VAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK

Átírás

1 VÁROSÉPÍTÉSZETSZET 1. ISMERKEDÉS S A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL VAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2008

2 VÁROSÉPÍTÉSZETSZET 1. ISMERKEDÉS S A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL VAL 8. ÉPÜLET ÉS S VÁROS, V ÉPÍTÉSZET ÉS URBANISZTIKA ÖSSZEFÜGGÉSEI Pálfy Sándor S DLA BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2008

3 Tartalomjegyzék - Bevezetés - Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója - A városról - Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója - Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról - Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai - Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában - Egyensúlyozó építész feladatok környezetünk alakításában - Az építész hivatásról

5 Bevezetés Az előző előadásokon szó volt a városok történetéről, alkotó elemeiről és a megismerhetőségéről. Ma ember és környezete, épület és város, építészet és urbanisztika összefüggéseit boncolgatjuk. San Martino al Cimino Aldo Rossi Teatro del mondo

7 Az ember és környezetének kapcsolata - ember és természet, - ember és otthon, - ember és épület, - ember és közterület, - ember és város viszonyai (antropocentrikus megközelítés)

8 A természetben az ember otthon van, ha biztonságban érzi magát. Az otthon az a maga által kialakított környezet, ahol az ember természetes módon viselkedik, kiegyensúlyozottan, jól érzi magát.

9 A jó minőségű épület, közterület és város az a szakemberek által kialakított környezet, ahol az ember otthon(osan) érzi magát. /Porto-i példák/

10 Az otthon, az épület, a közterület és a város minősége a bennük kialakuló emberi kapcsolatok szintjén és minőségén mérhető le legjobban. (szociocentrikus megközelítés) /Porto-i példák/

12 Épület és város viszonyának története Meghatározottságok és hierarchiák épület és város viszonyában a történelem során. A városok története gyakran kötődik szorosan egy-egy nagyobb épületének (építményének) történetéhez. Város az épületért Kyoto - a császári palota és körülötte a város Épület a városért Firenze Palazzo Vecchio

13 civilizáció (régészek szerint) = nagy város + monumentális építmények + írás Úr városának zikkuratja Kr.e Babilon tornya az Eufratesz partján Kr.e Persepolis Dareios és Xerxes palotái Kr.e. 500 Teotihuacan az azték város az I. sz.-ból

14 Az ókori Athén nagy középületei Az Acropolis a Parthenonnal A Parthenon Az Agora A Színház

15 Az ókori Róma nagy középületei

16 Rómának a világban betöltött jentőségét szimbolizáló két középülete A Colosseum az Ókorban A Szent Péter Székesegyház az Újkorban

17 Kölcsönös meghatározottságok épület és város viszonyában (város léptékű épületek, épületegyüttesek) A város alakítja az épületet /Párizs:Place Vendome Az épület alakítja városi környezetét /Róma:Piazza Navona

18 Az ókori Róma nagy középületei

19 Kölcsönös meghatározottságok A város alakítja az épületet /Párizs-i Opera Az épület alakítja városi környezetét /Manhattan-i vasalóház

21 Az építészet definíciója Az építész-építészet, architekt-architektura szavak etimológiája. ép = egész, egészséges, hibátlan ép-ít = kiegészít, gyógyít, kijavít épít-ész = az építés mestere építész-et = az építés mestersége archi-techné (görög) = ősi tudás, hozzáértés (latinul archi-tektura) architekton (görög) = építész (latinul architekt) Philibert de l Orme ( ): a jó építészet allegóriája

22 Az építészet a környezet kreatív alakításának tudománya, az építész pedig ennek a tudománynak művésze és mestere. A művészet és a mesterségbeli tudás aránya az építészeten belül és ezzel az építész tevékenységének megítélése koronként változott. Philibert de l Orme ( ): az építészet allegóriája

23 Napjainkban a művészet és mesterség arányának lehetséges sokféleségét jól jelzik a rokon szakmák differenciált megnevezései: építő- és építészmérnök, építész, építőművész, tervező építőművész. Építész- (414) és építészmérnök (369) képzés Építész- (410) és építészmérnök (232) képzés Építész- (411), építészmérnök (233) és építőművész (338) képzés (Ba, Ma, BsC, MsC) Építőművész képzés (388) (Ba, Ma) Építőművész képzés (380) (Ba, Ma) A felsőfokú szakemberképzés is eszerint differenciálódik Magyarország hét egyetemén. Építészmérnök alapképzés (BsC)

24 A BME Építészmérnöki Karának építész- és építészmérnök képzése a művészeti és a tudományos ismeretek kiegyensúlyozott oktatására épül. A kétfajta doktori iskolája és az elnyerhető tudományos fokozatok kettőssége (DLA és PhD) is ezt erősíti.

26 A városról A város a természeti- és az épített környezet, valamint a benne zajló emberi élet folyamatosan változó szintézise

27 A város épített alkotó elemei A ház Moziház Portoban E. S. de Moura A házak csoportja borházak Portoban A közterület a Douro partja Portoban A műtárgyak két híd Portoban

28 A város mint házak és telkek, középületek és közterületek térbeli együttese Paks Történelmi Városközpont vizsgálata

29 A város természetes alkotó elemei - növényzet pont /fa vonal /fasor felület /gyep tömeg /liget

30 A város természetes alkotó elemei - vízfelületek tengerpart folyópart tópart mesterséges vízfelület

31 A város az emberek és közösségeik életének, a kultúrának, a civilizációnak, az ember által létrehozott értékeknek a koncentrált megjelenési formája,

32 de egyben tulajdonok és (köz- ill. magán-) érdekek összessége is. (tulajdonos gazda)

34 Környezetünk kontextúrája A kontextúra definíciója: környezetünk fizikai és szellemi rétegei, szövetei közötti összefüggések.

35 A nyilvánvaló összefüggések épület és város kontextúrájában 1. Gian Battista Nolli 1748-as Róma térképének részletei

36 A nyilvánvaló összefüggések épület és város kontextúrájában 2. Az Andrássy út az Oktogonnal és a Körönddel..és a térfalat alkotó eklektikus épületek

37 A kontextúra gazdagsága, sokszínűsége és finomsága

38 A kontextúra gazdagsága, sokszínűsége és finomsága Siena főtere, az Il Campo Róma - Piazza Navona

39 Siena főtere, az Il Campo Róma - Piazza Navona

40 Siena főtere, az Il Campo Róma - Piazza Navona

41 Siena főtere, az Il Campo Palio idején Róma - Piazza Navona kocsiverseny a XVIII.sz.-ban

42 Az Il Campo Ambrogio Lorenzetti (1328) A jó kormányzás allegóriája c. képén Silvana Brunotti Piazza Navona

43 Siena főtere, az Il Campo

44 Róma Piazza Navona

45 A kontextúra szintje az építészeti és városépítészeti minőség fokmérője Rafael Moneo Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

46 Rafael Moneo Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

47 Rafael Moneo Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

48 Az építészeti minőség a környezet alakításának célja, a kontextúra annak eszköze Toldi Gimnázium tornaterme Földes László Papp László Sportaréna Skardelli György

50 Az urbanisztika definíciója Az urbanisztika definíciószerűen minden olyan leíró, elemző vagy normatív irányultságú tudományos és tervezői, építési, igazgatási, szervezési vagy-/és fenntartási jellegű elméleti és gyakorlati tevékenység gyűjtőneve, ami az emberi környezet, mindenekelőtt a települések létrejöttével, értékmegőrzésével, működtetésével, fejlesztésével és alakításával komplex módon foglalkozik (Meggyesi Tamás)

51 Tehát az urbanisztika tudománya mindennel és komplex módon foglalkozik, ami a településekkel kapcsolatos. Divatos kifejezéssel interdiszciplina (tudományok közötti tudomány): az építészeten és városépítészeten kívül a műszaki tudományok, a természettudományok, a társadalomtudományok és a gazdaságtudományok közös szakterülete. ( A mindent -tudás, a kizárólag elméleti síkon való ténykedés és a tudományok közötti ellavírozás veszélye!).

53 Elméletek építészet és urbanisztika Az építészet és urbanisztika közötti összefüggések igen sokrétűek, és ennek irodalma is kiterjedt. kapcsolatáról Az első elméleti munka épület és város belső- és külső tereinek összefüggéseiről: Gian Battista Nolli 1748-as Róma térképének részlete

54 A várostörténet leírható épületek, épülettípusok történeteként is (Dr Nagy Béla: A település, az épített világ c. könyvéből)

55 Siegfried Gideon (a CIAM alapítója 1929) tömeg-tér elmélete Tömeg a térben Tér a tömegben Dr Meggyesi Tamás kiegészítése (2004) Tömeg a térben Tér a tömegben Tér a térben Tömeg a tömegben

56 Colin Rowe, Fred Koetter: városok történeti szövetének ábrázolása Robert Venturi poché (kimaradt tér) fogalmának alkalmazásával Robert Venturi belső tér ábrázolása Az Andrássy út melletti tömbök kimaradt tereinek szövete

57 Le Corbusier tervei épület és város összefüggéseinek tükrében La Ville Radieuse Paris Plan Voisin (1925) Rowe és Koetter tér-tömeg ábrázolásában

58 Az utcák és épülettömbök történelmi struktúrájának felbomlása a XX. század első felében (Ernst May a CIAM tagja) Az elmélet és annak tárgyiasult formája: Stuttgart Westhausen Siedlung ( )

59 Aldo Rossi Carlo Aymonino: neoracioalizmus ( 70-es 80-as évek) Szerkesztettség, piazza Victor Timofejev grafikája Aldo Rossi Carlo Aymonino: Gallaratese Milano

60 Aldo Rossi: kritikai rekonstrukció Az organikus városfejlődés modellezése és annak megvalósult példája Aldo Rossi: Berlin- Schützenstasse

61 Ricardo Bofill: neoklasszicizmus (ld. szocreál!) Városléptékre felnagyított, történeti formákat felelevenítő építészet Ricardo Bofill: városléptékű épületek Montpellier-ben

62 Kísérletek a város épületek alkotta történelmi struktúrájának megmentésére

63 és a városi épülettömbök rehabilitálására München Theresienhöfe Otto Steidle (1995)

64 Haveneiland, Rieteilanden, Ijburg, Amsterdam Felix Claus - Frits Van Dongen

65 Kenneth Frampton: kritikai regionalizmus A helyi kultúra és hagyományok (a hely szelleme) viszszatükröződése az épületben és a településben Alvaro Siza: Quinta de Malagueira Évora (Portugália)

66 Felnyíló, transzparens épülettömeg épület és város téri kapcsolatainak erősítésére Giuseppe Terragni Pietro Lingeri: Casa Rustici (Milano) Felnyíló, transzparens épülettömbök Michel Macary, Jean-Pierre Buffy: ZAC de Bercy (Párizs)

67 Rem Koolhaas: Genetic City (a nem helyek elmélete): A hely által meghatározott épület helyett a hely programozásával definiált épület ad karaktert a helynek (a jelleg nélküli városnak az épületek alakítják karakterét)

69 Az építészet és az építész híd Az építész kell, hogy az átjárást biztosítsa, a híd szerepét felvállalja építészet és urbanisztika szakterületei, illetve az azokat művelő szakemberek között. szerepe A BME Urbanisztika Tanszékének oktatói elkötelezettek a hídverés (lat: ponti-ficere) feladatára és oktatására az Építészmérnöki Karon.

70 A környezeti kontextúra az a közös nyelv, közös nevező, közös felület, közös matéria, amelyből az összekötő híd -két irányból- építkezhet építészet és urbanisztika területei között. Comenda/P- a Venda folyó rekonstruált hídja (Victor Mestre, Sofia Aleixo)

71 A kontextúra és a híd környezetünk magas szintű alakításának eszközei. Comenda/P- a Venda folyó rekonstruált hídja (Victor Mestre, Sofia Aleixo)

73 A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Természet, város és épület hierarchikus viszonyai: - város a természetben, - épület a városban

74 - épület a természetben,

75 - természet a városban és az épületben

76 Természet, város és épület hierarchikus viszonyai: - város a természetben, - épület a városban

77 - a természet eltűnőben van

78 Természet, városépítészet és építészet összefüggései és egymásra hatása

79 A szimmetrikus (statikus) egyensúlyi állapotról

80 Alvaro Siza Vieira Kortárs Művészeti Múzeum - Santiago de Compostella / Portugália

83 Az asszimmetrikus (dinamikus) egyensúlyi állapotról 1.: - amikor a városépítészet a túlsúlyos

84 Lucio Costa Oscar Niemeyer: Brazília tervezett városa

85 Lucio Costa Oscar Niemeyer Brazilia város adminisztratív központja/ Brazilia

86 Az asszimmetrikus (dinamikus) egyensúlyi állapotról 2.: - amikor az építészet a túlsúlyos

87 Rem Koolhaas Casa da Musica Porto /Portugália

90 Az egyensúlyvesztés állapota 1. (amikor csak a dinamika marad): - amikor a városépítészet túlsúlya felborítja az egyensúlyt

91 Dubai / Egyesült Arab Emirátus

92 Hong Kong

93 Tokyo - Japan

94 Az egyensúlyvesztés állapota 2. (amikor csak a dinamika marad): - amikor az építészet túlsúlya borítja fel az egyensúlyt

95 Peter Cook és Colin Fournier Kunsthaus Graz / Ausztria

96 Peter Cook és Colin Fournier Kunsthaus Graz / Ausztria

98 Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában 1. A globalizáció folyamatai és kihívásai.

99 A globalizáció megapoliszai New York, a minta

100 és Európa-i mutánsai Frankfurt Hova lett az ember és a természet?

101 Párizs

102 London

103 Bécs- Donau City

104 Budapest mi sem kerülhetjük el?

105 Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában 2. A világ legnépesebb városai a történelem során A városok növekedése és annak határai Kr.e.3e. - Uruk fő Ókor - Róma fő Középkor - Cordoba, Palermo, Chang an, Konstantinápoly fő 17.sz. - Bagdad, Agra, Nanking, Isztambul, Delhi, Peking fő 19.sz. London fő New York fő 1957-től Tokió a legnagyobb, ma (aglomerációval) fő

106 A meleg égöv nagyvárosai /2006/: (napenergia!) Mexico City /M fő Sao Paulo /Bra fő Bombay /Ind fő Delhi /Ind fő Jakarta /Indo fő Calcutta /Ind fő Cairo /Egy fő Manila /Phi fő Karachi /Pak fő Buanos Aires /Arg fő Dacca /Bang fő Rio de janeiro /Br fő Teherán /Ir fő Istambul /Tu fő Lagos /Nig fő

107 Favela Sao Paoloban /Br fő Favela Rio de Janeiroban /Br fő

108 Favela, ahogy a festő látja Sao Paolo Rio de Janeiro

109 Az emberi alkalmazkodóképesség

110 és annak határai Építész feladat e határok keresése és tudatosítása is!

112 Egyensúlyozó építész feladatok környezetünk alakításában Az egyensúlyi helyzetek (a kontextúrák) kutatása a megismerés objektív és szubjektív eszközeivel. (az előző előadás témája volt) Dr Hajnóczi Gyula: Vallum és intervallum (1992) Gordon Cullen: Városképek-Townscape (1960)

113 A megtalált egyensúlyi helyzetek (kontextúrák) megtartása, Porto/P- Douro parti kávézó 1994 Cristina Guedes és Francesco Vieira de Campos, és erősítése az építészet és a városépítészet eszközeivel. Porto/P a Largo do Colégio tömb rehabilitációja (Sergio Secca, Sónia T. E Silvia, Joao P. Fernandes, Gustavo M. Rebolho, António B. Ribas)

114 Egyensúly hiányában új egyensúlyi helyzetek létrehozása építész alkotói kreativitással (a New Urbanism mozgalomról) Malmöi példa városléptékű új, ökologikus egyensúlyi helyzet kialakítására az egykori tengerparti iparterület helyén West Harbor (Västra hamnen) fejlesztése és annak BoO1 jelű területe Malmö /S

115 West Harbor (Västra hamnen) BoO1 területe Malmö /S Turning Torso Santiago Calatrava /E

116 West Harbor (Västra hamnen) BoO1 területe Malmö /S

117 West Harbor (Västra hamnen) BoO1 területe Malmö /S

119 Az építész hivatásról Az építész hivatás: a mikro és makro, az épület és a település szintjén a környezet magas szintű alakításával az emberi élet körülményeinek állandó javítása. Minőségi (építészeti) környezetben virágzik az emberi élet, nem megfelelő körülmények között pedig jó esetben- vegetál (természeti analógiák). Ez az építész igazi felelőssége! Philibert de l Orme ( ): a jó és rossz építészet allegóriái

120 VÉGE