ZÁRÓ SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Átírás

1 ZÁRÓ SZAKMAI BESZÁMOLÓ A projekt címe: A klímaváltozás okozta szélsőséges termőhelyek kiszámítható energetikai hasznosítása kiemelkedő hozamú hazai fafajok új fajtáival Nyilvántartási szám: KF /2007 Azonosító jele: SOSKLIMA Munkaszakasz száma: ZÁRÓ SZAKMAI BESZÁMOLÓ I-III. Beszámolási időszak kezdete: Beszámolási időszak vége: Támogatott szervezetek: 1. Silvanus Csoport Faiskolai Árutermelő és Forgalmazó Kft. (Konzorciumvezető) 2. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ 3. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar 4. Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. Projektvezető: Németh Jenő 1

2 TARTALOMJEGYZÉK SSz. Fejezetcím oldal I. Tartalomjegyzék 2 A projekt által elért eredmények tudományos, műszaki tartalmának bemutatása II. Költségterv és pénzfelhasználás alakulása a projekt megvalósítása során 30 III. Tájékoztatási beszámoló 32 IV. Az eredmények gazdasági és társadalmi hasznosíthatósága 40 V. A projekt monitoring mutatói 42 VI. A projektben résztvevő személyek száma, munkaidő ráfordítás 44 VII. Összefoglaló értékelés

3 I. A PROJEKT ÁLTAL ELÉRT EREDMÉNYEK TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TARTAL- MÁNAK BEMUTATÁSA 1. A meglévő eltérő termőhelyi viszonyokat képviselő kísérletek, géngyűjtemények újraértékelése a genotípus x termőhely kölcsönhatás vizsgálata, fajtaajánlások (F/1.1. F/2.3. F/1.5.) F/1.1. F/2.3. F/1.5. A már korábban létesített gyűjteményekből és archívumokból bevonandó genotípus x termőhely kölcsönhatás vizsgálata. Fajtajelöltek termesztésbe vonásának előkészítése Homoki nemesített nyár kísérletek kiértékelése, energetikai célra alkalmas genotípusok kiválasztási módszertana kialakítása, genotípusok (fajták) jellemzése, hasznosíthatóságuk meghatározása a termőhely x genotípus kölcsönhatás vizsgálata alapján. Értékelő és modell- kísérleti szoftverek algoritmusainak kidolgozása, tesztelése és alkalmazása. Tanulmány a gyűjteménynek felméréséről, a genotípusok kiválasztásáról. Minimum 25 kiválasztott genotípus. Fajtaajánlás aszállyal veszélyeztetett homoki termőhelyekre, bemutató mintaterület létesítése Kísérletértékelő szoftvercsomag. A fás szárú, többnyire erdészeti fajokra (fűz, nyár, akác) alapozott energetikai célú vizsgálatok a vizsgált növényanyag természetétől fogva hosszú időigényűek. Még a gyorsan növőnek ismert fajok esetében is legkevesebb éves vágásfordulóval (rotációval) kell számolni. Ezért a projekt végrehajtása során messzemenően támaszkodtunk a korábban létesített kísérletekre: a hajdúhadházi és helvéciai akác utódvizsgálatokra, az OMMI Üzemi Fajtakísérleti Hálózat homoki és kedvező vízellátású helyeken létesített kísérleteire (mintegy 35 kísérlet értékelése). A fajtakísérletek és az utódvizsgálatok értékelésére módszertant alakítottunk ki, felhasználva és összegezve az eddigi kísérletekben nyert tapasztalatokat. A síkvidéki termőhelyekre fajtánként értékelés készült. Kidolgoztuk a fiatalkori gyors növekedésre alapozott szelekció és kiválasztás módszerét, mely alapján magtermesztő ültetvény komponens jelöltek és a második generációs törzsfák kiválasztása történt Fiatalkori gyors növekedésre szelektált törzsfák értékelése és akác fajta fejlesztése utódvizsgálat módszerével Kapusi Imre nemesítési módszere az egyszerű szelekción alapszik. Alapgondolata eltérően az addig művelt idősebb korban és kifejezetten törzsminőségre végzett válogatással szemben a fiatalkori és nagy növekedési erélyre végzett kiválasztáson alapuló nemesítés és 1988 között az alföldi csemetekertekben nevelt évi több tízmillió csemete közül válogatott ki kiemelkedő növekedésűeket, melyeket kísérleti erdősítésekbe ültetett ki. A kiválasztott egyedek száma mintegy ötvenezer darab volt. Az erdősítések 8-12 éves korában törzsfákat jelölt ki, elsősorban kiemelkedő növekedésre, a környezetükben álló egyedekhez számszerűen bizonyított növekedési és hozamelőny alapján. A kiválasztott egyedek mindkét fő akác magtermesztési körzet a Duna-Tisza közi Pusztavacs és a Nyírségi Ófehértó-Baktalórántháza - magtermelő állományainak magonc utódait reprezentálják. Mindösszesen 125 törzsfa került kijelölésre és dokumentálásra, mint kiinduló nemesítői populáció. A kiválasztás alapelvét az ábra mutatja be. Még azonos végső hozamú egyedek esetében is többlet mutatható ki, ha sikerül megnyerni a fiatalkori gyors növésben rejlő előnyt kiaknázni az időtényezőt. Eltérő növekedés esetén a nyereség még nagyobb lehet. 3

4 ábra A fiatalkori gyors növekedésre alapozott akácnemesítés elvi megfontolásai Ennek megfelelően a kiválasztott 125 törzsfa 2 helyen utódvizsgálatba került: Hajdúhadházon 101, Helvécián 28 törzsfa törzsfa-utódnemzedék került kiültetésre. A Hajdúhadház (Bocskaikert) 6 és 10 éves, a Helvécia, 11 és 14 éves korában került felvételezésre. Összevetve a két eredménysort az alábbi megállapítást tehetjük: 1. A szelektált törzsfák utódnemzedékeinek hozama jelentősen kedvezőbb a magtermelő állományi kontrolnál. A hajdúhadházi utódvizsgálat esetében például 6 éves korban 28%, 10 éves korban 57% többlethozam mutatható ki. 2. Ezen belül növekedett a kiemelkedő hozamú utódnemzedékek aránya. A kísérlet korosodásával nőtt a magasabb teljesítményű csoportokba sorolható utódnemzedékek száma. 3. A két felvétel között jelentős változás következett be a teljesítmény rangsorban. Az eltelt négy év alatt egyes utódnemzedékek visszaestek, mások feltörtek, de szerencsére jelentős az egyenletesen magas szinten teljesítők száma. A magtermő klón összeállítás (plantázs) létesítésbe azokat a törzsfákat javasolható figyelembe venni és a további szelekciós tevékenység során komponensként hasznosítani, melyek két (vagy több) egymást követő utódvizsgálat teljesítményrangsorába mindkét alkalommal az első hely valamelyikén találhatók A két egymást követő utódvizsgálat adataiból kiemelve a kontrol magtermelő állományhoz viszonyított teljesítmény rangsorban az első helyezett törzsfa utódnemzedék adatait az alábbi táblázatot kapjuk eredményül: 4

5 ábra Magtermesztő ültetvény komponens törzsfák kiválasztása utódvizsgálattal (Hajdúhadház) Törzsfa 6 éves kori adat Törzsfa 10 éves kori adat utód- Tő Átlagfa MÁ kont- utód- Tő Átlagfa MÁ kont- Helyezés nemze- szám fatérfogat rolhoz nemze- szám fatérfogat rolhoz dék db m3 % dék db m3 % 1 KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , KA , Összesen nyolc olyan törzsfa utódnemzedéket találunk, amely a 101 felmért és értékelt utódvizsgálati elem közül mindkét felméréskor az első 20 hely valamelyikén helyezkedett el. Ezek rendre a KA044, KA095, KA020, KA080, KA002, KA118, KA029, KA092 számú törzsfák utódnemzedékei. Külön kiemelhetők a KA080, KA095, KA002 és KA118 számú törzsfák melyek midét esetben az első 10 helyezés valamelyikén teljesítettek. Ezen a kísérleti helyszínen három alkalommal volt felmérés, a legfontosabb alapadatokat (famagasság, átmérő és fatérfogat) az alábbi táblázat mutatja be. 5

6 ábra Magtermesztő ültetvény komponens törzsfák kiválasztása utódvizsgálattal (Helvécia) Törzsfa utód-nemzedék Átlagfa fatérfogata (m 3 ) 7 éves korban 11 éves korban 14 éves korban KA034 0,0581 0,2115 0,6140 KA042 0,0501 0,2462 0,5911 KA008 0,0448 0,2532 0,5527 KA030 0,0245 0,1287 0,5386 KA032 0,0260 0,1324 0,5368 KA014 0,0265 0,1287 0,5232 KA028 0,0270 0,1370 0,5219 KA010 0,0326 0,1829 0,5168 KA022 0,0423 0,1835 0,5094 KA051 0,0223 0,1915 0,5053 KA037 0,0346 0,2123 0,5004 KA033 0,0433 0,1828 0,4874 KIS. FŐÁTLAG 0,0325 0,1773 0,4592 KA050 0,0168 0,1507 0,4562 KA025 0,0493 0,2042 0,4551 KA009 0,0269 0,1669 0,4316 KA023 0,0604 0,2212 0,4303 KA029 0,0208 0,1270 0,4285 KA020 0,0406 0,1802 0,4265 KA005 0,0185 0,1096 0,4123 KA026 0,0206 0,1628 0,4110 KA044 0,0262 0,1780 0,4074 KA046 0,0285 0,1472 0,4040 KA047 0,0266 0,1477 0,3957 KA036 0,0275 0,1736 0,3611 KA006 0,0286 0,2722 0,3588 KA040 0,0278 0,2124 0,3260 KA039 0,0275 0,1432 0,2956 MÁ KONTROL 0,0299 0,1300 0,1189 6

7 Relatív teljesítmény I_214 Standardhoz 1.2. Fajtaajánlás homoki termőhelyekre Az Üzemi Fajtakísérleti Hálózat fajtakísérleti adatbázisában tárolt valamint az újra felvételezett homoki termőhelyen létesített nemesnyár fajtakísérletek alapján fajtaajánlás készült ábra Homoki termőhelyekre ajánlott fajták relatív teljesítményei Relatív teljesítmény AGATHE-F, BL, KOLTAY, PANNONIA, TRIPLO, fajtára Homok talajon Átmérő alapján Agathe-F Koltay BL Triplo I Pannonia Relatív termőhelyi osztályok (THSZI2) A teljesen egysíkú, 2-3 klónra (fajtára) alapozott termesztés erdővédelmi (kórtani) okokból kerülendő, ezért javasolható az összefüggő nyárasok 2-5 hektáros, eltérő fajtákból álló foltokban való létesítése. Ennek értelmében négy fő ültetvényes fajtára és további három választékbővítő fajtára teszünk javaslatot ábra Az ajánlott fajták csoportosítása Fő ültetvényalkotó fajták Agathe-F: gyakorlatilag valamennyi homoki NNY termőhelyre Koltay: gyakorlatilag valamennyi homoki NNY termőhelyre I -214: csak jó és jobb közepes termőhelyre, mély termőréteg, max % mésztartalom Pannónia: közepes és gyengébb termőhelyekre, max % mésztartalomig) Választékbővítő fajták Kopecky: közepes és gyengébb termőhelyekre, ahol a Pannóniának már magas a mésztartalom BL: csak jó és jobb közepes termőhelyre, egyebekben mint az I-214-nél Tripló: csak jó és jobb közepes termőhelyre, egyebekben mint az I-214-nél Az Erdőrendezési Utasítás Kódjegyzékében található 28. számú táblázat foglalja össze az egyes termőhely-típusokon tervezhető célállományok listáját. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó Duna-Tisza Közi és Tiszántúli tájrészletek az erdős-sztyepp klíma övezetében találhatóak, így ajánlatunkat erre dolgoztuk ki. 7

8 A kódjegyzék a termőhelyeket három fajtával: óriás (Robusta)-, olasz (I-214)- és korai (Marilandica) nyárral jellemzi. Mára az óriás- és korai nyár gyakorlatilag kiszorult a termesztésből. Vizsgálatunk éppen arra irányult, hogy az újabban elismert és széles körűen termesztett fajták milyen eredményességgel termeszthetők a homoki termőhelyeken. A táblázatba az adott termőhelyen választható fő ültetvényalkotó fajtákat vastag betűvel, a javasolt kiegészítő (alternatív) fajtákat normál betűvel írtuk be. A fajták egymásutánisága a javasolt felhasználási sorrendet mutatja. A táblázatokban jó nyárfa termőhelyet melyek az üzemi, gazdasági nyártermesztés elsődleges színterei sötétítéssel kiemeltük. Itt az első három fajta általában közel azonos teljesítményű ábra Fajtaajánlat homoki termőhely típusok szerinti részletezésben KLIMA: ERDŐS SZTYEPP GENETIKAI TALAJTÍPUS HUMUSZOS HOMOK ÉS KOMBINÁCIÓI ROZSDABARNA ERDŐTALAJ KOVÁRVÁNYOS BARNA ERDŐTALAJ TERMŐRÉTEG RÖVIDÍTVE TÖBBLETVÍZHATÁSTÓL FÜGGETLEN IDŐSZAKOS VÍZHATÁS ALATT ÁLLANDÓ VÍZHATÁS ALATT VASTAGSÁG HH MÉLY HO FSZ Agathe-F, Koltay, HO FSZ I-214, Agathe-F, Pannonia, Kopecky, Aprólevelű, Su- Triplo, BL, Koltay, Pannonia, dár IGEN MÉLY HO FSZ I-214, Agathe-F, Koltay, BL, Triplo RBE MÉLY HO FSZÁ Agathe-F, Koltay, Pannonia, Kopecky KBE MÉLY HO FSZÁ Megjegyzés: Az I-214(Olasznyár) ültetése homokos talajokon csak 15 % mésztartalomig javasolt. I-214, Agathe-F, Pannonia, Koltay, Sudár, I-45/ Kísérlet-értékelő program Egyedi kísérlet-értékelő program került fejlesztésre, speciális algoritmus kialakításával. A kísérlet feldolgozó programrendszer a parcellakísérletek komplex adatbevitelét és feldolgozását oldja meg. A felhasználónak nincs szüksége számítástechnikai alapismeretekre (filenevek, rekordok kezelése), hanem a program által biztosított módon maga viszi fel számára jól érthető formában a kísérlet, a tényezők, a kezelések és al-kezelések neveit. A program tesztelése és hibajavítása után a SOSKLIMA kísérlet-értékelő szoftver adatokkal történő feltöltése és használatba vétele után a felvett adatok többségükben már e program segítségével kerültek feldolgozásra. 8

9 2. Erdővédelmi növénykórtani megfigyelések és vizsgálatok nyár és fűz energetikai célú szaporítóanyag forrásokon, ültetvényekben és géngyűjteményekben (F/1.1., F1.2., F/2.3.) 2.1. Az energetikai célú ültetvényes növénykultúrák optimalizált növény/erdővédelmi rendszerének alapvonalai Az energetikai célú ültetvényes növénykultúrákban az energianyerésre alkalmas fűz és nyár fajok illetve klónok károsító körének megismerése és a védekezés technológiájának megválasztása és optimalizálása kiemelkedő jelentőséggel bír. A komplex növényvédelemi technológia kialakítása két fő szempont által meghatározott: a környezet minimalizált peszticid-terhelésre való törekvés, úgy hogy egyúttal a megvédendő kultúrák értékvesztése és a védekezés költsége minimalizálva legyen. Mindezek az optimalizált növény/erdővédelmi rendszer alapvonalait határozzák meg. A vizsgálatokra és megfigyelésekre országos szintű (a szóba jöhető termesztési nagytájak/régiók lényeges hányadát felölelő) rendszerben került sor. A vizsgálatok különböző agroökológiai körzetekben, intenzív termesztési körülmények között, a vegetáció különböző időszakaiban kerültek sorra. Az erdő/növényvédelmi rendszer három egymást követő és egymásra épülő szakasza: a védekezéseket meghatározó károsítók felderítése majd a potenciális veszélyt jelentő károsítók meghatározása és végül a védekezési alternatívák kidolgozása ábra A helyszíni megfigyelések és vizsgálatok térbeni és időbeni rendszere Idő Hely Fadd Szekszárd- Palánk Monori-erdő Kistölgyfapuszta A fűzeken és a nyárakon intenzív termesztési körülmények között is nagyon változatos kártevő közösségek alakulnak ki, míg a kórokozók fajgazdagsága az ilyen korú ültetvényekben viszonylag csekély marad. A Salix alba Express fajtán kialakult kártevő együttest nagyban befolyásolta az adott ültetvény földrajzi elhelyezkedése és az alkalmazott növényvédelmi technológia. A vizsgálatba vont ültetvényeknél egy azonban közös volt: a vezető kártevők a korábbi felvételezésekhez hasonlóan a lombrágók közül kerültek ki a kora nyári időszakban is. Így a legnagyobb rágáskárt a Tolna és Győr-Moson-Sopron megyei területeken a nagy nyárlevelész (Chrysomela populi) álcái és nemzői illetve néhány lepkefaj hernyója okozta (rozsdabarna kisszövő, vörös csipkésbagoly). A Pest megyei felvételezési hely rovarfaunája ebben az időszakban is jelentős eltéréseket mutatott a Dunántúliakhoz képest. Itt a vezető lombrágó fajok a következők voltak: fémes fűzlevelész (Melasoma cupreum), húszfoltos fűzlevelész (Melasoma vigintipunctata), kék égerlevelész (Agelastica alni), levéldarazsak álhernyói és néhány valódi 9

10 hernyó. A további öt károsító csoport a vizsgálati területeken más-más súllyal szerepelt. A monorierdei és a kistölgyfapusztai területen mindenképpen ki kell emelnünk a phloemszívók jelentősebb felszaporodását. Az idei vizsgálati eredmények is alátámasztják, hogy a kérgen szívogató tetvek elleni védekezést a fertőzött területeken mindenképpen be kell építeni az energia célú fűztelepek növényvédelmi technológiájába ábra: Tömegszaporodásra is képes, jelentős technológiai kárt okozó lombrágó kártevők (nagy nyárlevelész - Chrysomela populi, húszfoltos fűzlevelész (Melasoma vigintipunctata), sárga púposszövő Phalera bucephala) A korábbi évekhez képest a vizsgált fűz fajok és klónok egészségi állapota kórtani szempontból romlást mutatott. Kérgen károsító, ágelhalást okozó kórokozók (Valsa sordida ) is nagyobb számban jelentek meg az ültetvényekben. A nagyobb állománysűrűségű kísérleti területeken továbbra is komolyabb a Colletotrichum spp. és a Drepanopeziza salicis fertőzésének veszélye. A rozsdafertőzöttség nagyobb időjárás függőséget mutatott. A Salix viminalis 1-es klónon az elmúlt évhez képest megemelkedett a kérgen károsító, ágelhalást okozó kórokozók károsítása a mintafákon. Ennél a klónnál ki kell emelnünk az évek során folyamatosan emelkedő rágáskárokat, valamint a vázasítók károsítását. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet a sodratot készítő lepkefajok jelentőségére is, melyek egyes években jelentősen befolyásolhatják a növényvédelmi technológia kialakítását. A korábbi évektől eltérően már ezen a klónon is előfordult levéltetű fertőzés. A monorierdei összehasonlító kísérletekben szereplő fűz klónoknál a legnagyobb levélfelületi veszteséget okozó károsítók szintén a lombrágók közül kerültek ki. A legnagyobb rágáskárt különböző levélbogarak (Chrysomelidae) nagyobb részt nemzői kisebb rész álcái okozták ebben az időszakban. Feltűnő volt a különböző sodratokat készítő lepkefajok és eszelények magasabb száma, illetve a gubacsok nagyobb arányú megjelenése a sima levelű klónokon. Kérgen károsító, ágelhalást okozó kórokozók (pl.: Valsa sordida) fertőzése néhány klón (pl.: Tora, Tordis) esetén jelentős növekedést mutatott az előző évi értékekhez képest. A levélbetegségeket okozó fajok száma és károsításuk mértéke a vizsgálat idején alacsony volt. A BS fekete nyár (Populus nigra) klóngyűjtemény fáin a levélrozsda (Melampsora sp.), a lombrágó hernyók és a nagy nyárlevelész elleni védekezés mindenképpen indokolt. Az állomány gyengébb növekedése mindenképpen összefüggésbe hozható egyes károsítók magas egyedszámával. A faddi területen vizsgált különböző nemesnyár és feketenyár klónok között nagyobb különbségeket tapasztaltunk a lombrágók, a vázasítók és a phloemszívók károsítását tekintve, míg a gubacsképzők, a sodratot készítők és az aknázók között jelentősebb eltérések nem voltak. Mind a nemesnyár, mind a feketenyár klónok esetén a leggyakoribb károsítók a lombrágók és a vázasítók voltak. A lombrágók közül nagyobb számban a nagy nyárlevelész 10

11 (Chrysomela populi) álcáit és nemzőit figyeltük meg. A vázasítók között domináns fajként ezen a területen a nyárfa- (Byctiscus populi) és a szőlő-levélsodró (B. betulae) érési táplálkozást folytató imágói említhetők. A fekete nyár klónokon figyeltük meg a leggazdagabb aknázó faunát, mind a fajszámot, mind az egyedszámot tekintve. Ezeken a klónokon a levéltetvek egyedszáma is magasabb volt, mint a nemesnyárakon. A nemesnyárakon azonban a rágó és vázasító fajok fertőzési értékei voltak magasabbak ábra Tömegszaporodásra is képes, jelentős technológiai kárt okozó kórokozók (ágelhalás Valsa sordida, nyárrozsda Melampsora populi) Kórtani szempontból a nyáraknál különbséget kell tenni az intenzíven ápolt faddi, és a tervszerű növényvédelemben nem részesített Szekszárd-palánki területek között, ahol már a kora nyári felvételezés alkalmával jelentősebb levélrozsda fertőzést lehetett tapasztalni. A faddi kísérleti területen a kórokozók közül legtöbb egyeden a levélfodrosodás (Taphrina populina) tüneteit figyeltük meg. Az idei hűvös, csapadékos tavaszi időjárás különösen kedvezett ezen gombabetegség felszaporodásának és fertőzésének. A felvételezés viszonylagos koraiságával összefüggésben, a korábbi évekhez képest valamivel kisebb mértékű levélrozsda (Melampsora sp.) fertőzést tapasztaltunk mind a nemesnyár, mind a fekete nyár klónokon. Említésre méltó, hogy mind a nemesnyárak, mind a fekete nyárak között voltak olyan klónok, melyek vírusos elváltozásra utaló tüneteket mutattak A gazdasági jelentőségű kórokozók és károsítók elleni védekezésre javasolt technológiák Példaként két fontos kártevő illetve kórokozókör ellen javasolt védekezési eljárást mutatunk be. Tavaszi, kora nyári lombrágók: levélbogarak, lombrágó hernyók, levéldarazsak álhernyói. Korai stádiumban már a rügyeket is károsíthatják, majd lombfakadás után az asszimiláló felület csökkentésével okoznak növedékcsökkenést. Egyes levélbogaraknak mind az álcája, mind a kifejlett nemző alakja is károsít. Néhány fajnak több nemzedéke is lehet egy évben. A levélbogarak imágó alakban telelnek át a fák tő körüli részén, avar alatt, vagy a talajban. Tavasszal korán, már áprilisban aktivizálódnak, a rügyeken, kibomló leveleken táprágást folytatnak, majd párosodás után lerakják petéiket. 1-2 hét múlva kelnek ki a petékből az álcák, amelyek az első jelentős kárt okozhatják. Az áttelelő populáció megfigyelésével, a táprágás folytató bogarak mennyiségének ismeretében fel lehet készülni a kelő álcák elleni védekezésre a kár bekövetkezése előtt. Évente több generációjuk van. 11

12 ábra Levélbogarak és álcáik elleni védelemre javasolt növényvédő szerek Hatóanyag Márkanév Dózis 5 % eszfenvalerát SUMI-ALFA 5 EC 0,5 l/ha 10% alfametrin FENDONA 10 EC 0,4 l/ha 20% acetamiprid MOSPILAN 20 SP 0,4 l/ha A kórokozók közül a levélrozsda, a Marssoninás levélfoltosság (Drepanopeziza sp.) és a Taphrinás levélfodrosodás fordult elő leveleken a vizsgált ültetvényekben. Ellenük május közepétől kell védekezni kéthetente a fertőzöttség függvényében. Gyenge fertőzés, néhány egyeden történő előfordulás esetén beavatkozásra nincsen szükség Levélkórokozók elleni védelemre javasolt növényvédőszerek Hatóanyag Márkanév Dózis 80% mankoceb DITHANE M % 80% mankoceb VONDOZEB PLUS 2-3% 8% mankoceb +20% réz CUPERTINE M 4-5 kg/ha 170 g/kg mankoceb g/kg rézoxiklorid MILTOX SPECIÁL EXTRA WP 2-3 kg/ha 30% mankoceb + 12% rézszulfát CUPROFIX 30 DG 3-4 kg/ha Védekezésre alkalmas hatóanyag a Mankoceb, amely réz hatóanyaggal kombinálva komplexebb védelmet ad. Az utóbbi kombináció véd a baktériumos citospórás (Valsa sordida) ágelhalás ellen is. 12

13 A gazdasági jelentőségű kórokozók és károsítók elleni védekezésre javasolt hatóanyagok összefoglalása Levélbogarak (nemző, álca) Lombrágó hernyók Levéltetvek Levélbetegségek H A T Ó A N Y eszfenvalerát eszfenvalerát eszfenvalerát mankoceb alfametrin alfametrin deltametrin mankoceb+réz acetamiprid diflubenzuron acetamiprid mankoceb+ rézoxiklorid teflubenzuron pirimikarb mankoceb+ rézszulfát A G O K etofenprox indoxakarb Bacillus thuringiensis dimetoát A gazdasági jelentőségű kórokozók és károsítók elleni védekezés időtáblája 13

14 3. Energetikai céllal kiválasztott termőhelyi szélsőségekre toleráns őshonos és széles körben termesztett külhoni fajok genotípusainak kiválasztása, termesztésbe vonásának előkészítése (F/1.2, F1/7.) F/1.2 F1/7. Helyi őshonos genotípusok kiválasztása, archiválása, felszaporítása, kísérleti szaporító telep létesítése. Fajtajelöltek termesztésbevonásának előkészítése Termőhelyi szélsőségekre toleráns genotípusok és populációk szaporító- anyag forrás kialakítási módszertanának kidolgozása. Tanulmány a kiválasztásáról. Minimum 30 új kiválasztott genotípus, gén-azonos módon fenntartó és szaporító kísérleti ültetvény (anyatelep), utódnemzedékek, magtermesztő ültetvény. Minimum 15 új szaporítóanyag-forrás, dokumentációval. 10 dugványozott, oltott akác, Bényi fűz 3.1. Őshonos faj fekete nyár genotípusok kiválasztása, kísérleti szaporítóanyag források létesítése Módszertan készült a feketenyár genotípusok kiválasztására, genetikai azonosságuk ellenőrzésére. Az alkalmazott módszertan szerint a Dunakanyar térségében 25 a Duna-Tisza közi homoktájon 38, azaz összesen 63 új kiválasztású genotípusról készült adatfelvétel és törzslap. A törzsfák megőrzésére kísérleti anyatelep és szaporítóanyag források létesültek: a Pilismarót- Hábod csemetekertben 34 a KEFAG Csalános Génmegőrző Komplexumban 38 összesen 72 egység. Egy kísérleti anyatelep mintát a ábra mutat be ábra Az 506. törzsfa kísérleti anyatelepe a Pilismarót-Hábod csemetekertben törzsfa száma: 506 jó növekedésű oszlopos jelleg szaporításra érdemes tövenként 4-5 vessző anyatövenként vesszők átmérő (mm) Az 5 legjellemzőbb tőkéről levágott hajtások súlya (kg): magasság (m) 2 27, 28 25, , 37 25, 28 42, 49 45, 23 31, 25 29, 25 26, ,25 4,75 8,00 9,25 7,00 Őshonos fehér fűz gyűjtemény és kísérleti szaporítóanyag forrása létesült Fadd községhatárban, mely 187 genotípus mikro parcelláját tartalmazza. 14

15 SZÁM TÖRZS VASTAG VILLA KORONA HÜVELY MAG SZÍN D1 D2 H sok hüvely Hajtás Mag 3.2. Széles körben termesztett, honosodott fafaj akác genotípusok kiválasztása, kísérleti szaporítóanyag források létesítése Archiválás céljából 10 klónból történt oltott csemete előállítása. Ezek a növények a későbbiekben hajtásdugványozáshoz, ill. mikroszaporításhoz alkalmas kiindulási szaporítóanyag forrásként szolgálhatnak. Mivel nem gyökérnemes növények, gyökérdugványozáshoz nem használhatók fel. Módszertan készült az utódvizsgálatokban felkeresett un második generációs törzsfák törzsfák kiválasztásának gyakorlati végrehajtására. A törzsfák értékelése 2 éves bonitálási munka során felvett adatokból történt. A kiválasztott új törzsfa jelöltek utódvizsgálat után minőségi fatermesztést szolgáló magtermesztő törzsültetvény (plantázs) összetevői lehetnek, ill. a legjobb paraméterekkel rendelkező egyedek vegetatív szaporításra javasolt klónok. Az állományok nemesített anyagból létesültek, ezért a kiválasztott új törzsfa jelöltek származása is igazolható. Az esetleges keveredés elkerülése érdekében a bocskaikerti állományban kiválasztott egyedek számjelzése előtt a BK, a helvéciai egyedek számjelzése előtt HE jelzés feltüntetése javasolt. Az első körben vegetatív szaporításra javasolt egyedek: BK1, BK2, BK3, BK5, BK13, BK21, BK22, BK 25, BK26, BK30, BK32, BK34, BK48, BK49, BK52, BK53, BK55, BK56, BK67, BK69, HE1, HE2, HE3, HE4, HE5, HE6, E7. Ezt a halmazt tovább szűkítettük, a termesztésbe vonást, ill. a vegetatív szaporítással kapcsolatos kísérleteket elsősorban ezekkel az egyedekkel javasoljuk kezdeni: BK21, BK 22, BK25, BK30, BK32, BK34, BK48, BK52, BK53, BK69, HE ábra: Részlet a bocskaikerti bonitálási jegyzőkönyvből R ,0 x x R , Z , R ,0 x x Z , R ,0 x 15

16 SZÁM (HE) TÖRZS VASTAGSÁG VILLA KORONA HÜVELY MAG TÖRZSKÖR- MÉRET (CM) MEGJEGYZÉS ábra: A helvéciai másodlagos törzsfák kiválasztásának összefoglaló értékelő táblázata Kettős hasznosításra alkalmas, a törzs alul enyhén hajlik Kettős hasznosításra alkalmas Kettős hasznosításra alkalmas, szép egyenes törzs Kettős hasznosításra alkalmas, szép egyenes törzs 5 2 1/ Kettős hasznosításra alkalmas, szép egyenes törzs, de a koronában egy villa van 6 3/4 1/ Elsősorban tömeghozamra alkalmas, a törzs minősége viszonylag gyenge Elsősorban tömeghozamra alkalmas, a törzs minősége viszonylag gyenge Vastagság: 1. Kiemelkedő 2. Szomszédokat kismértékben meghaladó 3. Átlagos 4. Átlagosnál gyengébb 4. Új kísérletek, fajta és genotípus vizsgálatok létesítése (F/1.3.) F/1.3. Nagy produktumú kiválasztott genotípusok teljesítményének vizsgálata eltérő termőhelyi viszonyok között. Minimum 5 kísérleti hely létesítése, minimum 50 kísérleti parcellával. Az összehasonlító vizsgálatokat, kísérleteket úgy kell megtervezni, kivitelezni, kezelni, felvételezni, értékelni és a nyert eredményeket értelmezni, hogy a kísérletbe vont kezelések (származások, utódnemzedékek, klónok, fajták, stb.) egymás között és az alkalmazott kontrollal (standard, összehasonlító fajták) egybevetve tárgyilagosan, a kvantitatív genetika módszereivel értékelhetően összehasonlíthatók legyenek. A fajták gazdasági jelentőséget meghatározó tulajdonságait, többlethozamát- vagy értékét igazoló kísérleteket úgy kell beállítani, hogy a vizsgált tulajdonságok és/vagy teljesítmények statisztikailag értékelhetők és a kísérleti hiba kimutatható legyen. A statisztikai étékelést p*=5%-os tévedési szinten (valószínűségi szinten) kell elvégezni. A kísérlettípusok közül legfontosabbak a teljes véletlen mely főleg laboratóriumi tenyészedény és kísérleteknél használható, ha a blokk kialakítás technikailag nem lehetséges, 16

17 vagy nem indokolt. Minták, utólag kijelölt mintaterületek, csoportok értékelésére is alkalmas. Véletlen teljes blokkelrendezés rugalmas, viszonylag egyszerű és mégis kielégítő kísérleti pontosságot adó kísérlettípus. A kísérlet pontossága nem csökken, ha az egyes blokkok/ismétlések némileg eltérő körülmények között vannak, de egy-egy blokkon belül közel azonos feltételeket kell biztosítani. Négy ismétlést feltételezve kezelés vizsgálatára alkalmas. A kísérlettípusokat úgy kell megválasztani, hogy általában feleljenek meg a vizsgált növényanyag genetikai jellegének (pl.: klónfajtát többfokozatú klónkísérletekben, magtermesztő ültetvény törzsfa oltványait klón- és utódvizsgálatokban kell értékelni). Legyenek összhangban a nemesítés folyamatában elfoglalt helyzetükkel (más-más a követelmény az előzetes kiválasztó fajta-összehasonlító - üzemi/termesztéstechnológiai kísérletekkel szemben), egy-egy adott kísérletben a kísérlettechnikai kivitel jellemzői (ismétlésszám, kezelésszám, egyed/parcella), és az alkalmazott kísérleti kontroll kezelés(ek) feleljenek meg a rá vonatkozó követelményeknek és tegyenek lehetővé korrekt, statisztikailag igazolható összehasonlítást. A módszertan elveit követve nyár és fűz kísérletek létesültek Monorierdő, Borjád, Nyárliget, Fadd és Szekszárd-Palánk, Csemő, Kistölgyfapuszta Lengyár térségében. Feketenyár kiválasztó klónkísérlet és genotípus gyűjtemény létesült az MgSzH Fajtakitermesztő Állomásán, Monorierdőn. Akác energetikai (tűzifa) célú ültetvény TISZATERRA Szövetkezet Csépa területén ahol a kísérleti mintaterületek az ültetvényben kerültek kialakításra, továbbá bemutató ültetvényes kísérlet formájában Üllőn. A nyárligeti kísérlet aszály, ültetési és ápolási hibák miatt megsemmisült ábrat A SOSKLIMA pályázat során ( ) létesített kísérletek, kísérleti ültetvények, bemutatóhelyek Sorszám Létesítés éve Monorierdő Energetikai fűz fajták teljesítménykísérlete 4 ism 13 fajta Borjád Energetikai fűz fajták teljesítménykísérlete 4 ism 10 fajta Szekszárd - Energetikai fűz fajták és feketenyár klónok 2 ism 4 fűz Palánk üzemi kísérlete 1FtNY Fadd Energetikai fűz fajták és feketenyár klónok 2 ism 4 fűz üzemi kísérlete 1FtNY Csemő Homoki nemesnyár bemutató terület 1 ism 19 fajta Kistölgyfapuszta Energetikai fűz fajták teljesítménykísérlete 4 ism - 4 fajta Lengyár Csépa I. 1. éves akác energetikai ültetvény mintaterültek 3 ism 4 kezelés Csépa II. 2. éves akác energetikai ültetvény mintaterültek 3 ism 4 kezelés Monorierdő Feketenyár genotípusok gyűjteménye és 1 ism, klónkiválasztó teljesítményvizsgálata (5 612 törzsfa egyed/törzsfa-klón) klón Fadd Gyökereztetési kísérlet 1 ism 24 kezelés Üllő Akác energetikai ültetvény mintaterület 1 ism 1 kezelés Helye Cél Ismétlések/Kezelés ek száma Parcellák száma Megjegyzés év után tőre vágva ben korai értékelés év után tőre vágva év után tőre vágva év után tőre vágva. 19 Kísérleti fajták + kontroll szegősor NNY kontroll, Panónia, I-214, Koltay 24 Express fűz, NNY fekete nyár klónok, fehérnyár magonc, ről áthúzódó befejezéssel 17

18 4.-2. ábra A SOSKLIMA pályázat során ( ) létesített energetikai fűz és akác kísérlet F1.3-1 ábra Energetikai célú fűz fajták összehasonlító kísérlete Lengyár 4 fajtás, 4 ismétléses véletlen blokkelrendezés Kivitel: tavaszán 4 X 30 m 3 0 m 1.1 Drávamenti 1.2 Express 1.3 Inger 1.4 Tordis Fajtasor 1. Salix alba DRÁVAMENTI (standard) 2. Salix alba EXPRESS 3. Salix triandra x S. viminalis INGER 4. Salix schwerinii x S. viminalis TORDIS I. ismétlés 30 m Inger Tordis Drávamenti Express II. ismétlés 30 1 m 2 0 m 3.4 Tordis 3.2 Express 3.3 Inger 3.1 Drávamenti III. ismétlés 60 tő x 0,5 m 30 m 4.2 Express 4.1 Drávamenti 4.4 Tordis 4.3 Inger Hálózat és növőtér: Sortáv: 2 m, tőtáv: 0,5 m Egy egyed növőtere: 1 m 2 Egy hektárra db dugvány kerül kiültetésre IV. ismétlés Szaporítóanyag igény: 8 sor x 2 m 16 m 16 m 16 m 32 sor 16 m 64 méter 16 m 8 x 60 = 480 db/parcella 4 X 480 = 1920 db/fajta A teljes kísérletben 4 fajta x 1920 db = 7680 db A kísérletből kimaradó rész + a védő szegély EXPRESS fajtából létesül 5. Kísérleti, magas szaporítási fokú és üzemi felhasználási céllal termesztett szaporítóanyagot termő növényállományok és szaporítóanyagok létesítése, előállítása (F/1.4., F/2.1., F/3.1.) F/1.4. F/2.1. F/3.1. Genetikailag determinált gyökeresedési hajlam vizsgálata szaporításba vonásra kiválasztott genotípusokon. Szaporítási (mikroszaporítás és gyökér- dugvány) valamint ültetési technológiák kialakítása akác energiaültetvényekben, magas genetikai értékű szaporítóanyag előállítása Fűz energiaültetvényekben hasznosítható, őshonos származású, magas genetikai értékű és kiemelkedő hozamú klónok, fajták kiválasztása, tesztelése, szaporítóanyag előállítása Kísérleti jelentés és tanulmány a gyökeresedési hajlam alakulásáról, minimum 15 jól gyökeresedő akác klón 5 jól gyökeresedő nyár klón kifejlesztése Mikro-szaporítási és gyökérdugványozási technológia, szaporítóanyag (mennyisége 6000 db/ akácklón csemete/év), Szaporítóanyag Gyökeresedési kísérletek Üzemi körülmények között csak az a fajta szaporítható gazdaságosan, mely autovegetatív módon (azaz dugványozással) magas arányban gyökereztethető. Oltás, szemzés csak a kis számban szükséges, legmagasabb szaporítási fokozatú szaporítóanyagok esetén jöhet szóba, a magas fajlagos költség miatt. A vizsgálatba vont anyagok esetében ezért gyökereztetési és megeredési kísérlet került beállításra. 18

19 Express Koltay I-214 Pannónia E S JNY FNY mcs FTNY mcs Megeredési % Magasság cm Az első alkalommal két tájékoztató kísérlet létesült: egy 2265 kísérleti fekete nyár klón példányt és egy az anyatöveknél 20 kg/év vesszőhozamot meghaladó klónok példányát magában foglaló elő-kísérletet. A második beszámolási időszakban Salix alba Express energetikai célú fűzfajta, 3 államilag elismert bevált nemesnyár fajta, 8 energetika célra kiválasztott kísérleti nemesnyár klón, 10 fekete nyár (Populus nigra) genotípus és jegenye nyár (Populus nigra Italica) került beállításra megeredési illetve növekedési tartamkísérletbe ábra A gyökereztetési (megeredési) kísérlet első tíz helyezettjének összefoglaló adatai Sorszám Név, taxon Megeredési % Magasság 1 Salix alba Express fűz fajta Populus x kis. klón Populus nigra BS klónok Populus nigra BS klónok Populus nigra Italica klónfajta Populus nigra BS klónok S Populus nigra BS klónok Populus x kis. klón Populus nigra BS klónok Populus nigra BS klónok ábra: Megeredési százalékok és a magassági növekedés Nyár és fűz megeredési és növekedési kísérlet Fadd TAXON 5.2. Kísérleti szaporítás mikroszaporítás A projekt elején már az első munkaszakasz során sikerült kialakítani az optimális összetételű szaporító táptalajt. A gyökeresítéshez szükséges minimális méretet elérése után megkezdődtek a felszaporítási kísérletek. A gyökeresítési kísérletek során megállapításra került a gyökeresedéshez optimális hormon-összetételű táptalajt. A tenyészetek szaporodási rátája klóntól függetlenül 2-2,5-szeres lett. Ennek emelése érdekében, hogy rövidebb idő alatt állíthassuk elő a szükséges hajtásmennyiséget, vizsgáltuk a sokszorozódásra legerősebben ható tényező, a benzil-amino-purin (BAP) hormon koncentrációjának hatását tavasza folyamán akklimatizált csemetéket állítottak elő. Az eltérő egyéni gyökeresedési hajlam mellett a klónok szaporítása során jelentkező nehézségekben 19

20 (elégtelen hajtásmegnyúlás, nagyon alacsony gyökeresedési arány, alacsony akklimatizációs kihozatal) vírusfertőzés hatást vélelmeztük. A mikroszaporítással előállított összesen 4011 db akklimatizált csemete kiültetésre alkalmas állapotra hozás érdekében Üllőn került továbbnevelésre. A cél olyan méretű és minőségű ültetési anyag előállítása a magas genetikai értékű, mikroszaporított 7-es kockacserépben átadott cm magas akáccsemetékből, melyek a kiültetés helyén biztonsággal megerednek, gyorsan fejlődésnek indulnak. Az átvett csemetéket 10 napig raschel háló alatt szoktattuk az új környezethez, majd ezt követően átültettük nagyobb méretű konténerekbe, az akáccsemeték fejlődéséhez szükséges hosszú hatástartamú műtrágyával dúsított földkeverékbe. A fajtakeveredés elkerülése érdekében minden konténert az adott klónt jelölő festékkel jelöltük meg. A júniusban átvett cm-es csemeték a vegetációs időszak végén átlagosan 70 cm magasra nőttek ábra: Továbbnevelésre alkalmas fásodott gyökérnyakú akklimatizált akáccsemeték (2009. június) Átültetett, intenzíven fejlődő akác klón csemeték (2009. augusztus) A mikroszaporítással előállított magas szaporítási fokú plantázsba kiültetésre szánt magtermő anyanövények szükséges mennyiségének előállítása céljából zölddugványozásra és oltásra is sor került. A zölddugványozás esetében egyedi szaporítási eljárás került kidolgozásra Az Salix alba Express fűz fajta üzemi elszaporítása A Magyarországon és az EU-ban fajtaelismerésre bejelentett Salix alba Express fajta üzemi szintű szaporítása a pályázati ciklusban megtörtént. Az erdészeti és energetikai célú szaporítóanyagról szóló 110/2003. sz. FVM rendelet előírásai szerint három fokozatú szaporítóanyagot termő törzsültetvények (anyatelepek) létesültek. A törzsültetvények listáját, nemzeti jegyzék kódját, területét valamint az évente fémzárolt szaporítóanyag mennyiségé az ábra mutatja be. 20

21 ábra A Salix alba Express energetikai célú fűz fajta törzsültetvényei és alapanyag származási igazolvány kiadásával minősített simadudvány mennyisége Nemzeti jegyzék terület Fokozat Alapsziggel minősitett sdv edb Összes kód ha edb HU/SAAL ,04 nemesítői HU/SAAL ,03 központi HU/SAAL ,66 központi HU/SAAL ,50 üzemi HU/SAAL ,33 üzemi HU/SAAL ,98 üzemi ,54 ha Ültetvény létesítési és fenntartási technológiák kialakítása sarjaztatásos és hengeres tűzifa előállítási célú energetikai ültetvényekre (F/3.2., F/2.2.). F/3.2. F/2.2. Gyakori és magas vízállású elöntésnek kitett hullámtéri és belvizes területeken létesített megújuló energiaültetvényekben felhasználásra javasolt fűz klónok, fajták termőhelyi vizsgálata, értékelése, ültetési, ápolási és betakarítási technológiájának kialakítása Rövid vágásfordulójú (8-12 év) hengeres akác tűzifaerdő energia- ültetvények létesítésére alkalmas genotípusok, populációk, szaporító-anyag források értékelési módszertanának kialakítása, értékelés, kísérleti területek létesítése. Ültetetési, ápolási és betakarítási technológia. Rövid vágásfordulójú (8-12 év) akác tűzifaerdők létesítésének, kezelésének technológiája, bemutató terület létesítése. A gyakori víznyomásnak kitett és belvizes területek energetikai ültetvényekkel való hasznosítását fűz Salix alba Express példáján vizsgáltuk. A vizsgálat termőhelyi igényének megállapítására is irányult, alapvetően hansági talaj és hidrológiai viszonyok között. Összességében megállapítható, hogy az említett hansági termőhelyek a fűz számára az ideálishoz közelítő tenyészeti körülményeket biztosítanak. Ez a talajvízszinten túl a talajok kémhatására és a faanyag szöveti összetételére is igaz. Az energiafűz ültetvények technológiai sorát a meglévő mezőgazdasági rendszerekhez, célszerűen a kukoricatermesztéshez kell igazítanunk. Az ültetési rendszer tekintetében a kukorica-sortávra támaszkodó ikersoros telepítés, de ezen túl is a viszonylag magas hektáronkénti telepítési darabszám javasolható, egyfelől a növőtér optimális kihasználtsága, másfelől az ápolási költségek csökkentése érdekében. A fentieknek megfelelően az ültetvény anyagának hasznosítására a kétéves vágási ciklus tűnik célszerűnek. Technológiát dolgoztunk ki rövid vágásfordulójú (sarjaztatásos) fűz energetikai ültetvények létesítésére és üzemeltetésére. A technológia tartalmazza a termőhely megválasztás, hálózat és növőtér, talajelőkészítés, a felhasználható szaporítóanyagra vonatkozó előírásokat, ültetési és ápolási módszereket. Részletesen és komplex módon elemzi a fenntartási és betakarítási technológiákat is. A technológiai leírás táblázatos formában foglalja össze a fűztermesztés technológia sorozatait és variánsait. Az Helvéciai Fajtakísérleti Állomáson létesített akác tűzifaerdő prototípus ültetvényének fiatal és középkorú felvételi adatait vizsgáltuk meg és értékeltük ki. A vizsgálatok a tűzifaerdő létesítés módszertani alapvetését célozták. Technológiát dolgoztunk ki az akác tűzifaerdők létesítésére és fenntartására. A technológia tartalmazza a termőhely megválasztás, hálózat és 21

22 növőtér, talajelőkészítés, a felhasználható szaporítóanyagra vonatkozó előírásokat, ültetési és ápolási módszereket. A technológia alapján akác energiaültetvény bemutató területek kerültek kialakításra a Csépa Bogaras területein létesült ültetvényekben. A projekt keretében az akác nemesítés során kiválasztott fajták felhasználásával kísérleti tűzifaerdő létesült Üllő községhatárban 0203/2 hrsz.-ú ingatlan 1,7 hektáros területén. A kísérleti ültetvény kiváló fejlődést mutat, a szelekció során tapasztalt tulajdonságokat, a gyors növekedést, erős hengeres törzsfejlesztést kiválóan mutatja. Az ültetvény létesítésének fő célja a projekt eredményeinek látható bemutatása az érdeklődők számára, valamint természetesen a létrejött fajtaoltalomra és állami elismerésre bejelentett fajták további piaci felhasználásának előkészítése ábra: elsőéves akác energia ültetvény tavaszi erdősítés július végi állapot ábra: 2008 tavaszán létesült második éves akác energiaültetvény július 21-én. 7. Fajta bejelentések, szabadalmak (F/1.6) F1/6. Fajta bejelentések, szabadalmak a vizsgálatok eredményei alapján Minimum 5 állami minősítésre, és 3 szabadalmaztatásra bejelentett fajta. A projekt megvalósítása során a Silvanus Csoport Kft. hasznosítási jogosultságot szerzett a Salix alba Express fajtára. A Magyar Szabadalmi Hivatal a fajtabejelentést évben tett közzé. Az Express fajta bejelentése a Közösségi Fajtaoltalmi Hivatalba (CPVO Community Plant Variety Office) is megtörtént. A fajta magyarországi állami elismerése is folyamatban van. A Salix alba Express Gold (syn. Citromvessszejű ) fajta is bejelentésre került, mind szabadalmi oltalomra, mind állami elismerésre ben a projekt keretében kísérletbe von akác (Robinia pseudoacacia) fajták szelekciója eredményeként kiválasztásra került az a hét egyed, amelyek felhasználásával a fás szárú energetikai ültetvények szaporítóanyagának előállítása során a legjobb növekedési és biomassza produkciót biztosító csemeték termelhetők. A TURBO 1, TURBO 2, TURBO 3, TURBO 4, TURBO 5, TURBO 6, TURBO 7 megjelölésű fajták bejelentésre kerültek állami fajtaelismerésre. A továbbiakban a fajták DUS vizsgálata kezdődik meg. A nemesítői munka folytatása során cél volt olyan akác egyedek kiválasztása, melyek a gyors fiatal kori növekedés mellett kiváló törzsalakkal is rendelkeznek, a szélsőséges termőhelyek hasznosítása során lehetővé tudják tenni olyan ültetvények kialakítását, melyek a bio- 22

23 massza termelés mellett a faanyag ipari felhasználását is lehetővé teszik a CO 2 megkötés magas volumene mellett. A szelektált fajták közül a Magyar Szabadalmi Hivatalnál növényfajta oltalomra bejelentésre került az OBELISK 1 jelzésű fajta. 8. Az energetikai ültetvényekből nyerhető növényi energiaforrások hasznosítható energetikai vizsgálata (F/3.3.) F/3.3. Energetikai vizsgálatok a megújuló növényi energiaforrások körében A megtermelt apriték hasznosítási technológiájának kialakítása. A biomassza energetikai hasznosítása ma már egyértelműen bebizonyította, hogy egy korszerű, értékes alapanyag a biomassza energiatermelés, ill. fűtés szempontjából. A megújuló energiaforrások egyik nagy csoportját az energiaerdők és az energetikai faültetvények adják. Az energianyerés célú fafelhasználást a fafajok fűtőértéke, hamutartalma, égés jellemzői, a kibocsátott égéstermékek, valamint a hamutartalom kémiai összetevői határozzák meg. A fa, mint tüzelőanyag szempontjából a fa tulajdonságai közül alapvetően négy összetevő az, amely az energetikai hasznosítás tekintetében meghatározó: a fajlagos tömeg, a fűtőérték, a nedvességtartalom és a hamutartalom, hamuösszetétel. Ennek megfelelően e kutatás célja a különböző korú, energiatermelésre alkalmas fafajokból álló állományok (nyár, akác, fűz) energetikai jellemzőinek meghatározása, különös tekintettel a kiemelkedő hozamú fűzfajta, az Express fűz (Salix alba Express ) tulajdonságaira. A fűtőérték, a hamutartalom és a hamuösszetevők vizsgálatai két éves, 3-4 és 5 éves fűz energia ültetvények vizsgálatára terjedtek ki, valamint egy idősebb fatörzs és kéreg részének elemzésére. A szárazanyag-tartalom meghatározása kizárólag csak az Express fűz ültetvényekről származó minták vizsgálatánál történt meg. Az eredmények gyakorlatilag 40 és 55% között mozognak. Kivételt az Osliból származó különböző korú ültetvények mutatnak. A két éves és 3-4 éves ültetvények átlagosan 55-56% szárazanyag-tartalommal rendelkeznek. Az Osliból származó 5 éves állomány már messze kimagaslik a többi közül, a maga 78,60%-val. Ez a kiugró érték egyértelműen a magasabb kornak köszönhető, azaz az állományban már jelentősebb keresztmetszetű törzsek is találhatók. Az akác és a nyár fajták energetikai jellemzők abszolút száraz értékben faanyag tömegéhez viszonyított vizsgálata kimutatta, hogy a három fafaj/fajta között az egész mintára vonatkoztatva lényeges eltérések nincsenek. A korosztályok tekintetében, az első korosztály általában hasonló eredményeket produkált, mint a többi. A geszt eredményei kisebb eltéréseket adtak az egyes fajták között, s ugyanez mondható el a korosztályokról is. Az eredmények egyértelműen igazolták, hogy a gesztesedés nincs érdemi hatással a fűtőértékre A hamutartalom vizsgálata igen fontos a tüzelőberendezések kialakítása szempontjából, mint hamutárolás, hamu eltávolítás. A hamutartalom vizsgálata a várt eredményeket szolgáltatta. A kéreg hamutartalma igen magas, 6,1%, amitől jelentősen eltér a fatest hamutartalma, 0,6% A kettő és ötéves állományok hamutartalma lényegében a kettő középértékén helyezkedik el, 3 és 3,6%. A fiatalabb állomány hamutartalma, mintegy 20%-kal magasabb, mint az öt évesé. Az eltérést a fiatalabb korosztály magas kéregaránya okozza. 23

24 0,80 0,92 1,60 2,66 2,55 2,41 2,21 2,81 2,79 2,69 2,49 Hamutartalom (%) 2,89 2,95 3,00 3,60 0,6 Fűtőérték (kj/kg) 3,6 3, Hamutartalom (%) 6, , ,0 5,0 4, ,0 2,0 1, T2 T5 Fa Kéreg 0,0 T2 T5 Fa Kéreg ábra: A fűtőérték vizsgálat eredménye (Osli T2, T5) ábra: A hamutartalom értékelése (Osli T2, T5) Az ország különböző területeiről származó Express fűz ültetvények, valamint az akác és a két nyár klón fűtőérték adatait elemezve kitűnik, hogy a füzek fűtőértéke alacsonyabb, mint az akácé és a nyaraké. Az eltérés megközelíti az 1MJ/kg-ot is. A fűz alacsonyabb értékét, a fiatal korosztálynál tapasztalható magasabb kéreg hányad magyarázza, mivel a vizsgálatok szerint a fűz kéreg fűtőértéke lényegesen kisebb, mint a nyár, vagy az akác kéreg fűtőértéke, mindannak ellenére, hogy az akác és nyár értékeket is az I. korosztály adatai alapján vettük figyelembe. A hamutartalom vizsgálat eredménye már lényegesen szórtabb képet mutat, mint a fűtőérték vizsgálat. Az ország különböző területei által adott eredmények alapján is megállapítható, hogy az egyes területek között igen jelentős eltérések mutathatók ki a hamutartalom mennyiségében (6.-3. ábra). Legnagyobb átlaggal az Osli T2 és T5, rendelkezik (3,6 és 3,0%). 4,0 3,5 3,0 Fűz átlag 2,5 2,0 1,5 Nyár átlag 1,0 0,5 0,0 Osli Palánk Borjád A Borjád B Borjád C Fadd Debrecen Kismacs Monorierdő BS klónkeverék Varázsvessző Osli T2 Osli T5 Pannónia I-214 Akác ábra: Az Express fűz hamutartalmának vizsgálata területenként Közel hasonló eredményekkel rendelkezik Monorierdő (2,89%) és a BS klónkeverék (2,95%) is. Legkevesebb a hamutartalma az égetés után a Borjád B területről származó mintáknak, 2,21%. Összehasonlítva az eredményeket a nyár klónokkal eredményével, igen nagy különbség látható a nyarak javára, ahol a két nyár fajta átlagos hamutartalma mindössze 1,2%. Az akác hamutartalma is igen kedvező, nem éri el az 1%-ot sem, 0,92%. 24

25 Kén tartalom (mg/kg) Klór (mg/kg) A fahamu kémiai összetételének vizsgálatát célszerű két csoportra bontani, a hamu ásványi anyagtartalmára, ezen belül is a szilícium (SiO 2 ) tartalom vizsgálatára koncentrálni, másrészről pedig, a kén és klór tartalom meghatározása a kiemelkedő jelentőségű. A fenti összetevők meghatározása feltétlenül szükséges a fatüzelésű (biomassza tüzelésű) kazánok műszaki megoldásainak kifejlesztéséhez, megvalósításához, ill. a kazánok problémamentes működtetéséhez. Az ország különböző területeiről származó Express fűz klór és kén tartalmának vizsgálata már kiegyenlítettebb képet ad. Az egyes területekről származó minták klór tartalmi 4000 és 6000mg/kg értékek között mozog (10. ábra). A Palánk és a Borjád B területek mutatnak kissé kiugró értéket, klór tartalmuk kissé meghaladja az 5800mg/kg-ot. A fahamu kéntartalmának vizsgálatánál is két terület adott magasabb értékeket a többinél, Palánk és Monorierdő (11. ábra). Mindkét területnél az SO 3 és a kén tartalom is közel azonos eredményt mutat ( mg/kg, ill mg/kg) Osli Palánk Borjád A Borjád B Borjád C Fadd Debrecen Kismacs Monorierdő BS klónkeverék Varázsvessző ábra: Az Express fűz minták klór tartalma Osli Palánk Borjád A Borjád B Borjád C Fadd Debrecen Kismacs Monorierdő BS klónkeverék Varázsvessző SO3 S ábra: Az Express fűz minták kén tartalma A különböző ásványi anyagtartalmak közül a szilícium mennyisége a legkritikusabb a biomassza égetése során. A magas szilícium tartalom a kazánban esetenként előforduló kiugróan magas hőmérséklet hatására megüvegesedik, amely a kazánok rostélyára olvadva azt tönkre, azaz használhatatlanná teszi. 25