EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK. Jegyzőkönyv

Átírás

1 barát, Hazáját rendkívül szerette és az volt egyedüli vágya, hogy fegyvert fogva, az integer Magyarországot visszaszerezzük. A Felvidéket", hol több mint 20 évet töltött, úgy szeletté, akárcsak szülőföldjét. Temetése imoozáas volt. Miként a Hajdúföld elparentálta: Minden más táján, e világnak, Szent Dalnok lett volna belőle." Nálunk e szerény férfiút, ki kortársait nemcsak testi nagyságával, de lelki és szellemi emelkedettségével is felülmulta, úgyszólván nem is ismerték. Akik. koporsóját körülállták, benne siratják a magyar becsület igazéletű, mártírját, a titokzatos, nagy álmok bölcs kesergőjét, akinek nemesen világító lelke másoknak élt önmagát elvesztő magyar életet. Áldott legyen emlékezete. Debrecen intelligens keresztény társadalma a Hajdúföld" útján gyűjtést rendezett dr. Zivuska Jenő, a filozófus, a tudós, a költő, az erdőmérnök síremlékére. EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK Jegyzőkönyv az Országos Erdészeti Egyesület igazgató-választmányánali Budapesten évi január hó 21-én tartott rendes üléséről. Jelen voltak: Hadik János gróf, elnök, Tér fi Béla alelnök, Andrássy Sándor gróf, Balogh Ernő, Biró Zoltán, Borhy György, Földváry Miksa, Frőhlich Brúnó, Gaul Károly, Gyarmathy Mózes, Halász Géza, Hammersberg Géza dr., Ivanich Ferenc, Kacsanovszky József, Kallivoda Andor, Karafiálh Jenő dr., Kársai Károly, Kovács Gábor, Kozma István, Papp Béla, Papp-Szász Tamás, Pech Kálmán, Ráduly János, Róth Gyula, Schmied Ernő, Schmidt Károly, Sipos Antal, Vuk Gyula, Winkler Miklós, Zelenski Róbert gróf és Zügn Nándor vál. tagok ós Bund Károly titkár. Távolmaradásukat kimentették: Inkey Pál báró alelnök,

2 Draskovich József, Hi-afner György, Kiss Ferenc, Nagy László, Onczay László, Osztroluczky Géza és Miklós, végül Hnnler Pá! vál. tagok. I. Elnök az ülést megnyitva, a jegyzőkönyv hitelesítésére Balogh Ernő ós Fröhlich Brúnó vál. tagokat kéri fel. II. Titkár a jelen jegyzőkönyvhez fűzött pénztári jelentést terjeszti elő, amelyet az igazgató-választmány tudomásul vesz. III. Titkár jelenti, hogy a kereskedelemügyi miniszter az érdekeltség egy részének az építőipar gyakorlásáról szóló törvényjavaslat előadói tervezetét megküldötte. Bái - a javaslat úgy az erdőbirtokot, mint az erdőmérnöki kart közelről érinti, az egyesületünkkel nem közöltetett. Ennek dacára a Budapesti Mérnöki Kamarával az erre vonatkozó tárgyalások lehetőleg egyöntetű állásfoglalás érdekében mái- megindultak, de még nem haladtak annyira, hogy a választmány elé már kész javaslattal, léphetne. Indítványozza, hogy a törvényjavaslat megküldésére a kereskedelemügyi miniszter úr kéressék fel. Az ig. választmány ebben az értelemben határoz s egyben felkéri ;,/. elnökséget, hogy a törvényjavaslatot bírálja meg és az erre vonatkozóan összehívandó értekezleten az egyesület állá pontjait képviselje. IV. Az u. n. gömbölyű fa (rönk- és szálfa) kivitelének felszabadítása ügyében az elnökség Bíró Zoltán vál. tagot, kérte fel javaslattételre. Bíró Zoltán vál. tag előadja, hogy az egyesület nézete szerint ezt a kérdést, csakis agrárszempontból mérlegelheti. Amíg az utódállamok határaikat elzárták és onnan Ipartelepeink nyersanyagszükségletüket nem fedezhették, a kivitelnek engedélyhez való kötése indokoltnak.volt tekinthető, a mióta azonban a nyersanyagbehozatal akadályokba nem ütközik, a gömbölyűin kivitelének korlátozása annál kevésbé jogosult, mert a. magyar erdőgazdaság az ország szükségleteinek szempontjából mindig a leglojálisabban viselkedett és dacára annak, hogy sok oly teher nehezedik reá, amely a külföldi termelést nem nyomja, sohasem kérte azt, hogy a f abéhozatalt a belföldi termelés érdekében vámmal sújtsák.

3 I.1 elenleg ipartelepeink nyersanyagszükségletüket ismét régi beszerzési területeikről, a mai Csehszlovákiából és Románjából szerzik be, melyek tarifálisan sokkal kedvezőbben feküsznek, mint a Dunántúl legtöbb erdős vidéke. Konkrét példákkal bizonyítja, hogy míg a csehszlovák és román nyersanyag K belföldi vasúti fuvarral terhelten jut a budapesti ipartelepekre, addig a dunántúli termelésből származó anyagot K vasúti fuvardíj terheli. Minthogy a kétféle származású rönkből készíthető árú értéke ugyanaz, a belföldi fűrész K-val kevesebbet ajánl hat a belföldi rönkért, mint a külföldiért. Még nagyobb az árveszteség akkor, ha a belföldi fűrész által fizetett árat a külföldi fogyasztó által fizetett árral hasonlítjuk össze. A dunántúli fa ugyanis a nyugati piachoz nemcsak avval a távolsággal fekszik kedvezőbben, amennyit az importfának Budapestig kell megfutnia, hanem avval is, amennyit a nyugati piacokra való útjában a késztermény Budapestről a. belföldi fa dunántúli termelési helyéig megtesz. Xagy átlagban K-ra tehető az az árkülönbözet, amenynyivel a külföldi vevő többet fizethet a nyersanyagért, mint a budapesti feldogozó üzeni s ennyivel károsodik az erdőbirtokos, \ha a kivitelben gátolva van. Mindezért javasolja, hogy az O. E. E. a gömbölyű la ki vitelének teljes felszabadítása érdekében írjon fel a kormányhoz.. Az igazgató-választmány ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadja. (959/925.) V. Az igazgató-választmány tárgyalás alá veszi Bencze Pál tagtársnak az Erdészeti Lapok fejlesztésére vonatkozóan a közgyűlés elé terjesztett indítványát s megállapítja, hogy az Erdészeti Lapok terjedelmének és külső kiállításának ügye kizárólag anyagi kérdés, melynek fokozatos megoldása az elnökségnek állandó törekvését képezi. Különféle új rovatok létesítése jórészt szintén anyagi kérdés s mindaddig, amíg az Erdészeti Lapok havonkint csak egyszer, mérsékelt terjedelemben jelenhetnek meg, a rovatrendszer bevezetése nem lehetséges. VI. Biloveczky Béla r. tag a maga és Tomka Kálmán

4 tagtárs megkeresését küldte be, amelyekben az Erdészeti Lapok újabban kiivetett irányzatának megváltoztatását szorgalmazzák. Erre vonatkozóan gróf Hadik János elnök, a következő javaslatot teszi: Biloveczky Béla és Tomka Kálmán beadványukat, indokolás nélkül, írásban visszavonták. Ez a visszavonás szerintem azt bizonyítja, hogy ők arra a belátásra jutottak, hogy a beadványban felvetett kérdések tárgyalásának célja nincs. Erre való tekintettel azt javaslom, hogy ezen beadványok felett napirendre térjünk. Az Országos Erdészeti Egyesület, melynek ugyan számtalan állami alkalmazott is tagja, nem hivatalos szerv, hanem szabad társadalmi egyesülés, melynek mindenekelőtt az a feladata, hogy az erdőgazdaságot érintő fontos kérdésekben, minden befolyástól menten, szabadon véleményt nyilvánítson. Azok a nagy horderejű reformok, amelyek az erdők állami igazgatásának terén napvilágot láttak és azok az egyéb fontos kérdések, amelyek ezen a téren még megoldásra várnak, egyenesen szükségessé teszik azt, hogy ezek az Erdészeti Egyesület kebelén belül és annak szaklapjában, minden oldalról megvilágítassanak. Egyesületünknek kötelességszerűen közre kell működnie minden, az erdőgazdaság érdekeit szolgáló törekvések támogatásában és így a földmívelésügyi minisztériummal összhangban kívánjuk szolgálni ezeket a nagy érdekeket. Fenn kell tartanunk azonban magunknak a teljesen szabad véleménynyilvánításának jogát. A magam részéről biztosra veszem, hogy a földmívelésügyi kormány ezentúl minden fontos ügyben, törvényjavaslat, rendelet, megfogja hallgatni az egyesületet is, hogy véleményt nyilvánítson,

5 amir e, m e gál 1 api th a t j u k, a közelmúltban nem adatott meg a mód. Indítványozom, hogy CzilUnger János úrral, az Erdészeti Lapok szerkesztőjével szemben bizalmunknak adjunk kifejezést és kérjük, hogy úgy, amint eddig önzetlenül ós lelkesedéssel teljesítette hivatását, munkásságával ezentúl is szolgálja az Egyesület nagy érdekeit. Bíró Zoltán örömmel fogadja az elnök állásfoglalását és mint egyike azoknak, akik ismételten a hivatalos felfogással ellentétes álláspontot képviselték az Erdészeti Lapokban, megállapítani kívánja, hogy az ellenkező nézet nem keresett alkalmat arra, hogy a maga álláspontját az Erdészeti Lapokban megvédje. Az igazgató-választinány az elnök határozati javaslatát egyhangú lelkesedéssel elfogadja. VII. Titkár jelenti, hogy az, egyesületnek azon felterjesztésére, amelyben szorgalmazta, hogy a MÁV nagy anyagkészletei dacára a belföldi termelés folytonossága érdekében pályafentartási és egyéb ^faanyagokra árlejtést írjon ki, meghallgatásra talált s a MÁV ekként mintegy m 3 tölgy- és' bükkfa átvételével támogatta a hazai fatermelést, A választmányt ezt örvendetes tudomásul veszi és Bíró Zoltán indítványára elhatározza, hogy Keleti Dénes MÁV. elnökigazgatónak és Farkas Ferenc MÁV. igazgatónak megértő jóindulatukért köszönetét fejezi ki. VIII. A földmívelésügyi miniszter úr értesítése, hogy az Országos Földbirtok-rendező Bíróságnak egy újabb erdőmérnökkel való kiegészítése érdekében közbenjárni kíván, örvendetes tudomásul szolgál. IX. A f. é. január 3-ára a vallás- ós közoktatásügyi miniszter által összehívott természettudományi kongresszusra az egyesület meghívást nem nyervén és az erdészeti tudomány általában is csupán mint a mezőgazdaság egyik ágazata szerepelvén, a választmány Roth Gyula indítványára elhatározza, hogy ebben az ügyben felír a kultuszminiszterhez. X. Bíró Zoltán kéri, hogy a földmívelésügyi miniszter úr

6 S2 kéressék fel, hogy a közérdekű erdészeti rendeleteket ismét rendszeresen küldje meg az Erdészeti Lapoknak közlés végett. A választmányt ezt a javaslatot elfogadja. XI. Egy erdőtulajdonosnak arra a kérdésére, vájjon az erdőhöz tartozó egyéb területek után is természetben kell-e leadni a vagyonváltságot, az igazgató-válaszmány sajnálattal állapítja meg, hogy a törvényhozás (1921. évi XLV. t.-c.) nem vette figyelembe azt, hogy az erdőkbe beékelődő legelők, rétek, kisebb szántók, nemkülönben az erdőgazdasági üzem folytatásához nélkülözhetetlen mezőgazdasági ingatlanok, lényegében ugyanolyan elbánás alá vonandók, mint az erdősiilt területek, vagyis a készpénzben való váltságlerovás kedvezménye ezekre is ki lett volna terjesztendő. Minthogy ez a törvény szerkesztésénél figyelembe nem vétetett, az erdőhöz tartozó mezőgazdasági földek után is természetben rovandó le a vagyonváltság a fenálló törvényes rendelkezések alapján. XII. Esterházy Móric gróf kéri, hogy atyjának, néhai Esterházy Móric grófnak. alapító tagsági jogai reá ruháztassanak. Az alapszabályok értelmében XIII. Molcsányi teljesíttetik. Gábor hasonló kérelmét, atyjának, néhai id. Molcsányi Gábor tagsági jogainak átruházása iránt, az igazgató-választmány szintén teljesíti. XIV. Üj rendes tagokként felvétetnek: Riehter György urad. erdömérnök, aj. Czillinger János; Schumacher Károly főisk. tanársegéd, aj. a titkár; Schoób István m. k. erdőszámvizsgáló, aj. Vallent Emil; dr. Sóldos Béla, Borsod vármegye főispánja, aj. Czillinger János; Speer Lipót urad. erdőgondnok, aj. Pintér Sándor; Szpiska Miháy m. k. erdőmérnök, aj. Létay Gyula, K. m. f.