KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Átírás

1 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint írásbeli vizsga 1111

2 Fontos tudnivalók Mielőtt munkához lát, figyelmesen olvassa el ezt a tájékoztatót! A középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. A feladatok zárt vagy nyílt végűek. A zárt végű kérdések megoldásaként egy vagy több nagybetűt kell beírnia az üresen hagyott helyre. Ezek a helyes válasz vagy válaszok betűjelei. Ügyeljen arra, hogy a betű egyértelmű legyen, mert kétes esetben nem fogadható el a válasza! Ha javítani kíván, a hibás betűt egyértelműen húzza át, és írja mellé a helyes válasz betűjelét! A D helyes A D C elfogadható B D nem fogadható el A nyílt végű kérdések megoldásaként szakkifejezéseket, egy-két szavas választ, egész mondatot vagy több mondatból álló választ kell alkotnia. Ügyeljen a nyelvhelyességre! Ha válasza nyelvi okból nem egyértelmű vagy értelmetlen például egy mondatban nem világos, mi az alany, nem fogadható el akkor sem, ha egyébként tartalmazza a helyes kifejezést. A helyes válaszok 1-1 pontot érnek, az ettől eltérő eseteket külön jelezzük. Fekete vagy kék színű tollal írjon! A szürke hátterű mezőkbe ne írjon! Jó munkát kívánunk! írásbeli vizsga / október 25.

3 I. Anyagok csoportosítása 10 pont Hasonlítsa össze a kőzetek, a vegyületek és a kémiai elemek jellemzőit, illetve adja meg, hogy a felsorolt anyagok melyik kategóriába tartoznak! Írja az állítások után a megfelelő betűjelet! A) kőzet B) elem C) vegyület D) egyik sem 1. a nátrium-hidroxid (NaOH) 2. a barnakőszén 3. a kén (S) 4. a levegő 5. a (desztillált) víz 6. Összetétele (alkotóelemeinek tömegaránya) állandó és jellemző. 7. Általában többféle ásvány alkotja. 8. Benne az összes atom protonszáma megegyezik. 9. Kémiai módszerekkel nem bontható alkotórészeire. 10. Ilyen például az egykori élőlények lábnyomainak lenyomata összesen II. Vörösiszap-katasztrófa 9 pont 2010.október 4-én átszakadt az ajkai timföldgyár tározójának fala, és 1 millió m 3 vörösiszap zúdult a környező falvakra. A maró hatású, 13-as ph-értékű folyadék NaOH-ot tartalmazott. 1. Egy folyadék kémhatását leggyorsabban sav-bázis indikátorok segítségével vizsgálhatjuk. Mit jelent az indikátor szó? A megfelelő betűjelet írja a négyzetbe! A) Erős savakat vagy bázisokat, melyek semlegesítik a vizsgált oldatot. B) Olyan anyagokat, melyek színváltozással jelzik a közeg kémhatásának változását. C) Egy skálát, melyen 0-14-ig jelölik a ph-értékeket. D) Olyan anyagokat, melyek jelenlétükkel gyorsítják a sav-bázis reakciókat. E) Hozzáértő szakembereket, akik megmérik a ph-t. írásbeli vizsga / október 25.

4 2. Hány mol/dm 3 volt a 13-as ph-értékű folyadék hidroxid-ion koncentrációja? A válaszadáshoz használja föl a vízionszorzat állandóságát: a hidroxidionok és hidrogénionok (oxónium-ionok) koncentrációinak szorzata vizes közegben Mekkora tömegű nátrium-hidroxid zúdult ki a gátszakadás során? Tegyük föl, hogy a lúgos kémhatásért kizárólag a NaOH felelős. 4. A mentőalakulatok ecetsavval, sósavval, kalcium- és ammónium-nitráttal csökkentették a szennyeződés lúgosságát. Mutassa be, hogy az ecetsav (képlet), hogyan semlegesíti a nátrium-hidroxidot (egyenlet)! (2 pont) Magyarázza meg, miért volt különösen aggasztó a vörösiszap-katasztrófa a terület vízellátása szempontjából! Az erős lúgok önmagukban is megszüntethetik a fehérjék kolloid állapotát. Mi történik ilyenkor szervezetünk fehérjéivel? A) Aminosav sorrendjük megváltozik. B) Aminosavakra bomlanak. C) Kicsapódnak. D) Mutáció történik. E) Oxidálódnak. 7. A vörösiszap a timföldgyártás mellékterméke. A timföld (Al 2 O 3 ) olvadékának elektrolízisével állítják elő a fém alumíniumot. Mutassa be egyenlettel, hogy mi történik a negatív töltésű elektródon (katódon) a folyamat során az alumínium-ionokkal (Al 3+ )!.. 8. Milyen típusú reakció az előző pontban fölírt folyamat? A megfelelő betűjellel válaszoljon! A) Redukció. B) Oxidáció. C) Bomlás D) Sav-bázis reakció E) Magreakció összesen írásbeli vizsga / október 25.

5 III. Erdők és faültetvények 12 pont Az 1. ábrán az egyik fotón egy természetközeli ligeterdő, a másikon egy nyárfaültetvény képét látjuk. A felvételek tanulmányozása után válaszoljon a kérdésekre! A B 1. ábra 1. Melyik betűvel jelölt fénykép ábrázolja a nyárfaültetvényt? Diákok vizsgálták a fák életkorát a törzsátmérő alapján. Mindkét élőhelyen 1 méter magasságban zsineggel megmérték véletlenszerűen kiválasztott fa törzsének kerületét. A kapott adatokból kiszámolták az egyes törzsek átmérőjét. 2. Mekkora egy 50 cm kerületű fatörzs átmérője? (Tételezzük föl a szabályos köralakot!).. A következő lépésben grafikonon ábrázolták, hogy mely vastagságú törzsek milyen gyakoriak. (A határokat 5 cm-enként húzták meg, tehát egy-egy csoportba kerültek a 0 5 cmes, a 6 10 cm-es stb. törzsvastagságú fák). Az eredményt a 2. ábra mutatja.? ábra A két élőhelyen a nyárfák átmérőjének eloszlása (a vízszintes tengelyen: 5 cm-enként növekvő átmérőértékek) I. II átmérő 3. Mit ábrázoltak a függőleges tengelyen? 4. A két görbe közül melyik ábrázolja a természetközeli ligeterdőben mért értékeket? A megfelelő római számmal válaszoljon! írásbeli vizsga / október 25.

6 A diákok az átmérők összehasonlításával a fák életkorára következtettek: minél vastagabb a törzs, annál idősebb a fa. 5. Mi magyarázza a törzsátmérők eloszlásának különbségét a két élőhelyen? 6. Az átmérő és az életkor közti egyszerű összefüggést több tényező is módosíthatja. Nevezzen meg egy tényezőt (az életkoron kívül), mely befolyásolhatja a fatörzs vastagságát! 7. Hazánkban a ligeterdőket évente rendszeresen elöntik a megáradt folyók. Melyik évszakban és milyen jellemző éghajlati hatások miatt áradnak meg rendszeresen a Kárpátmedence folyói? (4 pont) Míg a természetközeli ligeterdők védettek, a nyárfaültetvényeket cellulóz tartalmuk miatt papír előállítás céljából termesztik ( papírnyárasok ). A szerves anyagok melyik csoportjába tartozik a cellulóz?. 9. A növényi sejt melyik részét erősíti a fölépülő cellulóz? összesen írásbeli vizsga / október 25.

7 IV. A vibráló energia : a hang 8 pont kitérés A B Az ábra segítségével jellemezze a hanghullámok fizikai jellemzői, valamint a hangmagasság és a hangerősség mértéke közötti összefüggéseket! C 1. Mekkora a D jelű hullám frekvenciája? D idő (s) 2. Állítsa növekvő sorrendbe a hullámokat (betűjelük megadásával) növekvő frekvenciájuk alapján! A négyzetek közé tegye ki a nagyobb (<) vagy egyenlő (=) jeleket! 3. Milyen, hallásunkkal is érzékelhető tulajdonságukban térnek el egymástól a növekvő frekvenciájú levegőrezgések?. 4. Állítsa növekvő sorrendbe a hullámokat (betűjelük megadásával) növekvő amplitúdójuk alapján! A négyzetek közé tegye ki a nagyobb (<) vagy egyenlő (=) jeleket! 5. Milyen, hallásunkkal is érzékelhető tulajdonságukban térnek el egymástól a növekvő amplitúdójú levegőrezgések?. írásbeli vizsga / október 25.

8 A levegőben normál légköri nyomáson és szobahőmérsékleten a hang terjedési sebessége 340 m/s. 6. Vihar idején a villámlás fénye km/s sebességgel terjed. Hangja, a mennydörgés mennyi idő alatt tesz meg egy km-t?. 7. Hogyan határozható meg a szemlélő távolsága a villámkisülés helyétől?.. 8. Adjon egyszerű magyarázatot arra, hogy az eltérő halmazállapotú közegben (például levegőben, vízben és vasban) a hang terjedési sebessége különböző! összesen írásbeli vizsga / október 25.

9 V. Az áramlásoktól az áradásokig 7 pont Daniel Bernoulli ( ) nevét főként a hidrodinamika megalapozásával örökítette meg a fizikában ban jelent meg Hidrodynamica című könyve, amely rendszerezve és következetesen tárgyalja a téma eredményeit. h 1 h 1 h 2 v 1 v 2 Az ábrán egy változó keresztmetszetű csövön keresztül áramlik a folyadék. 1. Milyen fizikai jellemzőt mérhetünk a függőleges csövek folyadékoszlopainak magasságával? 2. A folyadékáramlás sebességét a cső egyes szakaszaiban v 1 és v 2 jelöli. Melyik a nagyobb? 3. Hogyan változna a folyadékoszlop h 2 magassága, ha a folyadékáramlás sebessége növekedne? A természetben ehhez hasonló hatás figyelhető meg a folyók áradása idején a mederben. Egészítse ki az alábbi szöveget a megfelelő szavak beírásával! A folyómederben néha hónapokig alig tapasztalható változás. Magas vízállás esetén, áradás idején amikor a víz sodrása erős lesz, gyorsan követik egymást az események. A meder fenekén gyorsul a vízmozgás. A felkavart iszapot a folyó a vízfelszín közelében szállítja, a homokszemcsék, kavicsok ugrálva, görgetve jönnek mozgásba. A fölgyorsult folyó azért tudja magával ragadni az üledéket, mert az egyes szilárd testek fölött a víznyomás (4), ezért a testre (5)..irányuló eredő erő hat. Az árhullám levonulását az is jelzi, hogy a vízmozgás sebessége csökken, a szállított hordalék leülepszik, először a (6) szemcsék, utoljára a (7) összesen írásbeli vizsga / október 25.

10 VI. Széles a Balaton vize 9 pont Egy diák a keszthelyi Balaton Múzeumban a következő adatokat találta a tóról: Felülete: 594 km 2 Vizének térfogata: 2000 millió m 3 Egy év során vízmennyisége gyarapszik: csapadékkal: 380 millió m 3 hozzáfolyással: 570 millió m 3 Egy év során vizet veszít: párolgással: millió m 3 kifolyással: millió m 3 1. A kapott adatok alapján számítsa ki, hogy mennyi időre van szükség ahhoz, hogy a Balaton teljes vízmennyisége kicserélődjön! 2. A történelem során többször fölmerült a Balaton lecsapolásának és folyóvízzel való föltöltésének terve is. Számolja ki, mennyi időbe kerülne a kiszáradt Balaton-meder feltöltése, ha a Duna teljes vízhozamát ide irányítanák! A Duna közepes vízhozama 2300 m 3 /s. 3. A csapadékkal bejutó vízmennyiséget a kutatók a helyi csapadékátlag és a tó felületének szorzatából számították ki. Hány mm-es évi csapadékátlaggal számoltak? 4. Bár a Balaton vízmélysége változó, az adatok segítségével megadható mai átlagos vízmélysége. Hány méter ez? írásbeli vizsga / október 25.

11 5. A Balaton felszínének nagysága az elmúlt évezredekben emberi hatástól függetlenül is gyakran változott. Említsen két olyan éghajlati elemet, melynek változása emelhette a vízfelület kiterjedését! (2 pont). 6. A Balaton a római uralom idején a maihoz hasonló nagyságú volt, a honfoglalást követő évszázadokban jelentősen kiterjedt. Nevezzen meg egy lehetséges emberi hatást, mely a római uralom idején a kisebb kiterjedést magyarázhatja!. 7. A XX. század során a Zala folyó környéki települések és az üdülőfaluk népességének növekedése, valamint a nádasok irtása egyaránt a vízminőség romlásához vezetett. Magyarázza meg, hogy mi volt e két hatás közös következménye!.. 8. A nádasok területének újbóli növekedése nemcsak a vízminőség javulását eredményezte, hanem természetvédelmi szempontból is fontos volt. Indokolja, hogy miért! összesen írásbeli vizsga / október 25.

12 VII. Lombhullató erdők 10 pont A trópusi monszunerdők (a dzsungelek) és a valódi mérsékelt övi lombhullató erdők életritmusa érdekes hasonlóságot mutat. Októbertől áprilisig a fák többsége lombnélküli, kényszernyugalmi állapotban pihen. A) trópusi monszun éghajlati öv (Calcutta) B) a valódi mérsékelt éghajlati öv (Sopron) C) mindkettő Hasonlítsa össze a két éghajlati öv éghajlatát az éghajlati diagramok segítségével! Az éghajlati diagramokon az egyes oszlopok a havonta lehullott csapadék mennyiségét jelölik (mm), a folyamatos vonal pedig a havi középhőmérsékleti (ºC) értékeket köti össze. A római számok a hónapokat jelzik. Írja a megfelelő betűket az üres négyzetekbe! 1. A havi középhőmérséklet értékei nem haladják meg a 20 ºC-ot. 2. A legmelegebb hónapok egyben a legcsapadékosabbak is. 3. A hőmérséklet járása és a csapadék eloszlása az év során nem egyenletes. 4. A nyári napforduló környéki időszakban a legcsapadékosabb az időjárás. 5. A havi középhőmérséklet értékei az év során nem süllyednek fagypont alá. írásbeli vizsga / október 25.

13 Hasonlítsa össze a két éghajlati öv növényzetének életritmusát az éghajlati diagramok segítségével! A) trópusi monszun éghajlati öv dzsungelei B) a valódi mérsékelt éghajlati öv lomberdei C) mindkettő 6. Az erdő fái időszakosan nyugalmi állapotba kényszerülnek. 7. A fák lombhullással védekeznek a téli fagy szövetkárosító hatása ellen. 8. Tavasszal kezdődik meg a lombfakadás. 9. A növényzet életritmusa az éghajlati elemek éves ritmikus változásához alkalmazkodott. 10. A lehullott lombot heterotróf szervezetek hasznosítják összesen írásbeli vizsga / október 25.

14 VIII. Anyagcsere 10 pont Egészítse ki az alábbi, az emberi anyagcsere folyamatokról szóló szöveget a megfelelő szavak beillesztésével! Ne használjon föl minden megadott szót! sav-bázis reakció, hidrolízis, szőlőcukor, aminosav, oxigén, szén-dioxid, víz, fölszívás, visszaszívás, fotoszintézis, csökkenti, növeli, vékonybél, gyomor, vastagbél, máj, biológiai oxidáció A táplálékkal fölvett szerves nagymolekulákat az emésztésben (1).. során bontjuk le. E folyamat során a liszt vagy burgonya keményítőtartalmából (2). lesz, a fehérjékből pedig húszféle (3) Ezek a tápanyagok a(z) (4)... során a (5). ból/ből a vérbe, majd a sejtekbe kerülnek, ahol a(z) (6). folyamatában energiát nyerhetünk belőlük. Ehhez szükség van a vér által a tüdőből ideszállított (7). molekulákra is. Ezeket a folyamatokat hormonok szabályozzák, például az inzulin, melynek fokozott termelése a vércukorszintet (8) A lebontó anyagcsere folyamatában a táplálék szénatomjaiból végül szervetlen (9) keletkezik, mely kilégzéskor a levegőbe kerül. A légköri oxigént a fölépítő növényi anyagcsere folyamata, a (10).. hozza létre összesen írásbeli vizsga / október 25.

15 írásbeli vizsga / október 25.

16 Maximális pontszám I. Anyagok csoportosítása 10 II. Vörösiszap-katasztrófa 9 III. Erdők és faültetvények 12 IV. A vibráló energia: a hang 8 V. Az áramlásoktól az áradásokig 7 VI. Széles a Balaton vize 9 VII. Lombhullató erdők 10 VIII. Anyagcsere 10 Az írásbeli vizsgarész pontszáma 75 Elért pontszám javító tanár Dátum:... Feladatsor (az írásbeli vizsgarész pontszáma) elért pontszám egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:... Dátum:... írásbeli vizsga / október 25.