MINTA ÉRTÉKŰ BIOMONITORING

Átírás

1 MINTA ÉRTÉKŰ BIOMONITORING VIZSGÁLATOK BOTANIKA június 7. 1/152

2 Aláírólap A Minta értékű biomonitoring vizsgálatok botanikai részeként a flóra és vegetáció jellemzését Nagy János György PhD, habil. és az MVM ERBE Zrt Környezetvédelmi Osztálya végezte. A részjelentés elkészítésében közreműködő szakértők: Szervezeti egység Név Beosztás Aláírás Nagy János György Tóth Zsuzsa egyetemi docens PhD hallgató MVM ERBE Zrt Környezetvédelmi Osztálya Fehér Zsófia tájvédelmi, élővilágvédelmi szakértő június 7. 2/152

3 Tartalomjegyzék 14 MINTA ÉRTÉKŰ BIOMONITORING VIZSGÁLATOK -BOTANIKA A vizsgálat céljának és terjedelmének megalapozása A vizsgálatok célja A vizsgálatok terjedelme Az atomerőmű nem nagyobb, mint 3 km-es térsége NATURA 2000-es területek az atomerőmű 10 km-es körzetében A vizsgálati területek lehatárolása A vizsgálati terület általános jellemzése Jogszabályi háttér Alapadat források, előírások, szabályozások MVM Lévai Projekt által átadott dokumentációk Szakirodalom Hivatalos adattárak Légifelvételek, térképek Szoftverek Szabályzatok, tervek Előírások, Normák Mintavételi protokollok Tervezett ütemterv Az atomerőmű 3 km-es térsége A felhasznált alapadatok áttekintése Mintavételi területek A mintavételi eljárások Értékelési módszer Elfogadhatósági kritériumok Megvalósítás- Terepi kiszállások Élőhelyek jellemzése A Duna árterülete Árvízvédelmi gát Páskom Csámpai oldal Az Erőmű környéki homokterületek Paksi és dunaszentgyörgyi mocsárerdők, mocsarak, láprétek Horgásztavak környéke Mezőgazdasági területek, mezőgazdasági utak melléke Az Erőmű belterülete és a csatlakozó részek (parkolók) Csatornák és partjaik A 3 km-es körön belül eső terület antropogén élőhelyei A 3 km-es körön belül eső terület flórája A védett fajok listája A védett fajok térképi megjelenítése Equisetum variegatum Schleich. - tarka zsurló Sedum hillebrandtii Fenzl homoki varjúháj Epilobium palustre L. mocsári füzike Alkanna tinctoria (L.) Tausch homoki báránypirosító Achillea ochroleuca Ehrh. homoki cickafark Allium sphaerocephalon L. bunkós hagyma Centaurea arenaria MBex Willd. homoki imola Centaurea sadleriana Janka Sadler imola Cephalanthera damasonium (Mill.) Druce fehér madársisak Cephalanthera longifolia (L.) Fritsch kardos madársisak június 7. 3/152

4 Cirsium brachycephalum Juratzka kisfészkű aszat Corispermum nitidum Kit. fényes poloskamag Dianthus deltoides L. réti szegfű Dianthus giganteiformis Borb. ssp. pontederae (Kern.) Soó nagy szegfű Dianthus serotinus Wet K. kései szegfű Leucojum aestivum L nyári tőzike Neottia ovata (Listera ovata (L.) RBr.) békakonty (tojásdad békakonty) Ornithogalum refractum KitEx Willd. csilláros sárma Scilla vindobonensis Speta ligeti csillagvirág Stipa borysthenica Klokov homoki árvalányhaj Urtica kioviensis Rogow. kúszó csalán (lápi csalán) A flóraadatok összehasonlítása A Szociális Magatartási Típusok (SBT, Borhidi A. 1993) csoportrészesedései A Természetességi Értékszámok (VAL., Borhidi A. 1993) csoportrészesedései A Temészetvédelmi Érték Kategóriák (TVK, Simon T. 2000) csoportrészesedései Védett fajok a tervezett beruházás 3 km-es körzetében Adventív (idegenhonos) fajok A 3 km-es körön belül eső terület vegetációtérképe NATURA 2000-es területek az atomerőmű 10 km-es körzetében A 10 km-es körbe eső Natura 2000-es területek A 10 km-es körbe eső Natura 2000-es területek jelölő fajai és jelölő élőhelyei A mintavételi eljárások Értékelési módszer Megvalósítás- Terepi kiszállások A 10 km-es körbe eső Natura 2000-es területek jelölő fajai és jelölő élőhelyei Tengelici rétek (HUDD20070) Paksi tarka sáfrányos (HUDD20071) Dunaszentgyörgyi-láperdő (HUDD20072) Tolnai-Duna (HUDD20023) Közép-mezőföldi löszvölgyek (HUDD20020) Paksi ürgemező (HUDD20069) Összefoglalás A 3 km-es kör élőhelyei A 3 km-es kör flórája A 10 km-es körön belül eső Natura 2000területek jelölő élőhelyei és fajai Ábrajegyzék ábra A flóra és vegetáció vizsgálatok határvonalai ábra A vizsgált terület a vegetációs tájbeosztásban ábra A 3 km-es sugarú kör élőhelyi kategóriáinak elhelyezkedése ábra Duna ártere ábra Nemesnyaras, a Duna keleti partján ábra Ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) ábra Nyári tőzike (Leucojum aestivum) ábra Csilláros madártej (Ornithogalum refractum) ábra Ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale) mögötte réti perjék (Poa pratensis) ábra Homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica) a csámpai részen. Háttérben akácos, közötte nagy mennyiségben az élenkzöld, nagy levelű inváziós növény, a szíriai selyemkóró (Asclepias syriaca) ábra Homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica) ábra Békakonty (Listera ovata) ábra Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) ábra Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) ábra Zelnicemeggy (Prunus padus) ábra Nádas fűzláp zsombéksással (Az északi rész jellegzetes élőhelye) ábra A homoki árvalányhaj az aszfaltúton összegyűlt talajt is meghódítja június 7. 4/152

5 ábra A csupasz homokfelszínen terjed a homoki lucerna (Medicago falcata) ábra Az erőmű belterületének hullámzó árvalányhajas gyepje ábra A teljesen kiszáradt Csámpai-patak szeptember 17-én ábra Ábramagyarázat ponttérképeken előforduló fajjelölésekhez ábra Equisetum variegatum Schleich. - tarka zsurló ábra Sedum hillebrandtii Fenzl homoki varjúháj ábra Epilobium palustre L. mocsári füzike ábra Alkanna tinctoria (L.) Tausch homoki báránypirosító ábra Achillea ochroleuca Ehrh. homoki cickafark ábra Allium sphaerocephalon L. bunkós hagyma ábra Centaurea arenaria MBex Willd. homoki imola ábra Centaurea sadleriana Janka Sadler imola ábra Cephalanthera damasonium (Mill.) Druce fehér madársisak ábra Cephalanthera longifolia (L.) Fritsch kardos madársisak ábra Cirsium brachycephalum Juratzka kisfészkű aszat ábra Corispermum nitidum Kit. fényes poloskamag ábra Dianthus deltoides L. réti szegfű ábra Dianthus giganteiformis Borbssppontedere (Kern.) Soó nagy szegfű ábra Dianthus serotinus Wet K. kései szegfű ábra Leucojum aestivum L nyári tőzike ábra Neottia ovata (Listera ovata (L.) RBr.) békakonty (tojásdad békakonty) ábra Ornithogalum refractum KitEx Willd. csilláros sárma ábra Scilla vindobonensis Speta ligeti csillagvirág ábra Stipa borysthenica Klokov homoki árvalányhaj ábra Urtica kioviensis Rogow. kúszó csalán (lápi csalán) ábra A flóraadatok számszerű összevetése ábra A Szociális Magatartási Típusok (SBT, Borhidi A. 1993) csoportrészesedései ban és 2012-ben ábra Természetességi Értékszámok (VAL., Borhidi A. 1993) csoportrészesedései ban és 2012-ben ábra Temészetvédelmi Érték Kategóriák (TVK, Simon T. 2000) csoportrészesedései ban és 2012-ben ábra A védett fajok számszerű összevetése ábra A védett növényfajok átlagos relatív vízigényei ábra Az idegenhonos fajok számszerű összevetése ábra Az erőmű 3 km-es körzetének vegetációtérképe ábra A 10 km-es körbe eső Natura 2000-es területek jelölő fajai és jelölő élőhelyei, feltüntetve néhány egyéb fontos faj (Adonis vernalis, Crocus reticulatus, Iris pumila) ábra Csatorna partján magassásosok és özönnövények szorításában található mocsárrét sávok ábra Jellegtelen mocsárerdő (Őshonos fafajú jellegtelen puhafás erdő - RB), aljnövényzetében magassásossal ábra Égeres láperdő a Hotel Orchideánál ábra A paksi tarka sáfrányos északi, erősen cserjésedő, szántókkal érintkező része ábra Négyzethálóban történik az egységnyi területen található tövek összeszámlálása ábra Párhuzamos felmérés ábra A Dunaszentgyörgyi-láperdő déli részének mocsárrétje ábra Égeres mocsárerdő: a Dunaszentgyörgyi -láperdő északi része sok Carex acutaval és a háttérben nagy mennyiségű inváziós közönséges vadszőlővel (Parthenocissus inserta) ábra Nyaras mocsárerdő a Dunaszentgyörgyi-láperdő északi részén, sok inváziós aranyvesszővel ábra Fehérfüzes nyílt láperdő a Dunaszentgyörgyi-láperdő déli részén zsombéksásos, békalencsés, vízi harmatkásás mozaikokkal ábra Hamvas szeder (Rubus caesius) uralta magaskórós társulás a terület északi részén, védett fehér madársisakkal (Cephalanthera damasonium) és inváziós magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) ábra A vaddisznók túrása veszélyezteti a védett fehér madársisak orchideát (Cephalanthera damasonium) és segíti az inváziós magas aranyvessző (Solidago gigantea) terjedését ábra A Cirsium brachycephalum egyik sűrű állománya ábra A tőlevelek ábra A virágzat ábra A Cirsium brachycephalum számlálása, helymegjelöléssel ábra Polygono Bidentetum Dunaszentbenedeknél nyílt fehérfüzes alatt ábra A réti iszalag (Clematis integrifolia) látványos védett növénye az ártéren található mocsárréteknek június 7. 5/152

6 ábra Feketenyaras ártéri erdő, második lombkoronaszintjében sok fehérfűzzel. A lekaszált mocsárrét oldalában inváziós gyalogakác és magas aranyvessző tömege látszik ábra Fehérfüzes ártéri erdő, szubnúdum lágyszárú szinttel ábra Feketenyaras ártéri erdő egyik léke. Jól látható az inváziós gyalogakác (Amorpha fruticosa) térnyerése a cserjeszintben, és a felfutó komló (Humulus lupulus) fátyolszerű tömege a fákon ábra Fehérfüzes ártéri erdő, magasabb térszínen, április közepén. A lágyszárú szint borítása 100%. A talaj jelentős nitrogénbőségét a nagy csalán (Urtica dioica) mennyisége mutatja. Fehérlik benne a réti kakukktorma (Cardamine impatiens subsp. mathiolii) ábra Az Imsósi erdő részlete magas kocsányos tölgyekkel (Quercus robur), és magyar kőrisekkel (Fraxinus pannonica), a cserjeszintben veresgyűrű sommal (Cornus sanguinea) és mogyoróval (Corylus avellana) ábra Keményfás ártéri erdő útmelletti növényzete sok magas csenkesszel (Festuca gigantea), hamvas szederrel (Rubus caesius), erdei fejvirággal (Dipsacus pilosus) és a talajon kúszó pénzlevelű lizinkával (Lysimachia vulgaris) a Duna keleti oldalán ábra A hóvirágok (Galanthus nivalis) és a ligeti csillagvirágok (Scilla vindobonensis) tömege virít az Imsósi erdőben március elején ábra Réti lórom (Rumex obtusifolius) uralta mocsári magaskórós kialakulása öntésiszapon április közepén a Duna keleti partján ábra A Közép-mezőföldi löszvölgyek déli, cserjeírtott része, több helyen erodált részű oldallakkal, előtérben magyar kutyatejjel (Euphorbia pannonica) ábra A Paksi ürgemező. Előtérben zsombéksásossal (B4) szegélyezett lelegelt moccsárrét, a védett kúszó zeller (Apium repens) élőhelye, míg a háttérben nyílt homoki gyepekkel (G1) fedett dombok sorakoznak ábra Nyílt ezüstperjés (Corynephorus canescens) gyep a paksi ürgemezőn. A fűcsomók között feketéllik a sok háztetőmoha (Tortula ruralis), míg a világosabb zöld füvek csillagpázsitok (Cynodon dactylon) ábra Enyhén cserjésedő zárt homokpusztagyep. A pusztai csenkesz (Festuca rupicola) tömegéből kizöldellnek a szürkekáka (Holoschoenus romanus) polikormonjai, köztük kéklik a terjőke kígyószisz (Echium vulgare.) ábra Réti csenkesz (Festuca pratensis), tarackos tippan (Agrostis stolonifera), pelyhes selyemperje (Holcus lanatus), réti perje (Poa pratensis) uralta mocsárrét sédkenderrel, tövises iglicével, libapimpóval, vízi peszércével, közönséges lizinkával és a védett hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) kórójával ábra Az Apium repens és Iris pumila a Paksi ürgemezőn ábra Az északabbi állomány élőhelye ábra A délebbi állomány élőhelye ábra A kúszó zeller (Apium repens) ábra átlagos mérete ábra 10x10 cm-es négyzethálós számlálás ábra A számlálás módja Táblázatjegyzék táblázat A botanikai vizsgálatok tervezett ütemterve táblázat Védett fajok a tervezett beruházás 3 km-es körzetében táblázat Jelölő növényfajok a NATURA 2000 területeken MKD VIZIG KTVF PA EU TVK SBT Val DDNPI Á-NÉR NBmR MTTM Rövidítésjegyzék Módszertani és kritérium dokumentum Vízügyi Igazgatóság Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség Paksi Atomerőmű Zrt. Európai Unió Természetvédelmi Érték Kategóriák Szociális Magatartási Típusok Természetességi Értékszámok Duna-Dráva Nemzeti Park Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer Nemzeti Biodiverzitás monitorozó Rendszer Magyar Természettudományi Műzeum június 7. 6/152

7 Mellékletek Csak elektronikus formában csatolva június 7. 7/152

8 14 MINTA ÉRTÉKŰ BIOMONITORING VIZSGÁLATOK -BOTANIKA 14.1 A VIZSGÁLAT CÉLJÁNAK ÉS TERJEDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA A VIZSGÁLATOK CÉLJA A minta értékű biomonitoring vizsgálatok célja a telephelyen és környezetében az élővilág jelenlegi állapotának felmérése, az élővilág alapállapotának értékelése, jellemzése, kiegészítve a megelőzően készített felmérésekkel való összevetést is a fennálló állapot értékeléséhez, a létesítmény környezeti hatásai értékelésének megalapozásához A VIZSGÁLATOK TERJEDELME Az atomerőmű nem nagyobb, mint 3 km-es térsége A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerben (NBmR) lefektetett alapelvek és módszertani megoldások alapján az atomerőmű nem nagyobb, mint 3 km-es térsége flórájának és vegetációjának feltárása, a területen található élőhelyek és edényes növényfajok jegyzékének elkészítése, az élőhelyek jellemzése Á-NÉR-2007 (ill. a továbbfejlesztett verzió: Á- NÉR-2011) szerint úgy, hogy az összevethető legyen Farkas Sándor által 2003-ban elkészített anyagok tartalmával. (Farkas Sándor botanikus a kutatásai eredményeit a Paksi Atomerőmű Rt. szűkebb körzetének növényvilága c.-ű jelentésekben dokumentálta. Ld Jelentősebb művei: Paks határának védett növényei, a paksi határ növényvilága, Tolna megye védett növényei, Magyarország védett növényei.) Az edényes fajok taxonlistájának elkészítése A védett fajok megjelenítése térképeken Csoportrészesedés diagramok Szöveges értékelés A területen előforduló vegetációtípusok szöveges bemutatása, értékelése A terület vegetációtérképének elkészítése a főbb élőhelytípusok, ill. vegetációs egységek feltüntetésével NATURA 2000-es területek az atomerőmű 10 km-es körzetében A telephely 10 km-es sugarú környezetébe eső NATURA 2000 területeken a jelölőfajok és élőhelyeik felmérése. A NATURA 2000 területekre történő lehetséges hatások értékelése a jelenlegi fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások alapján. Jelölő növényfajok vizsgálata és értékelése Jelölő élőhelyek vizsgálata és értékelése június 7. 8/152

9 14.2 A VIZSGÁLATI TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA ábra A flóra és vegetáció vizsgálatok határvonalai A telephely 3 km-es körzetében a flóra és vegetáció felmérése, valamint a 10 km-es sugarú környezetébe eső NATURA 2000 területeken a jelölőfajok és élőhelyeik felmérése a fenti térkép alapján történt. A 10 km-es sugarú kör szélén elhelyezkedő területek esetében (HUD20020, HUD20070) az adott NATURA 2000-es területnek csak azon a részét érintették részletes vizsgálatok, amelyek a 10 km sugarú körön belülre esnek. A többi Natura 2000-es terület is több részterületből épül föl, de azok egy részének (HUD20072, HUD20069, HUD20023) nagyobb területei, ill. teljes (HUD20071) területe esik a 10 km-es körbe. Ezek esetében is csak a 10 km-es körbe eső részeken voltak részletes vizsgálatok. A Dunaszentgyörgyi-láperdő (HUD20071) északi csúcsa beleér a 3-km-es körbe, ennek a résznek a teljes flórája és élőhelyei felmérésre kerültek A VIZSGÁLATI TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A tervezett erőmű 3 km-es körzete a Magyarország kistájainak katasztere szerint (Dövényi, 2010) az Alföld nagytájban, a Duna menti síkság középtájban, azon belül nagy része a Tolnai-Sárköz, kisebb része a Kalocsai-Sárköz kistájakban, valamint az Alföld nagytájban, a Mezőföld középtájban és azon belül a Dél-Mezőföld kistájban helyezkedik el. A fejlesztési terület 10 km-es körzete a fentieken kívül érinti az Alföld nagytájban, Mezőföld középtájban a Közép-Mezőföld kistáj területét június 7. 9/152

10 Klímazonálisan a vidék az erdős-sztyepp vegetációs öv része. A vizsgált terület növényföldrajzi szempontból a pannóniai flóratartomány (Pannonicum) alföldi flóravidékének (Eupannonicum) Mezőföldi flórajárásába (Colocense) tartozik. Potenciális erdőtársulások a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris danubniale), a fűz-nyár-éger ligetek (Salicetum albae-fragilis), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum) és annak elnyárasodott állományai (Querceto-Ulmetum populetosum), a tatárjuharos löszpusztai tölgyesek (Acereto tatarici-quercetum), a cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), a cserjés törpemandulás társulások (Prunetum tenellae-pannonicum), a gyertyános kocsányos tölgyesek (Querco robori-carpinetum). Gyakoriak a nyílt társulások pl. a homokpusztarétek (Astragalo-Festucetum sulcatae), a löszpusztarétek (Salvia nutantis nemorosae, Festucetum sulcatae pannonicum), az ürmös szikes pusztarétek (Achilleto-Festucetum pseudovinae, Artemisietum limosae, Artemisia-Festucetum pseudovinae). Megfigyelhetők gyapjassásos láprétek (Carici flavae- Eriophoretum) és homokpusztagyepek (Festucetum vaginatae danubiale, Festuco-Corynephoretum canescentis). Az eddigi florisztikai alapú tájlehatárolások mellé egy vegetációs alapú tájlehatárolás is készült 2008-ban, mely Magyarország első, növényzeti alapokon meghatározott tájtérképe és tájbeosztása: Magyarország vegetációtájai, 1.0. A térkép szerint Paks 3 km-es körzete az Alföld nagytájon belül az Alsó-Duna-völgy, a Közép-Duna-völgy, a Duna-sík, és a Dél-Mezőföld vegetációtájba tartozik. A 10 km-es körzetbe ezenkívül még a Kelet-Mezőföld sorolandó ábra A vizsgált terület a vegetációs tájbeosztásban június 7. 10/152

11 14.4 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A Minta értékű biomonitoring vizsgálatok végrehajtására vonatkozóan a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet az alábbi releváns előírásokat tartalmazza: 6. (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek a) a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is), b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, továbbá c) az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben várható változásoknak az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki a ok rendelkezései szerint. A környezeti hatásvizsgálatot megalapozó, szakterületi vizsgálati és értékelési programot a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet mellett az Országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény (Espoo, Finnország, 1991.), a vonatkozó EU előírások, a releváns és hatályos szakterületi jogszabályok és szabványok figyelembevételével állítottuk össze és hajtottuk végre. Nemzetközi Egyezmények Berni Egyezmény (Council Decision 82/72/EEC of 3 December 1981 concerning the conclusion of the Convention on the conservation of European wildlife and natural habitats (Bern Convention)) Bern Convention (1994): Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats. Appendices to the Convention. Council of Europe, Strasbourg, T-PVS (94) Európai Uniós joganyagok (Decision, Directive) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről A Tanács 338/97/EK rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről 93/626/EEC: Council Decision of 25 October 1993 concerning the conclusion of the Convention on Biological Diversity 2008/26/EK számú határozat (élőhelyvédelmi irányelv 4. cikk, 2. bekezdés) Council Directive 92/43/EEC of 21 May 1992 on the conservation of natural habitats and of wild fauna and flora. Official Journal L 206, 22 July 1992, pp: Törvények évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről évi LIII. törvény a természet védelméről Kormányrendeletek 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről június 7. 11/152

12 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról Miniszteri rendeletek 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet a fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 14.5 ALAPADAT FORRÁSOK, ELŐÍRÁSOK, SZABÁLYOZÁSOK MVM LÉVAI PROJEKT ÁLTAL ÁTADOTT DOKUMENTÁCIÓK Cím Szerző, kiadó, azonosító, kiadási idő A Paksi Atomerőmű Üzemidő-hosszabbítása Környezeti Hatástanulmány ETV-ERŐTERV Rt., K00004ERE/A, február Zárójelentés a Paksi Atomerőmű telephely-jellemzési programjának keretében a minta értékű zoológiai biomonitoring vizsgálatokról ETV-ERŐTERV Rt., 0000K00ERA00041/A, március A Paksi Atomerőmű Rt. szűkebb körzetének növényvilága (Részjelentés) Farkas Sándor, Paks, szeptember-október A Paksi Atomerőmű Rt. szűkebb körzetének növényvilága III. (Összesítő jelentés) Farkas Sándor, Paks, december A Paksi Atomerőmű Rt. szűkebb körzetének növényvilága IV. (Év végi összesítő Farkas Sándor, Paks, december jelentés) Hidrobiológia, vízminőségi és ökológiai állapotfelmérés a Paksi Atomerőmű térségében ÖKO Rt., A Paksi Atomerőmű Végleges Biztonsági Jelentése 2. fejezet Paksi Atomerőmű Rt., Környezetvédelmi felülvizsgálatok jelentései PA Zrt. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításának környezetvédelmi engedélyében előírt, a Kék-Csermely Kft I. félév Duna ökológiai állapotának jellemzésére alkalmas monitoring program végrehajtásáról. Előzetes konzultációs dokumentáció Pöyry Erőterv Zrt. 6F111121/0002/O, SZAKIRODALOM Borhidi A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív értékszámai A KTM TVH és a JPTE kiadványa, Pécs. 93 pp. Borhidi A. Sánta A. (szerk.) (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 1-2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest pp. Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Bp., 610 pp. Bölöni J. Kun A. Molnár ZS. (szerk.): Élőhelyismereti Útmutató 1.9 Vácrátót, 2003 Bölöni J. Molnár ZS. Kun A. Bíró M. (szerk): Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer Á-NÉR Vácrátót, Bölöni J. Molnár ZS. Kun A. (szerk): Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR2011 MTA ÖBKI Vácrátót, június 7. 12/152

13 Dövényi Z. (szerk.2010). Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott és bővített kiadás. Szerk.: Budapest, MTA FKI, 876 p. Farkas S. (szerk., 1999): Magyarország védett növényei Mezőgazda Kiadó, Budapest. 416 pp. Farkas S. (1999): A Paksi Atomerőmű Rt. szűkebb körzetének növényvilága A flóra és vegetáció természetességi állapotának felmérése Paks. 46 pp. Fekete Gábor, Molnár Zsolt, Horváth Ferenc (szerk.) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. Fodor L. Török K. (szerk. 2010) Védett és veszélyeztetett edényes növényfajok monitorozása. Természetvédelmi Információs Rendszer, Központi protokoll. pp. 5. Horváth F., Dobolyi K. Z., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. (1995): Flóra Adatbázis 1.2. Taxonlista és attribútum-állomány. Flóra Munkacsoport MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete és MTM Növénytár, Vácrátót - Budapest, 252 pp. Király G. (ed.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. ANP Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp. Király G. Virók V. Molár V. A. (ed.) (2011): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Rajzok. ANP Igazgatóság, Jósvafő. Simon T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. p Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok-virágos növények Tankönyvkiadó, Budapest. 976 pp. Török K. (szerk. 1997): A Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer IV. Növényfajok. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 130 pp HIVATALOS ADATTÁRAK Letöltési dátum: LÉGIFELVÉTELEK, TÉRKÉPEK EOV 1: (MÉM OFTH felújítás: 1979, sokszorosítás: ) Gauss-Krüger ( katonai ) 1: (felújítás: 1987) CORINE LAND COVER térkép - Copyright FÖMI, Távérzékelési Központ, június 7. 13/152

14 Erdőgazdasági Üzemi Térképek 1: (Állami Erdészeti Szolgálatok) 1971, 1977 / 1997, 1998 ArcView program térképi adatbázisai Google Earth program műholdképei, légifelvételei, térinformatikai adatai SZOFTVEREK ArcView program Microsoft Office Google Earth program SZABÁLYZATOK, TERVEK Az adatok felvételezése és kiértékelése a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer (MBmR) protokolljainak felhasználásával történt ELŐÍRÁSOK, NORMÁK A NATURA 2000 területek kijelölésénél figyelembe vett, közösségi szempontból fontos fajok és élőhelyek részletes leírása. Az MME és a Magyar Állami Természetvédelem közösen működtetett NATURA 2000 információs portálja A különleges természetmegőrzési területekre vonatkozó prioritások és célkitűzések MINTAVÉTELI PROTOKOLLOK NBmR mintavételi módszerei (protokollok) a Magyar Állami Természetvédelem Hivatalos Honlapja szerint: az adott terület felméréséhez szükséges módosításokkal. Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer III. Növénytársulások, Társuláskomplexek és élőhelymozaikok IV.2.2. A vegetációtérképezés általános metodikája június 7. 14/152

15 14.6 TERVEZETT ÜTEMTERV Tavaszi aspektus, 2-4 alkalom: Terepmunka: Homokterületek, száraz gyepek, szántók, erdők Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Pulsatilla grandis, Iris humilis subsp. arenaria, Crambe tataria Crocus reticulatus, Ophrys sphegodes és kora tavaszi geophytonok, ill. therophytonok (Caryophyllaceae, Brassicaceae, Violaceae, Amarillidaceae stb.) Kora nyári aspektus: 4-6 alkalom Terepmunka: Minden élőhely, Crambe tataria, Apium repens, Cirsium brachycephalum, Lindernia procumbens Nyár végi aspektus: Minden élőhely, főként a vizesek. Gentiana pneumonanthe, Cirsium brachycephalum, Apium repens, (Asteraceae, Poaceae, Rosaceae, Solanaceae) 8 nap: március 5. május 11. között 18 nap május 28. július nap augusztus 20. október 5. A terepi szezon lezárása után, A növényvilág változásának dokumentálása a 2003-as állapothoz képest december március táblázat A botanikai vizsgálatok tervezett ütemterve 14.7 AZ ATOMERŐMŰ 3 KM-ES TÉRSÉGE A FELHASZNÁLT ALAPADATOK ÁTTEKINTÉSE A Paksi Atomerőmű Rt. szűkebb körzetének növényvilága (Részjelentés) (Farkas Sándor, Paks szeptemberoktóber) A Paksi Atomerőmű Rt. szűkebb körzetének növényvilága III. (Összesítő jelentés) (Farkas Sándor, Paks, december) A Paksi Atomerőmű Rt. szűkebb körzetének növényvilága IV. (Év végi összesítő jelentés) (Farkas Sándor, Paks, december) A fenti három forrás a flórára, vegetációra és élőhelyekre vonatkozó, metodikailag követendő alapadatokat tartalmaz. A Részjelentés bemutatja a vizsgálat helyszíneit, a flóra és vegetáció felmérés és értékelés módszereit, kezdeti eredményeit. Az élőhely-komplexumokról, mint Az áttekintő vegetáció térképezés elkülönített termőhely típusai -ról részletes leírást ad, megadja az adott 16 termőhelyen beazonosított élőhelyek akkori Á-NÉR kódjait és természetességi, természetvédelmi értékszámokat, melyeket a Németh-Seregélyes féle értékszámoknak feleltethetünk meg. Külön értéke ennek a résznek, hogy kielégítően tárgyalja a termőhelyek fajkészletét, kiemelve az inváziós és védett fajokat. Emellett részletes fajlistát, vegetációtérképet, 11 védett faj ponttérképét közli, mely utóbbiakon külön jelöli az új és a régi adatokat. Az Összesítő jelentésben tovább bővül a térképezett és felmért területek aránya, a védett és ritka fajok száma. Ezzel a munka kibővül 14 védett faj ponttérképével és egy új áttekintő vegetációtérképpel, melyen 10 vegetációtípust különít el. Az Év végi összesítő jelentés a megelőző anyagok összefoglalását adja, ami az előző részletes vizsgálatokat új florisztikai és cönológiai adatokkal is kiegészíti június 7. 15/152

16 MINTAVÉTELI TERÜLETEK A meglévő atomerőmű növényvilágát korábban Farkas Sándor vizsgálta. A hasonlóságok és esetleges eltérések, változások elemezhetősége érdekében törekedtünk az általa használt kategóriákat követni (bár ő maga nem a 3 km-es sugarú körben végezte vizsgálatait, hanem az általa térképen jelölt nagyjából É-D irányban húzódó poligonban). Az alább felsorolt kategóriáknak a 3 km-es sugarú körbe eső, vagy addig kiterjesztendő részeit vizsgáltuk meg, valamint azokat a területeket ( 13. Duna-parti erdők ) amelyek a körben találhatók, de előzőleg vizsgálatuk nem történt meg. Azokat a területeket ( 9. Város belterülete és 11. Duna keleti oldala (kompkikötő körül) ), amelyek nem esnek a 3-kmes körbe, nem vizsgáltuk. (alább áthúzással jelölve) 1. A Duna árterülete A Duna eredetileg vizsgált ( fkm) szakaszának árvízvédelmi gáton belül eső nyugati oldalából a 3 km-es körön belüli szakasz, amely kiegészül a keleti oldalon található gáton belüli területekkel. 2. Árvízvédelmi gát A Duna mindkét gátoldala. 3. Páskom Határvonalak: Ny-on a 6-os számú főút, D-en az erőmű és az északi bekötő-út, É-on a városhatár alatt a 3- km-es kör ívén belül eső részig. 4. Csámpai oldal A 6-os főúttól nyugat felé eső területek. 5. Az Erőmű környéki homokterületek Az erőmű melletti 1-2 km-es homokterület. Az É-i és D-i bekötő-út, valamint a 6-os számú főút által határolt, erőmű melletti terület, valamint az erőműtől D-re eső homokvidék K-re a horgásztavakig, nyugatra a 6-os sz. főútig 6. Paksi és dunaszentgyörgyi mocsárerdők, mocsarak, láprétek Jobbára mezőgazdasági területekkel határolt, mélyebben fekvő területek, melyeket a Ny-ról a Csámpai-patak, É-ról az új beton csatorna, délről és keletről pedig szántók határolják. 7. Horgásztavak környéke Az erőmű közvetlen közelében, attól K-re található tórendszer és a tavaktól északra elhelyezkedő, az erőművet hűtővízzel ellátó hidegvizes csatorna és az elvezető melegvizes csatorna, ill. a hozzájuk tartozó vízpartok és köztes nedves területek. 8. Mezőgazdasági területek, mezőgazdasági utak melléke A vizsgálat területén található mezőgazdasági művelés alatt álló területek (főként szántók) és a rajtuk vezető utak. 9. A város belterülete (lakótelep) 10. Az Erőmű belterülete és a csatlakozó részek (parkolók) Az erőmű kerítéssel körülvett belső területe, valamint a déli bejárónál található buszmegálló és parkoló mezsgyéi. 11. A Duna keleti oldala (kompkikötő körül) 12. Csatornák és partjaik A legalább időszakosan folyóvízzel telített csatornák, különös tekintettel az Öv-csatorna kerítésen kívüli szakaszára és a Csámpai-patakra, valamint a kettőt összekötő betonos csatornára. 13. Duna-parti erdők (új) A folyó jobb és bal partján található galériaerdők és faültetvények június 7. 16/152

17 (forrás: Google Earth) A Mezőgazdasági területek, mezőgazdasági utak melléke kategória külön nincs jelölve a térképen, mert az hálószereűen szinte mindenütt jelen van ábra A 3 km-es sugarú kör élőhelyi kategóriáinak elhelyezkedése A mintavételek a következőkre irányultak: Az erőmű nem nagyobb, mint 3 km-es körzetében az összes edényes növényfaj és minden élőhely dokumentálása a tavaszi, nyári és kora őszi aszpektusban. A teljes flóra és élőhelyek felvételezése azok jelenlétének, hiányának, minőségi és mennyiségi jellemzőinek megadása. Három faj, a Cirsium brachycephalum (A), Gentiana pneumonanthe (B) és a Lindernia procumbens (C 2db) mennyiségi és minőségi adatainak mérése az NBmR protokoll szerint. A területen dokumentálni a növényvilág változását a 2003-as állapothoz képest június 7. 17/152

18 A MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK A vizsgálati területeken a flóra felvételezése terepbejárással történik a tavaszi (március eleje - május eleje), kora nyári (június közepe - július eleje) és nyár végi (augusztus vége - szeptember eleje) aszpektusban, hogy lehetőség szerint minden, a föld feletti hajtást hozó növényfaj dokumentálásra kerülhessen. VÉDETT FAJOK A mintavételi típus (elsősorban a ritka fajokra alkalmazandó) A feladat minden ismert lokalitás részletes vizsgálata, a populációméret (tőszám) meghatározásával és részletes térképezéssel háromévente. A populáció előfordulási helyét 1: térképen kell megadni. Populációméret meghatározása: - számlálással (elkülöníthető, leszámolható tövek esetén): egyedek, tövek leszámolása (5%- os hibahatáron belül), az állomány kiterjedése (m 2 ), térképvázlat készítése a területről. - becsléssel mintavétel alapján (elkülöníthető, de nem számolható tövek): Az állomány teljes kiterjedésének megismerését követően mintavétel, azaz ismert területű négyzetekben tőszámolás, a homogénnek tekintett alegységek adataiból kiszámítandó a teljes tőszám (a mintavételi egységek területével, ha lehetséges, kerüljön lefedésre a teljes állomány legalább 1%-ának területe, a mintavételi egységeket különböző sűrűségű állományrészletekben szükséges elhelyezni. B mintavételi típus (elkülöníthető populációjú, de nem ritka fajokra) Nemzeti park igazgatóságonként minimum 5 veszélyeztetett lelőhely felmérése szükséges a fent megadott A módszer szerint, tehát a kiválasztott (és protokollban rögzített) 5 állomány esetében az állomány méretének meghatározása és mikro-area térkép készítése szükséges. A legtöbb faj esetében ehhez kapcsolódik az E mintavétel, azaz a faj többi populációjáról areatérkép készítése (jelenlét/hiány) az állományméret nagyságrendi becslésével az adott NPI terültetén. C mintavételi típus (nagy területen, diffúz elterjedésű, nem ritka, de veszélyeztetett fajokra) Térképezés 1x1 km-es négyzetben, kiválasztott területeken. A mintaterület lehetőleg 5x5 km-es négyzetben, vagy más vizsgálatok helyszínén legyen. A módszer betűjele mellett található indexszám a négyzetek darabszámát jelenti. Az élőhelyvédelmi irányelv mellékletein szereplő fajok esetében több mintavételi négyzet vizsgálata is szükséges lehet, az állományméretek szerint súlyozottan elosztva. - Populációfoltok térképezése 1x1 km-es mintavételi területen: a populációfoltokat 1: méretarányban kell térképezni. Az egyes foltokban a populációméretet (tőszám vagy borítás) meg kell adni (módszereket lásd A típusú mintavétel). - Raszteres térképezés 1x1 km-es mintavételi területen: amennyiben nincsenek elkülöníthető foltok, az 1x1 kmes mintavételi területen raszteres felmérést is lehet végezni 50x50 m-es hálóban, az egyes cellákban a vizsgált faj borításbecslésével. Vizsgált változók A mintavételi típus, valamint a B módszerben kiválasztott 5 populáció esetében: - tőszám/egyedszám (db számolt, db becsült) - állomány kiterjedése (m2) - térképi foltok különböző léptékben - veszélyeztető tényezők - areatérkép M=1:25000 (mivel az A módszer esetében minden állomány felmérésre kerül, ezért itt csak az állományok egy térképen való megjelenítése a feladat) június 7. 18/152

19 C módszer: - 1x1 km-es négyzetben a populáció térképe - A megadott térképi foltokról részletes információk, lásd A módszer szerint - veszélyeztető tényezők VEGETÁCIÓ ÉLŐHELYEK A területen előforduló vegetációs egységek vizsgálata és szöveges jellemzése az Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer Á-NÉR 2011 osztályozásának figyelembe vételével, az alábbi kategóriáknak megfelelő bontásban: Termőhely Állománykép Jellemző fajok Vegetációs és táji környezet Alegységek, ide tartozó típusok (cönotaxonok felsorolásával) Módosított Németh-Seregélyes-féle természetesség Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) helyben Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) szomszédos vegetációs foltban Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) szomszédos élőhelyen Minden egyes élőhely típus bemutatása során a 2012-es állapot összehasonlítása a 2003-as állapottal minimálisan természetesség és fajösszetétel szerint. Az élőhelyet esetleg veszélyeztető környezeti tényezők hatásainak ismertetése az Á-NÉR útmutatásai szerint. A terület vegetációtérképének elkészítése a főbb élőhely típusok ill. vegetációs egységek feltüntetésével, figyelembe véve a Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer III. Növénytársulások, Társuláskomplexek és élőhelymozaikok IV.2.2. A vegetációtérképezés általános metodikája c. rész iránymutatásait ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER A növényfajok táblázatba rendezése úgy történik, hogy lehetőség nyíljon a 2003-as és a 2012-es florisztikai adatok összehasonlítására. A táblázat felépítése: Első oszlop: Fajok családok szerinti bontásban, ezen belül Vastagon szedve a védett fajok, Zárójelbe téve a kultúr-, illetve kerti növények kivadulásai vagy tájidegen fajok spontán előforduló egyedei. Zölddel szedve a 2012-ben megkerült fajok. Második-, harmadik-.tizenkettedik oszlop: vizsgálati területek név szerint (1. Duna árterülete, 2. árvízvédelmi gát. 13. Duna-parti erdők) Cellakitöltés: 2012 előtt és 2012-ben is megtalált faj: fekete 2012 előtt jelzett, de 2012-ben nem talált faj: kék 2012 előtt nem jelzett, de 2012-ben megtalált faj: zöld A védett fajok külön táblázatban lesznek feltüntetve, megadva azok tőszámait ill. ahol ez nehézségbe ütközik, ott a polikormonjaik számát június 7. 19/152

20 VÉDETT FAJOK A védett fajok térképen való megjelenítéséhez GPS-t használva pontos térképhez jutunk. A térképi jelölés kevés egyed esetén egyedenként, ahol ez nem lehetséges ott foltokkal történik Ez utóbbi esetben a foltok nagysága az egy helyen található egyedek számával arányos. A térképeken az archív (Farkas 2003) és a 2012-es eredményeket is megjelöljük. A 2003-as (Farkas 2003) és a 2012-es flóralistákból elkészítjük a Természetvédelmi Érték Kategóriák (TVK), Szociális Magatartási Típusok (SBT) és Természetességi Értékszámok (Val) szerint készített csoportrészesedési diagrammokat és összehasonlítjuk azokat. A szöveges értékelés bemutatja a terület flóráját különös tekintettel a védett és inváziós fajokra, és a diagramok alapján összehasonlítja a 2003-as és 2012-es felméréseket. Tárgyalja a területet esetleg veszélyeztető környezeti tényezők (pl. szárazodás, tűz, elöntés, taposás, helytelen legeltetés, kaszálás, bányászat, beszántás, invázió) hatásait. Három faj, a Cirsium brachycephalum (A), Gentiana pneumonanthe (B) és a Lindernia procumbens (C 2db) monitorozását az NBmR előírja. A fajnevek mögötti zárójelben a mintavételi típus betűjele megadja a felvételezés módját és - a Lindernia procumbens esetében még egy index szám is található itt, ami a felvételezési négyzetek darabszámát jelzi. A mintavételi gyakoriság e három fajnál 3 év. VEGETÁCIÓ - ÉLŐHELYEK A területen előforduló vegetációs egységek szöveges jellemzése az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer Á-NÉR 2011 kategóriáinak megfelelő bontásban történt következők szerint: Termőhely Állománykép Jellemző fajok Vegetációs és táji környezet Alegységek, ide tartozó típusok (cönotaxonok felsorolásával) Módosított Németh-Seregélyes-féle természetesség Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) helyben* Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) szomszédos vegetációs foltban* Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) szomszédos élőhelyen* *Az NBdMR nem írja elő Minden egyes élőhelytípus bemutatása során összehasonlítottuk a 2012-es állapotot a 2003-as állapottal, minimálisan természetesség és fajösszetétel szerint. A fajok gyakoriságának a megadásánál a következőket vettük figyelembe: 5: tömeges faj (15%-nál nagyobb területet borít) 4: gyakori faj (a foltban rendszeresen előforduló, egyes részeken domináns faj) 3: szórványos faj (a foltban rendszeresen előforduló, de nem domináns faj) 2: ritka faj (a foltban csak egy helyen van kisebb állománya vagy több helyen kevés egyede) 1: nagyon ritka faj (az egész foltban csak néhány egyede él) Tárgyaltuk továbbá az élőhelyet esetleg veszélyeztető környezeti tényezők hatásait is az ÁNÉR-2011 útmutatásai szerint. A terület vegetációtérképét elkészítettük a főbb élőhelytípusok, ill. vegetációs egységek feltüntetésével. A Térkép elkészítésénél figyelembe vettük a Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer III. Növénytársulások, Társuláskomplexek és élőhelymozaikok IV.2.2. A vegetációtérképezés általános metodikája c. rész. iránymutatásait. Az atomerőmű 10 km-es körzetében megtalálható NATURA 2000-es területek esetében a jelölő élőhelytípusok és jelölő növényfajok tömegességének és minőségi jellemzőinek dokumentálása a 10 km-es sugarú körbe eső részeken történt június 7. 20/152

21 ELFOGADHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK A felmérések és értékelések meg kell feleljenek az NBmR protokollok előírásainak. A területen előforduló vegetációs egységek szöveges jellemzését az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer ÁNÉR-2011 kategóriák szerinti bontásban, a jellemző fajok és a módosított Németh-Seregélyes-féle természetesség feltüntetésével kell elkészíteni MEGVALÓSÍTÁS- TEREPI KISZÁLLÁSOK A terepi kiszállások április 10-én kezdődtek, és március 6-án fejeződtek be. A terepi jegyzőkönyveket az elektronikus mellékletben lévő Terepi fajlistak es szamolasok/ terepi_listak, a terepen készült felvételeket a Kepek mappa tartalmazza. Április 10. A 3 km-es körön belül a csámpai telepített erdők közé ékelődött homoki gyepek vizsgálata A 3 km-es körön belül a Dunaszentgyörgyi-láperdő vizsgálata Az erőmű déli bejárójához közelebb eső homoki gyepek és az övcsatorna florisztikai vizsgálata Április A 3 km-es körön belül a csámpai telepített erdők közé ékelődött homoki gyepek vizsgálata A 3 km-es körön belül a Dunaszentgyörgyi-láperdő vizsgálata Az erőmű déli bejárójához közelebb eső homoki gyepek és az övcsatorna florisztikai vizsgálata Április 17, 18, 19. A halastavak és a környező szántók felmérése Az erőmű déli és nyugati részén található homoki gyepek vizsgálata Az új beton csatorna vizsgálata A Duna keleti oldalán az ártér (erdők, gyepek, szántók, ruderáliák) vizsgálata A Duna nyugati oldalán az ártér (erdők, gyepek, szántók, ruderáliák) vizsgálata A Duna nyugati oldalán a gátoldal vizsgálata Május 3. A 3 km-es körön belüli homokterületek vizsgálata a o o o Csámpai oldalon Páskomon Erőmű körüli homokgyepeken Május Az erőmű kerítésen belüli területeinek felmérése Az Erőmű körüli homoki területek közül az orchideás rész felvételezése a 6. út és az északi bekötőút között Május Az erőmű északi bejárójához közelebb eső erdők és a Páskomi rész florisztikai vizsgálata Az erőmű déli bejárójához közelebb eső homoki gyepek és az övcsatorna florisztikai vizsgálata A Csámpai oldal florisztikai vizsgálata Június 6-8. Az erőmű déli bejárójához közelebb eső homoki gyepek és az övcsatorna florisztikai vizsgálata A páskomi rész florisztikai vizsgálata Augusztus Horgásztavak környékének vizsgálata Árvízvédelmi gát vizsgálata Erőmű környéki homokterületek vizsgálata június 7. 21/152

22 Szeptember A Csámpai oldal vizsgálata A Duna árterülete vizsgálata Erőmű környéki homokterületek vizsgálata Az Erőmű belterülete és a csatlakozó részek (parkolók) vizsgálata Szeptember Csatornák és partjaik vizsgálata Árvízvédelmi gát vizsgálata A Páskomi rész vizsgálata Erőmű környéki homokterületek vizsgálata Október 8-9. Az Erőmű belterülete és a csatlakozó részek (parkolók) vizsgálata A nyár végi és őszi aspektusban minden területet újra felvételeztünk, legalább egy alkalommal. November A 3-km-es körön belül felvett térképfoltok pontosítása a Duna mindkét oldalán március 5-6. Az elkészült vegetációtérkép végső terepi ellenőrzése ÉLŐHELYEK JELLEMZÉSE A területen előforduló vegetációs egységek szöveges jellemzése az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer Á-NÉR 2011 kategóriáinak megfelelő bontásban történt következők szerint: Termőhely Állománykép Jellemző fajok Vegetációs és táji környezet Alegységek, ide tartozó típusok (cönotaxonok felsorolásával) Módosított Németh-Seregélyes-féle természetesség Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) helyben* Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) szomszédos vegetációs foltban* Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) szomszédos élőhelyen* *Az NBdMR nem írja elő, így ezt csak néhány élőhely esetében tettük meg. A szöveges értékelés bemutatja a terület flóráját, különös tekintettel a védett és inváziós fajokra. Tárgyalja a területet esetleg veszélyeztető környezeti tényezők (pl. szárazodás, tűz, elöntés, taposás, helytelen legeltetés, kaszálás, bányászat, beszántás, invázió) hatásait. A fajnevek mögötti zárójelben a mintavételi típus betűjele megadja a felvételezés módját és - a Lindernia procumbens esetében még egy index szám is található itt, ami a felvételezési négyzetek darabszámát jelzi június 7. 22/152