ÉVES BESZÁMOLÓ 2010.

Átírás

1 ZALAVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET ZALAEGERSZEG, Dísz tér 7. Cg.: ÉVES BESZÁMOLÓ Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Könyvvizsgálói záradék... 1

2 TARTALOMJEGYZÉK MÉRLEG... 3 EREDMÉNYKIMUTATÁS... 8 Költségnemek KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET I. Általános rész Alapinformációk Számviteli politika Számviteli változások Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása II. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő adatok Általános előírások szerinti bemutatások Tételes bemutatások a mérleghez III. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Általános előírások szerinti kiegészítések Tételesen előírt kiegészítések az eredmény-kimutatáshoz IV. Tájékoztató rész Tételes tájékoztató adatok V. Sajátos hitelintézeti kiegészítések ) Tárgyévi céltartalék-képzés és felhasználás ) Értékvesztés alakulása ) Betét biztosítási alapokban és intézményvédelmi alapokban való részvétel ) A hátrasorolt eszközök bemutatása ) A hátrasorolt kötelezettség bemutatása ) Kiemelt mérlegtételek esedékesség szerint ) A mérleg eszköztételeiben szereplő, tőzsdén jegyzett értékpapírok ) A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításainak költség nemenkénti bontása ) Meg nem képzett céltartalék, el nem számolt értékvesztés: nem leges! ) Függővé tett kamat és más tételek bemutatása ) A saját és idegen tulajdonú értékpapírok állomány adatai: ) Az immateriális javak részletezése (leltára) ) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok (fajtánként) Készletek leltára sz. mell. CASH FLOW KIMUTATÁS KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

3 MÉRLEG KSH: Cg.: Zalavölgye Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz M e g n e v e z és 2009.év 2010.év. a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök Állampapírok a) forgatási célú b) befektetési célú /A. Állampapírok értékelési különbözete Hitelintézetekkel szembeni követelések a) látra szóló b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ba) éven belüli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 bb) éven túli lejáratú 15 Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 18 - elszámolóházzal szemben 19 c) befektetési szolgáltatásból 20 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 21 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz elszámolóházzal szemben 23 3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete Ügyfelekkel szembeni követelések a) pénzügyi szolgáltatásból aa) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 28 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al sz. 29 ab) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 31 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 32 b) befektetési szolgáltatásból Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 34 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 35 ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köv. 36 bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köv. 37 bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyf.sz.köv. 38 bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelés 3

4 39 be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés 40 4/A. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is a) Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által 0 0 kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) 43 aa) forgatási célú 44 ab) befektetési célú 45 b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba) forgatási célú 47 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 48 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib visszavásárolt saját kibocsátású 50 bb) befektetési célú 51 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 52 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 53 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete Részvények és más változó hozamú értékpapírok a) részvények, részesedések forgatási célra 56 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 58 b) változó hozamú értékpapírok ba) forgatási célú 60 bb) befektetési célú 61 6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési 0 0 különbözete Részvények, részesedések befektetési célra a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése 66 Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 67 7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban a) részvények, részesedések befektetési célra 70 Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 71 b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítés 72 Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés Immateriális javak a) immateriális javak b) immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások 0 81 ad) beruházásra adott előlegek 0 82 b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi e ba) ingatlanok 84 bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek bc) beruházások 86 bd) beruházásra adott előlegek 87 c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése Saját részvények 4

5 Egyéb eszközök a) készletek b) egyéb követelések Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés 93 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés /A. Egyéb követelések értékelési különbözete /B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Aktív időbeli elhatárolások a) bevételek aktív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c) halasztott ráfordítások 100 Eszközök összesen Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK [1+2.a)+3.a)+3.ba)+3.c)+4.aa)+4.b)+5.aa)+5.ba)+6.a)+6.ba) a 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei] BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.b)+3.bb)+4.ab)+5.ab)+5.bb)+6.bb) a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei] F O R R Á S O K (PASSZÍVÁK ) Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) látra szóló b) meghatározott időre lekötött ba) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 06 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 08 - elszámolóházzal szemben 09 bb) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 c) befektetési szolgáltatásból 15 Ebből: kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz elszámolóházzal szemben 18 1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 19 2.Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a) takarékbetétek aa) látra szóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látra szóló Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 27 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 28 bb) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 5

6 30 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 31 bc) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 33 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 34 c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 36 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 37 ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köt. 38 cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. 39 cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni kötelezettség 40 cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettség 41 ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 42 2/A. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 43 3.Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a) kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú 46 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 47 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 48 ab) éven túli lejáratú 49 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 50 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 51 b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ba) éven belüli lejáratú 53 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 54 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 55 bb) éven túli lejáratú 0 56 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 58 c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de az Tpt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok ca) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 61 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. 62 cb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 64 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz Egyéb kötelezettségek a) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 68 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 70 b) éven túli lejáratú 71 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 72 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 73 4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása 0 76 b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek Céltartalékok

7 79 a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre 80 b) kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre c) általános kockázati céltartalék d) egyéb céltartalék Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 86 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 87 b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 88 c) egyéb hátrasorolt kötelezettség 89 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 90 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz Jegyzett tőke Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió) 96 b) egyéb Általános tartalék Eredménytartalék (+,-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka b) valós értékelés értékelési tartaléka Mérleg szerinti eredmény (+,-) Források összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.a)+1.ba)+1.c)+1/A+2.aa)+2.ab)+2.ba)+2.bb)+2.c)+3.aa)+3.ba+3.ca) a)+4/A] HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.bb)+2.ac)+2.bc)+3.ab)+3.bb)+3.cb)+4.b)+7] SAJÁT TŐKE ( , ,-15) MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 2009.év 2010.év 201. Függő kötelezettségek Jövőbeni kötelezettségek Mérlegen kívüli követelések 0 0 Zalaegerszeg, február hó 25. nap a vállalkozás vezetője 7

8 EREDMÉNYKIMUTATÁS KSH: Cg.: Zalavölgye Takarékszövetkezet E R E D M É N Y K I M U T A T Á S I. (függőleges tagolás) adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2009.év 2010.év a. b. c. d Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) egyéb kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) Bevételek értékpapírokból a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) 14. b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék,részesedés) 15. c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés) Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) 21. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő 8

9 vállalkozástól Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) 28. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)- 6.d)] a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól értékelési különbözet 35. b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak értékelési különbözet 39. c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele) 40. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása értékelési különbözet 44. d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordításai) 45. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak forgatási célú értékpapírok értékvesztése értékelési különbözet Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 53. b) egyéb bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 9

10 55. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól készletek értékvesztésének visszaírása Általános igazgatási költségek a) személyi jellegű ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek 63. ac) bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordítási Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 72. b) egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak készletek értékvesztése Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 77. a) értékvesztés követelések után b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés visszaírása követelések után b) kockázati céltartalékképzés felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre /A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után

11 Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [ ,-6+7.b) b) ] NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a) - 10.a)] Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17) Adózás előtti eredmény (+,-15+,-18) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (+,-19-20) Általános tartalékképzés, felhasználás (+,-) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Mérleg szerinti eredmény (+,-21-/ ) Zalaegerszeg, február hó 25. nap a vállalkozás vezetője 11

12 Költségnemek KÖLTSÉGNEMEK S.sz. Megnevezés 2009.év 2010.év 01. Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke I. Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok II. Személyi jellegű ráfordítások III. Értékcsökkenési leírás * I.-II.-III. Összesen

13 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Takarékszövetkezet éves beszámolóját köteles közzétenni, ennél fogva köteles azt a Hpt.- ben előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, azaz könyvvizsgálatra kötelezett. 1 Az éves beszámolót Bene Gyöngyi főkönyvelő, vállalkozási szakon számon regisztrált, könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult állította össze. I. Általános rész 1. Alapinformációk A beszámolót készítő vállalkozás megnevezése: Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalkozás bejegyzés szerinti országa Magyarország A vállalkozás székhelye 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. A vállalkozás jogi formája Szövetkezeti hitelintézet A beszámoló egy vállalkozásra, vagy Egy vállalkozásra vállalkozások csoportjára vonatkozik: Alkalmazottak létszáma 2010.átlag fő 55 A beszámoló pénzneme: HUF A beszámolóban közölt adatok számításának Ezer forint, ha ettől eltérő, az jelzésre kerül. nagyságrendje A mérleg fordulónapja és a beszámolási időszak: 2010.december A takarékszövetkezet a jogelőd Zalaszentgyörgy és Vidéke, valamint a Nagylengyel és Vidéke takarékszövetkezetek egyesülésével jött létre 1976-ban március 31-vel a takarékszövetkezetbe olvadt a Zalalövő és Vidéke, valamint a Türje és Környéke Takarékszövetkezet. A takarékszövetkezet június 7-én megvásárolta az MTB Rt. Zalaegerszegi fiókját. A takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF) által engedélyezett 2 következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: 1 Az Sztv. 88..(8) bek. szerinti közlés 2 ÁPTF 657/1999.sz.hat. 13

14 betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység), letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, pénzváltási tevékenység, követelések megvásárlása (faktoring ügylet), kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység), pénzügyi szolgáltatás devizában, valutában, ügynöki tevékenység készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása (bankkártya), értékpapír forgalmazás ügynöki tevékenység, hitel- és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatási tevékenység, ezen belül lakossági ügyfelek részére devizaalapú hitelek nyújtása (megbízási szerződéssel). A 2001.évi CXX.tv. (Tpt.) 81. alapján biztosítást kiegészítő tevékenység. A takarékszövetkezet tevékenységét elsősorban természetes személyek körében fejti ki, a jogi ügyfelek száma azonban emelkedő tendenciát mutat. A tevékenység központja Zalaegerszeg, Dísz tér 7. sz. alatt van. Kirendeltségek: Zalaegerszeg, Körmendi u. Bagod Csonkahegyhát Egervár Gellénháza Zalaegerszeg, Kovács Károly tér Zalaszentiván Pókaszepetk Türje Zalalövő Zalaszentgrót Zalaegerszeg, Erdész u. Zalaegerszeg, Kossuth L.u. Betétgyűjtő pénztárak az alábbi községekben működnek: Zalaszentgyörgy, Salomvár. A takarékszövetkezetet 10 fős igazgatóság és 5 fős felügyelő-bizottság irányítja. 14

15 A Takarékszövetkezet tulajdonosi szerkezetének bemutatása: Megnevezés 2009.XII XII.31. Fő Részjegy EFt Fő Részjegy EFt Jogi személy természetes személy tagok Összesen: A Takarékszövetkezet tagja lehet minden belföldi és külföldi nagykorú természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint törvényes képviselőjének hozzájárulásával 14. életévét betöltött kiskorú személy, aki a belépéskor az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást teljesíti. A Hitelintézeti törvény alapján a szövetkezeti formában működő hitelintézet esetén, így a Takarékszövetkezetnél is minimum 200 fős taglétszám kötelező. A szövetkezetben a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok száma nem haladhatja meg a taglétszám felét. A Takarékszövetkezet kapcsolt vállalkozásainak bemutatása: 3 Leányvállalat: Név ---- Saját tőke ---- Jegyzett tőke ---- Részesedési arány mérleg szerinti ---- eredmény Egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozás: Név MTB ZRt.. Kft. Saját tőke MFT ---- Jegyzett tőke MFT ---- Részesedési arány 0, mérleg szerinti eredmény 279 MFT ---- A kötelező számviteli szabályzatok a Takarékszövetkezetnél: 4 Megnevezés Ig. határozat szám Utolsó mód.: Eszközök és források értékelési szabályzata, sajátos 146/2009.(12.15.) értékelési előírások fejezettel kiegészítve Leltározási és leltárkészítési szabályzat 141/2009.(12.15.) Pénz-és értékkezelési szabályzat 147/2009.(12.15.) Számlavezetésre vonatkozó szabályzatok ls. Szabályzatok jegyzéke Betétkezelési szabályzatok ls. Szabályzatok jegyzéke Befektetési szabályzat 25/2009.(02.10.) Kockázatvállalási szabályzat 55/2010.(07.27.) Szigorú számadású nyomtatványok szabályzata 31/2008. (03.18.) Sztv. 89. (1)a) alapján 4 Sztv. 88. (3), 250/2000.(XII.24.) Korm.r. 15

16 A fenti szabályzatok közül jelentős hatással van a beszámolóra az Eszközök és források értékelési szabályzata, a sajátos értékelési előírások fejezettel kiegészítve szabályzat, melynek főbb elemeit a számviteli politika keretében ismertettük. 2. Számviteli politika A takarékszövetkezet a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény a továbbiakban: Szt. érvényes számviteli politikával rendelkezik. A számviteli politika keretében 6 db kiemelten jelentős szabályzat készült el, ezek közül az értékelési politika, az Eszközök és Források értékelési szabályzat sajátos értékelési előírások fejezete közvetlen hatással van a számviteli politikára. (A Számlavezetésre vonatkozó szabályzatok és a Betétkezelési szabályzatok részletes felsorolását a takarékszövetkezet mindenkori Szabályzatok jegyzéke tartalmazza.) Tekintettel arra, hogy a többször módosított 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet továbbiakban: Szkr.) - részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságait - így a takarékszövetkezetnek önálló mozgástere a sajátos számviteli megoldások alkalmazására korlátozott. A takarékszövetkezet az Szkr. értelmében az 1.sz. melléklet szerinti mérlegből, a 2.sz. melléklet szerinti eredmény-kimutatásból álló éves beszámolót, valamit az általános szabályok szerint üzleti jelentést köteles készíteni. A mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év január 31. A zárlati munkák gyakorisága, mélysége a következő: havonta megtörténik az eszköz- és forrásszámlák, valamint a költség- és eredményszámlák lezárása. A lényeges, a jelentős, a nem lényeges, a nem jelentős, kategóriák minősítési szempontjait és konkrét értékeit az alábbiak szerint határoztuk meg: A jelentős összegű hiba : ha a feltárt hibák és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó értéke meghaladja a mérleg főösszegének 2 százalékát, vagy az 500 millió Ft-ot, ha a mérleg főösszeg 2 százaléka kevesebb 500 millió Ft-nál. Nem jelentős összegű hibának minősül, ha az adott üzleti évre vonatkozó feltárt hibák és hibahatások (előjeltől független) összege nem haladja meg a mérleg főösszeg 2 százalékát. A megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a feltárt jelentős összegű hiba és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó értéke a hiba feltárás évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékét több mint 20 százalékkal növeli vagy csökkenti. Fajlagosan kis értékűnek tekintendők azok a készletek, amelyeknek a könyv szerinti értéke - kialakított készletcsoportokon belül (főkönyvi számlánként) - nem haladja meg az adott készletcsoporthoz tartozó készletek könyv szerinti értékének 5 százalékát. Tartósnak tekintendő minden olyan változás, ami 1 éven túli változást mutat. A tulajdoni részt jelentő befektetések, a követelések, valamint a vásárolt készletek esetében az értékvesztés elszámolása szempontjából egységesen jelentős összegűnek lehet tekinteni az értékvesztést, ha az a könyv szerinti értéknek több mint a 10 százaléka. A terven felüli értékcsökkenés meghatározásánál a könyv szerinti érték és a piaci 16

17 érték különbözete akkor tekinthető jelentősnek, ha annak összege magasabb, mint az 1 évi tervszerinti értékcsökkenés összege. A költségek elszámolására kizárólag a költség-nemek számlaosztályt alkalmazza a takarékszövetkezet, az un. vezetői számvitel még nem került kialakítására. A számviteli politikában meghatározásra került az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenése megállapításának módja, ami lineáris, időarányos és alapja az eszközök bruttó értéke. Az értékcsökkenés elszámolása havonta történik, a tárgyhavi nyitóállomány alapján. Az immateriális javak közül az üzleti vagy cégértéket 10 év alatt, alapítás-átszervezés értékét 5 év alatt kell leírni, a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek leírásának idejét a beszerzéskor határozza meg a takarékszövetkezet. A Szt. 80. (2) bek. alapján biztosított lehetőséggel élve a takarékszövetkezet az 50 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket használatbavételkor egy összegben költségként elszámolja. (2001. január 1-től) A takarékszövetkezet a vásárolt készleteket a mérlegben az un. FIFO módszer alapján veszi számításba, illetve az utolsó beszerzési áron értékeli. Az értékpapírok besorolását a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök közé a beszerzés céljától függően az analitikus nyilvántartásban történő minősítéssel határozza meg. A 397/2007. (XII.27.) Korm. r. 6. -a, illetve a 250/2000. (XII.24.) Korm. r. 7. sz. melléklet előírásainak figyelembevételével a takarékszövetkezet módosította az Eszközök és Források értékelési szabályzatát és meghatározta az egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének új szabályait. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések képzése és a visszaírások negyedévente kerülnek elszámolásra. A lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb ügyfelekkel szembeni követelések közül a kisösszegűnek minősülő követeléseket a Takarékszövetkezet csoportos értékelés alá vonja. Kisösszegűnek minősülő a követelés, ha a lakossági ügyféllel szemben fennálló kintlévőség értéke az 1 Millió Ft-ot nem haladja meg, illetve vállalkozói, önkormányzati ügyféllel szemben fennálló kintlévőség értéke az 5 Millió Ft-ot nem haladja meg. Egyszerűsített minősítési eljárást alkalmaz a Takarékszövetkezet az egyedi értékelés, illetve a csoportos értékelés esetében egyaránt a lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelből adódó, a jelzáloghitelből eredő követeléseknél, és a kisösszegű követeléseknél. Egyszerűsített minősítési eljárást elsősorban a késedelem időtartamához kötődően - alkalmaz. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat (ha nem a Magyar Állam, illetve az MNB bocsátotta ki), a vagyoni érdekeltségeket, és a mérlegen kívüli kötelezettségeket összeghatártól függetlenül egyedi értékelés keretében minősíti a takarékszövetkezet. Ez alól kivételt képeznek azok a mérlegen kívüli kötelezettségek, amelyek az ügyfelekkel szembeni követelésekhez kapcsolódnak (pl. folyószámla hitelkeret le nem hívott része), és így a követelésnek megfelelő eljárás szerint kerülnek minősítésre. A befektetések minősítése az éves beszámoló készítésekor történik. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát a Csoportos értékelés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban: a külön figyelendő kategóriában 2 %, átlag alatti kategóriában 20 %, kétes követeléseknél 60 %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél pedig 90 %. Az elszámolandó értékvesztés nagyságát az Egyedi értékelés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza 17

18 meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban: a külön figyelendő kategóriában 1-10 %, átlag alatti kategóriában %, kétes követeléseknél %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél pedig %. A mérleg fordulónapjáig megszolgált, esedékes, mérlegkészítésig be nem folyt, valamint a mérleg fordulónapján megszolgált, mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes minősített kamatok és kamatjellegű jutalékok függővé tételre kerülnek. A takarékszövetkezet alkalmazza a piaci értéken történő értékelést. A piaci értéken történő értékelés elveit és módszereit az alábbiakban határoztuk meg és végeztük el az értékelést: Az értékelésbe bevont eszközöknél üzleti évenként meg kell állapítani az egyedi eszköz mérlegfordulónapi piaci értékét. Ha az értékhelyesbítés tárgyévben megállapított összege jelentősen eltér az előző üzleti év értékhelyesbítésének összegétől, az eltérés összegével az értékhelyesbítést és az Értékelési tartalékot kell módosítani. Az értékhelyesbítés lehetőségével a takarékszövetkezet részvény befektetéseivel, valamint az ingatlanokkal kapcsolatban kíván élni. A Takarékszövetkezet számviteli politikájában rögzített döntése szerint nem alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait. (Sztv. 59/A. ) A Takarékszövetkezet általános kockázati céltartalékot január 1-től nem képez. 3. Számviteli változások A takarékszövetkezet az előző (2009.) évhez viszonyítva számviteli politikáját, számbavételi eljárásait, értékelési módszereit nem változtatta. Saját elhatározásból elszámolási módszereket, értékelési eljárásokat, illetve mértékeket nem változtatott meg a Takarékszövetkezet. 4. Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bekezdés) A takarékszövetkezet számviteli becslést nem alkalmaz. 5. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Nemleges! 6. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása A takarékszövetkezet mérlegfőösszege a december 31-i ezer Ft-ról eft-tal emelkedett, értéke ezer Ft-ot tett ki 2010.december 31-én. 18

19 Ebből: a saját tőke növekedése a kötelezettség emelkedése az átmenő passzívák csökkenése a céltartalékok növekedése eft eft eft eft Megállapítható, hogy az emelkedés döntő részben a kötelezettségek növekedéséből származik. A takarékszövetkezet a 2010-es évben is megfontolt kamatpolitikát folytatott, ugyanakkor az ügyfelektől származó források jelentős összegben, több mint 342 MFt-tal emelkedtek elsősorban a takarékszámla betétek, a betéti okiratok közül a takarékszelvények és a kamatjegyek állománya növekedett, valamint a számlakövetelés miatt fennálló kötelezettségek is jelentős emelkedést mutattak. a. Az eszközállományok alakulása A főbb eszközcsoportok állománya a mérlegfőösszeghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 1.Tábla Egyes eszközcsoportok állománya és mérleg-főösszeghez viszonyított aránya Az eszközállomány alakulása, szerkezete M e g n e v e z é s 2009.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1. Pénzeszközök ,3% ,1% -0,2% 2. Állampapírok ,159 31,4% ,8% 10,4% 3.Hitelintézetekkel szembeni köv ,3% ,3% -5,0% 4. Ügyfelekkel szembeni köv.-ek ,0% ,4% -4,5% 5. Egyéb értékpapírok, részv.,részes ,8% ,7% -0,1% 6. Immateriális javak 734 0,0% 801 0,0% 0,0% 7. Tárgyi eszközök ,5% ,0% -0,6% 8. Saját részv.,egyéb eszközök ,4% ,4% -0,1% 9. Aktív időbeli elhatárolások ,3% ,2% -0,1% E S Z K Ö Z Ö K xx 19

20 A takarékszövetkezet jövedelmezősége szempontjából az eszközállomány összetétele részben kedvezően alakult, mivel megnőtt a befektetett pénzügyi eszközök aránya (állampapírok), ugyanakkor a hitelintézetekkel szembeni követelések aránya visszaesett (ami a kockázattal súlyozott kitettség szempontjából pozitív változás). Az ügyfelekkel szembeni követelések arányának csökkenése a bevételek mérséklődését jelenti. A pénzeszközök közel azonos szinten alakultak. Az ügyfelekkel szembeni követelés év végén eft volt, melyet a mérlegben csökkentett a eft-os értékvesztés állomány. Ez az eszközcsoport az előző évihez viszonyítva eft-tal csökkent nettó értéken, a mérlegfőösszeghez viszonyított aránya 29,4 %-ra mérséklődött (2009-ben 34 % volt ez az arány). 2.Tábla Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések megoszlása Hitelint.-el és ügyfelekkel szembeni követelések szerkezetének alakulása M E G N E V E Z É S 2009.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni látra % 2.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i éb ,5% ,6% -2,8% 3.) Hitelintézetekk szembeni pü.i ét. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 4.) Hitelintézetekkel szembeni bef. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 5.) Ügyfelekkel szembeni pü.i éb ,2% ,1% -14,1% 6.) Ügyfelekkel szembeni pü.i ét ,3% ,3% 17,0% 7.) Ügyfelekkel szembeni bef.i 0 0,0% 0 0,0% 0,0% MÉRLEG 3,+4.SORA ÖSSZ xx A fentieket szemléltetik a következő diagramok: 20

21 A 2.sz.tábla a követelések két fő csoportját mutatja be. A hitelintézetekkel szembeni követelések 18 % ponttal csökkentek. A szerkezeti változás a tudatos üzletpolitika következménye. A lejárati idő alapján csoportosítva a követeléseket megállapítható, hogy az éven belüli követelések aránya összességében 79,7 %-ról 62,7 %-ra változott. b. Az eszközállomány minősége A Hpt 86. előírása és a takarékszövetkezet szabályzata alapján minősített eszközállomány 5 a takarékszövetkezetnél 2010.XII.31-én eft volt, eft-tal kevesebb az előző évinél. 3.Tábla Portfolió elemzés minősítés (bruttó) Portfolió-minősítés elemzés (bruttó) Megnevezés 2009.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- Problémamentes ,7% ,6% -1,1% Külön figyelendő ,2% ,2% 2,0% Átlag alatti ,5% ,3% -0,2% Kétes ,8% ,9% -0,9% Rossz ,8% ,0% 0,2% Mindössz.(mérleg+mérl.kiv.) xx 5 PSZÁF 8PBB 7.sor. 21

22 Portfolió elemzés minősítés (nettó) Portfolió-minősítés elemzés (nettó) Megnevezés 2009.XII.31. Mo XII.31. Mo.% Elt.+.- Problémamentes % % -1,2% Külön figyíelendő % % 1,8% Átlag alatti % % -0,2% Kétes % % -0,5% Rossz % % 0,1% Mindössz. (mérlegt.+mérl.kív.) xx A minősített eszközökön belül legnagyobb jelentőségű az ügyfelekkel (önkormányzat, vállalkozók, lakosság) szembeni követelésállomány, ami december 31-én eft volt, december 31-én pedig eft. A problémamentes állomány aránya e körben 75 %-ról 68,9 %-ra mérséklődött, ugyanakkor a kockázatos követelések aránya 2,2 % ponttal mérséklődött. A kockázatos követelések kezelése továbbra is kiemelt jelentőségű a takarékszövetkezetnél. A táblázatból megállapítható, hogy az összes minősített állomány átlagosan 4,65 "osztályzatot" 6 kaphatott volna. Ez az érték teljesen megegyezik a évi záró értékkel. c. Források A takarékszövetkezet forrásait elemezve megállapítható, hogy a saját források 7,3 %-kal emelkedtek, míg az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 6,7 %-os növekedést mutatnak. 4./A Tábla Az idegen és saját forrás megoszlása A források két nagy csoportjának alakulása Megnevezés 2009.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt. Saját források ,3% ,3% 0,0% Idegen források ,7% ,7% 0,0% F O R R Á S O K ,0% A táblázatból kitűnik a saját és idegen forrás aránya nem változott az időszak folyamán. Az idegen forrásokat elemezve elmondhatjuk, hogy az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek jelentősen emelkedtek, amit követett az értékpapírok miatt fennálló kötelezettség szintén növekvő dinamikája, valamint a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek is emelkedtek, elsősorban a felvett hitelek miatt. 6 Az értékelés 1-5 értékelési skálán : a problémamentes =5, a rossz =1. 22

23 4./B Tábla A saját tőke üzleti éven belüli változása Megnevezés Változás Növekedés Csökkenés Jegyzett tőke - OTIVA tőkekivonás és részjegytőke megszüntetés; + eredménytartalékból átvezetés fentiek miatt Tőketartalék Általános tartalék + Általános tartalék képzés Eredménytartalék + Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése; - OTIVA tőkekivonás és részjegytőke megszüntetés miatti átvezetés Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke + Tárgyévi mérleg szerinti eredmény - Előző évi mérleg szerinti eredmény Tábla Az idegen források összetételének alakulása A kötelezettségek szerkezetének alakulása Megnevezés 2009.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni rövid ,1% ,1% 0,0% 2.) Ügyfelekkel szembeni rövid ,8% ,3% -0,5% 3.) Egyéb rövid ,3% ,8% 0,5% Rövid lejáratú kötelezettségek ,2% ,2% 0,1% 4.) Hitelintézetekkel sz. hosszú ,2% ,6% 0,4% 5.) Ügyfelekkel szembeni hosszú ,6% ,5% -0,1% 6.) Egyéb hosszú ,1% ,7% -0,3% Hosszú lejáratú kötelezettségek ,8% ,8% -0,1% K Ö T E L E Z E T T S É G EK xx Az idegen források között meghatározó az ügyfelekkel szembeni kötelezettség. Ez összességében eft-tal növekedett. Leginkább a vállalkozói és lakossági folyószámla és lekötött betétek emelkedése figyelhető meg. A klasszikusnak számító betételhelyezési forma a takarékbetétek csökkenő tendenciát mutatnak. 23

24 A források összetétele alapján elmondhatjuk, hogy az ügyfelek a rövid lejárati idő szerinti betéteket részesítik előnyben, ugyanakkor a hitelintézettel szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek emelkedése miatt a rövid lejáratú források és a hosszú lejáratú források aránya azonos mértékkel 0,1 % ponttal változott negatív illetve pozitív irányban. d. Tőkemegfelelés-ICAAP 7 A Takarékszövetkezet 2008-ban új tőkekövetelmény számítási módszerre tért át. A tőkekövetelmény számítás rendszere 2010-ben is változatlan formában történt. A belső tőkekövetelmény számítás (ICAAP) egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind a felügyelési, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testületek - megfelelően azonosítják, mérik, összesítik és monitorozzák a Takarékszövetkezet kockázatait, - a Takarékszövetkezet kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, - megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. 6.tábla Kockázatok tőkekövetelménye PSZÁF Megnevezés előző év tárgyév Index/eltérés kód CS0-m Kockázattal súlyozott kitettségi érték összesen % CS0-a Kitettség eredeti értéke % Átlagos kockázati súly 38,5% 30,6% -7,9% CS11-m Mérlegtételek kockázati súlyozott kitettségi érték % CS11-a Mérlegtételek eredeti értéke % Mérlegtételek átlagos kockázati súlya 39,6% 31,2% -8,4% Kockázatok tőkeszükséglete összesen % ebből: hitelezési % működési (alapmutató módszer) % egyéb 0 0 Tőkepuffer értéke: max (stressz tesztek, önértékelés) % Összes tőkeszükséglet a 2.pillér alatt tőkepufferrel % A táblázatból kitűnik, hogy az összes mérleg és mérlegen kívüli kockázati kitettség eredeti értéke 6 %-kal növekedett, ugyanakkor a kockázattal súlyozott kitettségi érték 16 %-kal mérséklődött. A mérlegtételek átlagos kockázati súlya 30,6 %. (Az előző évi 38,5 %-hoz viszonyítva pozitívan változott a kockázati súlyozás.) 7 Internal Capital Adequacy Assesment Process - tőkemegfelelés belső értékelési folyamata 24

25 7.Tábla Szavatoló tőke számítás és a tőkemegfelelési mutató A szavatoló tőke elemeinek alakulása S.sz Megnevezés XII XII.31 Index% 01 Jegyzett tőke % 02 Tőketartalék % 03 Eredménytartalék % 04 Lekötött tartalék alapvető tőkeként figyelembe vehető része Általános tartalék % 06 Általános kockázati céltartalék a korr.mfőösszeg 1,25%-ig % 07 Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve % 08 Jegyzett, be nem fizetett tőke Immateriális javak, a LT megh.-nál figy.be vettek kivételével % 10 Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya % 11 ALAPVETŐ TŐKE % 12 Alárendelt kölcsöntőke % 13 Értékelési tartalék (számviteli) % 14 Járulékos tőkelemek csökkentése % 15 JÁRULÉKOS TŐKE % 16 Levonások előtti szavatoló tőke % 17 Tőkemódosítás a PIBB miatt (csökkentő t.) 18 Limit túllépések tőkekövetelménye 19 Egyéb korrekciók +,- 20 SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) % 21 Fizetőképességi mutató Hitelezési kockázat szintjén 24,69% 31,19% 7% 22 Tőkemegfelelési mutató az 1. pillér alatt 18,13% 21,92% 3,79% 23 Tőkemegfelelési mutató a 2.pillér alatt (a korrigált szavatoló tőke nélkül) 14,73% 16,63% 1,89% A takarékszövetkezet tőkemegfelelési mutatója a 2. pillér alatt 16,63 % (a szavatoló tőke számított értékével, a változások figyelembevétele nélkül), az előírt 8 %-kal szemben. Míg a hitelezési kockázat szintjén a mutató 31,19 % lenne, a működési és piaci kockázat tőkekövetelménye miatt a mutató 9,27 % ponttal 21,92 %-ra csökken. A tőkepuffer számítás további 47,171 MFt tőkeszükségletet indukált, amit megnövelt még a stressz tesztek miatti tőkeszükséglet további 27,950 MFt-tal, így a magasabb tőkeszükségletet figyelembe véve 75,121 MFt tőkepuffer jelentkezett a 2. Pillér alatti belső tőkeszükséglet számításánál. A PSZÁF által elvégzett kis intézmény belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának felülvizsgálata (SREP) során a Felügyelet által megállapított tőkekövetelmény a mindenkori szabályozói tőkeszükséglet 123 %-a. A felügyeleti felülvizsgálat (SREP) előírásainak figyelembe vételét követő tőkekövetelmény értéke decemberben: 290,104 MFt. A TKSZ a belső tőkeszükséglet meghatározása során a tőkepuffer értékét az I. pillér alatti szabályozói tőkeszükséglet minimum 120 %-ában állapítja meg, valamint figyelembe veszi a stressz tesztek összes tőkeszükségletét is, így a belső tőkeszükséglet meghatározása során magasabb plussz tőkekövetelményt ír elő a TKSZ (131,85 %), mint a SREP által megállapított tőkekövetelmény. 25

26 e. Jövedelmezőség Szövetkezetünk adózás előtti nyeresége eft, ami 26,4 %-kal alacsonyabb a évinél. A nyereség változása az alábbi főbb tényezőkre vezethető vissza: 8.tábla Az eredmény alakulását befolyásoló tényezők S.sz. Tényező megnevezése A tényező hatása az eredményre 01 Kamatkülönbözet alakulása Bevételek értékpapírokból Kapott jutalék- és díjbevételek Fizetett jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek Pénzügyi és bef. szolg. fedezete Általános igazgatási költségek a -Ebből: személyi jellegű költségek Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Értékvesztés képzés követelésre és céltartalék képzés mérlegen kívüli tételre Értékvesztés visszaírása /A Általános kockázati céltartalék képzés, felhasználás különbözete 0 13 Értékvesztés egyéb részesedés után 0 14 Értékvesztés visszaírása egyéb rész. után 0 15 Pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény alakulása Nem pénzügyi és bef-i szolg. eredm Szokásos üzleti tev. eredménye Rendkívüli eredmény ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY A kamatkülönbözet értéke közel 24 %-kal visszaesett a bázisévhez viszonyítva. Ezen belül a hitelkamat bevételek is mérséklődtek 24,3 %-kal a hitelállomány közel 7 %-os csökkenése miatt. Mindezeket pozitívan befolyásolta az állampapír piacon a szabad források értékesítésénél realizált kamatbevétel emelkedés. Kamatjövedelem változás elemzése Megnevezés Kamatbevétel változása az előző évhez képest ebből: kamatozó eszközök növekedése miatt kamatszint változása miatt Kamatkiadás változása az előző évhez képest ebből: kamatköteles források növekedése miatt kamatszint változása miatt Kamatjövedelem változás:

27 Az ügyfelekkel szembeni bruttó követelésállomány közel 7 %-os visszaesése a hitelkamat bevételek alakulását is negatívan befolyásolta. Év végére mérséklődött a bankközi betétállomány több mint 18 %-kal, így a termékkör kamatbevétele 40 %-os csökkenést mutatott. Az értékpapírok állományának 42,1 %-os évközi emelkedése év végén a kamatbevételek 2,1 %-os növekedésében is jelentkezett. Mindezt befolyásolta a tavalyi év alacsony MNB kamatláb értéke is, ami az állampapír hozamokra negatív hatást gyakorolt ben a kamatköteles források 7 %-os emelkedése ellenére az alacsony kamatszint megtartása miatt a kamatkiadások 13,5 %-os mérséklődése az eredmény alakulását pozitívan befolyásolta. A bevétel megoszlása üzletágak szerint Üzletág Előző év Mo.% Tárgy év Mo.:% Hitel % % Állampapírok % % Bankközi betétek % % Jutalékos bevételek % % Ebből: -folyószámla vezetés % % -megbízásos betét 10 0% 489 0% -bankkártya % % -ktgvetési igénylések % 577 0% -biztosítás % % -bankgarancia 235 0% 383 0% -hitelekkel kapcs % % -lakáskassza 350 0% 330 0% -egyéb 64 0% 32 0% Összesen: A kamatbevételek alakulásában a legnagyobb hangsúlyt a takarékszövetkezet értékpapír és bankközi befektetéseiből befolyó kamatbevételek jelentik, arányaiban 51,25 % (2009-ben ez az érték 49,85 %-ot tett ki). Meghatározó kamatbevétel a kihelyezett hitelek után kapott kamat és kamatjellegű bevétel, ami az összes kamatbevétel 45,26 %-a (2009-ben ez az arányszám 47,3 % volt). Takarékszövetkezetünk 2010-ben is tovább folytatta a behajtási tevékenységét. Ennek javító hatása a megtérült hiteleknél felszabadított értékvesztésen keresztül jelentkezett. A "rezsiköltség" esetében a évi bázis adatokhoz viszonyítva 20,6 MFt költségmegtakarítást ért el a Takarékszövetkezet, a tervezett összeget szintén nem lépte túl (3,2 %-os a költség csökkenés mértéke). 27