NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 15 ÉVES A

Átírás

1 NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT BUDAPEST 2011

2

3 Tartalomjegyzék Ajánlás oldal Palatin János: A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat változásai a rendszerváltozástól napjainkig oldal Dinya Lajos Raáb Mihály: A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat technikai fejlôdése a rendszerváltástól napjainkig oldal Az NBSZ korábbi fôigazgatói Életrajzok oldal Az NBSZ alapításának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség elôadója, a kiadványban szereplô tanulmányok szerzôi Életrajzok oldal

4

5 AJÁNLÁS Tisztelt Olvasó! Tizenöt év nem nagy idô egy nemzetbiztonsági szervezet életében. Megteremteni a szervezeti önállóságot, megszerezni a politikai pártok érdeklôdését és támogatását, létrehozni az önálló mûködés anyagi-technikai feltételeit korunk pénzszûke világában azonban igen embert próbáló feladatnak bizonyult. A rendszerváltással együtt létrejöttek a nemzetbiztonsági szolgálatok demokratikus mûködésének garanciái, amelyek azután a nyilvánosság által is megismerhetô törvényekben és rendeletekben öltöttek testet. Kialakult a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti és országgyûlési biztosi ellenôrzése. Nagy kihívás elé állította a Szakszolgálatot az információs technológia robbanásszerû fejlôdése, ebbôl adódóan a szolgáltatások színvonalának megtartása. A jól felkészült, képzett hivatásos és közalkalmazotti állomány azonban az elkötelezett, hivatástudattal rendelkezô és motivált vezetôk irányításával, a politikai vezetôk erkölcsi és anyagi támogatásával képes volt a sorozatos megújulásra, a technikai változások arányos követésére. Átalakult a Szakszolgálat képességeit használó szervezetek feladatrendszere, ezáltal a számukra szükséges szolgáltatások minôsége és mennyisége is. Új megrendelôk Terrorelhárítási Központ, Nemzeti Védelmi Szolgálat, Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelentek meg. Napjainkban ismét a Belügyminiszter (BM) felügyeli a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat mûködését. Ez a változtatás jelzi azt is, hogy a Szakszolgálat megrendelôinek zömét a BM állományába tartozó szervezetek alkotják. Ez a kiadvány a teljesség igénye nélkül szeretné Önöknek bemutatni a Szakszolgálat történetét, tevékenységét a rendszerváltástól napjainkig. Kérem, a könyvet úgy forgassák, hogy azt nem tudósok, hanem a Szakszolgálat munkatársai írták. Lehet tehát a szerzôk gondolataival egyet nem érteni, a teljességet hiányolni. El kell azonban ismerni a tenni akarást, és azt, hogy mindezt egy nemes cél a történelmi hûség bemutatása érdekében tették. Az elkészült kiadványt ajánlom munkatársaim, a nemzetbiztonság története iránt érdeklôdôk és a bûnüldözéssel foglalkozó szervezetek vezetôinek figyelmébe. Dr. Boda József dandártábornok, fôigazgató

6

7 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 7 Palatin János: A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT VÁLTOZÁSAI a rendszerváltozástól napjainkig BEVEZETÉS A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat létrejöttéhez, jelenéhez kapcsolódó elsô lépések közvetlenül a rendszerváltás után történtek meg. A nem nyílt jogforrások minisztertanácsi határozatok, BM utasítások, parancsok helyett megszületett és rövid idôn belül elfogadásra került az évi X. törvény, kiegészülve a kormányrendeletekkel a polgári és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok létrehozásáról. Így tehát törvényi szintû szabályozásra csak a demokratikus és jogállami feltételek megteremtôdésével, a rendszerváltás folyamatában kerülhetett sor. I. AZ ÁTMENET SZÜKSÉGSZERÛSÉGÉNEK ELSÔDLEGES LÉPÉSEI 1. Jogszabályi változások, jogi háttér A Magyar Köztársaság Országgyûlése 1990 januárjában megalkotta a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek átmeneti alkalmazásáról szóló évi X. törvényt, amely az újonnan felállítandó nemzetbiztonsági szolgálatokat és az 5 évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bûncselekmények alapos gyanúja esetén a rendôrséget is felhatalmazta ezen eszközök és módszerek alkalmazására. A kormány elfogadta a 26/1990. (II. 14.) MT rendeletet a nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról. Ennek alapján két polgári és két katonai nemzetbiztonsági szolgálat a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és az Információs Hivatal (IH), illetve a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) és Katonai Felderítô Hivatal (KFH) kezdte meg mûködését március 1-jével. Az NBSZ tekintetében kiemelendô, hogy sem a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról szóló évi X. törvény, sem a nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról kiadott 26/1990. (II. 14.) MT rendelet nem említette az ezen szolgáltatásokat végrehajtó szakszolgálatot. Az évi ún. ideiglenes törvény már nyílt jogszabály volt, amelyben megjelentek a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának, illetve az állampolgári jogok védelmének fontosabb garanciális elemei, feltételei többek között a

8 8 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT nemzetbiztonsági tevékenység célirányosságának és arányosságának alapelvei is, a szolgálatok tevékenységének részletes szabályait azonban nem állapította meg. A szolgálatok mûködésének teljes európai színvonalú törvényi szabályozására az Országgyûlés 1995 decemberében alkotta meg kétharmados többséggel a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvényt (Nbtv.). Az 1996 márciusától hatályos Nbtv. a nemzetközi tapasztalatok alapján a magyar viszonyokat is figyelembe véve készült. Átfogóan szabályozza a szolgálatok mûködését, felsorolja az egyes nemzetbiztonsági szolgálatokat és feladataikat, meghatározza irányítási rendszerüket, parlamenti kontrolljukat, rendelkezik az adatkezelési és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggô gazdálkodási szabályokról, továbbá rögzíti a titkos információgyûjtés eszközeit és módszereit. Az Nbtv. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (NBSZ) mint ötödik nemzetbiztonsági szolgálatot a törvényesség egyik garanciájaként az elôzô szabályozástól eltérôen önálló, országos hatáskörrel mûködô szervezetként határozza meg. 2. Szakmai igények és a feltételrendszer 1989-ben az állambiztonsági, illetve a rendôri szervek megrendeléseinek aránya a következôképp oszlott meg: ÁB szervek 95%, rendôri szervek 5%. Rövidesen felmerültek a szervezeti változások iránti igények az egyes szolgálatok részérôl. Ezek között szerepeltek: Maradjanak-e egyben a III/V. Csoportfônökség (pontosabban: BM III/V. (Technikai) Csoportfônökség, valamint a BM III. Fôcsoportfônökség egyes ún. önálló osztályai) utódszervei, vagy a személyi állományt és a technikai eszközparkot osszák szét (erôsorrendben) a megrendelô szervezetek között? Felmerült, hogy valamely szolgálat jelesül az NBH alárendeltségében mûködjön-e vagy önállóan tevékenykedjen? Kapjanak-e azonos feltételeket a bûnügyi szolgálatok is a megrendelések során? Az önállóság melletti állásfoglalás azóta sokoldalúan bebizonyította, hogy helyes kormányzati döntés született. Az NBSZ helyét, szerepét és feladatait tekintve a többi szolgálathoz viszonyítva speciális helyzetben volt/van: tevékenysége egyszerre mutat titkosszolgálati és bûnüldözési jelleget. Nem végezhet önállóan titkosszolgálati vagy bûnüldözési feladatokat, kizárólag a jogosult szervezetek megrendelése alapján nyújt szolgáltatásokat. A titkos információgyûjtés során keletkezett valamennyi adatot a jogosult szervezet számára továbbítja.

9 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 9 Megrendelôink nem csak nemzetbiztonsági szolgálatok, tehát tevékenységünk túlmutat a nemzetbiztonsági feladatok körén. Több éve tendencia, hogy feladataink túlnyomó részét elsôsorban nem a nemzetbiztonsági szolgálatoktól kapjuk, a megrendelések súlypontja erôteljesen áthelyezôdött a bûnüldözô szervezetek, elsôsorban a rendôrség, illetve a korábbi vám- és pénzügyôrség felé. 3. Szervezeti, logisztikai változások, a magyar modell alapjainak letétele A szervezeti mûködés beindításának elsô lépcsôje az egységes irányítás kialakítása volt. Ezt követte a SZOTI Szakszolgálati és Operatív Technikai Igazgatóság kvázi önállóságának kialakítása, az ehhez kapcsolódó elsôdleges szervezeti korrekciók végrehajtása, a szakszolgálati ágak létrehozása. Közülük is kiemelkedô volt a konspirált figyelés személyi állományának, objektumainak, technikai eszközeinek, gépjármûveinek átvétele a Rendôrségtôl Megkezdôdött a belsô szabályozók elkészítése, a titkos információgyûjtés mûveleti és technikai feladatainak végrehajtását bemutató utasítások, szabályzatok kodifikálása. Megtörténtek az elsô lépések a korábbi rendszerbôl származó, visszamaradt (elhasználódott, alkatrészhiányos, ráadásul a másik oldal által ismert) technikai eszközök kiváltására, a szétszórt objektumokban levô személyi állomány és a technikai eszközpark lehetôségek szerinti koncentrálására, a vidéki szervezeti egységek megerôsítésére, illetve újak létrehozására. Az NBSZ mûködését, költségvetését, személyi állományát, technikai eszközparkját tekintve a legnagyobb, legdinamikusabban fejlôdô nemzetbiztonsági szolgálat, amely a világon egyedülállóként nemzetbiztonsági és bûnüldözô tevékenységet is ellát. II. SZERVEZETI SZOLGÁLTATÁSI ADATKEZELÉSI STABILIZÁLÓDÁS 1. Az NBSZ önállóvá válása 1994 végére, de különösen 1995-ben a szervezetileg, szakmailag megerôsödött SZOTI tevékenysége éretté vált arra, hogy az évi CXXV. törvény már önálló szolgálatként, saját költségvetéssel jelenítse meg, mindazon lehetôségekkel, amelyeket az NBSZ betöltött (és jelenleg is betölt) a nemzetbiztonság, a közbiztonság védelme, a bûnözés elleni fellépés keretében. Törvény határozta meg az alaptevékenységet: az NBSZ speciálisan képzett személyi állományával szolgáltatást biztosít a jogosult szervezetek részére.

10 10 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 2. Szolgáltató szervezeti egységek profiltisztítása, egycsatornás rend bevezetése, központi nyilvántartások kialakítása A szervezeti egységek elkülönülten (gyakran egymástól távoli objektumokban) voltak elhelyezve, különállóságuk nagyon szoros együttmûködést követelt meg. A szétszórt szervezeti egységekhez érkezô megrendelések miatt az NBSZ-nek induláskor nem volt központi nyilvántartása, történetünkben az egyik legfontosabb vezetôi döntés volt 1995 ben az ún. egycsatornás rendszer és a központi koordináció bevezetése. Azaz: egy szervezeti egység fogadta az összes jogosult szervezet megrendeléseit és továbbította az NBSZ végrehajtó szervéhez, amelyekrôl központi törvény által meghatározott adattartalmú nyilvántartást vezetett (és vezet jelenleg is). Létrehozásra került az NBSZ központi mûveleti nyilvántartása (szintén a magyar modell részeként jellemezhetô), emellett elkészültek más tárgykörû, a mûködésünket segítô központi nyilvántartások is. Szabványosítottuk és szolgáltatásainkhoz igazítottuk a titkos információgyûjtés megrendelésére használatos köziratokat ban teljesen megújult szolgálati jegyeket rendszeresítettünk. (Elôfordult, hogy egyes megrendelôk még a 60-as évekbôl visszamaradt iratmintákat használtak.) Napjainkban egy szintén megújult szolgálati jegy csomagot használunk, amely alkalmas az elektronikus úton történô megrendelés és adattovábbítás kezdeményezésére is. 3. Jogszabályi háttér és a belsô szabályozók összhangba hozatala A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénynek megfelelôen elkészültek a titkos információgyûjtés megrendelésének, teljesítésének belsô szabályozói, a mûveleti munka szabályzata, a mûveleti munka nyilvántartási szabályzata, kapcsolati rendszer mûködtetése, konspirált objektumok létrehozásának, mûködtetésének szabályzata. Kezdeményezésünkre elkészült egy (pontosabban már kettô) együttes utasítás is, amely valamennyi jogosult szervezetre vonatkozó, titkos információgyûjtéssel kapcsolatos feladatot, kötelezettséget szabályoz. Tevékenységünk a jogállamiság alapvetô követelményeinek megfelelô garanciális elemekre épül: törvény által szabályozott mûködés (az eszközök, módszerek alkalmazására csak független, külsô bírói, igazságügy-miniszteri engedély alapján kerülhet sor); parlamenti felügyelet; évente beszámoló az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának.

11 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT Szolgáltatási igények teljesítésének helyzete (anyagi, technikai, humán és pénzügyi lehetôségek stabilizálása) Az átmenettôl kezdôdôen közel tíz évig az NBSZ változó anyagi-technikai feltételek közepette tevékenykedett. Általában jellemzô volt ugyan, hogy mûszakitechnikai lehetôségeink bôvültek, alapvetô technikai fejlesztéseket készítettünk elô, de elôfordult, hogy az anyagi források szûkössége miatt mûveleti és technikai szolgáltatások korlátozására kényszerültünk tôl kezdôdôen lehet stabil, azonban gyakran még mindig nem elégséges támogatási háttérrôl beszélni, amely végül több, nagy volumenû, az elektronikus hírközlést érintô projekt megvalósulását eredményezte. Humán erôforrásainkat jellemezve megállapítható, hogy a rendszerváltástól több évig ugyanazzal a létszámmal teljesítettük a növekvô mennyiségû feladatokat. Az NBSZ vezetésének egyik fontos feladata, folyamatos harca" az állomány megtartása, új állománytáblák készítése, azok lehetséges keretek közötti bôvítése. Fejlôdésünk eredményeképpen nôtt a megrendelô szervezetek étvágya is. A klasszikus szolgáltatások mellett, azzal párhuzamosan megjelent a sürgôs, azonnali információátadás iránti igény is. Gyorsreagálásokat kértek, bevezettük az ügyeleti, készenléti rendszereket, a nap bármelyik idôszakában a szükséges elôkészületek után képesek vagyunk a szolgáltatások megkezdésére. A 2000-es évek elején a jelentôs növekedés mellett a rendszerváltozáskor tapasztalt megrendelési arányok jelentôsen átalakultak. Ugyan tól érzékelhetô volt a bûnügyi szervek igénynövekedése, markánsabb változások csak késôbb jelentkeztek. Napjainkban az arány: 16% nemzetbiztonsági szolgálatok, 84% bûnügyi szervek. (A megrendelések számának alakulása: 1995: 5557, 2000: 14636, 2005: 57352, 2010: 62231) 5. Adatkezelési, nyilvántartási rend kialakítása Az NBSZ központi nyilvántartást vezet a megrendelô szervezetek írásbeli megkereséseirôl a szükséges engedéllyel, a megkeresésében megjelölt személyek azonosításához szükséges személyes alapadatokról, az adott ügyben felhasznált titkos információgyûjtés eszközeinek és módszereinek leírásáról, a megrendelô szervezet részére továbbított adathordozók jegyzékérôl. Az NBSZ ezen szakterületét is a rend és a fegyelem jellemzi öt megelôzôen, de még 1995-ben is, hosszabb idôt (esetenként több órát, szélsôségként 1-2 napot) vett igénybe egy-egy adat visszakeresése. Központi nyilvántartásunk adatbázisa (lásd a korábbi egycsatornás információáramlás eredményét), adatkezelési rendje alapján az adatszolgáltatás gyorsasága folyamatosan javult, elérte a néhány másodperces idôt.

12 12 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT Ez az adatbázis alkalmas többek között arra, hogy a beérkezô megrendelések adatait összevessük a már meglévô nyilvántartásainkkal, az egybeeséseket, párhuzamos adatgyûjtéseket jelezzük a megrendelôknek. Ugyancsak fontos változás volt, hogy elôrelépés történt az iratok útjának ellenôrizhetôségében is. Nem szükséges indokolni, hogy a minôsített adatokat tartalmazó iratok mozgása, a betekintôk kiléte, az adatokkal történô feladat-végrehajtás, a felelôsi utasítások nyomon követése milyen fontossággal bír. Az ún. elôadói ívek rendszeresítése amelyre az NBSZ-en belüli vezetôi utasításokat, tájékoztatásokat lehet rávezetni szintén jelentôs változás volt az NBSZ történetében. Az informatikai rendszer korszerûsítése magasabb fokú adatvédelmet igényel, amelynek biztosítására az NBSZ megfelelô szakembergárdával és az 1999-es alapfejlesztéseket követôen egységes technikai eszközparkkal rendelkezik. Adatkezelési, nyilvántartási rendszerünk minôsítésére álljon itt az adatvédelmi biztos 2003-ban végrehajtott ellenôrzésének végkövetkeztetése: az NBSZ szolgáltató tevékenységét adatkezelési szempontból nyomon követhetô rendben, az igények jogszerûségét jól ellenôrizhetô módon, a végrehajtást pontosan dokumentálva végzi a jogosult szervezetek számára, az adatbiztonsági követelményeknek az NBSZ messzemenôen eleget tesz, tevékenységüket részletes szabályzatok, utasítások határozzák meg, amelyek egyértelmûen rendezik az adatok kezelésével kapcsolatos kötelezettségeket és ez jelenleg is így mûködik az NBSZ-nél. 6. A kapcsolati rendszer átalakítása Az NBSZ tevékenysége során folyamatosan igyekszik nyitni a nemzetközi és hazai szervezetek felé (megrendelô szolgálatok, szolgáltatók, ügyészek, bírák, rendvédelmi oktatási intézetek NOK, RTF, ZMNE). Az NBSZ többirányú Európai Uniós együttmûködést folytat, többek között közremûködik EU-s munkacsoportokban, ezen keresztül az EU-s jogalkotásban. Részt vesz a nemzetközi Európai Uniós bûnüldözôi együttmûködésben, továbbá az EU által kiírt pályázatokon. Szakértôként már az EU-csatlakozást megelôzôen, 2002-ben bekapcsolódtunk több munkacsoport tevékenységébe is, kiemelhetô pl. a Vízum Munkacsoport, a Terrorizmus Elleni Küzdelemmel Foglalkozó Munkacsoport, a Rendôri Együttmûködési Munkacsoport. Napjainkban nyolc munkacsoportban veszünk részt, ebbôl kiemelendô a Határok/Hamis Okmányok Munkacsoport, és a Bûnüldözési Munkacsoport. Az EU Bizottsága mellett mûködô 6. cikk Bizottságban a Szakértôi Intézet munkatársai közvetlenül képviselik Magyarországot, amely aktív szakértôi részvételt jelent egyes biztonsági okmányok pl. útlevél, vízum, tartózkodási engedély specifikációjának EU-s szintû egységesítésében.

13 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 13 Az NBSZ által elnyert uniós támogatások eredményeként fejlesztésre kerülhetett pl. az okmány és robbanóanyag laboratórium, felkészítettük nemzeti akkreditációra az okmány laboratóriumot, valamint a titkos információgyûjtésre/adatszerzésre irányuló megrendelések és visszacsatolások a jelenlegi papíralap helyett a jövôben elektronikus úton kerülnek majd továbbításra. Az Európai Csalásellenes Hivatal OLAF által támogatott pályázataink tekintetében már számos szerzôdés került aláírásra, amelyek keretében több szervezeti egységünket érintô fejlesztésre kerülhetett sor OLAF általi társfinanszírozás útján. Az NBSZ a titkos információgyûjtés magyarországi végrehajtásával a külföldi nemzetbiztonsági szolgálatok és bûnüldözô szervezetek stabil partnerévé vált. Az NBSZ által megszerzett információkat külföldi bíróságok jogi problémák nélkül használták fel. Bátran kijelenthetô, hogy szakmai és szakértôi kapcsolataink alapján az NBSZ elfogadott partner az EU-ban. Hazai kapcsolatrendszerünk természetesen a megrendelô szervezetekkel folytatott együttmûködésre épül. A megrendelôkkel a törvények által meghatározott feladataink mellett külön megállapodásokat is kötöttünk, többek között a mûveleti és technikai szakterületeken folytatandó együttmûködésrôl. Kialakítottuk a titkos információgyûjtés megrendelésének, teljesítésének egységes eljárási rendjét, a köziratok (külsô engedélyek, megkeresések) fogadásának, továbbításának, a keletkezett adatok, adathordozók visszacsatolásának mechanizmusát. Rendszeresen tájékoztatjuk a megrendelô szervezetek vezetôit, a titkos információgyûjtést, titkos adatszerzést végzô személyi állományt az NBSZ által nyújtott szolgáltatásokról, a megrendelések eljárási rendjérôl. Ezek az ún. road show -k nagyon hasznos rendezvények. Az NBSZ tevékenységét segítô, közremûködô szervezetekkel a kapcsolattarás rendje szintén szabályozott. Ezen körbôl is kiemelendôk a hírközlési szolgáltatók. III. TECHNIKAI FELTÉTELEK, HUMÁN HÁTTÉR 1. Folyamatos fejlesztések szerepe a titkos információgyûjtésben A párhuzamos fejlesztések, beruházások kiküszöbölése nemzetgazdasági érdekbôl is fontos követelmény, illetve a technikai eszközök, szolgáltatások és a résztvevô személyi állomány egy helyen történô koncentrálása megtérül a jogosult szervezeteknek nyújtott szolgáltatásaink hatékonyságában. Az NBSZ a magyar bûnüldözési (nemzetbiztonsági) rendszer tekintetében speciális szerepet tölt be, amelynek változásai a teljes megrendelôi szervezet körében éreztetik hatá-

14 14 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT sukat. Legyen ez fejlesztés-elmaradás, csúszás vagy pozitív hatásként szolgáltatási lehetôségeink bôvítése. Ha a teljes megrendelôi/szolgáltatói szférát érintô fejlesztést, kapacitásbôvítést kell megvalósítani, kézenfekvô, hogy a megoldás kulcsa az NBSZ-hez történô telepítés. Néhány éve megvalósítottuk az országos lefedettséget is, az NBSZ fô csapásmérô erôi vidéki városokban is elhelyezést nyertek, a budapesti egységekkel együttmûködve vagy külön-külön is képesek hatékony munkavégzésre. Úgy véljük, az NBSZ összességében hatékony és idôtálló konstrukció. Egy irányt kiemelve: az egyik legfontosabb cél lenne a titkos információgyûjtést, titkos adatszerzést megrendelô papíralapú adathordozók kiváltása, azaz az elektronikus úton történô adattovábbítás (az NBSZ felé a megrendeléseket, visszafelé pedig a keletkezett adatokat, információkat). Az NBSZ-nél több mint tízéves szándék látszik megvalósulni, idô, üzemanyag, papír, humán közremûködés takarítható meg, ezek mellett a gyorsaság az egyik legfontosabb erénye ennek a konstrukciónak. Személyi állományunk és technikai eszközparkunk alkalmas és képes a történtek objektív, hiteles visszaadására, természetesen mindenkori státuszának és eszközfejlettségének megfelelôen. A megrendelôkkel történô együttmûködésben mindezek munkamódszer változásokat is elôrevetítenek. Szervezeti felépítésünk az évek során többször is változott, az átszervezések mindig a célszerûség és a hatékonyság érdekében történtek. ÖSSZEFOGLALÁS Történetünket tekintve az NBSZ a legfiatalabb, legnagyobb költségvetésû, legnagyobb létszámú, tevékenységében a legösszetettebb, de egyben a legtagoltabb magyar nemzetbiztonsági szolgálat. Bár a nevünk még nemzetbiztonsági, többször tettünk nem hivatalos próbálkozásokat az átnevezésre, egyelôre eredménytelenül. Nem vagyunk a hagyományos értelemben vett nemzetbiztonsági szolgálat, nem saját elhatározásból tevékenykedünk. Eszközeinket, módszereinket csak a titkos információgyûjtésre, titkos adatszerzésre egyébként felhatalmazott szervek megrendeléseinek kielégítésére használjuk. Az ún. napi normál munkafolyamatok mellett igyekeztünk megfelelni a kormányzat által meghatározott elvárásoknak, követelményeknek, úgy a nemzetbiztonság, mint a közbiztonság, gazdaságbiztonság tekintetében is. Néhány prioritást kiemelve: a magyarországi szervezett bûnözôi csoportok felszámolására indított intézkedések, terror elleni felderítô munka támogatása, különbözô gazdasági bûncselekmények, csempésztevékenységek elleni fellépé-

15 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 15 sek, napjainkban pedig az adó- és vámbûnügyi cselekmények megelôzésére, felderítésére tett megrendelôi szándék támogatása eszközeinkkel, módszereinkkel, humán kapacitásunkkal. Magyarországon egyedül az NBSZ rendelkezik telefonlehallgatási (hírközlés ellenôrzési), postai küldeményellenôrzési kapacitással, ezekre a megrendelôknek nem kell anyagiakat ráfordítaniuk. A mûködtetés, fenntartás és a fejlesztés feladatai egy szervnél jelentkeznek. Ez a megoldás a jogbiztonság, a hatékonyság és a gazdaságosság szempontjából is sikeres. Az NBSZ hatósági, közigazgatási, szakértôi funkciókat is ellát. Meghatározzuk pl. az ún. biztonsági okmányok (útlevél, vízum, személyazonosító okmányok, stb.) biztonsági elemeit és felügyeljük gyártásukat. Hasonló, szakértôi szerepet látunk el az értékpapírok kibocsátásának engedélyezése és gyártásának ellenôrzése terén. Szakértôi Intézetet mûködtetünk, amelynek elsôdleges feladata az írásszakértôi, okmányszakértôi, robbanóanyag-szakértôi megrendelések teljesítése. Tevékenységünk nem helyettesíti a hagyományos nemzetbiztonsági, nyomozói munkát, de annak eredményességét jelentôsen növeli, lásd: felderítés irányainak meghatározása, nyomozati taktika alakítása, adathordozók nyílt eljárásban történô felhasználása.

16

17 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 17 Dinya Lajos Raáb Mihály: A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT TECHNIKAI FEJLÔDÉSE a rendszerváltástól napjainkig BEVEZETÉS A rendszerváltáskor megváltozott titkosszolgálati struktúra, a szolgálatok társadalmi megítélése, szerepük meghatározása kezdetben bizonytalanságot eredményezett. A titkosszolgálati munka egyes elemei reflektorfénybe kerültek, mintegy sürgetve az azokat szabályozó demokratikus törvények megalkotását. A társadalmi változások hatására megváltoztak a mûveleti munka feltételei is. Az állampolgárok részérôl a hivatalos szervekkel szemben szinte tapintható bizalmatlanság, majd a privatizáció, a piaci viszonyok alakulása ezt a folyamatot erôsítette, és csak törvényi elôírások megalkotásával a jogosultságok és kötelezettségek meghatározásával fokozatosan lehetett a társadalom tagjainál és a piac szereplôinél a titkos információgyûjtô munkához, a technikai fejlesztéshez szükséges feltételeket elérni, és nem utolsó sorban a közbizalmat erôsíteni. A technikai fejlesztés hátterének egy részét adó állami vállalatok átalakulása, megszûnése megtorpanást okozott. Ugyanilyen hatása volt Magyarország szövetségi rendszere átalakulásának. A korábbi szövetségi rendszer felbomlásával megszakadt a korábbi partnerszolgálatokkal az együttmûködés a technikai fejlesztések területén is. Az új szövetségesek részérôl az érdeklôdés mellett tapasztalható volt kezdetben a bizonytalanság, és esetenként a bizalmatlanság is. Meg kellett tanulnunk, hogy az egyébként más struktúrában mûködô partnerszolgálattal az együttmûködés csak közös érdekek mentén alakítható ki, konkrét mûveleti vagy technikai feladatok végrehajtása érdekében. A fokozatosan erôsödô együttmûködés hasznos az NBSZ számára mind az ellenôrzési metódus, mind a technika fejlesztésében. I. A FEJLÔDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÔK Az NBSZ, illetve jogelôdjei technikai fejlôdését alapvetôen meghatározza a mindenkori környezet technikai fejlettsége és fejlôdésének dinamikája. Az ún. külsô engedélyhez kötött információgyûjtés vonatkozásában kiemelt szerepet játszik a posta és a hírközlés fejlettsége, fejlôdési üteme, amelyekben a rendszerváltáskor Magyarország Európa legelmaradottabb országai közé tartozott. A fejlôdés a Magyar Posta egyes ágazatai, a postai szolgáltatás, a vezetékes és

18 18 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT vezeték nélküli távközlési, valamint a felügyeleti tevékenység szétválásával indult meg, majd az ágazati törvények megalkotásával, a privatizáció megindulásával és a koncessziós szolgáltatók megjelenésével kapott lendületet. A 90-es éveket a távbeszélô ellátottság növekedése és a mobiltelefonálás elterjedése jellemezte. A liberalizálódó piac és a lejáró koncessziós szerzôdések a 2000-es évek elejétôl lehetôséget biztosítottak új szolgáltatók megjelenéséhez, fokozatosan kialakult a sokszereplôs piac. A hírközlési szolgáltatások köre szélesedett, egyre inkább terjedt a mobilhasználat, amely mára elsôdleges kommunikációs eszközzé vált, helyettesítve, háttérbe szorítva a vezetékes telefont. Az ezredfordulón vizionált fejlôdést az élet meghaladta. A közel 12 millió hazai mobil-elôfizetô, köztük az 1,2 millió mobil internetezô, a korábban elképzelhetetlen szolgáltatások elérhetôsége mind-mind ezt támasztja alá. A tudósok az elôttünk álló évtizedre az infokommunikáció fejlôdésének eredményeként a kommunikációs hálózatok használatának további, robbanásszerû növekedését jósolják. Az ember-ember közötti kapcsolat mellett jelentôsebb lesz az ember-gép és a gép-gép közötti összeköttetés. 1. Postaküldemény-ellenôrzés A Magyar Posta tôzsdére készülése gyorsította fel a változásokat ben kidolgozták a postai kiemelô rendszer átalakításának jogi és postaszervezeti feltételrendszerét, és a következô évben már más kiemelési technológia került bevezetésre. A megváltozott kiemelési rendszerrel nôtt a lefedettség, új szolgáltatások bevezetésével teljesebb körûvé vált az ellenôrzés, a rendszer ki tudta szolgálni a növekvô igényeket. A postaküldemények ellenôrzésének jelentôségét a küldemények jellegének megváltozása sem befolyásolta. A monopolhelyzetben lévô Magyar Posta mellett megjelenô nagyszámú postai szolgáltató versenyhelyzetet teremtett, felgyorsította a technikai fejlesztést. Az NBSZ ellenôrzési képessége növekedett, hatékonyabbá vált az ellenôrzés, ami a postaküldemény ellenôrzésben mind technikai, mind metodikai szempontból minôségi változást hozott. Ezzel párhuzamosan az NBSZ oldalán folyamatosan napirenden van a postaküldemény ellenôrzés speciális technikai eszközeinek fejlesztése, korszerûsítése, beszerzése és rendszerbeállítása.

19 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT Hírközlési hálózaton továbbított közlemények ellenôrzése A 70-es években fejlesztett, az analóg telefonhálózat ellenôrzésére létrehozott, decentralizált lehallgató rendszer a 90-es évek elejére mind technikailag, mind fizikailag elavult. Az embargó enyhülésével elterjedtek a digitális tárolt programvezérelt telefonközpontok, beindult a mobil rendszerek fejlesztése, bôvült a távközlési szolgáltatások köre. Nyilvánvalóvá vált, hogy az alkalmazott technikai ellenôrzô eszközök, módszerek csak korlátozott eredményt hozhatnak, és az egy-egy szolgáltatás ellenôrzését ellátó autonóm rendszerekkel a kívánt célt nem lehet elérni. A 90-es évek közepén a külföldi fejlesztô bázison indított rekonstrukciónak elsô lépésként a vezetékes digitális-, majd a mobilhálózatok ellenôrzését kellett megoldani úgy, hogy az NBSZ szolgáltatási képessége ne csökkenjen az átállás idôszakában sem. Mivel a rekonstrukció akadozva haladt és több szempontból nem felelt meg az NBSZ által megfogalmazott szakmai követelményeknek, végén a tárgyalások után a kormány a szerzôdéstôl elállt, de döntött a fejlesztés újraindításáról. Nemcsak a rekonstrukció költségeit, hanem az üzemeltetés, fenntartás, valamint a fejlôdés által szükségessé váló ráfejlesztési forrásokat is biztosította. A rekonstrukció újraindult, immár hazai bázison. Az NBSZ igényei alapján kifejlesztett, kiépített rendszer egy országos, intelligens rendszer. Országos, mert országos lefedettséget biztosít mind a hírközlési közlemények, mind a felhasználók, mind az üzemeltetés tekintetében, és intelligens, mert egyrészt monitoring funkcióval nyeri ki az ellenôrizni kívánt közleményt, másrészt korszerû informatikai rendszerrel hozza létre az országos integráltságot, az információ-feldolgozás országos szintû allokálhatóságát. A korábbi vonalorientált megközelítést felváltotta az ügy/célszemély/információforrás struktúra. A felhasználói oldalon kialakított hozzáférési rendszer biztosítja a konspirációt és a törvényességet, kizárja az illegális aktivitások lehetôségét. A naplózási funkció rögzíti az egyes ellenôrzésekkel összefüggô aktivitásokat. A hírközlési szolgáltatókat törvény kötelezi arra, hogy csak olyan szolgáltatást vezethetnek be, amely ellenôrizhetô. Az NBSZ mûködô lehallgató rendszerének fizikai kialakítása, logikai felépítése biztosítja a fejlesztés lehetôségét. Ennek a folyamatos fejlesztésnek a gyakorlatban meg is kell valósulnia annak érdekében, hogy az ellenôrzési képesség a hírközlés fejlôdésével lépést tudjon tartani. A rekonstrukció során kiépített, magas szintû integrációt biztosító rendszer, a koncentrált felhasználói humán erôforrás, valamint a törvényi háttér, mint magyar modell nemzetközi elismerést szerzett és követendô példát adott más országok számára.

20 20 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 3. Helyiséglehallgatás, titkos kutatás A hazai bázison folyatott fejlesztés új elvek alkalmazásával próbált megfelelni az új jogszabályi és technikai követelményeknek. A kinyíló nemzetközi piacon magáncégek köztük egyes bûnözôi körök is hozzájuthattak technikai elhárító berendezésekhez, ezért elsôdleges szempont volt a felderíthetôség kockázatának mérséklése. Belsô erôvel történt a vásárolt eszközök applikációs fejlesztése, illesztési és álcázási munkái, valamint a kis sorozatú eszközgyártás. Az ezredforduló után új lendületet kapott a helyiségellenôrzés eszközkészletének fejlesztése, korszerû, digitális lehallgató és átviteli eszközök kerültek rendszerbeállításra. A helyiségellenôrzéssel együtt érdemes tárgyalni a technikai elhárítást. A rendszerváltással, a COCOM lista megszûnésével új beszerzési lehetôségek nyíltak ezen a területen is. Említésre méltó, hogy az NBSZ részt vesz nemzetközi beépítôés elhárító gyakorlatokon. A technikai elhárítás ma már nem pusztán az egyes eszközök szakszerû mûködtetését jelenti, hanem az elôre meghatározott protokoll alapján végigvitt folyamatot, ami a rendelkezésre álló technikát rendszerben mûködteti, és túlmegy a pusztán technikai kérdéseken. A titkos kutatás végrehajtásának alapeleme a titkos behatolás, amit nagyon megnehezített az, hogy a piac nyitásával jelentôsen szélesedett a választék a zárak és védelmi eszközök vonatkozásában. A behatolási képességek fejlesztését egy szûk belsô fejlesztési kapacitás megtartása mellett a partnerszolgálatokkal, valamint a hazai és külföldi zár- és biztonsági berendezés gyártókkal való együttmûködés által hozzáférhetô információk, korszerû eszközök, szerszámgépek beszerzése, valamint a metodika folyamatos megújítása biztosítja. 4. Rádió-távközlô hálózatok felderítése, az azokon továbbított közlemények ellenôrzése Két tényezô szerepe meghatározó a rádióellenôrzés technikai fejlôdésében. Egyik a megrendelôi igények alakulása, másik a rádió-távközlés technikai fejlôdése. A megrendelôi igényeket a rendszerváltozás, az átalakuló nemzetközi kapcsolatrendszer formálta, egyes szolgáltatások iránti megszûnt az igény, így a mögötte álló, elavult technikai rendszerek fenntartása ami óriási pénzeket emésztett fel okafogyottá vált. A változások erôteljes hangsúlyeltolódást hoztak a rádióellenôrzésben, elôtérbe került a hazai rádiós kommunikáció ellenôrzése. Az átstrukturálódott igények kielégítéséhez szükség volt az eszközpark szélesítésére (pl. az analóg rádiótelefonok, az engedélyhez nem kötött rádiózás ellenôrzésére).

21 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 21 A rádió-távközlési rendszerek fejlôdése a globalizálódás irányába haladt, a lefedettség nôtt, a frekvenciahasználat a magasabb frekvencia tartományok felé tolódott el, a növekvô forgalmon belül emelkedett az adatátvitel aránya, szélesedett a szolgáltatási skála. Az ellenôrzési képesség az elavult rádióellenôrzô rendszerrel nem volt kielégítô, a 90-es évek közepére elkerülhetetlenné vált a technikai rekonstrukció megindítása. A rekonstrukció külföldi bázison történt ugyan, de az NBSZ érvényesíteni tudta saját érdekeit. A rövidhullámú tartományban új felderítô-, vezérlô-, analizáló feldolgozó munkahelyeken végezheti az NBSZ a helymeghatározást, a vett jelek valósidejû vagy utólagos elemzését. Az ultrarövidhullámú tartomány ellenôrzésére egy feldolgozásra, vezérlésre, analizálásra, ismeretlen adások kódelemzésére alkalmas munkahelyekkel ellátott, helyhez kötött iránymérô központ és mobil iránymérô állomások szolgálnak. A rekonstrukció során kialakított új rendszer ellenôrzési képessége szoftveresen fejleszthetô, amire a fejlôdés megteremtette a hazai tudást, képességet. 5. Adatgyûjtés hírközlési rendszerekbôl Ezt a viszonylag új NBSZ szolgáltatást a távközlés fejlôdése által megszületett lehetôségek és az adatszolgáltatás iránti igény növekedése hozta létre. A tárolt program-vezérelt telefonközpontokból már kinyerhetôk voltak forgalmazási adatok. Kezdetben ezt közvetlenül a telefonközpontok tárolóiból, késôbb a számlázási rendszerekbôl a hírközlési szolgáltató munkatársai biztosították írásos megkeresésre. A törvényi háttér ma már kötelezi a hírközlési szolgáltatót, hogy saját költségén biztosítsa az NBSZ számára a távoli hozzáférést. Az adatszolgáltató rendszer kiépítése több lépésben, a hírközlési szolgáltatók technikai fejlesztéséhez igazodva történt. Mára az elôfizetôk túlnyomó részét lefedô hírközlési szolgáltatóknál biztosított az adatbázisokhoz az on-line hozzáférés. Az NBSZ oldalán az adatok egy egységes felületen nyerhetôk ki egységes formában, igény esetén digitális adathordozón. A rendszer alkalmazásával a teljesítési idô drasztikusan csökkent, növelve ezzel a megrendelôi munka, a bûnüldözés eredményességét, és hatékonyabbá téve az NBSZ egyéb szolgáltatásainak végrehajtását. 6. Külsô figyelés A figyelôszolgálat inkább mûveleti, mint technikai jellegû, de a rendelkezésre álló, figyelést támogató eszközpark meghatározó lehet az alkalmazható figyelési metódusok vonatkozásában.

22 22 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT A figyelés elavult hírrendszerét a 90-es évek közepén egy analóg trönkölt titkosított rádiós rendszer váltotta fel. Mintegy 10 évvel késôbb a hírközlés fejlôdése és kormányzati akarat tette lehetôvé az EDR használatát, amelyet egyébként az NBSZ más területei is igénybe vesznek. A 90-es évek elején az eszközvásárlás mellett komoly szerepe volt a hazai fejlesztésnek. Az NBSZ belsô bázisán történt a figyelést támogató eszközök álcázása, applikációs fejlesztése, illesztése, telepítése. Késôbb már a piacon is hozzáférhetôk voltak az igényeket kielégítô, korszerû eszközök, köztük olyanok, amelyek lehetôvé tették a figyelôk számára, hogy távolabb lehessenek a célszemélytôl, és nyomon követhessék mozgását. Ma már a rendôrség mellett az NBSZ is hozzáfér a telepített megfigyelô rendszerekhez. A figyelési módszer a technikai fejlôdéssel együtt változott, finomodott. Élesen elválik mind a metódus, mind az igénybevett technika a bûnügyi és a nemzetbiztonsági jellegû feladatoknál. 7. Szakértôi tevékenység Az NBSZ Szakértôi Intézetének, illetve jogelôdjének már a rendszerváltozás elôtti idôszakban is egyik fontos feladata volt a hazai biztonsági okmányok, igazolványok védelmi rendszerének kidolgozása, illetve ezek gyártásának ellenôrzése. Hazánk uniós csatlakozása ezen a szakterületen is jelentôs változást, komoly okmányfejlesztési feladatokat hozott. Az okmányhamisítás elleni védelem az EU bevándorlási politikájának fontos eleme, ezért a határátlépésre, tartózkodásra jogosító okmányok körében az EU egységes, kötelezô és részleteiben meghatározott formai és biztonsági követelményeket ír elô a tagállamok részére. A védelmi elemek fejlesztése uniós szinten történik. Az NBSZ Szakértôi Intézete folyamatosan ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét az okmányvédelemmel foglalkozó uniós bizottságban. A Szakértôi Intézet nemzetközi szakmai elismertségét az okmányvédelmi fejlesztésekben jól mutatja, hogy a jelenlegi EU vízum egyik védelmi elemét az Intézetben dolgozó szakemberek fejlesztették. A rendszerváltozással beinduló társadalmi és gazdasági változások, az erkölcsijogi normák átmeneti elbizonytalanodása negatív következményekkel is járt: az igazságszolgáltatás demokratizálódó intézményrendszerének a bûnözés új dimenzióival kellett szembesülnie, és a bûncselekmények felderítésében egyre nagyobb szerepet kapott a szakértôi munka.

23 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 23 Az NBSZ jogelôdeinél 1990-ig írás- és nyelvész-, illetve többségében mûveleti célú okmányszakértôi tevékenység folyt. A rendszerváltozáskor ezek a területek szervezeti összevonásra és technikai fejlesztésre kerültek. A vegyészszakértôi terület különösen a robbanóanyagok vizsgálata az as robbantási hullám következtében indult fejlôdésnek. Tekintettel a büntetôeljárásban értékelésre kerülô technikai bizonyítási eszközök térhódítására, illetve eleget téve a megrendelôi igényeknek 2003-ban indult el a hangszakértôi tevékenység, majd 2006-tól a fotó- és video-szakértés. A szakértôi munka megalapozottságának és ellenôrizhetôségének biztosítása, valamint nemzetközi elismertsége kiemelt jelentôségû. Ezért a Szakértôi Intézet két akkreditált laboratóriuma minôségirányítási rendszerben mûködik. A különbözô szakterületek bekapcsolódtak az EU illetékes szakbizottságainak munkájába, és követve a technikai fejlôdés irányait, valamint igazodva a megrendelôi igényekhez, a vizsgálati módszereket folyamatosan fejlesztik, bôvítik. ÖSSZEFOGLALÁS Az NBSZ technikai fejlôdése, az általa nyújtott szolgáltatások bôvülése, a reakcióidô csökkenése a 2000-es évek közepén paradigmaváltáshoz, komplex feladatvégrehajtáshoz vezetett. Ennek során az NBSZ a megrendelt szolgáltatások összehangolt, párhuzamos teljesítésével, a keletkezett információk azonnali felhasználásával, a megrendelôvel szorosan (real time) együttmûködve hatékonyabb, eredményesebb feladat-végrehajtásra képes. Összességében a tárgyalt idôszakban az ellenôrzendô közegben végbement óriási technikai fejlôdést az NBSZ követni tudta. Az ellenôrzési képesség növelése érdekében a kormány részérôl többé-kevésbé biztosítottak voltak a folyamatos technikai fejlesztéshez szükséges anyagi erôforrások, amit az NBSZ számos projekt megvalósítása esetében hazai és EU-s pályázatokon nyert összegekkel egészített ki. Az NBSZ egészét tekintve nem szabad elfeledkezni azokról az informatikai fejlesztésekrôl sem, amelyek a nyilvántartás-, adminisztráció korszerûsítését, az NBSZ belsô mûködését támogatják, és a tervek szerint elvezetnek egy, az NBSZ-t és megrendelôit összekötô biztonságos informatikai rendszerhez. A technikai fejlesztési folyamatnak nem szabad megállnia, a jövôben is biztosítani kell az állandó technikai, módszertani fejlesztés finanszírozását, beleértve ebbe a megrendelôi oldalon végbemenô igényváltozásokat is, mert csak így tartható egyensúlyban az NBSZ ellenôrzési képessége világunk fejlôdésével.

24

25 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 25 A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT KORÁBBI FÔIGAZGATÓI

26 26 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT Dr. Hevesi Tóth Ferenc 1949-ben született Törökszentmiklóson ban végzett a Wroclawi Mûszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán kitûnô eredménnyel. Lengyel és angol nyelvbôl felsôfokú nyelvismerettel rendelkezik tôl teljesített hivatásos szolgálatot a Belügyminisztériumnál, majd a Nemzetbiztonsági Hivatalnál ban egyetemi doktori és kandidátusi tudományos fokozatot szerzett és 1998 között nyugdíjazásáig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fôigazgatója volt.

27 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 27 Chladek István 1954-ben született Budapesten tôl teljesített hivatásos szolgálatot ben végezte el a Rendôrtiszti Fôiskolát ban okleveles humánszervezôi diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetemen. Angol felsôfokú és német alapfokú nyelvtudással rendelkezik. A Belügyminisztériumban eltöltött több mint másfél évtized után 1990-tôl a Nemzetbiztonsági Hivatalnál dolgozott és 1998 között az Országos Rendôr-fôkapitányságon volt fôtanácsadó ban került a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat állományába, ezzel egyidejûleg a fôigazgató általános helyettesi beosztásba között a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fôigazgatói posztját töltötte be augusztus 1-jétôl Humánpolitikai és Biztonsági Fôigazgató az MNV Zrt-nél.

28 28 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT Dr. Hetesy Zsolt március 20-án született Pécsett ben végzett a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán ben a College of William and Mary, Marshall-Wythe School of Law (Williamsburg, Virginia, USA) képzésén mesterfokú jogi diplomát (LLM) szerzett ban jogi szakvizsgát tett. Angol felsôfokú, francia és olasz alapfokú nyelvismerettel rendelkezik és 1997 között a Miniszterelnöki Hivatalban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter Kabinetjének miniszteri tanácsadója, majd fôtanácsadója volt, ezután a Jogi és Közigazgatási Fôosztály vezetôje lett ben a Külügyminisztérium munkatársa, 1997 és 2002 között a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma New York-i ENSZ-képviseletének jogi tanácsadója volt és 2007 között a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fôigazgatójaként tevékenykedett és 2010 között az Információs Hivatal fôigazgatója volt. Jelenleg a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának munkatársa.

29 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 29 Balajti László július 19-én született Jászberényben ban végzett a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Felderítô szakán. Ezután 1996-ban a Pécsi Tudományegyetem Felnôttképzési és Emberi Erôforrás Fejlesztési Intézet fôiskolai karán szerzett diplomát, melyet 2000-ben egyetemi képzéssel egészített ki ben fejezte be a Szent István Egyetem Társadalomelméleti, Közmûvelôdési és Felnôttképzési Intézet - Európa Szakértô szakát ben kezdte meg doktori képzését a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Doktori Iskolájában (PhD). Középfokú angol és orosz, alapfokú olasz nyelvtudással rendelkezik ben kezdett felderítôként dolgozni, 1987-ben csoportvezetôvé nevezték ki. Megalakulása óta volt az NBSZ munkatársa, itt elôbb fôosztályvezetôi, majd mûveleti helyettesi beosztást látott el között a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fôigazgatója volt között a Nemzetbiztonsági Hivatal, 2010-tôl az Alkotmányvédelmi Hivatal fôigazgatója.

30 30 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT Dobokay Gábor A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett okleveles közgazda diplomát. Angol és német nyelvtudással rendelkezik között a Magyar Köztársaság Nagykövetségén Bonnban gazdaságpolitikai referens (II. titkár, késôbb tanácsos) volt augusztus 1. október 15. között a MEH Biztonság- és Védelempolitikai Koordinációs Államtitkárságán a Nemzetbiztonsági Információ-elemzô Iroda vezetôje között a Nemzetbiztonsági Hivatal fôigazgatója között a Magyar Köztársaság Nagykövetségén Ammanban ideiglenes ügyvivô, nagykövet (2005. júniustól) ben az Információs Hivatal fôigazgató-helyettese volt december június 30. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fôigazgatójaként tevékenykedett december 27-tôl nagykövetként dolgozik a Magyar Köztársaság Rigai Nagykövetségén

31 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 31 A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat alapításának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség elôadója, a kiadványban szereplô tanulmányok szerzôi

32 32 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT Dr. Finszter Géza 1945-ben született Budapesten ban szerzett diplomát summa cum laude minôsítéssel az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Bírósági gyakorlat után a Belügyminisztérium Vizsgálati Osztályán dolgozott különbözô beosztásokban tôl 1988-ig volt a Belügyi Szemle fôszerkesztôje, majd a rendszerváltásig a BM Bûnügyi Szakértôi- és Kutatóintézet igazgatói posztját töltötte be tôl a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jogelôdjének vezetôje volt. Még ebben az esztendôben, 1990 októberétôl az újjáalakuló Belügyminisztériumban fôosztályvezetôi beosztást nyert és 1997 között a Rendôrtiszti Fôiskola tudományos fôigazgató-helyetteseként folytatott kutató- és oktató munkát ben szerezte meg az állam- és jogtudomány kandidátusa tudományos fokozatot, 2007-tôl a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Akadémia rendészettudományi albizottságának elnöke. Kutatási területe a rendészet tôl az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanít kriminalisztikát, egyetemi tanár.

33 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 33 Dinya Lajos május 12-én született Endrôdön. A Budapesti Mûszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki, valamint mérnöktanári diplomát, felsôfokú angol nyelvtudással rendelkezik ben kezdett dolgozni a BM III/I. Csoportfônökség 5. Osztályán a mûszaki-tudományos hírszerzés területén. Ezen a területen dolgozott közel 19 évig között New Yorkban teljesített külszolgálatot között az IH technikai igazgatójaként dolgozott és 2004 között nyugállományba vonulásáig az NBSZ fôigazgató általános helyetteseként tevékenykedett.

34 34 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT Palatin János 1948-ban született Egyeken ban végzett a Rendôrtiszti Fôiskolán, német felsôfokú nyelvismerettel rendelkezik tôl teljesített hivatásos szolgálatot. A Belügyminisztériumban mindvégig az V. (Technikai) Csoportfônökségen dolgozott tôl a SZOTI, majd megalakulásától az NBSZ munkatársa tôl 2006-ig a mûveleti koordinációs szakterületen különbözô vezetôi beosztásokat töltött be.

35 15 ÉVES A NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT 35 Raáb Mihály Budapesten született 1948-ban ben villamosmérnöki, 1987-ben pedig szakmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Mûszaki Egyetemen. Angol középfokú nyelvismerettel rendelkezik. A hivatásos szolgálatot a Belügyminisztérium III/V. (Technikai) Csoportfônökségén kezdte 1983-ban mint fejlesztômérnök tôl a SZOTI, majd megalakulásától az NBSZ munkatársa. Az 1980-as évek végétôl 1997-ig fejlesztôi területen, ezt követôen pedig 2009-ig más technikai területen különbözô vezetôi beosztásokat töltött be.