Ferenc József-város (Mesto Františka Jozefa, Franz-Josefstadt)

Átírás

1 Ferenc József-város (Mesto Františka Jozefa, Franz-Josefstadt) E városrész egyrészt az Óváros és a Duna közt, másrészt a Nándorváros és a Duna közt terül el. A Terézvárostól a Hal tér dél nyugati része választja el. Határa az Óváros felé a Kossuth Lajos (ma Hviezdoslav) tér s az Andrássy Gyula (Gorkij) utca déli házsora, valamint a Vásár térnek (Szlovák nemzeti felkelés tere) délkeleti házsora; a Nándorváros felé a Kórház utca keleti házsora; az Újváros felé a Pray (Augusztus 29-e) utcának a Kór ház utcán innen levő részének déli vonala, a Mező utcának a Zsigmond (Karadžić) utcáig kiérő része, a Zsigmond utcának a Malomligeti útig terjedő része, végre a Malomligeti út déli vonala a Petőcz (Votrubova) utcáig s mindaz, amit a Duna határol. E nagy terület ma egységes, összefüggő egész, míg ezelőtt a Duna érsekújvári ága két részre szakította. E Duna-ág ugyanis azon a tájon, hol ma a Ferenc József (Régi) híd balparti feljárója van, szakadt ki a folyamból, s húzódott el a mai Justi sor (Vajanský rakpart) hosszán, a pozsony szombathelyi vasút mentén északkeleti irányban. A Duna-ág e medrét még csak újabban töltötték be, mert a város szemétlerakó tere e mederre esett. Részben a régi meder ma is látható még a villamos közúti vasút központi telepén levő kocsiszín és a városi villamosmű közt. Az az egész terület, mely Malomliget néven ismeretes, s melyen

2 14 Pozsony város utcái és terei Ferenc József-város Pozsony város utcái és terei Ferenc József-város 15 ma Pozsony gyártelepe egyre hatalmasabban fejlődik, szigetet képezett, amint azt múlt századi térképeken, így az közt levő időszakban készült Wigand-félén is szemlélhetni. Ma a Malomliget alól szakad ki a Brenner-ág, s ezen még jóval alább a vereknyei Kis-Duna, vagyis a Dunának azon bal parti ága, melyet érsekújvári ágnak is neveznek. Amint a Ferenc József-város mai területe eszerint a régitől lényegesen különbözik, úgy különbözik az lakosság tekintetében is egymástól. A nevezett Wigand-féle térkép szerint a régi Landerer (Štúr) utca, vagyis a mai Baross Gábor út volt keleti irányban a Ferenc József-városnak utolsó utcája. A Grössling utca és Baross (Štúr utca) út közt fekvő terület akkor jóformán csupa kerti terület, melynek egy része a közelmúltig képviselve volt a Kness-féle nagy kerti terület által. Ami a Baross úton túl levő területet illeti, az csupa kert, mező, ligetség meg terjedelmes szántóföld. A Justi (Dosztojevszkij) sor alsó részén, hol ma az új Groszmann-háztól kezdve a Durvay-féle háztelepen túl a Széchényi (Lazaret) utcáig a sor összefüggő házakkal kiépült, a múlt század derekáig alig mutatkozott itt-ott valamelyes kisebb épület. A mai Groszmann-ház helyén a városi major terült el, amit az a körülmény is bizonyít, hogy a most épült háromemeletes nagy bérház helyén állott kis sárga sarokházon a városi címert láthattuk. Hol ma a Dobrovits, Rakovszky (Sienkiewicz), Szlemenics (Gajova), Raneyss (Bezruč), Kempelen (Klemens) utcák kihasítván s épülőfélben vannak, ott még kevés idő előtt kerti és mezőségi terület húzódott el. De a Ferenc József-város északi részében is a múlt század elejétől ennek derekáig szintén nagyon jelentékeny a be nem épített terület. A Kór ház utcának alsó részén a Pray (Augusztus 29-e) utca hosszán egész a Duna utcáig csak kerti és szántóföldi területet látunk. A Széchenyi (Lazaret), Eötvös (Cukor), Temető utcáknak még semmi nyoma. A Ferenc József-város fellendüléséhez a feltételek megvoltak ugyan kezdettől fogva a természeti viszonyokban, mégis fellendülésének megindulását tulajdonképpen az állandó híd megépítésével hozhatni kapcsolatba. Ez időtől fogva fejlődése rohamos. A régi Malomliget mondhatni egészen eltűnt a térképről. Hatalmas koronájú százados fáit mind eltüntette a balta munkája s ott, hol XV. és XVI. századi városi számadó könyveink tanúskodása A mai Ľudovít Štúr tér és a Vajanský rakpart 1865 körül. Balra a Koronázási domb, körülötte a magtár. Jobbra az óvárosi önkormányzati hivatal épülete. szerint őseink vadkanokra tartottak vadászatokat, és ahol legújabb időkig városi vadászok vízimadarakra leselkedtek, ott ma egész gyártelep keletkezett s fejlődik egyre nagyobb arányokban. Új utcák: a Rákóczi Ferenc (Botto), a Nádor (Čulen), a Bianchy Lajos (Chalupka), a meghosszabbított Széchenyi (Lazaret) utca, a Segner (Olejkárska) út hasítják a közelmúltban még vadon területet keresztül-kasul. A csendes vidék már zsibong a gyárak lármájától. A kőolajfinomító-, sodrony-, bőr-, kocsi-, posztó-, csontszén-, vitorlavászon-, len- és jutaárugyárak, a városi villamos mű, a villamos közúti vasút központi telepének magasba nyúló kürtjei hirdetik, hogy Pozsony már többé nem csupán üdülőhely és Pensionopolis, hanem a termelő életmunkásság versenyező iparvárosa is, melynek további fejlődése anyagi sikereket kilátásba helyező jövő előtt áll. Hogy fejlődéséhez a feltételek eleitől fogva megvoltak, azt a város egész története híven bizonyítja. Úgy a középkori számadó könyveinkből, mint a régi térrajzokból és képmetszetekből láthatjuk, hogy a természetes fejlődéshez szükségelt két tényező: víz és föld leginkább a Ferenc József-városnál volt meg. Ameddig e két tényező izolálva maradt, addig a Ferenc József-városból más, mint az Óváros elővárosa, az Óvárossal nem mérkőzhető külváros nem lehetett. Az első tanulság az, hogy e külváros a középkorban három külön munkatelep színhelye. Azon a részén, mely az Óváros és a Duna közé esik, vagyis a mai Ferenc József-

3 16 Pozsony város utcái és terei Ferenc József-város Pozsony város utcái és terei Ferenc József-város 17 város délnyugati szögében a cserzővargák és tímárok tanyáztak külön közös munkatelepen. Utánuk e területet Unter den Lederern, hinter den Lederern in der Newenstat néven jelölték. A régi pozsonyi vargák mindenesetre nevezetes iparosai voltak a városnak. A közülük durvabőrt készítők cserzővargák vagy tímárok (cerdo, lederer), a finombőrt készítők irhások (Irher) néven jelölvék. Jellemző, hogy mesterségükön kívül, az évi adólajstrom tanúskodása szerint ők szintén borkiméréssel és boreladással is foglalkoztak. A végrendeletekből kitetszik, hogy jobbára házzal, telekkel bíró jómódú emberek voltak. Hogy korán alakultak nálunk társulattá, azt nemcsak a közös munkatelep bizonyítja, hanem az a körülmény is, hogy az évi adókönyvben a summus cerdonum említtetik. Ezért, ha nem is ismerjük akkori céhszabályait, mégis alig hihetni, hogy ilyenekkel valósággal nem bírtak volna. Ma azonban a céhek nem létezésének korában a Ferenc József-város már régtől fogva megszűnt a vargák és tímárok munkatelepe lenni. Ami bőrkidolgozó iparos van még városunkban, az jobbára a Váraljai révparton s a Vödricen található. A Ferenc József-városban csak a Freund- és a Hoffmann-cégek képviselik ez ipart, mely a jelentékeny import következtében ősi jelentőségéből sokat veszített ben a városban mindössze csak 4 tímár létezett, kik évenkint összesen mintegy 850 db cserzett bőrt, 2500 db fekete és barna borjúmált félbőrnek dolgoztak fel, továbbá 250 db talpbőrt és 850 db tercinbőrt készítettek. Ma 3 bőrgyár s néhány kisebb műhelyű tímár van városunkban, míg a bőrkereskedés valami 16 cég kezében van. A Vargák telepén alul, az Albert (a ma már nem létező egykori Čaplovič) tér és a Batthyány Lajos (Rázus) part közt fekvő területen, a Hajó és a Landler utcák előtt régen a faszállítók és fakereskedők telephelye volt. Ez a tény természetesen megérteti velünk azt, hogy a Duna-part, melynek magassága ma e vidéken méter között változik a 0 pont felett, a középkorban még nagyon alacsony volt, úgyhogy hajókkal és tutajokkal kikötni s azokból kirakodni lehetett. Ez a kikötő és kirakodóhely idővel mind alább került. A híd kiépítése után már csak időkérdés volt, hogy a felső Justi sorról (Vajanský rakpart) a fakirakó hely a folyó mentén lejjebb vándoroljon. A Haybäck-féle nagy szerfakereskedés ugyan még itt van, de a szállított fa rakóhelye A Koronázási dombot a történelmi Magyarország valamennyi megyéjéből összehordott földből emelték től 1870-ig állt a téren. Mögötte látható a Jurenák-ház (ma az óvárosi önkormányzati hivatal épülete). már eltűnt a folyópartról, és az árvíz ellen emelt beton védfal világosan mutatja, hogy mennyire fog a még közelben [lévő] lapos parti terület feltöltetni. A Duna-gőzhajózási társulat szénés áruraktárai ugyancsak alább kerültek, mert ezek helyére a tervezett hadtest-parancsnoksági nagy épület kerül, amint a feltöltött parton a fémipar szakiskolájának és az ipartestület házának épületei már is felépültek, s új utcák: a Bercsényi (Múzeum) és Dugovics (Prešern) utcák meg a Fadrusz János (Fajnor) kőpart keletkeztek. A már eltűnt Halász-kapu előtt, vagyis a mai Kossuth Lajos (Hviezdoslav) tér keleti vége és a Duna között a Halászok telepe állott. Ez Újváros néven szerepel okiratainkban: Newstat vor Vischerthor, Newstat piscatorum, Vorstat des Vischerthores. Az évi városi telekkönyv itt már 20 háztelket sorol elő. Különben már a XIV. század végén elég sűrűn volt kiépítve, mert a városi tanács 1398-ban hetivásár-tartási engedélyért folyamodott e külváros számára. Ténylegesen azonban az engedélyt csak Zsigmond király adta meg 1430-ban, mit aztán V. László király 1454-ben megerősített. Ugyancsak Zsigmond adott 1430-ban egyszersmind szénaszedési kiváltságot a pozsonyi várterületen, s egyéb kedvezményeket is. Nevezetesen megengedte, hogy az újvárosiak marháik számára két kaszálóra való szénát használhassanak s házaik építésére és tüzelésre a pozsonyi várhoz tar-

4 18 Pozsony város utcái és terei Ferenc József-város Pozsony város utcái és terei Ferenc József-város 19 tozó szigetségen fát vághassanak. E jogot későbben, 1454-ben V. László király is megerősítette Pozsony-Újvárosnak. Ám ma már a halászságot szintén nem itt, hanem a Terézvárosban találjuk mindössze két halászmesteri cég, a Glöckl- és a Heyblcégek és egy halkereskedési cég, a Wetzenkirchen-féle cég által képviselve, s így mondhatni, hogy amivé a Ferenc József-város manapság teljesebben kifejlett: iparos városrésszé, arra már a középkorban bírt rendeltetéssel. Akkor a Duna s a rajta véghezmenő közlekedés szolgáltatták a fejlődés feltételeit és irányát, ma pedig a dunai forgalom mellett a szárazföldi közlekedés, melynek útja az állandó híd által nyílt meg. A dunai hajózás fejlettsége lehetővé teszi, hogy az a nyersanyag, mely Romániában és a Fekete-tengeren túl levő vidéken termelődik, t. i. a nyers kőolaj finomítására városunkban nagy arányok szerint berendezett gyár keletkezik, amint a Dunának állandó áthidalása lehetségessé tette a téli kikötő keletkezését. Az állandó híd nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy városunk egy félkörben vagy 70 kilométerre kiterjedő nagy vidék mezőgazdasági terményforgalmának közvetítő gócpontjává vált. A téli kikötő meg nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy általa, amint a vele kapcsolatos vasúti összeköttetés és a rakodó készülékek meglesznek, a vízi forgalom állandósul, amennyiben téli időben, mikor a Duna befagyása miatt a vízi forgalom szünetel, az áru a kikötői hajókban berakodható. Vagyis az állandó híd és téli kikötő együttesen egy víziúttal kombinált vasúti szállítási vonalat jelent, mely a helybeli piacot télen-nyáron egyaránt élénk gazdasági tevékenységben tartja. Ha most, mint hisszük, nemsokára valósulni fog az a zsilipes csatorna, mely a kikötőből északi irányba a városhatár felé vonul, akkor a mentén fekvő, eddig jóformán értéktelen, mert kellőképp fel nem használható síkföld mint alkalmas házés gyártelep értékessé váland. A Duna menti ösztön eszerint hatásosabbá lett, a haladásnak az iránya pedig abban a mértékben változott meg, amely mértékben tőlünk távol fekvő anyagi javak hozzáférhetőbbekké s feldolgozhatóbbakká váltak, illetve amennyi ben a Duna haltermelésének megfogyatkozása szükségleteink kielégítésében távolabbi külpiacokra utasít. A haladással és a munka irányának megváltozásával változik egyre a Ferenc József-város külső physiognomiája és városi jellege. Ma már nem elő-, külváros többé, mint egykor, hanem külön városrész, mely A Koronázási domb elhordása után a téren parkot létesítettek küljelentkezésre és jelentőségre méltán sorakozik a város alakulásának eredeti magvához, az Óvároshoz, sőt már attól nem csekély előnyöket el is hódít. Az új gimnázium a Ferenc Józsefvárosban fog felépülni, az Osztrák-Magyar Bank fiókintézete a Ventur utcából a Baross útra (Štúr utca) költözködött. Az Ipartestület székháza s tőszomszédságában az Iparszakiskola palotája a Duna partján pompáznak. A Kereskedelmi és Iparkamara a Lőrinc-kapu utcai bérházból kiköltözködött, s a Ferenc Józsefvárosban levő Csáky (Komenský) téren épített saját díszházába hurcolkodott. A városi villamostelep, mely erőátviteli célokra bármekkora mennyiségben villamos áramot fejleszteni képes, a Ferenc József-városi gyártelepen épült fel. Az épülőfélben levő pozsony bécsi villamos vasút kiindulási pontja a Koronázási domb téren (Štúr tér) lesz, s alig vonhatni kétségbe, hogy idővel egyéb institúciók is az Óvárosból a Ferenc József-városba fognak átkerülni. A házak és a lakosság számának következetes növekedése is erre mutat. A házak száma e városrészben 1865-ben 265, 1894-ben 289, 1904-ben már 345, míg lakosainak a száma 1894-ben 9 293, ma ennél is tetemesen nagyobb. Ha kiszámítjuk, hogy e számban hány percent képviseli a munkásosztályt, akkor nagyon is világos tudatára jutunk annak, hogy az egykori halászok és cserzővargák külvárosa tényleg már hatalmasan át-

5 20 Pozsony város utcái és terei Ferenc József-város Hajó utca 21 alakul iparos városrésszé, melynek jövője irányadó lesz az egész város anyagi és szellemi megizmosodására. Amit vesztett városunk egykori politikai jelentőségéből, azt bőségesen visszakapja ipari munkatelepi révén, mert tagadhatatlan, hogy Pozsony ez idő szerint az ő közel 80 gépüzemével a főváros után máris az ország első gyárvárosa. E névváltoztatásnak az oka a zavar elkerülése volt, melyet két utcának ugyanazon névvel való megjelölése a közéletben előidézett. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Landler és a Hajó nevek közt okozati összefüggés van, a Landler = hajón vagy egyéb vízi járóművön partra szálló egyén, akkor az utca nevének ily alakban történt megváltoztatását könnyen megérthetni. A középkori adókönyvekben, kamarai számadásokban s egyéb okiratok- Gróf Batthyány Lajos part (Rázusovo nábrežie, Graf Batthyány Lajos-Quai) A Ferenc József-városnak ezen úri, szép, palotaszerű házakkal kiépített partja a Hal tértől a Koronázási domb (Štúr) térig húzódik a Duna mentén. Területén a cserzővargák telepe volt hajdan. Belé szakad a Hajó és a Landler (Folyó) utca. Során kiér a Vízikaszárnya főfrontja. E nagy négyszögű területet befoglaló kétemeletes katonai laktanya 1763-ban épült forintnyi városi költségen. 1 Ez épület a városi évi költségvetésbe koronányi bevétellel és koronányi kiadással van beállítva. A Koronázási domb (Štúr) térre tekintő délkeleti szögén a Duna folyam vízmérője van felállítva. A partnak régi neve a Halácsy-féle nagy városi térkép szerint Duna-part (Donau-lende), későbben Duna-kőpart (Donau-Quai). Mai nevét gr. Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök után viseli, ki 1809-ben Pozsonyban született, s itt a róla elnevezett utca nyugati részének egyik házában lakott október 6-án Pesten vértanúi halált szenvedett. Kilátás a mai Rázus rakpartra. Jobbra a Vízikaszárnya épülete Hajó utca (Lodná ulica, Schiffgasse) A Ferenc József-városnak ezen utcája a Krisztina (Paulíny) utcát köti össze az Albert (a ma már nem létező Čaplovič) térrel és a Batthyányi Lajos (Rázus) parttal. A múlt században, Korabinsky idejében 1781-ben Oberes Landlergassl néven szerepel, de még az ötvenes években a vele párhuzamosan futó Landler utcával együtt ugyancsak Landler utcának nevezték. E néven fordul az elő az években készült Halácsy-féle nagy városi térképen is. Mai Hajó utca nevét július 28-a óta viseli. Batthyány Lajos part, mai Rázus rakpart

6 22 Pozsony város utcái és terei Ferenc József-város Hajó utca a Duna felől ban sűrűn említvék a hajósok (scheffman), a szállítók (vector) és hajókalauzok (nawferg). Ezek saját hajóikkal és vontató lovaikkal bírtak. A dunai szállításnál kisebb-nagyobb térfogatú hajók szolgáltak a kereskedelmi áruk szállítására. A legkisebb vízi járóművek, eltekintve a csolnakoktól (Zülln, Zilln), az ún. Hohenauerek voltak. Ezeknek a kereskedelmi hajóknak a kikötőhelye a mai Hajó utca irányába esett, s ezért van a Hajó utca névnek történeti okadatoltsága. Ez utcában van ma az Első Pozsonyi Nőbeteg Gyámolító Egyesület. Alakult 1882-ben, s célja beteg nők gyámolítása, ingyenes gyógykezelése, fürdőzése és napi 1 koronával való segélyezése. Temetési költség fejében 60 koronát kap a gyászoló család s bizonyos végkielégítést. Ugyanez utcában van a József főhercegről nevezett Első Pozsonyi Katona-kerületi Hadastyán Egyesület is. Alapították 1876-ban, tagjai kiszolgált katonák s célja betegség esetén egymást kölcsönösen segélyezni, halál esetén pedig 60 koronával hozzájárulni a temetkezési költségekhez, s a hátramaradottaknak 100 koronányi végkielégítéssel segítségére lenni.

7 165 Térképjel-magyarázat Tartalom egyirányú utca vasút sétálóutca üzemanyagtöltő-állomás, rendőrség parkolóhely, fizetett parkolóhely parkolóház, közlekedési jelzőlámpa szökőkút, szálloda egészségügyi központ, gyógyszertár templom, kápolna, zsinagóga posta, mozi színház, múzeum, képcsarnok emlékmű, piac fedett uszoda, sportcsarnok autóbusz-megálló, információ temető vasúti főpályaudvar, autóbusz-főpályaudvar Előszó...7 Ferenc József-város (Mesto Františka Jozefa, Franz-Josefstadt) Gróf Batthyány Lajos part (Rázusovo nábrežie, Graf Batthyány Lajos-Quai) Hajó utca (Lodná ulica, Schiffgasse) Landler utca (Riečna ulica, Landlergasse) Krisztina utca (Paulínyho ulica, Christinengasse) Kossuth Lajos tér (Hviezdoslavovo námestie, Kossuth Lajos-Platz) Rózsa utca (Jesenského ulica, Rosengasse) Andrássy Gyula utca (Gorkého ulica, Andrássy Gyulagasse) Csáky tér (Komenského námestie, Csáky-Platz) Híd utca (Mostová ulica, Bruckgasse) Koronázási domb tér (Námestie Ľudovíta Štúra, Krönungshügelplatz) Vadász sor (Palackého ulica, Jägerzeile) Grössling utca (Grösslingová a Medená ulica, Grösslinggasse) Fürdő utca (Kúpeľná ulica, Badgasse) Bercsényi Miklós utca (Múzejná ulica, Bercsényigasse) Dugovics Titusz utca (Prešernova ulica, Dugovitsgasse) Fadrusz János kőpart (Fajnorovo nábrežie, Fadrusz János-Quai)... 76

8 Justi sor (Vajanského nábrežie, Justilände) Royko utca (Tobrucká ulica, Roykogasse) Baross Gábor út (Štúrova ulica, Baross Gábor-Strasse) Taller Pál utca (Tallerova ulica, Taller Pál-Gasse) Ferenc József híd (Régi híd, Starý most, Franz-Josefbrücke) András király tér (Šafárik tér, Šafárikovo námestie, König Andreas-Platz) Dobrovits Mihály utca (Doborvičova ulica,dobrovits Mihály-Gasse) Id. Rakovszky István utca (Sienkiewiczova ulica, Rakovszkygasse) Szlemenics Pál utca (Gajova ulica, Szlemenicsgasse) Raneyss István utca (Bezručova ulica, Raneyssgasse) Kempelen Farkas utca (Klemensova ulica, Kempelen Farkasgasse) Jakab városbíró tér (Jakubovo námestie, Stadtrichter Jakobsplatz) Széchenyi utca (Lazaretská ulica, Széchényigasse) Zsigmond király utca (Karadžičova ulica, Zsigmond király-gasse) Malomligeti út (Mlynské nivy, Mühlauerstrasse) Duna utca (Dunajská ulica, Donaugasse) Wiesner utca (Wiesnerova ulica, Wiesnergasse) Richard utca (Rajská ulica, Reichardgasse) Temető utca (Cintorínska ulica, Friedhofgasse) Eötvös utca (Cukor utca, Cukrova ulica, Eötvösgasse) Kő tér (Kamenné námestie, Steinplatz) Kórház utca (Špitálska ulica, Spitalgasse) Pray utca (Augusztus 29-e utca, Ulica 29. augusta, Praygasse) Kikötő út (Prístavná ulica, Hafenstrasse) Segner út (Olejkárska ulica, Segnerstrasse) Nádor utca (Čulenova ulica, Palatingasse) Rákóczi Ferenc utca (Bottova ulica, Rákóczy Ferencgasse) Bianchy Frigyes út (Chalupkova ulica, Bianchygasse) Gyár út (Továrenská ulica, Fabrikstrasse) Mező utca (Poľná ulica, Feldgasse) Jegyzetek Melléklet Utcák, terek jegyzéke Térképjel-magyarázat