XXXIV/2009. (III. 23.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Könyvtár hálózati reform koncepciójának elfogadásáról. Előszó a szenátusi előterjesztéshez

Átírás

1 1. sz. melléklet XXXIV/2009. (III. 23.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Könyvtár hálózati reform koncepciójának elfogadásáról Előszó a szenátusi előterjesztéshez Jelen előterjesztés csaknem másfél évig tartó egyeztetés eredménye. A munka során szándékunkban állt az Egyetem könyvtári rendszerének jobb működtetésére vonatkozó általános érdekeket összhangba hozni a karok és intézetek könyvtárainak sajátos érdekeivel. Az előterjesztés elfogadása azért is sürgető, mert már régóta el kellett volna készítenünk az Egyetem könyvtári hálózatának új szervezeti és működési rendjét, amelyet eddig az átalakítás miatt halasztottunk. A tervezet szándékosan nem szól a finanszírozás kérdéseiről, arra csak a 2012 tavaszán esedékes felülvizsgálat során célszerű visszatérni. Jelen gazdasági helyzetben egy átfogó finanszírozási reform megvalósítása egyelőre nem aktuális. A könyvtári rendszer működésének egyes részletkérdései, amelyek a kari tanácsok vitáin előfordultak az elkövetkezendő időben elkészítendő szervezeti és működési szabályzatban kerülnek tisztázásra. Ennek elkészítése a szakemberekből álló leendő könyvtári tanács feladata és az elkészítés határideje az ütemtervben szerepel. Természetesen a szabályzatot az előírásoknak megfelelően a kari tanácsok, és a szenátus vitái alapján lehet majd jóváhagyni. A karok javaslatainak jelentős részét beépítettük a végleges szövegbe, ideértve az intézeteken belüli könyvtári átcsoportosítás kérdését, a könyvtári kölcsönzéseknél az intézeti és kari prioritások figyelembevételét, valamint a kari és intézeti könyvtárvezetők kinevezésénél a véleményezési jog gyakorlását, a létrehozandó Könyvtári Tanács összetételének módosítása. 1

2 I. Általános bevezető Tartalomjegyzék II. Helyzetelemzés 1. Nemzetközi példák Az Oxfordi Egyetem Könyvtári Szolgálata (OULS) A Heidelbergi Egyetem könyvtári rendszere A Berlini Humboldt Egyetem könyvtári rendszere: 2. Hazai helyzetkép A makrokörnyezet, más hazai egyetemek a. Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára b. Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár c. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár III. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtári rendszerének fejlesztése 1. Stratégiai célok: 2. A központi irányítási feladatok, illetve szolgáltatások: 3. Döntéshozó és irányító testületek Egyetemi Könyvtári Bizottság Könyvtári Tanács 4. Alapelvek és ütemterv 5. A könyvtári hálózat egységei: 6. Mellékletek: 1. A tárgyévben leltárba vett állomány és az állomány nagysága ELTE Könyvtári statisztika Részletes állományadatok ELTE Könyvtári statisztika Állománygyarapításra fordított összegek ELTE Könyvtári statisztika Könyvtári bevételek és kiadások ELTE Könyvtári statisztika Könyvtári költségvetési összegek ELTE Könyvtári statisztika Könyvtári terek területe ELTE Könyvtári statisztika Könyvtárak számítógépekkel való ellátottsága ELTE Könyvtári statisztika Az előfizetett folyóiratok száma ELTE Könyvtári statisztika Könyvtári alkalmazottak száma ELTE Könyvtári statisztika Integrált könyvtári rendszerekre vonatkozó adatok (feldolgozottság, ikr típusa, használt modulok) ELTE Könyvtári statisztika Régi nyomtatvány és kézirat állomány ELTE Könyvtári statisztika Hallgatói létszámok 2007-es adatok szerint 2

3 I. Általános bevezető A tudományegyetemeken a 19. században kialakult széttagolt könyvtári szervezet lehetővé tette a szaktudományi műhelyek működését. Napjainkra azonban a forráshiányos gazdasági körülmények, valamint a megváltozott felhasználói igények megkérdőjelezik a kicsi, önálló könyvtári egységek hasznosságát, azok ugyanis sok esetben még a legalapvetőbb szolgáltatások szintjén sem képesek kiszolgálni a hallgatókat és a kutatókat. Szinte minden esetben igaz, hogy nem képesek biztosítani a megfelelő infrastruktúrát a könyvtárban végzendő tudományos munkához, nem képesek megfelelő számú, és kellően felkészült könyvtári személyzetet biztosítani, és a gyűjteményszervezés területén is jelentős hátrányokat szenvednek. A széttagolt könyvtári szervezet gazdaságtalan működése, a szolgáltatások alacsony színvonala, vagy azok hiánya végül arra sarkallják az egyetemeket, hogy könyvtári hálózatukat egységesítsék, és bizonyos mértékben egységesítsék. Ennek során egységesítik a hálózat könyvtáraiban a szolgáltatásokat, ami a felhasználóknak megkönnyíti az állományhoz és az információhoz való hozzáférést. A szakmai követelmények egységes meghatározásával minden könyvtári egység azonos színvonalon képes nyújtani szolgáltatásait, így az egyetem minden oktatója, kutatója és hallgatója számára megteremtik a tanulmányaikhoz, illetve a kutatáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés esélyegyenlőségét. A források felhasználása átláthatóbbá válik, ami lehetővé teszi a pazarló párhuzamosságok felszámolását. A létrehozott központi könyvtár a hálózatban működő könyvtáraktól bizonyos feladatokat és munkafolyamatokat átvállalhat, melyek működése így hatékonyabban megoldható. Könyvtári hálózatunk helyzetéről 2007-ben egy független szakértői testület közel két hónapos vizsgálat alapján mondott véleményt. Ilyen átfogó és részletes, külső, tehát semleges szakértők által végzett szakmai felülvizsgálat évtizedek óta nem volt az egyetem könyvtári hálózatában, ráadásul olyan időpontban, amikor a könyvtári szervezet belső átalakulás előtt állt. A szakfelügyelők az ELTE még mindig igen széttagolt könyvtári hálózatából 16 könyvtárat látogattak meg, amelyek központi, kari, intézeti és tanszéki könyvtárak voltak, de így sem láttak számos gyűjteményt. Ennek ellenére elég információt gyűjtöttek össze ahhoz, hogy fontos és értékes megállapításokat tegyenek, és intézkedési javaslatokat dolgozzanak ki. Elöljáróban le kell szögezni, hogy az ELTE könyvtári rendszere talán egész Magyarországon egyedülállóan széttagolt, és az integráció után, még széttagoltabbá vált. A széttagoltság azonban a BTK, az ÁJTK és a TTK esetében évtizedek, esetenként évszázadok alatt alakult ki és a változások megvalósítása ilyen esetben sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik, mint az ennél kisebb hagyományú hazai felsőoktatási intézményekben. Az egyetem az elmúlt két évtizedben a folyamatos költözés állapotában volt és ez azt is jelentette, hogy könyvtári állománya is állandóan helyet változtatott, ami lehetetlenné tette, vagy évtizedig késleltette a könyvtári rendszer korszerűsítését. Az Egyetemi Könyvtár felújítása negyed évszázad után is csak részben fejeződött be, minden karon az elmúlt másfél évtizedben épült egy vagy több új könyvtár, immár egyesítve addig elképesztően rossz körülmények között működő tanszéki könyvtárakat. Az egységes integrált könyvtári rendszer alapvető feltétele egy komoly kutatóegyetem korszerű könyvtári szolgáltatásainak, az ELTE-en viszont hosszú ideig öt-hat rendszer működött egymás mellett, s csak most jutottunk el oda, hogy a karok már elfogadják a közös integrált rendszer működtetésének szükségességét. Nagy eredménynek tartjuk ilyen körülmények között, hogy a Horizon integrált rendszerben december 31-i állapot szerint 647 ezer példány rekord található, amely természetesen jóval kevesebb az elvárhatónál. Az ELTE Szenátusa által elfogadott intézményfejlesztési tervben jóváhagyta egy leendő könyvtári hálózati reform elvét. A további minőségi szolgáltatások fejlesztése érdekében tehát a változtatások elkerülhetetlenek, de rendkívül fontos kérdés az ütemezés, hiszen egy ilyen méretű és hagyományú egyetemen a változtatásokat csak jól megtervezetten és egyeztetetten lehet végrehajtani. 3

4 A javasolt változtatások egy része jogi szabályozásokat érint. A Könyvtárnak, illetve az egyetemnek 2009-ben el kell elkészíteni, és a Szenátusnak jóvá kell hagyni az ELTE új könyvtári Szervezeti és Működési Rendjét, amelynek elfogadását éppen a változtatások miatt halasztottuk. Alapfeltétel az egységes integrált rendszer kötelező bevezetése és az egyetemi egységes virtuális könyvtári rendszer kialakítása. Alapelv, hogy egyetlen könyvtárból sem szándékozunk semmilyen, dokumentumot elvinni, de el kell érni, hogy valamennyi dokumentum hollétéről az egész egyetemen naprakész információnk legyen. Meg kell oldani a szolgáltatások célszerű átszervezését, lehetséges egységesítését elsősorban a közbeszerzésekben, a feldolgozásban, a kölcsönzésben és a beiratkozásban. El kell érni, hogy minden újonnan beszerzett dokumentum, a beszerzés módjától függetlenül bekerüljön az egységes nyilvántartásba, és központi szervezésben segíteni kell a retrospektív feldolgozást. Az eddigi kölcsönzési korlátozásokat az egyes hálózati egységek fenntarthatják, ameddig nem kaphatnak biztos garanciát arra, hogy dokumentumaikat más karok hallgatóitól is visszakaphatják. Az Egyetemi Könyvtár központi szolgáltatásokat biztosít az egész egyetem, a könyvtári hálózat és a közgyűjteményi együttműködés számára, és ennek meg kell teremteni biztos költségvetési fedezetét. A reform egyik döntő kérdése a gyűjtőkörök pontosítása. Az egyetemen belül az EK és bizonyos intézeti könyvtárak között újra kell gondolni a gyűjtőköröket. Ezt a szervezeti és működési rendben kell rögzíteni. Az Egyetemi Könyvtár éves működésének költségeit a központi költségvetés általános költségei között (Költségvetés 8.sz.melléklet) tervezzük meg és a karok vezetőivel közösen fogadjuk el. A könyvtári hálózat átalakításának finanszírozási forrását a tárgyévi költségvetés kialakítása előtt, szakmai egyeztetés után kell meghatározni. 4

5 II. Helyzetelemzés 1. Nemzetközi példák Az európai egyetemi könyvtárakról az elmúlt évtizedben számos személyes tapasztalatot szereztünk egyénileg és az Egyetemi Könyvtárigazgatói Kollégium tagjaként is. Az elmúlt két évtizedben nagyon sok helyen hatalmas új egyetemi központi könyvtári beruházások valósultak meg. Bizonyos egyetemek esetében a régi épületet újították fel a 21. század követelménye szerint, mint pl. Lipcsében, máshol a történelmi épület mellett teljesen új könyvtárat húztak fel, mint Dublinban, ismét másutt teljesen új hatalmas, modern egyetemi könyvtárak épültek, pl. Varsóban, Osloban, Sheffieldben, Berlinben, Bochumban és még sok helyen. Olyan eset is előfordul, mint például Heidelbergben, ahol az állam a régi épület mellett a föld alatt egy olyan óriási, korszerű raktárt épített fel, amely hosszú távra megoldotta a könyvtári anyag elhelyezésének problémáját. Sok helyen az egyetemi könyvtár a tartományi, vagy nemzeti könyvtár szerepét is ellátja, így az erők és eszközök egyesítve sokkal hatékonyabbak. Erre példák Drezda és Göttinga egyetemi és tartományi könyvtárai. Elmondható, hogy bár különböző megoldási módokkal találkoztunk, de abban egységes a tapasztalat, hogy minden egyetem a könyvtári rendszer szervezeti egységesítése felé halad. A szolgáltatások tekintetében abban is előbb járnak, hogy a jobb anyagi lehetőségek következtében, sokkal több adatbázis és on-line folyóirat elérését tudják biztosítani. A könyvtári szervezet kialakításánál három, egyetemünkkel évtizedek óta partneri kapcsolatokat ápoló, óriási tekintélyű európai egyetem könyvtár szervezetét és működési rendjét vettük figyelembe. Ezek Oxford, Heidelberg és Berlin Az Oxfordi Egyetem Könyvtári Szolgálata (OULS): Az Oxford Egyetem rendkívül gazdag és sokféle könyvtári szolgáltatást nyújt száznál több könyvtárán keresztül, ez a legnagyobb egyetemi könyvtári hálózat az Egyesült Királyságban. A legtöbb egyetemi könyvtári szolgáltatást az egységesített Oxfordi Egyetem Könyvtári Szolgálatának (OULS) szervezete által menedzselik. Vannak fontosabb kutató könyvtárak - beleértve a Bodleian Könyvtárat, amely majdnem 400 éve működik - valamint kari, tanszéki valamint különféle intézeti könyvtárak. Az OULS egyesített gyűjteménye több mint 11 millió nyomtatott dokumentumot tartalmaz, ezen felül hatalmas mennyiségű anyag található más fajta adathordozókon. Az Oxfordi Egyetem polgárai használhatják az OULS könyvtárait. Az olvasók az első könyvtári látogatásnál regisztrálják magukat. Az azonosításra használt egyetemi kártya minden könyvtárban érvényes. A College -ok könyvtárai a hozzáférést általában tagjaikra korlátozzák, ugyanakkor más a hálózatba tartozó könyvtárak is korlátozhatják a hozzáférést, ha az olvasó nem az adott kar vagy tanszék tagja. A hálózat könyvtárainak nagy része (99) már csatlakozott a közös integrált könyvtári rendszerhez (OLIS), de a katalógusok feldolgozottsága még nem teljes. A szerzeményezési modult a belépett könyvtárak fele használja, a kölcsönző modult épp a kétharmaduk, a folyóirat modult kevesebb, mint egyharmaduk. A Bodleian Könyvtár az Egyetem fő kutató könyvtára, egyben a központi könyvtár is, amely a hálózat irányítását végzi. Maga a könyvtár azonban kilenc további könyvtárat foglal magába, amelyek egymástól elkülönülten találhatók Oxfordban. A könyvtár gyűjteménye nem csak egyetemi gyűjteményként funkcionál. Nemzeti és nemzetközi szempontból is jelentős. Finanszírozása három fő forráson alapszik: az Egyetem központi alapján, saját alapítványán, illetve a speciális célokra kapott adományokon, és támogatásokon. 5

6 A Gyűjtemény Menedzsment Osztály koordinálja a gyűjtemények összességét. A Stratégiai gyűjteménymenedzselési csoportban vitatják meg a gyűjteményfejlesztési irányelveket és munkafolyamatokat A Heidelbergi Egyetem könyvtári rendszere: Németország legrégibb és egyik leghíresebb egyetemén összesen mintegy 6 millió dokumentumot őriznek. A könyvtári hálózathoz a központi könyvtáron kívül 78 szervezeti egység tartozik, de közülük 10 őriz 100 ezernél több dokumentumot. Közel 11 ezer élő periodikát rendelnek és gyűjtenek és mintegy 23 ezer elektronikus folyóirat érhető el. Az adatbázisok száma az egyetemi könyvtári hálózatban Az online katalógusban kb. 2,8 millió példányrekord található. Hozzá kell tenni, hogy Heidelbergben igen korán digitalizálták a könyvtár régi, a miénkhez hasonlító alapkatalógusát, de kép formátumban, így az csupán 1-2 szempont alapján kutatható. A Központi Könyvtár 3 millió kötetéből, 980 ezer kötet (kb. 350 ezer cím) úgynevezett régi könyv, amely 1900 előtt keletkezett. Kézirattára és régi könyves gyűjteménye világhírű, bár darabszámra nem előz meg bennünket nagyságrendekkel. Az ősnyomtatványok száma, pl. Heidelbergben 1800, a mi Egyetemi Könyvtárunkban Az olvasó- és számítógépes kutatóhelyek számában azonban messze előttünk járnak. A Központi Könyvtárban 590 olvasói férőhely van, ezek közül 127 számítógépes munkaállomás. A hálózati könyvtárakban további 210 férőhely van, köztük 40 számítógépes. A könyvtári hálózatban egységes számítógépes integrált könyvtári rendszert használnak. A beszerzés koordinált főigazgatói, illetve általa megbízott személy engedélye kell a beszerzésekhez az átfedések elkerülése érdekében A Berlini Humboldt Egyetem könyvtári rendszere: A Berlini Egyetem Németország legjelentősebb felsőoktatási intézménye 1810 óta. Új egyetemi könyvtárát napjainkban építik, átadására 2009 november közepén fog sor kerülni. A központi könyvtáron kívül 59 további könyvtári szervezeti egység tartozik a rendszerhez, amelyekben egységes integrált könyvtári rendszert használnak A könyvtári hálózatban együttesen 6,5 millió dokumentumot őriznek, 9000 élő periodikát rendelnek, több mint 250 adatbázis érhető el. A könyvtári hálózat centralizált. A szervezeti felépítésben a szokásos könyvtári osztályokon kívül található egy hálózati osztály is, amely a miénktől eltérő funkciójú. Valamennyi részkönyvtár (Zweig- und Teilbibliotheken) vezetője a hálózati osztály vezetőjének van alárendelve, az pedig tagja az egységes könyvtár igazgatóságának. A részkönyvtárak elsősorban az adott tudományterület legmodernebb szakirodalmát gyűjtik, míg a Központi Könyvtár inkább az általánosabb jellegű műveket (Grundlagenliteratur). A természettudományi, agrártudományi és orvostudományi munkák kizárólag a részkönyvtárakban találhatók. Az egész könyvtári rendszer éves költségvetését a Központi Könyvtár osztja fel a központ és a részkönyvtárak között egy korábban kidolgozott felosztási modell alapján. 6

7 2. Hazai helyzetkép: A makrokörnyezet, más hazai egyetemek: Jelen elemzésben nem térhetünk ki a hazai könyvtári rendszer átalakulásának részleteire, elsősorban a felsőoktatási könyvtárak fejlődésére koncentrálunk. A 2000-ben bekövetkezett integrációk után különféle típusú könyvtári rendszerek jöttek létre az integrált egyetemeken. Jelentős központi könyvtári beruházások történtek Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Pécsett, Budapesten pedig a Műegyetemen és a Corvinus Egyetemen. A három nagy városi egyetemen (Debrecen, Pécs, Szeged) megkezdődött a központosítás folyamata. Ezek az egyetemek részesednek a kötelespéldány szolgáltatásból (Debrecen egy teljes sorozat, Szeged és Pécs fél-fél sorozat), s ez hazai beszerzéseiket nagymértékben megkönnyíti. Azoknál az egyetemeknél, amelyek egyes karai más-más városokban működtek ez a folyamat nem indult el, vagy sokkal lassúbb volt. Annyi bizonyosan megállapítható, hogy a nagy kutatóegyetemek a minél hatékonyabb és gyorsabb információ szolgáltatás érdekében jelentős könyvtár- és informatikai fejlesztésekbe fogtak és részben, vagy teljesen központosították könyvtári hálózatukat. Rendkívül lényeges, hogy ennek eredményei már mutatkoznak mindhárom egyetem vonatkozásában, miközben nálunk a könyvtári szolgáltatások fejlődése alig tapasztalható, és ha minden így marad, az lemaradásunkat vetíti előre. a. Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára: A Szegedi Tudományegyetemen hatalmas beruházással teljesen új, a 21. századi követelményeknek megfelelő könyvtár és információs központ jött létre, s így megvalósult a rendkívül széttagolt könyvtári rendszer fizikai egységesítése is. Mivel ilyen beruházásra egyetemünkön nincs lehetőség, ezért Szeged esetében inkább a finanszírozási modellekre és az irányítási rendszerre érdemes figyelnünk decembere óta az Egyetem addig önálló könyvtárként létező kari, intézeti és tanszéki könyvtárainak nagy többsége az Egyetemi Könyvtárral integrálódva egységes Egyetemi Könyvtárként kezdte meg működését. A könyvtár szabályzata kimondja: A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára egyetlen helyszínen működik, de lehetnek kihelyezett egységei (olvasótermek, szakkönyvtárak) az egyes karokon, ha azt a fizikai távolság vagy az adott egység oktatási, kutatási feladatai megkövetelik. Ezek a kihelyezett egységek szerves részei a könyvtár információs rendszerének és szolgáltatásainak, személyi állományuk az egyetemi könyvtárhoz tartozik. A könyvtári rendszerben a kis számban továbbra is önállóan működő kari, intézeti könyvtárak működési költségeit fenntartóik biztosítják, de e könyvtárak munkatársainak munkáltatói jogkörével is a fenntartó intézmény vezetője rendelkezik. Az Egyetemi Könyvtár működési költségeit a fenntartó Egyetem biztosítja, munkatársainak munkáltatói jogkörével a könyvtár főigazgatója rendelkezik. Az Egyetemi Könyvtár és a könyvtári rendszer többi könyvtárai dokumentum-beszerzési költségeinek normatív alapon meghatározott részét az Egyetem (karok) biztosítja, felhasználását illetően a szakterületi dokumentum beszerzések tekintetében a karok igényei a meghatározók. Az Egyetem könyvtári rendszerének működését támogató és ellenőrző intézmény a karok képviselőiből álló Könyvtári Bizottság, ennek az Egyetemi Könyvtár főigazgatója hivatalból szavazati jogú tagja. 7

8 b. Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár: A Debreceni Egyetemen 2001-ben hozták létre az egységes irányítású és szerkezetű könyvtári szervezetet, amelyet hét nyilvános, tudományos könyvtár alkot, valamint az intézeti és tanszéki könyvtárak is integrálódtak. A könyvtári hálózat a Könyvtári Központ irányításával egyetlen egységes könyvtári szervezetként működik. A szabályzat szerint: A könyvtár központi szerve a Könyvtári Központ, mely meghatározott szolgáltatásokat is nyújt a könyvtár további egységei számára, a főigazgató irányításával. Ennek feladata: a) általános adminisztrációs és hálózati koordinációs feladatok, b) humán erőforrás menedzsment, c) a költségvetési források nyilvántartása és kezelése, d) a folyóiratok, külföldi könyvek és az elektronikus információforrások rendelésének felügyelete, e) az informatikai fejlesztés irányítása, f) a munkatársak képzésének és továbbképzésének megszervezése, g) koordinálja a külföldi könyvek, folyóiratok és elektronikus adatbázisok rendelését, pályázatok elkészítése és a közönségkapcsolatok. A könyvtári hálózat munkatársai felett átruházott hatáskörben a főigazgató munkáltatói joggal rendelkezik. A főigazgató-helyettesek a főigazgatót segítik meghatározott funkcionális feladatok ellátásában. Ilyen funkcionális feladatok lehetnek a gyűjteményi, szolgáltatási, pályázati/fejlesztési, minőségbiztosítási, és informatikai feladatok. A könyvtári rendszer operatív testülete a Könyvtári Tanács, amely döntési, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. Elnöke a Könyvtár főigazgatója, tagjai a főigazgató-helyettesek és a könyvtári egységek vezetői. Állandó meghívottak a koordinációs bizottságok elnökei, mely bizottságokat a KT hoz létre az egységes szakmai munka kialakításának céljából. A koordinációs bizottságok a Könyvtári Tanács döntés-előkészítő, véleményező és tanácsadó szervei. Feladatuk a munkafolyamatok egységes szempontok szerinti kialakítása. Területei gyűjteményszervezés, informatikai fejlesztés, elektronikus információszolgáltatások, minőségbiztosítás, stratégiai fejlesztés, olvasószolgálat. Az Egyetemi Könyvtári Bizottság célja a Könyvtár munkájának az Egyetem oktató-nevelő és tudományos kutatómunkájával való összehangolása. Feladata a Könyvtár fejlesztési tervének, működésének megvitatása és az ezekkel kapcsolatos javaslattétel. A Bizottság elnökét és tagjait a Szenátus választja. A Bizottság titkára a Könyvtár főigazgatója, tagjai oktatók és kutatók. A Kari Könyvtári Bizottságok a speciális oktatási-kutatási feladataikhoz szükséges könyvtári szolgáltatási elvárások és stratégiai feladatok közvetítésére alakultak Az Egyetem könyvtárának egységei számára egységes könyvtárhasználati szabályzatot alakítottak ki, amitől az egyes könyvtárakban a helyi sajátosságokat figyelembe véve eltérhetnek (a kölcsönzés feltételeiben, határidő, példányszám, hosszabbítás). Lényeges elem ugyanakkor, hogy a könyvtárhasználóknak csak egyszer, egy helyen kell beiratkozniuk a könyvtárba. Innentől kezdve könyvtári kártyájukkal mindenhol jogosultak a számukra engedélyezett szolgáltatások igénybevételére. Egységesítették könyvtári honlapjukat is. Központi fenntartású az adatbázisok vásárlása, a Könyvtári Központ működtetése, az informatikai fejlesztés és a nemzeti gyűjtemény. Az erre fordítandó összeget a karok adják össze a hallgatói létszám és az adatbázisok tartalmi megoszlásának figyelembevételével. Az egyes könyvtárak költségeit a bér, a dologi és az állománygyarapításra fordított forrásokat a karok határozzák meg. A könyvtárra fordítandó források tekintetében nincs 8

9 egységes normatíva kialakítva, ezért a szolgáltatások színvonala egyetemi szinten változó, amennyiben az a kari finanszírozás függvénye is. Az állománygyarapítási keretüket a karok maguk határozzák, de annak felhasználását a Könyvtár főigazgatója felügyeli és engedélyezi. Az állománygyarapítási munkafolyamatok szintén központilag történnek. c. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár A Pécsi Tudományegyetem Könyvtára szintén egy könyvtári hálózat, amely a Központi Könyvtárból, valamint kari, intézeti és tanszéki könyvtárakból áll. A Könyvtár struktúráját tekintve nem centralizáltabb, mint a debreceni, de a finanszírozási elvek kimunkáltabbak, gazdaságilag is megalapozzák a Könyvtár egységességét, amely hozzájárul ahhoz is, hogy az egyes könyvtári egységekben azonos minőségű szolgáltatást tudjanak nyújtani. A Központi Könyvtár az igazgatási feladatok mellett szolgáltatásokat nyújt a hálózat könyvtárainak. Központosított a könyv és folyóirat-beszerzés, a dokumentum-feldolgozás, az informatikai infrastruktúra, és az adatbázisok menedzselése. E mellett természetesen ellátja hagyományos könyvtári feladatait is. A főigazgató munkáját segíti a Könyvtári Főigazgatóság, amely az adminisztratív és operatív feladatokat, a gazdasági, és személyzetügyi igazgatás feladatait látja el, a Könyvtári Tanács, amely a hálózat legfőbb döntéshozó, véleményező, és javaslattevő testülete, valamint a Koordinációs Bizottságok, amelyek a hálózat egységes szakmai munkájának kialakítását segítik. A főigazgató feladat- és hatásköre: a) képviseli a Könyvtárat, b) javaslatot tesz a rektornak, a Szenátusnak, illetve a Könyvtári Bizottságnak a Könyvtár működésére és fejlesztésére vonatkozóan, c) részt vesz a Rektori Tanács, a Szenátus és a Könyvtári Bizottság tevékenységében, d) tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a Könyvtár éves munkáját, meghatározza a belső szabályzatokat, valamint a munka- és ügyrendet, e) gazdálkodik a megállapított költségvetési keretekkel és bevételekkel a Könyvtár fejlesztését elősegítő pályázati lehetőségek kiaknázásával, g) a rektor által átruházott hatáskörben gyakorolja a kiadói és terjesztői jogokat, h) felügyeli a könyvtári hálózat egységeinek munkáját, i) irányítja és felügyeli a gazdasági vezető és a titkárság vezetőjének munkáját, j) a Könyvtár érdekeinek szem előtt tartásával biztosítja a dolgozók továbbképzését, k) ellátja a Könyvtári Tanács elnökének feladatait. l) a rektor által átruházott hatáskörben gyakorolja a munkáltatói jogokat A főigazgatót munkájában főigazgató-helyettesek segítik, akiknek részletes feladatkörét a főigazgató határozza meg. A Könyvtári Tanács tagjai a főigazgató, a főigazgató helyettes, valamint a kari könyvtárak vezetői. A Könyvtári Tanács dönt a Könyvtár fejlesztésének elveiről, a könyvtári egységek létesítéséről, megszüntetéséről, átszervezéséről, valamint a könyvtári szabályzatokról. A Könyvtár a Központi Könyvtáron, a kari és intézeti könyvtárakon keresztül egységes szolgáltatási rendszert működtet. Állományát integrált könyvtári rendszerrel gyarapítja és dolgozza fel. Egységes honlapot működtet, amelyről a hálózatban található valamennyi online könyvtári katalógus is elérhető. A kölcsönözhető dokumentumok körét, számát, a határidőket az adott könyvtári egységek határozzák meg. A Könyvtár költségvetését a főigazgató a dékáni kollégiummal valamint a szenátus mellett működő Gazdasági és Könyvtári Bizottsággal folytatott tárgyalások alapján határozza meg. E tárgyalások keretében meghatározzák a kari könyvtárak bér, működési, és 9

10 állománygyarapítási keretét. Fontos alapelv, hogy a szolgáltatásokat nem a kar anyagi lehetőségei, hanem a tudományterület oktatási, kutatási, és tanulmányi igényei szerint kell biztosítani. A Központi Könyvtár által nyújtott szolgáltatások költségeit a karok finanszírozzák. A Könyvtár részletesen felmérte, és meghatározta szolgáltatásainak költségét, így lehetővé vált, hogy azok egy részét a karok a tényleges igénybevétel alapján finanszírozzák. Ilyen a könyv és folyóirat beszerzés, a feldolgozás, a Központi Könyvtár olvasótermi és raktári, kölcsönzői, és tájékoztató szolgáltatásai, valamint a kötészet. Azon központi szolgáltatások esetében, amelyek költségei nem oszthatók fel a karok tényleges igénybevétele szerint, a finanszírozás meghatározott normák alapján történik, figyelembe veszik az egyes karokra beiratkozott hallgatók arányát, valamint a Központi Könyvtárat használó hallgatók arányát. Ide tartoznak az igazgatási feladatok, az informatikai, az adatbázis, a muzeális gyűjtemény menedzsment, a nyilvános könyvtári szolgálat, az informatikai kabinet működtetése, és az épület menedzsment. Az állománygyarapítás finanszírozása a karokkal folytatott tárgyalások alapján történik, illetve a Központi Könyvtár esetében a karra és a Központi Könyvtárba beiratkozott olvasók számának arányában. A gyarapítás a rendszer egészére nézve összehangoltan történik szem előtt tartva az ésszerű, költségtakarékos működést. III. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtári rendszerének fejlesztése 1. Stratégiai célok: A következő, öt évre szóló könyvtárfejlesztési stratégia azt a célt szolgálja, hogy létrejöjjön egy, az Európai Unió kutatóegyetemeivel is versenyképes és partnerképes egységes egyetemi könyvtári hálózat, amely új, korszerű szolgáltatásokra képes, gyorsítja az oktatók, kutatók és a hallgatók információhoz való hozzájutását és felhasználóbarát a hálózat minden egységében. Hatékonyabb, gazdaságosabb, az erőforrásokat jobban hasznosító rendszert kívánunk létrehozni. A könyvtáraknál minden esetben biztosítani kell a törvényes működés valamennyi feltételét. Ez hozzájárulhat az ELTE tekintélyének növeléséhez és tudásalapú központtá válásához. Középtávú célok: - az ETR és a Horizon adatbázis összekapcsolása egy egységes beiratkozási, kölcsönzési és tartozási információs rendszer kialakítása érdekében, - az intézeti könyvtárak raktári rendszerének korszerűsítése, fejlesztése intézeten belüli átcsoportosítással - a közgyűjteményi együttműködés fejlesztése a könyvtári hálózat, a levéltár és a létrehozandó Egyetemi Múzeum között - az Egyetemi Könyvtár épületének átalakítása a 21. századi követelményeknek megfelelően, a források függvényében Rövid távú cél: Egységes alapelvek szerint működő összehangolt Egyetemi Könyvtári Szolgálat megszervezése, amely szolgáltatásokat nyújt az egész intézmény számára. 10

11 2.1. Tervezett központi szolgáltatások: - adatbázisok beszerzése és menedzselése, - a nemzetközi kiadványcsere működtetése, - digitalizálási szolgáltatás biztosítása - egységes egyetemi publikációs adatbázis építése, - központi restauráló és kötészeti műhely működtetése, - az Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR) egyetemi működtetése, - digitális repozitórium építése - az 1801 előtt keletkezett muzeális dokumentumok egységes és szakszerű feldolgozása, - az Egyetem történetére vonatkozó dokumentumok gyűjtése, 2.2. Központi koordinációs feladatok: - az Egyetem könyvtári hálózatának szakmai irányítása, - a hálózat valamennyi egységére kiterjedő integrált könyvtári rendszer menedzselése, - a dokumentumok feldolgozásának egységesítése, a közös katalogizálás megszervezése és koordinálása, - a felhasználóknak nyújtott szolgáltatások egységesítése, koordinálása, - egységes könyvtári honlap, portál működtetése - a külföldi és belföldi közbeszerzések irányítása, - a teljes körű minőségbiztosítás elemeinek a rendszer egészére történő kiterjesztése, - a kötelező szakmai továbbképzések szervezése és adminisztrációja, - a könyvtári célú összegyetemi jellegű pályázatok koordinálása, elkészítése, ezek beadása, a sikeres pályázatok levezénylése, - könyvtárhasználati tanfolyamok szervezése és lebonyolítása, - az Egyetemi Könyvtári Szolgálat és az egyetemen folyó informatikus-könyvtáros képzés együttműködésének szervezése, - gyűjtőköri egyeztetések irányítása, - a szervezeti kérdések tisztázása után, a későbbiekben (2012 után) mobil feldolgozó csoport, revíziós csoport szervezése. 3. Tanácsadó testületek Egyetemi Könyvtári Bizottság Az Egyetemi Szenátus tanácsadó testülete, amelynek tagjai rálátással rendelkeznek az egész egyetem könyvtári hálózatára. Az EKB a szenátus által megerősített állandó bizottság, amely működését az egyetemi szervezeti és működési szabályzatban meghatározott formában végzi. Elnöke, a könyvtári ügyekért felelős rektor-helyettes, tagjai a gazdasági főigazgató, vagy helyettese, az informatikai igazgató, a kari könyvtárügyért felelős kari vezető-helyettesek, az EHÖK hallgatói képviselője és az EK főigazgatója. Az EKB feladata: javaslat az egyetemi könyvtárpolitika meghatározására és összehangolására az egyetem oktató-nevelő és tudományos kutatómunkájával, a Könyvtári Tanács által elkészített fejlesztési tervek megvitatása és véleményének a Szenátus elé terjesztése, az egyetemi könyvtári 11

12 hálózat meghatározott szabályzatainak megvitatása és véleményének a Szenátus elé terjesztése. A Bizottság előre meghatározott munkaterv szerint működik Könyvtári Tanács A Könyvtári Tanács tagjai és feladatai. 1. Az egyetemi könyvtári hálózat operatív testülete a Könyvtári Tanács, amely a könyvtári rendszer egészét érintő ügyekben javaslattevő, véleményező és ellenőrző jogokkal rendelkezik. Elnöke az Egyetemi Könyvtár főigazgatója. 2. A Könyvtári Tanács javaslattételi jogkörében: a) javaslatot tesz az EKSZ hazai és nemzetközi szintű kapcsolataira és az együttműködés elveire, b) előkészíti a könyvtári hálózat fejlesztésére vonatkozó terveket, c) előkészíti az egyetemi könyvtári szolgálat új szervezeti és működési rendjét d) javaslatot tesz új hálózati egységek létrehozására, vagy meglévők megszüntetésére, e) javaslatot tesz a könyvtári humánpolitikai elvek módosítására, f) javaslatot tesz kitüntetésekre. 3. A Könyvtári Tanács véleményt nyilvánít: a) az Egyetemi Könyvtár főigazgató-helyetteseinek megbízásáról, b) a hálózati könyvtárak vezetői kinevezéséről, felmentéséről a főigazgató részére az véleményezési jog gyakorlásához c) a Könyvtárat érintő minden olyan kérdésről, amelyben a döntés joga a felettes szervek hatáskörébe tartozik. d) új könyvtári egység létrehozásáról, megszüntetéséről 4. A Könyvtári Tanács tagjai: 1. az Egyetemi Könyvtár főigazgatója 2. az Egyetemi Könyvtár általános főigazgató helyettese 3. az Egyetemi Könyvtár informatikai főigazgató helyettese 4. az EK Gyűjteményfejlesztési és feldolgozó osztályának vezetője 5. az EK Tájékoztató és dokumentumszolgáltató osztályának vezetője 6. az EK Hálózati és módszertani osztályának vezetője 7. az EK Kéziratok és régi nyomtatványok osztályának vezetője 8. az Állam- és Jogtudományi Kar Könyvtárának vezetője 9. a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Könyvtárának vezetője 10. a Bölcsészettudományi Kar Könyvtárainak koordinátora 11. a Bölcsészettudományi Kar Könyvtárainak további 1 képviselője 12. az Informatikai Kar Könyvtárának vezetője 13. a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtárának vezetője 14. a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Könyvtárának vezetője 15. a Társadalomtudományi Kar Könyvtárának vezetője 16. a Természettudományi Kar Könyvtárának vezetője 17. a Természettudományi Kar Könyvtárának további 1 képviselője 18. a karokon kívüli szervezeti egységek könyvtárainak egy választott képviselője 19. az EHÖK képviselője Tanácskozási joggal az elnök másokat is meghívhat, pl. a koordinációs bizottságok elnökeit. 5. A Könyvtári Tanács az elfogadott könyvtári koncepció alapján munkatervet készít és ellenőrzi annak végrehajtását. 12

13 6. A Könyvtári Tanács az egységes szakmai munka kialakítására és bevezetésére koordinációs bizottságokat hozhat létre az alábbi területeken: gyűjteményépítés, informatikai fejlesztés, elektronikus információszolgáltatások, minőségbiztosítás, stratégiai fejlesztés, olvasószolgálat. 3. Alapelvek és ütemterv A felvázolt könyvtári fejlesztési koncepció megvalósítása több éves munka eredményeként lehetséges. Éppen ezért a fokozatos, lépésenkénti bevezetést javasoljuk a Szenátusnak, olyan formában, hogy az egyes lépések megtétele után legyen mód a változtatások értékelésére, az új könyvtári munkák szervezésére, összehangolására, a tapasztalatok levonására. Ugyanakkor az eredetileg felvázolt és elfogadott célokat nem lehet feladni, csupán a feladatok ütemezésén, az alkalmazott módszereken kell szükség esetén finomítani. Az átalakítás előtt fontos leszögezni, hogy a könyvtári dokumentumok, ahol a biztonságos őrzés, a szabályszerű használat és a megfelelő színtű szolgáltatás feltételeit biztosítják, sehol sem kerülhetnek el jelenlegi őrzési helyükről. Ahol e feltételek még nem adottak, ott éppen a jelen átalakulás során kell a feltételek kialakítását minél előbb biztosítani. El kell érni, hogy valamennyi könyvtári egységben a gyűjtemény nagyságának és az ellátandó feladatoknak megfelelő számú könyvtárost foglalkoztassanak. A könyvtári munka minimális tárgyi és személyi feltételeit a Könyvtári Tanácsnak az elkészítendő szabályzatban kell kidolgoznia és az Egyetem vezetése és a Szenátus elé terjeszteni. A könyvtárosi állások száma tekintetében nem cél a csökkentés. Ki kell mondani, hogy az Egyetem valamennyi könyvtári egységében egy közös integrált könyvtári rendszert kell használni. A hálózat valamennyi egységében fokozatosan kötelező bevezetni az integrált rendszer moduljait. Ennek sorrendjét és számát a Könyvtári Tanács határozza meg. Minden hálózati könyvtárban biztosítani kell a dokumentumok útjának nyomon követését. Folyamatosan és lehetőség szerint minél gyorsabban növelni kell az elektronikusan feltárt állományrészek nagyságát. E feladatnak az elkövetkező években prioritást kell kapnia. A hálózat azon könyvtárai, amelyekben a fenti feltételek még nem állnak rendelkezésre, meghatározott sorrendben és szabályok szerint, egyetemi keretből támogatást kapnak e feltételek teljesítése céljából. A kölcsönzések esetében az elkészítendő szabályzatban figyelembe kell venni a karok és az intézetek saját prioritásait. A könyvtári hálózatban a szenátusi határozattól kezdve a könyvtárosok tekintetében az Egyetemi Könyvtár főigazgatója a kari könyvtárvezetők kinevezése és felmentése vonatkozásában véleményezési joggal rendelkezzen elején kerüljön sor az átalakítás tapasztalatainak áttekintésére. Az intézkedések javasolt sorrendje. Határidő A könyvtári átalakítás alapelveit megtárgyalja az Egyetem vezető testülete és állást foglal jan. 31. A kari tanácsok megtárgyalják a javaslatot febr

14 Az egyetem Szenátusa megtárgyalja és elfogadja a ra vonatkozó egyetemi könyvtári hálózat fejlesztési koncepcióját, beleértve azt, hogy a Horizon rendszert használó könyvtárakban az újonnan beszerzett dokumentumokat kötelezően érkeztetni kell az összegyetemi integrált rendszerben márc. 31. Új könyvtári szerver üzembe állítása, amely az egész egyetemen ki tudja szolgálni az integrált rendszer működtetését ápr. 30. A Szenátus létrehozza az ELTE SzMSz I. kötete módosításával az Egyetemi Könyvtári Bizottságot és a Könyvtári Tanácsot máj. 31. Két kijelölendő BTK intézeti könyvtár integrálása az egyetemi számítógépes integrált könyvtári rendszerbe, amennyiben a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak okt. 31. A Könyvtári Tanács kidolgozza az Egyetemi Könyvtári Szolgálat Szervezeti és Működési Rendjének tervezetét nov. 30. Gyűjtőköri egyeztetés az Egyetemi Könyvtár és a BTK vezetése és érintett könyvtárai között, majd a szükséges döntések meghozatala nov. 30. A BTK egyik kijelölendő könyvtárában a raktári elhelyezés fejlesztése és a szabályszerű működés tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása nov. 30. Tárgyalások folytatása az ÁJK intézeti és tanszéki könyvtáraiban található dokumentumok, karon belüli szabályszerű őrzésének és kezelésének kérdéséről nov. 30. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtárának integrálása az egyetemi számítógépes integrált könyvtári rendszerbe dec. 31. Az Egyetemi Könyvtár szakjelzetes állománya revíziójának megkezdése elektronikus leltárkönyv építésével egybekötve jan. 1. Az Egyetemi Könyvtári Bizottság, majd a Szenátus megtárgyalja és elfogadja az egyetemi Könyvtári Szolgálat Szervezeti és Működési rendjét márc. 31. Két további kijelölendő BTK intézeti könyvtár integrálása az egyetemi számítógépes integrált könyvtári rendszerbe, amennyiben a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak ápr. 30. A BTK második kijelölendő könyvtárában a raktári elhelyezés fejlesztése és a szabályszerű működés tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása nov

15 Az ETR és a könyvtári integrált rendszer összekapcsolása és az egész egyetemre kiterjedő egységes szolgáltatások bevezetése dec. 31. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Könyvtárának integrálása az egyetemi számítógépes integrált könyvtári rendszerbe dec. 31. Két újabb kijelölendő BTK intézeti könyvtár integrálása az egyetemi számítógépes integrált könyvtári rendszerbe, amennyiben a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak jún. 30. A BTK harmadik kijelölendő könyvtárában a raktári elhelyezés fejlesztése és a szabályszerű működés tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása nov. 30. Jelentés a Szenátusnak a könyvtári átalakítás menetéről, tapasztalatairól és eredményeiről, javaslattétel a további fejlesztésekre és a könyvtári finanszírozási rendszer lehetséges módosítására jan. 31. Egy később kijelölendő kari, vagy intézeti könyvtárban a raktári elhelyezés fejlesztése és a szabályszerű működés tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása jún A könyvtári hálózat egységei: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtári hálózatát az alábbi könyvtárak alkotják: - ELTE Egyetemi Könyvtár - az Állam- és Jogtudományi Kar Könyvtára - a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Könyvtára - az Informatikai Kar Könyvtára - a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtára - a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Könyvtára - a Társadalomtudományi Kar Könyvtára - a Természettudományi Kar Könyvtára A Bölcsészettudományi Kar könyvtárai: - Kari központi olvasó - az Angol-Amerikai Intézet Könyvtára - a Filozófiai Intézet Könyvtára - a Germanisztikai Intézet Könyvtára - az Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Könyvtára - a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc Könyvtára - a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Könyvtára - a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Könyvtára - a Művészettörténeti Intézet Könyvtára - a Néprajzi Intézet Könyvtára 15

16 - az Orientalisztikai Intézet Könyvtára - az Ókortudományi Intézet Könyvtára - a Régészettudományi Intézet Könyvtára - a Romanisztikai Intézet Könyvtára - a Szláv és Balti Filológiai Intézet Könyvtára - a Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára - a Távol Keleti Intézet Könyvtára A könyvtári hálózat részét képezik a karokon kívüli szervezeti egységek könyvtárai: - Botanikus Kert Könyvtára - Egyetemi Levéltár Könyvtára - EFK Francia Pedagógiai Könyvtára - Gothard Jenő Asztrofizikai Obszervatórium Könyvtára - Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium Könyvtára - Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Könyvtára - Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Könyvtára - ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola Könyvtára - ELTE Kollégiumainak Könyvtárai A könyvtári hálózat részét képezik az egyetemi szakkollégiumok könyvtárai: - Bibó István Szakkollégium Könyvtára - Bolyai Kollégium Könyvtára - Eötvös József Kollégium Mednyánszky Dénes Könyvtár és Levéltár - Társadalomtudományi Szakkollégium Könyvtára - Illyés Sándor Szakollégium HATÁROZAT 1. A Szenátus elfogadja az ELTE könyvtári hálózatának átalakítására vonatkozó koncepciót. 2. Egyetért azzal, hogy az Egyetem könyvtári rendszerében egy közös integrált könyvtári rendszert kell használni és abban valamennyi újonnan beszerzett dokumentumot kötelezően érkeztetni kell a vázolt ütemterv szerint. 3. A Szenátus felkéri az Egyetemi Könyvtár főigazgatóját, hogy a főtitkárral együttműködésben a Szenátus május 31-ig történő tárgyalására készítse elő a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend módosítását a Szenátus tanácsadó szerveként működő Egyetemi Könyvtári Bizottság, valamint a Könyvtári Tanács létrehozása érdekében. Budapest, március 23. Dr. Hudecz Ferenc s.k. rektor 16

17 6. Mellékletek: 1. A tárgyévben leltárba vett állomány és az állomány nagysága ELTE Könyvtári statisztika 2007 ELTE Könyvtári statisztika 2007 A könyvtár teljes neve Könyv, bekötött, tékázott folyóirat Kartográfiai dok. Tárgyévben leltárba vett állomány Nyomtatott zenei dok. Hangdok Képdok Elektronikus (digitális) dok. Egyéb dok. Összesen Könyv, bekötött, tékázott folyóirat Kartográfiai dok. Nyomtatott zenei dok. Tárgyév dec. 31-ei állomány Állam- és Jogtudományi Kar Kari Könyvtár Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Kvt Bölcsészettudományi Kar összesen Informatikai Kar Könyvtára Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtára Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar Könyvtára Társadalomtudományi Kar Kari Könyvtár Természettudományi Kar Kari Könyvtár Karok könyvtárai összesen Karon kívüli intézmények könyvtárai összesen Egyetemi Könyvtár Eötvös Loránd Tudományegyetem összesen Hangdok Képdok. Elektr. (digitális) dok. Egyéb dok. Összesen 17

18 2. Részletes állományadatok ELTE Könyvtári statisztika 2007 A könyvtár teljes neve Könyv, bekötött, tékázott folyóirat Kartográfiai dok. Nyomtatott zenei dok. Tárgyév dec. 31-ei állomány Hangdok. Képdok. Elektronikus (digitális) dok. Egyéb dok. Összesen Angol-Amerikai Intézet Könyvtára BTK Központi Olvasóterem Filozófia Intézet Könyvtára Germanisztikai Intézet Könyvtára Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Könyvtára Magyar Irodalom és Kultúrtudományi Int. Toldy F. Kvt Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Int. Könyvtára Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Könyvtár Nem szolgáltatott adatot! Művészettörténeti Intézet Könyvtára Néprajzi Intézet Könyvtára Ókortudományi Intézet Könyvtára Orientalisztikai Intézet Könyvtára Régészettudományi Intézet Könyvtára Romanisztikai Intézet Könyvtára Szláv és Balti Filológiai Intézet Könyvtára Távol-keleti Intézet Könyvtára Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára BTK könyvtárai összesen Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium Könyvtára Botanikus Kert Könyvtára EFK Francia Pedagógiai Könyvtár Gothard Jenő Asztrofizikai Obszervatórium Könyvtár Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Könyvtára Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Könyvtára ELTE EJC Mednyánszky Dénes Könyvtár és Levéltár Kőrösi Csoma Sándor Kollégium Könyvtára Karon kívüli könyvtárak összesen Állam- és Jogtudományi Kar Kari Könyvtár Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Kvt Bölcsészettudományi Kar összesen Informatikai Kar Könyvtára Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtára Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar Könyvtára Társadalomtudományi Kar Kari Könyvtár Természettudományi Kar Kari Könyvtár Karok könyvtárai összesen Egyetemi Könyvtár Eötvös Loránd Tudományegyetem összesen

19 3. Állománygyarapításra fordított összegek ELTE Könyvtári statisztika 2007 ELTE Könyvtári statisztika 2007 Költségvetési előirányzatból (E Ft) Egyéb forrásból (pályázat) (E Ft) A könyvtár teljes neve Állománygyarapításra fordított összeg (E Ft) Ebből összesen folyóiratra (E Ft) Ebből külföldi folyóiratra (E Ft) Állománygyarapításra összesen Összesből könyvre Összesből nyomtatott, kurrens időszaki kiadványra Összesből digitális, kurrens időszaki kiadványra Összesből díjköteles külső on-line információfor rásokra Állománygya rapításra összesen Összesből könyvre Összesből nyomtatott kurrens időszaki kiadványr a Összesből digitális, kurrens időszaki kiadványra Összesből díjköteles külső on-line információfor rásokra Állam- és Jogtudományi Kar Kari Könyvtár Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Kvt Bölcsészettudományi Kar összesen Informatikai Kar Könyvtára Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtára Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar Könyvtára Társadalomtudományi Kar Kari Könyvtár Természettudományi Kar Kari Könyvtár Karok könyvtárai összesen Karon kívüli intézmények könyvtárai összesen Egyetemi Könyvtár Egyetemi Könyvtár által kezelt adatbázisok Scopus Eötvös Loránd Tudományegyetem összesen

20 4. Könyvtári bevételek és kiadások ELTE Könyvtári statisztika 2007 ELTE Könyvtári statisztika 2007 Bevétel (E Ft) Kiadás (E Ft) A könyvtár teljes neve Bevétel összesen Az összesből fenntartói finanszírozás Az összesből pályázaton nyert támogatás Az összesből saját működési bevétel Kiadás összesen Az összesből munkabér járulékokkal Állam- és Jogtudományi Kar Kari Könyvtár Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Kvt Bölcsészettudományi Kar összesen Informatikai Kar Könyvtára Pedagógiai és Pszichológiai Kar Könyvtára Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar Könyvtára Társadalomtudományi Kar Kari Könyvtár Természettudományi Kar Kari Könyvtár Karok könyvtárai összesen Karon kívüli intézmények könyvtárai összesen Egyetemi Könyvtár Eötvös Loránd Tudományegyetem összesen