarországi és ukrajnai területeken az első császárkori leletek a XIX. sz. végén kerültek elő: kavicsbányászás során fegyverek láttak napvilágot Apa/ Apán 7 és Boineşti/ Bujánházán 8. A tudományos jellegű, kifejezetten császárkort célzó régészeti kutatások vizsgált területünkön a második világháború után kezdődtek és a megyei múzeumi szervezetek kialakulásával a mentőásatások is egyre nagyobb tért nyertek. A kutatások mentőásatási jellegéből adódóan sokkal jobban ismerjük a településeket, mint a temetőket. A legintenzívebben kutatott hamvasztásos temető a Medieşu Aurit/ Aranyosmeggyes La Leşu 9 lelőhely, ahol az 1960-as években 74 sírt tártak fel, melyek a mai napig közöletlenek. Kisebb, 4 síros temetőrészleteket kutattak az 1980-as években Badon/ Bádon Doaşten 10 nevű pontján és temetőt jelezhetnek a Crasna/ Kraszna 11 şi Cehăluţ/ Magyarcsaholy 12 területen előkerült fegyverek is. Nemrég néhány hamvasztásos sírt tártak fel Zalău/ Zilah Dealul Lupului/ Farkasdomb lelőhelyen, melyek valószínűleg egy nagyobb temetőhöz tartoznak 13. Hamvasztásos halomsírokat Bratovo/ Bátyu Halottdomb 14 (Ukrajna) és Lazuri/ Lázári Lubi tag 15 lelőhelyekről ismerünk. Csontvázas sírokat vagy valószínűleg hozzuk kapcsolódó leleteket az Ér völgyéből és a Nyírség keleti pereméről ismerünk: Cheşereu/ Érkeserű falu széle (Pákay Dezső földje) 16, Cherechiu/ Kiskereki 17, Săcuieni/ Szélelyhíd Horo 18, Pişcolt/ Piskolt 7. VENDE 1909, 411; HAMPEL 1896, VENDE 1909, 411; KOVÁCS DUMITRAŞCU BADER 1967a; HOREDT 1973, 91-98; DUMITRAŞCU 1993, nr ; MATEI STANCIU 2000, nr. 89 (159), MATEI STANCIU 2000, nr.9 (14), MATEI 1986, LAZIN MATEI POP ANDRAŞ BĂCUEŢ CRIŞAN KOTIGOROSKO KOTIGOROSKO Repertoriu Bihor 1974, nr. 90, DÖRNER 1971, 668; DUMITRAŞCU 1993, DÖRNER 1971, 688; DUMITRAŞCU 1983, 64; DUMITRAŞCU 1993, 110; POPESCU 1967, 531, nr

3 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN S.M.A. (gépállomás) mellett 19 és Lutărie/ Kincsverem 20, Pir/ Szilágypér Cetate/Vár 21, Sanislău/ Szaniszló S.M.A (gépállomás) udvara 22, Şilindru/ Érselénd Püspökhalom 23, Şimian/ Érsemlyén Groapa cu lut (Sárgaföldes gödör) 24. Nem teljesen tisztázott a Curtuişeni/ Érkörtvélyes Ligetdombon előkerült leletek régészeti kontextusa, ahol egy kelta temető feltárása során három pajzsdudort találtak, melyeket később a III.-IV. századra kelteztek és a korai gepidákhoz kötöttek 25. A Nyírség és a Nagykárolyi-síkság találkozásánál, Urziceni/ Csanálos Pichet 26 lelőhelyen egy csontváz mellett kis edényke került elő, valamint Nagykároly környékéről is közöltek szarmata sírokhoz köthető leleteket (szarmata csat, fibulák) 27 (2. térkép) A települések kutatása (3. térkép) az 1950-es években kezdődött Ciumeşti/ Csomaköz Malomháton (1962, ) 28, egy elsősorban kelta telepet célzó ásatás során a Bukaresti Régészeti Intézet vezetésével. A Kolozsvári Régészeti Intézet Culciu Mare/ Nagykolcs Zöldmezőn (1966) 29 végzett szondázó jellegű ásatásokat. Kétségkívül a legfontosabb feltárás ebben az időszakban Medieşu Aurit/ Aranyosmeggyes Şuculeu lelőhelyen 30 folyt ( ), ahol egy az akkori kutatásokhoz képest nagyméretű felületen több fazekaskemencét tártak fel. Románia 1968-as adminisztratív területi újjászervezése után az általunk kutatott területen létrejött új megyék (Sălaj/ Szilágy, Bihor/ Bihar, Maramureş/ Máramaros, Satu Mare/ Szatmár) 19. NÉMETI 1999, NÉMETI 1983, NÉMETI 1999, nr. 14, NÉMETI 1999, Repertoriu Bihor 1974, nr. 72, BULZAN CIORBA ROSKA 1942, 81-84; BÓNA 1961, 196; DUMITRAŞCU 1972, 198; DUMITRAŞCU 1993, NÉMETI 1983, PÁRDUCZ 1947, ZIRRA 1967, jegyz. 6, 7; LAZIN NÉMETI 1972, nr. 5., 205; STANCIU ; MATEI STANCIU nr. 48 (82), BADER LAZIN 1980, 16; LAZIN a, nr. 1a, ; BADER , nr. 32, 157; STANCIU 1995, nr. 13/B, ; MATEI STANCIU nr.55 (97), DUMITRAŞCU BADER 1967a; DUMITRAŞCU BADER 1967b; BADER , nr. 4, 273. egyben a megyei múzeumi szervezetek bővülését is jelentették. A helyi szakembereknek köszönhetően (Gheorghe Lazin Szatmárban és Alexandru V. Matei Szilágyban) a települések kutatása új lendületet nyert. Több kisebb felületű feltárás 31 mellett megkezdődtek a több évig tartó tervásatások Lazuri/ Lázári Râtul lui Béla/ Bélarét ( , ) 32 és Zalău/ Zilah Bd. Mihai Viteazul sz. ( ) 33 lelőhelyeken. Az 1980-as években visszalépés következett be a településásatások terén és a kisebb feltárások kerültek előtérbe 34. Ezek mellet a Krasznához 35 kapcsolódó vízügyi munkálatok és Zalău/ Zilah város 36 fejlődése kitűnő alkalmat szolgáltattak a kutatásokra. A kommunizmus éveiben a mentőásatások nem játszottak akkora szerepet, mint manapság, jóllehet ezek során fontos leletek kerültek elő. Pişcolt/ Piskolt Lutărie/ Kincsverem ( ) 37 lelőhelyről Németi J. szinte minden évben felszínre hozott néhány császárkori objektumot és munkássága nagyban hozzájárult más Nagykároly környéki 31. Satu Mare/ Szatmár megye: Săcăşeni/ Érszakácsi Drumul Cigului (1973), Culciu Mare/ Nagykolcs Bogilaz (1971), Oraşu Nou/ Avasújváros Pe şes (1975, 1978), Satu Mare/ SzatmárNÉMETI Fermele 2-4 (1978, 1979), Satu Mare/ Szatmár Németi Pădurea Noroieni (1972). Sălaj/ Szilágy megye: Mirşid/ Nyirsid Pe luncă ( ), Badon/ Bádon La nove/ La pietriş ( ), Zalău/ Zilah Valea Mâţii/Lamiorul (1977), Nuşfalău/ Szilágynagyfalu Tigoiul lui Benedek (1978), Doh/ Doh La Izvoare (1979), Panic/ Szilágypanit Uroikert (1978, 1979). Maramureş/ Máramaros megyéből az általunk vizsgált területre esik: Călineşti/ Felsőkálinfalva Rogoaze ( , ), Mesteacăn/ Nyíres Parhon ( ). Bihor/ Bihar megyéből az általunk vizsgált területre esik: Mişca/ Micske Fântâna Sasului (1977, 1978). 32. BADER LAZIN 1980, 15; LAZIN 1980, nota 6, 136; LAZIN a, nota 8, 127; LAZIN b, nota 1, 2, 137; LAZIN 1995; STANCIU 1995, nr. 17/A, ; MATEI STANCIU nr.79 (148), MATEI 1980, nr. 1, ; MATEI Sâncraiul Silvaniei/ Szilágyszentkirály Laz (1984), Bocşa/ Oláhbaksa Pietriş ( ). 35. Acâş/ Ákos Râtul lui Maitini (1982) és néhány objektumot dokumetáltak Cămin/ Kálmánd helység környékén (J. Németi tájékoztatott). 36. Zalău/ Zilah I:S.C.I.P.( , 1987), Zalău/ Zilah Valea Mâţii bazinele PECO (1983), Zalău/ Zilah Str. Republicii nr (1987). 37. NÉMETI 1983, ; NÉMETI GINDELE 1997, nr. 55, /656-57; NÉMETI GINDELE

4 A CSÁSZÁRKORI ÉS KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI ANYAGI KULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ASPEKTUSAI ÉSZAKNYUGAT-ROMÁNIA TERÜLETÉN leletegyüttesek napvilágra kerüléséhez 38. A települések megismerését elősegítették a más korszakokat célzó feltárások is, melyek során császárkori objektumokat is megástak 39. Az 1989-es politikai változások után a régészeti ásatások struktúrájában is új elemek jelentek meg. Újraindultak az 1980-as években felhagyott kutatások (Medieşu Aurit/ Aranyosmeggyes Şuculeu ben 40, Zalău/ Zilah Bd. Mihai Viteazu , ban 41 ) és új tervásatások kezdődtek Lazuri/ Lázári Lubi tag ( , ) 42, Lăpuşel/ Lápos Ciurgău ( , 2000) 43, Cehei/ Somlyócsehi Misig (1996, 1998) 44, Valcău de Jos/ Magyarvalkó Pe Şes (1999) 45, Berveni/ Börvely Holmoş II (2001, 2003) 46, Supuru de Sus/ Felsőszopor Dealul Soldubiţa (2005) 47 lelőhelyeken. A tervásatások mellett a törvényi keretek megújulásával egyre nagyobb teret nyertek a mentőásatások. Gázvezeték 38. Curtuişeni/ Érkörtvélyes Vincze tag (1981), Căpleni/ Kaplony Kozard (1984), Foieni/ Mezőfény Cărămidărie, Foieni/ Mezőfény Lutărie, Săcăşeni/ Érszakácsi Canalul ierului (1981). 39. Satu Mare/ Szatmár megye: Homorodu de Sus/ Felsőhomoród Lunca (1968), Moftinu Mic/ Kismajtény La Deal (1968), Unimăt/ Újnémet Dâlboci (1968), Culciu Mare/ Nagykolcs Sub grădini (1969, ), Culciu Mic/ Kiskolcs La gropile de siloz (1974), Turulung/ Túrterebes Vii- Sub Dealul Pustiu (1975). Maramureş/ Máramaros megye: Oarţa de Jos/ Alsóvárca Vâlceaua Rusului (1971, ), Oarţa de Sus/ Felsővárca Oul Făgetului (1977). Oarţa de Sus/ Felsővárca Măgura (1969, 1970, 1985, 1985). Bihor/ Bihar megye: Suplacu de Barcău/ Berettyószéplak Lapiş (1980, 1981). 40. DUMITRAŞCU 1996, DUMITRAŞCU 1997, DUMI- TRAŞCU MATEI 1997; MATEI STANCIU nr. 153 (287), STANCIU 1994; STANCIU 1995 nr. 17B, ; STANCIU 1996; STANCIU 1998; STANCIU 1999; STANCIU MARTA STAMATI VIZAUER 2002; STANCIU MARTA VIZAUER CURTA STAMATI STANCIU 1995, nr. 18, ; MATEI STANCIU nr.81 (151), 62-63; Kacsó POP STANCIU POP 1997, nr. 8/II, 459/ 469; BEJINARIU 1999; MATEI STANCIU nr.42 (73), MATEI STANCIU nr. 145 (270), GINDELE 2001; GINDELE MATEI HÜSSEN GINDELE fektetések 48 és az útfelújítások 49 lehetőségeket adtak kisebb feltárásokra. Zalău/ Zilah ipari negyedének fejlődése 50, a határátkelők modernizálása 51, a Suplacu de Barcău/ Berettyószéplak 52 gátépítési munkálatai és az erdélyi autópálya fejlesztése 53 során rövid idő alatt nagyobb felületek kerültek feltárásra, mint a korábbi, több évig folyó tervásatások során. A régészeti felügyeletek hozzájárultak számos kisebb befektetés során 54, agyagbányákban 55 vagy. mint Tăşnad/ Tasnád 56 turisztikai fejlesztése kapcsán előkerült leletek megmentéséhez. A román-ukrán határsávban, a Tiszától délre, a Botar folyó melletti vízügyi munkálatok során az as 57 években több telepet is megástak. E kutatások azonban a Szovjetunió összeomlása után megszűntek. Ha elemezzük a sírleletek földrajzi elterjedését, azzal együtt, hogy jó részük régészetileg nem megfelelően dokumentált, megállapíthatjuk, hogy a 48. Apa/ Apa Moşia Brazilor (1998), Mirşid/ Nyirsid Fântâna Albă (2000), Pericei/ Szilágyperecsen Darvas (2004), Pericei/ Szilágyperecsen Polyas Debre Tag (2004), Zalău/ Zilah Crecuţa Fânaţe (2004), Hereclean/ Haraklány La Toduţ (2004), Hereclean/ Haraklány Dâmbul Iazului (2004), Medieşu Aurit/ Aranyosmeggyes Togul lui Schweitzer (2003). 49. Mădăras La păşune (1998), Supuru de Jos/ Alsószopor Togul lui Cosmi (1999), Hereclean/ Haraklány Dâmbul Iazului ( ), Aghireş/ Egrespatak Sub Păşune (2009). 50. Panic/ Szilágypanit Baza DROMET SA (2000), Zalău/ Zilah Dealul Lupului (Farkas-domb) (2003), Panic/ Szilágypanit ISCIP/ proprietatea Itall Bloc (2007), Panic/ Szilágypanit ISCIP/ proprietatea Saroni (2007), Panic/ Szilágypanit proprietatea Teodor (2007). 51. Csengersima Petea/ Pete ( ), Urziceni/ Csanálos Valaj (2003). 52. Suplacu de Barcău/ Berettyószéplak Corău ob. 3 (2002), Suplacu de Barcău/ Berettyószéplak Corău IV (2002), Porţ/ Porc Corău (2002, 2003). 53. Margine/ Széltalló Valea Tăniei (2004, 2006), Margine/ Széltalló Poini/Sinica (2004) Margine/ Széltalló Natu (2004). 54. Bocşa/ Oláhbaksa Pietriş (2006), Pericei/ Szilágyperecsen Str. Gouţ, nr Ghenci/ Gencs Lutărie (1995), Pişcolt/ Piskolt Lutărie ( ). 56. Tăşnad/ Tasnád Sere ( ). 57. Bratovo/ Bátyu Patra, Bratovo/ Bátyu Gadaditag, Petrovo/ Péterfalva Paptag, Petrovo/ Péterfalva Laz, Petrovo/ Péterfalva Téglagyár, Vovcanskoe (1,5 kilométerre délnyugatra a településtől), Vovcanskoe Cornaja Voda, Zabolotie. 208

5 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN különböző rítusoknak van bizonyos területi elterjedésük. A leginkább szarmatákhoz kötött csontvázas sírok az Ér völgyére és a Nyírség keleti peremére csoportosulnak, a hamvasztásos halomsírok a Szamos és Túr középső folyása melletti síkságon jelennek meg, míg a hamvasztásos sírok a nagyobb folyók mellett (Túr, Szamos, Kraszna) kerültek elő. A sírleletek nagyrészt közöltek, azonban a kulcsfontosságú Medieşu Aurit/ Aranyosmeggyes La Leşu lelőhelyen feltárt temető még feldolgozásra vár. A településkutatások földrajzi elterjedése jól mutatja, hogy ezek elsősorban a helyi feltételek alapján vagy a leletmentésekhez kapcsolódóan folytak. A kommunizmus éveiben a legfontosabb tervásatások (Zalău/ Zilah Bd. Mihai Viteazu és Lazuri/ Lázári Râtul lui Béla/ Bélarét) a megyeszékhelyek közvetlen szomszédságában voltak, a rövid mentőásatások szorosan az elvégzendő faladatra koncentrálódtak. Zalău/ Zilah város fejlődése a kommunizmus idején fontos régészeti adatokat szolgáltatott a Zilah-patak teraszain lévő, a legfőbb barbarikumi útvonal menti településekről. Az es fordulat utáni nagyléptékű mentőásatások során a kutatás számos információval bővült, azonban ezek sem helyettesíthetik a mindmáig hiányzó jól meghatározott tér- és időbeli mikroregionális kutatásokat. Az északnyugat-romániai kutatások nagy része közlésre került különböző leletkataszterek vagy monográfiák formájában 58, más régebbi (Pişcolt/ 58. Máramaros: STANCIU 1992; Szamos-síksága: STANCIU 1995; Carei/ Nagykároly környéke: NÉMETI GINDELE 1997 és NÉMETI 1999; Berettyó völgye: IGNAT BULZAN 1997, Szilágy megye barbárok által lakott területei: MATEI 1979, MATEI 1980, POP 1997; lelettípusok szerint: DUMITRAŞCU 1993; éremleletek: Săşianu 1980; összefoglalóan: MATEI STANCIU Ásatás közlések Zalău/ Zilah Bd. Mihai Viteazu , Zalău/ Zilah I.S.C.I.P., Zalău/ Zilah Valea Mâţii- Laminor Tăneiul lui Winkler, Bocşa/ Oláhbaksa La Pietriş, Panic/ Szilágypanit Uroikert, Hereclean/ Haraklány Dâmbul Iazului, Lazuri/ Lázári Lubi tag, Lăpuşel/ Lápos Ciurgău MATEI STANCIU nál. Ásatás közlések Apa/ Apa Moşia Brazilor, Berveni/ Börvely Holmoş II, Blaja/ Balázsháza La cruce, Culciu Mare/ Nagykolcs Bogilaz, Lazuri/ Lázári Râtul lui Bela/ Bélarét, Medieşu Aurit/ Aranyosmeggyes Togul lui Schweitzer, Oraşu Nou/ Avasújváros Pe şes, Urziceni/ Csanálos Vamă GINDELE 2010-nél. Medieşu Aurit/ Aranyosmeggyes Şuculeu monográfia (DUMITRAŞCU BADER 1967a), Csengersima Petea/ Pete monográfia (GINDELE ISTVÁNOVITS 2009) Piskolt Lutărie) vagy újabb ásatások (Zalău/ Zilah ipari negyede, az erdélyi autópálya) még közlésre várnak. Hasonló a helyzet a román-ukrán határsávban, a Botar folyó melletti ásatások eredményeit viszont csak jelentésekből ismerjük. A kutatástörténet alapján megállapíthatjuk, hogy a Szamos középső medencéje és a Zilah-patak völgye a legjobban kutatott mikrorégiók Északnyugat-Románia területén, a Somlyói-medence és a Berettyó középső medencéje leleteinek feldolgozása komoly perspektívát jelent a kutatás számára. Más kisebb-nagyobb földrajzi alegységek, mint az Avasimedence, Láposi-medence, Erdőhát, a Kraszna középső medencéje, az Ér-völgye vagy a Nyírség keleti pereme sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem kutatottak. Egyes határon átívelő mikrorégiók esetében számottevő különbségeket fedezhetünk fel a kutatásban a határ két oldalán. A Túr és Tisza közötti ukrán területen számos kisebb településásatás folyt, míg a határ román oldalán hiányoznak még a terepbejárások is. A megyeközpont közelségének köszönhetően a Szatmárnémeti környéki Szamos-síksági telepeken több ásatás volt, míg a határ magyar oldalán pontosan a messzi megyeközpont jelentett logisztikai akadályt a kutatásban. Mindezek függvényében a császárkori és kora népvándorlás kori anyagi kultúra fejlődésének tanulmányozásában csupán a jobban kutatott kistérségekre támaszkodhatunk. A kevésbé vagy egyáltalán nem ismert mikrorégiók számos olyan adatot szolgáltathatnak a jövőben melyek továb finomíthatják vagy akár meg is változtathatják feltevéseinket. A jelenlegi ismeretek alapján a Szamos középső medencéje és a Zilah-patak római-barbár kontaktzónáját tanulmányozhatjuk behatóbban. A Szamos síkságáról több referenciakutatást ismerünk (Medieşu Aurit/ Aranyosmeggyes Şuculeu, Lazuri/ Lázári Lubi tag és Râtul lui Béla/ Bélarét, Csengersima Petea/ Pete Vamă/Határátkelő), a Zilah-patak településeiből a legnagyobb feltárt felület a Zalău/ Zilah Bd Mihai Viteazu sz. alatti lelőhely, melyhez számos kisebb környékbeli telep is hozzáadódik. 209

6 A CSÁSZÁRKORI ÉS KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI ANYAGI KULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ASPEKTUSAI ÉSZAKNYUGAT-ROMÁNIA TERÜLETÉN A különböző történelmi események és a leletanyagban bekövetkezett változások alapján Északnyugat-Románia területén öt főbb fejlődési fázist feltételezhetünk a császárkori és kora népvándorlás kori (II. sz- V. sz. első fele) anyagi kultúrában. 1. A Dácia megalapítása és a markomann háborúk közötti időszak. A római hódítás minden bizonnyal a dák hatalmi központok (erődített települések) végét jelentette. Mivel az ásatások elsősorban az erődítményeket célozták, jelen kutatási helyzetben nem rendelkezünk egy, a falu jellegű településekre vonatkozó fejlődési elmélettel. Ennek következtében nehéz megbecsülni, hogy a politikai változások miképpen tükröződnek ezek leletanyagában. A római hódítás és a markomann háborúk közötti időszak leletanyagának meghatározásában elsőrendű a kronológia problematikája. Meghatározó leleteknek tekinthetjük a trapézlábú erősen profilált fibulákat (Acâş/ Ákos Râtul lui Maitini 59 (1. t./ 1.) Lazuri/ Lázári- Lubi tag 60 (1. t./ 2.) és az Almgren 84. típusú, gombos végződésű erősen profilált fibulákat, (Csengersima Petea/ Pete 61 (1. t./ 6.) és Lazuri/ Lázári Lubi tag 62 (1. t./ 3.). Ezekhez csatlakozik az Almgren III. 53. típusú fibula Zalău/ Zilah Bd. Mihai Viteazul (1. t./ 14.) településről, a 4a lakóházból. A közép-európai barbarikumban az erősen profilált trapézlábú fibulák elterjedése két nagyobb csoportra koncentrálódik: a Pannónia és Dácia közé eső területre, ahol az I. századra II. sz. elejére keltezték őket, valamint a kvád területre, ahol ugyancsak az I.-II. sz. fordulójára keltezhetőek 63. Dáciában e fibula típus használata Hadrianus uralkodásával zárul 64. Az Almgren 84 típusú fibulák Dáciában a II. sz. harmadik negyedéig keltezhetőek, ekkor műhely működött Napocán és gyártást feltételeznek Porolissumban is. Használati idejük után a fibulák 59. MATEI STANCIU 2000, 517, pl STANCIU 1995, 208, Pl. XXV, TIMOC GINDELE 2005, 186, fig.2; GINDELE IST- VÁNOVITS 2009, 474, Taff. 216, MATEI STANCIU 2000, 517, pl ANDRZEIOWSKI 1992, 113, Fig COCIŞ 1995, 95. még megjelenhetnek, de ezek már relikviáknak tekinthetőek 65. Voltak próbálkozások a közép-európai Barbaricum erősen profilált fibuláinak árnyaltabb tipologizálására. A Csengersima Petea/ Petén és a Lazuri/ Lázári Lubi tagban talált fibula az A. 84 típus I. variánsa, szárán profilált gombbal. Ilyen típusú fibulát találtak Lengyelországban, Jakuszovicében a korai rétegekben, ezek legkorábban a B2/C1 fázisra keltezhetőek 66. Az Almgren III. 53 fibulatípus a Przeworsk kultúra keretén belül jelenik meg a női sírok első csoportjánál és a B2 fázis idejére keltezzük, a II. évszázad első felére 67. Kunow egy újabbkeletű tanulmányában az es típust Claudius császár idejére keltezi, ritkábban Nero idejére. A Barbaricumban elterjedt volt és valószínűleg a Rajna és a Visztula közé eső vidéken gyártották, más területeken igen ritkán fordult elő. Keltezésére a barbárok lakta vidékeken a B1 fázist javasolják 68, más vélemények szerint az Alsó-Visztula környékén jelennek meg a II. században és a III. század első felében 69. I. Stanciu véleménye szerint, sokkal valószínűbb, hogy vizsgált területünkön ezek a fibulák már a C1a fázist tükrözzék, esetleg ennek a kezdeti szakaszát 70. A fibulák leletkontextusainak aprólékos vizsgálata és ezek összehasonlítása a B2-C1 és C1a fázisba keltezhető kontextusokkal új fénybe helyezheti ezek időrendi problematikáját. A Csengersima Pete/ Petea telepen előkerült fibula kontextusa egy négyszögű, a rövid oldalain három-három cölöplyukas ház. A kerámialeletek (1. t./ 7-12.) kissé eltérnek a későbbiekre jellemzőektől. A kerámiaanyag jelentős részét (64%) a durva, kézzel formázott, dák és germán jellegű kerámia teszi ki. Ezen kívül 9% arányban jelen volt a finomanyagú, feketés, kézzel formázott kerámia is, míg a fazekaskorongon készült finom, téglavörös 10%-ban, a hamuszürke pedig 17%-ban. Olyan jellegzetes formák 65. COCIŞ 2004, DABROWSKA 1992, GODLOWSKI Fig KUNOW 1998, , Abb PEŠKAŘ 1972, STANCIU MATEI 2004,

7 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN is előkerültek, amelyek továbbviszik a hagyományos dák anyagi kultúra termékeit (gyümölcsöstálak), ezen kívül előkerült több hombáredény töredék is. A markomann háborúk előtti időszakra való keltezést alátámasztja a Csengersima Petea/ Pete település horizontális kronológiája is, ahol az erősen profilált fibulával keltezett ház és a környező objektumok különálló csoportot alkotnak. A Barbarikumban előkerült lándzsahegyeket nem szokták kronológiai indikátornak tartani, megjegyezhetjük azonban, hogy a fibula kontextusával szomszédos objektumban 71 egy a Dácia Porolissensis katonai táboraiban előforduló A I 5 Gudea típushoz hasonló lándzsahegy került elő. Ezt a típust a Bologa/ Sebesvár, Bucium/ Vármező és Moigrad/ Mojgrád- Pomet-i táborokban közé keltezték. A Csengersima Petea/ Pete település szomszédságában Lazuri/ Lázáriban a Lubi tagban találtak egy erősen profilált fibulát (1. t./ 3.), mely azonban nem objektumból került elő. Emellett egy Almgren V 10-es sorozatú fibula (1. t./ 4.), típussal igazolhatjuk egy a markomann háborúk előtti lakóhorizont létezését, amelyiket a Przeworsk kultúra közegébe a B2 fázisba keltezhetünk 73. Egy nagyszerű analógiát találtak a Przeworsk kultúra krupicei temetőjének 157. sírjában Lengyelország északi részén, ezt a B2b fázisba sorolták 74. Az Almgren III.53. típusú fibula leletkontextusában (1. t./ 4, ) Zalău/ Zilah Bd. Mihai Viteazul településen a kerámiaanyag szinte teljesen romanizált jelleget mutat, hiányzik a fekete, finom, kézzel készített kerámia, a durva kategória is csupán 5 %. A korongolt kerámia hányada 95 %, a formák hasonlóak a rómaiakéhoz. A különbség ebben az esetben is megfigyelhető a későbbre keltezett kontextusokhoz (B2- C1, C1a) képest. A fibula kontextusához tartozó Przeworsk típusú csiholót Stanciu 75 Kokowski I.A.2.a. csoportjába sorolta. A típus kronológiai elemzése egy B2 fázisba sorolást 71. GINDELE ISTVÁNOVITS 2009, 482, Taf. 224, GUDEA 1994, 81, abb GODLOWSKI 1970, JASKANIS 2005, 179, Taf. XLIII, STANCIU MATEI 2004, 761. feltételez, de megemlít általánosan a C fázisba 76 keltezett példányokat is. A fent említett fibulák leletkörülményeinek elemzése alapján úgy véljük, hogy az általunk vizsgált területen e tárgyak a markomann háborúk előttire keltezhetőek. A római importok Dáciához való közelsége szerintünk egy a provinciában talált példányokéhoz közelebbi keltezést feltételezhet mint a távolabbi, a Kárpátoktól északra előkerült leletek. A keltezhető tárgyak mellett próbálkoztak a rétegelemzés módszerével is. A rétegelemzés kimutatta, hogy a Percicei/ Szilágyperecsen, Gout utca 764 szám alatt két településréteg is létezett, egy ben feltárt profilból tisztán kivehető több objektum rétegződése. Az alsó objektumot a szerző a II. század első felére keltezte a felsőt pedig a II. század utolsó harmadára, esetleg a III. század elejére 77. A régebbi objektum betöltéséből előkerült régészeti anyagot, a dák jellegű, kézzel formázott, ujjbenyomkodásos bordadísszel és plasztikus bütykökkel ellátott kerámia jellemzi, valamint a Przeworsk kultúrába tartozó kerámia hiánya. A kerámiaanyag kétharmada fazekaskorongon készült. Ha a markomann háborúk előttire keltezett régészeti kontextusokat összehasonlítjuk jelentős különbségeket vehetünk észre. A Szamos síkságán a La Tène tradíciót követő dák elemek éppúgy megjelennek a kézzel készített kerámia (csészék, szalagdísz, bütykök) mint a korongolt kerámia (gyümölcsöstál) szintjén. Ezek mellett germán elemek fedezhetőek fel a kézzel készített kerámia (finom, fekete kerámia, bikónikus edények) és a lakástípusok (a rövidebb oldalakon három-három cölöplyukas házak) között. A legkorábbi germán elemeket vizsgált területünkön már az I. századtól feltételeztek Moigrad/ Mojgrád Măgura Moigradului 78 dák településen. Úgy tartották, hogy ezek a buri törzshöz, Decebal szövetségeseihez köthetőek 79. Északnyugat-Romániához közeli területeken germán elemeket véltek felfedezni Mala Kopanya/ Kiskoppány Seredny 76. KOKOWSKI 1985, POP PRIPON CSOK 2004, CRIŞAN 1969, pl. LXXXVI POP 2006,

8 A CSÁSZÁRKORI ÉS KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI ANYAGI KULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ASPEKTUSAI ÉSZAKNYUGAT-ROMÁNIA TERÜLETÉN Grunok 80, Zemplin/ Zemplén (20, 23, 48, 50 sírok) és talán Kvakovce 81 temetőkben. Godlowski szerint a legkorábbi Kárpátoktól délre eső Przeworsk leleteket a Malaya Kopanya/ Kiskoppányban feltárt sír alapján a B1 fázisba keltezte és nem tartotta megalapozottnak hasonló leletek zempléni I. századba sorolását 82. Valószínűnek tartjuk, hogy a germán elemek beszivárgása e központi hatalom nélkül maradt területre a dák-római háborúk után tovább folytatódott, azonban ennek intenzitását nem hasonlíthatjuk a markomann haborúk korára tehető tömeges betelepüléssel. Legutóbb Stanciu feltételezte a germán buri törzs északnyugat-romániai jelenlétét a II. sz. első felében 83.. A Szamos síkságán található markomann háborúk előttire keltezhető leletkontextusok jellemzői a dáciai limes szomszédságában a Zilah-patak völgyében és a Szilágysomlyói-medencében a kutatás jelenlegi állása szerint hiányoznak. A legnagyobb különbség a provinciális jellegű kerámiában mutatható ki, mely dominál Zalău/ Zilah Bd. Mihai Viteazu 4a ház (szemcsés kerámia is) és nagyszámban megtalálható a Pericei/ Szilágyperecsen, Gout utcai (szemcsés kerámia nélkül) leletkontextusokban is. A Pericei/ Szilágyperecsen Gout utcai kontextusban a kézzel készült kerámia és a szürke korongolt kerámia a La Tène kori dák formákat követi, a germán jellegű kerámia viszont mindkét helyen hiányzik. A kutatás jelenlegi állása alapján egyelőre lehetetlen nagyobb léptékű elméletek kifejtése, anynyit azonban bizonyosan megállapíthatunk, hogy a limestől kb. 100 km távolságra fekvő Szamos-síkságon, a Zilah-patak völgyében vagy a Szilágysomlyóimedencében talált leletkontextusok közötti különbséget egy a markomann háborúk előtti, limes vonala mellett kifejtett fokozottabb római befolyással magyarázhatjuk. A Zalău/ Zilah Bd. Mihai Viteazu úti építkezési elemek (téglák, ácsszegek) alapján feltételezhetünk akár római jelenlétet is, azonban ennek katonai vagy gazdasági jellegét nem tudjuk 80. KOTIGOROSKO PROHNENKO CIUBOTĂ GINDELE MARTA 2004, OLĘDZKI 1999, GODLOWSKI 1993, STANCIU 1995, 172. meghatározni. Biztosabb keltezési elemek nélkül a korábban jelzett Zalău/ Zilah Dealu Lupului 84 lelőhelyen kutatott földtáborok vagy a Supuru de Sus/ Felsőszopor területén a Kraszna völgyét lezáró védmű 85 csak logikai alapon kapcsolódhatnak ehhez a jelenséghez. Római építkezési elemeket jeleztek Şimleul Silvaniei/ Szilágysomlyóról is, ahol ban 1-2 m mélységben római padlótéglákat találtak A markomann háborúk időszaka. A markomann háborúk kronológiai fázisának (B2/ C1) meghatározása elméletileg a közép-európai Barbaricum anyagi kultúrájában bekövetkező nagy változások feltételezéséből indult ki. Ezt a változást politikai okok idézték elő (de lehetséges, hogy éghajlati tényezők is), ami a gyakorlatban abból állt, hogy az emberek elhagyták lakóhelyeiket és új vidékekre költöztek, ami közvetve egyes területeken a népsűrűség csökkenésével, illetve növekedésével járt, de változások álltak be a társadalmi rétegek helyzetében is, voltak, akik a háborúban vagyont gyűjtöttek vagy elvesztették azt a társadalmi ranggal együtt 87. Minden bizonnyal a közép-európai térséghez hasonló változások megtörténtek Románia északnyugati vidékén is. Az írott források 88 népmozgásokat jeleznek a porolissumi limes előterében 89. A hasding vandálok Rhaos és Rhaptos vezetésével 170-ben anyagi javakért cserébe felajánlották Dácia határai melletti területek pacifikálását. Családjaikat római védelem alatt hagyták és megtámadták a kosztobókuszokat. Egy Dáciát célzó támadás után Sextus Cornelius Clemens segítségül hívta a lakringek törzsét, melyek leverték a vandálokat. Lássuk, melyek azok a régészeti leletek, amelyek kapcsolatba hozhatóak az írott forrásokban jelzett politikai eseményekkel. A Przeworsk kultúrához tartozó népesség masszív bevándorlását elsősorban a 84. MATEI POP 2004c. 85. MATEI GINDELE FETZER 1899; MATEI 1980, nr. 14, 242; POP 1997, nr , 464; MATEI STANCIU 2000, DOMANSKI 1992, RUSCU 2003, GUDEA 1994,

9 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN fegyveres, hamvasztásos sírok jelzik 90. Északnyugat- Románia területéről ilyeneket ismerünk Apa/ Apa 91, Boineşti/ Bujánháza 92, Badon/ Bádon Doaşte 93, Cehăluţ/ Magyarcsaholy 94, Zalău/ Zilah Dealul Lupului 95 és talán Crasna/ Kraszna 96 lelőhelyekről. A Bratovo/ Bátyu 97 lelőhelyen talált sírban a Przeworsk kultúrához köthető sírmellékletek voltak, viszont a halomépítés rítusa a Kárpáti Halomsíros kultúrához köthető. A Medieşu Aurit/ Aranyosmeggyes La Leşu 98 lelőhelyi temető publikálásáig nem tudhatjuk, hogy esetében csupán a Przeworsk kultúrához tartozó elemekről (fegyverek), vagy az erre a kultúrára jellemző teljes sírokról beszélhetünk. A markomann háborúk időszakában a településeken elkülöníthető egy, a korábbiaktól eltérő kerámia lelethorizont, ahol szinte csak a kézzel készített kerámia jelenik meg. Nyilvánvaló, hogy egy új népesség érkezhetett vizsgált területünkre, amelyik új kerámiaízlést hozott magával. Az új megtelepedés jellege változó lehet a különböző földrajzi mikrorégiókban. Sajnos pontosabb információink erről az időszakról csak a Szamos síkságáról és a Zilah-patak völgyéből vannak. A Szamos síkságán a Csengersima Petea/ Pete település 1752-es lakásának betöltéséből előkerült egy térdfibula, rugója kazettába foglalt, alsó vége kihegyezett (2. t./ 10.) 99. Hasonló fibulát találtak a markomann háborúk idejére keltezhető izai földből épített castrumnál 100. Dáciában hasonló fibulákat a II. század hetvenes éveire és a III. század első két évtizedére kelteznek 101. Egy másik Csengersima Petea/ Pete településen előkerült lelet, amely öszszefüggésbe hozható a horizonttal, egy aranyozott, 90. GODLOWSKI 1984, ; GODLOWSKI 1992a, 65-66; GODLOWSKI 1993, VENDE 1909, 411; HAMPEL 1896, VENDE 1909, 411; KOVÁCS MATEI STANCIU 2000, nr. 9 (14), LAZIN MATEI POP ANDRAŞ BĂCUEŢ CRIŞAN MATEI 1986, KOTIGOROSKO DUMITRAŞCU BADER 1967a; HOREDT 1973, 91-98; DUMITRAŞCU 1993, nr ; MATEI STANCIU 2000, 65-67, nr. 89 (162). 99. GINDELE ISTVÁNOVITS 2009, 461, Taff. 203, RAJTÁR 1992, abb.15, COCIŞ 2004, 95. filigrános függő a 294-es objektumból (2. t./ 11.), melyet Istvánovits az észak-európai analógiák alapján a B2-C1 időrendi korszakba keltezett 102. Megfigyelhetjük, hogy hasonlóan a markomann háborúk előtti időszakhoz képest a fémleletek nem biztosítanak szorosabb időrendi meghatározást, azonban ehhez segítséget jelenthetnek a leletkontextusok. A települések objektumainak keltezésében fontos szerepet játszhatnak a sírokban előkerülő fegyvertípusok. A Ginalski E típusú sarkantyú 103, melyet Zalău/ Zilahon a Mihai Viteazu sugárút os számú házának 4-es lakóházánál (2. t./ 2.) találtak 104 általában az 1-es horizonthoz tartozó fegyveres sírok leleteiben fordul elő a Przeworsk kultúrában, de szórványosan feltűnik a 2-es horizontban is 105, a B2-C1a fázisba keltezték, nagyobb nyomatékkal inkább a B2-es fázisba. A sarkantyú kontextusában a korongolt kerámia dominál, nagyon sok tál pecsételt díszítésű (2. t./ 4-6, 8.), a jellegzetes, Przeworsk kultúrába tartozó kerámia csak kis mennyiségben jelenik meg. Egy másik sarkantyú, ugyanez a típus, kontextus nélküli környezetből származik, Zalău/ Zilahon a Mihai Viteazu sugárúton találták (2. t./ 1.), hasonló a helyzet a Medieşu Aurit/ Aranyosmeggyesen a Şuculeu lelőhelyen talált sarkantyúval (2. t./ 9.) is 106. Ginalski D sarkantyút 107. Pericei/ Szilágyperecsenyben a Gouţ utca 767 szám alatt fedeztek fel 108, sajnos kontextus nélkül. A markomann háborúk időszakára keltezett kerámia kontextusok között bizonyos különbségeket figyelhetünk meg. A Szamos síkságán, kb. 100 km-re a limestől a Csengersima Petea/ Pete lelőhelyen talált leletkontextusok egy masszív Przeworsk kultúrához tartozó bevándorlást jeleznek (2. t./ ), a Zilah-patak teraszain, a limes szomszédságában Zalău/ Zilah Bd. Mihai Viteazu , a 4. ház leletanyagában kevés a germán elem, viszont dominál a provinciális jellegű kerámia. E jelenség a 102. ISTVÁNOVITS 2004, 224, fig GINALSKI MATEI STANCIU 2000, 525, Pl. 344, GODLOWSKI 1970, pl. XXII MATEI STANCIU 2000, 525, Pl. 344, 1-2, GINALSKI ARDELEANU 2009, 67, fig

10 A CSÁSZÁRKORI ÉS KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI ANYAGI KULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ASPEKTUSAI ÉSZAKNYUGAT-ROMÁNIA TERÜLETÉN Przeworsk kulúra előrenyomulásában Dácia irányában feltételezhető fázisbeli különbséggel magyarázható, mivel a terület benépesítése északnyugat felől délkeleti irányban történt. Részletesebb információt ezzel kapcsolatban a Zalău/ Zilah Dealul Lupului 109 területen feltárt temető feldolgozása szolgáltathat, azonban nem zárhatjuk ki, hogy az új területen az első temetkezések valamivel korábbra keltezhetőek, mint az első lakások felhagyásai. 3. A markomann háborúk utáni és a pecsételt kerámia általános elterjedése közötti időszak A markomann háborúk idején bevándorló népcsoportok és a helyi lakosság anyagi kultúrájának egymásra hatása és a római provinciális befolyás valószínűleg még jó ideig kutatási tárgy marad. Ebben a folyamatban minden bizonnyal a mikrorégiók közötti kisebb-nagyobb különbségeket figyelhetünk majd meg. Kronológiai szempontból a markomann háborúk utáni időszak meghatározásában fontos szerepük van az ún. szarmata típusú fibuláknak, melyek a közép-európai Barbarikumban széles körben elterjedtek voltak a C1a és ritkábban a C1b fázisokban 110. Dáciában ezek a fibulák a limes északi és nyugati castrumaiban jelennek meg és a markomann háborúk utáni rétegekből kerülnek elő. Használatuk megszűnik a III. évszázad első felét követően 111. Románia északnyugati vidékén a szarmata típusú fibulák változatos formájúak. Egyik változata egyenes törzsű, felső végén nagy gombban végződik (3. t./ 2.), a Csengersima Petea/ Pete település 1647-es objetumában találták 112. Egy másik, hasonló fibula, egyenes törzzsel de gomb nélkül (3. t./ 3.) Bocşa/ Oláhbaksán került elő a La pietriş nevű lelőhelyen 113, egy pedig Berea/ Bere falu (3. t./ 4.) határában 114. Más típusúak a hajlított ívű fibulák. Az általunk ta MATEI POP ANDRAŞ BĂCUEŢ CRIŞAN MACZYNSKA 1998, COCIŞ 2004, GINDELE ISTVÁNOVITS 2009, 470, Taff. 212, STANCIU MATEI 2004, 773, Pl. V NÉMETI GINDELE 1997, 663, pl.1, 3. nulmányozott térségben került elő Doh/ Doh a La Izvoare (3. t./ 1.) és Berveni/ Börvely Insula Cetăţii / Vársziget (3. t./ 6.) lelőhelyeken ilyen gombos fejű fibula 115. Sajnos ezek a leletek nem voltak kerámia mellett, ezért nem tudjuk őket beilleszteni a település-fejlődési fázisokba. A Csengersima Petea/ Pete telep anyagában a különböző, a kerámiagyártáshoz köthető technológiai csoportok szerint több fejlődési fázist különböztethetünk meg a markomann háborúk és a bepecsételt kerámia széleskörű elterjedése közötti időszakban. Csengersima Petea/ Pete 2b kerámia fejlődési fázis (4. t./ 1-11.). Jellemzői a markomann háborúk időszakához köthető formák továbbélése és a korongolt kerámia nagyszámú megjelenése. Megjelennek új korongolt formák, csökken a tárolóedények aránya és a bikónikus, korábban kizárólag kézzel készített edényeket elkezdik korongolni. Ezek kivétel nélkül szürkék vagy fekete agyagbevonatosak, utánozzák a kézzel készített előzményeket. Csengersima Petea/ Pete 2a kerámia fejlődési fázis (4. t./ ). Jellemzői a 2a fázishoz hasonlító kontextusok, azonban a kézzel formált finom, fekete kerámia csak szórványosan jelenik meg. Csökken a kézzel készített durva kerámia aránya, azonban e technológiai csoportban új, korábban nem ismert formák is megjelennek. Csengersima Petea/Pete 3 és 4 kerámia fejlődési fázisai (4. t./ ) tulajdonképpen átmenetet képeznek a pecsételt kerámia általános használata irányába. Ezekben a fejlődési fázisokban a korongolt kerámia domináns a leletkontextusokban. A 4 fázisban elszórtan megjelenik a korongolt, szemcsés kerámia is. A fent említett kerámia-fejlődési fázisok kronológiai behatárolásában segít a Csengersima Petea/ Pete telep 169-es objektumában talált sarkantyú (3. t./ 5.), mely erősen korrodálódott, de azért le tudjuk írni: szárai rövidek, tűje profilált, feltehetően eredetileg kampója is volt, a Godlowski tipológia VI csoportjába sorolható 116. Egy hasonló 115. MATEI STANCIU 2000, 518, pl. 337, GODLOWSKI 1970, 9, fig. 2. h. 214

11 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN sarkantyút találtak Bratovo/ Bátyun 117, úgy 30 kmre Csengersima Petea/Petétől. Ezt is a Godlowski VI-es csoportba sorolták 118. Ez a típusú sarkantyú a Przeworsk kultúra harcos sírjainak 2a horizontjába jelenik meg és a II. évszázad végére keltezték 119. A sarkantyú mellett megemlíthetjük a 381- es objektumban talált aláhajtott lábú fibulát (3. t./ 8.), mely a Ioniţă I. típushoz tartozik, és a Marosszentanna-Csernyahov kultúra területén a C1b- C2 fázisba kelteződik 120. A csengersima-petei 169-es és 381-es objektumok a telep kerámia fejlődésének a 2b fázisához tartoznak, mely kronológiai szempontból a C1a és részben a C1b-C2 fázisokhoz köthető. Véleményünk szerint a Csengersima Petea/ Pete település 2a- 2b- 3-4 kerámia fejlődési fázisait nem különíthetjük el teljesen kronológiai szempontból. Valószínű, hogy egyes, különböző fejlődési fázisokhoz tartozó objektumok egyidejűek is lehetnek, azonban megállapíthatjuk, hogy a 2a és 4 fázisok közötti fejlődésnek minden bizonnyal van kronológiai vetülete is. A dák és germán jellegű anyagi kultúra egymásrahatása és keveredése változó lehet a különböző földrajzi mikrozónákban, nagymértében függ a markomann háborúk előtti népsűrűségtől és attól, hogy az újonnan érkezők milyen mértékben szállták meg a területet. A Szamos síkságán, a Csengersima Petea/ Pete telep esetében az újonnan érkezők a korábbi objektumok közvetlen közelében telepedtek meg, tulajdonképpen ugyanazon helyen alapítva településüket. A markomann háborúk előtt a telepet, egymástól kisebb távolságra levő házak és kapcsolódó melléképületek alkották, de ipari tevékenység is folyt, melyet régészeti szempontból vassalak és kovácsfogó jelez. A markomann háborúk időszakától kezdődően megfigyelhetünk egy bizonyos településstruktúrát is, a házakat egy sorban építették, a régészetileg cölöplyuk sorokként megfigyelhető melléképületek ezek mellett helyezkedtek el KOTIGOROSKO 1988, 10, fig KOBALY 1998, GODLOWSKI 1992b, IONIŢĂ 1992, 78. Az objektumok betöltésében talált vassalak az ipari tevékenység folytatását jelzi. Figyelembe véve az ipari tevékenységet, az objektumok nagy számát és a Szamossal párhuzamos közlekedési útvonal közelségét, megállapíthatjuk, hogy a Csengersima Petea/ Pete település gazdasági központ szerepet játszhatott egy bizonyos földrajzi mikrorégióban. E gazdasági mikrorégió kiterjedését a markomann háborúk és a bepecsételt kerámia elterjedése közötti időszakban a kutatás jelenlegi állása alapján nem tudjuk megállapítani. A dák és germán jellegű anyagi műveltség egymásrahatásának és keveredésének Szamos síksági kutatásában alapvető a Medieşu Aurit/ Aranyosmeggyes Şuculeu 121 területen történő kerámiagyártás tanulmányozása. A kutatás jelenlegi állása a tároló edények gyártására való szakosodást és a bepecsételt kerámia gyártásának hiányát jelzi. Az eddigi kutatások az 1960-as évek technikai adottságainak megfelelően lettek közölve, azonban így is megfigyelhető a dák jellegű kerámia dominanciája. A markomann háborúk és a bepecsételt kerámia általános elterjedése közötti időszakról további információink a limes szomszédságából a Zilah-patak völgyéből vannak. Egy aláhajtott lábú, Almgren VI. 162 típusú vasfibula segítségével a C1a fázisba keltezték a Hereclean/ Haraklány Dâmbul Iazului 122 telep egy objektumát. A kerámia kontextusban szinte kizárólagosak a kézzel készített darabok, jellegük pedig megegyezik a Csengersima Petea/ Pete telep markomann háborús kerámia kontextusaival. A Zilah-patak völgyében egyelőre hiányzik egy nagy felületű településkutatás, mely alapján belső fejlődési fázisokat különböztethetnénk meg. Hiányában csak több egymáshoz közel eső település ásatási anyagát hasonlíthatjuk össze. A Hereclean/ Haraklány Dâmbul Iazului telepével szinte megegyező a Panic Uroikert telep leletanyaga. Ebben az esetben is szinte csak kézzel készített kerámiát találtak, de nagy számban megjelennek a Przeworsk kultúrára jellemző formák is DUMITRAŞCU BADER 1967a STANCIU MATEI 2004, 761, 774, pl. VI

12 A CSÁSZÁRKORI ÉS KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI ANYAGI KULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ASPEKTUSAI ÉSZAKNYUGAT-ROMÁNIA TERÜLETÉN A legnagyobb felületű feltárás a Zilah-patak völgyében a Zalău/ Zilah Bd. Mihai Viteazu területen folyt, ahol a becsült 2 hektáros településből kb. 1 hektárt tártak fel 123. A leletek alapján feltehetően több fejlődési fázissal is számolhatunk a markomann háborúkat követő időszakokban. Tisztán megkülönböztethetünk egy, a bepecsételt kerámia széleskörű felhasználásához és helyi gyártásához köthető fejlődési fázist. A markomann háborúk és a pecsételt díszű kerámia fázisa közé sorolhatjuk a 6-os, 7-es objektumokat és az 1998-ban feltárt épületet. Ezek betöltésében megjelenik a Przeworsk kultúrára jellemző kerámia, de emellett számos korongolt töredék is. A kerámia kontextusok teljesen más képet mutatnak, mint a Hereclean/ Haraklány Dâmbul Iazului-i vagy a Panic/ Szilágypanit Uroikertben találtak és nem köthetők az markomann háborúk körül újonnan érkezett népesség szinte kizárólag kézzel készített kerámiát tartalmazó leletkontextusaihoz. A kutatás jelenlegi állapotában még nem tudjuk megállapítani a több fejlődési fázissal is rendelkező Zalău/ Zilah Bd. Mihai Viteazu és a szomszédos, egyfázisú, kizárólag a Przeworsk kultúra népességének bevándorlását tükröző Hereclean/ Haraklány Dâmbul Iazului şi Panic/ Szilágypanit Uroikert telepek kapcsolatát. Figyelembe véve az utóbbiakra jellemző leletkontextusok hiányát a Zalău/ Zilah Bd. Mihai Viteazu telepen feltételezhetünk egy időszakos település megszűnést. A magyarázatot a limes melletti maromann háborúk miatt kialakult zavaros politikai és valószínűleg demográfiai változásokban kell keresnünk. Megállapíthatjuk, hogy a markomann háborúk utáni időszakban a települések szintjén nagymértékű változások következtek be főleg az anyagi kultúrában (itt elsősorban a kerámiára gondolunk), melyek egyben meghatározzák ezek fejlődési fázisait, de nem felelnek meg a C1a, C1b, C2 időrendi besorolásnak. Valószínű, hogy nagyobb regionális különbségekkel számolhatunk a települések fejlődésében, de általánosan megállapíthatjuk, hogy a markomann háborúk idejére keltezhető leletkontextusok jellemzői részben folytatódnak a 123. MATEI STANCIU 2000, 86. C1a kronológiai fázisban is. A dák és germán jellegű anyagi kultúrák egymásra hatása és keveredése részben a C1a és részben a C1b kronológiai fázisokban következett be. Természetesen ez tovább folytatódott a bepecsételt kerámia általános elterjedésének az idején is, azonban ez a barbarikumi kerámia elrómaiasodása miatt már sokkal nehezebben követhető. 4. A bepecsételt kerámia széleskörű elterjedése a Barbarikumban. Északnyugat-Románia területén talán a leglátványosabb császárkori leletkategória a kerámia területén a bepecsételt kerámia. A gyártási technológia Dáciából származik, nagy valószínűséggel Porolissumból. A Barbaricumban tömegesen gyártották és általánosan jelen van a kerámia leletkontextusokban, azonban elterjedésének kronológiájáról és a technológiai átvitel jellegzetességeiről a mai napig keveset tudunk. Csengersima Petea/ Pete település fejlődésében a bepecsételt kerámia elterjedése és gyártása határozza meg az 5-ik fázist. Ha elemezzük az ehhez a fázishoz tartozó objektumokban vagy a műhelyekben előkerült kerámia leletkörülményeit, megállapíthatjuk, hogy a bepecsételt kerámia csak egy részét képezi a Dácia felől érkező technológiai átvitelnek. Összehasonlítva a formákat és a technológiai jellegzetességeket a korábbi fázisokkal, széleskörű romanizálódást állapíthatunk meg a korongolt kerámia terén. A tálak mellett megváltoznak a korsók és a tárolóedények formái és a szemcsés fazekak szinte teljesen átveszik a kézzel készült durva főzőkerámia szerepét. A római mintára készült tálak (5. t./ 3-14.) mellett észrevehetőek helyi formák is (5. t./ ), melyeket ugyancsak pecsételéssel díszítettek. Kis mértékben megjelenik a horizontális, simított, sávos díszítés, mely a későbbiekben átveszi majd a pecsételés szerepét. Annak ellenére, hogy nagyon sok bepecsételt kerámia lelőhelyet ismerünk, a barbaricumi gyártás időrendi besorolása még csak kevés jól keltezhető elemre támaszkodhat. A jobban keltezhető leletek alapján megfigyelhetünk egy időbeli különbséget a 216

13 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN limes melletti és a távolabbi gyártás között. Egy a B2-C1a fázisra 124, keltezett Ginalski E 125 típusú sarkantyú Zalău/ Zilah Bd. Mihai Viteazu házból 126 bepecsételt kerámiás kontextusban, jelezhet egy rövid ideig tartó gyártást a markomann háborúk környékén a limes szomszédságában. A háborús események minden bizonnyal megszakították ezt a tevékenységet. A bepecsételt kerámia széleskörű gyártása a Felső-Tisza vízrajzi medencéjében a C1b-C2 kronológiai fázisokban kezdődött. Egyik legfontosabb keltező elem a Szamos síkságáról, Culciu Mare/ Nagykolcs Bogilaz telepről (S2B2 lakás) (5. t./ 1.), bepecsételt kerámiás kontextusból származó ezüstfibula. Luxus jellegét a nemesfém használata és az egyszerűbb példányokétól eltérő nagyobb méret adja, ezekhez sorolhatjuk még a filigrános díszítést, a két tűtartót áttörő csövecskét, valamint a fejet áttörő hármas huzalt. Úgy gondoljuk, hogy ez egy luxus variánsa a magasított, keresztcsövekkel áttört tűtartójú fibuláknak. A legszembetűnőbb különbség a la Culciu Mare/ Nagykolcs és a Leuna Haßleben horizont fibulái között az előbbi ornamentikájának mássága, viszont általánosságban ehhez a horizonthoz sorolható és a C1b- C2 fázis időszakára keltezethető. Északnyugat-Románia területén a bepecsételt kerámia kronológiai besorolásához segítséget jelenthetnek az Almgren VI.158 típusú, egytagú, aláhajtott lábú fibulák, melyeket a Przeworsk kultúra területén a II. sz. és az V. sz. közepe közé kelteztek 127. Egy a C1a fázistól a D1 fázisig való keltezést feltételeztek az Északnyugat-Romániával szomszédos Kárpátalja területére 128. Pannóniában a III. századtól volt használatban 129. Véleményünk szerint ez a típus az általunk vizsgált területen túlnyomó részben a C1b-C2- C3 fázisokban jelenik meg a településeken, bepecsételt kerámiás kontextusokban, így a Csengersima Petea/Pete 635-ös objetumában 130 ( GODLOWSKI 1970, pl. XXII GINALSKI MATEI STANCIU 2000, 525, Pl. 344, SZYDŁOWSKI 1979, 27.Ł 128. VAKULENKO 1998, VADAY , GINDELE ISTVÁNOVITS 2009, 335, Taff. 77, 3. t./ 2.), és minden valószínűség szerint a Lazuri/ Lázári Lubi tag valamint a Satu Mare/ Szatmárnémeti Fermele 2-4 (farmok) lelőhelyeken. A bepecsételt kerámia gyártásának végét valahol a C3 és D1 fázisok fordulópontjánál kell keresnünk. A D1 fázisba keltezték a Culciu Mare/ Nagykolcs Zöldmező-i telepet, ahol megjelenik egy csökevényesedett bepecsételt kerámia hasonlóan a máramarosi Mesteacăn/ Kisnyíres vagy Észak-Biharból a Suplacu de Barcău/ Berettyószéplak Lapiş I példányokhoz 131. Szinte bizonyosan D1 fázist jelző facettált korsókkal egyazon kontextusból ismerünk bepecsételt edényeket az általunk vizsgált területtel szomszédos Beregi síkságról, Luzankáról 132. Figyelembe kell vennünk, hogy nem minden földrajzi mikrozónában szűnhetett meg egyidőben a bepecsételt kerámia gyártása és nem kizárható az sem, hogy egyes példányok későbbi, másodlagos helyzetben kerülnek elő, vagy relikviaként jelennek meg. 5. A bepecsételt kerámia gyártását követő időszak. A Szamos-síkságon szinte kizárólag korongolt kerámiát tartalmazó, bepecsételt kerámia nélküli leletkontextusokat Apa/ Apa Moşia Brazilor (6. t./ 1-10.), Bolda/ Alsóboldád La spini (6. t./ ) és Csengersima Petea/ Pete település 6-ik fejlődési fázisából ismerünk (6. t./ ). E településekben talált kerámiaformák hasonlóak és fő vonásuk a bepecsételt kerámiát jellemző időszak formáinak folytatása. A bepecsételt díszítést helyettesíti a horizontális, sávos, simított díszítőelem, előtérbe kerül a téglaszínű/ barnás színárnyalat, azonban a formák nagy része nem változik. A tárolóedények és szemcsés fazekak formakincse nem változik, megjelenik néhány új elem a korsók között (kiöntőcső Apa/ Apa Moşia Brazilor (6. t./ 1.). Csengersima Pete településen a 6-ik fázis folytatódik ugyanazon a felületen, itt feltételezhető a folytonosság. A Bolda/ Alsóboldád La spini telep esetében viszont nem vizsgálható e kérdés, mert kis méretű feltárásról van szó és a mikrorégió sem ismert. Apa/ Apa Moşia 131. STANCIU 2008, KOTIGOROSKO 1995, 329, fig.120, 1,

14 A CSÁSZÁRKORI ÉS KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI ANYAGI KULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ASPEKTUSAI ÉSZAKNYUGAT-ROMÁNIA TERÜLETÉN Brazilor telep a Szamos régi árterének a teraszán (ma Seinel-patak terasza) alakult ki, ahol több császárkori telepet is ismerünk, azonban ezek még ásatással sem kutatottak, ezért egymáshoz való viszonyuk még nem tisztázható. Figyelembe véve, hogy a fent említett települések anyagából nem ismerünk jól keltezhető leleteket, ezek kronológiai besorolása még kérdéses. A D1 fázist jelezheti egy kiöntőcsöves korsótöredék Apa/ Apa Moşia Brazilor lelőhelyről (6. t./ 9.) 133. Az anyagi kultúrában fellépő változást a Szamos síkságon a Lazuri/ Lázári Râtul lui Béla/ Bélarét (7. t./ 1-10.), településen észlelhettük, ahol a formáknak csak kis hányada követi a korábbiakat és teljesen új alakzatok is megjelennek. Egy részük kapcsolatba hozható a Marosszentanna Csernyahov kultúrával (facetált korsók), mások a Kárpátok irányából jövő északi befolyást tükröznek (behúzott peremű, hullámvonalas tárolóedények, szemcsés tálak, bikónikus tálak). Egy új bevándorlási hullámot a Kárpátoktól északról déli irányba a császárkor végén és a népvándorláskor elején már többször feltételezett K. Pieta 134. Az ún. északi csoport keretén belül meghatározóak a Post-Przeworsk Gutentag/ Dobrodzien típusú és Post- Cerneahov elemek 135. Véleményünk szerint a Lazuri/ Lázári Râtul lui Bela/ Bélarét telep és ezek a folyamatok között kapcsolat feltételezhető és számolhatunk a késői Przeworsk elemek Északnyugat-Románia területét is magába foglaló Erdély északi és északnyugati területeire való kiterjedésével 136. Egy mindeddig kevésbé tanulmányozott problematika Északnyugat-Románai területén a szarmata jellegű anyagi kultúra. A csontvázas sírok vagy a feltehetően ezekhez köthető leletek az Ér völgyébe és a Nyírség keleti peremére csoportosulnak. (2. térkép) Minden bizonnyal ezek egy része a szarmatákhoz köthető 137. A települések közül a Pişcolt/ Piskolt Lutărie 138 kutatását említhetjük. A kerámia leletek alapján (7. t./ ) úgy tűnik, hogy egyetlen fejlődési fázissal számolhatunk, melyet egy háromszög alakú fogólapos csontfésű (6. t./ 11.) a IV. sz. végére- V. sz. elejére keltez 139. Az analógiák alapján a Sanislău/ Szaniszló Ciumeşti/ Csomaköz Berea/ Bere környékén talált császárkori leletanyagot a Kárpát medence szarmata anyagi kultúrájához köthetjük. Részletes kutatások hiányában a leletanyag kronológiája még nem meghatározható, azonban megállapíthatjuk, hogy a IV. sz. második felére- V. sz. elejére keltezhető formák uralják. A Pişcolt/ Piskolt Lutărie településsel 140 nagy hasonlóságot mutat a Ciumeşti/ Csomaköz Malomháta lelőhelyen feltárt lakás, a padlóba ásott tárolóveremmel és a benne talált leletanyaggal VADAY 1994, PIETA 1999, 188; PIETA 2002, 75; PIETA 2008, PIETA 2008, OPREANU 2007, GINDELE NÉMETI GINDELE MEDGYESI PINTYE GINDELE

15 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN IRODALOMJEGYZÉK ANDRZEJOWSKI, Jacek 1992 Strongly Profiled Brooches with Triangular Foot in the Roman Provinces and Barbaricum. Probleme der relativen und absoluten Chronologie ab Latènezeit bis zum Frühmittelalter. Szerk.: Godłowski, K.-Madyda-Legutko, R ARDELEANU, Marius 2009 Pintenii germanici din Barbaricum (sec. II-III. P. Chr.). Germanische Sporen aus Barbaricum (II.- III. Jahrhundert n. Chr.). Crisia XXXIX BADER, Tiberiu Descoperiri de terra sigillata în teritoriile situate la nord- vest de provincia Dacia romană. Zur Verbreitung der sigillaten im Nordwesten Siebenbürgens. Sargetia Contribuţii la cunoaşterea oraşului Satu Mare. Descoperiri arheologice. I. Beiträge zur Kenntnis der Geschichte der Stadt Sathmar. I. Studii şi Comunicări Epoca bronzului în nord- vestul României. Die Bronzezeit in Nordwestsiebenbürgen. Bucureşti Săpături arheologice din judeţul Satu Mare (partea I). Die arhäologischen Grabungen im Kreis Satu Mare. Studii şi Comunicări BADER, Tiberiu LAZIN, Gheorghe 1980 Mărturii arheologice din judeţul Satu Mare. Satu Mare BALAGURI, Eduárd KOTIGOROSKO, Vjacseszlav 1976 Rabotia Zakarpatsoi novostroenoi expedicnii. Arheologiceskie Otkritia BĂCUEŢ, Crişan D. BĂCUEŢ, Crişan S. BEJINARIU, Ioan POP, Horea MATEI, Alexandru 2009 Cercetări arheologice preventive pe traseul şoselei ocolitoare a municipiului Zalău. Zalău BĂCUEŢ, Crişan S Bocşa, com. Bocşa, jud. Sălaj. Punct: Pietriş. Cronica. nr BĂCUEŢ, Crişan D. MATEI, Alexandru POP, Horea, BĂCUEŢ, Crişan S. STANCIU, Ioan 2000 Panic, com. Hereclean, jud. Sălaj. Punct: Baza DROMET SA. Cronica. nr BĂCUEŢ CRIŞAN, Dan BĂCUEŢ CRIŞAN, Sanda 2007 Panic, com. Hereclean, jud. Sălaj. Punct: ISCIP, proprietatea Itall Bloc. Cronica. nr BĂCUEŢ CRIŞAN, Dan MATEI, Alexandru ARDELEANU, Marius 2007a Panic, com. Hereclean, jud. Sălaj. Punct: ISCIP, proprietatea Saroni. Cronica. nr BĂCUEŢ, Crişan D. MATEI, Alexandru ARDELEANU, Marius 2007b Panic, com. Hereclean, jud. Sălaj, Punct: ISCIP, proprietatea Teodor Cronica. nr BEJINARIU, Ioan BĂCUEŢ CRIŞAN, Sanda POP, Horea BĂCUEŢ CRIŞAN, Dan MATEI, Alexandru ANDRAŞ, Magyari 2003 Porţ, com. Marca, jud. Sălaj. Punct: Corău. Cronica nr. 148 BEJINARIU, Ioan 1999 Cehei-Misig, jud. Sălaj. Cronica. nr BEM, Cătălin MOLDOVEANU, Katia VASILE, Mihai OANŢĂ MARGHITU, Sorin FRONESCU, Irina FLOREA, Mihai BĂLĂŞESCU, Alexandru HAITĂ, Constantin RADU, Valentin DUMITRU, Ion 2004 Margine, com. Abram, jud. Bihor Punct: Natu. Cronica. nr

16 A CSÁSZÁRKORI ÉS KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI ANYAGI KULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ASPEKTUSAI ÉSZAKNYUGAT-ROMÁNIA TERÜLETÉN BÓNA István 1961 Az újhartyáni germán lovassír. Das germanische Reitergrab von Újhartyán. ArchÉrt BULZAN, Sorin 2010 Date preliminare privind habitatul în aşezarea din epoca romană de la Margine Valea Tăniei la Ţarină, judeţul Bihor. Some Preliminary Data Regarding the Habitation in the Roman Period Settlement from Margine, Valea Tăniei la Ţarină Iind- IIIrd Century a. d., Bihor County. Crisia XL BULZAN, Sorin CIORBA, Alexandru 2007 Şimian, com. Şimian, jud. Bihor, Punct: Groapa cu lut (Sárgaföldes gödör). Cronica. nr CRIŞAN, Ion Horaţiu 1969 Ceramica daco- getică. Cu privare specială la Transilvania. Die dako- getische Keramik mit besonderer Berücksichtigung Siebenbürgens. Bucureşti COCIŞ, Sorin 1995 Strongly Prifiled Brooches with Trapezium Form Foot in the Roman Province of Dacia. EphemNap V Fibulele din Dacia romană. The brooches from roman Dacia. Cluj- Napoca COMŞA, Eugen KACSÓ, Carol 1973 Rezultatele sondajelor din complexul neolitic de la Oarţa de Sus, jud. Maramureş (1970). Materiale CRIŞAN, Ioan MARTA, Doru LAKATOS, Attila ROMÁT, Sándor SZABÓ, Erika HÁGÓ, Nándor 2004 Margine, com. Abram, jud. Bihor, Punct: Poini (Sinica. Cronica. Nr DABROWSKA, Teresa 1992 Die späten kräftig profiliierten Fiebeln (Almgren Typ 84 in Polen. Probleme der relativen und absoluten Chronologie ab Latènezeit bis zum Frühmittelalter. Szerk.: Godłowski, K., Madyda Legutko, R DOMANSKI, G Die Frage des Zeithorizonts der Markomannenkriege in Barbaricum. Probleme der relativen und absoluten Chronologie ab Latènezeit bis zum Frühmittelalter. Szerk.: Godłowski, K., Madyda Legutko, R DÖRNER, Egon 1971 Dacii şi sarmaţii din secolele II- III e. n. În vestul României. Daken und Sarmaten in Westen Rumäniens während des 2-3 Jahrhunderts. Apulum IX DUMITRAŞCU, Sever 1969 Săpăturile de la Unimăt. Archäologische Ausgrabungen in Unimăt. Studii şi Comunicări O locuinţă descoperită în staţiunea arheologică Şuculeu de la Medieşu Aurit. In der archäologischen Beobachungstelle Şuculeu bei Medieşu Aurit wurde eine Wohnung entdeckt. Apulum Ceramica românească descoperită în Crişana (sec. VIII-XI). Rumanian ceramics discovered in Crişana (VIII- XI cent.). Crisia Raport asupra cercetărilor arheologice de la Mişca (jud. Bihor). Materiale Podoabe şi piese de îmbrăcăminte din mileniul I. Ornaments, parures et piéces d habits du Ier millénaire n. é. Crisia

17 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 1993 Dacia apuseană ( Teritoriul dacilor liberi din vestul şi nord-vestul Romăniei din vremea Daciei romane). Oradea 1997a Omnis Barbaria. ActaMP b Ceramic discovered in the west of Roman Dacia (centuries II- IV. A.D.). Vase ceramice din secolele II-IV p. Chr. Descoperite la vest de provincia Dacia. ActaMP Medieşu Aurit, jud. Satu Mare. Cronica. nr Medieşu Aurit, jud. Satu Mare. Cronica Medieşu Aurit, jud. Satu Mare. Cronica Dacia vestică şi nord- vestică (sec. II- IV), Istoria Românilor II. Szerk.: Protase, Dumitru- Suceaveanu, Al. Bucureşti DUMITRAŞCU, Sever BADER. Tiberiu 1967a Aşezarea dacilor liberi de la Medieşu Aurit. Die Siedlung der freien Daker von Medieşul Aurit. Satu Mare 1967b Aşezarea dacică de la Medieşu Aurit. ActaMN DUMITRAŞCU, Sever BULZAN, Sorin 2006 Valea Tăniei- La Ţarină (Autostrada Transilvania, Km. 19, , 400). Cronica. nr DUMITRAŞCU, Sever BULZAN, Sorin GOMAN, Lucian ARDELEAN, Laura SFRENGEU, Florin GOMAN, Mihaela 2004 Margine, com. Abram, jud. Bihor, Punct: Valea Tăniei (Autostrada Borş-Braşov, km ). Cronica. nr FILIP, Cristian 2008 Ceramica ştampilată de la Porolissum. Die gestempelte Keramik von Porolissum. Cluj Napoca FETZER, János 1899 Szilágysági leletekről. ArchÉrt GABLER, Dénes VADAY, Andrea 1986 Terra Sigillata im Barbaricum zwischen Pannonien und Dazien. FontesArchHung. Budapest GINALSKI, Jerzy 1991 Ostrogoi kablakowe kultury przeworskiej. Klasyfikacja typologicza/ Bügelsporen der Przeworsk- Kultur. Eine Typologische Klassifikation. Przeglad Arch GINDELE, Robert 2001 Berveni, com. Berveni, jud. Satu Mare, Punct: Holmoş II, Cronica. nr Berveni, com. Berveni, jud. Satu Mare, Punct: Holmoş II, Cronica. nr Săpături arheologice în aşezarea din epoca romană de la Supuru de Sus-Togul lui Cosmi. Archaeological diggins in the roman epoch site from Supru de Sus-Togul lui Cosmi. ActaMP Aşezarea din epoca romană de la Tăşnad- Sere. Поселения римськой епохи з Тишнад-Сере Relaţii româno- ucrainiene. Istorie şi contemporaneitate II. Szerk.: Ciubotă, V.-Nicoră, T.- Veghes, M.-Horvat L a Descoperiri arheologice din epoca romană şi prima epocă a migraţilor din zona Sanislău-Ciumeşti- Berea. Archaeological finds from the Roman period and the Early migration period in the area of Sanislău- Ciumeşti- Berea. Studii şi Comunicări Seria Arheologie 25/ b Pottery from the Sarmatian funerary finds from the West and North-West of Romania. Carpatica

18 A CSÁSZÁRKORI ÉS KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI ANYAGI KULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ASPEKTUSAI ÉSZAKNYUGAT-ROMÁNIA TERÜLETÉN 2010 Die Entwicklung der kaiserzeitlichen Siedlungen im Barbaricum im nordwestlichen Gebiet Rumäniens. Satu Mare GINDELE, Robert ISTVÁNOVITS, Eszter 2009 Die römerzeitliche Siedlung von Csengersima- Petea. Satu Mare GINDELE, Robert MARTA, Liviu ASTALOŞ, Ciprian KADAS, Zoltán 2003 Urziceni, com. Urziceni, jud. Satu Mare. Punct: Vamă. Cronica. nr GODLOWSKI, Kazimierz 1970 The Cronology of the Late Roman and Early Migration Periods in Central Europe. Prace Archeologiczne 11. Krakow 1984 Superiores Barbari und die Markomannenkriege im lichte archäologischer Quellen. SlovArch a Germanische Wanderungen im 3. Jh. v. Chr. 6. Jh. n. Chr. und ihre Widerspiegelung in den historischen und archäologischen Quellen. Peregrinatio Gothica III. Oslo b Die Chronologie der jüngeren und späten Kaiserzeit in den Gebieten südlich der Sudeten und Karpaten. Probleme der relativen und absoluten Chronologie ab Latènezeit bis zum Frühmittelalter. Szerk.: Godłowski, K., Madyda- Legutko, R Die Barbaren nördlich der Westkarpaten und Karpatenbecken-Einwanderungen, politische und militarische Kontakte. Specimina Nova GUDEA, Nicolae 1994 Dacia Porolissensis în timpul razboaielor marcomanice. Dacia Porolissensis in der Zeit der Markomannen-Kriege. ActaMP HAMPEL János 1896 A Nemzeti Múzeum Régiségtárának gyarapodása. ArchÉrt XVI HARHOIU, Radu 1998 Die frühe Völkerwanderungszeit in Rumänien. ArchRom. Bucureşti HOREDT, Kurt 1973 Archaologische Deutungen. 3. Zur Deutung der Siedlung und des Gräberfeldes von Medieşul Aurit, jud. Satu Mare. Apulum IERCOŞAN, Neţa Săpăturile arheologice din judeţul Satu Mare ( ). Le fouilles archéologiques de département de Satu Mare ( ). Studii şi Comunicări Satu Mare IERCOŞAN, Neţa BADER, Tiberiu 1999 Aşezarea eneolitică de la Homorodul de Sus (judeţul Satu Mare). Relaţii româno-ucrainiene, istorie şi contemporaneitate/romanian-ukranian Relations, Historz and Present. Szerk.: Ciubota, V.- Marina, V IGNAT, Doinea BULZAN, Sorin 1997 Roman imperial period discoveries in the middle basin of Barcău river. Descoperiri de epoca romană în bazinul mijlociu al râului Barcău. ActaMP IGNAT, Doinea LAKATOS Attila FAZECAŞ, Gruia 2002 Suplacu de Barcău, com. Suplacu de Barcău, jud. Bihor. Punct: Corău IV. Cronica. nr IONIŢĂ, Ion 1992 Die Fibeln mit umgeshlagenem Fuss in der Sântana de Mureş-Cerneahov Kultur. Peregrinatio Gothica III. Oslo

19 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN ISTVÁNOVITS, Eszter 2004 Settlements of the Imperial Age in the Upper Tisza Region. Studijné Zvesti AÚ SAV IUGA, Georgeta Maria 1979 Raport preliminar privind cercetarea arheologică de la Mesteacăn (judeţul Maramureş). Materiale Raport preliminar privind cercetarea arheologică de la Mesteacăn, (judeţul Maramureş). Materiale JASKANIS, Jan 2005 Krupice. Ein Gräberfeld der Przeworsk-und Wielbark-Kultur in Ostpolen. Monumenta Archaeologica Barbarica X. Warszawa KACSÓ, Carol POP, Dan STANCIU, Ioan 2000 Lăpuşel, com. Recea, jud. Maramureş. Punct: Ciurgău. Cronica. nr KOBÁLY, József 1998 A Przeworsk kultúrához tartozó sírleletek a Kárpátalján. Römerzeitliche Waffen bestattungen in der Karpatoukraine und die Barbarenangriffe auf den Limes. NyJAMÉ KOKOWSKI, Andrzej 1985 Die Feuerstahlwerzeuge der Przeworsk- Kultur. Memoires Archeologiques. Lublin KOTIGOROSKO, Vjaceslav 1976 Iccledovanie pamiatikov v zakarpatie. Arheologiceskie Otkritia 1976 goda III. századi harcos sirja Bátyu (Bratovo) határában. Grab eines Kriegers aus dem 3. Jhs. der Gemarkung von Bratovo. NyJAMÉ XXI- XXIII Antichităţile dacice din zona Tisei superioare. Thraco- Dacica XII Ţinuturile Tisei Superioare în veacurile III î.e.n.-iv e.n. Bucureşti 1998 Kurgany pozderimskogo vremeni vozle s. Lazur Satu- Marskogo nezda Rumynii. Starozitnosti Verhn ogo Potissja ta sumiznih regioniv. Carpatica KOTIGOROSKO, Vjaceslav PROHNENKO, Igor CIUBOTĂ, Viorel GINDELE, Robert MARTA, Liviu 2004 Necropola aşezării fortificate de la Malaia Kopania. The Necropolis of Malaia Kopania Fortified Settlement. Studii şi Comunicări 17-21/I KOVÁCS, Sándor Jegyzetek a Bélavárhegyi leletekről. Aufzeichnungen über die Fundstücke aus Béla- Várhegy. NyJAMÉ KUNOW, Jürgen 1998 Die Hauptserie der Augenfibeln: Gruppe III, Fig Jahre Fibelformen nach Oscar Almgren. Internationale Arbeitstagung mai 1997 Kleinmachnow, Land Brandenburg. Szerk: Kunow, J. Forschungen zur Archäologie im Land Brandenburg 5. Wünsdorf LAKÓ, Eva 1980 Raport preliminar privind săpăturile de salvare executate în anii ActaMP LAZAROVICI, Gheorghe MAXIM, Zoia ROTEA, Mihai IGNAT, Doina VRÂNCEAN, Paul TATAR, Árpád 2002 Suplacu de Barcău, com. Suplacu de Barcău, jud. Bihor. Punct: Corău ob. 3. Cronica. nr

20 A CSÁSZÁRKORI ÉS KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI ANYAGI KULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ASPEKTUSAI ÉSZAKNYUGAT-ROMÁNIA TERÜLETÉN LAZIN, Gheorghe 1975 Cercetări arheologice în sudul judeţului Satu Mare (zona Tăşnad). I. Des recherses archéologiques au midi du département Satu Mare (zona Tăşnad). Studii şi Comunicări Cuptoare dacice de ars ceramică din sec. II-IV e.n. descoperite la Satu Mare. Dakische Keramikbrenneröfen aus dem III- IV. Jahrhundert unserer Zeit, die im Satu Mare entdeckt wurden. Studii şi Comunicări a Ceramica ştampilată din secolele III- IV e. n. descoperită în nord- vestul României. Stempelkeramik aus dem III.- IV. Jahrhundert unserer Zeit in Nord- Westen Rumäniens entdeckt. Studii şi Comunicări b Două piese de metal din sec. VIII- IX descoperite în localitatea Lazuri- jud. Satu Mare. Zwei Gegenstände aus Metal, aus dem VII.- IX. Jahrhundert- in der Ortschaft Lauri- Kreis Satu Mareentdeckt. Studii şi Comunicări Un mormânt din secolul III. e.n. descoperit la Cehăluţ (jud. Satu Mare). Ein in Cehăluţ (Kreis Satu Mare) entdecktes Grab aus dem. 3. Jh. u. Z. ActaMP O categorie aparte a ceramicii din sec. III-IV d.h. descoperită în nord-vestul României. Une categorie a part de la ceramique du III-IV siecle ap. Ch. decouvertes au nord-quest de la Roumanie. Revista Bistriţei IX LAZIN, Gheorghe NÉMETI, János 1972 Descoperiri dacie în sec. II- IV e. n. în zona Careiului. Dakische Funde aus dem II-IV Jahrhundert in der zone von Carei. Crisia LAZIN, Gheorghe CIONCA, Aneta Noi descoperiri dacice din judeţul Satu Mare. Nouveles découvertes daces dans le département Satu Mare. Studii şi Comunicări LAZIN, Gheorghe CIARNĂU, Gheorghe Monede antice din judeţul Satu Mare. La monnaie antique au département de Satu Mare. Studii şi Comunicări LAZIN, Gheorghe IERCOŞAN, Neţa 1999 Mădăras, com. Ardud. jud. Satu Mare. Cronica nr pl. I-II MACZYNSKA, Magdalena 1998 Die sogenannte sarmatischen Fibeln in Mittel- und Osteuropa. Kontakt- Kooperation- Konflikt. Germanen und Sarmaten zwischen dem 1. und dem 4. Jahrhundert nach Christus. Szerk: von Carnap- Bornheim, C. Marburg MARTA, Liviu GINDELE, Robert Săpăturile de salvare de la Apa (jud. Satu Mare ) Moşia Brazilor. Raport preliminar. Rescue Excavations from Apa- (Satu Mare county) Moşia Brazilor. (Preliminary Report). Studii si Comunicări MATEI, Alexandru 1979 Repertoriul de aşezări şi descoperiri aparţinând secolelor IV- IX e. n. pe teritoriul judeţului Sălaj. Verzeichnis der Siedlungen und Funde aus dem Jh. im Kreis Sălaj. ActaMP Repertoriul aşezărilor aparţinând dacilor liberi (sec. II-IV e. n.) descoperite pe teritoriul judeţului Sălaj. Verzeichnis der in Kreis Sălaj entdeckten Siedlungen der freier Daker (2-4 Jh.). ActaMP