A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 4/2005. (I. 7.) ME h. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság vezérigazgatójá -

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, ja nu ár 7., péntek 1. szám Ára: 989, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1/2005. (I. 7.) EüM r. A foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az ál ta luk oko zott egész ség ká ro so dá sok meg elõ zé sé rõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM ren de let, va la mint a ve szé lyes anya gok - kal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról /2005. (I. 7.) FVM r. A növényvédõ szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésérõl, valamint a növényvédõ szerek csomagolásáról, je lö lé sé rõl, tá ro lá sá ról és szál lí tá sá ról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról /2005. (I. 7.) NKÖM r. A Nem ze ti Kul tu rá lis Alap prog ram ról szóló évi XXIII. tör - vény vég re haj tá sá ról szóló 13/1999. (VIII. 27.) NKÖM ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (I. 7.) PM r. Az adószakértõi mûködés engedélyezésének szabályairól szóló 20/1994. (VI. 17.) PM ren de let módosításáról /2005. (I. 7.) PM r. A pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai kö - ve tel mé nye i rõl szóló 2/1995. (II. 22.) PM ren de let mó do sí tá sá ról 25 1/2005. (I. 7.) TNM r. Balatonberény vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények - kel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének el fo ga dá sá ról* /2005. (I. 7.) KE h. Po li ti kai ál lam tit kár felmentésérõl /2005. (I. 7.) KE h. Egyetemi tanári kinevezésrõl /2005. (I. 7.) Korm. h. Az ál lam tit ká ri jut ta tá sok biz to sí tá sá ról /2005. (I. 7.) ME h. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság vezérigazgatójá - nak felmentésérõl /2005. (I. 7.) ME h. A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság igazgatósága elnöké nek ki ne ve zé sé rõl /2005. (I. 7.) ME h. A Ma gyar Ex port-im port Bank Rész vény tár sa ság igaz ga tósága elnökén ek ki ne ve zé sé rõl /2005. (I. 7.) ME h. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság vezérigazgatójá - nak kinevezésérõl /2005. (MK 1.) MNB köz l. A Magyar Nemzeti Bank szolgálati titokköri jegyzékérõl Az Alkot mány bíró ság köz le ménye Az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség pá - lyázati felhívása a munkavédelmi jellegû bírságok felhasz - nálására Megállapodás a villamosenergia-ipari társaságok privatizációjával kap cso lat ban fel me rült ága za ti hu mán po li ti kai kér dé sek tár gyá - ban, jú li us 4-én kö tött Meg álla po dás 2.1. pont já nak vég re - hajtásáról, valamint a privatizációt követõ liberalizáció és az EU csatlakozási folyamat miatt várhatóan keletkezõ humánpolitikai problémák kezelésérõl Az adatvédelmi biztos közleménye Felhívás a személyes adatok kezelésével kapcsolatos elutasított kérelmek és a közérdekû ada - tok megismerésére irányuló elutasított kérelmek bejelentésére.. 56 Oldal * A Magyar Közlöny a rendelet mellékletét képezõ eredeti M=1:2000 méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazza. A rendelet mellékletének M=1:2000 méretarányú eredeti tervlapjait a Magyar Hivatalos Közlönykiadó által kiadott CD tartalmazza, amelyet az elõfizetõk kérésre megkapnak [telefon: 36 (1) /237 és 238 mel lék, fax: ; postacím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357]. A ren de let mel lék le tét ké pe zõ terv lapok ere de ti mé ret ará nyú pél dá - nyairól készült másolatok a sokszorosítás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság tól [1016 Bu da pest, Gel lért hegy u Te le fon: 36 (1) ].

2 2 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 1/2005. (I. 7.) EüM rendelete a foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az általuk okozott egészségkárosodások megelõzésérõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet, valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról A mun ka vé de lem rõl szóló évi XCIII. tör vény 88. -ának (2) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján az 1 3. te kin te té ben a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun - ka ügyi mi nisz ter rel egyet ér tés ben, va la mint a ké mi ai biz ton ság ról szóló évi XXV. tör vény 34. (4) be - kez dé se a) pont já nak aa) ah) al pont ja i ban ka pott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. (1) A fog lal ko zá si ere de tû rák kel tõ anya gok el le ni vé - de ke zés rõl és az ál ta luk oko zott egész ség ká ro so dá sok meg elõ zé sé rõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM ren de let (a továb biak ban: R.) 20. -ának (3) be kez dé se a kö vet ke zõ a) pont tal egé szül ki, és az ere de ti a) b) pont meg je lö lé se b) c) pontra változik: (A mun kál ta tó az az beszt okoz ta egész ség ká ro sí tó koc - ká za tok mi ni má lis ra csök ken té se cél já ból az ok - ban fog lal tak figye lembevételével biztosítja, hogy) a) a bon tá si tech ni kák al kal ma zá sát meg elõ zõ en amennyi ben ez éssze rû en meg va ló sít ha tó az az beszt és az az beszt tar tal mú ter mé kek el tá vo lí tás ra kerüljenek, (2) Az R a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egé szül ki: (7) A (3) be kez dés a) pont ja sze rin ti bon tá si mun ká la - tok a mun ka terv in té zet ál ta li elõ ze tes jó vá ha gyá sa nél kül nem kezdhetõk meg. 2. Az R ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Ezen el len õr zé si te vé keny sé get az ÁNTSZ a HM, va la mint az MH fel ügye le te alá tar to zó hon vé del mi in téz - mé nyek vo nat ko zá sá ban annak szak ha tó sá gá val, a 20. te kin te té ben pe dig az ille té kes kör nye zet vé del mi fel ügye - lõ ség gel mint szakhatósággal együttmûködve látja el. 3. (1) Az R a (5) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö veg e he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja: (2) Az R a (5) be kez dé sé nek b) c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lépnek: b) a Ta nács 76/769/EGK irány elve (1976. jú li us 27.) az egyes ve szé lyes anya gok és ké szít mé nyek for ga lom ba ho za ta lá nak és fel hasz ná lá sá nak kor lá to zá sa i ra vo nat ko zó tag ál la mi tör vé nyi, ren de le ti és köz igaz ga tá si ren del ke zé - sek kö ze lí té sé rõl, va la mint az ezt mó do sí tó 97/10/EK, 97/56/EK, 1999/43/EK, 2001/41/EK, 2003/34/EK és 2003/36/EK irány el vek, c) a Ta nács 83/477/EGK irány elve (1983. szep tem ber 19.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérõl (második egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv 8. cikke értelmében), valamint az ezt módosító 91/382/EGK irányelv, (3) Az R ának (5) be kez dé se a kö vet ke zõ e) pont - tal egé szül ki: e) a Ta nács 87/217/EGK irány elve (1987. már ci us 19.) az az beszt ál tal oko zott kör nye zet szennye zés meg elõ zé sé - rõl és csök ken té sé rõl, 7. cikk má so dik fran cia be kez dés. 4. (1) Az R. 4. szá mú mel lék le te 8. pont já nak fel ve ze tõ szö veg e he lyé be a kö vet ke zõ szöveg lép: 8. Bon tá si mun kák meg kez dé se vagy az az beszt, illetve az beszt tar tal mú anya gok épít mé nyek bõl, esz kö - zök bõl és be ren de zé sek bõl való el tá vo lí tá sá nak meg kez - dé se elõtt a mun kál ta tó mun ka ter vet dol go z ki. A mun kál - ta tó a mun ka terv ben meg ha tá roz za azo kat az in téz ke dé se - ket, ame lyek a mun ka vál lalók mun ka he lyi biz ton sá gát és egész ség vé del mét az az beszt el tá vo lí tá sá val és a hul la - dék ke ze lé sé vel kap cso la to san te kin tet tel a kör nye zet vé - del mé re is ga ran tál ják. A mun ka ter vet a mun ka terv el ké - szí té sé re kö te le zett mun kál ta tó vagy ki vi te le zõ be nyújt ja az in té zet és a kör nye zet vé del mi fel ügye lõ ség ré szé re. A mun ka terv az aláb bi a kat tartalmazza: (2) Az R. 4. szá mú mel lék le te 8. pont já nak d) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ szöveg lép: d) az az beszt, illetve az az beszt tar tal mú anya gok elõ - ze tes (a mun ka meg kez dé se elõt ti) el tá vo lí tá sá nak le he tõ - sé gei és mód ja, az elõ ze tes el tá vo lí tás ra vo nat ko zó kö te le - zett ség vál la lás, to váb bá amennyi ben az elõ ze tes el tá vo lí - tás nem éssze rû, en nek rész le tes in do ko lá sa,

3 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3 (3) Az R. 4. szá mú mel lék le té nek 8. pont ja az aláb bi f) pont tal egé szül ki: (A mun ka terv az aláb bi a kat tar tal maz za:) f) a kör nye zet vé del mét szol gá ló esz kö zök, technoló - giák be mu ta tá sa, jellemzése. 5. (1) A ve szé lyes anya gok kal és a ve szé lyes ké szít mé - nyek kel kap cso la tos egyes el já rá sok, illetve te vé keny sé - gek rész le tes sza bá lya i ról szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM ren de let (a továb biak ban: Vhr.) 12. -a (4) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö veg e he lyé be a következõ rendelkezés lép: (4) Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja: (2) A Vhr a (4) be kez dé sé nek a) és c) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lépnek: a) a Ta nács 67/548/EGK irány elve (1967. jú ni us 27.) a ve szé lyes anya gok osz tá lyo zá sá ra, cso ma go lá sá ra és cím - ké zé sé re vo nat ko zó tör vé nyi, ren de le ti és köz igaz ga tá si ren del ke zé sek kö ze lí té sé rõl, va la mint az ezt mó do sí tó 71/144/EGK, 73/146/EGK, 75/409/EGK, 76/907/EGK, 79/370/EGK, 79/831/EGK, 81/957/EGK, 82/232/EGK, 83/467/EGK, 84/449/EGK, 86/431/EGK, 87/432/EGK, 88/302/EGK, 88/490/EGK, 90/517/EGK, 91/410/EGK, 91/632/EGK, 92/32/EGK, 92/37/EGK, 92/69/EGK, 93/21/EGK, 93/72/EGK, 93/101/EK, 93/105/EK, 94/69/EK, 96/54/EK, 96/56/EK, 97/69/EK, 98/73/EK, 98/98/EK, 2000/32/EK, 2000/33/EK, 2001/59/EK irányelvek; c) a Bi zott ság 91/155/EGK irány elve (1991. már ci us 5.) a 88/379/EGK tanácsi irányelv 10. cikke végrehajtásának megfelelõen, a veszélyes készítményekre vonatkozó különös információk rendszerével kapcsolatos részletes rendelkezések meghatározásáról és megállapításáról, valamint az ezt módosító 93/112/EK és 2001/58/EK irányelvek. 6. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba, egy út tal az R a (5) be kez dé sé nek e) pont ját kö ve tõ ren del ke zé se i vel szó hatályát veszti. (2) E ren de let 1. -ának (2) be kez dé sét a ren de let hatályba lépését kö ve tõ en in dult el já rá sok ban kell alkalmazni. (3) Ez a ren de let az az beszt ál tal oko zott kör nye zet - szennye zés meg elõ zé sé rõl és csök ken té sé rõl szóló, már ci us 19-ei 87/217/EGK ta ná csi irány elv 7. cik ke má so - dik fran cia be kez dé sé nek való megfelelést szolgálja. Dr. Voj nik Má ria s. k., egész ség ügyi mi nisz té riumi po li ti kai ál lam tit kár A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 1/2005. (I. 7.) FVM rendelete a növényvédõ szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésérõl, valamint a növényvédõ szerek csomagolásáról, jelölésérõl, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról A nö vény vé de lem rõl szóló évi XXXV. tör vény 65. -a (2) be kez dé sé nek c) pont já ban és (3) be kez dé sé nek a) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a (3) be kez dés a) pont ja vo nat ko zá sá ban az egész ség ügyi mi nisz ter rel, va la mint a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A nö vény vé dõ sze rek for ga lom ba ho za ta lá nak és fel - hasz ná lá sá nak en ge dé lye zé sé rõl, va la mint a nö vény vé dõ sze rek cso ma go lá sá ról, je lö lé sé rõl, tá ro lá sá ról és szál lí tá - sá ról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM ren de let (a továb biak - ban: R.) 7. -a (8) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö veg e és a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (8) Amennyi ben a ha tó anyag sze re pel az 1. szá mú mel - lék let A. ré szé ben, az en ge dé lye zõ ha tó ság nak az 1. szá - mú mel lék let A. ré szé ben meg adott ha tár idõ kön be lül fe - lül kell vizs gál nia a for ga lom ban levõ, az adott ha tó anya - got tar tal ma zó nö vény vé dõ sze rek en ge dé lyét annak el - dön té sé re, hogy meg fe lel nek-e az 1. szá mú mel lék let A. ré szé ben sze rep lõ kö ve tel mé nyek nek. En nek so rán a) az en ge dé lyes nek az en ge dé lye zõ ha tó ság ál tal elõ írt ha tár idõn be lül nyi lat koz nia kell, hogy ren del ke zik a 2. szá mú mel lék let sze rin ti ada tok kal, vagy azok hoz az adat tu laj do no sa hoz zá fé rést biz to sí tott szá má ra, 2. Az R. a kö vet ke zõ 7/A. -sal egé szül ki: 7/A. (1) Amennyi ben a nö vény vé dõ szer több, az 1. szá mú mel lék let A. ré szé ben sze rep lõ ha tó anya got is tar tal maz, az új ra ér té ke lést a leg ké sõb bi ha tár idõ figye - lembevételével kell le foly tat ni. (2) Az 1. szá mú mel lék let B. ré szé ben sze rep lõ ha tó - anya got is tar tal ma zó nö vény vé dõ szer ese tén az új ra ér té - ke lés re ak kor ke rül sor, ha az összes ha tó anyag fel tün te tés - re ke rült az 1. szá mú mel lék let A. ré szé ben. 3. Az R ának (8) és (9) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zé sek lép nek, egy ide jû leg az R a a kö - vet ke zõ (10) be kez dés sel egé szül ki:

4 4 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám (8) Az en ge dé lye zõ ha tó ság a ké rel met a szük sé ges ada tok be szer zé sé tõl szá mí tott há rom hó na pon be lül bí rál - ja el. (9) A pár hu za mos be ho za tal ra az en ge dély meg ha tá ro - zott mennyi ség re, az en ge dély ben a be ho za tal ra meg ha tá - ro zott idõ pont tól szá mí tott 90 na pon be lü li szál lí tás ra ad - ha tó. Az en ge dély leg fel jebb a re fe ren cia nö vény vé dõ szer en ge dély ér vé nyes sé gé nek ide jé ig ad ha tó meg. (10) Az im por tõr nek az en ge dély alap ján be ho zott nö - vény vé dõ szer mennyi sé gé rõl az en ge dé lye zõ ha tó sá got a be ho za talt kö ve tõ 30 na pon be lül tá jé koz tat nia kell. (3) Az (1) be kez dés sze rin ti be je len tés nek a kö vet ke zõ ada to kat kell tar tal maz nia: a) a te vé keny sé get vég zõ neve, címe, b) a bér for má lás/bér ki sze re lés he lyé nek meg je lö lé se (te lep hely, rak tár he lye), c) a for má lás ra/ki sze re lés re ke rü lõ nö vény vé dõ sze rek neve, a ki sze re lés egy sé ge i nek meg je lö lé se, d) az en ge dé lyes hoz zá já ru lá sá val el ké szí tett cím ke - terv, e) az en ge dé lyes hoz zá já ru ló nyi lat ko za ta. 4. Az R a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé szül ki: (6) A kí sér le tek so rán az en ge dély ben fel tün te tett, illetve en nek hi á nyá ban a nö vény vé dõ sze rek be so ro lá sá - ra, osz tá lyo zá sá ra vo nat ko zó leg szi go rúbb biz ton sá gi elõ - írásokat kell be tar ta ni. 5. (1) Az R át meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ al cím lép: Növényvédõ szerrel kezelt szaporítóanyag, növényvédõ szer szennyezést tartalmazó termesztõ közeg behozatala (2) Az R ának (2) és (3) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (2) Az en ge dé lye zõ ha tó ság kü lön en ge dé lye nél kül be hoz ha tók azok a sza po rí tó anya gok, ame lye ket olyan nö - vény vé dõ szer rel ke zel tek, ame lyek ha tó anya ga(i) az 1. szá mú mel lék let ben sze re pel(nek) és a ha tó a nya go(ka)t tar tal ma zó leg alább egy nö vény vé dõ szer ké szít mény Ma - gyar or szá gon, illetve leg alább egy Szer zõ dõ Ál lam ban az adott kul tú rá ban csá vá zás ra en ge dé lyez ve van. (3) Min den olyan sza po rí tó anyag, ame lyet olyan nö - vény vé dõ szer rel ke zel tek, amely a (2) be kez dés sze rin ti fel té te lek nek nem fe le l meg, csak az en ge dé lye zõ ha tó ság en ge dé lyé vel hoz ha tó be. Az en ge dély irán ti ké re lem hez a kö vet ke zõ ada to kat kell be nyúj ta ni: a) a ke zelt sza po rí tó anyag mennyi sé ge, b) a fel hasz nált nö vény vé dõ szer biz ton sá gi adat lap ja, c) az or szá gok fel so ro lá sa, ahol a nö vény vé dõ szer en - ge dé lyez ve van, d) a sza po rí tó anyag ha zai for gal ma zó já nak vagy fel - hasz ná ló já nak neve és címe. 6. Az R a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki: 7. Az R ának a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ szö veg - rész lép: [Ez a ren de let a kö vet ke zõ irány el vek nek való meg fe le - lést szol gál ja:] a) a Ta nács jú li us 15-i 91/414/EGK irány elve a nö vény vé dõ sze rek for ga lom ba ho za ta lá ról, va la mint az en nek mó do sí tá sá ról szóló, a Ta nács 1997/57/EK és 2004/66/EK, va la mint a Bi zott ság 1993/71/EGK, 1994/37/EK, 1994/79/EK, 1995/35/EK, 1995/36/EK, 1996/12/EK, 1996/46/EK, 1996/68/EK, 2000/80/EK, 2001/21/EK, 2001/28/EK, 2001/36/EK, 2001/47/EK, 2001/49/EK, 2001/87/EK, 2001/99/EK, 2001/103/EK, 2002/18/EK, 2002/37/EK, 2002/48/EK, 2002/64/EK, 2002/81/EK, 2003/5/EK, 2003/23/EK, 2003/31/EK, 2003/39/EK, 2003/68/EK, 2003/70/EK, 2003/79/EK, 2003/81/EK, 2003/82/EK, 2003/84/EK, 2003/112/EK, 2003/119/EK, 2004/20/EK, 2004/30/EK, 2004/58/EK, 2004/60/EK, 2004/62/EK, 2004/63/EK, 2004/64/EK, 2004/65/EK, 2004/71/EK, 2004/99/EK irány el vei; 8. (1) Az R. 1. szá mú mel lék le te A rész e he lyé be e ren - de let mel lék le te lép. (2) Az R. 1. szá mú mel lék le te B ré szé nek táb lá za ta a kö vet ke zõ so rok kal egé szül ki: [Nr. Ha tó anyag ne ve CAS-szám Megjegyzés] 246. Co ni ot hy ri um új mi ni tans Camp bell ko ni di um (K1) Me zot ri on új 248. Spi no zad új 249. Tri ne xa pak lis ta (3) Az R. 10. szá mú mel lék let A. rész e ki egé szül a Ku - ko ri ca olaj ak tív anyag gal.

5 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5 9. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. 1. szá mú mel lék le te B ré szé nek 6. (ace ta mip rid) 9. (al fa - met rin-al fa cip re met rin), 19. (be na la xil), 30. (bro mo xi nil), 45. (dez me di fam), 75. (fen me di fam), 109. (io xi nil), 136. (ku ko ri ca olaj), 197. (qu i no xi fen), 224. (ti ak lop rid) so rai ha tá lyu kat vesz tik. (3) Amennyi ben az 1. szá mú mel lék let A. ré szé ben a hatóany agra vo nat ko zó al kal ma zá si ha tár idõ, illetve a nö - vény vé dõ szer új ra ér té ke lé si ha tár ide je e ren de let ha tály - ba lé pé se elõtt le járt, és a ha tó anyag jog sza bá lyi elõ - írásoknak való meg fe le lé si vizs gá la ta, illetve a növény - védõ szer új ra ér té ke lé si el já rá sa nem fe je zõ dött be, az R. sze rin ti en ge dé lye zõ ha tó ság ezen el já rá so kat de - cem ber 31-ig foly tat ja le. 10. Ez a ren de let az Euró pai Unió kö vet ke zõ jogi ak tu sa i - nak való meg fe le lést szol gál ja: a) a Bi zott ság áp ri lis 23-i 2004/58/EK irány elve a 91/414/EGK ta ná csi irány elv nek az al fa-ci per met rin, be - na la xil, bro mo xi nil, des me di fam, io xi nil és fen me di fam ha tó anyag ként való fel vé te le cél já ból tör té nõ módosítá - sáról, b) a Bi zott ság áp ri lis 23-i 2004/60/EK irány elve a 91/414/EGK ta ná csi irány elv nek a qu i no xi fen ha tó - anyag ként való fel vé te le cél já ból tör té nõ mó do sí tá sá ról, c) a Bi zott ság áp ri lis 23-i 2004/62/EK irány elve a 91/414/EGK ta ná csi irány elv nek a me pa ni pi rim ha tó - anyag ként való fel vé te le cél já ból tör té nõ mó do sí tá sá ról, d) a Bi zott ság áp ri lis 26-i 2004/63/EK irány elve a 2003/79/EK irány elv nek a ha tár idõk te kin te té ben tör té nõ mó do sí tá sá ról, e) a Bi zott ság áp ri lis 26-i 2004/64/EK irány elve a 2003/84/EK irány elv nek a ha tár idõk te kin te té ben tör té nõ mó do sí tá sá ról, f) a Bi zott ság áp ri lis 26-i 2004/65/EK irány elve a 2003/68/EK irány elv nek a ha tár idõk te kin te té ben tör té nõ mó do sí tá sá ról, g) a Bi zott ság áp ri lis 28-i 2004/71/EK irány elve a 91/414/EGK ta ná csi irány elv nek a Pse u do mo nas chlo ro - rap his ha tó anyag ként való fel vé te le cél já ból tör té nõ mó - do sí tá sá ról, h) a Bi zott ság ok tó ber 1-jei 2004/99/EK irány - elve a 91/414/EGK ta ná csi irány elv nek az ace ta mip rid és ti ak lop rid ha tó anyag ként való fel vé te le cél já ból tör té nõ mó do sí tá sá ról. Dr. Né meth Imre s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

6 6 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám Melléklet az 1/2005. (I. 7.) FVM rendelethez [Magyarországon növényvédő szerekben engedélyezhető hatóanyagok jegyzéke] A. rész Az Irányelv I. mellékletében szereplő növényvédő szer hatóanyagok Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése Azonosító számok ,4-D CAS No CIPAC No ,4-DB CAS No CIPAC No acetamiprid CAS No CIPAC No betöltetlen acibenzolars-metil alfacipermetrin CAS No CIPAC No 597 CAS No CIPAC No amitrol CAS No CIPAC No 90 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés (2,4-diklórfenoxi) ecetsav 4-(2,4-diklórfenoxi) vajsav (E)-N 1 -[( 6-klór- 3- piridil)metil]- N 2 - cián-n 1 -metilacetamid Benzo[1,2,3]tiadiazol -7-karbotioic acid S- metil észter Racém beleértve: (S)-α- ciano-3 fenoxibenzil- (1R)-cis-3-(2,2- diklorovinil)-2,2- dimetilciclopropán karboxilát és (R)-α- ciano-3 fenoxibenzil- (1S)-cis-3-(2,2- diklorovinil)-2,2- dimetilciklopropán karboxilát (= a cipermetrin cis-2 izomer párja) H-[1,2,4]-triazol-3- ilamin Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások 960 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás következtetéseit és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SPCH véglegesítette október 2-án számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek védelmére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak, a bőrön keresztül történő felszívódásra, a nem-célzott ízeltlábúak védelmére, valamint adott esetben az engedélyezés feltétele a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések megléte. 940 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás következtetéseit és különösen annak I. és II. véglegesítette december 3-án különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek védelmére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak. intézkedéseket kell hozni. 990 g/kg Csak rovarölő szerként történő alkalmazása egységes elvének végrehajtásánál az Acetamiprid vizsgálati jelentést, és különösen annak I. és II. mellékletében az SCFA (2) által június 29-én véglegesített következtetéseket figyelembe kell venni. Az általános értékelés során a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk: a munkavállalók expozíciójára, a vízi szervezetek védelmére. intézkedéseket kell foganatosítani. 970 g/kg Csak termésnövelőként való felhasználás engedélyezhető. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: június g/kg CIS Csak rovarölőszerként való felhasználás engedélyezhető. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit és különösen annak I. és II. véglegesítette február 13-án figyelembe kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a vizi élőlények, a méhek és a nemcélzott ízeltlábúak védelmére. a felhasználók védelmére. Az engedélyezés feltétele a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések megléte. 900 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás következtetéseit és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SPCH véglegesítette

7 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7 Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése 7. 5 azimszulfuron Azonosító számok CAS No CIPAC No azoxistrobin CAS No CIPAC No benalaxil CAS No CIPAC No bentazon CAS No CIPAC No benzoesav CAS No CIPAC No bétaciflutrin CAS No (sztereokémiailag nem megadott) CIPAC No 482 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés 1-(4,6-dimetoxipirimidin-2-il)-3-[1- metil-4-(2-metil-2htetrazol-5-il)- pirazol- 5-ilszulfonil]- karbamid Metil (E)-2-{2[6-(2-930 g/kg (Z cianofenoxi)pirimi- isomer max. din-4-iloxi] fenil}-3-25 g/kg) metoxiacrilát Metil N-fenilacetil N-2, 6 xilil DL-alaninát 3-izopropil-(1H)- 2,1,3- benzotiadiazin- 4-(3H)-on-2,2- dioxid Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások december 12-én számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a felhasználók védelmére, a felszín alatti vizek védelmére a sérülékeny területeken, különös tekintettel a nem terményen történő felhasználásokra, a hasznos ízeltlábúak védelmére, a madarak és a vadon élő emlősök védelmére; amitrol használata a párzási időszak alatt csak akkor engedélyezhető, ha megfelelő kockázatbecslés bizonyítja, hogy nincs elfogadhatatlan hatás, valamint ahol az engedélyezés feltételei adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket írnak elő. 980 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás engedélyezhető. Légi alkalmazás nem engedélyezhető. Az egységes alapelvek szerinti döntéshozatalnál az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a vízi szervezetekre és a szárazföldi nem-célzott növényekre gyakorolt hatásra, és adott esetben az engedélyezés feltételeként kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni (például rizskultúrában a minimális visszatartási idő nagyságára a víz levezetését megelőzően). Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: július Csak gombaölőként való felhasználás engedélyezhető. Az egységes alapelvek szerinti döntéshozatalnál az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a vízi szervezetekre. Adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: április g/kg Csak gombaölőszerként való felhasználás engedélyezhető. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit és különösen annak I. és II. véglegesítette február 13-án figyelembe kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek védelmére, és amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj-, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak, adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni. 960 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás engedélyezhető. Az egységes alapelveknek megfelelő döntéshozatal során az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek védelmére. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: július 13. benzoesav 990 g/kg Csak fertőtlenítőként való felhasználás véglegesítette november 28-án számításba kell venni. (1RS,3RS;1RS,3SR)- 3-(2,2-diklórvinil)- 2,2- dimetilciklopropánkarboxilsav (SR)-á- ciano-(4- fluoro-3- fenoxifenil) metil észter 965 g/kg Csak rovarölőként való felhasználás engedélyezhető. Az üvegházi dísznövény és magkezeléstől eltérő felhasználás jelenleg nem támogatott és nem elfogadható a 6. számú melléklet kritériumai szerint. Az ilyen felhasználás engedélyezéséhez adatokkal és közleményekkel kell bizonyítani, hogy a használat kockázata az emberi fogyasztók és a környezet számára elfogadható. Ez különösen vonatkozik a szabadföldi fóliás felhasználás kockázatának részletes értékeléséhez szükséges adatokra, az ehető termékek fóliás kezelésének fogyasztói kockázatára. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati

8 8 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése Azonosító számok bromoxinil CAS No CIPAC No ciazofamid CAS No CIPAC No ciflutrin CAS No (sztereokémiailag nem megadott) CIPAC No cihalofopbutil CAS No CIPAC No ciklanilid CAS No CIPAC No 586 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés 3,5 dibróm 4- hidroxibenzonitril 4-klór-2-ciano-N,Ndimetil-5-Ptolilmidazol-1- szulfonamid (RS),-á-ciano-4- fluoro-3- fenoxibenzil- (1RS,3RS;1RS,3SR)- 3-(2,2-diklórvinil)- 2,2- dimetilciklopropánkarboxilát Butil-(R)-2-[4(4- ciano-2- fluorofenoxi) fenoxi] propionát 1-(2,4-diklóranilinkarbonil)ciklopropánnkarboxil-sav Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások jelentés következtetéseit, és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SCFA (2) véglegesítette december 3-án különleges figyelmet kell fordítani a nemcélzott ízeltlábúak védelmére. Az engedélyezés feltétele a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések megléte. 970 g/kg Csak gyomirtószerként való felhasználás engedélyezhető. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit és különösen annak I. és II. véglegesítette február 13-án figyelembe kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a madarak és a vadon élő emlősök védelmére, különösen, ha télen és vizi élőlényeknél alkalmazzák. Az engedélyezés feltétele a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések megléte. 935 g/kg Csak gombaölőként való felhasználás véglegesítette december 3-án különleges figyelmet kell fordítania a vízi szervezetek védelmére, a CTCA metabolit talajban történő bomlásdinamikájára, különösen az észak-európai régióban. intézkedéseket vagy felhasználási korlátozásokat kell bevezetni. 920 g/kg Csak rovarölőként való felhasználás engedélyezhető. Az üvegházi dísznövény és magkezeléstől eltérő felhasználás jelenleg nem támogatott, és nem elfogadható a 6. számú melléklet kritériumai szerint. Az ilyen felhasználás engedélyezéséhez adatokkal és közleményekkel kell bizonyítani, hogy a használat kockázata az emberi fogyasztók és a környezet számára elfogadható. Ez különösen vonatkozik a szabadföldi fóliás felhasználás kockázatának részletes értékeléséhez szükséges adatokra, az ehető termékek fóliás kezelésének fogyasztói kockázatára. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit, és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SCFA (2) véglegesítette december 3-án különleges figyelmet kell fordítani a nemcélzott ízeltlábúak védelmére. Az engedélyezés feltétele a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések megléte. 950 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette április 19-én gondosan mérlegelnie kell: a légi kijuttatás lehetséges hatását a nem-célzott szervezetekre, különösen a vízi szervezetekre adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket vagy felhasználási korlátozásokat kell bevezetni, a szárazföldi felhasználás vízi szervezetekre gyakorolt lehetséges hatását rizsföldek esetében; adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni. 960 g/kg Csak növekedés-szabályozóként való felhasználás engedélyezhető. A szennyező 2,4-diklóranilin (2,4- DCA) maximális koncentrációja a hatóanyagban a gyártás szerinti 1 g/kg lehet. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: június 29.

9 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9 Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése Azonosító számok cinidon etil CAS No CIPAC No Coniothyrium minitans Törzs CON/M/91-08 (DSM9660) CIPAC No deltametrin CAS No CIPAC No dezmedifam CAS No CIPAC No dimetenamid-p CAS No CIPAC No 638 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés (Z)-etil 2-klór-3-[2- klór-5-(ciklohex-1- én-1,2- dikarboximido)fenil] acrilát Nem alkalmazható A tisztaságra és a termelés ellenőrzésére lásd a Felülvizsgálati Jelentést. (S)-á-ciano-3- fenoxibenzil (1R,3R)-3-(2,2- dibromvinil)-2,2- dimetilciklopropánkarboxilát etil 3'-fenil karbamoiloxikarbanilát etil 3-fenil karbamoiloxifenil karbamát S-2-klór-N-(2,4- dimetil-3-tienil)-n- (2-metoxi-1- metiletil)-acetamid Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások 940 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette április 19-én különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, ha a hatóanyagot olyan régióban alkalmazzák, ahol sérülékeny a talaj (például semleges vagy magas f értékű talajok), illetve az éghajlati viszonyok olyanok, a vízi szervezetek védelmére. intézkedéseket kell hozni Csak gombaölőként való felhasználás engedélyezhető. Engedélyezéskor a felülvizsgálati jelentés következtetéseit, és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SCFA (2) véglegesítette július 4-én számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a felhasználók vagy dolgozók biztonságára, valamint biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő védelemmel kapcsolatos intézkedést tartalmazzon. 980 g/kg Csak rovarölőként való felhasználás mellékleteit ahogy az SPF véglegesítette október 18-án számításba kell venni. Ebben az összefoglaló értékelésben az engedélyező hatóságnak: különleges figyelmet kell fordítani a felhasználók vagy dolgozók biztonságára, valamint biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő védelemmel kapcsolatos intézkedést tartalmazzon, meg kell határozni a fogyasztók akut étrendi bevitelét, figyelembe véve az MRL értékek jövőbeni felülvizsgálatát, különleges figyelmet kell fordítani a vízi szervezetek, a méhek és a nemcélzott ízeltlábúak védelmére, és adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni. Min. 970 g/kg Csak gyomirtószerként való felhasználás engedélyezhető. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit és különösen annak I. és II. véglegesítette február 13-án figyelembe kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak: különleges figyelmet kell fordítani a vízi élőlények és földigiliszták védelmére. intézkedéseket kell bevezetni. 890 g/kg (előzetes érték, a kísérleti gyártás szerint) Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette július 4-én számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a dimetenamid-p metabolitjainak a felszín alatti vizek szennyezésére gyakorolt esetleges hatására, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak, a vízi ökoszisztémákra, különösen a vízinövényekre. intézkedéseket kell hozni. Az engedélyező hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a kereskedelmileg gyártott technikai hatóanyag specifikációjáról.

10 10 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése Azonosító számok diquat CAS No (ion), (dibromid) CIPAC No eszfenvalerát CAS No CIPAC No etofumezát CAS No CIPAC No etoxiszulfuron CAS No CIPAC No 591 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés 9,10-Dihidro-8a, 10a-diazoniafenantrén ion (dibromid) (S)-a-Ciano-3- fenoxibenzil-(s)-2- (4-klórfenil)-3- metilbutirát (±)-2-etoxi-2,3- dihidro-3,3- dimetilbenzofuram- 5-ilmetaszulfonát 3-(4,6- dimetoxipirimidin- 2-il)-1-(2- etoxifenoxiszulfonl)-karbamid Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások 950 g/kg Csak szárazföldi gyomirtóként és érésgyorsítóként való felhasználás engedélyezhető. Vízigyomok irtására nem mellékleteit ahogy az SPCH véglegesítette december 12-én számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a vízi szervezetek védelmére, és adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni, a felhasználók védelmére a kisfelhasználók esetében, valamint biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő védelemmel kapcsolatos intézkedést tartalmazzon. 830 g/kg Csak rovarölőként való felhasználás érdekében az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: július g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette február 26-án különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak. 950 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette december 3-án számításba kell venni. Az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a nem-célzott vízinövények és algák védelmére a szennyvíz csatornákban. intézkedéseket kell hozni famoxadon CAS No CIPAC No anilino-5-metil-5- (4-fenoxifenil)-1,3- oxazolidin-2,4-dion 960 g/kg Csak gombaölőként való felhasználás véglegesítette április 19-én különleges figyelmet kell fordítani: a hatóanyag vagy metabolitjai földi gilisztákra gyakorolt krónikus kockázatának lehetőségére, a vízi szervezetek védelmére, és adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni, a felhasználók védelmére fenamidon CAS No CIPAC No 650 (S)-5-metil-2- metiltio-5-fenil-3- fenilamino-3,5- dihidroimidazol-4- on 975 g/kg Csak gombaölőként való felhasználás véglegesítette április 15-én különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak,

11 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 11 Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése Azonosító számok fenhexamid CAS No CIPAC No fenmedifam CAS No CIPAC No flazaszulfuron CAS No CIPAC No floraszulam CAS No CIPAC No 616 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés N-(2,3-diklór-4- hidroxifenil)-1- metilciklohexánkarboxamid metil 3-(3-metil karbaniloiloxi) karbanilát; 3-metoxi karbonilaminofenil 3'-metilkarbanilát 1-(4,6- dimetoxipirimidin- 2-il)-3-(3- trifluorometil-2- piridilszulfonil) karbamid 2_,6_,8-Trifluoro-5- metoxi-[1,2,4]- triazolo [1,5-c] pirimidin-2- szulfonanilid Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások a nem-célzott ízeltlábúak védelmére, a vízi szervezetek védelmére. intézkedéseket kell hozni. 950 g/kg Csak gombaölőként való felhasználás következtetéseit számításba kell venni, az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a vízi szervezetek védelmére és adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: október 19. Min. 970 g/kg Csak gyomirtószerként való felhasználás engedélyezhető. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit és különösen annak I. és II. véglegesítette február 13-án figyelembe kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a vizi élőlények védelmére. Az engedélyezés feltétele a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések megléte. 940 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette november 28-án különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak, a vízinövények védelmére. intézkedéseket kell hozni. Az engedélyező hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a kereskedelmileg gyártott technikai hatóanyag specifikációjáról. 970 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette április 19-én különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak. intézkedéseket kell hozni flufenacet CAS No CIPAC No flumioxazin CAS No CIPAC No fluoro-Nizopropil (trifluorouretil)- 1,3,4-tiadiazol-2- iloxi] acetanilid N-(7-fluoro-3,4- dihidro-3-oxo-4- prop-2-inil-2h-1,4-950 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás következtetéseit flufenacet esetében, és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SCFA (2) véglegesítette július 4-én számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak, az algák és a vízi növények védelmére, a felhasználók védelmére. intézkedéseket kell hozni. 960 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás

12 12 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése flupirszulfuronmetil Azonosító számok CAS No CIPAC No fluroxipir CAS No CIPAC No 431 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés benzoxazin-6- il)ciklohex-1-én- 1,2-dikarboximid 2-(4,6- dimetoxipirinidin- 2-ilkarbamoil szulfamoil)-6- triflurometilnicktinát mononátrium só 4-amino-3,5- dikloro-6-fluoro-2- piridiloxiecetsav flurtamon CAS No (RS)-5-metilamino- 2-fenil-4- (a,a,a trifluoro-mtolil) furán-3 (2H)- on foramszulfuron CAS No CIPAC No fosztiazát CAS No CIPAC No (4,6- dimetoxipirimidin- 2-il)-3-(2- dimetilkarbamoil- 5-formamidofenilszulfonil) karbamid (RS)-S-szek-butil O-etil 2-oxo-1,3- tiazolidin-3- ilfoszfonotioát Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások következtetéseit a flumioxazine esetében, és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SCFA (2) véglegesítette június 28-án számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak gondosan mérlegelnie kell a vízinövényekre és algákra gyakorolt hatás kockázatát. Kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni, ahol az szükséges. 903 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás engedélyezhető. Az egységes alapelveknek megfelelő döntéshozatal során az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek védelmére. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: április g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás engedélyezhető. Az egységes alapelveknek megfelelő döntéshozatal során az engedélyező hatóságnak: számításba kell venni a felülvizsgálati jelentés 7. pontjának kiegészítő információ követelményét, különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek védelmére, különleges figyelmet kell fordítani a vízi szervezetekre gyakorolt hatásra, valamint biztosítani kell, hogy adott esetben az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon. Az engedélyező hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot, ha további információ és kísérletek szükségesek a december 1-jei (nem közzétett) felülvizsgálati jelentés 7. pontja alapján. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: január g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette július 4-én számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak, a vízinövények és algák védelmére. intézkedéseket kell hozni. 940 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette december 3-án különleges figyelmet kell fordítani a vízinövények védelmére. Adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni. 930 g/kg Csak fonalféregirtóként való felhasználás véglegesítette július 4-én számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak, a madarak és a vadon élő emlősök védelmére, használata a párzási

13 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13 Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése Azonosító számok glifozát CAS No CIPAC No imazalil CAS No , CIPAC No imazamox CAS No CIPAC No ioxinil CAS No CIPAC No iprodion CAS No CIPAC No 278 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés N-(foszfonometil)- glicin (±)-1-(-alliloxi- 2,4- diklorofeniletil)i midazol vagy (±)- allil- 1-(2,4- diklolorofenil)-2- imidazol-1- iletil éter (±)-2-(4-izopropil- 4-metil-5-oxo-2- imidazolin-2-il)-5- (metoximetil) nicotinsav 4- hidroxi- 3,5- dijodobenzonitril 3-(3,5- diklorofenil)- N izopropil-2,4- dioxo-imidazolidin- Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások időszak alatt csak akkor engedélyezhető, ha megfelelő kockázatbecslés bizonyítja, hogy nincs elfogadhatatlan hatás, a nem célzott talajban élő organizmusok védelmére. intézkedéseket kell hozni. A kistestű madarakra jelentett potenciális kockázat csökkentése érdekében az egyes növényvédő szerek engedélyében elő kell írni a granulátumok alapos bedolgozását a talajba. Az engedélyező hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a kereskedelmileg gyártott technikai hatóanyag specifikációjáról. 950 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette június 29-én különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek védelmére sérülékeny területeken, különös tekintettel a nem terményen történő felhasználásra. 975 g/kg Csak gombaölőként való felhasználás engedélyezhető. A következő felhasználási módok esetében különleges feltételeket kell alkalmazni: a betakarítás utáni kezelés gyümölcsök, zöldségfélék és burgonya esetében csak akkor engedélyezhető, ha megfelelő tisztító rendszer használható, vagy kockázatbecslés bizonyítja, hogy a kezelésre használt folyadék nem jelent elfogadhatatlan veszélyt sem a környezetre, sem a vízi szervezetekre, a betakarítás utáni kezelés burgonyán csak akkor engedélyezhető, ha kockázatbecslés bizonyítja, hogy a kezelésre használt folyadék elfolyó szennyvize nem jelent elfogadhatatlan veszélyt a vízi szervezetekre, kültéri fóliás használat csak akkor engedélyezhető, ha kockázatbecslés bizonyítja, hogy a használatának nincs elfogadhatatlan hatása az emberi vagy állati egészségre, vagy a környezetre. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: július g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette december 3-án különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek szennyezettség elleni védelmére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak. intézkedéseket kell hozni. 960 g/kg Csak gyomirtószerként való felhasználás engedélyezhető. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit és különösen annak I. és II. véglegesítette február 13-án figyelembe kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a madarak és a vadon élő emlősök védelmére, különösen, ha télen és vizi élőlényeknél alkalmazzák. Az engedélyezés feltétele a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések megléte. 960 g/kg Csak gombaölőként való felhasználás következtetéseit iprodion esetében, és

14 14 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése Azonosító számok iprovalikarb CAS No CIPAC No izoproturon CAS No CIPAC No izoxaflutol CAS No CIPAC No jodoszulfuron CAS No (parent) (iodoszulfuronmetil-nátrium) CIPAC No 634 (anya) (iodoszulfuron metil- nátrium) IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés 1-karboximid {2-Metil-1-[1-(4- metilfenil)etilkarbonil] propil}- karbamidsav izopropilészter 3-(4- isopropilfenil)- 1,1-dimetilkarbamid 5-ciklopropil-4-(2- metilszulfonil-4- trifluorometilbenzoil) izoxazol 4-jodo-2-[3-(4- metoxi-6-metil- 1,3,5-triazin-2-il)- ureidoszulfonil] benzoát 950 g/kg (előzetes specifikáció) Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SCFA (2) véglegesítette december 3-án számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak: különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek szennyezettség elleni védelmére nagy mennyiségű felhasználásnál (különösen pázsiton) savas talajoknál (f 6 alatt) sérülékeny dinamikus állapot esetén, gondosan mérlegelne kell a kockázatot a vízi gerinctelenekre, ha a hatóanyagot közvetlenül a víz felszínének közelében alkalmazzák. intézkedéseket kell hozni Csak gombaölőként való felhasználás véglegesítette február 26-án értékelésben: a kereskedelmileg gyártott technikai hatóanyag specifikációját meg kell erősíteni és analitikai adatokkal kellőképpen alátámasztani; a toxikológiai vizsgálatokhoz használt teszt-anyagot kell összehasonlítani és verifikálni a technikai hatóanyagra vonatkozó specifikációval, az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a felhasználók védelmére. 970 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette december 7-én különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek védelmére, ha a hatóanyagot olyan helyen alkalmazzák, ahol sérülékeny a talaj, illetve dinamikus körülmények vannak, vagy a felhasználási arány nagyobb, mint a felülvizsgálati jelentésben leírt, valamint adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazni, a vízi szervezetek védelmére, valamint biztosítani kell, hogy adott esetben az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon. 950 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette április 15-én különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak. intézkedéseket vagy monitoring programokat kell alkalmazni. 910 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás következtetéseit iodoszulfuron esetében, és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SCFA (2) véglegesítette július 4-én számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek védelmére a jodoszulfuron vagy metabolitjai esetleges elszennyezésénél, ha a hatóanyagot olyan helyen

15 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 15 Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése karfentrazon-etil Azonosító számok CAS No CIPAC No klórprofám CAS No CIPAC No krezoximmetil lambdacihalotrin CAS No CIPAC No 568 CAS No CIPAC No linuron CAS No CIPAC No maleinsav hidrazid CAS No CIPAC No 310 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés Etil (RS)-2-klór- 3-[2-klór-5-(4 difluorometil-4,5- dihidro-3-metil- 5-oxo-1H 1,2,4- triazol-1-il)-4- fluorofenil] propionát Izopropil 3- klórfenilkarbamát Metil (E)-2- metoxiimino-2- [2-(o- toliloximetilfenil] acetát 1:1 keverékben (S)- a- ciano-3- fenoxibenzil (Z)- (1R,3R)-3-(2-kloro- 3,3,3- trifluoropropenil)- 2,2-dimetilciklopropánkarboxilát, és (R)-aciano-3- fenoxibenzil (Z)- (1S,3S)-3-(2-kloro- 3,3,3- trifluoropropenil)- 2,2- dimetilciklopropán-karboxilát 3-(3,4- diklórfenil)-1- metoxi-1- metilkarbamid 6-hidroxi-2Hpiridazin-3-on A hatóanyag feleljen meg a 79/117/EEC (2)-nek a 90/533/EEC (3) módosítást fi l b é Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások alkalmazzák, ahol sérülékeny a talaj, illetve dinamikus körülmények vannak, a vízinövények védelmére. intézkedéseket kell hozni. 900 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette április 15-én különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak. intézkedéseket kell hozni. 975 g/kg Csak gyomirtóként és csírázásgátlóként való felhasználás engedélyezhető. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit a klórprofámra vonatkozóan, és különösen annak I. és II. véglegesítette november 28-án különleges figyelmet kell fordítani a felhasználók, a fogyasztók és a nem-célzott ízeltlábúakra, és adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni. 910 g/kg Csak gombaölőként való felhasználás engedélyezhető. Az egységes alapelveknek megfelelő döntéshozatal során az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, ha a hatóanyagot olyan régióban alkalmazzák, ahol sérülékeny körülmények vannak. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: október g/kg Csak rovarölőként való felhasználás engedélyezhető. Az egységes alapelveknek megfelelő döntéshozatal során az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a felhasználók védelmére, a vízi szervezetekre és a nem-célzott ízeltlábúakra, a méheket is beleértve, valamint adott esetben biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon, az élelmiszerek szermaradék mennyiségére, különösen annak akut hatására. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: október g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette december 3-án különleges figyelmet kell fordítani: a vadon élő emlősök, a nem-célzott ízeltlábúak és a vízi szervezetek védelmére, a felhasználók védelmére. intézkedéseket kell hozni. 940 g/kg Csak növekedés szabályozóként való felhasználás engedélyezhető. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit, és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SCFA (2) véglegesítette december 3-án

16 16 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése Azonosító számok mekoprop CAS No CIPAC No mekoprop-p CAS No CIPAC No mepanipirim CAS No CIPAC No metalaxil-m CAS No CIPAC No metszulfuron-metil CAS No EEC No 441 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés figyelembe véve (RS)-2-(4-klór-otoliloxi)-propionsav (R)-2-(4-klór-otoliloxi)-propionsav N-(4-metil-6-prop-1- inilpirimidin- 2-il)anilin Metil(R)-2-{[(2,6- dimetilfenil) metoxiacetil] amino} propionát Metil-2-(4- metoxi-6-metil- 1,3,5,-triazin-2- ilkarbamoilszulfamoil) benzoát Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások különleges figyelmet kell fordítani: a nem-célzott ízeltlábúak védelmére és adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni, a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak. intézkedéseket kell hozni. 930 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette április 15-én különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak, a nem-célzott ízeltlábúak védelmére. intézkedéseket kell hozni. 860 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette április 15-én különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak. Adott esetben biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon. 960 g/kg Csak gombaölőszerként való felhasználás engedélyezhető. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit és különösen annak I. és II. véglegesítette március 30-án figyelembe kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a vizi élőlények védelmére. intézkedéseket kell hozni. 910 g/kg Csak gombaölőként való felhasználás véglegesítette április 19-én értékelésben: az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, különösen a hatóanyag vagy annak bomlástermékei (CGA 62826, és CGA ) esetében, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak, adott esetben biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon. 960 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás engedélyezhető. Az egységes alapelveknek megfelelő döntéshozatal során az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek védelmére,

17 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 17 Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése mezoszulfuron Azonosító számok CAS No CIPAC No mezotrion CAS No CIPAC No molinát CAS No CIPAC No oxadiargil CAS No CIPAC No 604 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés 2-[(4,6- dimetoxipirimidin- 2-ilkarbamoil) szulfamoil]-α- (metánszulfonamid)-p-toluicsav 2-(4-mezil-2- nitrobenzoil) ciklohexán -1,3- dion A gyártási szennyező 1-ciano- 6-(metilszulfonil)-7- nitro-9h-xanthen-9- on toxikológiai okból 0,0002% (w/w) alatti lehet csak a technikai termékben S-etil azepan-1- karbotioát; S-etil perhidroazepin-1- karbotioát; S-etil perhidroazepin-1- tiokarboxilát 5-terc-butil-3-(2,4- dichloro-5- propargiloxifenil) -1,3,4 oxadiazol-2- (3H)-on Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások a vízi szervezetekre gyakorolt hatásra, valamint adott esetben biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: június g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette október 3-án különleges figyelmet kell fordítani: a vízinövények védelmére, a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak. intézkedéseket kell hozni. 920 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette április 15-én számításba kell venni. 950 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette július 4-én számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak; adott esetben biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon. a hatóanyag levegőben való kismértékű továbbterjedésének lehetőségére. 980 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette december 3-án különös figyelmet kell fordítani az algák és a vízi növények védelmére. Adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni oxaszulfuron CAS No CIPAC No 626 Oxetán-3-il 2[(4,6- dimetilpirimidin-2- il) karbamoilszulfamoil] benzoát 960 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette december 3-án számításba kell venni. Az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak. Adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni.

18 18 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése Azonosító számok IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások Paecilomyces fumosoroseus Apopka törzs 97, PFR97 vagy CG 170, ATCC paraquat CAS No CIPAC No pendimetalin CAS No CIPAC No pikolinafen CAS No CIPAC No 639 Nem alkalmazható hónap múlva ismételt felülvizsgálat 1,1-dimetil-4,4- bipiridinium N-(1-etilpropil)- 2,6-dinitro-3,4- xilidén 4-fluoro-6- [(á,á,á-trifluoro-mtolil)oxi] pikolinanilid 500 g/l (paraquat dikloridban kifejezve) Csak rovarölőként való felhasználás engedélyezhető. A másodlagos metabolitok hiányát minden egyes fermentumban HPLCvel ellenőrizni kell. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: április Csak gyomirtóként való felhasználás engedélyezhető. A következő felhasználási módok nem engedélyezhetők: házikertben házi és kézi permetezővel történő kijuttatás, sem amatőr sem hivatásos felhasználó számára, levegő segítségével permetező berendezéssel történő kijuttatás, nagyon kis térfogatú kijuttatás. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit, és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SCFA (2) véglegesítette október 3-án különleges figyelmet kell fordítani: a felhasználók védelmére, különösen háti- és kézi permetező alkalmazása esetén, a földön fészkelő madarak védelmére; ahol a felhasználási körülmények azt mutatják, hogy a tojások szennyeződhetnek, kockázatbecslést kell végezni és adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazni, a vízi organizmusok védelmére; az engedélyezés feltétele adott esetben a kockázatcsökkentő intézkedések meghatározása, a mezei nyulak védelmére; ahol a felhasználási körülmények azt mutatják, hogy a mezei nyulak exponálódhatnak, kockázatbecslést kell végezni, és adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazni. Az engedélyező hatóságnak biztosítania kell, hogy az engedéllyel rendelkezők minden évben legkésőbb március 31-ig jelentést készítsenek (2008-ig) a felhasználók egészségügyi problémáinak előfordulásáról és egy-egy jellemző használati területen a mezei nyulakra kifejtett hatásról, kiegészítve a kereskedelmi adatokkal és a felhasználási módokra vonatkozó kérdőívekkel, azért, hogy reális képet lehessen alkotni a paraquat toxikológiai és ökológiai hatásáról. Az engedélyező hatóságnak biztosítania kell, hogy a technikai koncentrátumok hatékony hánytatószert tartalmazzanak. A folyékony formulációknak hatékony hánytatószert, kék/zöld szinezéket, valamint bűzösítő vagy más, szaglószervi riasztó komponenst vagy komponenseket kell tartalmazniuk. Egyéb biztonságot növelő komponensek, mint például a sűrítő anyagok, szintén alkalmazhatók. Ennek során figyelembe kell venniük a FAO specifikációt. 900 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette december 3-án különleges figyelmet kell fordítani: a vízi szervezetek és a nem-célzott szárazföldi növények védelmére, a hatóanyag levegőben való kismértékű továbbterjedésének lehetőségére. Adott esetben biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon. 970 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás

19 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 19 Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése pikoxistrobin Azonosító számok CAS No CIPAC No pimetrozin CAS No CIPAC No piraflufenetil piraklostrobin CAS No CIPAC No 605 CAS No CIPAC No piridat CAS No CIPAC No prohexadion kalcium propikonazol CAS No CIPAC No 567 CAS No CIPAC No 408 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés Metil (E)-3- metoxi-2-{2-[6- (trifluorometil)-2- piridiloximetil] fenil} akrilát (E)-6-metil-4- [(piridin-3- ilmetilén)amino]- 4,5-dihidro-2H- [1,2,4]-triazin-3 on Etil-2-klór-5- (4-klór-5- difluorometoxi-1- mhypirazol-3-il)-4- fluorofenoxiacetát metil N-(2-{[1-(4- klórfenil)-1hpirazol-3- il]oximetil} fenil) N-metoxi karbonát 6-klór-3- fenilpiridazin-4-il S octil-tiokarbonát kalcium 3,5-dioxo- 4- propionilciklohexáne-karboxilát (±)-1-[2-(2,4- diklórfenil)-4- propil-1,3-dioxolan- 950 g/kg (előzetes érték, kísérleti gyártás szerint) Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások véglegesítette április 19-én különleges figyelmet kell fordítani a vízi szervezetek védelmére. Adott esetben biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon Csak gombaölőként való felhasználás következtetéseit a pikocoxistrobinra vonatkozóan, és különösen annak I. és II. véglegesítette július 4-én számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak, a talajban élő organizmusok védelmére, a vízi ecoszisztéma védelmére. intézkedéseket kell hozni. 950 g/kg Csak rovarölőként való felhasználás engedélyezhető. Az egységes alapelveknek megfelelő döntéshozatal során az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a vízi szervezetek védelmére. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: június g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás engedélyezhető. Az egységes alapelveknek megfelelő döntéshozatal során az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani az algák és a vízinövények védelmére, és adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: június g/kg A gyártási szennyező dimetilszulfát (DMS) tox. jelentős és koncentrációja nem haladhatja meg a 0,0001%-ot a technikai termékben Csak gombaölőként való felhasználás véglegesítette november 28-án különös figyelmet kell fordítani: a vízi szervezetek védelmére, különösen a halakra, a szárazföldi ízeltlábúak és a földigiliszták védelmére. intézkedéseket kell hozni. Az engedélyező hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a kereskedelmileg gyártott technikai hatóanyag specifikációjáról. 900 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás mellékleteit ahogy az SPCH véglegesítette december 12-én számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek védelmére, a vízi szervezetekre gyakorolt esetleges hatásra, valamint adott esetben biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon. 890 g/kg Csak növekedésszabályozóként való felhasználás engedélyezhető. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: június g/kg Csak gombaölőként való felhasználás

20 20 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése Azonosító számok propineb CAS No: (monomer), (homopolymer) CIPAC No: propizamid CAS No: CIPAC No: propoxikarbazon CAS No CIPAC No proszulfuron CAS No CIPAC No 579 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés 2-ilmetil]-1H- 1,2,4-triazol Polimer zink 1,2-propilén bis (ditiokarbamát) 3,5-diklór-N-(1,1- dimetilprop-2- inil)benzamid A technikai hatóanyagnak meg kell felelnie a FAO specifikációnak 2-(4,5-dihidro g/kg metil-5-oxo-3- (propoxipropoxi-1h-1,2,4- karbazontriazol-1- il) nátriumban karboxalmido- kifejezve) szulfonil-benzoesavmetilészter 1-(4-metoxi-6- metil-1,3,5-triazin- 2-il)-3-[2-(3,3,3- trifluoropropil)- fenilszulfonil]- karbamid Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások véglegesítette április 15-én különleges figyelmet kell fordítani: a nem-célzott ízeltlábúak és vízi szervezetek védelmére, a talajban lévő organizmusokra, ha a felhasználás meghaladja a 625 g hatóanyag/hektár értéket (például pázsiton való használat). Adott esetben biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon (például pontszerű felhasználás) Csak gombaölőként való felhasználás véglegesítette február 26-án : különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak, különleges figyelmet kell fordítani a kis emlősök, a vízi szervezetek és a nem-célzott ízeltlábúak védelmére, meg kell határozni a fogyasztók akut étrendi bevitelét, figyelembe véve az MRL értékek jövőbeni felülvizsgálatát. Adott esetben biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon. 920 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás mellékleteit ahogy az SPCH véglegesítette február 26-án számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a felhasználók védelmére a madarak és a vadon élő emlősök védelmére. Használata a párzási időszak alatt csak akkor engedélyezhető, ha megfelelő kockázatbecslés bizonyítja, hogy nincs elfogadhatatlan hatás. Adott esetben biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette október 3-án különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak, a vízi ökoszisztéma, különösen a vízinövények védelmére. intézkedéseket kell hozni. Az engedélyező hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a kereskedelmileg gyártott technikai hatóanyag specifikációjáról. 950 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette február 26-án

21 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 21 Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése Pseudomonas chlororaphis Azonosító számok Törzs: MA 342 CIPAC No quinoxifen CAS No CIPAC No spiroxamin CAS No CIPAC No sziltiofam CAS No CIPAC No 635 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés Nem alkalmazható 5, 7-dikloro-4 (ρfluorofenoxi) quinolin (8-terc-Butil-1,4- dioxaspiro [4,5] dekán-2-ilmetil)- etil-propilamin N-allil-4,5-dimetil- 2-(trimetilsilil)tiofén-3- karboxamid Másodlagos metabolit 2,3-deepoxi- 2,3-didehidro-rizoxin (DDR) mennyiség a fermentátumban a szer formuláció kialakításakor nem haladhatja meg az LOQ (3) -t (2 mg/l). Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások : gondosan mérlegelnie kell a vízinövényekre gyakorolt hatás kockázatát, ha a hatóanyagot a felszíni vizek közelében alkalmazzák, különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak. intézkedéseket kell hozni Csak magkezeléshez gombaölőszerként engedélyezhető, zárt magkezelő berendezések alkalmazása esetén. Pseudomonas chlororaphis engedélyezésekor a felülvizsgálati jelentés véglegesítette március 30-án figyelembe kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a felhasználók és a dolgozók védelmére. intézkedéseket kell hozni. 970 g/kg Csak gombaölőszerként való felhasználás engedélyezhető. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit és különösen annak I. és II. véglegesítette november 28-én figyelembe kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a vizi élőlények védelmére. Kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni és a sérülékeny területeken monitoring programokat kell indítani. 940 g/kg (A és B diasztereomerek kombinációja) Csak gombaölőként való felhasználás engedélyezhető. Az egységes alapelveknek megfelelő döntéshozatal során az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a felhasználók védelmére, és adott esetben biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon, a vízi szervezetekre gyakorolt hatásra, valamint biztosítani kell, hogy adott esetben az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: május g/kg Csak gombaölőként való felhasználás engedélyezhető. A magok kezelésétől eltérő felhasználás jelenleg nem támogatott. Az ilyen felhasználás engedélyezéséhez adatokkal és közleményekkel kell bizonyítani, hogy a használat kockázata az emberi fogyasztók, a felhasználók és a környezet számára elfogadható. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit, és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SCFA (2) véglegesítette július 4-én különleges figyelmet kell fordítani a felhasználók védelmére. Adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni szulfoszulfuron CAS No CIPAC No (4,6- dimetoxipirimidin- 2-il)-3-[2- etánszulfonilimidazo[1,2- alpiridin)szulfonil] karbamid 980 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette február 26-án különleges figyelmet kell fordítani:

22 22 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése Azonosító számok tiabendazol CAS No CIPAC No tiakloprid CAS No CIPAC No tifenszulfuron-metil CAS No CIPAC No tiram CAS No CIPAC No triaszulfuron CAS No CIPAC No 480 IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés 2-Tiazol-4-il-1Hbenzimidazol (Z)-N-{3-[(6-klór-3- piridinil)- metil]-l,3- tiazol-2-ilidén}ciánamid Metil 3-(4- metoxi-6-metil- 1,3,5-triazin-2- ilkarbamoilszulfamoil) tiofén-2- karboxilát Tetrametiltiuramdiszulfid; bis (dimetiltio- karbamoil)- diszulfid 1-[2-(2- klóretoxi)fenilszulfonil]-3-(4-metoxi-6- metil-1,3,5-triazin- 2-il) karbamid Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások a vízinövények és algák védelmére, a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak. intézkedéseket kell hozni. 985 g/kg Csak gombaölőként való felhasználás engedélyezhető. Fóliában spray felhasználás nem véglegesítette december 12-én különleges figyelmet kell fordítani a vízi és az üledék-lakó élőlények védelmére, valamint adott esetben biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon. Megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések bevezetése szükséges (például megtisztítás diatomafölddel vagy aktívszénnel), annak érdekében, hogy a felszíni vizeket megvédjék az elfolyó szennyvíz által okozott nem elfogadható mértékű szennyeződéstől. 975 g/kg Csak rovarölő szerként történő alkalmazása egységes elvének végrehajtásánál a Tiakloprid vizsgálati jelentést, és különösen annak I. és II. mellékletében az SCFA (2) által június 29-én véglegesített következtetéseket figyelembe kell venni. Az általános értékelés során a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a nem-cél ízeltlábúak védelmére a felszín alatti vizek fertőzésének veszélyére, amikor a hatóanyagot érzékeny talaj- és/vagy éghajlati viszonyok között alkalmazzák. intézkedéseket kell foganatosítani. 960 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás véglegesítette június 29-én különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek védelmére, a vízinövényekre gyakorolt hatásra, valamint adott esetben biztosítani kell, hogy az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon. 960 g/kg Csak gombaölőként vagy rovarriasztóként való felhasználás engedélyezhető. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit, és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SCFA (2) véglegesítette július 4-én különleges figyelmet kell fordítani: a vízi szervezetek védelmére, a kisemlősök és madarak védelmére, ha a hatóanyagot magok kezelésére tavasszal használják. intézkedéseket kell hozni. 940 g/kg Csak gyomirtóként való felhasználás engedélyezhető. Az egységes alapelveknek megfelelő döntéshozatal során az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani: a felszín alatti vizek védelmére, a vízi szervezetekre gyakorolt hatásra, valamint biztosítani kell, hogy adott esetben az engedély megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzon. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: július 13.

23 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 23 Sorszám EU Nr. Hatóanyag megnevezése Azonosító számok IUPAC név (1) Tisztaság Hatálybalépés Az alkalmazás A növényvédő szerek újraértékelésének Lejárat Speciális előírások trifloxistrobin CAS No CIPAC No vas-foszfát CAS No CIPAC No ziram CAS No CIPAC No zoxamid CAS No CIPAC No 640 Metil (E)- metoxiimino-{(e)-a- [1-a-(a,a,a-trifluoromotil)etilidéaminooxil]-o tolil} acetát 960 g/kg Csak gombaölőként való felhasználás következtetéseit a trifloxistrobin esetében, és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SCFA (2) véglegesítette április 15-én számításba kell venni. Ebben a teljeskörű értékelésben az engedélyező hatóságnak különleges figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek esetleges szennyezésére, amennyiben a hatóanyag alkalmazására olyan területen kerül sor, ahol kényes talaj, illetve éghajlati viszonyok uralkodnak. Adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket vagy monitoring programokat kell alkalmazni. Vas-foszfát 990 g/kg Csak csigaölőként való felhasználás engedélyezhető. Az SPCH felülvizsgálati jelentés dátuma: június 29. Cink bis (dimetilditiokarbamát) FAO specifikáció: Arzén maximum 250 mg/kg Víz: maximum 1,5% (RS)-3,5-Diklór-N- (3-klór-1-etil-1- metilacetonil)- ptoluamid 950 g/kg Csak gombaölőként vagy rovarriasztóként való felhasználás engedélyezhető. A 6. számú melléklet egységes alapelveinek megvalósítása érdekében a felülvizsgálati jelentés következtetéseit, és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SCFA (2) véglegesítette július 4-én : különleges figyelmet kell fordítani a nem-célzott ízeltlábúakra és vízi szervezetekre, meg kell határozni a fogyasztók akut étrendi bevitelét, figyelembe véve az MRL értékek jövőbeni felülvizsgálatát. intézkedéseket kell hozni. 950 g/kg Csak gombaölőként való felhasználás következtetéseit trifloxistrobinra, és különösen annak I. és II. mellékleteit ahogy az SCFA (2) véglegesítette október 3-án számításba kell venni. (1) További részletek a hatóanyag meghatározására és specifikációjára a felülvizsgálati jelentésekben találhatók. (2) SCFA: (Standing Committee on the Food Chain and Animal Health) Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság. (3) LOQ: (Limit of quantification) Az analitikai meghatározás határa.

24 24 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám A nemzeti kulturális örökség miniszterének 1/2005. (I. 7.) NKÖM rendelete a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló 13/1999. (VIII. 27.) NKÖM rendelet módosításáról A Nem ze ti Kul tu rá lis Alap prog ram ról szóló évi XXIII. tör vény (a továb biak ban: Tv.) 10. -ának (2) be - kez dé sé ben fog lal tak alap ján az aláb bi a kat ren de lem el: 1. A Tv. vég re haj tá sá ról szóló 13/1999. (VIII. 27.) NKÖM ren de let 20. -ának (3) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren - del ke zés lép:,,(3) A pá lyá za ti ki írás té nyé rõl, ezen be lül a pá lyá za tot ki író kol lé gi um meg ne ve zé sé rõl, a pá lyá zat be nyúj tá si ha - tár ide jé rõl, va la mint a pá lyá za ti fel hí vás tel jes szö ve gé nek el ér he tõ sé gé rõl leg ké sõbb a pá lyá zat be nyúj tá si ha tár ide - jét meg elõ zõ 45. na pon leg alább egy or szá gos na pi lap ban tá jé koz ta tó köz le ményt kell meg je len tet ni. A pá lyá za ti fel - hí vás tel jes szö ve gét az Alap prog ram hon lap ján leg ké sõbb a pá lyá zat be nyúj tá si ha tár ide jét meg elõ zõ 30. na pon köz - zé kell ten ni, va la mint a Kul tu rá lis Köz löny mel lék le te - ként és ön ál ló an is meg je le nõ, az Alap prog ram Hír le ve le címû ki ad vány ban meg kell je len tet ni. Meg hí vá sos pá lyá - zat ese tén csak a pá lyá za ti fel hí vás meg je len te té se köte - lezõ, leg ké sõbb a pá lyá zat be nyúj tá si ha tár ide jét meg elõ zõ 7. na pon, az Alap prog ram hon lap ján. 2. Ez a ren delet a ki hir de té se nap ján lép ha tály ba, egy út tal ha tá lyát vesz ti a Tv. vég re haj tá sá ról szóló 13/1999. (VIII. 27.) NKÖM ren de let mó do sí tá sá ról szóló 22/2002. (XI. 22.) NKÖM ren de let 4. -a, illetve a Tv. vég re haj tá sá - ról szóló 13/1999. (VIII. 27.) NKÖM ren de let mó do sí tá sá - ról szóló 7/2003. (IV. 3.) NKÖM ren de let 1. -a és 3. -ának má so dik tag mon da ta. Dr. Hil ler Ist ván s. k., a nem ze ti kul tu rá lis örök ség mi nisz te re A pénzügyminiszter 1/2005. (I. 7.) PM rendelete az adószakértõi mûködés engedélyezésének szabályairól szóló 20/1994. (VI. 17.) PM rendelet módosításáról A szak ér tõi mû kö dés sel kap cso la tos egyes kér dé sek sza bá lya i ról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. ren de let 2. -ának (2) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Az adó szak ér tõi mû kö dés en ge dé lye zé sé nek sza bá lya i - ról szóló 20/1994. (VI. 17.) PM ren de let (a továb biak ban: R.) 1. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 1. Adó szak ér tõi te vé keny ség re jo go sí tó en ge délyt (a továb biak ban: en ge dély) az a ki emel ke dõ szak is me ret - tel ren del ke zõ, bün tet len elõ éle tû személy kaphat, aki a) szak irá nyú egye te mi vagy fõ is ko lai vég zett ség gel és az 1. szá mú mel lék let ben fel so rolt pénz ügyi-szám vi te li szak ké pe sí té sek bár me lyi ké vel, va la mint há rom éves szakmai gyakorlattal; vagy b) nem szak irá nyú egye te mi vagy fõ is ko lai vég zett ség - gel és az 1. szá mú mel lék let ben fel so rolt pénz ügyi-szám - vi te li szak ké pe sí té sek bár me lyi ké vel, va la mint öt éves szakmai gyakorlattal; vagy c) ok le ve les könyv vizs gá lói ké pe sí tést ta nú sí tó ok - levéllel rendelkezik. 2. Az R. 3. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 3. Az engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárási díj 7500 Ft, melyet a kérelem benyújtásakor kell befizetni a Pénzügyminisztérium számú Pénzügyminisztérium, Igazgatás Budapest elnevezésû számlájára. 3. Az R. 1. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let mel lék le te lép. 4. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. Dr. Draskovics Tibor s. k., pénz ügy mi nisz ter Melléklet az 1/2005. (I. 7.) PM rendelethez Az adó szak ér tõi te vé keny ség foly ta tá sá ra jo go sí tó en - ge dé lyek ki adá sá hoz figye lembe ve he tõ ké pe sí té sek: a) az adó ta nács adói ké pe sí tés rend jé rõl szóló 66/1987. (XII. 10.) PM ren de let alap ján meg szer zett adó ta nács adói szak ké pe sí tés;

25 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 25 b) az Or szá gos Kép zé si Jegy zék rõl szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM ren de let alap ján meg szer zett adó ta nács - adó vagy pénz ügyi ta nács adó (adó- és il le ték sza kon) szak - ké pe sí tés; c) az is ko la rend sze ren kí vü li pénz ügyi és szám vi te li szak mai ok ta tás ról, ké pe sí tés rõl és mi nõ sí tés rõl, a pénz - ügyi-szám vi te li te vé keny sé gek szak ké pe sí té si fel té te le i - rõl, va la mint az adó szak ér tõi mû kö dés en ge dé lye zé sé nek sza bá lya i ról szóló 10/1993. (IV. 9.) PM ren de let alap ján meg szer zett pénz ügyi ta nács adó (adó-, il le ték- és vám sza - kon) szak ké pe sí tés; d) a pénz ügy mi nisz ter ága za tá ba tar to zó szak ké pe sí té - sek szak mai kö ve tel mé nye i rõl szóló 2/1995. (II. 22.) PM ren de let alap ján meg szer zett adó ta nács adó vagy pénz ügyi ta nács adó szak ké pe sí tés. ta, és ezen tan tár gyak szak mai kö ve tel mé nye i bõl si ke re sen vizsgázott, és ezt okirattal igazolja, vagy 3. Az R. 11. szá mú mel lék le te IV. A szak ké pe sí tés vizs - gáz ta tá si kö ve tel mé nyei címû rész 1. A) pont já nak utol só mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ rendelkezés lép: E ren de let 11. szá mú mel lék le te al kal ma zá sa so rán szak irá nyú egye te mi vagy fõ is ko lai alap kép zés nek, illetve egye te mi vagy fõ is ko lai to vább kép zés nek te kint he tõ az, ami kor a je löl tet a kép zés so rán kü lön bö zõ tan tár gyak ke - re té ben az R. 11. szá mú mel lék le te IV. ré szé nek 2. A) pont - já ban elõ írt vizs ga tan tár gyak kö zül leg alább 3 tan tárgy szak mai kö ve tel mé nye i nek meg fele lõen ok tat ták, és a je - lölt ezen tan tár gyak szak mai kö ve tel mé nye tel je sí té sé bõl ered mé nyes gya kor la ti je gyet szer zett, vagy kol lok vi u - mot, szi gor la tot tett. A pénzügyminiszter 2/2005. (I. 7.) PM rendelete a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeirõl szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet módosításáról A szak kép zés rõl szóló évi LXXVI. tör vény 5. -a (1) be kez dé sé nek a) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap - ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A pénz ügy mi nisz ter ága za tá ba tar to zó szak ké pe sí té sek szak mai kö ve tel mé nye i rõl szóló 2/1995. (II. 22.) PM ren - de let (a továb biak ban: R.) 2. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 1. szá mú mel lék le te, a 7. szá mú mel lék le te he lyé - be e ren de let 2. szá mú mel lék le te, a 27. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 3. szá mú mel lék le te lép. 2. Az R. 11. szá mú mel lék le te IV. A szak ké pe sí tés vizs - gáz ta tá si kö ve tel mé nyei címû rész 1. A) pont já nak 1. rész e he lyé be a kö vet ke zõ rendelkezés lép: [Mér leg ké pes köny ve lõ (vál lal ko zá si sza kon) szak mai vizs gá ra bo csát ha tó az V. Egyéb tud ni va lók címû rész ben elõ írt szak mai kép zés ben való rész vé tel nél kül is az a jelölt, aki] 1. a 2002/2003. tan év tõl kez dõ dõ en szak irá nyú egye - te mi vagy fõ is ko lai alap kép zés ben az R. 11. szá mú mel - lék le te IV. ré szé nek 2. A) pont já ban elõ írt vizs ga tan tár - gyak mind egyi ké nek szak mai kö ve tel mé nye it el sa já tí tot - 4. Az R. 11. szá mú mel lék le te IV. A szak ké pe sí tés vizs - gáz ta tá si kö ve tel mé nyei címû rész 2. A) D) pont jai he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lépnek: [2. A szak mai vizs ga ré szei] A) Mér leg ké pes köny ve lõ (vál lal ko zá si szakon) A szak mai vizs ga tan tár gyai és a gya kor la ti-írás be li vizs gák idõ tar ta mai: 1. Gaz da sá gi és ve ze té si is me re tek gya kor - la ti-írás be li 180 perc 2. Jogi is me re tek szó be li 3. Pénz ügyi is me re tek gya kor la ti-írás be li 180 perc 4. Pénz ügyi is me re tek szó be li 5. Szám vi tel és elem zés gya kor la ti-írás be li 300 perc 6. Szám vi tel és elem zés szó be li 7. Szám vi tel szer ve zés gya kor la ti-írás be li 180 perc 8. Ellen õr zés gya kor la ti-írás be li 300 perc 9. Ellen õr zés szó be li A fel so ro lás egy ben a vizs gák kö te le zõ sor rend jét is je - len ti. A je lölt a so ron kö vet ke zõ vizs gá ra csak ak kor bo - csát ha tó, ha a sor ban azt meg elõ zõ vizs gát si ke re sen (gyakor lati-írásbeli vizs ga ese tén leg alább 60%-os szin - ten) teljesíte tte. B) A to váb bi (ál lam ház tar tá si, pénz ügyi, egyéb szer ve - zeti) szakokon A szak mai vizs ga tan tár gyai és a gya kor la ti-írás be li vizs gák idõ tar ta mai: 1. Gaz da sá gi és pénz ügyi is me re tek gya kor - la ti-írás be li 300 perc 2. Gaz da sá gi és pénz ügyi is me re tek szó be li 3. Szám vi tel, elem zés, ellen õr zés gyakor - lati-írásbeli 300 perc

26 26 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám 4. Szám vi tel, elem zés, ellen õr zés szó be li A fel so ro lás egy ben a vizs gák kö te le zõ sor rend jét is je - len ti. A je lölt a so ron kö vet ke zõ vizs gá ra csak ak kor bo - csát ha tó, ha a sor ban azt meg elõ zõ vizs gát si ke re sen (gya - kor la ti-írás be li vizs ga ese tén leg alább 60%-os szin ten) teljesíte tte. C) Mér leg ké pes köny ve lõ (vál lal ko zá si sza kon) az 1. C) pont ban elõ írt szak mai kép zés ben való rész vé tel esetén A szak mai vizs ga tan tár gyai és a gya kor la ti-írás be li vizs gák idõ tar ta mai: 1. Pénz ügyi is me re tek gya kor la ti-írás be li 180 perc 2. Pénz ügyi is me re tek szó be li 3. Szám vi tel és elem zés gya kor la ti-írás be li 300 perc 4. Szám vi tel, elem zés, ellen õr zés szó be li A fel so ro lás egy ben a vizs gák kö te le zõ sor rend jét is je - len ti. A je lölt a so ron kö vet ke zõ vizs gá ra csak ak kor bo - csát ha tó, ha a sor ban azt meg elõ zõ vizs gát si ke re sen (gya - kor la ti-írás be li vizs ga ese tén leg alább 60%-os szin ten) tel - je sí tet te. D) Mér leg ké pes köny ve lõ (ál lam ház tar tá si, pénz ügyi, egyéb szer ve ze ti sza kon) az 1. D), az 1. E), az 1. F) pon tok - ban elõ írt szak mai kép zés ben való rész vé tel ese tén A szak mai vizs ga tan tár gyai és a gya kor la ti-írás be li vizs gák idõ tar ta mai: 1. Gaz da sá gi és pénz ügyi is me re tek gya kor - la ti-írás be li 300 perc 2. Gaz da sá gi és pénz ügyi is me re tek szó be li 3. Szám vi tel, elem zés, ellen õr zés gyakor - lati-írásbeli 300 perc 4. Szám vi tel, elem zés, ellen õr zés szó be li A fel so ro lás egy ben a vizs gák kö te le zõ sor rend jét is je - len ti. A je lölt a so ron kö vet ke zõ vizs gá ra csak ak kor bo - csát ha tó, ha a sor ban azt meg elõ zõ vizs gát si ke re sen (gya- kor la ti-írás be li vizs ga ese tén leg alább 60%-os szin ten) teljesít ette. 5. Az R. 11. számú melléklete IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei címû rész 5. A szakmai vizsga értékelése A) Mérlegképes könyvelõ (vállalkozási szakon) pontjának szakmai elméleti vizsga értékelése részének utolsó elõtti bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: Felmentés esetén a szakmai elmélet osztályzatát a szakirányú egyetemi vagy fõiskolai alapképzés keretében tanult, és a mérlegképes könyvelõi szakképesítés szakvizsgáinál a felmentés alapjául szolgáló tantárgyak leckekönyvvel igazolt érdemjegyeinek átlagaként kell számítani. 6. (1) Ez a ren de let a ki hir de té se nap ján lép ha tály ba. Ezt köve tõen csak a je len ren de let elõ írásai sze rint in dít - ha tók szak mai kép zé sek. (2) A fo lya mat ban lévõ biz to sí tás köz ve tí tõ kép zé sek részt ve võ i nek az R. ál tal elõ írt vizs gái de cem ber 31-ig te he tõk le. (3) A már meg szer zett és a fo lya mat ban lévõ OKJ azo no sí tó szá mú Biz to sí tás köz ve tí tõ szak - ké pe sí tés e ren de let ha tály ba lé pé sét köve tõen a Füg get len biz to sí tás köz ve tí tõ szakképesítésnek felel meg. Dr. Draskovics Tibor s. k., pénz ügy mi nisz ter 1. számú melléklet a 2/2005. (I. 7.) PM rendelethez [2. szá mú mel lék let a 2/1995. (II. 22.) PM ren de let hez] Biztosításközvetítõ (a szak megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szak ké pe sí tés azo no sí tó szá ma: A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Biz to sí tás köz ve tí tõ (a szak meg je lö lé sé vel) Sza kok: Jog vé del mi biz to sí tás köz ve tí tõ Füg gõ biz to sí tás köz ve tí tõ Füg get len biz to sí tás köz ve tí tõ 3. Hoz zá ren delt FEOR szám: Szak kép zé si év fo lya mok szá ma: 5. Kép zé si idõ, ma xi má lis óra szám: 800 óra A sza kok ma xi má lis óra szá ma: Jog vé del mi biz to sí tás köz ve tí tõ 300 óra Füg gõ biz to sí tás köz ve tí tõ 500 óra Füg get len biz to sí tás köz ve tí tõ 800 óra 6. El mé let ará nya: 50% 7. Gya kor lat ará nya: 50% II. A szakképesítés további adatai 1. A kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges is ko lai és szak - mai elõ kép zett ség, elõ ze tes szak mai gyakorlat Is ko lai elõ kép zett ség: érett sé gi vizs ga Szak mai elõ kép zett ség: Elõ ze tes szak mai gya kor lat:

27 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Pá lya al kal mas sá gi, illetve szak mai al kal mas sá gi kö - ve tel mé nyek nek kell meg fe lel ni: 3. Szak mai alap kép zé si idõ tar ta ma: 4. Szint vizs ga: III. A szakképesítés munkaterülete 1. A szak ké pe sí tés sel leg jel lem zõb ben be tölt he tõ mun - ka kör, foglalkozás FEOR szá ma A mun ka kör, fog lal ko zás FEOR megnevezése 3626 Ügy nök (szol gál ta tá si, ke res ke del mi) 2. A mun ka te rü let rö vid, jel lem zõ le írá sa A biz to sí tás köz ve tí tõ tá jé koz tat ja az ügy fe le ket, fel is - me ri és fel kel ti a biz to sí tás irán ti igényt, ta ná csot ad és az ügy fél ren del ke zé sé re bo csát min den olyan in for má ci ót, me lyet a jog sza bály elõ ír és az ügy fél meg ala po zott dön té - sé hez szük sé ges a biz to sí tá si szer zõ dés meg kö té sé vel kap - cso lat ban. Köz ve tí ti az érin tett tár sa ság hoz az ügy fe lek biz to sí tá si aján la ta it, szak sze rû en tá jé koz tat ja és se gí ti az ügy fe le it a biz to sí tá sok kal kap cso la tos ügyintézésben. Jog vé del mi biz to sí tás köz ve tí tõ: A jog vé del mi biz to sí tás köz ve tí tõ a biz to sí tók ról és a biz to sí tá si te vé keny ség rõl szóló évi LX. tör vény (a továb biak ban: Bit.) 1. szá mú mel lék le te A) ré szé nek 17. pont já ban fog lalt Jog vé de lem biz to sí tá si ága zat ter - mé ke i nek köz ve tí té sét vég zi el sõ sor ban jogi, va gyon- és fe le lõs ség biz to sí tás, va la mint a jog vé del mi biz to sí tás sa já - tos sá ga i nak is me re té ben, to váb bá egyéb biz to sí tás szak mai kész sé gek bir to ká ban. Fel mé ri az ügy fe lek biz to sí tá si szük ség le te it a jog vé del - mi te rü le ten, tá jé koz tat ja az ügy fe le ket a jog vé del mi biz to - sí tás ról és a kép vi selt biz to sí tó(k) ál tal kí nált jog vé del mi ter mé kek rõl, se gí ti az ügy fél aján lat té te lét és a biz to sí tá si szer zõ dés lét re jöt tét, védi a biz to sí tott és a sa ját tár sa sá ga ér de ke it, va la mint rend sze res kap cso la tot tart az ügy fe lek - kel. A jog vé del mi biz to sí tás köz ve tí tõ kü lö nö sen is me ri és az ügy fe lek kel is mer te ti a jog vé del mi ter mé kek lé nye gé - bõl fa ka dó adott eset ben más biz to sí tá sok kal, a biz to sí - tók kal is fel lé põ jog vi ták le he tõ sé gét és ter mé sze tét. Füg gõ biz to sí tás köz ve tí tõ: A füg gõ biz to sí tás köz ve tí tõ a Bit.-ben fog lal tak alap ján egy biz to sí tó biz to sí tá si ter mé ke it, vagy több biz to sí tó egy más sal nem ver seny zõ biz to sí tá si ter mé ke it köz ve tí ti. Fel is me ri és fel mé ri az ügy fe lek biz to sí tá si szükségle - teit, a jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don és tar ta lom mal tá jé koz ta t, ta ná csot ad és ki dol goz za a meg fe le lõ biz to sí tá - si meg ol dást az ügy fél ré szé re. Át lát ja a biz to sí tá si ér té ke - sí té si fo lya ma tot, a fõ pénz ügyi- és ad mi niszt rá ci ós fo lya - ma to kat, figye lembe ve szi a biz to sí tott, és védi a sa ját tár - sa sá ga ér de ke it, rend sze res kap cso la tot tart az ügy fe lek - kel. Te vé keny sé ge ki ter jed a biz to sí tá si szer zõ dés elõ ké - szí té sé re, meg kö té sé re és az ügy fél kap cso lat ápo lá sá ra, va la mint a biz to sí tó szer zõ dés bõl ere dõ jo ga i nak gya kor - lá sá ban és kö te le zett sé ge i nek tel je sí té sé ben való köz re mû - kö dés re. Füg get len biz to sí tás köz ve tí tõ: A füg get len biz to sí tás köz ve tí tõ (töb bes ügy nök és/vagy al kusz) a Bit.-ben fog lal tak alap ján több biz to sí tó termé - keit köz ve tí ti. A töb bes ügy nök a füg gõ biz to sí tás köz ve tí tõ te vé keny - sé ge it vég zi egy ide jû leg több biz to sí tó ra, illetve azok ver - seny zõ termékeire kiterjedõen. Az al kusz te vé keny sé gét az ügy fél meg bí zá sá ból el jár - va vég zi: fel mé ri az ügy fél igé nye it, be szer zi az egyes biz - to sí tók ra és ter mé ke ik re vo nat ko zó in for má ci ó kat, me lyek alap ján azo kat össze ha son lít ja, illetve ér té ke li és biz to sí tá - si meg ol dást ja va sol, a meg bí zót kép vi se li és ér de ke it védi a szer zõ dés meg kö té se és a biz to sí tó val való kap cso lat tar - tás so rán. A független biztosításközvetítõ tevékenységének szakszerûsége és az ügyfélkapcsolat minõsége egyaránt cégének és a biztosítási szakmának jó hírét bizonyítja és szolgálja. 3. A szak ké pe sí tés sel ro kon szak ké pe sí té sek azo no sí tó szá ma A szakképesítéssel rokon szakképesítések megnevezése Biz to sí tá si ügy in té zõ Biz to sí tá si ta nács adó IV. A szakképesítés szakmai követelményei A fog lal ko zás gya kor lá sa so rán elõ for du ló leg fon to sabb fel adat cso por tok, fel ada tok és az azok hoz köz vet le nül kap cso ló dó kö ve tel mé nyek Jog vé del mi biz to sí tás köz ve tí tõ: 1. Biz to sí tás el mé le ti, va gyon- és fe le lõs ség biz to sí tá si is me re tek al kal ma zá sa A szak em ber le gyen ké pes fel hasz nál ni mun ká ja so rán a biz to sí tá si ágak és ága - za tok rend sze ré rõl szer zett ismereteit, al kal maz ni a va gyon- és fe le lõs ség biz to sí tá sok sza - bá lya it, fel is mer ni és be mu tat ni a jog vé del mi koc ká za tok for - rá sa it és az azok ke ze lé sé re szol gá ló fedezetelemeket, át lát ni a jog vé del mi ága zat össze füg gé se it és ér dek - üt kö zé se it más biz to sí tá si ágazatokkal. 2. A biz to sí tás jo gi is me re tek al kal ma zá sa az ügyféltájékoztatás, a szer zõ dés kö tés és az ügy fél gon do zás fo lya - ma tá ban jog kö ve tõ mó don és a fo gyasz tó vé del mi sza bá - lyo kat szem elõtt tart va

28 28 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám A szak em ber le gyen ké pes al kal maz ni a Bit. és a Ptk. biz to sí tá si te vé keny sé get sza bá lyo zó ré sze it, kü lö nö sen a szer zõ dés kö tés re vo nat - ko zó sza bá lyo kat és ezek meg is me ré sé hez in for má ci ót nyújtani az ügyfeleknek, fel is mer ni a biz to sí tá si szer zõ dé sek kö zös sza bá lya it, be tar ta ni a biz to sí tá si szer zõ dés tar tal má ra vo nat ko zó elõírásokat, se gít sé get nyúj ta ni a biz to sí tá si szer zõ dés meg kö té - sé hez, tá jé ko zód ni a gaz da sá gi kör nye zet nek a biz to sí tást érin tõ jogi sza bá lyo zá sá ról, annak vál to zá sát nap ra ké szen nyomon követni. 3. A biz to sí tá si te vé keny ség ál ta lá nos- és a jog vé de lem spe ci á lis el ve i nek és gya kor la tá nak meg fe le lõ en az ügy fél jog vé del mi biz to sí tás ra szóló aján la tá nak köz ve tí té se A szak em ber le gyen ké pes meg ha tá roz ni a jog vé de lem he lyét a nem-élet biz to sí - tá sok kö zött, kap cso la tát más biz to sí tá sok kal, jel le mez ni a jog vé del mi ága za tot, a jog vé del mi mó - do za to kat, a jog vé del mi biz to sí tás biz to sí tá si ese mé nye it, fe de ze tét, egyéb sajátosságait, meg fo gal maz ni a jog vé del mi biz to sí tás elõ nye it a gaz dál ko dó szer ve ze tek és az egyén szempontjából, tá jé koz tat ni az ügy fe le ket az ál ta lá nos és kü lö nös szer zõ dé si fel té te lek rõl, át lát ni a jog vé del mi biz to sí tá sok fo lya ma ta it, koc ká - zat-el bí rá lá sát, díj szá mí tá sát, az aján lat té telt, a szer zõ dés - kö tést, va la mint a kár ren de zést, a Bit.-ben a jog vé de lem re vonatkozó sajátosságokkal együtt. Füg gõ biz to sí tás köz ve tí tõ: 1. A biz to sí tá si vál lal ko zá so kat meg ha tá ro zó és mû kö - dé sü ket be fo lyá so ló gaz da sá gi kör nye zet és jogi sza bá lyo - zás alap ve tõ is me re te i nek bir to ká ban az ügy fél igé nye i nek meg fe le lõ tá jé koz ta tás nyúj tá sa A szak em ber le gyen ké pes fel hasz nál ni tá jé ko zott sá gát a gaz da sá gi élet meg ha - tá ro zó sze rep lõ i rõl, alap ve tõ in téz mény rend sze ré rõl, a vál lal ko zá si for mák ról, az ezek re vo nat ko zó jogi és pénz - ügyi sza bá lyo zá sok ról, al kal maz ni a költ ség ve té si pri o ri tá sok, a gaz da sá gi nö ve ke dés és a la kos sá gi jö ve del mek ala ku lá sá ra vo nat ko - zó an meg szer zett tu dá sát, a fon to sabb pénz- és tõ ke pi a ci sza bály sze rû sé ge ket, al kal maz ni az adó- és tár sa da lom biz to sí tá si tör vé - nyek biz to sí tás ra vo nat ko zó ré sze it, in for má ci ót nyúj ta ni és be tar ta ni a Bit. és a Ptk. biz to - sí tá si te vé keny sé get sza bá lyo zó ré sze it, al kal maz ni a MABISZ Eti kai Kó dex elõ írá sa it, be tar ta ni a ver seny tör vény biz to sí tó tár sa sá gok ra vo - nat ko zó sza bá lya it. 2. A biz to sí tá si te vé keny ség köz gaz da sá gi el ve i nek és a biz to sí tók mû kö dé si gya kor la tá nak meg fe le lõ en, a koc - ká zat ke ze lés és a biz to sí tá sok rend sze ré ben az ügy fél szá - má ra meg ol dá si ja vas lat be mu ta tá sa, a biz to sí tá si szer zõ - dés meg kö té sé ben és fenn tar tá sá ban, az ügy fél gon do zás - ban és a biz to sí tá si szol gál ta tás fo lya ma tá ban való köz re - mû kö dés A szak em ber le gyen ké pes meg ha tá roz ni a ve szé lyek és koc ká za tok össze füg gé - se it, jel le mez ni és cso por to sí ta ni azo kat kü lön bö zõ szem - pon tok sze rint, fel is mer ni és fel mér ni az ügy fél biz to sí tá si koc ká za - ta it és igé nye it, alkalmazni a kockázatkezelés folyamatát és eszközeit, meg ha tá roz ni és is mer tet ni a biz to sít ha tó ság alap ve tõ fel té te le it, meg fo gal maz ni a biz to sí tás elõ nye it a gaz dál ko dó szer ve ze tek és az egyén szem pont já ból, össze ha son lí ta ni és ele mez ni az üz le ti biz to sí tást és a tár sa da lom biz to sí tást, illetve azok szol gál ta tá sa it, ele mez ni a biz to sí tá si ese mé nyek tar tal mát, a biz to sí - tá si vé de lem jel le gét, és a szol gál ta tá sok összefüggéseit, cso por to sí ta ni a biz to sí tá si ága kat, ága za to kat, ter mé - ke ket, be tar ta ni a biz to sí tá si szer zõ dés tör vé nyi sza bá lyo zá - sát, al kal maz ni a szer zõ dés kö tés és meg szün te tés jogi elõ - írá sa it és ok ira ta it, fel is mer ni a biz to sí tá si szer zõ dés kel lé - ke it, tá jé koz ta tást adni ar ról, hogy a Bit. mi ként sza bá - lyoz za a biz to sí tó tár sa sá gok te vé keny sé gi te rü le te it, tá jé koz ta tást adni az ügy fe lek nek az ál ta lá nos és kü - lö nös biz to sí tá si feltételekrõl, kü lönb sé get ten ni a jog sza bá lyon és szer zõ dé sen ala - pu ló biz to sí tá si kö te le zett ség kö zött, fel vi lá go sí tást adni a szer zõ dés kö tés, az ál lo mány ke - ze lés és a kár ren de zés fõbb fo lya ma ta i ról, azok fon to sabb dokumentumairól, el vé gez ni az el sõd le ges koc ká zat-el bí rá lás fel ada ta it, köz re mû köd ni a kár ren de zé si/szol gál ta tá si fo lya mat - ban, el iga zod ni a biz to sí tó ve ze té si-szer ve zé si struktú - ráiban és fo lya ma ta i ban, fel hasz nál ni is me re tét a ma gyar és a nem zet kö zi biz - to sí tás tör té ne té nek fej lõ dé si sza ka sza i ról, je len le gi hely - ze té rõl, a fõbb nem zet kö zi ten den ci ák ról, fel vi lá go sí tást adni a biz to sí tá si piac sze rep lõ i rõl, in - téz mény rend sze ré rõl, a biz to sí tás nak a nem zet gaz da ság - ban, a gaz dál ko dó szer ve ze tek és az egyé nek éle té ben be - töl tött sze re pé rõl és elõ nye i rõl, tá jé koz ta tást adni a kö zös sé gi (EU) jog biz to sí tás re - le váns ele me i rõl, kü lö nös te kin tet tel a fogyasztóvéde - lemre. 3. A biz to sí tá si te vé keny sé get sza bá lyo zó gazdálko - dási, pénz ügyi elõ írá sok al kal ma zá sa, adó zá si is me re tek

29 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 29 bir to ká ban a pénz ügyi pi a cok ra vo nat ko zó pénz ügyi-ter - ve zé si ja vas lat ké szí té se A szak em ber le gyen ké pes al kal maz ni is me re te it a biz to sí tó tár sa sá gok hely ze té - rõl, sze re pé rõl a pénz ügyi in téz mény rend szer ben, tá jé koz ta tást adni a bank rend szer mû kö dé sé nek fõbb jel lem zõ i rõl, al kal maz ni a pénz for ga lom mal kap cso la tos elõ írá so - kat, az egyes fi ze té si mó dok hoz kap cso ló dó bi zony la to kat, nyom tat vá nyo kat, be tar ta ni a pénz ke ze lés sza bá lya it, al kal maz ni a pénz ügyi pi a con el ér he tõ meg ta ka rí tá si és be fek te té si le he tõ sé gek rõl meg szer zett is me re te ket, össze ha son lí ta ni az egyes meg ta ka rí tá si, be fek te té si és biz to sí tá si for má kat az ügy fél biz to sí tá si-be fek te té si-elõ - gon dos ko dá si cél ja i nak ér de ké ben. 4. A biz to sí tá si te vé keny ség elvi alap ját ké pe zõ leg - fõbb ma te ma ti kai tör vény sze rû sé gek, kal ku lá ci ós el vek és té nye zõk, a sta tisz ti kai ada to kat szol gál ta tó nyil ván tar tá si rend sze rek al kal ma zá sa A szak em ber le gyen ké pes al kal maz ni a ka mat-, ka ma tos ka mat-szá mí tást, a ju ta - lék, illetve egyéb költ sé gek szá mí tá sát, a je len ér ték-jö võ - ér ték szá mí tást, al kal maz ni az alap ve tõ ár fo lyam- és ho zam szá mí tá si tech ni ká kat, ki szá mí ta ni és is mer tet ni az egyes mó do za tok dí ja it, azok fõ ele me it, ér tel mez ni a jog sza bály ál tal meg kö ve telt szám sza ki ügy fél tá jé koz ta tó ki mu ta tá so kat, fel hasz nál ni és el ké szí te ni mun ká ja so rán a sta tisz ti - kai táb lá za to kat, ki mu ta tá so kat. 5. Az em ber i élet pá lyák fõbb sza ka sza i nak, a pénz ügyi és biz to sí tá si ki ha tás sal járó ese mé nyek is me re té ben, egy - más sal össze füg gés ben az ügy fél fõbb koc ká za ta i nak ke - ze lé se és a pénz ügyi-biz to sí tá si vé del met szol gá ló ter mé - kek kom bi ná lá sa A szak em ber le gyen ké pes al kal maz ni a ter ve zés hez szük sé ges né pes sé gi ada to - kat il le tõ en a vár ha tó élet tar ta mot, ha lan dó sá gi va ló szí nû - sé ge ket, be teg sé gi statisztikákat stb., tá jé koz ta tást adni a tár sa da lom biz to sí tá si rend sze rek, a vál la la ti- és ma gán biz to sí tás, va la mint az egyé ni elõ gon - dos ko dás, ön gon dos ko dás összefüggéseirõl, fel hasz nál ni tu dá sát az em ber i élet pá lya egyes alap - ve tõ ese mé nye i hez és sza ka sza i hoz tar to zó pénz ügyi cé lok op ti má lis megvalósításához, al kal maz ni a Bit. sze rin ti igény fel mé rés és pénz ügyi ter ve zés lé pé se it és esz kö ze it az ügy fél szá má ra leg meg fe - le lõbb biz to sí tá si vé de lem kidolgozása céljából. 6. Az alap ve tõ mar ke ting is me re tek bir to ká ban az ügy - fél igé nye i nek mi nél tel je sebb körû meg is me ré se és kiszol gálása A szak em ber le gyen ké pes fel hasz nál ni is me re te it a pi a ci alap ka te gó ri ák ra, ezen be lül a biz to sí tá si pi ac ra ható té nye zõk re vonatkozóan, al kal maz ni a pi ac ku ta tá si és kon ku ren cia elem zé si ered mé nye ket, a vál la la ti mar ke ting stra té gi á nak meg fe le - lõ mar ke ting-mi xet, az ügy fél szeg men tá ció sza bály sze rû - sé ge it, al kal maz ni a szol gál ta tás me nedzs ment és a biz to sí - tás mar ke ting, az ügy fél ori en tá ció fõ szabályait, fi gye lem mel kí sér ni az új biz to sí tá si igé nyek és új biz to sí tá si ala nyok meg je le né sét, tá jé koz ta tást adni az új ter mé kek meg je le né sé rõl. 7. Az ügy fél mi nõ sé gi ki szol gá lá sa ér de ké ben kor sze rû mód sze rek al kal ma zá sa és a hely zet nek meg fe le lõ vi sel ke - dé si nor mák be tar tá sa A szak em ber le gyen ké pes al kal maz ni a tár gya lá si, konf lik tus ke ze lé si, ér ve lé si technikákat, be tar ta ni az üz le ti pro to koll alap ve tõ sza bá lya it, meg - je le né sé vel, vi sel ke dé sé vel és be széd stí lu sá ban tük röz ni a szak ma és ügy fe lei tisz te le tét, al kal maz ni a ha gyo má nyos és új tí pu sú ér té ke sí té si mód sze re ket és ta pasz ta la to kat, al kal maz ni az ön szer ve zé si, idõ ter ve zé si tech ni ká kat, al kal maz ni a kap cso lat fel vé tel és kap cso lat ápo lás mód sze re it, al kal maz ni a ha té kony kom mu ni ká ció elveit, meg ter vez ni az üz le ti tár gya lás me ne tét és al kal maz - ni be fo lyá so lá sá nak eszközeit, al kal maz ni a pre zen tá ci ós tech ni ká kat, szak sze rû en és ha tá so san ér vel ni a biz to sí tás elõ nyei mel lett és el há rí ta ni a meg ala po zat lan kifogásokat. 8. Az in for má ció gyûj té si, -tá ro lá si és -fel dol go zá si tech ni kák, a szá mí tó gép fel hasz ná lói szin tû al kal ma zá sa A szak em ber le gyen ké pes al kal maz ni egy PC-s ope rá ci ós rend szer alap ve tõ uta - sí tá sa it, hasz nál ni a szö veg szer kesz tõ, a táb lá zat ke ze lõ és a le ve le zõ prog ram fon to sabb funkcióit, rend sze rez ni do ku men tu ma it, tá jé ko zód ni az in ter ne ten fel lel he tõ in for má ci ók el - éré sé ben és használatában. Füg get len biz to sí tás köz ve tí tõ: A füg get len biz to sí tás köz ve tí tõ ren del ke zik a b) pont - ban meg ha tá ro zott is me re tek kel és kész sé gek kel, me lyek te vé keny sé gé nek sa já tos sá gai men tén aláb bi ak kal egé - szülnek ki az egyes te rü le te ken: 1. A biz to sí tá si vál lal ko zá so kat meg ha tá ro zó és mû kö - dé sü ket be fo lyá so ló gaz da sá gi kör nye zet és jogi sza bá lyo - zás is me re te i nek bir to ká ban az ügy fél igé nye i nek meg fe - le lõ tá jé koz ta tás nyúj tá sa

30 30 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám A szak em ber le gyen ké pes meg ér te ni a pi a ci vi szo nyo kat ala kí tó té nye zõ ket, a ver seny (a pi a ci sze rep lõk, a ke res let-kí ná lat, a ver seny zõ ter mé kek) sajátosságait, fi gye lem mel kí sér ni a biz to sí tá si piac vál to zá sa it, ér - tel mez ni és al kal maz ni a biz to sí tók és a ter mé kek mi nõ sí - té si rend sze rét (rating, ranking), in for má ci ót nyúj ta ni a Bit. és a Ptk. biz to sí tá si te vé - keny sé get sza bá lyo zó ré sze i nek meg is me ré sé hez, be le ért - ve a füg get len biz to sí tás köz ve tí tõk re vo nat ko zó jogi sa já - tos sá go kat, a szabályokat alkalmazni és betartani, a szak mai eti kai nor mák nak meg fe le lõ en dol goz ni. 2. A koc ká zat ke ze lés és a biz to sí tá sok rend sze ré ben az ügy fél szá má ra meg ol dá si ja vas lat be mu ta tá sa, a biz to sí tá - si szer zõ dés meg kö té sé ben és fenn tar tá sá ban, az ügy fél - gon do zás ban és a biz to sí tá si szolgáltatás folyamatában való közremûködés A szak em ber le gyen ké pes fel is mer ni, se gí te ni és kép vi sel ni az ügy fél ér de ke it a biz to sí tá si szer zõ dés meg kö té sé tõl annak meg szû né sé ig fel lé põ min den dön té si pont és jog nyi lat ko zat vo nat ko zá - sá ban, a köz ve tí tõ és a biz to sí tók mû kö dé sé nek, fo lya ma ta i - nak jogi, ad mi niszt ra tív és üz le ti kap cso ló dá si pont ja i ra vo nat ko zó sza bá lyok nak megfelelõen eljárni, az ügy fe lek nek meg fe le lõ szer zõ dés port fo li ót ki ala - kí ta ni, gon doz ni és a meg fe le lõ ad mi niszt rá ci ót el lát ni. 3. A biz to sí tá si te vé keny sé get sza bá lyo zó és a pénz - ügyi pi a cok ra vo nat ko zó alap ve tõ gaz dál ko dá si, pénz ügyi elõ írá sok és adó zá si is me re tek bir to ká ban ta nács adói fel - ada tok el lá tá sa A szak em ber le gyen ké pes ver seny zõ biz to sí tá si ter mé ke ket és biz to sí tó kat össze ha son lí ta ni, ja vas la tot tenni, jel le mez ni a pénz ügyi in téz mény rend szer fel épí té sét, fel is mer ni eb ben a biz to sí tó tár sa sá gok helyét és szerepét, fel is mer ni és össze ha son lí ta ni a pénz ügyi pi a co kon el ér he tõ meg ta ka rí tá si és be fek te té si lehetõségeket, ér tel mez ni a biz to sí tók éves be szá mo ló ját, a tar ta lék - kép zés és a szol ven cia-sza bá lyo zás alap ve tõ szabályait. 4. A pénz ügyi- és biz to sí tá si ma te ma ti ka esz kö ze i nek al kal ma zá sá val pénz ügyi és biz to sí tá si tervezés A szak em ber le gyen ké pes meg ér te ni a díj kal ku lá ci ók el ve it és a biz to sí tá si díj ele me it, fel is mer ni az egyes díj ré szek funk ci ó it és összefüg géseit, hasz nál ni az inf lá ció ke ze lés fõbb tech ni ká it az életés a nem-élet biz to sí tá sok te rü le tén (pél dá ul in dex ál ás, re - va lo ri zá ci ós tech ni ka stb.), já ra dé kot szá mí ta ni, díj-biz to - sí tá si összeg/szolgáltatás elemzéseket végezni, ér tel mez ni, mun ká ja so rán al kal maz ni a kü lön bö zõ sta tisz ti kai táb lá za to kat, ki mu ta tá so kat és ezek bõl le von ni a meg fe le lõ következtetéseket, az ügy fél koc ká za tá nak, kö rül mé nye i nek és szük ség - le te i nek ob jek tív fel mé ré se alap ján össze ha son lí ta ni és kom bi nál ni a biz to sí tá si és pénzügyi termékeket. 5. A si ke res üz let kö tés ér de ké ben kor sze rû mar ke ting - mód sze rek és kom mu ni ká ció al kal ma zá sa és a meg fe le lõ vi sel ke dé si nor mák be tar tá sa A szak em ber le gyen ké pes ki vá lasz ta ni és al kal maz ni a cége ál tal meg ha tá ro zott mar ke ting- és kom mu ni ká ci ós stra té gia cél ja i nak meg fe le - lõ esz kö zö ket, is mer tet ni az in teg rált biz to sí tá si-pénz ügyi ta nács - adói szol gál ta tás lényegét, ér té kel ni a biz to sí tók és biz to sí tá si ter mé ke ik pénz - ügyi- és szol gál ta tá si tu laj don sá ga it egy sé ges szem pon tok sze rin ti, meg va ló sí ta ni az egyé ni és in téz mé nyi ügy fe lek, va - la mint a biz to sí tók kö zöt ti ha té kony kom mu ni ká ci ót. 6. Az iro dai és szak mai te vé keny ség ben ha té kony kom mu ni ká ci ós- és in for má ció tech no ló gi ai esz kö zök és el já rá sok fel hasz ná lói szin tû al kal ma zá sa A szak em ber le gyen ké pes is mer tet ni a PC-s ope rá ci ós rend sze re ket és a há ló za - tok mû kö dé sé nek alap el ve it, is mer tet ni és al kal maz ni az in for ma ti kai biz ton ság és a li censz jog alap el ve it és sza bá lya it, be mu tat ni a füg get len biz to sí tás köz ve tí tõk ha té kony mû kö dé sé hez szük sé ges te le kom mu ni ká ci ós, iro dai ügy - vi te li, biz to sí tá si ál lo mány-nyil ván tar tó és értékesítéstámogató rend sze rek cél ját, ren del te té sét, alap ve tõ mû kö - dé si el ve it és fõ funk ci ó it, fel is mer ni és hasz nál ni az elekt ro ni kus ke res ke de - lem, fi ze té si rend sze rek és az e-biz to sí tás el ter jedt fo lya - ma ta it. V. A szakképesítés vizsgakövetelményei 1. A szak mai vizs gá ra bo csá tás fel té te lei Szak mai vizs gá ra bo csát ha tó az a je lölt, aki a) érett sé gi vizs gá val ren del ke zik, b) a VI. Egyéb tud ni va lók c. rész 1. pont já ban elõ írt szak mai kép zés ben részt vett, a mi ni má lis óra szá mot és a kép zõ in téz mény ál tal meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye ket tel - je sí tet te. 2. A szak mai vizs ga ré szei A szak mai vizs ga gya kor la ti-írás be li, és szó be li vizs ga rész bõl áll. a) A gya kor la ti-írás be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma 1. Jog vé del mi is me re tek 45 perc 2. Ága za ti biz to sí tás tan I. 45 perc 3. Ága za ti biz to sí tás tan II. 45 perc

31 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Biz to sí tás el mé let és üzem gaz da ság ta ni ismeretek 5. Kom plex I. (Pénz ügyi- és biz to sí tás ma te - ma ti kai is me re tek, Biz to sí tá si jog, Szá - mí tás tech ni kai ismeretek 6. Kom plex II. (Pénz ügyi- és biz to sí tás ma te - ma ti kai is me re tek, Biz to sí tá si jog, Szá - mí tás tech ni kai is me re tek kü lön bö ze ti vizs ga a Füg get len biztosításközvetítõk számára) 90 perc 120 perc 60 perc Jog vé del mi biz to sí tás köz ve tí tõ: A jog vé del mi biz to sí tás köz ve tí tõ 1. Jog vé del mi is me re tek 2. Ága za ti biz to sí tás tan I. vizs ga tár gyak ból tesz gya - kor la ti-írás be li vizsgát. Füg gõ biz to sí tás köz ve tí tõ: A füg gõ biz to sí tás köz ve tí tõ az 2. Ága za ti biz to sí tás tan I. 3. Ága za ti biz to sí tás tan II. 4. Biz to sí tás el mé let és üzem gaz da ság ta ni ismeretek 5. Kom plex I. (Pénz ügyi- és biz to sí tás ma te ma ti kai is - me re tek, Biz to sí tá si jog, Szá mí tás tech ni kai is me re tek) vizs ga tár gyak ból tesz gya kor la ti-írás be li vizs gát. Füg get len biz to sí tás köz ve tí tõ: A füg get len biz to sí tás köz ve tí tõ 2. Ága za ti biz to sí tás tan I. 3. Ága za ti biz to sí tás tan II. 4. Biz to sí tás el mé let és üzem gaz da ság ta ni ismeretek 5. Kom plex I. (Pénz ügyi- és biz to sí tás ma te ma ti kai is - me re tek, Biz to sí tá si jog, Szá mí tás tech ni kai ismeretek) 6. Kom plex II. (Pénz ügyi- és biz to sí tás ma te ma ti kai is - me re tek, Biz to sí tá si jog, Szá mí tás tech ni kai is me re tek kü - lön bö ze ti vizs ga a Füg get len biz to sí tás köz ve tí tõk szá má - ra) vizs ga tár gyak ból tesz gyakorlati-írásbeli vizsgát. b) A szó be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma: Szó be li vizs gá ra az a je lölt bo csát ha tó, aki a gya kor la - ti-írás be li tan tár gyak kö ve tel mé nye it tan tár gyan ként leg - alább 50%-os szinten teljesítette. A biz to sí tás köz ve tí tõ (a szak meg je lö lé sé vel) kom plex szó be li vizsgát tesz. A kom plex szó be li vizs gán a vizs gá zó az adott szak nak meg fe le lõ, összes fel adat cso port kö ve tel mé nye it tar tal ma - zó, a Pénz ügy mi nisz té rium ál tal össze ál lí tott vizs ga kér dé - sek alapján ad számot tudásáról. 3. A szak mai vizs gán szá mon kér he tõ fel ada tok a szint meg je lö lé sé vel a) A gya kor la ti-írás be li vizs ga tar tal ma: A gya kor la ti-írás be li vizs gán a je lölt át fo gó is me re te it kell szá mon kér ni a kö ve tel mény rend szer nek az el mé let, a ha tá lyos (szak mai) jogi sza bá lyo zás és a gya kor lat súly - pont ja i ra te kin tet tel, az egyes vizs ga fel ada to kat a szak mai és vizs ga kö ve tel mé nyek IV. A szak ké pe sí tés szak mai kö - ve tel mé nyei c. rész ben meg ha tá ro zott szin te ken kell tel - je sí te ni. A gya kor la ti-írás be li vizs ga fel ada tok ban az alap is me re - te ket szá mon ké rõ kér dé sek, a szak mai kér dé sek és a szá - mí tá si fel ada tok sze re pel nek az egyes vizs ga tár gyak jellegének megfelelõ arányban. A gya kor la ti-írás be li vizs gák ha gyo má nyos mó don és sze mé lyi szá mí tó gép fel hasz ná lá sá val egy aránt történ - hetnek. b) A szó be li vizs ga tar tal ma: A kom plex szó be li vizs gán a je lölt át fo gó, szin te ti zált is me re te it és kész sé ge it kell szá mon kér ni a IV. A szak ké - pe sí tés szak mai kö ve tel mé nyei c. rész ben meghatározott szinteken. 4. A szak mai vizs ga egyes ré szei aló li fel men tés fel té - te lei a) A gya kor la ti-írás be li vizs ga aló li fel men tés fel té te lei Az a je lölt, aki az OKJ azo no sí tó szá mú Biz - to sí tá si ügy in té zõ szak ké pe sí tés sel ren del ke zik, és azt a évek ben sze rez te meg, men te sül a Biz to sí tás - el mé let és üzem gaz da ság tan tan tárgy gya kor la ti-írás be li vizs gá ja alól. Jog vé del mi biz to sí tás köz ve tí tõ: Az a vizs gá zó, aki ren del ke zik Füg gõ- és/vagy Füg get - len biz to sí tás köz ve tí tõ szak ké pe sí tés sel, ki zá ró lag Jog vé - del mi is me re tek vizs gát tesz. Füg gõ biz to sí tás köz ve tí tõ: Az a vizs gá zó, aki ren del ke zik Jog vé del mi biz to sí tás - köz ve tí tõ szak ké pe sí tés sel, men te sül az Ága za ti biz to sí - tás tan I. tan tárgy gya kor la ti-írás be li vizs gá ja alól. Füg get len biz to sí tás köz ve tí tõ: Az a vizs gá zó, aki ren del ke zik Jog vé del mi biz to sí tás - köz ve tí tõ szak ké pe sí tés sel, men te sül az Ága za ti biz to sí - tás tan I. tan tárgy gya kor la ti-írás be li vizs gá ja alól. Az a vizs gá zó, aki ren del ke zik Füg gõ biztosításközve - títõ szak ké pe sí tés sel, Kom plex II. (kü lön bö ze ti) gyakor - lati-írásbeli vizs gát és kom plex szó be li vizs gát tesz. b) A szó be li vizs ga aló li fel men tés fel té te lei: A szó be li vizs ga alól, annak komp le xi tá sa miatt fel men - tés nem ad ha tó. 5. A szak mai vizs ga ér té ke lé se a) A szak mai el mé le ti vizs ga ér té ke lé se: A szak mai el mé le ti vizs ga ak kor ered mé nyes, ha a je lölt a kom plex szó be li vizs gán leg alább elég sé ges osz tály za tot ka pott.

32 32 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám b) A szak mai gya kor la ti vizs ga ér té ke lé se: A gya kor la ti vizs ga ak kor ered mé nyes, ha a je lölt a gya - kor la ti-írás be li tan tár gyak kö ve tel mé nye it tan tár gyan ként leg alább 50%-os szin ten tel je sí tet te. A szak mai gya kor la ti vizs ga osz tály za ta az ered mé nyes gya kor la ti-írás be li vizs - gá kon el ért a PM ál tal ki adott ér té ke lé si út mu ta tó alap ján meg ha tá ro zott ér dem je gyek át la ga. Amennyi ben a Jog - vé del mi biz to sí tás köz ve tí tõ, illetve a Füg gõ biz to sí tás köz - ve tí tõ szak ké pe sí té sek nél az át lag 5 ti zed re vég zõ dik, ak - kor az osz tály za tot a Biz to sí tás el mé let és üzem gaz da ság - ta ni is me re tek tan tárgy ér dem je gye felé kell ke re kí te ni. A törzs lap ra a gya kor la ti-írás be li vizs ga tan tár gya i nak ér dem je gye it kell felvezetni. Fel men tés ese tén a figye lembe ve he tõ szak ké pe sí tés szak mai gya kor lat osz tály za tát kell a vizs ga tan tárgy ér - dem je gye ként szá mí tás ba ven ni. c) A szak mai vizs ga ér té ke lé se: A szak mai vizs gán a je lölt a vizs ga kö ve tel mé nyek nek meg fe lelt, ha mind két vizs ga részt leg alább elég sé ges osz - tály zat tal ér té kel te a vizs ga bi zott ság. Az egyes tan tár gyak gya kor la ti-írás be li és szó be li vizs - gá ja az elsõ gya kor la ti-írás be li vizs ga meg kez dé sé tõl szá - mít va 4 éven be lül is mé tel he tõ, ezt kö ve tõ en az ad dig le tett vizs gák ér vé nyü ket vesz tik. A kép zés tan tár gyai: VI. Egyéb tudnivalók A kép zés tan tár gya i nak mi ni má lis kon takt óra szá ma it az aláb bi táb lá zat tartalmazza: Jog vé del mi biz to sí tás köz ve tí tõ: Füg gõ biz to sí tás köz ve tí tõ: Oktatási órák száma A tantárgy megnevezése elmélet gyakorlat együtt óra % óra % óra % Kötelezõ kontakt óraszám Ágazati biztosítástan I. (Vagyonés felelõsségbiztosítás) Biztosításjogi alapismeretek Jogvédelmi ismeretek Kötelezõ összesen: Szabadon választható óraszám (egyéni tanulással is elsajátítható) Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani alapismeretek Üzleti kommunikáció Összesen: Oktatási órák száma A tantárgy megnevezése elmélet gyakorlat együtt óra % óra % óra % Kötelezõ kontakt óraszám Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek Ágazati biztosítástan I Ágazati biztosítástan II. (Személybiztosítás) Biztosítási jog Pénzügyi- és biztosításmatematikai ismeretek Pénzügyek és pénzügyi tervezés Marketing Kötelezõ összesen: Szabadon választható óraszám (egyéni tanulással is elsajátítható) Üzleti kommunikáció Számítástechnikai ismeretek Összesen: A kon takt óra szám ba a Jog vé del mi biz to sí tás köz ve tí tõ kép zés ben részt vett je löl tek ese té ben a meg egye zõ tár - gyak (alap is me re tek is) kon takt órái be szá mít ha tó ak. Füg get len biz to sí tás köz ve tí tõ: A Füg gõ biz to sí tás köz ve tí tõ kép zés tan tár gyai a kö vet - ke zõ óra szá mok kal egészülnek ki: Oktatási órák száma A tantárgy megnevezése elmélet gyakorlat együtt óra % óra % óra % Kötelezõ kontakt óraszám Biztosítási jog Pénzügyi és biztosításmatematikai ismeretek Kötelezõ összesen: Szabadon választható óraszám (egyéni tanulással is elsajátítható) Marketing és üzleti kommunikáció Számítástechnikai ismeretek Összesen: A fel tün te tett tan tár gyak a Füg gõ biz to sí tás köz ve tí tõ kép zés meg fe le lõ jük kel össze vont óra szám ban is ta nít ha - tók a Füg get len biz to sí tás köz ve tí tõk kép zé sé ben. 2. számú melléklet a 2/2005. (I. 7.) PM rendelethez [7. szá mú mel lék let a 2/1995. (II. 22.) PM ren de let hez] Banki ügyintézõ/banki, befektetési termékértékesítõ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szak ké pe sí tés azo no sí tó szá ma: A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Bank i ügy in té - zõ/bank i, be fek te té si ter mék ér té ke sí tõ 3. Hoz zá ren delt FEOR szám: Szak kép zé si év fo lya mok szá ma: 5. Kép zé si idõ, ma xi má lis óra szám: 800 óra 6. El mé let ará nya: 70% 7. Gya kor lat ará nya: 30% II. A szakképesítés egyéb adatai 1. A kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges is ko lai és szak - mai elõ kép zett ség, elõ ze tes szak mai gya kor lat, va la mint elõ írt gya kor lat: érett sé gi

33 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Pá lya al kal mas sá gi, illetve szak mai al kal mas sá gi kö - ve tel mé nyek nek kell meg fe lel nie: 3. Szak mai alap kép zés idõ tar ta ma: 4. Szint vizs ga: III. A szakképesítés munkaterülete 1. A szak ké pe sí tés sel leg jel lem zõb ben be tölt he tõ mun - ka kör, foglalkozás FEOR szá ma A mun ka kör, fog lal ko zás FEOR megnevezése 3633 Pénz in té ze ti pénz- és ér ték jegy-ér té ke - sí tõ ügy in té zõ 3619 Egyéb gaz da sá gi ügy in té zõk 3629 Egyéb ke res ke del mi, áru for gal mi, ér té - ke sí té si ügy in té zõk 3631 Pénz in té ze ti fi nan szí ro zá si ügy in té zõ 3632 Pénz in té ze ti fi ze té si és be tét for gal mat le bo nyo lí tó ügy in té zõ 3634 Biz to sí tá si ügy in té zõ 3639 Egyéb pénz in té ze ti ügy in té zõk 4193 Iro dai ad mi niszt rá tor, ír nok 4211 Pos tai és bank i pénz tá ros 4291 Ügy fél-tá jé koz ta tó 2. A mun ka te rü let rö vid, jel lem zõ le írá sa A Bank i, be fek te té si ter mék ér té ke sí tõ a hi tel in té ze tek, pénz ügyi vál lal ko zá sok, va la mint be fek te té si vál lal ko zá - sok nak az ügy fél lel kap cso lat ba ke rü lõ (front of fi ce-ban, call centerben stb. dolgozó) munkatársa. A Bank i, be fek te té si ter mék ér té ke sí tõ alkalmas az ügy fe lek szá má ra ér té ke sí tett bank i és be fek te té si ter mé kek össze ha son lí tá sá ra, ezen ter mé kek jogi sza bá lyo zá sá ból adó dó kö ve tel - mé nyek tel je sí té sé re, az alap ve tõ pénz ügyi szá mí tá si tech ni kák al kal ma zá - sá ra. 3. A szak ké pe sí tés sel ro kon szak ké pe sí té sek azo no sí tó szá ma A szakképesítéssel rokon szakképesítések megnevezése Pénz ügyi-szám vi te li ügy in té zõ Vál lal ko zá si ügy in té zõ Biz to sí tá si ügy in té zõ Pénz ügyi ta nács adó Szám vi te li szak ügy in té zõ Bank i szak ügy in té zõ Pénz ügyi szak ügy in té zõ IV. A szakképesítés szakmai követelményei A fog lal ko zás gya kor lá sa so rán elõ for du ló leg fon to sabb fel adat cso por tok, fel ada tok és az azok hoz köz vet le nül kap cso ló dó kö ve tel mé nye: Te kin tet tel arra, hogy a Bank i, be fek te té si ter mék ér té - ke sí tõ a min den na pi te vé keny sé gé ben köz vet le nül kap cso - lat ba ke rül az ügy fe lek kel, mun ká ját elvi irá nyí tás mel lett, nagy részt ön ál ló an vég zi. Szak mai fel ada tai, kö te le zett sé gei: a) ügy fe lek tá jé koz ta tá sa; b) ügy fe lek ki szol gá lá sa; c) pénz tá ri és ér ték tá ri fel ada tok el vég zé se; d) elem zé si fel ada tok ba való be kap cso ló dás. Annak ér de ké ben, hogy a fel so rolt fel adat cso por tok vég zé sé re al kal mas le gyen, a kö vet ke zõ is me re tek kel és kész sé gek kel kell rendelkeznie: 1. Jogi is me re tek al kal ma zá sa Tisz tá ban van az alap ve tõ pol gá ri jogi és tár sa sá gi jogi is me re tek kel, is me ri a szer zõ dés fo gal mát, meg tud ja ha tá roz ni a szer zõ dé sek ér vé nyes sé ge, lét re jöt te, meg szû né se, kö ve te - lé sek elévülése feltételeit, is me ri az ér vé nyes szer zõ dés ala ki és tar tal mi kö ve - tel mé nye it, tisz tá ban van egyes spe ci á lis szer zõ dé sek kel (pl. adás vé tel, bi zo mány...) és ké pes is mer tet ni a szer zõ dést biz to sí tó mel lék kö tel me ket (bank ga ran cia, zá log jog, ke - zes ség, óva dék, en ged mé nye zés, tartozásátvállalás), tud ja is mer tet ni az ál ta lá nos tár sa sá gi jogi sza bá lyo - kat, kü lö nös te kin tet tel a rész vény tár sa sá gok ra, is me ri az ér ték pa pír fo gal mát, tisz tá ban van elõ ál lí tá - sá val és meg sem mi sí té sé vel, tud ja mit je len t a de ma te ri a li - zá lás, ké pes is mer tet ni és össze ha son lí ta ni a Ma gyar or szá - gon tör vé nyesen el is mert ér ték pa pí rok fajtáit, is me ri a tõke pi a ci tör vényt, kü lö nös te kin tet tel annak ha tá lyá ra, a tõke pi ac sze rep lõ i re, a be fek te té si és áru tõzs - dei szol gál ta tá sok vég zé sé nek sza bá lya i ra, a nyil vá no san mû kö dõ rész vény tár sa ság ban való be fo lyás szer zés re, a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le té re, az ér ték pa pí - rok zárt kö rû és nyil vá nos for ga lom ba ho za ta lá ra, a tõzs dé - re, a Be fek te tõ vé del mi Alap ra, a be fek te tõk vé del mé re, az el szá mo ló ház ra, is me ri a benn fen tes ke res ke de lem és a tisz tes ség te len ár fo lyam be fo lyá so lás ti lal má ra vo nat ko zó szabályokat, ké pes is mer tet ni az ér ték pa pír szám la, az ügy fél szám - la és a tõ ke szám la fõbb jel lem zõ it és jogi környezetét. 2. Bank i és be fek te té si pi ac- és ter mék is me ret alkal - mazása Fel is me ri az alap ve tõ pénz ügyi, gaz da sá gi össze füg - gé se ket,

34 34 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám tisz tá ban van a pénz ügyi pi a cok szer ke ze té vel, ké pes a pénz- és tõ ke pi a ci ter mé kek és mû ve le tek szak sze rû ismertetésére, is me ri és ma gya ráz ni ké pes a be fek te té si dön té sek szem pont ja it (koc ká zat, lik vi di tás, di ver zi fi ká lás, adózás), is me ri a ma gyar bank rend szer fel épí té sét, tud ja, hogy a hi tel in té ze ti tör vény alap ján me lyik hi tel in té zet mi lyen jo go sít vá nyok kal rendelkezik, ké pes is mer tet ni a hi tel in té ze ti tör vény ben meg ha tá - ro zott pénz ügyi szol gál ta tás tí pu so kat, a de fi ni ált intézményi struktúrát, tisz tá ban van a pénz ügyi in téz mé nyi kör nye zet tel, ké pes a pénz ügyi rend szer rész le tes be mu ta tá sá ra: ki bo - csá tók, be fek te tõk, fel ügye lõk és köz ve tí tõk: pénz ügyi in - téz mé nyek, be fek te té si szol gál ta tók, be fek te té si ala pok, biz to sí tók és nyug díj pénz tá rak; a köz ve tí tõk jogi stá tu sa, jel lem zõ ik, e sze rep lõk he lye és céljai az ügyfelek pénzügyi megtakarításainak kezelésében, is me ri a bank alap ve tõ te vé keny sé ge it, sza ba to san ké pes is mer tet ni a fõbb bank te vé keny sé ge ket, rész le te sen be tud ja mu tat ni az alapvetõ banki termékeket, té te le sen is me ri a bank i bel sõ sza bály za to kat, ké pes ezek ál ta lá nos fel épí té sé nek és tar tal má nak szak sze rû is - mer te té sé re, ké pes a bank i bel sõ sza bály za tok al kal ma zá - sá ra az adott munkafolyamat során, is me ri a ban kok mû kö dé si kör nye ze tét be fo lyá so ló fõbb tör vé nyi elõ írásokat, is me ri a ban kok üz let sza bály za tá nak és ál ta lá nos szer zõ dé si fel té te le i nek fel épí té sét és tar tal mát, ké pes en - nek al kal ma zá sá ra az adott munkafolyamat végzése során, is me ri a fo gyasz tó vé de lem cél ját, tud ja mi lyen in téz - mé nyek szolgálják, tisz tá ban van a bank ti tok és az üz le ti ti tok fogal - mával, tisz tá ban van a pénz mo sás fo gal má val és ké pes al kal - maz ni a pénz mo sás meg elõ zé sé re vo nat ko zó szabályokat, sza ba to san meg tud ja fo gal maz ni a be tét vé de lem ma - gyar or szá gi fel té te le it, tisz tá ban van az OBA szerepével, ké pes a bank i tranz ak ci ós ter mé kek (fo lyó szám la, kár tya, ki egé szí tõ szol gál ta tá sok) rész le tes ismertetésére, sza ba to san meg ha tá roz za a bank i meg ta ka rí tá si ter - mé kek (be té tek, be té ti ok ira tok) fõ jellemzõit, ké pes a la kos sá gi ügy fe lek szak sze rû tá jé koz ta tá sá ra a bank ban el ér he tõ kü lön fé le la kos sá gi hi tel tí pu sok ról (fo - gyasz tá si hi tel, fo lyó szám la hi tel, la kás vá sár lá si hi tel stb.), is me ri a bank hi te le zé si koc ká za ta i nak természetét, képes ezek felismerésére, ké pes az egyes ter mék tí pu sok össze ha son lí tá sá ra, az ügy fél szá má ra aján lás meg fo gal ma zá sá ra, tisz tá ban van a ka ma tok, dí jak, ju ta lé kok mi ben lé té - vel, nagy ság ren de jé vel, fel szá mí tá si módjukkal, ké pes el ma gya ráz ni az EBKM és a THM fo gal mát, tisz tá ban van az Áru- és Ér ték tõzs de, va la mint a KELER mû kö dé si el ve i vel, mû kö dé si sza bá lya i val, in téz - mé nyi felépítésével, is me ri a be fek te tõ-vé de lem (tör vé nyi biz to sí té kok és a meg fe le lõ szer ve ze tek te vé keny sé ge) le he tõ sé ge it és kötelezettségeit, is me ri az ér ték pa pí ro kat, azok köz gaz da sá gi cso por - to sí tá si le he tõ sé ge it, az egyes ér ték pa pí ro kat rö vi den jellemezni tudja, össze tud ja ha son lí ta ni az ügy fél for ga lom ban leg jel - lem zõbb ér ték pa pí rok: ál lam pa pír, vál la la ti köt vény, rész - vény, be fek te té si jegy ho zam szá mí tás nak el ve it, ké pes a ter mé kek ho zam és kockázat szerinti összehasonlítására, is me ri a port fó li ó ke ze lés (egyé ni be fek te tés ke ze lés) fel ada ta it, és en nek alap ján ké pes szak sze rû tájékoztatást adni, el iga zo dik a ha tár idõs ter mé kek jel leg ze tes sé ge i ben, is me ri a de vi za ár fo lyam fo gal mát, tud ja mit je len t az ár fo lyam koc ká zat, tisz tá ban van a de vi za ala pú hi tel- és be té ti ter mé kek jel leg ze tes sé ge i vel, kész ség szin ten ké pes pénz ügyi alap szá mí tá so kat el - vé gez ni: ka mat szá mí tá si fel ada tok, net tó je len ér ték szá mí - tás, köt vény ár fo lya mok (net tó, brut tó), rész vény ár fo lya - mok ból számolt hozamok és szórások. 3. Ér té ke sí té si és ügy fél kap cso la ti is me re tek alkal - mazása A bank i, be fek te té si ter mék ér té ke sí tõ mun ká já nak ered - mé nyes sé ge meg kö ve te li az ügy fe lek kel való ha té kony kommunikációs képességet: is me ri a kap cso lat fel vé tel és -ápo lás sza bá lya it, is me ri a ha té kony kom mu ni ká ció alap el ve it, és ké pes ezek min den na pi al kal ma zá sá ra, tisz tá ban van a kom mu - ni ká ci ós za va rok ter mé sze té vel, és ké pes ezek megoldá - sára, ké pes ma gát az ügy fél-tá jé koz ta tás so rán szaksze - rûen és az ügy fél szá má ra meggyõ zõ en kifejezni. V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1. A szak mai vizs gá ra bo csá tás fel té te lei Szak mai vizs gá ra bo csát ha tó az a je lölt, aki a) érett sé gi vizs gá val ren del ke zik, b) az V. Egyéb tud ni va lók c. rész ben elõ írt szak mai kép zés ben részt vett, a mi ni má lis óra szá mot és a kép zõ in - téz mény ál tal meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye ket teljesítette. 2. A szak mai vizs ga ré szei A kép zõ in téz mé nyek a szak mai vizs gá ra bo csá tás fel té - te le ként az egyes tan tár gyak kö ve tel mé nyei tel je sí té sé nek mé ré sé re köz tes vizs gá(ka)t ír hat nak elõ, mely(ek)nek ér - dem je gye(i) a szak mai vizsgán nem vehetõk figye lembe. A gya kor la ti-írás be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma: 1. Jogi is me re tek 60 perc.

35 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A bank i és a be fek te té si piac in téz mé nyei, ter mé kei, ügy le tei 60 perc. A fel so ro lás egy ben a gya kor la ti-írás be li vizs gák kö te - le zõ sor rend jét is jelenti. A szó be li vizs ga tan tár gyai: 1. A bank i és be fek te té si piac in téz mé nyei, ter mé kei, ügy le tei. 2. Ér té ke sí tés és ügy fél kap cso la tok. A szó be li vizs gá ra a je lölt csak ak kor bo csát ha tó, ha az 1 2. gya kor la ti-írás be li tan tárgy kö ve tel mé nye it tan tár - gyan ként leg alább 60%-os szinten teljesítette. 3. A szak mai vizs gán szá mon kér he tõ fel ada tok a szint meg je lö lé sé vel A gya kor la ti-írás be li vizs gán az egyes vizs ga fel ada to - kat a szak mai és vizs ga kö ve tel mé nyek IV. A szak ké pe sí - tés szak mai kö ve tel mé nyei c. rész ben meg ha tá ro zott szin te ken kell tel je sí te ni a kö vet ke zõ tan tár gyak ból/mo du - lok ból: 1. Jogi is me re tek (fe le let vá lasz tós teszt vizs ga, 50 kér dés) 2. A bank i és be fek te té si piac in téz mé nyei, ter mé kei, ügy le tei (fe le let vá lasz tós teszt vizs ga, 50 kér dés) Szó be li vizs gán a szak mai kö ve tel mé nye ket a IV. A szak ké pe sí tés szak mai kö ve tel mé nyei c. rész ben meg ha - tá ro zott szin te ken kell szá mon kér ni a kö vet ke zõ tan - tárgyakból/mo du lok ból: 1. A bank i és be fek te té si piac in téz mé nyei, ter mé kei, ügy le tei. 2. Ér té ke sí tés és ügy fél kap cso la tok. A szó be li vizs gáz ta tás a gya kor lat ban fel me rü lõ hely ze - te ket tük rö zõ fel adat sor alap ján történik. 4. A szak mai vizs ga egyes ré szei aló li fel men tés felté - telei Az ja nu ár 1-je után szer zett tõzs dei szak vizs ga jogi rész vizs gá ja, va la mint az ja nu ár 1-je után szer - zett és a PSzÁF (ÁPTF) ál tal el is mert jogi vizs ga meg fe lel a Jogi is me re tek bõl letett vizsgának. Aki ren del ke zik a PSzÁF (ÁPTF) ál tal ki adott ide ig le - nes üz let kö tõi mû kö dé si en ge déllyel, csak szó be li vizs gát köteles tenni. 5. A szak mai vizs ga ér té ke lé se a) A szak mai el mé le ti vizs ga ér té ke lé se: A szak mai el mé le ti vizs ga ak kor ered mé nyes, ha a je lölt a szó be li vizs gán mind a két tan tárgy ból leg alább elég sé - ges ered ményt ért el. A szak mai el mé let osz tály za tát a szó be li vizs ga rész két tan tár gya ér dem je gye i nek át la ga alap ján kell meg ha tá roz - ni. Amennyi ben az át lag öt ti zed re vég zõ dik, ak kor a 2. Ér - té ke sí tés és ügy fél kap cso la tok tan tárgy ér dem je gye felé kell kerekíteni az osztályzatot. Fel men tés ese tén a figye lembe ve he tõ szak ké pe sí tés szak mai el mé let osz tály za tát, illetve szak irá nyú fel sõ fo kú vég zett ség gel ren del ke zõk nél az adott tan tárgy(ak) ok irat - tal iga zolt osz tály za tát és a szó be li vizs ga tan tárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni. b) A szak mai gya kor la ti vizs ga ér té ke lé se: A gya kor la ti vizs ga ak kor ered mé nyes, ha a je lölt mind a két gya kor la ti-írás be li tan tárgy kö ve tel mé nye it tan tár - gyan ként leg alább 60%-os szin ten tel je sí tet te. A szak mai gya kor la ti vizs ga osz tály za ta az ered mé nyes gya kor la - ti-írás be li vizs gá kon el ért a PM ál tal ki adott ér té ke lé si út mu ta tó alap ján meg ha tá ro zott ér dem je gyek át la ga. Amennyi ben az át lag öt ti zed re vég zõ dik, ak kor a 2. A bank i és be fek te té si piac in téz mé nyei, termékei, ügyletei tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot. A törzs lap ra a gya kor la ti-írás be li vizs ga tan tár gya i nak ér dem je gye it kell felvezetni. Fel men tés ese tén a figye lembe ve he tõ szak ké pe sí tés szak mai gya kor lat osz tály za tát, illetve szak irá nyú fel sõ fo - kú vég zett ség gel ren del ke zõk nél az adott tan tárgy(ak) ok - irat tal iga zolt osz tály za tát kell a vizs ga tan tárgy érdem - jegyeként szá mí tás ba ven ni. c) A szak mai vizs ga ér té ke lé se: A szak mai vizs gán a je lölt a vizs ga kö ve tel mé nyek nek meg fe lelt, ha mind két vizs ga részt leg alább elég sé ges osz - tály zat tal ér té kel te a vizsgabizottság. Az egyes tan tár gyak gya kor la ti-írás be li és szó be li vizs - gá ja az elsõ gya kor la ti-írás be li vizs ga meg kez dé sé tõl szá - mít va 4 éven be lül is mé tel he tõ, ezt köve tõen az ad dig le tett vizsgák érvényüket vesztik. VI. Egyéb tudnivalók A szak ké pe sí tés meg szer zé sé nek fel té te le a szak mai kép zés ben való rész vé tel. A kép zés tan tár gya i nak/mo dul - ja i nak mi ni má lis óra szá ma it az aláb bi táb lá zat tartal - mazza: A tantárgy/modul megnevezése Oktatási órák száma elmélet (egyéni) gyakorlat (tantermi) együtt óra % óra % óra % 1. Jogi ismeretek % 2. A banki és befektetési piac termékei, ügyletei, intézményei % 3. Értékesítés és ügyfélkapcsolatok % Összesen: % A tan tár gyak el mé le ti ala po zást köve tõen gya kor lat ori - en tál tak, min den tan tárgy tar tal maz eset ta nul má nyo kat. A tan anyag mind tan fo lya mi fog lal ko zá sok, mind táv ok ta tás ke re té ben el sa já tít ha tó.

36 36 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám 3. számú melléklet a 2/2005. (I. 7.) PM rendelethez [27. szá mú mel lék let a 2/1995. (II. 22.) PM ren de let hez] Valutapénztáros és valuta-ügyintézõ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szak ké pe sí tés azo no sí tó szá ma: A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Va lu ta pénz tá ros és va lu ta-ügy in té zõ 3. Hoz zá ren delt FEOR: Szak kép zé si év fo lya mok szá ma: 5. Kép zé si idõ, ma xi má lis óra szám: 200 óra 6. El mé let ará nya: 60% 7. Gya kor lat ará nya: 40% II. A szakképesítés egyéb adatai 1. A kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges is ko lai és szak - mai elõ kép zett ség, elõ ze tes szak mai gya kor lat, va la mint elõ írt gya kor lat: a kö zép is ko la utol só évfolyamának elvégzése 2. Pá lya al kal mas sá gi, illetve szak mai al kal mas sá gi kö - ve tel mé nyek nek kell meg fe lel nie: 3. Szak mai alap kép zés idõ tar ta ma: 4. Szint vizs ga: III. A szakképesítés munkaterülete 1. A szak ké pe sí tés sel leg jel lem zõb ben be tölt he tõ mun - ka kör, foglalkozás FEOR szá ma A mun ka kör, fog lal ko zás FEOR megnevezése 4219 Egyéb pénz tá ro sok, pénz ke ze lõk 2529 Egyéb gaz da sá gi fog lal ko zá sok 3619 Egyéb gaz da sá gi ügy in té zõk 3633 Pénz in té ze ti pénz- és ér ték jegyér té ke sí tõ ügy in té zõ FEOR szá ma A mun ka kör, fog lal ko zás FEOR megnevezése 3639 Egyéb pénz in té ze ti ügy in té zõk 4211 Pos tai és bank i pénz tá ros 2. A mun ka te rü let rö vid, jel lem zõ le írá sa A va lu ta pénz tá ros és va lu ta-ügy in té zõ a fenn ál ló el já rá - sok nak, jog sza bá lyok nak és ér vé nyes sza bály za tok nak meg fe le lõ en el vég zi a va lu ta vál tás sal kap cso la tos feladatokat, ezen belül: el ké szí ti a va lu ta vál tás sal kap cso la tos bi zony la to kat, rög zí ti a tranzakciókat, gon dos ko dik a rá bí zott pénz kész le tek biz ton sá gos ke ze lé sé rõl, ve ze ti a pénz tár nap lót, a tranz ak ci ók so rán ellen õr zi az át vett vagy ki fi ze tett va lu ták for ga lom ké pes sé gét és valódiságát, gon dos ko dik az ár fo lyam köz zé té te lé rõl, a hi tel in té zet meg bí zott ügy nö ke ként el szá mo lást ké - szít a hi tel in té zet ré szé re, to váb bá sta tisz ti kai ada to kat szol gál tat a jegybank számára, azo no sít ja az ügy fe let a pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szóló tör vény szerint, hasz nál ja az al kal ma zott for ma nyom tat vá nyo kat, nap ra kész in for má ci ók kal ren del ke zik a for ga lom ban lévõ és a for ga lom ból már ki vont valutákról, ma gas szín vo na lon ki szol gál ja és tá jé koz tat ja ügy fe - le it. 3. A szak ké pe sí tés sel ro kon szak ké pe sí té sek azo no sí tó szá ma A szakképesítéssel rokon szakképesítések megnevezése Bank i ügy in té zõ (Bank i, be fek te té si ter mék ér té ke sí tõ IV. A szakképesítés szakmai követelményei A fog lal ko zás gya kor lá sa so rán elõ for du ló leg fon to sabb fel adat cso por tok, fel ada tok és az azok hoz köz vet le nül kap cso ló dó követelmények 1. Ügy in té zõi fel ada tok el lá tá sa A szak em ber le gyen ké pes a szük sé ges bi zony la to kat meg fe le lõ adat tar ta lom - mal kitölteni, a csek kek for ga lom ké pes sé gét, be vált ha tó sá gát el - len õriz ni, az összeg ha tá rok kal össz hang ban lévõ ügy fél azo no - sí tá si fel ada to kat elvégezni, a vé te li, el adá si és kon ver zi ós mû ve le tek kel kap cso - la tos el szá mo lá so kat elvégezni, elõ írás sze rû en ke zel ni az ügy fe lek va lu ta vál tás sal kap cso la tos pa na sza it,

37 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 37 a sze mély azo no sí tást el vé gez ni a pénz mo sás meg elõ - zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szóló törvény szerint, ár fo lya mot köz zé ten ni, fi ze tõ esz közt el ad ni, fi ze tõ esz köz kon ver zi ót vég re - haj ta ni. 2. Bank jegy-fel is me rés, bank jegy-vizs gá lat A szak em ber le gyen ké pes a kü lön bö zõ va lu tá kat fel is mer ni, a kü lön bö zõ va lu ták és a fo rint ér vé nyes sé gét el len - õriz ni, a kü lön bö zõ va lu ták és a fo rint for ga lom ké pes sé gét és va ló di sá gát ellenõrizni, a for ga lom ké pes ség és va ló di ság el len õr zé sé re szol - gá ló se géd esz kö zö ket ke zel ni, bank jegy pa pírt és biz ton sá gi ele me it el len õriz ni, bank je gyek nyom ta tás sal ki ala kí tott biz ton sá gi ele - me it el len õriz ni, a bank je gye ken lévõ biz ton sá gi ele me ket el len õriz ni, a bank je gyek el len õr zé sé re al kal mas se géd esz kö zö - ket használni, a va ló di és ha mis bank je gye ket fel is mer ni a gya kor - lat ban. A gya kor la ti vizs ga rész re tör té nõ fel ké szí tés hez a kép zõ in téz mény a Ma gyar Nem ze ti Bank kal egyez te tett szak ér - tõt kér fel. V. A szakképesítés vizsgakövetelményei 1. A szak mai vizs gá ra bo csá tás fel té te lei A szak mai vizs gá ra bo csát ha tó az a je lölt, aki a VI. Egyéb tud ni va lók c. rész ben elõ írt szak mai kép zés - ben részt vett, a mi ni má lis óra szá mot és a kép zõ in téz mény ál tal meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye ket teljesítette. A szak mai kép zést foly ta tó kép zõ in téz mé nyek a szak - mai vizs gá ra bo csá tás fel té te le ként az egyes tan tár gyak kö ve tel mé nyei tel je sí té sé nek mé ré sé re köz tes vizs gát ír - hat nak elõ, amely nek ér dem je gye a szak mai vizsgán nem vehetõk figye lembe. 2. A szak mai vizs ga ré szei A szak mai vizs ga írás be li és gya kor la ti ré szek bõl áll. Az írás be li vizs ga tan tár gya és idõ tar ta ma: Ügy in té zõi is me re tek A vizs ga idõ tar ta ma: A gya kor la ti vizs ga tan tár gya és idõ tar ta ma: Bank jegy-fel is me rés (va ló di és ha mis bank - je gyek fel is me ré se) és bank jegy-vizs gá - lat 60 perc 20 perc A si ke res bank jegy-fel is me rést szó be li fe le let kö ve ti a Pénz ügy mi nisz té rium ál tal jó vá ha gyott té tel sor sze rint, mely ügy in té zõi is me re tek re és bank jegy-vizs gá lat ra vo - nat ko zó kér dé se ket tar tal maz. Ha a bank jegy-fel is me rés vizs ga rész si ker te len, ak kor a vizs gá zó a gya kor la ti vizs ga szó be li ré szét nem tel je sít he ti. A gya kor la ti vizs ga a kö vet - ke zõ vizs ga idõ szak ban is mé tel he tõ meg. Gya kor la ti vizs gá ra az a je lölt bo csát ha tó, aki az írás be li tan tárgy kö ve tel mé nye it leg alább 80%-os szin ten, azaz elég sé ges re tel je sí tet te. 3. A szak mai vizs gán szá mon kér he tõ fel ada tok a szint meg je lö lé sé vel a) Az írás be li vizs ga tar tal ma: Az írás be li vizs gán az egyes vizs ga fel ada to kat a IV. A szak ké pe sí tés szak mai kö ve tel mé nyei c. rész ben meg ha tá ro zott fel ada tok alap ján kell az ügy in té zõi is me re - tek tan tárgy ból fe le let vá lasz tós teszt vizs ga ke re té ben tel je sí te ni. A vizs ga fel adat so ra it a szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz - té rium köz pon ti lag adja ki és a je lölt a vizs gán kap ja meg. Ügy in té zõi is me re tek: Alap fo gal mak (A de vi za kor lá to zá sok meg szün te té - sé rõl szóló tör vény meg ha tá ro zá sai: fi ze tõ esz köz, va lu ta, de vi za, kon ver ti bi lis pénz nem, de vi za bel föl di, de vi za kül - föl di) Pénz vál tás fo gal ma, a pénz vál tá si te vé keny ség ügy - nö ki rend szer ben Ár fo lyam, ár fo lyam jegy zés Va lu ták, csek kek meg vá sár lá sa b) A gya kor la ti vizs ga tar tal ma: A gya kor la ti vizs gán az egyes vizs ga fel ada to kat a IV. A szak ké pe sí tés szak mai kö ve tel mé nyei címû rész - ben meg ha tá ro zott fel ada tok alap ján kell tel je sí te ni. Bank jegy-fel is me rés, bank jegy-vizs gá lat: Ál ta lá nos bank jegy-is me re tek (bank jegy pa pír és biz - ton sá gi ele mei, bank je gyek nyom ta tá sa so rán al kal ma zott el já rá sok, bank je gyek nyom ta tás sal ki ala kí tott biz ton sá gi ele mei) A bank je gye ken lévõ biz ton sá gi ele mek el len õr zé sé - nek le het sé ges mód sze rei A bank je gyek el len õr zé sé re al kal mas se géd esz kö zök és hasz ná la tuk A va ló di és ha mis bank je gyek fel is me ré se a gya kor - lat ban A gya kor la ti vizs gán a vizs ga szer ve zõ in téz mény biz to - sít ja a bank je gyek fel is me rés hez szük sé ges vizs gá ló esz - kö zö ket. 4. A szak mai vizs ga egyes ré szei aló li fel men tés felté - telei A szak mai vizs ga egyes ré szei alól fel men tés nem ad - ható. 5. A szak mai vizs ga ér té ke lé se a) A szak mai el mé le ti vizs ga ér té ke lé se:

38 38 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám A szak mai el mé le ti vizs ga osz tály za tát az írás be li vizs - ga ér dem je gye alap ján kell meg ha tá roz ni. A szak mai el - mé le ti vizs ga ak kor ered mé nyes, ha a je lölt az írás be li vizs ga rész kö ve tel mé nye it leg alább 80%-os szin ten, azaz elég sé ges re tel je sí tet te. b) A szak mai gya kor la ti vizs ga ér té ke lé se: A szak mai gya kor lat osz tály za tát a gya kor la ti vizs ga - rész ér dem je gye alap ján kell meg ha tá roz ni. A gya kor la ti vizs ga ak kor ered mé nyes, ha a je lölt a bank jegy-fel is me - rést 100%-ban, az azt kö ve tõ szó be li fe le let kö ve tel mé - nye it leg alább 60%-ban, elég sé ges szin ten tel je sí tet te. A gya kor la ti vizs ga ér dem je gye há rom osz tály zat át la ga: gya kor la ti bank jegy-fel is me rés, ügy in té zõi is me re tek, és bank jegy-vizs gá lat szó be li fe le let ered mé nye. c) A szak mai vizs ga ér té ke lé se: A szak mai vizs gán a je lölt a vizs ga kö ve tel mé nyek nek meg fe lelt, ha mind két vizs ga részt leg alább elég sé ges re ér - té kel te a vizsgabizottság. Az egyes tan tár gyak vizs gái az elsõ vizs ga meg kez dé sé - tõl szá mít va 1 éven be lül is mé tel he tõ ek, ezt kö ve tõ en az ad dig le tett vizs gák ér vé nyü ket vesz tik. VI. Egyéb tudnivalók A szak ké pe sí tés meg szer zé sé nek fel té te le a szak mai kép zés ben való rész vé tel. A kép zés tan tár gya i nak (mo dul - ja i nak) mi ni mum óra szá ma it az aláb bi táb lá zat tartal - mazza: Oktatási órák száma elmélet gyakorlat együtt A tantárgy megnevezése óra % óra % óra % Ügyintézõi ismeretek Bankjegy-vizsgálat

39 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 39 A tárca nélküli miniszter 1/2005. (I. 7.) TNM rendelete Balatonberény vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról* A Ba la ton Ki emelt Üdü lõ kör zet Te rü let ren de zé si Ter - vé nek el fo ga dá sá ról és a Ba la to ni Te rü let ren de zé si Sza - bály zat meg ál la pí tá sá ról szóló évi CXII. tör vény 58. (2) be kez dé se a) és b) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás, va la mint a ba la to ni víz part-re ha bi li tá ci ós sza bá lyo zás kö ve tel mé nye i rõl szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. ren de - let (a to váb bi ak ban: kor mány ren de let) elõ írásaival össz - hang ban a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Ba la ton be rény víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány ter vét e ren de let mel lék le té vel ki adom. 2. (1) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott víz part-re ha - bi li tá ci ós sza bá lyo zá si kö ve tel mé nyek Ba la ton be rény köz igaz ga tá si te rü le tén a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul - mány terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap ján le ha tá rolt te - rü let re ter jed nek ki. * A Magyar Közlöny a rendelet mellékletét képezõ eredeti M=1:2000 méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazza. A rendelet mel - lékletének M=1:2000 méretarányú eredeti tervlapjait a Magyar Hivatalos Közlönykiadó által kiadott CD tartalmazza, amelyet az elõfizetõk kérésre meg kap nak [te le fon: 36 (1) /237 és 238 mel lék, fax: ; postacím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357]. A ren de let mel lék le tét ké pe zõ terv - lapok ere de ti mé ret ará nyú pél dá nya i ról ké szült má so la tok a sok szo ro sí tás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesz - tési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságtól [1016 Budapest, Gellérthegy u Te le fon: 36 (1) ]. (2) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott sza bá lyo zá si kö ve tel mé nye ket az (1) be kez dés sze rint le ha tá rolt ta nul - mány terv ál tal meg ha tá ro zott te rü let fel hasz ná lá si egy sé - gek re kell al kal maz ni. 3. (1) A helyi önkormányzat képviselõ-testülete a zöldterületen lévõ parti sétány területének megállapítása során eltérhet ezen területnek a melléklet szerinti vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben meghatározott, újonnan kialakítandó zöldterületen történõ teljes vagy részleges kijelölésétõl, ha a mellékletben megállapított, zöldterületen lévõ parti sétány helyettesítésére olyan területen kerül sor, amely a) a he lyi ön kor mány zat tu laj do ná ban lévõ köz te rü let, to váb bá b) a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv sze rint zöld - te rü le tek ki je lö lé sé re al kal mas nak és rész le ge sen össze - vont vagy össze vont te rü let fel hasz ná lá si ka te gó ri a ként sza bá lyo zott te rü let nek mi nõ sül. (2) E rendelet mellékletével kiadott vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben megállapított különleges strandterületeken telekfelosztás és telekhatár rendezés nem végezhetõ. 4. A mel lék le tet ké pe zõ víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány - terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap já nak egy ere de ti, hi te - le sí tett pél dá nyát ké sõb bi hoz zá fé rés cél já ból a Do ku - men tá ci ós Köz pont ban he lye zem el. 5. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba. (2) A ren de let elõ írásait a ren de let hatályba lépését köve - tõen indult államigazgatási ügyekben kell alkalmazni. Dr. Kol ber Ist ván s. k., regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter Melléklet az 1/2005. (I. 7.) TNM rendelethez Balatonberény vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének M=1:2000 méretarányú tervlapja

40 40 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám BALATONBERÉNY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERVE JELMAGYARÁZATA A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEKBEN ÉRVÉNYESÍTENDÕ, JÓVÁHAGYANDÓ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK: Építési hatósági intézkedést igénylõ, engedély nélkül, ill. joghatályos településrendezési tervvel ellentétesen beépített terület Újonnan kialakítandó közterületek, önkormányzati elõvásárlási joggal terhelt területek Kötelezõen megtartandó közterületek Telek közhasználat elõl el nem zárható területe Beépítetlenül megõrzendõ parti területsáv Parti kemping létesítésére felhasználható partszakasz A hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötõk létesítésére felhasználható partszakasz Strandolásra alkalmas partszakasz Parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonal Önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen közút kialakítására alkalmas nyomvonal Tervezett parkoló területe Zöldterületen elhelyezhetõ építmények számára kijelölt terület Kötelezõen rögzített szabályozási vonal és szabályozási szélesség méterben Tervezett belterületi határ Megszüntetõ jel a tómederben - kertvárosias lakóterület - vegyes terület - gazdasági terület - üdülõterület - különleges terület 5% v. annál nagyobb beépítettség engedélyezésével (a beírás a jellegére utal*) - kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület - közlekedési célú terület - zöldterület - védelmi, valamint egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésû erdõterület * A különleges területek betûjelei a 283/2002. Korm. rend. alapján: Okt = oktatási központ területe K = kemping területe Eü = egészségügyi terület Szk = szabadidõközpont Sp = nagykiterjedésû sportolási célú terület Ki = kikötõ területe St = strandterület

41 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 41 - vízgazdálkodási terület tómedren kívül - vízgazdálkodási terület a tómederben - mezõgazdasági terület Összevont területfelhasználási egység Részlegesen összevont területfelhasználási egység Övezethatár azonos területfelhasználáson belül A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület határa ALAPTÉRKÉPI ELEMEK: Közigazgatási határ Belterületi határ TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁLATI ELEMEK: Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.a, II.a, III.a, IV.a, V.a nádosztály) Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.b, II.b, III.b, IV.b, V.b nádosztály) Természetközeli növénytársulással fedett partmenti terület Meglévõ hajóállomás Meglévõ, engedéllyel rendelkezõ vitorláskikötõ, csónakkikötõ Meglevõ, engedélyezés alatt levõ kikötõ Meglévõ parkoló Szintbeni út vasút-keresztezõdés, gyalogos vasúti átkelõ Település felõl érkezõ jelentõs gépjármû, illetve gyalogos forgalom Meglévõ híd Balatonba betorkolló vízbefolyás Meglévõ vízmû Meglévõ szennyvízátemelõ Nemzeti park határa Országos jelentõségû természetvédelmi terület határa Meglévõ helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védett fa, fasor Védett egyedi mûvi érték Védett településrész határa Védett régészeti terület határa Védett egyedi tájérték JAVASOLT ELEMEK: Tervezett természetvédelmi terület határa Javasolt helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védelemre javasolt fa, fasor Védelemre javasolt egyedi mûvi érték Védelemre javasolt településrész határa Védelemre javasolt egyedi tájérték Javasolt szintbeni út vasút-keresztezõdés, javasolt gyalogos vasúti átkelõ Zöldterület kialakítására alkalmas terület

42 42 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám

43 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 43

44 44 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/1. szám

45 2005/1. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 45