A Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

Átírás

1 A Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium HÁZIRENDJE Készítette: Pogonyi-Simon Edit intézményvezető Hatálybalépés időpontja: október 21.

2 2 Bevezető rendelkezések A házirend az intézmény diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az intézmény munkarendjét. Betartása és betartatása intézményünk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A házirendet az intézmény igazgatója készíti el, a nevelőtestület fogadja el, a diákönkormányzat, az intézményi tanács és a szülői szervezet véleményezi. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Ezen házirend a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, az évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, a 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, a évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról, az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra vonatkozóan tartalmaz magatartási szabályokat, de ezeket a házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más intézményi dolgozóknak is alkalmazniuk kell. Az osztályfőnökök/csoportnevelők minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a házirend szövegét, és megismertetni őket a benne foglalt szabályokkal. A szülő joga, hogy megismerje az intézmény házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Az intézmény adatai neve: Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium székhelye: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy M. út 13. (Iskola) tagintézménye: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy út (Kollégium) alapító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

3 3 A házirend részei 1. Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium iskolai intézményegységének házirendje 2. Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium kollégiumi tagintézményének házirendje

4 4 1. rész A Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium iskolai intézményegység HÁZIRENDJE Készítette: Pogonyi-Simon Edit intézményvezető Hatálybalépés időpontja: október 21. Mellékletek: 1. sz. melléklet: Csengetési rend 2. sz. melléklet: Az évközi vizsgák követelményei tantárgyanként, képzési típusonként

5 5 Az iskola nagyobb tanulóközössége A tanulók nagyobb közössége a tanulói létszám 25 %-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételét. A tanulókat érintő, az iskola életével kapcsolatos fontos döntésekről a faliújságra kihelyezett tájékoztatók alapján minden diák értesülhet. Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkör létrehozásáról az iskola igazgatóját írásban kötelesek értesíteni. Az iskola igazgatója csak akkor tilthatja meg a diákkör létrehozását, ha az jogellenes célra irányul. A diákkör létrehozását minimum 25 tanuló (informatika esetén 18 fő) kezdeményezheti, amely kulturális, tantárgyi és sport célra irányulhat. Minden diákkört csak pedagógus vezethet. A diákkör működéséhez az igazgató a működéshez szükséges helyiséget biztosítja. A tanuló jogai Jogok és kötelességek Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba, kedvezményes étkezés), az iskolai könyvtárat használja, tanulószobai ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, az őt érintő tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön, részt vegyen tanulmányi versenyeken, legfeljebb csak napi 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon, előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez, kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja, szervezze az iskola közéletét, működtesse annak tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását, és ezek munkájában részt vegyen, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, tanulmányi szerződést kössön, szabadidejében munkát vállalhasson,

6 6 egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járjon (kulturális, tömegsport, sportverseny). A tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskolai közösségek az életüket érintő bármely kérdésekben a diákönkormányzat által érvényesíthetik jogaikat. Az iskolai diákönkormányzat megválasztása tanévenként, osztályonként történik. A házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösséget érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Az iskolába beiratkozott tanulók a jogaikat a beiratkozás időpontjától kezdve gyakorolhatják. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A tanuló kötelessége, hogy: betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait, ne sértse emberi méltóságukat, jogaikat, segítse rászoruló tanulótársait, részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, az iskolai könyvtárat a könyvtárban kifüggesztett Könyvtárhasználati Szabályzat szabályainak megfelelően használja, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: a csendet, a rendet, a fegyelmet, a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) hozza magával, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, működjön közre a rendezvények előkészítésében, lezárásában. védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás, a tiltólistán nem szereplő kábító hatású szerek, stb., a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak

7 7 vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, az időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg. Egyéb előírások Az iskola területére az oktatást szolgáló eszközöket szabad behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló saját felelősségére hozhat magával. Tanítási órára mobiltelefont, illetve minden olyan eszközt, amely hangi és képi rögzítésre alkalmas, a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos, kivéve, ha az órát tartó pedagógus azt engedélyezi. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett iskolai rendezvényeken szeszesitalt, továbbá a szervezetre káros élvezeti cikkeket árusítani, fogyasztani tilos. Tilos az iskolában mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert vagy fegyvernek minősülő eszközt. Pedagógus elleni erőszak A büntető törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. (1) 12. i) bekezdése alapján a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott közfeladatot ellátó személynek minősül. A Btk paragrafusa szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el (annak jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetve emiatt bántalmazza). A felvételi eljárással kapcsolatos szabályozás A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, illetve akinek sajátos helyzete (pl.: testvére idejár) azt indokolja. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 40 (3) bekezdés). A tantárgyválasztás szabályai Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyakat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az igazgatóval, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja

8 8 választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolhatja. Az iskola munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület, a szülői szervezet és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 5:30 órától este 20:20 óráig tart nyitva. A tanulók a tanítási időn kívül csak az intézmény hivatalos nyitvatartási idejében, a szervezett foglalkozáson (szakkör, tömegsport, stb.) való részvétel miatt tartózkodhatnak az épületekben vagy az intézmény udvarán. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. A hivatali munkaidő munkanapokon 7:00 órától 15:25-ig, pénteken 13:20-ig tart. Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézmény vezetője vagy helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Reggel a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, délután a vezető távozása után a foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Ha az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a munkaközösség-vezetők jogosultak. A tanítás 7:30-kor kezdődik, a felnőttoktatás pedig 14:40-kor. Minden diák a tanítás kezdete előtt 10 perccel korábban érkezzék meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben, vagy a szaktantermek előtt fegyelmezetten várja tanárát. Óraközi szünetek Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, esetleg a tantermekben (kivételek a szaktantermek, a tornatermek), jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak. Az iskola területét tanítási idő alatt nem hagyhatják el, csak osztályfőnöki engedéllyel, illetve ha a következő tanítási órájuk nem az iskola épületében van (pl. a kollégiumban). A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban a tanulók csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak. A folyosókon, a lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, ami veszélyezteti testi épségüket, vagy rongálást okozhat. Tűz- ill. bombariadó esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival a tűz- és balesetvédelmi oktatás keretein belül. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon a szünetekben intézhetik, tanáraikat a tanári szobából kihívhatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyetteseit azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, de a tanítást semmilyen formában nem zavarhatják meg. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható a diák.

9 9 A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend (1. számú melléklet) határozza meg. A tanítási órák a délelőtti képzésben az 1-9. tanórában tartandók. Az iskola tanulóinak étkezését az iskola épületében található konyha és az ebédlő biztosítja. Az ebédidő 12:30-tól 14:30-ig tart. Általános működési szabályok A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk: de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása a tanév végéig kötelező. Év közben kimaradni csak a szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. A tanulószobai foglalkozásokon való részvételre is ezek a szabályok vonatkoznak. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: énekkar, felzárkóztató foglalkozások, tehetségfejlesztő foglalkozások, továbbtanulásra felkészítő foglalkozások, vizsgára való felkészülést segítő foglalkozások, szakkörök, önképzőkörök, tömegsport foglalkozások, Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások: versenyek és bajnokságok, tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások, kulturális intézmények (múzeum, színház, mozi) látogatása, klubfoglalkozások, tanfolyamok. Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az ebédlő rendjére és tisztaságára. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. A tankönyvrendelés eljárásrendje A tankönyvrendelés szabályait a 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet határozza meg. Az iskolai tankönyvrendelés rendszere meghatározza az ingyenes tankönyvellátásra, valamint a normatív támogatásra jogosultak körét, melyet az iskola minden évben az előírt határidőig felmér. A támogatásra való jogosultság igazolását jogszabály határozza meg. A felmérés eredményéről az iskola tájékoztatja a nevelőtestületet, az intézményi tanácsot, a szülői szervezetet, a

10 10 diákönkormányzatot és a fenntartót. Az iskola az ingyenes tankönyvet a tanuló rendelkezésére bocsátja, illetve megvásárlásához az állami normatíva terhére támogatást nyújt az arra jogosult tanulóknak. Az ingyenes tankönyv az iskola tulajdona, a megvásárolt tankönyv pedig a tanulóé. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a munkafüzetek kivételével az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásba veszi. Ezeket a tanuló tanév végén megkímélt állapotban köteles visszaszolgáltatni, rongálás vagy elvesztés esetén a pótlásáról köteles gondoskodni. A belépő, új osztályok igényének bejelentése a tanuló felvételéről szóló tájékoztatóval együtt történik. Ebben meghatározott határidővel kérjük a támogatásra vonatkozó igény bejelentését, beiratkozáskor pedig a jogosultság igazolását. A normatív kedvezményre való jogosultságot, valamint az ehhez szükséges igazolások bemutatását jogszabály határozza meg. A tankönyvrendelés eljárásrendje a következő: tantárgyanként és osztályonként történik a tankönyvek kiválasztása és beírása a tankönyvfelelősök által kiadott tankönyvrendelési jegyzékbe. Ennek összeállítására a jegyzék kiadásától számítva legalább két hét áll rendelkezésre. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt a szülői szervezet a tankönyvek tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik, a tankönyvjegyzéket a DÖK is véleményezi. A szülőknek a tankönyvlista ismeretében lehetőségük van nyilatkozni azokról a tankönyvekről, amelyek iskolai megrendelését nem kérik, mert más módon kívánják beszerezni. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartó egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy a tanévenkénti a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, b) a pedagógus-kézikönyv rendelésének, a tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30. c) a pótrendelés határideje szeptember 5. A tankönyveket a szülők illetve a tanulók az első tanítási héten a befizetést igazoló csekk bemutatásával vehetik át. Étkezési díj, térítési díj és tandíj befizetésének, visszafizetésének rendje Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hónap előre meghatározott napjain kell az iskolában vagy a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központban (TIK) fizetni, a TIK által meghatározott időpontokban. A TIK az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a tanuló részére azt visszafizeti, ha az étkezést a tanuló legkésőbb az étkezést megelőző napon 12 óráig az élelmezési ügyintézőnél lemondja. A térítési díjjal, tandíjjal összefüggő kedvezményekre való jogosultság iránti igényt írásban kell benyújtani az iskola igazgatójának. A 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 36. (4) bekezdése alapján a fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az intézmény vezetője dönt a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

11 11 Térítési díjat kell fizetni: a) a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlése miatt. (ebben az esetben a kollégiumi ellátás és a kollégiumi szolgáltatások is térítési díj kötelesek igénybevételük esetén). b) a független vizsga esetén, c) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája esetén, d) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga esetén, e) vendégtanulói jogviszony, kivéve a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatti jogviszony esetén. A térítési díjat a fenntartó által meghatározottak szerint a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. Tandíjat kell fizetni: a) a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészüléskor, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is, b) tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal való megismétlésekor. Félévi és év végi átlagok, a magatartás és szorgalom jegyek kivételével. 5,00 - kitűnő 4,50 4,99 jeles 3,50 4,49 jó 2,50 3,49 közepes 2,49 gyenge A félévi és az év végi osztályzatok megállapításához tantárgyanként legalább 3 3 érdemjegy szükséges. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját maga testi épségét, egészségét; óvja társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő az iskolai védő-óvó ismereteket; betartsa és igyekezzen társaival is betartatni a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt vagy balesetet észlel;

12 12 azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült; megismerje az iskola épületének kiürítési tervét és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. A tanuló részére - egészségi állapotuk ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva mindennap iskolaorvosi és védőnői rendelést biztosítunk. Minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tartunk, amelynek során felhívjuk a tanulók figyelmét a veszélyforrások kiküszöbölésére. Ennek megtörténtét a tanulók aláírásukkal igazolják. A tájékoztatón jelen nem lévő tanulók számára az előírások ismertetése pótlólag történik. A tanulók kötelesek betartani az egyes szaktantermekre vonatkozóan meghatározott, ott közzétett működési szabályokat, a baleset- és munkavédelmi tájékoztatóban meghatározott biztonsági szabályokat. A pedagógusok a saját maguk készítette oktatási eszközöket az igazgató engedélyével vihetik be a tanítási órákra. Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag és fegyelmileg felelős. A ruhatári szekrények használatára vonatkozó szabályok Ahol ruhatári szekrények vannak, azokat az osztályok beosztása szerint kell használni, s vagyonvédelmi okokból állandóan zárva kell tartani. A szekrények rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek. Az osztályfőnök, illetve az igazgató megbízottja jogosult a szekrényrend illetve a rendeltetésszerű használat ellenőrzésére a szekrényt használó diák jelenlétében. A szekrények pótkulcsai a portán, az erre rendszeresített szekrényben vannak elhelyezve. Ellenőrző könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. A viselkedésre és a ruházatra vonatkozó szabályok A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban

13 13 hagyhatják el. A tantermet átrendező osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) visszaállítani az eredeti állapotot. Az iskola területén, közvetlen környékén és az iskolai programokon tilos szemetelni. A diákoknak visszafogottan kell kezelniük magánéleti kapcsolataikat. Diáktársaikat, tanáraikat és az iskola életét intim jelenetekkel nem zavarhatják meg. A tanulók megjelenése legyen tiszta és ápolt, viselkedésük pedig udvarias és kulturált. Az iskola területén és az iskolai programokon minden diák igazítsa öltözködését az igényes társadalmi normákhoz. Ünnepélyeken a lányoknak sötét szoknya, vagy nadrág és matrózblúz, míg a fiúknak sötét öltöny, fehér ing, nyakkendő a megfelelő öltözék. A közvélemény által iskolánkról alkotott képet befolyásolja, alakítja valamennyi diákunk iskolán kívüli viselkedése is. Felelősek vagyunk egymásért, a közösségünk megítéléséért, ezért az iskolán kívül is, mindenkitől az intézményi magatartási normák szerinti viselkedést várjuk el. A hetesek kötelességei A két hetes feladatát megosztva teljesíti. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szivacs, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kulturált környezetet. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. Ha a tanár nem érkezik meg az órára, akkor becsengetés után 10 perccel jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár távollétét. Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el. Távozáskor lekapcsolják a világítást. Az utolsó óra után bezárják az ablakot. Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. Késés A késés az órára való becsengetés utáni beérkezést jelenti. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után érkezik a tanterembe, későnek számít. A szaktanár köteles a naplóban az erre fenntartott helyen bejegyezni, hogy hány percet késett. A percek összeadódnak, 45 perc késés után adható 1 igazolt vagy igazolatlan óra. A tanuló késés miatt nem zárható ki a tanítási óráról. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Csak az ellenőrző könyvbe bejegyzett orvosi és egyéb igazolás érvényes, de csak abban az esetben, ha azt a szülő is aláírta. A szülői aláírás nélküli orvosi igazolásokat az osztályfőnök nem fogadja el! Tartós gyógykezelés alatt álló tanuló köteles az orvosi igazolást (hasonlóképpen szülői aláírással ellátva) kéthetente az osztályfőnökének eljuttatni, ellenkező esetben a hiányzásai igazolatlan mulasztásnak fognak minősülni! A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az iskolát. Azt, hogy a tanuló egészséges, az orvosnak kell igazolnia. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. A mulasztás igazolható, ha: a tanuló a szülő írásbeli kérelmére az ellenőrző könyvben előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra; a tanév során a szülő 3 napot kérhet ilyen módon (a szülő előzetes

14 14 bejelentési kötelezettséggel tartozik) a 3 napot meghaladó előre látható hiányzáshoz írásbeli kérelemre az igazgató engedélye szükséges; a tanuló beteg volt, és azt megfelelően igazolta; a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A 18. életévét betöltött, már nem tanköteles tanuló hiányzásának önmaga által történő igazolása csak az előzetes engedélykérés alapján történő, indokolt egyéni vagy családi ok esetében fogadható el. Minden más esetben a 18. életévüket még be nem töltött tanköteles tanulókra vonatkozó igazolási szabályokat kell alkalmazni. Más intézménytől, sportegyesülettől érkező kikérő esetén az igazgató vagy valamelyik igazgatóhelyettes előzetesen dönt a távolmaradás engedélyezéséről. Erről az osztályfőnök tájékoztatást kap az iskolatitkártól. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán (a félév végi hiányzás esetében legkésőbb a félév utolsó tanítási napján). A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Ha a tanuló a tanítási napot az iskolában megkezdte, az intézményből csak az osztályfőnök, vagy az intézmény valamelyik vezetőjének tudtával és engedélyével távozhat. (Az iskola a szülőt tájékoztatja abban az esetben, ha a gyermekét betegség vagy rosszullét miatt hazaengedte.) Nem fogadható el utólagos igazolás (orvosi sem!) azokra az órákra, melyek úgy keletkeztek, hogy a tanuló a tanítási napot az iskolában megkezdte, de az adott órákról az osztályfőnök, vagy az intézmény valamelyik vezetőjének tudta és engedélye nélkül távolmaradt. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolt és igazolatlan mulasztásokról és azok jogkövetkezményeiről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a évi CLXXXVII. szakképzési törvény és a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény rendelkezik. Az igazolatlan mulasztások következményei tanköteles tanuló esetében: - A tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor az iskola értesíti a szülőt. - Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével - a gyermekjóléti szolgálatot, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot - Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az iskola tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot (gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot), valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot óra igazolatlan mulasztás elérésekor az iskola igazgatója értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. Nem tanköteles tanuló esetén, ha a tanuló igazolatlan mulasztása eléri a 10 órát, az iskola igazgatója értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, (a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetében a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot) és a szülőt. Ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása eléri a 20 órát, az iskola ismételten értesíti a szülőt. 30 tanítási óránál több igazolatlan hiányzás viszont a nem tanköteles tanulónál a jogviszony megszűnését vonja maga után.

15 15 A mulasztások következményei az osztályozás szempontjából: - Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, vagy szakképzési évfolyamon az egész évre előírt elméleti órák 20 százalékát és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási évben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanév végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Az osztályozóvizsga letétele akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett a jogszabályban előírt értesítési kötelezettségének. - Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati óraszám 20 százalékát, és van igazolatlan mulasztása, (az érdemjegyek számától függetlenül) a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. A felsorolt következmények mellett az igazolatlan hiányzás fegyelmező intézkedést von maga után, amelyet a magatartásjegynek is tükröznie kell: 3 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés, és a magatartás értékelése: jó lehet 8 óra esetén osztályfőnöki intés, és a magatartás értékelése: változó lehet 10 órát meghaladóan a szakképző évfolyamokon a tanulmányi ösztöndíj folyósítása megszüntetésre kerül 12 óra esetén igazgatói intés, és a magatartás értékelése: rossz lehet 20 óra esetén tantestületi megrovás, és a magatartás értékelése: rossz lehet. Testnevelésórán csak sportfelszerelésben vehet részt a tanuló. Aki felszerelés nélkül jelenik meg, tanévenként legfeljebb két alkalommal következmények nélkül felmentést kaphat a tanórai munka alól. Minden további felszereléshiány fegyelmező intézkedést von maga után (szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés és intés, majd igazgatói figyelmeztetés és intés). Amennyiben a fegyelmező intézkedések nem járnak eredménnyel, a tanuló ellen fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a tanuló munkaruha nélkül jelenik meg a gyakorlati foglalkozáson. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. Azt a tanulót, aki a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola hírnevének, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái: szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés igazgatói figyelmeztetés szaktanári intés osztályfőnöki intés igazgatói intés

16 16 Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az arra jogosult nevelő dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és a szülő tudomására hozni, valamint az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A tanulók fegyelmi ügyeiben a nevelőtestület dönt. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e) f) pontokban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról az indok megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A dohányzás büntetése Az intézmény egész területén mindenki számára tilos a dohányzás. A tiltott dohányzás esetén: első esetben osztályfőnöki írásbeli intés, második esetben igazgatói írásbeli intés, ismétlődés esetén fegyelmi eljárás indítható ellene.

17 17 A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályozás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. (A tanulmányi jegyekre, magatartásjegyekre és szorgalmi jegyekre vonatkozó szabályok pedagógiai programunk megfelelő fejezetében találhatóak.) Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munkát általában tanévenként egyszer jutalmazzuk. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái: osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, igazgatói dicséret: ha a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt, tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján, tanév végén adható. A jutalmak formái: könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél, Eötvös-érem. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: közösségi munka, kiemelkedő tanulmányi eredmény, példamutató szorgalom, versenyeken, pályázatokon való eredményes tevékenység, kiemelkedő sporttevékenység. Hivatalos ügyek intézésének rendje 1. A tanulók rendkívüli eseteket kivéve minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. 2. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt az osztályfőnök véleményét meghallgatva. 3. A tanulók a titkárságot a szokásos napi ügyek intézése céljából kereshetik fel.

18 18 Záró rendelkezések A házirend nyilvános, bárki számára hozzáférhető. A házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül.

19 19 A Házirend legitimációja A Házirendet az iskolai diákönkormányzat a október 20. napján megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Tiszaújváros, október 20. Tóth Annamária sk. az iskolai diákönkormányzat vezetője A Házirendet a Szülői Szervezet a október 20. napján megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Tiszaújváros, október 20. Baráthné Éliás Tünde sk. a Szülői Szervezet elnöke A Házirendet az Intézményi Tanács a október 20. napján megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Tiszaújváros, október 20. Kissné Ignáth Tünde sk. az Intézményi Tanács elnöke A Házirendet a nevelőtestület a október 20-án tartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta. Tiszaújváros, október 20. Pogonyi-Simon Edit sk. intézményvezető A házirend hatálybalépésének időpontja: október 21. Pogonyi-Simon Edit sk. intézményvezető

20 CSENGETÉSI REND 1.sz. melléklet Óra Becsengetés Kicsengetés A felnőttoktatás csengetési rendje Óra Becsengetés Kicsengetés

21 2. sz. melléklet A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le: osztályozó vizsga különbözeti vizsga javítóvizsga A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, félévkor vagy év végén nincs meg a Pedagógiai Programban meghatározott 3 3 érdemjegye tantárgyanként, amennyiben a hiányzásainak száma ezt nem zárja ki. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett beszámoltató vizsga is. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsga letételére az igazgató jelöl ki vizsgaidőszakot az augusztus 15-étől augusztus 31- éig terjedő időszakban. Osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző 3 hónapon belül kell vizsgaidőszakot kijelölni. Osztályozó vizsga a tanítási év során bármikor szervezhető. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottságban legalább 2 olyan pedagógusnak lennie kell, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb 17 óráig tarthat. 21

22 Egy vizsganapon egy vizsgázó tanuló legfeljebb 3 írásbeli vizsgát tehet. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább 10, legfeljebb 30 perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által értékelhetően kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott lapon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tollal kell elkészíteni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló kérésére, az igazgató engedélye alapján az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehessen, vagy a szóbeli vizsgát írásban tehesse le. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére 30 percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az első pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait az igazgató határozatba foglalja. Egy tanulónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. Minden tanulónak tantárgyanként az idegen nyelvek kivételével - legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a tanuló jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Idegen nyelvek esetében nincs felkészülési idő. A feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. 22

23 A tanulók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a tanulónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a tanuló a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A tanuló a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a tanuló a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet egy alkalommal póttételt húzhat. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló kérésére, az igazgató engedélye alapján a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tehesse le, vagy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehessen. Ha a tanulónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A tanuló kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a tanuló a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a tanuló szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. 23

24 A tanulmányok alatti vizsgák tantárgyankénti követelményei Évközi vizsgák Magyar nyelv A vizsga típusa: A vizsga formája: írásbeli osztályozó/javító/különbözeti Feladattípusok: az adott tanév tananyagához kapcsolódó feladatlap Tartalmi követelmények: A vizsga időtartama: A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc Egyéb szabályok: Segédeszköz nem használható Értékelés: írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint 24

25 Évközi vizsgák Irodalom A vizsga típusa: A vizsga formája: Írásbeli, szóbeli osztályozó/javító/különbözeti Feladattípusok: Írásbeli: szövegalkotás- korosztályhoz szabottan három feladattípus közül választhat a vizsgázó, egyet kell kifejteni Szóbeli: a tanév anyagához kapcsolódó tételsor Tartalmi követelmények: A vizsga időtartama: A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Írásbeli: 60 perc szóbeli: 15 perc Egyéb szabályok: A magyar helyesírási szótár használata engedélyezett Értékelés: Írásbeli, szóbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint 25