Biztonságos takarmány-alapanyagok előállításának helyes gyakorlatára vonatkozó Közösségi Útmutató, 4. melléklet FEDIOL iparági referencia dokumentum

Átírás

1 Biztonságos takarmány-alapanyagok előállításának helyes gyakorlatára vonatkozó Közösségi Útmutató, 4. melléklet FEDIOL iparági referencia dokumentum a) Bevezetés A FEDIOL tagjai évente több mint 30 millió tonna olajos magvat sajtolnak, és 9 millió tonna növényi olajat termelnek. Ezen felül 4 millió tonna importált olajat is feldolgoznak. A FEDIOL tagjai ugyanakkor 20 millió tonna extrahált darát állítanak elő, és fontos szereplői az EU piacának, amely 51 millió tonnás extrahált dara-felhasználásával a világ legnagyobb piaca. További statisztikák itt érhetők el: Európában mintegy 150 olajos magvat feldolgozó, valamint növényi olajat és zsiradékot gyártó létesítmény működik, amelyek körülbelül embert foglalkoztatnak. Az EU Olaj- és Fehérje Iparága különféle olajtartalmú magokat, babokat, gyümölcsöket és csonthéjas gyümölcsöket dolgoz fel azzal a céllal, hogy növényi olajokat állítson elő főként emberi fogyasztásra, de állatok takarmányozására és műszaki felhasználásra is valamint extrahált darákat termeljen, amelyek fehérjében gazdag takarmányként hasznosíthatók. A feldolgozóüzemek általában integrált finomító létesítményekkel rendelkeznek, ahol élelmiszert, takarmányt vagy műszaki célra használható nagy zsírtartalmú termékeket is gyártanak. Az alábbi b. és c. pontok további részleteket tartalmaznak az iparágban gyártott takarmány-alapanyagokra és alkalmazott gyártási folyamatokra vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a vállalatoknak támogatást nyújtson a biztonságos termékek gyártásában, a FEDIOL elvégezte az iparág által feldolgozott fő növényekből eredő takarmány-alapanyagláncok kockázatértékelését (lásd még a d. pontban). Ezek a felmérések eszközt biztosítanak az növényiolaj-feldolgozó és olajfinomító vállalatoknak arra, hogy saját takarmánybiztonsági rendszerüket kiértékeljék. Ugyanakkor az ügyfeleiket, szállítóikat és egyéb érintetteket tartalmazó termelési lánc ellenőrzéséhez kapcsolódó kommunikációban is támogatást nyújtanak ezen vállalatok számára. A kockázatértékelés ily módon segít az élelmiszer-lánc biztonságának megerősítésében. A FEDIOL felhívja a figyelmet arra, hogy továbbra is a vállalatok felelősek elsődlegesen a biztonságos takarmányok biztosításáért, és hogy ezek a felmérések nem helyettesíthetik ezen felelősségek bármelyikét. Az szabályozóintézkedéseket is tartalmazó kockázatértékelés tovább részletezi a kapcsolódó Közösségi Útmutató 5. fejezetében megemlített Előfeltételi programok (PRP-k) koncepcióját. 168, avenue de Tervuren (bte 12) B 1150 Bruxelles Tel (32) Fax (32) fediol@fediol.be

2 Tartalomjegyzék: a) Bevezetés 1 b) Takarmány-alapanyagok listája 3 c) A f folyamatok áttekintése 3 1) Olajos magvak feldolgozása 3 2) Finomítás 4 3) Olajok és zsírok módosítása 6 Olajmagsajtolás folyamatábrája 8 Finomítás folyamatábrája 9 További feldolgozás folyamatábrája 10 d) Kockázatértékelések 11 1) Takarmánybiztonsági lánc kockázatértékelésébe tartozó növények áttekintése 11 2) A kockázatértékelések lefolytatásának módja 11 Bizonyos szennyez anyagoknak a FEDIOL élelmiszer- és takarmánybiztonsági lánc kockázatértékeléséb l történ kihagyásához vezet szempontok 14 Extrahált szójadara és szójaolaj-termékek láncának kockázatértékelése 16 Extrahált repcedara és repceolaj-termékek láncának kockázatértékelése 34 Extrahált napraforgódara és napraforgóolaj-termékek láncának kockázatértékelése 51 Pálma- és pálmamag-olajtermékek láncának kockázatértékelése 72 Kókuszolaj-termékek láncának kockázatértékelése 88 2

3 b) Takarmány-alapanyagok listája Az EU Olaj- és Fehérje Iparágában feldolgozott f nyersanyagok a repcemag, szójabab, napraforgómag, nyers pálmaolaj, nyers pálmamagolaj és nyers kókuszdió-olaj. Ezen olajos magvak és babok feldolgozása során a következ takarmányalapanyagok képz dnek: (repcemag) pogácsa Extrahált szója-, napraforgó- és repcedara szója és napraforgó héjak, növényi olajok (nyers nyálkátlanított szója, repce, napraforgó olaj) A szójababot és napraforgót esetenként hántolják, ennek eredménye egy rostban szegény, és ily módon fehérjében gazdag dara ( hi-pro (fehérjében gazdag) vagy low pro (fehérjében szegény) darák). Az olajok finomításának eredménye: finomított növényi olajok (finomított szója-, repce-, napraforgó-, pálma-, pálmamag- és kókuszdió-olaj) szója, repce, napraforgó, pálma, pálmamag és kókuszdió zsírsavai szója, repce és napraforgó zsírsav-desztillátumok Az olajok feldolgozásának eredménye: hidrogénezett olajok észterezett olajok tiszta zsírsavak frakcionált növényi olajok és zsírok (oleinek és sztearinok) glicerin Az egyéb feldolgozott olajos magvak közé tartozik a lenmag, szezámmag, kukoricacsíra és a mák. Az egyéb feldolgozott olajok közé tartozik a vajfából nyert vaj, a pórsáfrány-magolaj és a földimogyoró-olaj. c) A f folyamatok áttekintése 1) OLAJOS MAGVAK-FELDOLGOZÁSA 1.1. Amagok/babok tisztítása, szárítása és el készítése Els lépésként a magot/babot megtisztítják és megszárítják. Az idegen anyagokat (köveket, üveget és fémet) rostálással és mágnesekkel távolítják el, így kikerülnek a takarmány-láncból. A szárítás során elkerülik az érintkezést a gyúlékony gázokkal, kivéve, ha a szárításhoz földgázt használnak. A termények extrahálásra történ el készítése az adott mag/bab típusától és az extrahált dara kívánt min ségét l függ. Vannak olyan olajos magvak, például a szójabab és a napraforgó, amelyet a tisztítást követ en hántolnak. Hántolás eredményeként az extrahált dara nyersrost-tartalma alacsony, és ily módon fehérjetartalma magas lesz. A szójahéjat változatlan vagy granulált formában szintén fel lehet használni takarmányozásra. 3

4 1.2. Sajtolás és melegítés A magas olajtartalmú magokat, például a repce- és napraforgómagot általában egy közvetett f tés kondicionálóban el melegítik majd mechanikusan sajtolják egy csigás présgép segítségével. A sajtolt pogácsa olajtartalma akár 18% is lehet, a további feldolgozás az extraktorban történik. A sajtolt pogácsát bizonyos esetekben tovább sajtolják. Ily módon az olajtartalom 10% alá esik, és eredményeként a pogácsa takarmányozási célra értékesíthet. A viszonylag alacsony olajtartalmú szójababot h kezelik, mechanikusan sajtolják, és további olajkinyerés céljából nyersanyagként/pehely formájában használják. El fordul, hogy a nyersanyagot melegítés nélkül sajtolják; az ilyen olajat hidegen sajtolt olajnak nevezik. Mivel a hidegsajtolás nem vonja ki az összes olajat, csak néhány különleges étolaj gyártása esetén alkalmazzák, pl. olívaolaj Oldószeres extrakció Az oldószeres extrakciót az olaj és a magok/babok különválasztására használják. Az el zetes feldolgozást követ en a magokat/babokat többlépcs s ellenáramú folyamatban oldószerrel kezelik, amíg a magvak olajtartalma minimálisra csökken. Az olajkinyerés során legelterjedtebben használt oldószer a hexán. Az olaj és oldószer elegyét desztillációval két alkotóelemre, olajra és oldószerre választják szét. Az oldószert visszajuttatják az extrakciós folyamatba Oldószermentesítés és tószterezés A hexán tartalmú extrahált darát közvetett f tés g zbefúvással kezelik. Az oldószermentesít tószterezési eljárásnak három célja van. Egyrészt visszanyerik az extrahált darából az oldószert, másrészt pl. a glükozinolátok vagy tripszin inhibitorok mennyiségének csökkentésével megnövelik az extrahált dara táplálóértékét, harmadrészt pedig minimalizálják a biológiai szennyez dés veszélyét Szárítás, h tés, tárolás A tárolásra alkalmas stabil és szállítható takarmány-alapanyag elérése érdekében az extrahált darát ezt követ en szárítják és h tik. Az extrahált darákat általában silókban tárolják. A zsákos csomagolást csak kivételes esetben használják. Annak érdekében, hogy az extrahált dara ne tapadjon a siló falához, gyakran csomósodásgátló anyagot (pl. agyagásványokat) adagolnak. Ez különösen akkor fontos, ha a silók magassága jelent s. A csomósodásgátló anyagként a takarmányozásra vonatkozó jogszabályokban engedélyezett anyagok használhatók. 2) FINOMÍTÁS A sajtolással és/vagy extrakcióval nyert nyers olajokat esetenként közvetlenül is felhasználják élelmiszerként ill. takarmányként. A legtöbb esetben azonban a nyers olajokat többlépcs s folyamat során finomítják. A nyers olajok tartalmazhatnak olyan anyagokat illetve nyomelemeket, amelyek kedvez tlenül befolyásolják az olaj ízét, stabilitását, megjelenését, valamint szagát vagy akadályozhatják a további feldolgozást. Ilyen anyagok lehetnek a mag részecskék, foszfatidok, szénhidrátok, fehérjék, fémmaradványok, színanyagok, viaszok, zsírsavak oxidációs termékei, policiklusos aromás szénhidrogének és növényvéd szer-maradékok. Az olaj- és zsírfeldolgozó iparág bels specifikációi el írják, hogy a nyers olajoknak milyen követelményeket kell teljesíteniük. Ez kiemelt jelent ség 4

5 annak érdekében, hogy a finomítást követ en képz d olaj emberi fogyasztásra alkalmas legyen. Az olajok és zsírok finomításának célja a szabad zsírsavak és egyéb anyagok eltávolítása, úgy, hogy közben a táplálóérték változatlan maradjon, és a végtermék min sége és stabilitása biztosított legyen. A kémiai és fizikai finomítás lépései hasonlók, azonban a szabad zsírsavak eltávolításának módja eltér (lásd lent) Nyálkátlanítás El fordul, hogy azokból a nyers olajokból, amelyek sok foszfatidot tartalmaznak a finomítás el tt a nyálkaanyagok jelent s részét eltávolítják. A nyálkaanyagok eltávolítása során a nyers olajat a foszfatidok hidratálása céljából kevés vízzel és savakkal kezelik, majd pedig centrifugával elválasztják az olajtól. A nyálkaanyagok eltávolítása után a nyers olajat víztelenítik. Az olajok közül leggyakrabban a szójabab-olajat kell nyálkátlanítani. A nyálkaanyagokat (vagy nyers lecitineket) hozzáadhatják az extrahált darához Semlegesítés A lúgos anyagokkal történ semlegesítés csökkenti a szabad zsírsavak, a szabad zsírsavak oxidációs termékeinek, a fehérje-maradékok, a szénhidrátok, a fémmaradékok és a színanyagok egy részének mennyiségét. Az olajat lúgos oldattal (maró nátronlúggal) kezelik, amely reakcióba lép a szabad zsírsavakkal, és zsírsavak sóivá alakítja ezeket (szappan). A keverék lehet vé teszi a tetején úszó zsírsavaktól mentesített olajfázis szétválasztását a sók, lúgoldat és egyéb anyagok fázisától, amelyet lesz rnek. Az olajat ezt követ en vízzel mossák, ezzel eltávolítják a sókat, lúgos oldatot és egyéb anyagokat. Az így kapott olaj készen áll a derítési és szagtalanítási eljárásra. A sóból és egyéb anyagokból álló alsó réteg, amelyet eltávolítanak az olajból, víz és szilárd anyag keveréke. A sók nagy részét zsírsavak teszik ki, amelyet (tosztolás el tt általában 1,5% arányban) hozzákeverhetnek a szappangyártók számára értékesített extrahált darához, vagy savas (kénsavas) kezeléssel felszabadíthatják a benne található zsírsavakat. Ezeket takarmányozásra használják, de a szappan- és gyertyagyártás is hasznosítja. A zsírsavak eltávolítását szolgáló semlegesítés kizárólag a vegyi finomítás része, a fizikai finomítás során nem alkalmazzuk Winterizálás A winterizálás (viasztalanítás) során a viaszokat kristályosítják és sz réssel eltávolítják, így a folyékony frakció hidegebb h mérsékleteken nem válik zavarossá. A sz réshez általában kovaföldet használnak (ez egy biogén ülepít k zet, amelyb l a szerves összetev ket h kezeléssel távolítják el). A sz r folyamat után megmaradt sz r pogácsa olajból, viaszokból és sz r anyagból áll. A sz r pogácsa visszavezethet a tószterbe és hozzáadható az extrahált darához (integrált sajtoló/finomító üzemben), illetve takarmányozási célra önmagában értékesíthet (önálló finomítás esetén). A winterizálás (viasztalanítás) fogalma évtizedekkel ezel tt született, amikor a gyapotmagolajat az itt leírt eredmény elérése érdekében téli h mérsékletnek tették ki. A kristályosodást h mérsékletváltozással elér winterizálási folyamatokat a napraforgó- és kukorica-olajon végzik. A viaszmentesítés hasonló folyamat, amely során a zavarosságot okozó anyagokat nyomokban tartalmazó olajokat tisztítják. 5

6 2.4. Derítés A Derítés (halványítás) célja az olyan színanyagok szintjének csökkentése, mint a karotinoidok és a klorofil, de ez az eljárás a foszfatidok, szappanok, fémmaradványok, oxidációs termékek és fehérjék maradványanyagait is eltávolítja. Ezek a nyomokban megtalálható anyagok zavart okoznak a további feldolgozásban. Csökkentik a végtermék min ségét, eltávolításuk aktivált derít földdel és szilikonnal végzett adszorpcióval történik. Az integrált sajtoló/finomító üzemekben az elhasznált derít földet visszaforgatják az extrahált darába. A csak finomítást és/vagy keményítést végz üzemekb l származó derít földet, amely nikkelt is tartalmazhat, kizárják a takarmányalapanyagokba történ visszaforgatási folyamatból, és a takarmány-iparágon kívül használják fel. Nehéz policiklusos aromás szénhidrogének jelenléte esetén az eltávolításukhoz aktív szenet használnak. Az adszorpciós anyagok adagolását az adott anyagok eltávolításának biztosításához kell alakítani. Az adszorpciós anyagokat tartalmazó derít földet sz réssel választják külön, és kivonják a takarmány-iparágból Dezodorálás/ Szagtalanítás A szagtalanítás vákuumos g zdesztillációval történik, amely során a zsírok és olajok nemkívánatos ízét, színét és szagát eredményez viszonylag illékony összetev ket eltávolítják. Ezt a nemkívánatos anyagok és trigliceridek illékonysága közötti nagy különbség teszi lehet vé. Amennyiben nem történik el zetes vegyi finomítás, a szagtalanítás célja a szabad zsírsavak mennyiségének csökkentése, valamint a szag- és ízrontó anyagok, illetve egyéb olyan illékony vegyületek leválasztása, mint a növényvéd szerek és a könny policiklusos aromás szénhidrogének. A folyamat körültekint elvégzése az olaj stabilitását és színét is javítja, miközben tápértéke megmarad. A szagtalanítóban eltöltött id t l függ en a folyamatot vákuumban (0,5 8 mbar) végzik C h mérsékleten, vízg zzel vagy nitrogén gázzal, mivel a szagokért és ízekért felel s anyagok általában illékonyak. A megadott tartományokon belül szükség esetén változtatják paramétereket annak érdekében, hogy az adott anyagokat eltávolítsák. A fehérjék további eltávolítása e lépésben történik meg. A finomítás négy lépésének körültekint elvégzése biztosítja, hogy a teljes mértékben finomított olajok jó érzékszervi és fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkezzenek. A fehérje eltávolításának mértéke kritikus jelent ség az allergizáló anyagok kisz rése szempontjából. 3) OLAJOK ÉS ZSÍROK MÓDOSÍTÁSA 3.1. Hidrogénezés A hidrogénezés során a zsírsavak telítetlen kötéseit hidrogén atomok telítik. A hidrogénezés célja annak elérése, hogy az olajok és zsírok olvadásprofilja specifikusan alakuljon, illetve hogy a telítetlen kett s kötések számának csökkentésével megfelel oxidatív stabilitást érjenek el. Mivel a hidrogénezés a telítetlen triglicerideket telítetté teszi, a folyékony olajokat félszilárddá válnak, amely bizonyos élelmiszeripari területeken hasznos. A hidrogénezést úgy érik el, hogy az olaj h hatására fémkatalizátor - például nikkel - jelenlétében hidrogéngázzal reagál. A hidrogénezésben csak tiszta olajat szabad használni, mivel a szennyez dések a folyamat során reakcióba léphetnek a katalizátorokkal. A hidrogénezési folyamatban használt olaj minimális min ségi 6

7 követelménye, hogy semlegesített és derített olaj legyen, de vannak olyan feldolgozók, amelyek teljes mértékben finomított olajokat használnak alapanyagként a hidrogénezéshez Átészterezés Az olaj/zsír jobb olvadási tulajdonsága átészterezéssel is elérhet, amelynek során a zsírsavakban a glicerinhez kapcsolódó zsírsavakat más olajok/zsírok zsírsavaival cserélik ki. Kétféle átészterezési folyamat létezik: vegyi és enzimatikus. A bázikus katalizátorok, pl. nátrium-metoxid jelenlétében végzett vegyi átészterezés a zsírsavak nem-szelektív, azaz véletlenszer átrendez dését eredményezi. Az immobilizált lipázok segítségével végzett átészterezés az iparágban elterjedtebb módszer, mivel ez a zsírsavak pozícióját a trigliceridekben szelektív módon változtatja meg. A hidrogénezést vagy átészterezést követ en a kimen terméket (szükség szerint) fehérítik, és (újra) szagtalanítják Frakcionálás A frakcionálás folyamata során a szilárd anyagokat oldószerben vagy száraz körülmények között végzett kontrollált kristályosító és elválasztó technikák segítségével távolítják el. A száraz frakcionálás mind winterizálási (viasztalanítási), mind sajtolási technikákat tartalmaz: Ez a frakcionálás legelterjedtebb formája. Alapját a különböz zsírok olvadáspontja közötti különbségek és a trigliceridek oldhatósága képezi, amely lehet vé teszi az olajfrakciók különválasztását A fizikai frakcionálást, a folyékony olajok és szilárd zsírok elválasztására használják. A folyamat során a folyékony olajat a szilárd frakciót hidraulikus nyomás vagy vákuumsz rés segítségével préselik ki. A folyamat segítségével végzik a kemény vajak és a pálma és a pálmamag olajból származó különleges zsírok kereskedelmi gyártását. Az alábbi folyamatábrán a f alkalmazott folyamatok láthatók: sajtolás finomítás további feldolgozás A folyamatábrákon bizonyos takarmány-alapanyagok alá vannak húzva. Az olyan élelmiszertermékek, mint a lecitinek és finomított olajok azonban nem, bár ezek is használhatók takarmányként. 7

8 8 Olajmagsajtolás folyamatábrája

9 Finomítás folyamatábrája 9

10 10 További feldolgozás folyamatábrája

11 d) Kockázatértékelések 1. A FEDIOL a takarmánybiztonsági lánc kockázatértékelése során a következ növényeket vizsgálta: szójabab repcemag napraforgómag pálmagyümölcs és pálmamag kókuszdió 2. A FEDIOL a takarmánybiztonsági lánc kockázatértékelését a következ k szerint végezte el: 2.1. Olajtartalmú növényenként a FEDIOL a növényi olaj gyártási lánc következ elemeit tartalmazó folyamatábrát állított össze: a növény termesztése, a betakarított olajos mag vagy gyümölcs tárolása és szállítása, ezek feldolgozása különféle olajban és fehérjében gazdag termékekké, valamint ezek tárolása és végs szállítása a takarmányipar számára A FEDIOL a növényi olaj gyártási lánc minden egyes elemére vonatkozóan leírta azokat a takarmánybiztonsági veszélyeket, amelyeknek felmerülése a lánc adott pontján ésszer en várható, feltéve, hogy nem tesznek védelmi biztonsági intézkedéseket. Biztonsági veszélynek számít egy termékben található olyan biológiai (B), vegyi (C) vagy fizikai (P) anyag vagy állapot, amely veszélyt jelent az emberek vagy állatok egészségére A növényi olaj gyártási lánc azon elemeiben, amelyek olyan mez gazdasági tevékenységeket fednek le, mint a növénytermesztés, a betakarított olajos magvak vagy gyümölcsök szállítása és tárolása, valamint az olajos magvak szárítása és az olajos gyümölcsök sajtolása, a veszélyek ellen rzése a gyártási lánc adott elemében érdekelt vállalkozások felel ssége. Ezért van az, hogy az itt csak definiálják a felmerül veszélyeket, azonban a hozzájuk kapcsolódó kockázatokat nem mérték fel (nem történt meg a valószín ség és súlyosság felmérése). A FEDIOL kockázatértékelésekben felsorolt kockázatok azonban lehet vé fogják tenni az egyes vállalkozások számára, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket. A FEDIOL tagok akkor kötelesek ezt hitelesíteni, amikor a gyártási lánc adott elemében aktív tevékenységet végeznek. A veszélyek elleni intézkedéseket azonban végs soron a sajtolás vagy finomítás szintjén is meg lehet tenni A lánc FEDIOL tagok szakmai tevékenységéhez, azaz az olajos magvak sajtolásához, az olaj finomításához, valamint ezek tárolásához és szállításához közvetlenül kapcsolódó elemeinél a FEDIOL veszélyenként a következ k szerint határozta meg a kockázatokat: Szakért i tapasztalatok alapján felmérte a veszély bekövetkeztének valószín ségét, és ezt a következ k szerint min sítette: nagyon alacsony, alacsony, közepes vagy magas. 11

12 Ezek a valószín ségi osztályok a következ k szerint számszer síthet k: nagyon alacsony: a veszély soha nem következett be, azonban bekövetkezhet alacsony: a veszély ötévente egyszer bekövetkezhet közepes: a veszély évente egyszer bekövetkezhet magas: a veszély évente egynél többször bekövetkezhet A súlyosság ahhoz kapcsolódhat, hogy a molekula/anyag milyen kockázatot jelent az állat vagy ember egészségére. Ennek alárendelt kategóriái a következ k: alacsony: enyhe sérülések, enyhe betegség közepes: jelent s sérülések vagy betegség, közepes vagy hosszabb távon magas: halálos hatás, súlyos sérülések vagy betegség, közepes vagy hosszabb távon 2.5. A kockázatokat a következ táblázat szerint osztályozta: Súlyosság Alacsony Közepes Magas Valószín ség Nagyon alacsony Alacsony Közepes Magas Igazolta a kockázatértékelést Ellen rizte, hogy az EU olyan jogszabályai vagy az olyan szervezetek kereskedelmi szabályai, mint a FEDIOL és a FOSFA meghatároznak-e határértékeket az adott veszéllyel kapcsolatban, és ha igen, felsorolta ezeket Ellenintézkedéseket határozott meg a következ táblázat szerint: Kockázat osztálya Teend 1 Nincs szükség ellenintézkedésre 2 Nincs szükség ellenintézkedésre, azonban id nként ki kell értékelni az ellenintézkedések szükségességét 3 A kockázatok ellen olyan általánosságban hitelesíthet intézkedésekre van szükség, mint például a helyes m ködési gyakorlat (El feltételi programok vagy PRP-k) 4 A kockázat ellen kifejezetten a kockázatot megcélzó intézkedésre van szükség (CCP) 12

13 2.9. Az áruk csomagolása a növényi olaj gyártási lánc kockázatelemzését szolgáló jelen módszertan keretén kívül esik. A gyártelepi szállítmányok szállítása szintén kívül esik jelen módszertan keretén. 3. A szójabab, repcemag, napraforgómag, pálmagyümölcs/pálmamagolaj és kókuszolaj biztonsági kockázatértékelése alább csatolva, és ezek a FEDIOL webhelyén is elérhet k: A fent leírtak szerint minden egyes kockázatértékelés a következ részekb l áll: a teljes ellátási láncot ábrázoló folyamatábra az ellátási lánc lépéseihez kapcsolódó kockázatokat tárgyaló adatlapok, pl. termesztés, szárítás, sajtolás, finomítás, tárolás és szállítás. A napraforgó-, repcemag-, pálmagyümölcs(mag)- és kókuszdió- ellátási láncok tárolásra és szállításra vonatkozó lapok megegyeznek a szójababéval. 4. A FEDIOL a nem kapcsolódó veszélyek tárgyalását külön dokumentumban foglalta össze Lehetséges, hogy egy adott szennyez anyagra vonatkozóan az EU jogszabályai olaj-, zsír- vagy fehérjetermékek tekintetében olyan határértéket adnak meg, amely a gyakorlatban nem jelent veszélyt az adott termékre. Ezen szennyez anyagok felsorolását külön dokumentum tartalmazza ( szempontok dokumentum), amely a következ oldalon található. 5. A FEDIOL az olajos mag- és olajgyümölcs termékláncok takarmánybiztonsági felmérését évente végzi el. 13

14 BIZONYOS SZENNYEZ ANYAGOKNAK A FEDIOL ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI LÁNC KOCKÁZATÉRTÉKELÉSÉB L TÖRTÉN KIHAGYÁSÁHOZ VEZET SZEMPONTOK A FEDIOL élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatértékelés ( leírja, milyen intézkedéseket kell tenni az olajos magokból és olajgyümölcsökb l származó élelmiszer- és takarmánytermékek láncában felmerül veszélyek ellen. Ezek között vannak olyan termékek, amelyekre esetlegesen vonatkoznak az EU szennyez anyagokra lefektetett jogi határértékei, azonban a gyakorlatban nem jelentenek veszélyt ezekre a termékekre. Ezek listáját az alábbiak tartalmazzák. 1) OLAJMAG-TERMÉKEK LÁNCA Dioxinszer PCB-k: A dioxinszer PCB-k (1881/2006 rendelet és 2002/32 irányelv) kockázatát rendkívül alacsony szint nek tartja a FEDIOL a finomított magolajok tekintetében, mivel ezek termékekben található szintje alig mutatható ki. Nehézfémek: arzén, ólom, kadmium és higany (1881/2006 rendelet és 2002/32 irányelv) Soha nem tapasztaltak olyan szinteket, amelyek meghaladták volna e szennyez anyagok törvényes határértékeit. Hexán: A Tanács 88/344/EGK irányelve az élelmiszergyártásban használt extrakciós oldószerekr l és élelmiszer-összetev kr l határértékeket ír el az olajokban és zsírokban található hexánra. A hexán jelen van a nyersolajban, azonban a finomítás során elpárolog. Az 1881/2006 rendeletben és 2002/32 irányelvben meghatározott, a fentiekben említettekt l eltér egyéb szennyez anyagok az élelmiszer és takarmány célú olajmag-termékek láncának szempontjából irrelevánsnak tekinthet k. 2) PÁLMAOLAJ ÉS PÁLMAMAG-OLAJ TERMÉKEK ÉS KÓKUSZOLAJOK LÁNCA Dioxinszer PCB-k: A dioxinszer PCB-k (1881/2006 rendelet és 2002/32 irányelv) kockázatát rendkívül alacsony szint nek tartják a finomított trópusi olajok tekintetében, mivel ezek termékekben található szintje alig mutatható ki. Nehézfémek (1881/2006 rendelet és 2002/32 irányelv). Soha nem tapasztaltak olyan szinteket, amelyek meghaladták volna e szennyez anyagok törvényes határértékeit. Az 1881/2006 rendeletben és 2002/32 irányelvben meghatározott, a fentiekben említettekt l eltér egyéb szennyez anyagok az élelmiszer és takarmány célú trópusi olajtermékek láncának szempontjából irrelevánsnak tekinthet k. *** 14

15 168, avenue de Tervuren (bte 12) B 1150 Bruxelles Tel (32) Fax (32) fediol@fediol.be

16 TAKARMÁNY Extrahált szójadara és szójaolaj-termékek láncának kockázatértékelése 1. Szójabab-termesztés SZÍN SÉG KOCKÁ- ZAT OSZTÁ- LYA MRL feletti növényvéd szermaradékok, azaz gyomirtó, rovarirtó, gombaöl vagy rágcsálóirtó szerek MRL feletti maradékai. C A szójababot exportáló országok (USA, Brazília, Argentína és Paraguay) pozitív listát vezetnek a termesztés során felhasznált növényvéd szerek használatáról, amely bizonyos esetekben ellentétben állhat a növényvéd szermaradékokat szabályozó európai jogszabállyal. A szójabab termesztése során felhasznált növényvéd szerek rendszeres monitoringjából kiderül, hogy a maradékok szintjei a törvényi határértékeken belül maradnak. A 396/2005/EK rendelet tiltja az olyan árucikkek forgalomba hozatalát, amelyek nem tesznek eleget a mellékletekben megfogalmazott MRL-eknek. Növényi toxinok C A szójabab tartalmazhat gyommagvakat. A 2002/32/EK rendelet határértéket ír el a gyomok mérgez magvainak maximális arányára. Ellenintézkedésként a szójababok szemrevételezése ajánlott. * A kockázatok EU-n kívül es felmérése nem tartozik jelen dokumentum tárgyához. További információkat a d) pont: Kockázatelemzés, 2.3 bekezdés tartalmaz. 16

17 Extrahált szójadara és szójaolaj-termékek láncának kockázatértékelése 2. Szójabab szárítása az els dleges gyártás során* SZÍN SÉG KOCKÁ- ZAT OSZTÁ- LYA Szárítás során bekerült szennyez anyagok - dioxin C A hulladékégetés dioxinképz déshez vezethet. Mindezidáig a feldolgozó vállalatok úgy találták, hogy a nyers szójaolaj dioxinszintje a kimutási határérték alatt van. Élelmiszerek dioxin és dioxinszer PCB szennyez désének megel zésére és csökkenésére vonatkozó Gyakorlati kódex (CAC/RCP kódex). A Helyes gyártási gyakorlatok olyan tüzel anyagok használatát ajánlják, amelyek nem vezetnek dioxinok, dioxinszer anyagok és egyéb káros szennyez anyagok keletkezéséhez. Közvetlen melegítés esetén megfelel ég ket kell használni. A monitoringot azért tartják szükségesnek, mert biztosítja, hogy a szárítási vagy melegítési folyamatok ne vezessenek a dioxinok és dioxinszer PCB-k szintjének megemelkedéséhez. Közvetlen szárítás esetén nem szabad hulladékanyagokat használni tüzel anyagként. A szójababból származó takarmányalapanyagoknak eleget kell tenniük a 2002/32/EK irányelv dioxinokra és dioxinszer PCB-kre vonatkozó határértékeinek. * A kockázatok EU-n kívül es felmérése nem tartozik jelen dokumentum tárgyához. További információkat a d) pont: Kockázatelemzés, 2.3 bekezdés tartalmaz. 17

18 Extrahált szójadara és szójaolaj-termékek láncának kockázatértékelése 3. Szójabab sajtolása (általános) SZÍN SÉG KOCKÁ- ZAT OSZTÁ- LYA Kártev k elleni anyagokból származó mérgek C alacsony magas 3 PRP Nyitott dobozokból származó mérgezett gabona kerülhet az élelmiszer-láncba. Olyan kártev k elleni programot kell alkalmazni, amely az élelmiszerláncban megfelel. Hexánból ered mérgez anyagok C alacsony magas 3 PRP Az ipari hexán mérgez anyagokat tartalmazhat. A 2009/32/EK rendelet meghatározza a hexán használatának tisztasági követelményeit az olajos magvak sajtolása során. Élelmiszer-kategóriájú hexánt kell használni. Berendezésekb l származó hidraulikus olajok vagy ken anyagok C alacsony magas 3 PRP A hidraulikus olajok és ken anyagok mérgez anyagokat tartalmazhatnak. Az el feltételi programnak biztosítani kell, hogy a termékek nem élelmiszerkategóriájú hidraulikus olajjal vagy ken anyagokkal történ szennyez dését elkerüljék, ill. minimalizálnia kell annak a kockázatát, hogy a terméket élelmiszer-kategóriájú hidraulikus olajok és ken anyagok szennyezik be. Az el feltételi program tartalmazhatja a felhasznált mennyiségek rögzítését. Idegen anyagok, pl. üveg, fa, fémek stb. P közepes közepes 3 PRP Idegen anyag lehet jelen. Olyan rendszert kell megvalósítani, amely eltávolítja az idegen anyagokat. 18

19 Extrahált szójadara és szójaolaj-termékek láncának kockázatértékelése 3.1 Nyersolaj gyártása SZÍN SÉG KOCKÁ-ZAT OSZTÁ-LYA Ásványi olajok egy hibás visszanyer rendszerb l MRL feletti növényvéd szermaradékok, azaz gyomirtó, rovarirtó, gombaöl vagy rágcsálóirtó szerek MRL feletti maradékai. A takarmány-alapanyagokban található nemkívánatos anyagokat szabályozó EU 2002/32 irányelvben felsorolt növényvéd szer-maradékok Visszanyerést követ en a nyersolajban található hexán C alacsony magas 3 PRP Az ásványi olajok mérgez anyagokat tartalmazhatnak. A feldolgozást végz vállalat érdeke, hogy a lehet legnagyobb mennyiség hexánt nyerje vissza, és e célból jól tartsa karban a visszanyer rendszert. C alacsony közepes 2 A szójabab termesztése során felhasznált növényvéd szer-maradékok rendszeres monitoringjából kiderül, hogy a maradékok szintjei a törvényi határértékeken belül maradnak. C nagyon alacsony magas 2 A betiltott növényvéd szerek némelyike jelen lehet a környezetben. Nagyon alacsony azonban annak az esélye, hogy ezek a nyers szójaolajban megtalálhatók lennének. Szójabab termesztésben megengedett az endoszulfán használata. A monitoring adatokból kiderül, hogy a nyersolajban található maradványanyagok a jogszabályi határértékeken belül maradnak. C magas alacsony 3 PRP Az olajból történ hexán-kivonást és hexánvisszanyerést követ en a nyersolajban hexánmaradékok maradnak. A 396/2005 rendelet határozza meg a növényvéd szermaradékok határértékeit. Ez a rendelet lehet vé teszi a jóváhagyott növényvéd szerek feldogozott termékekre vonatkozó átviteli tényez jének használatát, feltéve, hogy az élelmiszerbiztonságról gondoskodnak. A 2002/32/EK irányelv határozza meg a takarmányban található növényvéd szermaradékokra vonatkozó határértékeket. A FOSFA lobbanáspont határértéke 121 C. A visszanyer rendszer ásványi olajának min sége élelmiszer kategóriájú kell, hogy legyen. Az el feltételi programnak biztosítania kell, hogy a termékek nem élelmiszerkategóriájú olajokkal történ szennyez dését elkerüljék, minimalizálandó annak kockázatát, hogy a terméket élelmiszer-kategóriájú olajok szennyezik be. Az el feltételi program tartalmazhatja a felhasznált mennyiségek rögzítését. Szállításra vonatkozó szabályok betartása, amelyek a takarmánybiztonság vonatkozásában szigorúbb határértékeket írnak el a hexán maradékértékekre. Az olajokra vonatkozó holland C (10-40) GMP határérték 400 mg/kg. 19

20 Extrahált szójadara és szójaolaj-termékek láncának kockázatértékelése 3.2 Extrahált szójadara gyártása SZÍN SÉG KOCKÁ- ZAT OSZTÁ- LYA Csomósodásgátló anyagból származó dioxin C alacsony magas 3 PRP A csomósodásgátló anyag ásványi eredet, és természetét l fogva dioxint tartalmazhat. A dioxin az emberekre és állatokra nézve mérgez. A 2439/1999/EK rendelet meghatározza a csomósodásgátló anyagok min ségi kritériumait. Takarmány min ség csomósodásgátló anyag vásárlása. Szalmonella B alacsony magas 3 PRP A szalmonella a takarmány mikrobiológiai fert zésének komoly veszélyét jelenti. A szalmonella elterjedt a környezetben, és az élelmiszerlánc minden eleme, a termel kt l a fogyasztókig szerepet játszik abban, hogy csökkentse annak a kockázatát, hogy a szalmonella kárt tegyen az állatokban vagy emberekben. Az állati takarmány az ismeretek szerint az egyik lehetséges útvonala annak, hogy a szalmonella bekerüljön az élelmiszerláncba. FEDIOL Gyakorlati Kódex Szalmonella elleni intézkedések az olajmagfeldolgozó üzemekben *. A FEDIOL szalmonella-kódex olyan PRP-it kell alkalmazni, mint például a porgy jt k és h t berendezések tisztítása, lecsapódás megakadályozása a feldolgozósorokon és silókban, az alkalmazottak képzése. A takarmánylánc minden elemének minimálisra kell csökkentenie a szalmonella termékekbe történ bekerülését. Az EU olajmag-feldolgozó ipara önkéntes intézkedéseken keresztül már komoly er feszítéseket tett annak érdekében, hogy a takarmányalapanyagokban csökkentse a szennyez dés arányát. A FEDIOL által a magfeldolgozó iparág számára 1993-ban kiadott (jelen Útmutató által kiváltott) GMP kódex bevezetése óta jelent s el relépést sikerült elérni. Használt derít földb l származó dioxin C alacsony magas 3 PRP A derít föld ásványi eredet, és természetét l fogva dioxint tartalmazhat. A dioxin az emberekre és állatokra nézve mérgez. A 2002/32/EK 0,75 ng/kg határértéket ír el a növényi eredet takarmányalapanyagok dioxintartalmára (WHO-PCDD/F-TEQ), és a dioxin és dioxinszer PCB-k összes mennyiségére 1,5 ng/kg határértéket ad meg (WHO-PCDD/F-PCB-TEQ). Friss derít föld vásárlása a FEDIOL friss derít föld olajfinomítás céljából történ vásárlásának feltételeit szabályozó Gyakorlati Kódexében megadott listán szerepl követelményeknek eleget tev szállítóktól. A kockázat csak integrált sajtoló/finomító üzemekre vonatkozik. 20

21 Hexánmaradék C magas alacsony 3 PRP A hexánmaradék az extrahált darákban van jelen. Vízmin ség C/B/P alacsony magas 3 PRP Az extrahált szójadara készítése során vizet használnak. * A FEDIOL Gyakorlati Kódexet adott ki a friss derít föld olajfinomítás céljából történ vásárlásának feltételeire*, amely 1,5 ng/kg maximális fels határértéket ír el a dioxinra és a dioxinszer PCB-kre (WHO-PCDD/F- PCB-TEQ). ADR 400 ppm. A 183/2005/EK rendelet szerint a takarmány gyártása során felhasznált víz min sége megfelel kell legyen. Szállításra vonatkozó szabályok betartása, amelyek a takarmánybiztonság vonatkozásában szigorúbb határértékeket írnak el a hexán maradékértékekre. Megfelel min ség víz használata. 3.3 Szója hántolása SZÍN SÉG KOCKÁ- ZAT OSZTÁ- LYA Szalmonella B alacsony magas 3 PRP A szalmonella a takarmány mikrobiológiai fert zésének komoly veszélyét jelenti. A szalmonella elterjedt a környezetben, és az élelmiszerlánc minden eleme, a termel kt l a fogyasztókig szerepet játszik abban, hogy csökkentse annak a kockázatát, hogy a szalmonella kárt tegyen az állatokban vagy emberekben. Az állati takarmány az ismeretek szerint az egyik lehetséges útvonala annak, hogy a szalmonella bekerüljön az élelmiszerláncba. FEDIOL Gyakorlati Kódex Szalmonella elleni intézkedések az olajmagfeldolgozó üzemekben *. A FEDIOL Gyakorlati Kódex Szalmonella elleni intézkedések az olajmagfeldolgozó üzemekben kiadványban felsorolt megel z intézkedések alkalmazása. * 21

22 Extrahált szójadara és szójaolaj-termékek láncának kockázatértékelése 4. Finomítás SZÍN SÉG KOCKÁ-ZAT OSZTÁ-LYA Berendezésekb l származó hidraulikus olajok vagy ken anyagok Tisztítószerek és kazánban használt vegyszerek C alacsony magas 3 PRP A hidraulikus olajok és ken anyagok mérgez anyagokat tartalmazhatnak. C közepes közepes 3 PRP A tisztítószerek és a g z (a kazánban használt vegyszerek útján) érintkezésbe kerül a termékkel. Az el feltételi programnak biztosítani kell, hogy a termékek nem élelmiszerkategóriájú hidraulikus olajjal vagy ken anyagokkal történ szennyez dését elkerüljék, ill. minimalizálnia kell annak a kockázatát, hogy a terméket élelmiszer-kategóriájú hidraulikus olajok és ken anyagok szennyezik be. Az el feltételi program tartalmazhatja a felhasznált mennyiségek rögzítését. A gyártási rendszerben használt tisztítószereket öblíteni kell. A tisztítószereknek és kazánban használt vegyszereknek megfelel nek kell lenniük az élelmiszeriparban történ használatra. Vízmin ség C alacsony magas 3 PRP A finomítási folyamatban vizet használnak. Ivóvíz használata. Technológiai segédanyagok (lúgos oldatok, savak) C közepes közepes 3 PRP A technológiai segédanyagok érintkezésbe lépnek a termékkel. Az olajjal közvetlenül érintkezésbe lép technológiai segédanyagoknak élelmiszer céljából használhatónak vagy élelmiszer-kategóriájúnak kell lenniük. Idegen anyagok P közepes közepes 3 PRP Idegen anyagok lehetnek jelen. Betöltés el tt sz rés végzése. Berendezésekb l származó f t folyadékok (THF) * C közepes magas 4 CCP Nem FEDIOL tagok még mindig használhatnak THF-eket. A FEDIOL étolaj feldolgozás során történ hevítését szabályozó Gyakorlati Kódexe szerint nem engedélyezett a THF használata*. Víz vagy g z alapú hevítés használata. Máskülönben ellenintézkedésnek kell gondoskodnia róla, hogy a termék f t folyadékokkal történ érintkezését elkerülik. A holland GMP szabvány a C (10-40) olajokban és zsírokban megengedett tartalmát 400 mg/kg, zsírsavakban pedig (/desztillátumok) 3000 mg/kg mennyiségben határozza meg. 22

23 Extrahált szójadara és szójaolaj-termékek láncának kockázatértékelése 4.1 Finomított szójaolaj gyártása SZÍN SÉG KOCKÁ- ZAT OSZTÁ- LYA SZABVÁNYOK ÉS/VAGY MEGJEGY- ZÉSEK Derít földb l származó dioxin C alacsony magas 3 PRP Az olaj finomítása során a derít föld a dioxinszennyez dés potenciális forrását jelentheti. A derít föld adagolási aránya azonban a finomítás során csupán 1-3%. A 2002/32/EK 0,75 ng/kg határértéket ír el a növényi eredet takarmány-alapanyagok dioxintartalmára (WHO-PCDD/F-TEQ), és a dioxin és dioxinszer PCB-k összes mennyiségére 1,5 ng/kg határértéket ír el (WHO-PCDD/F-PCB-TEQ). A FEDIOL Gyakorlati Kódexet adott ki a friss derít föld olajfinomítás céljából történ vásárlásának feltételeire*, amely 1,5 ng/kg maximális fels határértéket ír el a dioxinra és a dioxinszer PCB-kre (WHO-PCDD/F- PCB-TEQ). Friss derít föld vásárlása a FEDIOL friss derít föld olajfinomítás céljából történ vásárlásának feltételeit szabályozó Gyakorlati Kódexében megadott listán szerepl követelményeknek eleget tev szállítóktól. MRL feletti növényvéd szermaradékok, azaz gyomirtó, rovarirtó, gombaöl vagy rágcsálóirtó szerek MRL feletti maradékai. C alacsony közepes 2 A szójabab termesztése során felhasznált növényvéd szer-maradékok rendszeres monitoringjából kiderül, hogy a maradékok szintjei a törvényi határértékeken belül maradnak. A 396/2005 rendelet határozza meg a növényvéd szer-maradékok határértékeit. Ez a rendelet lehet vé teszi a jóváhagyott növényvéd szerek feldogozott termékekre vonatkozó átviteli tényez jének használatát, feltéve, hogy a takarmánybiztonságról gondoskodnak. A takarmányalapanyagokban található nemkívánatos anyagokat szabályozó EU 2002/32 irányelvben felsorolt növényvéd szer-maradékok * C nagyon alacsony magas 2 A betiltott növényvéd szerek némelyike jelen lehet a környezetben. Nagyon alacsony azonban annak az esélye, hogy ezek a nyers szójaolajban megtalálhatók lennének. Szójabab termesztésében megengedett az endoszulfán használata. A monitoring adatokból kiderül, hogy a nyersolajban található maradványanyagok a jogszabályi határértékeken belül maradnak. A 2002/32/EK irányelv határozza meg a takarmányban található növényvéd szermaradékokra vonatkozó határértékeket. 23

24 Extrahált szójadara és szójaolaj-termékek láncának kockázatértékelése 4.2 Fizikai finomítás: szója-zsírsav desztillátumok gyártása SZÍN SÉG KOCKÁ-ZAT OSZTÁ-LYA MEGJEGY-ZÉSEK Általános C alacsony magas 3 PRP A jogszabályban meghatározott határértéket túllép nemkívánatos anyagmennyiséget tartalmazó állati takarmány célját szolgáló termékek nem keverhet k hígítási céllal ugyanazon vagy egyéb állati takarmány célú termékekbe (2002/32/EK irányelv) A szójababdesztillátumok szándékos keverésének elkerülése. Derít földb l származó dioxin MRL feletti növényvéd szermaradékok, azaz gyomirtó, rovarirtó, gombaöl vagy rágcsálóirtó szerek MRL feletti maradékai. C alacsony magas 3 PRP Az olaj finomítása során a derít föld a dioxinszennyez dés potenciális forrását jelentheti. A derít föld adagolási aránya azonban a finomítás során csupán 1-3%. C alacsony közepes 2 A szójabab termesztése során felhasznált növényvéd szer-maradékok rendszeres monitoringjából kiderül, hogy a maradékok szintjei a törvényi határértékeken belül maradnak. A 2002/32/EK 0,75 ng/kg határértéket ír el a növényi eredet takarmány-alapanyagok dioxintartalmára (WHO-PCDD/F-TEQ), és a dioxin és dioxinszer PCB-k összes mennyiségére 1,5 ng/kg határértéket ad meg (WHO-PCDD/F-PCB-TEQ). A FEDIOL Gyakorlati Kódexet adott ki a friss derít föld olajfinomítás céljából történ vásárlásának feltételeire*, amely 1,5 ng/kg maximális fels határértéket ír el a dioxinra és a dioxinszer PCB-kre (WHO-PCDD/F-PCB- TEQ). A 396/2005 rendelet határozza meg a növényvéd szer-maradékok határértékeit. Ez a rendelet lehet vé teszi a jóváhagyott növényvéd szerek feldogozott termékekre vonatkozó átviteli tényez jének használatát, feltéve, hogy a takarmánybiztonságról gondoskodnak. Friss derít föld vásárlása a FEDIOL friss derít föld olajfinomítás céljából történ vásárlásának feltételeit szabályozó Gyakorlati Kódexében megadott listán szerepl követelményeknek eleget tev szállítóktól. A takarmány-alapanyagokban található nemkívánatos anyagokat szabályozó EU 2002/32 irányelvben felsorolt növényvéd szer-maradékok * C alacsony magas 3 PRP A betiltott növényvéd szerek némelyike jelen lehet a környezetben. Nagyon alacsony azonban annak az esélye, hogy ezek a nyers szójaolajban megtalálhatók lennének. Szójababtermesztésben megengedett az endoszulfán használata. A monitoring adatokból kiderül, hogy a nyersolajban található maradványanyagok a jogszabályi határértékeken belül maradnak. A 2002/32/EK irányelv határozza meg a takarmányban található növényvéd szermaradékokra vonatkozó határértékeket. Nem szabad nem megfelel terméket használni a takarmányban. 24

25 Extrahált szójadara és szójaolaj-termékek láncának kockázatértékelése 4.3 Kémiai finomítás: desztillátumtól mentes szója-zsírsavak (só) gyártása SZÍN SÉG KOCKÁ- ZAT OSZTÁ- LYA SZABVÁNYOK ÉS/VAGY MEGJEGY- ZÉSEK MRL feletti növényvéd szermaradékok, azaz gyomirtó, rovarirtó, gombaöl vagy rágcsálóirtó szerek MRL feletti maradékai. C alacsony közepes 2 A szójabab termesztése során felhasznált növényvéd szer-maradékok rendszeres monitoringjából kiderül, hogy a maradékok szintjei a törvényi határértékeken belül maradnak. A 396/2005 rendelet határozza meg a növényvéd szer-maradékok határértékeit. Ez a rendelet lehet vé teszi a jóváhagyott növényvéd szerek feldogozott termékekre vonatkozó átviteli tényez jének használatát, feltéve, hogy a takarmánybiztonságról gondoskodnak. A takarmányalapanyagokban található nemkívánatos anyagokat szabályozó EU 2002/32 irányelvben felsorolt növényvéd szer-maradékok C nagyon alacsony magas 2 A betiltott növényvéd szerek némelyike jelen lehet a környezetben. Nagyon alacsony azonban annak az esélye, hogy ezek a nyers szójaolajban megtalálhatók lennének. Szójabab termesztésben megengedett az endoszulfán használata. A monitoring adatokból kiderül, hogy a nyersolajban található maradványanyagok a jogszabályi határértékeken belül maradnak. A 2002/32/EK irányelv határozza meg a takarmányban található növényvéd szermaradékokra vonatkozó határértékeket. 25

26 Extrahált szójadara és szójaolaj-termékek láncának kockázatértékelése 4.4 Kémiai finomítás: szója-desztillátumok gyártása SZÍN SÉG SÚLYOSSÁ G KOCKÁ-ZAT OSZTÁ-LYA MEG-JEGY- ZÉSEK Általános C közepes magas 4 CCP A jogszabályban meghatározott határértéket túllép nemkívánatos anyagmennyiséget tartalmazó állati takarmány célját szolgáló termékek nem keverhet k hígítási céllal ugyanazon vagy egyéb állati takarmány célú termékekhez (2002/32/EK irányelv) A FEDIOL szerint nem használható takarmány céljára kémiai finomításból származó desztillátum. Az egyazon berendezésben a fizikai és kémiai finomítás lépéseit kombináló tételenkénti finomítási eljárásokból nyert zsíros termékek felhasználhatók takarmányozási célra, feltéve, hogy analitikai bizonyíték áll rendelkezésre a dioxin és növényvéd szer-maradékok határértékeinek betartásáról. Derít földb l származó dioxin C közepes magas 4 CCP Az olaj finomítása során a derít föld a dioxinszennyez dés potenciális forrását jelentheti. Kémiai finomítás során a dioxinok a desztillátumokban koncentrálódnak. A 2002/32/EK 0,75 ng/kg határértéket ír el a növényi eredet takarmány-alapanyagok dioxintartalmára (WHO-PCDD/F-TEQ), és a dioxin és dioxinszer PCB-k összes mennyiségére 1,5 ng/kg határértéket ad meg (WHO-PCDD/F-PCB-TEQ). A FEDIOL Gyakorlati Kódexet adott ki a friss derít föld olajfinomítás céljából történ vásárlásának feltételeire*, amely 1,5 ng/kg maximális fels határértéket ír el a dioxinra és a dioxinszer PCB-kre (WHO-PCDD/F-PCB-TEQ). Friss derít föld vásárlása a FEDIOL friss derít föld olajfinomítás céljából történ vásárlásának feltételeit szabályozó Gyakorlati Kódexében megadott listán szerepl követelményeknek eleget tev szállítóktól. A FEDIOL szerint nem használható takarmány céljára kémiai finomításból származó desztillátum. MRL feletti növényvéd szermaradékok, azaz gyomirtó, rovarirtó, gombaöl vagy rágcsálóirtó szerek MRL feletti maradékai. C közepes közepes 3 PRP A szójabab termesztése során felhasznált növényvéd szer-maradékok rendszeres monitoringjából kiderül, hogy a maradékok szintjei a törvényi határértékeken belül maradnak. Kémiai finomítás során azonban a dioxinok a desztillátumokban koncentrálódnak. A 396/2005 rendelet határozza meg a növényvéd szer-maradékok határértékeit. Ez a rendelet lehet vé teszi a jóváhagyott növényvéd szerek feldogozott termékekre vonatkozó átviteli tényez jének használatát, feltéve, hogy a takarmánybiztonságról gondoskodnak. Lásd fent, általános. A takarmány-alapanyagokban található nemkívánatos anyagokat szabályozó EU 2002/32 irányelvben felsorolt növényvéd szer-maradékok * C közepes magas 4 CCP A betiltott növényvéd szerek némelyike jelen lehet a környezetben. Nagyon alacsony azonban annak az esélye, hogy ezek a nyers szójaolajban megtalálhatók lennének. A finomítás során az endoszulfán egy része a desztillátumba kerülhet. A 2002/32/EK irányelv határozza meg a takarmányban található növényvéd szermaradékokra vonatkozó határértékeket. Lásd fent, általános. A FEDIOL szerint nem használható takarmány céljára kémiai finomításból származó desztillátum. 26

27 Extrahált szójadara és szójaolaj-termékek láncának kockázatértékelése A. Olajos magvak és extrahált -darák tárolása és szállítása SZÍN - SÉG KOCKÁ-ZAT OSZTÁ-LYA Kártev k elleni anyagokból származó mérgek C alacsony magas 3 PRP Nyitott dobozokból származó mérgezett gabona kerülhet az élelmiszer-láncba. Olyan kártev k elleni programot kell alkalmazni, amely az élelmiszerláncban megfelel. MRL feletti növényvéd szermaradékok, azaz gyomirtó, rovarirtó, gombaöl vagy rágcsálóirtó szerek MRL feletti maradékai. C közepes közepes 3 PRP Kritikus lépés a növényvéd szerek betakarítás utáni használata az olajmagokon, mivel a növényvéd szerek lebomlására korlátozott id áll rendelkezésre. Az olajmagot exportáló országok pozitív listát vezetnek a növényvéd szerek használatáról. Ezek bizonyos anyagok tekintetében ellentétben állhatnak az európai jogszabályokkal, f leg az olyan puha magok esetében, mint a napraforgó. A 396/2005/EK rendelet tiltja az olyan árucikkek forgalomba hozatalát, amelyek nem tesznek eleget a rendelet mellékletében megfogalmazott MRL-eknek. A szállítmányozást és tárolást végz vállalatoknak megfelel en kell használniuk a növényvéd szereket, és ezt dokumentálniuk kell. Máskülönben hitelesíteniük kell, hogy a szállítás és tárolás során felhasznált növényvéd szerek szintjei eleget tesznek az EU jogszabályainak. Gazdasági járm vön, tehergépkocsin, uszályon vagy óceánjárón történ szállítás során az el z rakomány szennyez dést okoz C alacsony magas 3 PRP Az olajos magvak és az extrahált darák szállítása általában nem csak élelmiszer vagy takarmány szállítására kijelölt szállítóeszközön történik. A szállítást végz vállalatoknak rakodás el tt meg kell tisztítaniuk a gazdasági járm veket, tehergépkocsikat, uszályokat vagy óceánjárókat. Rakodás el tt meg kell vizsgálni a tisztaságot. El z rakomány által okozott szennyez dés a tárolás során C alacsony magas 3 PRP Az olajos magvakat és az extrahált darákat az el z rakományokból származó mikotoxinok beszennyezhetik. A tárolást végz vállalatoknak használat el tt meg kell tisztítaniuk a helyszíneket, és tisztaságukat meg kell vizsgálniuk. Porképz dést gátló anyagok a szójababokon C közepes alacsony 2 Porképz dést gátló anyagok céljából az USA maximum 200 ppm szintig engedélyezi fehér olajok (paraffinok) szórását a szójababra. A paraffin a pormentesítés viszonylag drága eszköze. Dél-Amerikában szójaolajat használnak. 27

28 Extrahált szójadara és szójaolaj-termékek láncának kockázatértékelése B. Takarmánycélú trópusi és magolajok, valamint származtatott termékeik szállítása az EU élelmiszerszállítási szabványai szerint SZÍN SÉG KOC-KÁ-ZAT OSZ-TÁLYA SZABVÁNYOK ÉS/VAGY El z rakomány által okozott szennyez dés - Közúti és vasúti tartálykocsik és uszályok C alacsony magas 3 PRP Az olajok szállítása kizárólag kijelölt eszközökkel történik. A 852/2004/EK rendelet meghatározza, hogy a folyékony élelmiszerek közúti és vasúti tartálykocsikban, valamint uszályon történ szállítása kijelölt eszközzel kell, hogy történjen. El z rakományok összevetése a FEDIOL el z rakomány(ok)ra vonatkozó gyakorlati útmutatójával, szállítási eszközök és tartályok azonosítása. A FEDIOL közvetlen élelmiszer céljából felhasználandó zsírok és olajok ömlesztett közúti és tartályban történ szállítására vonatkozó gyakorlati kódex*. - kereskedelmi hajók C alacsony magas 3 PRP Az EU-n belül rövid tengeri utakon olajokat és zsírokat szállító parti tartályhajóknak abszolút minimumként a közvetlenül megel z rakománya olyan termék kell, hogy legyen, amely élelmiszer, vagy az EU 96/3/EK irányelvében meghatározott lista szerint elfogadott közvetlenül megel z rakomány. FEDIOL olajok és zsírok Európai Unióba vagy Európai Unión belül történ ömlesztett szállítására vonatkozó Gyakorlati Kódex*. El z rakományok összevetése a FEDIOL el z rakomány(ok)ra vonatkozó gyakorlati útmutatójával, szállítási eszközök és tartályok azonosítása. Tisztítószerek okozta szennyez dés - Közúti és vasúti tartálykocsik és uszályok 28 C alacsony közepes 2 Megnövelt kockázat jelentkezik azokon a tisztítóállomásokon, ahol egy helyszínen végzik a takarmányt és vegyszereket szállító tartályok tisztítását. - Kereskedelmi hajók C alacsony közepes 2 Megnövelt kockázatot jelent, ha a tartályhajó nem kizárólag takarmányt vagy élelmiszert szokott szállítani. * FEDIOL olajok és zsírok Európai Unióba vagy Európai Unión belül történ nagyban szállítására vonatkozó Gyakorlati Kódex*. Védelmi intézkedések annak elkerülésére, hogy az élelmiszert vagy takarmányt szállító tartályok nem élelmiszer-kategóriájú tartályok g zzel, vízzel és tisztítószerekkel történ kezelése során használt anyagok a tartályok szennyez dését okozzák A kiválasztott tisztítóállomásoknak HACCP rendszerrel kell rendelkezniük. Rakodás el tt kérni kell az aláírt tisztítási tanúsítványt. A FEDIOL közvetlen élelmiszer célú zsírok és olajok nagybani közúti és tartályban történ szállítására vonatkozó munkagyakorlati kódexe tartalmazza a tartályok tisztítására vonatkozó helyes gyakorlatot.