Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, január 13. (OR. en)

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, január 13. (OR. en) 13123/05 DCL 1 CRIMORG 107 A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA A dokumentum száma: ST 13123/05 RESTREINT UE Dátuma: november 17. Új státusz: Tárgy: nyilvános ÉRTÉKELŐ JELENTÉS A KÖLCSÖNÖS ÉRTÉKELÉSEK HARMADIK FORDULÓJÁRÓL AZ INFORMÁCIÓ ÉS A BŰNÜLDÖZÉSI OPERATÍV INFORMÁCIÓ CSERÉJE AZ EUROPOL ÉS A TAGÁLLAMOK, ILLETVE A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLÓ JELENTÉS Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát. E dokumentum szövege megegyezik az előző változat szövegével /05 DCL 1 DG F 2A HU

2 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, november 17. (12.01) (OR. en) 13123/05 RESTREINT UE CRIMORG 107 ÉRTÉKELŐ JELENTÉS A KÖLCSÖNÖS ÉRTÉKELÉSEK HARMADIK FORDULÓJÁRÓL AZ INFORMÁCIÓ ÉS A BŰNÜLDÖZÉSI OPERATÍV INFORMÁCIÓ CSERÉJE AZ EUROPOL ÉS A TAGÁLLAMOK, ILLETVE A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLÓ JELENTÉS 13123/05 1

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉS AZ INFORMÁCIÓCSERE BELSŐ SZERVEZÉSE KÜLSŐ INFORMÁCIÓCSERE INFORMÁCIÓCSERE A TAGÁLLAMOK ÉS AZ EUROPOL KÖZÖTT A SZAKÉRTŐI CSOPORT ÉRTÉKELÉSE A SZAKÉRTŐI CSOPORT ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEI ÉS AJÁNLÁSAI MELLÉKLETEK A. MELLÉKLET: A látogatások programja B. MELLÉKLET: Felkeresett személyek jegyzéke C. MELLÉKLET: Rövidítések jegyzéke /05 2

4 1. BEVEZETÉS Az december 5-i együttes fellépés elfogadását követően létrejött egy, a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén vállalt nemzetközi kötelezettségek alkalmazását és végrehajtását nemzeti szinten értékelő mechanizmus. A svéd delegációtól eredő, és az elnökség által is átvett, az Europol számára történő információszolgáltatásnak és a tagállamok között történő információ és a bűnüldözési operatív információ cseréjének értékelésére irányuló javaslatot követően az MDG június 4-i ülésén elfogadta a javaslatot december 3-i ülésén az MDG elfogadta a kölcsönös értékelések harmadik fordulójáról szóló kérdőívet, amelynek témája az információ és a bűnüldözési operatív információ cseréje az Europol és a tagállamok, illetve a tagállamok között. Az MDG január 9-i ülésén történt megbeszéléseket követően megállapodás született a meglátogatandó tagállamokat felsoroló listáról. Magyarország a 16. értékelendő tagállam az értékelések harmadik fordulója során. A kérdőíveket és a felmérés célkitűzéseit a 11679/3/02 REV 3 CRIMORG 71 dokumentum tartalmazza. Az értékeléssel megbízott szakértők az alábbi személyek voltak: Elisabeth HAMIDI (Ausztria), Damjan POTPARIČ (Szlovénia) és Magnus HASSELQUIST (Svédország). A Tanács Főtitkárságának képviselőivel együtt szintén jelen volt két megfigyelő: Francisco Matias (EUROPOL) és Balázs Dóra (Bizottság). Az értékelő csoport a következő jelentést készítette a Tanács Főtitkárságának segítségével, a csoportban részt vevő szakértők megjegyzéseit és következtetéseit, valamint a magyar hatóságoknak a kérdőívre adott válaszait alapul véve /05 3

5 A jelentés elsőként az általános információkról és szervezeti felépítésről szól (2), ezt követően az információcsere belső szervezését (3) és a külső információcserét (4) tárgyalja, majd részletesebben foglalkozik az Europollal (5). Az utolsó fejezetben a szakértők átfogó szakmai értékelése található, majd az együttműködés, valamint a Magyarországon belüli, illetve a más tagállamokkal. és az Europollal történő információcsere hatékonyságának javítására irányuló ajánlásaik. 2. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉS JOGALAP Jogi aktusok és rendeletek A nemzetközi bűnüldözési együttműködés, valamint az információ és a bűnüldözési operatív információ cseréje területén a magyar hatóságok számára a legfontosabb jogi aktusok és rendeletek a következők: évi XXXIV. törvény a Rendőrségről (amely a Magyar Köztársaság Alkotmányával, nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és a jogállamiság elvével összhangban rendőrségi szervezetet hoz létre) évi XXXII. törvény a határőrizetről és a Határőrségről évi XIX. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről évi CXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről (amely bevezeti Magyarországon az európai elfogatóparancsot, továbbá kialakítja a tagállamok közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, május 29-i egyezményben előirányzott együttműködési formákat 2 ) évi LXXV. törvény a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról 1 2 A jelentés e része nagymértékben a kérdőívre adott válaszokon alapul. HL C 197., , 1. o /05 4

6 2002. évi LIV. törvény a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről évi LXXXIX. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti Együttműködési Megállapodásról évi LIV. törvény az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről évi XXXVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről 4/2002. (I. 30.) BM-PM együttes rendelet a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) jogállásáról, részletes feladat- és hatásköréről 34/2003. (VII. 29.) BM-PM együttes rendelet az összekötő tisztviselők kihelyezéséről Kétoldalú megállapodások a tagállamokkal Magyarország számos kétoldalú megállapodást és szándéknyilatkozatot írt alá csaknem valamennyi EU-tagállammal a bűnüldözés, különösen a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kábítószeres bűnözés különböző formái elleni küzdelemben történő kölcsönös együttműködés és információcsere területén: Ausztria (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya tárgy: Hegyeshalom-Nickelsdorf határátkelőhely területén közös kapcsolattartási szolgálati hely, összekötő tisztviselőkkel; aláírás időpontja: május 4.; hatálybalépés: június 8.; Korm. rendelet száma: 110/2001. (VI.21.) 13123/05 5

7 Ausztria (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya tárgy: Bűnügyi rendészeti és közlekedésrendészeti együttműködés; aláírás időpontja: Bécs, november 27.; hatálybalépés: október 1.; Korm. rendelet száma: 34/1980. (VIII.28.) Ausztria (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya tárgy: A nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés aláírás időpontja: július 12., Nickelsdorf; hatálybalépés: július 1.; Korm. rendelet száma: 165/1997. (X. 3.) Ausztria (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya tárgy: Együttműködés a határokon átnyúló bűnözés megelőzése és visszaszorítása érdekében, aláírás; június 6., Heiligenbrunn; hatálybalépés: megerősítés alatt (a törvényjavaslatot hamarosan az Országgyűlés elé terjesztik) Belgium (Egyezmény) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Belga Királyság Kormánya tárgy: Rendőrségi együttműködés, szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködés; aláírás időpontja: november 4., Brüsszel; hatálybalépés: szeptember 1.; Korm. rendelet száma: 153/2002. (VII.5.) Ciprus (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Ciprusi Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus, tiltott kábítószer-kereskedelem és szervezett bűnözés elleni küzdelemben való együttműködés; aláírás időpontja: június 13., Budapest; hatálybalépés: szeptember 1.; Korm. rendelet száma: 73/2001. (IV. 27.) 13123/05 6

8 Cseh köztársaság (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus elleni harcban, a kábítószer és pszichotróp anyagok tiltott forgalma visszaszorításában és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: február 16., Prága; hatálybalépés: április 27.; további megállapodások: a megállapodás módosításra kerül 1 ; Korm. rendelet száma: 91/1997. (VI. 4.) Észtország (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: május 13., Budapest; hatálybalépés: december 31.; Korm. rendelet száma: 5/1998. (I. 23.) Finnország (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya tárgy: A bűnözés, különösen a szervezett bűnözés megelőzésében és az ellene történő fellépésben való együttműködés; aláírás időpontja: október 24, Budapest; hatálybalépés: október 22.; Korm. rendelet száma: 172/2003. (X. 28.) Franciaország (Egyezmény) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya tárgy: Belügyi együttműködés; aláírás időpontja: január 16., Budapest; hatálybalépés: június 25.; Korm. rendelet száma: 88/1999. (VI. 16.). Németország (országgyűlési törvény által kihirdetett egyezmény) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság Kormánya tárgy: A minősített információk kölcsönös védelme; aláírás időpontja: október 25.; hatálybalépés: május 15.; évi XXXV. országgyűlési törvény. 1 Az alkalmazási kör bővítésre kerül annak érdekében, hogy megfeleljen az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezményben foglalt új együttműködési formáknak (HL 2000/C 197/01) /05 7

9 Németország ( Egyezmény) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság Kormánya tárgy: A szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködés; aláírás időpontja: március 22., Bonn; hatálybalépés: január 1.; Korm. rendelet száma: 15/1993. (I.27.). Német Szövetségi Köztársaság (Bajor Állam) (közös nyilatkozat) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma és a Bajor Állam Belügyminisztériuma; tárgy: Belügyminisztériumok közötti együttműködés általános rendőrségi ügyekben és a nemzetközi szervezett bűnözés, az illegális kábítószer-kereskedelem és az illegális embercsempészet elleni harcban; aláírás időpontja: október 25.; hatályos. Görögország ( Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság kormánya és a Görög Köztársaság kormánya tárgy: A terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés és egyéb bűnözési formák elleni fellépés; aláírás időpontja: február 17., Budapest; hatálybalépés: november 10.; Korm. rendelet száma: 15/1995. (II. 22.). Írország (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és Írország Kormánya tárgy: A kábítószerek illegális forgalmazása, a pénzmosás, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: november 3., Budapest; hatálybalépés: augusztus 17.; Korm. rendelet száma: 180/2000. (XI. 8.). Olaszország (Országgyűlési törvény által kihirdetett Biztonsági Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya tárgy: A minősített információk kölcsönös védelme; aláírás időpontja: március 20.; hatálybalépés: július 8.; évi LXXXIX. országgyűlési törvény. Olaszország (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális forgalmazása ellen folytatott harcban való együttműködés, aláírás időpontja; május 13., Róma; hatálybalépés: április 17.; Korm. rendelet száma: 74/1998. (IV. 22.) /05 8

10 Lett Köztársaság (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: március 6., Riga; hatálybalépés: december 14.; Korm. rendelet száma: 6/1998. (I. 23.). Málta (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és Málta Kormánya tárgy: A kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása, valamint a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: május 18., Budapest; hatálybalépés: december 18.; Korm. rendelet száma: 278/2000. (XII. 29.). Hollandia (Egyezmény) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Holland Királyság Kormánya tárgy: A bűnüldöző szerveknek a nemzetközi bűnözés elleni harcban történő együttműködése; aláírás időpontja: november 2., Hága; hatálybalépés: augusztus 1.; Korm. rendelet száma: 176/1999. (XII. 8.). Lengyelország (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: május 15., Varsó; hatálybalépés: május 14.; további megállapodások: a megállapodás módosításra kerül ; Korm. rendelet száma: 88/1998. (V. 8.). Szlovákia (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és az egyéb szervezett bűnözés elleni küzdelemben történő együttműködés; aláírás időpontja: június 28., Budapest; hatálybalépés: október 13.; további megállapodások: a megállapodás módosításra kerül; Korm. rendelet száma: 120/1995. (X.4.) /05 9

11 Szlovénia (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya tárgy: A terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: május 19., Budapest; hatálybalépés: február 19.; további megállapodások: a megállapodás módosításra kerül; Korm. rendelet száma: 16/1994. (II. 4.). Spanyolország (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Spanyol Királyság Belügyminisztériuma tárgy: A tiltott nemzetközi kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: március 2., Budapest; hatálybalépés: február 13.; további megállapodások: a megállapodás módosításra kerül; Korm. rendelet száma: 50/1994. (IV. 8.). Svédország (Megállapodás) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Köztársaság Kormánya tárgy: A szervezett bűnözés, a kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális kereskedelme, a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények más formái elleni küzdelemben való együttműködés; aláírás időpontja: április 23., Budapest; hatálybalépés: december 1.; Korm. rendelet száma: 10/1998. (I. 28.). Egyesült Királyság (Egyetértési Memorandum) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Kormánya tárgy: A kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott termelése, kereskedelme és a visszaélés megelőzése területén történő együttműködés; aláírás időpontja: április 25., Budapest; hatálybalépés: január 21.; Korm. rendelet száma: 7/1993. (I. 13.). Egyesült Királyság (Egyetértési Nyilatkozat) részt vevő felek: A Magyar Köztársaság Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Kormánya tárgy: A kábítószerek illegális forgalma, a szervezett bűnözés, a nemzetközi terrorizmus és az illegális migráció elleni harcban történő együttműködés; aláírás időpontja: február 9., London; hatálybalépés: augusztus 16.; Korm. rendelet száma: 146/2000 (VIII. 23.) /05 10

12 nem EU-tagállamokkal Az EU-n kívüli országokkal kötött kétoldalú rendőrségi együttműködési megállapodások tekintetében Magyarország az alábbiakkal írt alá megállapodást: Albán Köztársaság, Bolgár Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, Dél-Afrikai Köztársaság, az Egyesült Államok, Egyiptom, Horvátország,,, Izrael, Jordánia, Kazahsztáni Köztársaság, Kína, Kuvait Állam, Marokkói Királyság, Moldovai Köztársaság, Oroszország, Románia, Svájc, Szerbia és Montenegró,, Törökország, Tunézia és a Vietnami Szocialista Köztársaság SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Az Europol hatáskörébe tartozó területeken a következő magyar bűnüldöző szervek illetékesek: Magyar Rendőrség 1 Vám- és Pénzügyőrség (VP) Határőrség. E szervek mind civil szervezetek, azonban katonai elvek szerinti felépítettséggel rendelkeznek A Magyar Rendőrség A Magyar Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, és ebben a tekintetben bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkört lát el. 2 A Rendőrség nemzetközi szerződések és a viszonosság alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen. 3 Feladatkörének teljesítése érdekében a rendőrség hierarchikus rendben működik, élén az országos rendőrfőkapitánnyal, és három, központi szinten működő, általános alárendelt főigazgatósággal: Az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal korábbi Bűnügyi Igazgatósága beolvadt a rendőrségbe évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, /05 11

13 Bűnügyi Főigazgatóság 1 az alábbi egységekkel: o Bűnügyi Főosztály o Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) o Elemző és Koordinációs Igazgatóság (EKI) o Bűnügyi Ellátó Igazgatóság Közbiztonsági Főigazgatóság és Gazdasági és Igazgatási Főigazgatóság Regionális szinten a rendőri szervezetek jelen vannak a 19 megyében (és a fővárosban), alájuk rendelt helyi rendőrkapitányságokkal. A Nemzeti Nyomozó Iroda legutóbbi átszervezését követően hat regionális irodájával szintén beépült a regionális szintű szervezetbe A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) A rendőrség létrehozta a NEBEK-et mint a nemzetközi információgyűjtés és információtovábbítás központját. A NEBEK négy osztályra tagolódik: Europol Nemzeti Egység, Interpol Magyar Nemzeti Iroda, Nemzetközi Kapcsolatok és EU-Integrációs Osztály, Üzenet-megválaszolási és nemzetközi telekommunikációs osztály, Míg a Vám- és Pénzügyőrség és a Határőrség rendelkezik a NEBEK-hez kihelyezett összekötő tisztviselőkkel, a központ integrált összekötő pontként működik a nemzetközi és stratégiai együttműködésben, különösen az Interpollal és az Europollal, de más külföldi bűnüldözési szolgálatokkal egyaránt, és segíti a magyar bűnüldöző szerveket nemzetközi munkájukban. A Magyar Rendőrség tekintetében a NEBEK irányítja, felügyeli és koordinálja a nemzetközi kapcsolatokat, előkészít, megtervez, koordinál és végrehajt együttműködési programokat, és képviseli Magyarországot a SECI-együttműködésben és nemzetközi fúrumokon. 1 Stratégiai szereppel bíró szerv, amely felügyelete alá tartozik valamennyi bűnügyi egység, és amely támogatja a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) és a megyei egységeket egyebek közt jogi tanácsadással és a nyomozások koordinálásával /05 12

14 A NEBEK részt vesz a schengeni előkészítő folyamatban is, valamint az EU-PHARE programban és az EU-integrációs projektek végrehajtásában. A NEBEK nemzetközi együttműködéssel és információcserével kapcsolatos feladatkörét az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló, évi LIV. törvény írja le: 3. (1) A magyar bűnüldöző szerv a nemzetközi bűnüldözési szervezettel folytatott együttműködése során a Rendőrség szervezetébe tartozó Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) útján továbbít adatot, információt, illetőleg kezdeményez adat-, illetve információigénylést vagy egyéb intézkedést. 4. (1) A NEBEK jogosult annak a személyes és bűnüldözési adatnak - beleértve a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és információt is - a kezelésére, átvételére és továbbítására, amely a nemzetközi bűnüldözési szervezet hatáskörébe tartozik, különösen ha az adat a szervezet hatáskörébe tartozik, különösen ha az adat a szervezett bűnözéssel, terrorizmussal, kábítószerbűnözéssel, nukleáris és radioaktív anyaggal, embercsempészettel, emberkereskedelemmel, gépjárművekkel, illetve az EURO-val kapcsolatos bűncselekményekkel függ össze. (2) A NEBEK jogosult - közvetlen hozzáféréssel is - az (1) bekezdés alapján érkezett megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és bűnüldözési adatot térítés nélkül átvenni bármely adatkezelésből, amelyre törvény bűnüldözési célból felhatalmazást ad. 5. (1) A NEBEK a nemzetközi megkeresés alapján köteles és jogosult az általa beszerzett adatot - beleértve a titkos információgyűjtéssel érintett személyes adatot és információt is - a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint a titokvédelmi előírásoknak megfelelően védett távadatátviteli hálózat igénybevételével, a külföldre telepített összekötője útján továbbítani a megkereső bűnüldözési szervezethez /05 13

15 Vám- és Pénzügyőrség (VP) A magyar büntetőeljárási törvénykönyv alapján 1 a magyar Vám-és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozik az alábbi bűncselekmények tekintetében a bűnügyi nyomozás lefolytatása 2 : Megnevezés észrevételek 261/A Nemzetközi jogi kötelezettség megszegése 274. Közokirat-hamisítás 287. Nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése 298. Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység 311. Visszaélés jövedékkel 311/A Jövedéki orgazdaság 311/B Jövedékkel visszaélés elősegítése a 311. és 311/A -sal összefüggésben 312. Csempészet és vámorgazdaság kizárólagos hatáskör 296. Áru hamis megjelölése 329. Bitorlás 329/A Szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 329/B Szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása 329/C Jogkezelési adat meghamisítása 329/D Iparvédelmi jogok megsértése ha azt jövedéki termékre vagy vámárura követik el 310. Adó-, társadalombiztosítási csalás 318. Csalás ha azt a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el /A 307. Magánokirat-hamisítás, Egyedi azonosító jel meghamisítása, Bélyeghamisítás ha azt a fent meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben követték el /C 283/A Visszaélés kábítószerrel Visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal az ország területére behozatallal, az ország területéről kivitellel, valamint az ország területén átvitellel követték el, és ha a bűncselekményt a Vám- és Pénzügyőrség észleli, vagy a feljelentést a Vám- és Pénzügyőrségnél teszik meg (2) bekezdés a Büntető Törvénykönyvről szóló, évi IV. törvényben szabályozva 13123/05 14

16 Határőrség A Határőrség jogosult 1 nyomozást folytatni a következő bűncselekményekkel kapcsolatban, amennyiben a Határőrség észleli a bűncselekményt 2 vagy a feljelentést a Határőrségnél teszik meg: Megnevezés észrevételek 214. Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése 214/A Jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése 218. Embercsempészés 220. Határjelrongálás 274. Közokirat-hamisítás ha úti okmányok tekintetében követték el 3. AZ INFORMÁCIÓCSERE BELSŐ SZERVEZÉSE 3.1. JOGI KERETEK A büntetőeljárási jogszabályok meghatározzák a bűnüldöző szervek hatáskörét az elkövetett bűncselekmény tekintetében, és mind a vámőrség, mind a határőrség kötött általános együttműködési megállapodásokat a rendőrséggel. 3.2 A BŰNCSELEKMÉNYEK KONKRÉT TERÜLETEI Súlyos bűncselekmények mint például kábítószerrel való visszaélés, terrorizmus és illegális migráció esetén, a felhatalmazott bűnüldöző szervek együttműködési megállapodásokat hoznak létre az e területeken hozott országgyűlési és kormányhatározatok végrehajtása érdekében. Ezek a megállapodások szabályozzák az információcserét, lehetővé téve ezáltal mind a stratégiai, mind az operatív információcserét Kábítószerek A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló, 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozat rövid távú célt határoz meg a kínálat csökkentése terén: Az EUROPOL-lal folytatandó együttműködés részét képezi az új szintetikus kábítószerek vegyi profilírozása, a korai jelzőrendszer kialakítása és az Extasy típusú kábítószerek katalógusának állandó aktualizálása, és a kapcsolódó kölcsönös nemzetközi információcseréért a NEBEK felelős. 1 2 A büntetőeljárási törvénykönyv 36. -ának (3) bekezdése alapján évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 13123/05 15

17 Illegális migráció RESTREINT UE Magyarország létrehozott egy Integrált Vezetési Központot az illegális migráció kezelésére. Az érintett miniszterek (a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter) kiadtak egy, a meglévő együttműködési megállapodásokon alapuló együttes utasítást (20/2004.) a mélyreható ellenőrzések összehangolásának megteremtése érdekében. Ez az utasítás felállította az Integrált Vezetési Központot is a határőrség, a rendőrség, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség illegális migráció elleni tevékenységeinek országos és területi szinten történő összehangolása érdekében. A Központot a Határőrség rendészeti főigazgatója vezeti. A szervezet a már korábban operatív mélységi ellenőrzési hálózat (CheckNet) továbbfejlesztett változata, ellenőrzi az illegális migrációt, valamint biztosítja egy komplex szűrő ellenőrző rendszer hatékony működését az idegenrendészet terén. A komplex ellenőrző rendszer feladatai: a külföldiek vonatkozó jogszabályok által előírt hatósági ellenőrzésének az ország egész területén történő biztosítása, az illegális migráció és a hozzá kapcsolódó egyéb jogellenes cselekmények felfderítése, valamint a szükséges hatósági eljárások lefolytatása, az alábbiak révén: a szolgálati tevékenységek időben, térben és módszereiben történő összehangolása, a rendelkezésre álló erők és eszközök gazdaságos felhasználása, az információcsere meggyorsítása, a totális ellenőrzések mellőzése, inkább differenciált és szelektív módon Terrorizmus A terrorizmus elleni küzdelem kapcsán meg kell említeni a Terrorellenes Koordinációs Bizottságot, amely 2003 novemberében került felállításra az isztambuli terrortámadásokat követően. A kéthetente megrendezett üléseken az alábbi szervek képviselői vannak jelen: Nemzetbiztonsági Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Információs Hivatal, Katonai Felderítő Hivatal, Katonai Biztonsági Hivatal, Határőrség, BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság antiterrorista és különleges egysége. A Nemzetbiztonsági Kabinet és a Belügyminisztérium Miniszteri Kabinet képviselői szintén részt vesznek az üléseken a felsőbb szintek folyamatos, naprakész tájékoztatása érdekében /05 16

18 A Bizottság fórumot biztosít a folyó ügyekkel kapcsolatos közvetlen információcserére és a stratégiák nagy vonalakban történő felvázolására. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ tagjainak jelenléte lehetőséget nyújt további információszerzésre, mivel a Központ valamennyi bűnüldöző szerv és biztonsági / felderítő szolgálat információs központjaként működik. A Nemzetbiztonsági Hivatal ad helyet az üléseknek, és koordinálja azokat. A Bizottság létének nincs hivatalos jogalapja, de a megfelelő kormányhatározat elkészülése folyamatban van. 4. KÜLSŐ INFORMÁCIÓCSERE 4.1. AZ ADATCSERE FOLYAMATA Magyarország a NEBEK-et és az Europolnál dolgozó összekötő tiszteket veszi igénybe az Europollal folytatott információcsere csatornájaként. Az Europol magyar részlege, az Interpol Nemzeti Irodája, a kétoldalú összekötő tisztek és a jogi attasék bonyolítják le az információcserét a többi tagállammal és a harmadik államokkal. Mindezen csatornák rendelkezésre állnak a NEBEK-nél, ahol egy elektronikus adatkezelő rendszer lehetővé teszi a nevek és kérdéses személyes adatok összevetését az Europol és Interpol csatornáin keresztül érkező hasonló kérelmek által kívánt erőfeszítések megduplázásának elkerülése érdekében. A rendszer elérhető Magyarországról és külföldről a megadott faxszámokon keresztül. Az Europol és az Interpol biztonságos vonalain keresztül érkező (nem minősített) bűnüldözési adatok bevihetők az adatkezelő rendszerbe, és a NEBEK ügyintéző tisztjei elküldhetik üzeneteiket a rendszeren keresztül az Interpol biztonságos vonalára vagy faxcímekre. Az Europol és az Interpol biztonságos vonalai között nincs összeköttetés, és a magyar bűnüldöző szerveknek sincs közvetlen hozzáférésük az Europol és az Interpol vonalaihoz, hanem igénybe kell venniük a NEBEK-et. A cél az, hogy valamennyi bűnügyi információ átadása az egyablakos NEBEK rendszeren keresztül történjék /05 17

19 4.2. A KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNA MEGVÁLASZTÁSA Magyarország nemzetközi bűnüldözési kommunikációjának beleértve az operatív ügyeket is alapvető csatornája az Europol. Amennyiben az ügy területi hatása Európán kívülre terjed, az Interpol csatornáját kell választani. Magyarország továbbá különbséget tesz a kétoldalú és a többoldalú ügyek között, és előnyben részesíti az Europol csatornáját azokban az ügyekben, amelyekben a bűnügyi információ több EU-tagállammal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos, de a kétoldalú ügyekben az összekötő tiszteket is igénybe veszi. A NEBEK igazgatója, valamint az Europol és az Interpol egységeinek vezetői megvitatják, és határoznak arról, hogy melyik csatornát kell igénybe venni. Előfordul, hogy egy ügy az Interpol egységétől indul, de a későbbiekben egyes vonatkozásai az Europol egységéhez kerülnek. Ilyenkor két lehetőség van: 1. Az Europol ügyintéző tisztje átveszi a teljes ügyet az Interpol ügyintéző tisztjétől. 2. A két ügyintéző tiszt koordinálja a munkamegosztást, és kezeli az ügyet saját kommunikációs csatornáinak igénybevételével (Interpol vagy Europol). Az (Interpol, Europol) egységek vezetői felügyelik a munkafolyamatot. Magyarország törekszik a rendelkezésre álló csatornák összeférhetetlenségének orvoslására a NEBEK-hez kihelyezett összekötő tisztek (VP, Határőrség, Nemzeti Nyomozóiroda) igénybevételével, akik megkönnyíthetik a bűnüldöző szerveik adatbázisaihoz való hozzáférést A MAGYAR ÖSSZEKÖTŐ TISZTI HÁLÓZAT Külföldön állomásozó magyar összekötő tisztek 2005 májusától Magyarország az alábbi összekötő tisztekkel rendelkezik: az Europol hágai (NL) parancsnokságán állomásozó három összekötő tiszt: egy rendőrtiszt, egy vámtiszt és egy határőrtiszt; a német Szövetségi Bűnügyi Hivatalnál (BKA) Wiesbadenben állomásozó egy rendőrtiszt; a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) bukaresti (RO) központjában állomásozó egy rendőrtiszt és egy vámtiszt; a finnországi Kockázatelemzési Központban állomásozó egy határőrtiszt; az ausztriai Ideiglenes Kiképző Központban állomásozó egy határőrtiszt. Továbbá a moszkvai (RU), kijevi (UA) és ankarai (TR) magyar nagykövetségen állomásozó rendőri attasék 1. 1 A Belügyminisztérium felügyelete alatt /05 18

20 A magyar bűnüldöző szervek által a NEBEK-nél állomásoztatott összekötő tisztek A VP, a Határőrség és az NNI egy-egy összekötő tisztet állomásoztatnak a NEBEK-nél A NEBEK-nél állomásozó külföldi összekötő tisztek Jelenleg egy olasz rendőr összekötő tiszt állomásozik a NEBEK-nél. 5. INFORMÁCIÓCSERE A TAGÁLLAMOK ÉS AZ EUROPOL KÖZÖTT 5.1. AZ ADATCSERE FOLYAMATA Magyarország kétoldalú megállapodást írt alá az Europollal 2001 októberében, és az Európai Unióhoz történő csatlakozást, valamint az Europol-egyezmény és jegyzőkönyveinek ratifikálását követően 2004 szeptemberében az Europol teljes jogú tagja vált. Az információcserével kapcsolatban nem készült statisztikai nyilvántartás a teljes jogú tagságot megelőzően ben Magyarország legjelentősebb EU-tagállami partnerei az információ és a bűnüldözési operatív információ cseréje terén az ügyek fontossági és mennyiségi sorrendjében a következők voltak: Németország, Spanyolország, Ausztria, Belgium, Szlovákia és Olaszország. Az Europol magyar összekötő irodája 912 ügyet vett nyilvántartásba, ami 58%-os növekedést jelent a 2003-ban bejegyzett 577 ügyhöz képest. A konkrét bűnügyekben folytatott információcsere 719 ügyben 2548 operatív információcserét foglalt magában. Az operatív ügyek kétharmada négy fő bűnözési formát foglal magában: pénz- és egyéb fizetőeszközök hamisítása, különösen euro-hamisítás (35%); kábítószer-kereskedelem (16%); illegális migráció (15%); terrorizmus (14%) 1. A magyar bűnüldöző hatóságok 87 ügyet (az összes ügy 12%-a) indítottak. 1 A fennmaradó bűncselekménytípusok az alábbiak: személy elleni bűncselekmények (6%), pénzmosás (3%), illegális járműkereskedelem (2%), egyéb (9%) /05 19

21 5.2. ADATVÉDELEM Magyarország kijelenti, hogy a fennálló adatvédelmi követelmények nem befolyásolják a nemzetközi partnerekkel folytatott információcsere szintjét, és nem jelentenek semmiféle akadályt. Az Europol magyar adatvédelmi biztosa az Europol-egyezmény rendelkezéseinek megfelelően rendszeresen figyelemmel kíséri az Europol Nemzeti Egységnél folyó adatkezelést. Az eddigi vizsgálatok nem mutatták az adatvédelmi szabályok lényeges megsértését; az információáramlás folyamatos AZ ADATOK MINŐSÍTÉSE Magyarország a következő minősítési szinteket alkalmazza: Europol-információ : olyan Europol-információ, amelyre alkalmazandó a titokvédelmi szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett védelmi alapszint, valamint az általános diszkréciós és titoktartási kötelezettség. minősített Europol-információ és minősített Europol-dokumentumok : olyan információ vagy dokumentum, amelyre további, a titokvédelmi szabályzat 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott biztonsági intézkedések alkalmazandók, és amelyeket meg kell jelölni az alábbi minősítési szintek valamelyikével: *"Europol RESTRICTED", magyar megfelelője: Europol korlátozott terjesztésű *"Europol CONFIDENTIAL" magyar megfelelője: Europol bizalmas *"Europol SECRET" magyar megfelelője: Europol titkos *"Europol TOP SECRET" magyar megfelelője: Europol szigorúan titkos Valamennyi típusú információt továbbítani kell az Europolnak. Problémák merültek fel azonban az információbiztonsági követelményekkel kapcsolatban. A magyar jogszabályok uniós információbiztonsági követelményekkel való alapvető harmonizációja megtörtént (négy minősítési szint). A minősített EU információk védelme megoldott, de ahogyan az a Magyar Köztársaság és az Europol közötti együttműködési megállapodásról szóló értékelő jelentésben (2001. november április) áll: A titkos forrásból származó információk minősítésére vonatkozó magyar jogszabályok jelentős nehézségeket okoztak mind az EUROPOL, mind a tagállamok számára, mivel nem felelnek meg a tagállamokban kialakult gyakorlatnak. Az ilyen információt Magyarországon szigorúan titkosnak minősítik EUROPOL 2 vagy 3, és nem dolgozható fel a szokásos módon /05 20

22 A felülminősítés elkerülését célzó új jogszabályok vagy a biztonsági jelölés kézhezvételkor való megváltoztatására irányuló hatáskör segítené a probléma megoldását. Jelenleg is ugyanez a helyzet, és az Országgyűlés számára az egyetlen lehetőséget a rendőrségi törvény 1 módosítása jelenti. A szükséges módosítások folyamatban vannak, és egy törvényjavaslatot terjesztettek a kormány elé elfogadásra, amelyet a későbbiekben továbbítanak az Országgyűlés számára. A törvényjavaslat egyrészt a (2004-ben már ratifikált) Europol-egyezmény és jegyzőkönyveinek kihirdetését tartalmazza; másrészt módosítja a rendőrségi törvényt a hiányosság megszüntetése érdekében MÁS TAGÁLLAMOKKAL KÖZÖS EGYSÉGEK Eddig egy a Határőrség által működtetett együttműködési kapcsolattartási pontot állítottak fel az osztrák magyar határon, Hegyeshalom Nickelsdorf határátkelőhely területén, mivel azonban az együttműködés nem kapcsolódik az Europol mandátuma alá tartozó területekhez, az Europol és az Europol Nemzeti Egység nem vesz részt az információcsere folyamatában. A központ jelenleg korlátozottan működik, mert nem alkalmas valamennyi típusú információcserére, de Magyarországon már létezik egy projekt, amely az együttműködés javítását célozza AZ INFORMÁCIÓ ÉS BŰNÜLDÖZÉSI OPERATÍV INFORMÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA A bűnüldözési operatív információ tekintetében Magyarországon nincs jogi meghatározás. A Magyar Köztársaság és az Europol közötti együttműködési megállapodásnak megfelelően az információ meghatározásaként személyes és nem-személyes adatokat kell érteni. Továbbá a különleges adatok meghatározását a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, évi LXIII. törvény adja meg évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, VII. fejezet Titkos információgyűjtés 63. (1) A Rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, körözött személy felkutatására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére - törvény keretei között - titokban információt gyűjthet. (2) A titkos információgyűjtés során beszerzett adat a büntetőeljárásban a bizonyítási eszközként való felhasználásáig, továbbá a Rendőrséggel együttműködő személy kiléte, az információgyűjtés ténye és technikai részlete államtitoknak minősül /05 21

23 a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok; 5.6. EUROPOL NEMZETI EGYSÉG A magyar Europol Nemzeti Egység a NEBEK részét képezi, és együttműködik a VP, a Határőrség és április 1-jétől a Nemzeti Nyomozóiroda által kirendelt összekötő tisztekkel. Minden egyes NEBEK ügyintéző tiszt hozzáféréssel rendelkezik a nemzeti rendőrségi adatállományhoz, rendszerekhez és archívumokhoz mint például: magyar állampolgárok nyilvántartása, külföldi állampolgárokkal és letelepedett személyekkel kapcsolatos adatállomány, valamint bűnügyi, jármű-, körözési (személyek, tárgyak) nyilvántartások, letartóztatott személyek nyilvántartása, stb. Továbbá telepítették a NEBEK-nél a Magyarországon bejegyzett cégek és vállalkozások nyilvántartásához való hozzáférést biztosító terminált. Ily módon a NEBEK ügyintéző tisztek a legtöbb megkeresésnek eleget tudnak tenni, de nem rendelkeznek hozzáféréssel a decentralizált rendőri egységek és szolgálatok adatállományához. Ezek az információk kizárólag összehangoltan gyűjthetők be. A NEBEK a biztonságos vonalon keresztül közvetlen kommunikációt tart fenn az Europol magyar összekötő részlegével. Az összekötő tisztek továbbítják az információt a megfelelő Europol összekötő tiszteknek vagy az Europolnak. Az Europol Nemzeti Egység koordinálja a nemzetközi ügyekben részt vevő magyar rendőri egységek és a magyar Europol összekötő tisztek közötti információcserét, valamint megkönnyíti a folyamatban lévő ügyek naprakész információinak feldolgozását Sürgős esetben közvetlen kapcsolatot teremtenek az Europol összekötő tiszt és az ügyintéző tiszt (helyi rendőri egység) között, és a NEBEK-et ezt követően (48 órán belül) írásban tájékoztatják AZ EUROPOL SZEREPÉNEK ÉS MANDÁTUMÁNAK TUDATOSÍTÁSA Magyarország komoly erőfeszítéseket tesz az Europolnak a bűnüldöző szervek körében történő tudatosításának fokozása érdekében. A NEBEK felelős az Europollal kapcsolatos tájékoztató szemináriumok koordinálásáért, gondoskodik az oktatókról, a magyar Rendőrtiszti Főiskola pedig biztosítja a helyiségeket, a szállást, a fordítást stb. a szemináriumok esetében /05 22

24 A célzott hallgatóság a témától függ, de a NEBEK-nél dolgozó Europol és Interpol összekötő tiszteket minden esetben delegálják ezekre a szemináriumokra, a hallgatóság fennmaradó részét pedig a rendőrség bűnügyi szerveinek megfelelő igazgatóságairól, valamint a vámőrség és a határőrség központi bűnüldöző egységeiről toborozzák. Továbbá Magyarország szakértőket küld az Europol által szervezett vonatkozó konferenciákra AZ ELEMZŐ MUNKAFÁJLOKHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS Magyarország információkat továbbít az Europolnak az ügyek valamennyi szakaszában (a nyomozás megkezdése előtt, alatt és befejezése után). Magyarország jelenleg nem érdekelt a valamennyi aktív elemző munkafájlhoz való hozzájárulásban, mivel közülük több olyan bűncselekményhez kapcsolódik, amely Magyarországon vagy az ország számára nem jelent problémát. Mindazonáltal Magyarország bevinne kapcsolódó információt ezekbe az elemző munkafájlokba a többi tagállam érdekében is AZ EUROPOL ÉRTÉKÉNEK FELISMERÉSE Az Europol által jelenleg nyújtott keret kielégítő, és megfelel a magyarországi elvárásoknak. Problémák a korlátozott forrásokból adódnak. Az Europol által tartott valamennyi szakértői ülést a nemzeti hatóság finanszírozza, és ezekre általában hétköznapokon kerül sor, amikor a légi utazás költségei igen magasak. A korlátozott költségvetés miatt a magyar hatóságok nem tudnak minden ülésen részt venni, és ezért nem tudnak közvetlenül információt cserélni. Az Europol tovább növeli több magyar ügy értékét a nemzeti hatóságok közötti gyors összeköttetés, az összekötő tisztek közötti közvetlen kapcsolat és / vagy az Europol elemzési háttere és kapacitása által biztosított azonnali segítségnyújtás révén. Mindent összevetve Magyarország megfelelőnek tartja az Europol és Magyarország közötti információáramlást /05 23

25 6. A SZAKÉRTŐI CSOPORT ÁLTAL KÉSZÍTETT ÉRTÉKELÉS 6.1. BEVEZETÉS A Magyar Köztársaság területe km 2, és közigazgatásilag 19 megyére, valamint a körülbelül 1,8 millió lakosú Budapest fővárosra oszlik. Magyarországnak összesen 2237 km hosszúságú szárazföldi határa van három tagállammal 1 és négy nem EU-tagállammal 2. A körülbelül 10,1 millió főt kitevő népesség hivatalos nyelve a magyar. A rendőrségi tisztviselők száma körülbelül , így 342 lakosra jut egy tisztviselő AZ ÉRTÉKELÉS MEGSZERVEZÉSE Az értékelő csoport találkozott a Belügyminisztérium, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Magyar Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a Határőrség tisztviselőivel. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon tett látogatás a regionális szintű munkáról szolgált információval. Miközben a csoport figyelmét az információk és bűnüldözési operatív információk Europol-lal és más tagállamokkal való nemzetközi cseréjére összpontosította, tudomásul vette a súlyos, nemzetközi vagy szervezett bűnözés elleni küzdelemben érintett különböző intézmények és minisztériumok közötti nemzeti információcserét is ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A megbeszélések és előadások szakszerűen megszervezettek és jól megszerkesztettek voltak, ennek eredményeként átfogó képet nyújtottak a magyarországi bűnüldözési szervezetről és a napi munka gyakorlati szempontjairól. A szakértői küldöttség elegendő információt kapott a magyarországi bűnüldöző szerveken belüli és az azok közötti információk és bűnüldözési operatív információk nem azonos adatbázisok / rendszerek használatának ellenére történő cseréjének jobb megértéséhez. A szakértőkre általánosan nagy hatást gyakorolt a látogatásuk során megismert gyakorlati szakemberek nyitott és pozitív hozzáállása, valamint az értékelés céljaival szemben tanúsított pozitív együttműködési szellem Nyugaton Ausztriával (356 km) és Szlovéniával (102 km), északon pedig a Szlovák Köztársasággal (670 km). Északkeleten Ukrajnával (137 km), keleten Romániával (453 km), délen pedig Horvátországgal (355 km), valamint Szerbiával és Montenegróval (164 km) júliusi adat /05 24

26 6.4. A BŰNÜLDÖZŐ SZERVEK SZERKEZETE Magyar Rendőrség Elemző és Koordinációs Igazgatóság (EKI) Sajnos az értékelési látogatás során a szakértők ezen igazgatóság egyetlen tisztviselőjével sem tudtak találkozni, de a későbbiekben az alábbi írásbeli információt nyújtották részükre: Az EKI az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságához tartozó, országos hatáskörrel rendelkező központi bűnügyi szervezet. Belső felépítését tekintve két főosztályra tagolódik, és 87 főből álló személyzetével 1 az alábbi feladatokat szervezi meg és végzi: a kriminalisztikai adatkezelés fejlesztése és működtetése, adatok szolgáltatása és kezelése, stratégiai és operatív bűnelemzés és koordináció Elemző és Koordinációs Főosztály Az EKI ezen főosztálya stratégiai és operatív elemző, értékelő és koordinációs feladatokat végez. Az operatív bűnelemzés területén országos szinten és az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának szintjén a főosztály többek között tényeken alapuló elemzést és értékelést végez, értékeli a rendőrség bűnügyi osztályainak nyilvántartásait és adatait, javaslatokat tesz a gazdasági és szervezett bűnözés elleni rendőrségi fellépés stratégiájának, alkalmazott taktikájának és néhány módszerének a meghatározására, koordinálja a bűnügyi osztályok információszerzési és nyomozati tevékenységét, tervezi és végrehajtja a stratégiai és operatív bűnelemzéssel foglalkozó személyzet alap- és továbbképzését. Az országos szintű stratégiai bűnelemzés vonatkozásában rendszeres és alkalmi stratégiai bűnelemzést végez statisztikai adatok, jelentések és útmutatók alapján, évente kétszer értékeli a bűnözés és a bűnüldözés helyzetét, havonta bűnügyi és bűnüldözési jelentéseket készít, irányítja a bűnügyi statisztikai adatszolgáltatást, a bűnözésről és bűnüldözésről szóló országos és regionális külön jelentéseket készít. 1 Ebből 25 fő foglalkozik elemzéssel és értékeléssel /05 25

27 Bűnügyi Adatkezelési és Körözési Főosztály Ez a főosztály a bűnügyi információs rendszer fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos szervezési, fejlesztési és működtetési feladatokkal, valamint bűnügyi adatok kezelésével és szolgáltatásával foglalkozik. Egyéb feladatai mellett az ORFK információ-technológiai osztályaival együttműködésben szervezi, fejleszti és működteti a bűnügyi információs rendszert, valamint működteti és felügyeli az NNI és a Bűnügyi Ellátó Igazgatóság által használt információs rendszereket. Működteti és fejleszti a helyi hálózatokat, és garantálja azok biztonságosságát Más egységekkel fennálló kapcsolatok A fennálló jogi keret és az ORFK szabályai alapján az EKI adatokat cserél a NEBEK-kel, az NNIvel és a rendőrség által megbízott központi szervként a SZEBEKK-kel is. Az EKI 2005 első felében harminckét alkalommal szolgáltatott adatokat a NEBEK-nek és négy alkalommal az NNI-nek, valamint körülbelül 4200 büntetőeljárásról tájékoztatta a SZEBEKK-et. Ezenkívül az Igazgatóság elemzéseket és értékeléseket készít az NNI részére a különleges nyomozati módszerek ösztönzése érdekében. Mivel az EKI képviselőivel nem került sor megbeszélésekre, a szakértők nem tudják megfelelően értékelni az egység működését vagy annak a bűnüldözési operatív információk elemzésével kapcsolatos kapacitásait. Az EKI azonban döntő szerepet tölt be a magyarországi bűnüldözésre vonatkozó információk és bűnüldözési operatív információk cseréjében. Ez a szerv a regionális és központi rendőri egységektől származó valamennyi bűnüldözési operatív információt tartalmazó centralizált Polygon adatbázis kezelője (lásd 6.5 pont), valamint a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központtal (lásd pont) való adatcserére kijelölt összekötő. Az EKI és a SZEBEKK közötti, valamint a NEBEK-kel folytatott adatcsere mennyiségében jelentkező hatalmas különbséget megfigyelve a szakértők úgy vélik, hogy a nemzetközi együttműködés céljait szolgáló információáramlást értékelni kell. Úgy tűnik, hogy a NEBEK abban való részvétele és igénybevétele nem a lehető legteljesebb mértékű Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) A Nemzeti Nyomozóirodánál tett látogatásuk során az értékelőket tájékoztatták arról, hogy az NNI egy központi irodából és hat regionális egységből áll. Az Iroda országos hatáskörrel rendelkezik, és feladata az Europol hatáskörébe tartozó valamennyi bűncselekmény felderítése és kivizsgálása. Bizonyos feltételek mellett jogosult más egységek ügyeinek átvételére /05 26

28 Az NNI titkos és nyílt műveleteket és nyomozást végez, és kezeli a Magyar Rendőrség nemzetközi ügyeinek többségét. A megbeszélések során az NNI vezetői elmondták, hogy a hatályos magyar büntetőeljárási törvény 1 értelmében a büntetőügyekben az ügyészségnek kellene betöltenie a vezető hatóság szerepét, de ez a kapacitás még nem alakult ki megfelelően. Ennek következtében még jelenleg is az NNI tölti be a vezető szerepet. Beszámoltak arról, hogy az NNI például Németországgal, Bulgáriával és az Europollal együtt pénzhamisítással kapcsolatos közös nemzetközi nyomozásokban vesz részt. Az NNI vezetői hangsúlyozták az összekötő tisztek hálózatának jelentőségét a nemzetközi együttműködés szempontjából, és felvázolták az operatív forrásokból származó információk felülminősítésének jelenlegi rendszere által okozott súlyos együttműködési problémákat. A szakértők pozitívumként értékelték, hogy az NNI a rendőrségen belül teljes felhatalmazással rendelkezik a súlyos, határokon átnyúló és szervezett bűnözés elleni küzdelem (megelőzés és nyomozás) tekintetében, és pozitívan reagáltak a közös nemzetközi nyomozásokban való magyar részvételre Vám- és Pénzügyőrség (VP) A VP három szervezeti szinten működik (központi, regionális, helyi) egy Központi Bűnüldözési Parancsnoksággal és hat regionális szinten elhelyezkedő alárendelt nyomozóhivatallal. A VP nyomozói a NEBEK-en keresztül jó együttműködést alakítottak ki a külföldi vám-, rendészeti és határőrizeti szolgálatokkal. A külföldi összekötő tisztek és a magyar Europol összekötő tisztek közötti közvetlen kommunikációra amely különösen az előnyomozási információk cseréjét szolgálja napi rendszerességgel sor kerül. A VP tisztviselői elmondták, hogy az elemző munkafájlokhoz különösen a Smoke elemző munkafájlhoz való hozzájárulás Magyarország számára fontos, de az gyakorlati problémákkal jár. A nemzetközi megbeszéléseken való részvétel költséges, és a szűk költségvetés csak korlátozott részvételt tenne lehetővé. Ezért a vámhatóság megfontolja egy szakértőnek az Eurpolhoz való, behatárolt időtartamú kirendelését az említett elemző munkafájlhoz való hozzájárulás érdekében Határőrség A Határőrség vezetői ismertették Magyarország küzdelmét az illegális migráció ellen. Az a tény, hogy Magyarország hosszú külső uniós határral rendelkezik (Ukrajnával, Romániával, Horvátországgal, valamint Szerbiával és Montenegróval), és az illegális migráció okozta sajátos veszély az Integrált Vezetési Központ létrehozásához vezetett évi XIX. törvény a büntetőeljárásról, amely július 1-jén lépett hatályba 13123/05 27