A nemzeti liberalizmus egészségügyi politikája és a pesti orvosi iskola 150
|
|
- Viktória Fábiánné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Antall József A nemzeti liberalizmus egészségügyi politikája és a pesti orvosi iskola 150 Az önálló nemzeti állam megteremtése, a magyar társadalom polgári átalakítása, tehát a modern Magyarország világra segítése volt a reformkor ( ) programja. E pezsgõ politikai és szellemi élet tette lehetõvé a magyar medicina és egészségügy elsõ igazi és önálló alkotó mûhelyének, a pesti orvosi iskola néven ismert kör létrejöttét. De nem kevésbé volt fontos tényezõ a tudományok nemzetközi fejlõdése. A Napóleon bukását követõ évtizedeknek, a XIX. század elsõ felének nagy ellentmondása éppen abban rejlett, hogy a gazdasági és technikai fejlõdés, a tudományos haladás ellentéteként a politikában a Szent Szövetség konzervatív hatalmi rendszere uralkodott. Jól ismerjük a történelembõl, hogy az organizációk szklerotikus állapotukban is mily sokáig képesek tehetetlenségi nyomatékukkal fékezni, akadályozni a reformtörekvéseket. A hatalom gyakorlóinak konzervatív abszolutisztikus rendjével szemben a kor uralkodó eszméje és gondolatrendszere a liberalizmus politikai filozófiájában gyökerezett. Az egyéni szabadság, az emberi jogok érvényesítése, az erõk szabad mérkõzése a gazdasági életben, a népakarattól függõ közhatalom, az oktatás monopóliumának megszüntetése, az egyházaknak mint a vallásos emberek szabad magántársulatainak az elismerése, a tudomány, a mûvészet, az irodalom szabad polgári tevékenységének tudomásulvétele hogy csak nagyon vázlatosan és leegyszerûsítve utaljunk a liberalizmus programjára. Talán felesleges hangsúlyoznunk, hogy a modern világ intézményrendszerére semmi sem volt olyan hatással, mint a liberalizmus politikai filozófiája, alapvetõ és meghatározó mutatója az európai és európai hatás alatt fejlõdött államszervezeteknek. A magyar liberalizmus elõfutára vagy akár elsõ kiemelkedõ egyénisége a tragikus végû Martinovics-összeesküvés egyik vezetõje, Hajnóczy József volt. Az angol modellt szem elõtt tartó Széchenyi István életmûvében ellentmondásoktól sem mentes hatalmas egyéniségének elismerésével a konzervatív és liberális törekvések egyaránt megtalálhatók. A reformkorban a klasszikus liberalizmus legnagyobb magyar képviselõi Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos és Deák Ferenc voltak. Ha volt is különbség közöttük a politikai 150 A Királyi Orvosegyesület 150 éves jubileuma alkalmából, én, az MTA-n tartott elõadás alapján. A szövegközlés alapja: Antall József: A nemzeti liberalizmus egészségügyi politikája és a pesti orvosi iskola. In: Antall József Birtalan Gyõzõ Schultheisz Emil (összeáll. és szerk.): Historia medica hungarica. Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából. Bp., Medicina. pp
2 programban, az inkább a nemzeti önállóság vagy a nemzetiségi kérdés tekintetében és nem a társadalmi reformok területén érvényesült. A XIX. század széles sodrású átalakulási folyamatában igen jelentõs szerepet vállaltak a doctrinairek, ahogy ellenfelei nevezték az Eötvös József, Szalay László és Trefort Ágoston körül gyülekezõ centralista kört, akik az elavult megyei autonómia reformját és a központi, parlamenti kormányzást és korszerû közigazgatást tûzték ki célként. A magyar liberalizmus legtudatosabb, világszemléletileg és politikailag legiskolázottabb irányzatát vitathatatlanul a centralisták jelentették. Nem véletlen, hogy a kor legnagyobb szabású magyar állambölcseleti könyvét Eötvös írta. 151 De e körhöz tartozott Az ember tragédiája szerzõje, Madách Imre is. Törekvéseik, elképzeléseik számos európai ország liberális gondolkodóinak programjával hasonlíthatók össze, akik közül emeljük ki az amerikai modell hatása alatt álló francia Ch. A. H. Tocqueville-t, Eötvös mûvének ismerõjét és méltatóját. (Egyébként Amerikáról írott mûve magyarul is megjelent 1846-ban, hasonlóan nagy hatást téve, mint elõtte Bölöni Farkas Sándor amerikai útikönyve 1834-ben.) A társadalmi egyensúlyelmélet megfogalmazása, a társadalmi robbanásokat megelõzõ szociális reformok hirdetése egyaránt része volt politikai filozófiájuknak. A különbözõ szocialisztikus és kommunisztikus iskolákat is kritikai vizsgálat alá vették nyilvánvalóan a liberalizmus eszmei alapjáról szemlélve ezeket. Éppen ezért nem volt alapvetõ különbség sem közöttük ezek megítélésében. Kölcsey Ferenc is a szabadság és a tulajdon együttes létében határozta meg a forradalmak legjobb ellenszerét. A legmarkánsabban Eötvös foglalkozott e kérdésekkel, amikor megállapította, hogy a communismus gyõzelme nem lehetetlen, ez azonban csak úgy lehetséges, ha az államot korlátlan hatalommal ruházzuk fel. Meggyõzõdése volt, hogy a polgári társadalmi rend feladata a nép anyagi és mûvelõdési színvonalának emelése! Ezért is hangsúlyozza: A kérdés csak az, vajon a jelen rendszer, mely az egyéni szabadság és birtok fenntartásán alapszik, vagy azon organismusok behozása, melyeket az új iskola ajánl, biztosítja-e a nagyobb számnak anyagi és szellemi jólétet. A választ az elvek praktikus alkalmazásának tapasztalata adja majd meg, csak ezen mérhetõ le. A jólét a termelt javak bõségétõl függ, ami viszont csak munka révén jön létre. Mi erõsebb indok a munkához: a birtokvágy, vagy a kormány hatalma? A liberalizmus nagy dilemmája az állami beavatkozás területének és mértékének meghatározása volt. (Eléggé közismert, hogy e dilemma ma sem áll távol ha különbözõ formában és mértékben is a két egymással szemben álló világrendszertõl sem.) A centralisták éppen úgy idegenkedtek ettõl, mint 151 Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra köt. Bécs, Manz. 112
3 a klasszikus liberalizmus más képviselõi, hiszen a felvilágosult abszolutizmus, a jozefinizmus emléke kísértett a progresszív irányú állami beavatkozásban is. Kossuth írta késõbb: Az a fogalom uralkodott az államtani bölcsészetben, hogy az államok egyedüli hivatása a társadalmi rend biztosítása, a többit hagyni kell, amint tud. De a társadalmi viszonyok annyira bonyolódottakká lettek, a mechanikai és természettudományok oly új meg új tényezõket vittek be az életbe, amelyeknek igényei az egyéni tevékenység által ki nem elégíthetõk, hogy az államnak nemcsak a rend õrének, hanem a haladás emeltyûjének is kell lennie. Mindezt Kossuth az önkormányzati intézmények fenntartásával kívánta elérni, amelyek biztonsági szellentyûk a forradalmakkal szemben. Úgy vélte, hogy a túlzottan centralizált közigazgatású Franciaország ezért csúszott a socialisticus eszmék sikamlós mezejére. Eötvös és a centralista kör nemcsak pragmatikus politikai filozófiája alapján, hanem mélységes humanizmusa következtében is vonzódott a szociális kérdésekhez, programjuk részét képezte a szociálpolitika is. Jelzik ezt Eötvös szépirodalmi alkotásai (A falu jegyzõje, Magyarország 1514-ben stb.), a Szegénység Irlandban címû írása, valamint a büntetõ törvénykönyvrõl és a börtönrendszerrõl szóló beszédei is. Természetesen a politikában elsõsorban a mûvelõdéspolitika volt Eötvös igazi szakterülete, az elemi oktatástól a felsõoktatásig, illetve a mûvészetpolitikától a tudománypolitikáig minden ágazatot felölelt az érdeklõdése. Éppen ezért, amikor a nemzeti liberalizmus képviselõinek egészségügyi politikáját vizsgáljuk, ezen belül a centralista kör hatását tesszük az elsõ helyre, ezt a két pillért, a mûvelõdéspolitikát és a szociálpolitikát kell megjelölnünk, amire tulajdonképpen az egészségügyi politikájuk programját is építették. Csak innen közelíthetjük meg az orvosképzés reformjában, a felsõoktatásban és tudománypolitikában játszott kiemelkedõ szerepüket. Felmerül a kérdés, hogy volt-e önálló egészségügyi politikája a centralista körnek a negyvenes évek elején. Válaszunk csak tagadó lehet. Az évi kolerajárvány idején is csak az emberi kiszolgáltatottság, az egyéni tragédiák látványa rendíti meg Eötvöst, amirõl Szalay Lászlóval is levelezett. Az egészségügyi politika, a közoktatásügyi programalkotás mint az alkalmazott politika része csak a politikusok köré sereglõ szakemberek, vezetõ értelmiségi koponyák bevonásával jöhetett létre. Eötvös híres volt arról, hogy valóságos agytrösztöt tudott maga köré gyûjteni. Megfelelõ adottságai voltak ehhez: szellemi fölénye, tapintata és képessége mások nézeteinek a tiszteletben tartására. Tudta, hogy minden alkotás, minden tervezés és kivitelezés a megfelelõ szakértõk, szervezõk és vezetõk kiválasztásának függvénye. A magyarországi liberalizmus e viszonylag szûkebb köre vonzotta magához a negyvenes évektõl kezdve a legkiválóbb intellektusokat, körülöttük gyülekezett a vezetõ szakértelmiség. Ez azután még csak fokozódott a szabadságharc bukása után, a neoabszolutizmus idõszakában, az ötvenes-hatvanas években. 113
4 A kölcsönhatás, az általános politikai program és az egészségügyi-orvosképzési törekvések összhangja is ezekben az években, a reformkor, a szabadságharc, a neoabszolutizmus és a kiegyezés éveiben alakult ki. Két orvosnemzedék is megformálódott a Van Swieten hatása alatt kialakult elsõ bécsi orvosi iskolát követõen. De önálló magyar orvosi iskoláról csak akkor beszélhetünk, amikor Balassa János, Markusovszky Lajos és pályatársai körül kialakult a negyvenes évektõl kezdve a pesti orvosi iskola. Egységes orvosi szemlélet, korszerû társadalmi alapokon nyugvó közegészségügyi program, a vezetõ európai országok színvonalán álló szakismeret és tudományos felkészültség, valamint rokon politikai gondolkodás jellemezte ezt a kört, amely egyben valódi iskolája, nevelõ mûhelye volt az új orvosnemzedéknek. Balassa orvosi köre és Eötvös politikai csoportja, irányzata között könnyû felismerni az elvrokonságot. Egyek voltak az alkotmányos és demokratikus szabadságjogokkal felruházott polgári állam megteremtésére irányuló törekvésükben éppen úgy, mint az önálló és modern Magyarország programjában, majd a bukás után a kompromisszumok keresésében és tudomásulvételében, a kulturális és egészségügyi viszonyok megjavítására való erõfeszítésükben. Ezzel nem kisebbítjük annak a nemzedéknek az érdemeit, amelyik a XVIII XIX. század fordulóján a kezdés, az úttörés érdemeit mondhatta magáénak a tudományos és kulturális haladásban. Még kevésbé annak a második nemzedéknek a teljesítményét, amelyik a magyar orvosi szaknyelv megteremtésével, a tudományos társaságok létrehozásával, a magyar nyelvû szaksajtó megalapításával írták be nevét a magyar tudománytörténetbe. Nyilvánvaló, hogy e korszakban sokkal inkább a közéleti orvos típusa vált uralkodóvá a kutató orvos alakjával szemben. A politikai programok, a viták jobban kedveztek a fórumokon mozgó embereknek, mint a szaktudósoknak. Bugát Pál és Toldy Ferenc (helyét késõbb Flór Ferenc vette át) indította el az között rendszeresen megjelenõ Orvosi Tár -at, amely a kor színvonalán ismertette a külföldi szakirodalmat és a hazai eredményeket. Egyben elõsegítette az egységes orvosi terminológia kialakulását, amit nem kisebbít a nyelvújító kedv néhány túlzása sem. A nyilvánosságot, a fórumokat kedvelõ orvosok hozták létre az átalakulás elõsegítésére, a szakmai és szellemi összefogás érdekében is a Budapesti Királyi Orvosegyesületet (1837), a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyûléseit, valamint a K. M. Természettudományi Társulatot (1841). Különösen fontossá tette ezeknek az orvosi-természettudományi egyesületeknek a szerepét az, hogy a Széchenyi István által kezdeményezett Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia) elsõsorban a humán tudományoknak vált otthonává, még a természettudományokon belül is a nyelvi (szaknyelvi) kérdéseknek szentelte munkáját. De más elõnye is volt annak a ténynek, hogy szinte a közélet valamennyi területén Almási Balogh Páltól Korányi Frigye- 114
5 sig találkozunk orvosokkal a reformkor egész idõszakában, a forradalom kitöréséig, majd a szabadságharcban, ami hatással volt a politikusok világszemléletére, tudomány- és egészségügyi politikai programjára egyaránt. A medicina fejlõdésére páratlan hatással volt a természettudományok haladása a felvilágosodás korától kezdve, ami nemcsak a tudományszemléletben, hanem az ipari forradalom kibontakozásával a technikai fejlõdésben is éreztette hatását. A XIX. században ez már az orvostudomány valamennyi ágazatában éreztette hatását, az elméleti és klinikai szakmák egyaránt gyors fejlõdést mutatnak. Különösen nagy jelentõségû a kórbonctan és a fizikális diagnosztika szerepe, amely Franciaországból indult hódító útjára, majd pedig Rokitansky és Škoda személyében a második bécsi orvosi iskola tartóoszlopává vált. Az új vizsgáló módszerek, az új technikai eszközök és mûszerek (sztetoszkóp, szemtükör stb.) alkalmazása nagy ugrást jelentett elõre. Az 1840-es évektõl kezdve már a betegségek okai és az ellenük való védekezés került az érdeklõdés központjába, a kauzalitás a gondolkodásban és a prevenció, a prophylaxis a gyakorlatban. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az orvosi elméletet és gyakorlatot egyaránt érintõ forradalmi változáson ment át az orvosi gondolkodás. A természettudományok újabb eredményei új lehetõségeket adtak a terápiában, a szerves kémia fellendülése új gyógyszerek megjelenését tette lehetõvé. A kórokok felismerése már új irányba mutatott, a kórokozók felfedezése felé, amely a Pasteur és Koch nevéhez fûzõdõ mikrobiológiai forradalom nyitánya lett. Balassa János mindazt megismerte Bécsben, amikor kitûnõ minõsítéssel Schuh mellé került asszisztensnek, amit a második bécsi orvosi iskola mesterei nyújthattak. De itt szövõdött az életre szóló barátság is Markusovszky Lajos, Lumniczer Sándor és Semmelweis Ignác között. Balassa alig volt idõsebb náluk, de már professzor volt, amikor õk befejezték tanulmányaikat. Egyesítette magában a közéleti, a tudós és a gyakorló orvos típusát, így minden adottsága megvolt ahhoz, hogy a kör vezetõje, elnöke legyen, amit róla elõször Balassa-társaságnak is neveztek. De a kör organizátora, szürke eminenciása az egész korszaknak Markusovszky Lajos volt. Lumniczer egyénisége inkább Balassáéhoz hasonlított. Valamennyiüknek nagyobb hatása volt az orvosi közéletben, mint a szabadságharc bukása után hazatérõ Semmelweis Ignácnak, aki viszont az egyetemes orvostudomány történetébe is beírta nevét. E rövidre szabott írásunkban nincs helyünk a pesti orvosi iskola kiemelkedõ személyiségei felsorolására, hiszen számos jelentõs egyéniséget emelhetünk ki, Korányi Frigyest, Lenhossék Józsefet, Jendrassik Jenõt, Bókai Jánost, Hirschler Ignácot stb. De találkozunk még velük, amikor a magyar orvosi múlt nagy alakjait, a szakági iskolateremtõ mestereket mutatjuk be, ismertetjük életútjukat és életmûvüket. E nagy nemzedék életútját meghatározta a magyar politikatörténet négy jól elhatárolható szakasza, a reformkor 115
6 ( ), a forradalom és szabadságharc (1848/49), a neoabszolutizmus ( ), illetve az 1867-es kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia alkotmányos kormányzása és megújhodó politikai életében még megért éveik. A reformkor az indulás, a felkészülés idõszakát jelentette. A forradalom és szabadságharc idõszaka a program megvalósításának kísérletét, majd pedig a fegyveres harc idõszakában a nagy próbatételt, amikor a hazai katonaorvosi szolgálat gerincét alkották a pesti orvosi iskola tagjai, egyben lehetõvé téve az európai viszonylatban is korszerû, modern katonaegészségügyi szemlélet érvényesítését. A szabadságharc bukása, a neoabszolutizmus évei, Haynau, Bach és Schmerling nevével fémjelzett esztendõk, a passzív rezisztencia vállalását, majd az értelmiségi élet fórumainak megnyílásával az új felkészülést, a szervezõdést jelentették számukra. Talán azt is mondhatjuk, hogy éppen az elnyomás évei voltak a tudományos és szellemi erõfeszítés nagyszerû esztendei, amikor az Orvosi Hetilap megindításával, (1857) az Orvosegyesület és más társaságok, fórumok felhasználásával európai színvonalra emelték a magyar medicinát és megalapozták a kiegyezés után kibontakozó alkotó idõszakot, az infrastruktúra kiépítésének idõszakát az egészségügy, a tudományos élet és felsõoktatás területén. A centralisták tervezõmunkája az általános politikában és jogalkotásban, az államszervezet modernizálásában találkozott a pesti orvosi iskola nagyjainak orvosi-egészségügyi törekvéseivel, amit közvetlen és személyes kapcsolatuk még csak megerõsített és hatékonnyá tett. A centralista kör és Eötvös József általános politikai szemlélete, szociálpolitikai és mûvelõdéspolitikai programja találkozott a pesti orvosi iskola egészségügyitudománypolitikai törekvéseivel. A prevención alapuló politikai-szociálpolitikai szemlélet könnyen talált egymásra az orvosi-egészségügyi prevenciót felismerõ orvosok programjával. A centralisták köre és a pesti orvosi iskola ugyanannak a kornak, ugyanannak a társadalompolitikai irányzatnak a gyümölcse, az általános és alkalmazott politika ritkán tapasztalt szintézisének példája. Felismerték és megfogalmazták együttesen azt, amit máig érvényesnek tarthatunk, a közgazdaság, a közmûvelõdés és a közegészség egységét, aminek együttesen kell fejlõdnie, mert egymás nélkül, egymás rovására egyik sem fejleszthetõ. E politikus- és orvosnemzedék nélkül sohasem jött volna létre az európai színvonalú, egy-egy korszakban az élen járó nemzetekhez felzárkózó magyar orvostudomány és egészségügy. 116
Markusovszky Lajos (1815 1893) 142
A PESTI ORVOSI ISKOLA NÉHÁNY TAGJÁRÓL Antall József Markusovszky Lajos (1815 1893) 142 A pesti orvosi iskola nagy hatású szervező egyénisége, hatalmas munkabírású, éles eszű és keménykezű irányítója, államférfiak
A magyar egészségügy az abszolutizmus és a dualizmus korában 152
Antall József Kapronczay Károly A magyar egészségügy az abszolutizmus és a dualizmus korában 152 A magyar szabadságharc leverése után az ország egész területén bevezetett katonai közigazgatás felszámolta
Osztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák
11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés
Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
Osztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
HAZA ÉS HALADÁs a reformkor
HAZA ÉS HALADÁs a reformkor MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1.Európa politikai helyzete Napóleon bukása
Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus
ETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév
Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem
TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!
A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont
Fogalmak. Fogalmak. Személyek
SZEMÉLYEK II. Lipót 1790-92 I. Ferenc 1792-1835 Martinovics Ignác Hajnóczy József Szentmarjai Ferenc Laczkovics János gróf Sigray Jakab Batsányi János Őz Pál Szolártsik János Széchenyi István 1791-1860
TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html
Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:
Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
KAPRONCZAY KÁROLY AZ ORVOSTÖRTÉNELEM SZÁZADAI
KAPRONCZAY KÁROLY AZ ORVOSTÖRTÉNELEM SZÁZADAI Írták: Grabarits István Kapronczay Károly Kapronczay Katalin Magyar László András Kapronczay Károly, 2010 Az e-könyv alapja Kapronczay Károly: AZ ORVOSTÖRTÉNELEM
Az írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
Korányi Sándor születésének 150. évfordulóján
A magyar belgyógyászat iskolateremtő tudósai Korányi Sándor születésének 150. évfordulóján XXIII. Magyarországi Egészségügyi Napok Debrecen, 2016. október 5. Előadó: Dr. Gazda István a Magyar Tudománytörténeti
Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai
Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar
TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
Történelem 7-8. osztály. 2. Kiegyezés. Állítsd időrendbe az eseményeket! Olvasd össze a betűket, és megtudod az egyik koronázás ajándék nevét!
OM 037757 NÉV: IX. Tollforgató 2017.04.01. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@gmail.com : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
Történelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont
TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 1 A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont Írásbeli
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok
Iskolánk rövid története
1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.
EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az ember és világa áll. Az általános iskolában ide tartozik a történelem és
BUZINKAY GÉZA HIDVÉGI JENŐ: REGÖLY-MÉREI GYULA (1908 1974) 1
A MÚLT MAGYAR ORVOSTÖRTÉNÉSZEI BUZINKAY GÉZA HIDVÉGI JENŐ: REGÖLY-MÉREI GYULA (1908 1974) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Gazda István vezetésével, közreműködött: Szállási
TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok
A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ
dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )
Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
KÓDEX Reformkor és kiegyezés
M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7
V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét
1. Az Az II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI TANÍTÁSA A 7. ÉVFOLYAMON Készítette: Kazsab Éva Dávidné Fekete Ildikó Kelemen Tamás A Lestár
Az orvostörténelem helyzete Magyarországon 1
Antall József Az orvostörténelem helyzete Magyarországon 1 Íródott 1981-ben I. Az orvostörténelem hazai helyzetének vizsgálatakor egyaránt szólnunk kell az eredményekről és a kudarcokról, évtizedes, néha
AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József
AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar
II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.
Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak
1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti
1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.
Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig
Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai
A magyar börtönügy arcképcsarnoka
A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,
Semmelweis szobor avatása az Állami Szívkórházban
Semmelweis szobor avatása az Állami Szívkórházban 2016.06.30 2016. június 30-án szobrot avattak Semmelweis Ignác tiszteletére a balatonfüredi Állami Szívkórházban. A rendezvényen Prof. Dr. Veress Gábor
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013
Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM
MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220
Antall József A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Igen tisztelt vendégeink, hölgyeim és uraim! Megtisztelõ felkérésnek teszek eleget, amikor a nemzetközi pszichoanalitikus konferencia alkalmából
Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015
Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)
Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa
Szentlőrinc Városi Önkormányzat 2/1997.(III.27.) KT. R e n d e l e t e. kitüntetések alapításáról és adományozásáról
Szentlőrinc Városi Önkormányzat 2/1997.(III.27.) KT. R e n d e l e t e kitüntetések alapításáról és adományozásáról (A 15/2012.(VI.29.), a 10/2010.(VI.17.), a 16/2006.(VII.21.), a 16/2003.(VI.30.), a 17/2002.(VI.27.),
Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban
Történelem 9. évfolyam 9/1. Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor 9/2. Az első civilizáció: Mezopotámia, Óbabiloni Birodalom 9/3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 9/4. Elő-Ázsia államai: Palesztina, Fönícia,
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században
A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században Párosítsd a századot a megfelelô évszámokkal! XVIII. század XIX. század 1801 1900-ig 1701 1800-ig Jelezd csíkozással a térképvázlatban
HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ
HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?
2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint
Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete
2006. szeptemberétől. Heti kontakt óraszám. TRB1000 1 0 K 2 TR Dr. Aszalós Éva X. TRB1001 0 1 G 2 TR Dr. Aszalós Éva X
Történelem alapszak szakirányok mintatanterve 2006. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Nagy Mihály X Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 FT Dr. Trembeczki István X Kommunikáció
Közigazgatási alapfogalmak
ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében
A tudomány, mint rendszer
A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ
FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ Kézikönyv a svájci struktúrákról és a magyar hasznosíthatóságról Szerkesztette: HAJDÚ ZOLTÁN KOVÁCS SÁNDOR ZSOLT Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi
Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek
Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer
Reformkor, forradalom és szabadságharc
Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a
HORVÁTH BOLDIZSÁR MARKUSOVSZKY LAJOS, AZ ORVOS MINT NEVELŐ. Vasi Szemle 2013.
HORVÁTH BOLDIZSÁR MARKUSOVSZKY LAJOS, AZ ORVOS MINT NEVELŐ Vasi Szemle 2013. Talán néhányan meglepődnek olvasva a szimpózium programját : hogy kerül Markusovszky Lajos az Eötvös József érdemeit taglaló
Konzervatív (kon)textusok
ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes
A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.
TÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
2012. szeptemberétől. Heti kontakt. Félévi Kredit. Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára X
Történelem alapszak Idegenvezető szakirány mintatanterve 2012. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 TR Dr. Trembeczki István
7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései. Követelmények. Emelt szint
7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései A reformkor f kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgy lés és a megyerendszer m ködése. A gazdasági átalakulás jellemzése.
TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE
TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők
TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
SZOCIÁLIS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
SZOCIÁLIS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint 120 perc 15 perc 100 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra hozandó