HÍRLEVÉL 6. HÉT. A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten

Átírás

1 Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: , fax: HÍRLEVÉL 6. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten Rendkívüli helytállás a hidegben A szokatlanul hideg idő és hóesés kapcsán tanúsított rendkívüli helytállásról számolt be a Belügyminisztériumban február 8-án tartott sajtótájékoztatón Kontrát Károly, a BM parlamenti államtitkára, Dr. Bakondi György, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője és Dr. Hatala József országos rendőrfőkapitány. Kontrát Károly eredményesnek nevezte azokat az intézkedéseket, amelyeket Pintér Sándor belügyminiszter hozott az elmúlt héten a rendkívüli hideg időjárás elleni küzdelem érdekében. A politikus szerint az elmúlt napok erőfeszítései azt bizonyítják, hogy Magyarország helytállt és sikeresen küzd tovább a zord időjárással szemben. Az államtitkár köszönetet mondott azoknak az energiaszolgáltatóknak, amelyek a Belügyminisztérium felhívására kikapcsolási moratóriumot hirdettek, valamint azoknak a rendőröknek, tűzoltóknak, polgári védelmiseknek, vízügyi dolgozóknak, akik felelősségteljes szolgálatot végeztek. Ezen kívül megköszönte az önkormányzatok, a karitatív szervezetek, az egyházak gyors intézkedéseit, azt, hogy a rászorulók előtt megnyitották a melegedőket és a fűtött helyiségeket. Kontrát Károly végül arra kért mindenkit, hogy a továbbiakban is figyeljenek embertársaikra, segítsék a rendőrség, a katasztrófavédelem, a polgárőrség és a mentők munkáját, hiszen az előrejelzések alapján a következő napokban hasonlóan hideg idő várható. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója beszámolója előtt leszögezte: a katasztrófavédelem január elseje óta működő rendszere jól vizsgázott a nehéz helyzetben, megfelelő erőkkel avatkozott be a közbiztonság fenntartása érdekében. A tábornok fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a meteorológiai szolgálat nagyon precíz és pontos előrejelzéseket adott. Okkal számíthatunk a továbbiakban arra, hogy akár a meteorológia, akár a vízügy terén az állami intézkedéseket megbízható prognózisokra építhetjük. vélte a főigazgató. Bakondi György ezt követően elmondta, hogy egy hét alatt 1107 helyen kellett az időjárás miatt kialakult veszélyhelyzeteknél beavatkozniuk a katasztrófavédelem szerveinek. Elsősorban Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében volt erre szükség. Főleg balesetekhez, elakadt járművekhez hívták a tűzoltókat, összesen a katasztrófavédelem 2811 embere dolgozott 846 technikai eszközzel. A katasztrófavédelem, a rendőrség és a közútkezelők több mint 25 ezer emberrel 8207 eszközzel avatkoztak be a rendkívüli hideg és havazás miatt kialakult helyzetben. A hó hosszabbrövidebb időre 11 település 8504 lakosát zárta el a külvilágtól, a hatóságok 47 út átmeneti lezárásáról döntöttek. Ez 8107 lakost érintett közvetlenül. A főigazgató hozzátette, a sajtótájékoztató időpontjában nincs elzárt település az országban. A tábornok tájékoztatójából kiderült, áramkimaradás kilenc településen fordult elő, ami összesen 2356 fogyasztót érintett. A szolgáltatók átlagosan két óra alatt hárították el az ilyen jellegű hibákat. A vízszolgáltatás 12

2 településen szünetelt átmenetileg, ez megközelítőleg 5500 embert érintett, e hibák elhárítása átlagosan hat órát vett igénybe. Szekszárdon a távhőszolgáltatásban volt 5600 lakost érintő kiesés, ezt az üzemzavart is elhárították. A tábornok végezetül arról beszélt, hogy a katasztrófavédelem közleményei a médián keresztül eljutottak a lakossághoz, azokat az emberek megfontolták. A megfelelő kommunikáció, lakossági tájékoztatás nélkül nagyságrendekkel több beavatkozásra lett volna szükség vélte Bakondi György. Dr. Hatala József országos rendőrfőkapitány rövid tájékoztatójában elsősorban arra a példátlan mértékű összefogásra helyezte hangsúlyt, ami a társzervek tevékenységét, a lakosság hozzáállását jellemezte a rendkívüli időjárási viszonyok közepette. Az ország az elmúlt napokban jelesre vizsgázott emberségből. Az emberi összefogásnak több olyan példájával találkozhattunk, ami eddig nem volt tapasztalható fejtette ki az országos rendőrfőkapitány, majd elmondta, a rendőrség biztonsági intézkedései révén a társhatóságokkal szoros együttműködésben több mint 650 embert mentett meg attól, hogy komolyabb bajba kerüljön, sokaknak konkrétan az életét mentették meg. Közel 38 ezer rendőr teljesített szolgálatot az időjárási nehézségek kezelése érdekében, munkájukat több mint ötezer lakossági bejelentés segítette. Szoros és gyakorlatias együttműködésre van szükség A katasztrófavédelem és a vízügyi igazgatási szervek ár- és belvízi megelőzéssel és védekezéssel kapcsolatos feladatairól, a szervezetek strukturális átalakulásáról, valamint a megváltozott jogszabályi környezetről is szó esett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a BM Országos Vízügyi Főigazgatóság február 8-án megtartott közös értekezletén, amelyen a megyei katasztrófavédelmi igazgatók és a vízügyi igazgatóságok vezetői vettek részt. Megnyitójában Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója elöljáróban leszögezte, hogy a megbeszélés célja a mindkét szervezet életében bekövetkezett változások kölcsönös megismerése, az azokból fakadó feladatok áttekintése. Január elsejével új törvény alapján, átalakított struktúrával működik a katasztrófavédelem és a vízügy is, együttműködésüket az eddiginél is szorosabbá kell tenni folytatta a tábornok, hozzátéve, az a tény, hogy mindkét igazgatóság a Belügyminisztérium irányítása alatt működik, új minőséget jelent kapcsolatukban. Ezt követően a főigazgató arról beszélt, hogy a katasztrófavédelem szempontjából kulcsfontosságúak a prognózisok, így a vízügy által készítettek is. Példaként a napok óta tartó rendkívüli téli időjárást említette, hiszen mint mondta, most először fordult elő, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat fejlesztései nyomán konkrét, jól követhető előrejelzések alapján dolgozhatott a katasztrófavédelem és a rendőrség is, nem egy halálesetet előzve meg munkájával. A későbbiekre nézve fontos feladatnak nevezte Bakondi György az árvízi védekezésnél folyó összehangolt munkát, a vízügyi szakemberek helyszíni tevékenységét. A főigazgató után Dr. Papp Károly, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási helyettes államtitkára szólalt meg, aki január óta koordinálja a vízügyi területet. A helyettes államtitkár ismertette az átalakított szervezet felépítését. Mint mondta, létrejött a 12 vízügyi igazgatóságot irányító BM Országos Vízügyi Főigazgatóság, egyes vízügyi feladatok azonban továbbra is a Vidékfejlesztési Minisztérium kezelésében maradtak. A két

3 minisztérium közötti kapcsolattartás is feladata lesz mások mellett a belügyi tárcán belül megalakult Vízügyi Koordinációs Főosztálynak tájékoztatott Papp Károly, aki szólt arról is: most dolgozzák ki azokat az intézkedéseket, amelyek az átszervezésből törvényszerűen fakadó nehézségekre jelentenek majd megoldást. Mindemellett azokat a szabályokat is kialakítják, folytatta, amelyek alapján például egy veszélyhelyzet idején át lehet csoportosítani a szakembereket egyik igazgatóságról a másikra. A helyettes államtitkár röviden kitért a Dunán és a Tiszán kialakult aktuális helyzetre is, amikor elmondta: folyamatosan ellenőrzik a két folyót, és a már meglévő bevetési tervek szerint döntenek a szükséges beavatkozásról, például a jégtorlaszok szétrobbantásáról. Végezetül Papp Károly azt hangsúlyozta, hogy a megyei szintű együttműködés eddig is jó és produktív volt, véleménye szerint a meglévő kapcsolatok tovább mélyülnek. A bevezetők után szakmai előadások révén ismerhették meg egymás tevékenységét az értekezlet résztvevői. Elsőként Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, főigazgató-helyettes mutatta be a katasztrófavédelem megújított rendszerét. A vizek kártételei elleni védekezésről részletesebben Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő tájékoztatta a jelenlévőket, külön szólva a katasztrófaveszély, illetve a veszélyhelyzet idején mérvadó szabályokról. A vízügy tevékenységét elsőként a BM Vízügyi Koordinációs Főosztályát irányító Barabás Ákos nevében felszólaló Dobi László mutatta be az értekezlet résztvevőinek. Természetesen kitért a környezetvédelmi és a vízügyi szakterület különválásából eredő változásokra, illetve az új szervezeti felépítésre, majd a szervezet árvízvédelmi tevékenységét, az ahhoz rendelkezésre álló erőket és eszközöket ismertette. Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vízügyi rendszerben betöltött helyéről és szerepéről Láng István mb. törzsvezető adott tájékoztatást, kitérve az átalakításból fakadó nehézségekre, megoldandó problémákra is. A szakember leszögezte, ma már pontosan látszik, milyen helyzetben mi a katasztrófavédelem és mi a vízügy feladata. Ezek tisztázását meglátása szerint nagyban segítették a 2010-es árvíz során szerzett tapasztalatok. Az értekezlet Hoffmann Imre zárszavával ért véget, aki az elhangzottak alapján is arra hívta fel a figyelmet, hogy szoros együttműködésre, minden eddiginél gyakorlatiasabb és operatívabb munkára van szükség, amit minden bizonnyal segít az, hogy mindkét főigazgatóság a Belügyminisztérium irányítása alatt működik. A főigazgató-helyettes végezetül arra kérte a vízügyi igazgatóságok vezetőit, hogy szakmai hozzáértésükkel és tanácsaikkal segítsék a megyei védelmi bizottságokban dolgozó katasztrófavédelmi elnökhelyettes munkáját. Sikeres volt a HUNOR Mentőszervezet toborzója Még az előzetes várakozásokat is felülmúlóan sikeres volt a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által megalakítandó HUNOR Mentőszervezet toborzója. Az év elején közzétett felhívásra február elsejéig több száz hivatásos tűzoltó jelentkezett, önkéntesen vállalva így a lakosság életének és anyagi javainak védelmét szolgáló hazai és nemzetközi küldetésekben való részvételt. A HUNOR Mentőszervezet megalakulását követően Magyarország hivatalos mentőcsapataként tevékenykedik majd. Gyorsreagálású erőként feladata lesz a hazai és nemzetközi katasztrófák esetén, elsősorban a földrengés sújtotta területen műszaki mentési és kutatási feladatok végrehajtása. A mentőszervezetbe jelentkezett hivatásos tűzoltók valamennyien sokéves műszaki mentési tapasztalattal, 4-5 speciális szakképzettséggel rendelkeznek, jelentkezésükkel a további képzéseken történő részvételt is vállalták.

4 A toborzás lezárulta után először egészségügyi és pszichológiai szűrővizsgálatokon, valamint erőnléti felmérésen kell átesniük a tagságra aspirálóknak. A cél ugyanis az, hogy a HUNOR Mentőszervezet a szakmailag legfelkészültebb, legtöbb tapasztalattal rendelkező és jó egészségügyi állapotban lévő tűzoltókból alakuljon meg. Ez azért is fontos, mert a 82 fős hivatásos katasztrófavédelmi kutató-mentő szervezet október végén egy ENSZ minősítő terepgyakorlaton vesz részt. A minősítő gyakorlat előtt a kiválasztott tűzoltók a városi kutatásmentéshez szükséges speciális képzésekben részesülnek, ebben hazai, a különleges mentésben jártas szakértők és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ oktatói segítik majd őket. Azokra a hivatásos tűzoltókra is számít az országos katasztrófavédelem, akiket első körben nem választanak be a csapatba, hiszen a tervek szerint a HUNOR Mentőszervezet a későbbiekben 210 fősre bővül. Homokzsákokkal segítjük Bulgáriát Bulgária délkeleti részén erősen csapadékos időjárás alakult ki február második hetében, ennek nyomán Haskovo tartományban négy helyen kritikus volt a helyzet, az ivanovói gát átszakadt, a környéket hatalmas mennyiségű víz öntötte el. Bulgária segítségkérést juttatott el az EU Monitoring és Információs Központjához (EU MIC), amelyben homokzsákokat, téliesített sátrakat és geotextílt kért az árvízi katasztrófa által sújtott területre. A magyar kormány azonnal reagált a kérésre és február 8-án százezer homokzsákot indított el Bulgáriába. A szállítmány rendőri felvezetéssel jutott el a nagylaki határátkelőig, végcélja a Bulgáriában kijelölt logisztikai bázis volt ben a borsodi árvíz idején Magyarország hasonló módon kért segítséget az EU tagállamoktól, amikor Bulgária is homokzsákokkal segített hazánknak a védekezésben. Tűzoltósági területen történt Igazolványt kapnak az önkéntes tűzoltók A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzoltósági Főfelügyelősége és Humán Szolgálata tájékoztatást adott ki az önkéntes tűzoltó egyesületek egyenruhaviselésével, rangjelzésével és egyéb jelzésével, az egységes igazolvány kiadásával kapcsolatban. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény rendelkezik az önkormányzati, a létesítményi és az önkéntes egyesületek tagjairól, az egyenruha-viselés szabályairól, az igazolvánnyal történő ellátás rendjéről. Az önkéntes egyesület tagja a ruházati és öltözködési szabályzatnak megfelelő egyenruha viselésére jogosult. A viselt egyenruha azonban nem lehet megtévesztően hasonló a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság egyenruhájához. Az önkéntesek ezenkívül nem használhatnak hatósági jellegre utaló egyéb jelzést, címet, vagy rangjelzést. Az önkéntes tűzoltó egyesületekre vonatkozó öltözködési szabályzatot a BM OKF adja ki: támogatott a szürke társasági, az adott önkéntes tűzoltó egyesület nevével és székhelye feliratával ellátott fekete gyakorló ruházat, illetve az önkormányzati tűzoltók rendfokozataihoz hasonló jelzések viselése. A karjelvénynek az egyesület saját címerét, vagy a település címerét kell tartalmaznia az egyesület megnevezésével együtt.

5 Az egyesületi tagok számára a képesítési követelmények megszerzését követően a BM OKF meghatározott formátumú egységes igazolványt ad ki, várhatóan a második negyedévtől kezdődően. A regisztrációt és a nyilvántartásba személyes alapadatok, a szolgálati helyre vonatkozó, a tagsági viszonnyal kapcsolatos adatok vételt a BM OKF Humán Szolgálata végzi, ezt követően készülnek el az igazolványok. Az adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat a szervezetek vezetői 15 napon belül kötelesek a BM OKF Humán Szolgálatához eljuttatni. A nyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. A jogviszony megszűnése esetén az adatok kezelését meg kell szüntetni. A hét további jelentős eseményei az Országos Tűzoltósági Főfelügyelőségnél Február 7-én a Tűzoltósági Főosztály vezetője és a közreműködő szervezetek (rendőrség, OMSZ, honvédség) részvételével egyeztetés zajlott az Országos Légi Kutató-Mentő Terv készítése érdekében. A terv célja, hogy meghatározza a bajba jutott légi járművek mentésében közreműködő szervezetek feladatát, értesítési és riasztási rendjét, a mentési tevékenységek koordinálását. Február 10-én a Tűzvédelmi Főosztály szakértői a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény szakmai anyagának előkészítése céljából megtartott egyeztetésen vett részt. A következő hét eseményei Február 15-én a Tűzvédelmi Főosztály vezetői találkoznak a BME Áramlástani Tanszék vezetőivel. A megbeszélésen az egyes szakmai területek kapcsolódási pontjairól és a jövőbeni együttműködésről tárgyalnak. Február 16-án tartja ülését a Tűzoltási Műszaki Mentési Terv elkészítéséhez szükséges erőeszközszámítás metódusának felülvizsgálatára megalakított munkacsoport. Február 16-án rendezik a IV. Rockwool Épület-felújítás és Tűzvédelem Konferenciát, amelyet Bérczi László tű. dandártábornok nyit meg, valamint a Tűzvédelmi Főosztály vezetője a tűzvédelmi jogszabályok helyzetéről tart előadást. A MÁV területén bekövetkező balesetek, a vasúti közlekedés során megjelenő tűz- és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatok szakszerű végrehajtása érdekében a Tűzoltósági Főosztály megkezdi a következő továbbképzésének szervezését, amelynek első megbeszélést február 16- án tartják meg. A Tűzvédelmi Főosztály két szakértője a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény szakmai anyagának előkészítése céljából további egyeztetésen vesz részt. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 365 tűzesethez vonultak és 851 műszaki mentésnél avatkoztak be. Tűzvizsgálati eljárás megindítására 12 esetben volt szükség, más-más okokból: bűncselekmény megalapozott gyanúja, máshol pedig súlyos, életveszélyes sérülés, vagy haláleset indokolta az eljárás megindítását.

6 A hét legjelentősebb beavatkozása Február 10-én kétszintes, tetőtér-beépítéses családi ház tetőszerkezete égett teljes terjedelmében, mintegy 120 négyzetméteren a főváros XVI. kerületében. A lakók az épületet még időben elhagyták, így a kiérkező tűzoltók azonnal megkezdhették a tűz oltását. A gyors beavatkozás ellenére a födém átégett, a tető részben megsemmisült, de személyi sérülés nem történt. A polgári védelem területén történt A mentőkutyás munkacsoport ülése A HUSZÁR Különleges Mentőcsoport felkészítése jegyében február 8-án tartották meg a BM OKF-en a mentőkutyás munkacsoport ülését. A fórum feladata volt a nemzeti minősítési rendszer részeként alkalmazandó minimális követelményrendszer kidolgozása. Az ország több régiójából érkezett az a tizenöt kutyás mentő, aki a kidolgozói mentőcsoport-munkaműhely munkájában vett részt. Az ülést Jackovics Péter tű. alezredes, a BM OKF Műveleti Osztályának vezetője nyitotta meg, egyben vázolta a soron lévő szakmai feladatokat. Röviden ismertette a nemzeti minősítés rendszerét, egyben fontosnak és időszerűnek nevezte az ezzel kapcsolatos szakmai követelményrendszer kidolgozását. Elengedhetetlennek tartotta az alezredes a civil mentők, a közvetlenül érintettek ebben való közreműködését. Mint rámutatott, a követelményrendszer egyik célja kiszűrni azokat, akik nem valók a csapatba, de meg kell állapítani egy olyan minimális követelményszintet is, amelyet kötelezően teljesítenie kell mindenkinek. Az alezredes elmondta, fontos követelmény, hogy aki a katasztrófavédelem színeiben akar részt venni kárelhárítási, mentési munkálatokban akár itthon, akár külföldön, annak illeszkednie kell a kialakult rendszerhez. Például legyen az egységnek csapatvezetője, összekötő tisztje, legyen a csapaton belül megfelelő kommunikáció. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy akár önálló egységként, akár egy nagyobb formáció integráns tagjaként képes legyen a csapat kutatási feladatokat végrehajtani. Jackovics Péter végezetül arról is beszélt, hogy a későbbiekben a BM OKF az ún. maximum követelményrendszer kidolgozásának lehetőségét is támogatja. A munkacsoport ezt követően Szabó Gábornak, a jászberényi mentőkutyás egység vezetőjének irányításával dolgozta ki és vitatta meg a nemzeti minősítési rendszer részeként alkalmazandó minimális követelményrendszert. Ehhez alapul szolgált egyebek mellett a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat (PMKMSZ) tervezete, amelyet a PMKMSZ két vezetője Balázs László szolgálatvezető és Földvári Péter, a mentőkutyás csoport vezetője mutatott be. A viták és egyeztetések után többségi szavazással úgy döntöttek a résztvevők, hogy a minimális követelményrendszert jóváhagyásra javasolják.

7 A búvárok is kidolgozták követelményrendszerüket A HUSZÁR Különleges Mentőcsoport felkészítésének programja szerint február 9-én a búvárok munkacsoportja tartotta ülését. Ennek során megvitatták, kidolgozták a kutatásban és mentésben való részvétel alapvető szakmai követelményeit, annak rendszere a nemzeti minősítés egyik eleme lesz. A búvárok munkaműhelyére tizennégyen érkeztek az ország különböző egyesületeiből, szervezeteiből. A megbeszélésen részt vett Marosvári Csaba alezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hajósés Búvárszolgálatának vezetője is. Az érdemi vitát megelőző felvezetésében Jackovics Péter tű. alezredes, a BM OKF Műveleti Osztályának vezetője szólt röviden a nemzeti minősítési rendszer fontosságáról, annak szempontjairól. Hivatkozott a kutyás mentők előző napi megbeszélésére, ahol az előre kidolgozott javaslattervezet minden pontját áttekintették a jelenlévők. Valamennyi pontról külön szavaztak, vagyis többségi döntéssel szentesítették a tervezet minden elemét. Az alezredes e módszer követését ajánlotta a búvároknak. Alapként most a Magyar Búvár Szakszövetség által javasolt szakmai anyag szolgált. Ezt a BM OKF Polgári Védelmi Főfelügyelősége vitára alkalmasnak ítélte. Abban az alapvető általános elvárások és követelmények mellett az adminisztratív követelményekre, a speciális felszerelésekre, a kommunikációra és az informatikai kritériumokra, az aktiválásra, a mozgósításra is kitérnek. A munkaműhely résztvevői sorra vették a tervezet egyes pontjait, és ahol nem volt egyetértés, ott a szavazás, a többségi vélemény döntött. A mintegy félnapos megbeszélés, vita eredményeképpen a búvárok is kidolgozták a nemzeti minősítéshez elengedhetetlen minimális szakmai követelményrendszert. A hét jelentős eseményei az Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőségnél Február 4. és 10. között Hamburgban tartották az EU Polgári Védelmi Mechanizmus bevezető tanfolyamát a hamburgi Tűzoltó és Mentési Akadémia szervezésében. A képzésen kilenc állam huszonöt résztvevője, köztük az Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség munkatársa vett részt. A tanfolyam célja, hogy a hallgatók elméleti és gyakorlati ismeretek szerezzenek a nemzetközi segítségnyújtásról, az EU missziókról. A héten öt megye Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Hajdú-Bihar huszonkét települése védekezés, továbbá négy település a keletkezett károk helyreállításának támogatása címén terjesztett elő vis maior igényt. A következő hét eseményei Február 14-én a bajai Eötvös József Főiskola rektorával egyeztető megbeszélésre kerül sor a lehetséges együttműködésről. A megbeszélésen az Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség részéről dr. Mógor Judit tű. alezredes, a Lakosságvédelmi Főosztály vezetője vesz részt. Február án az Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség munkatársa vesz részt a Békés Megyei Védelmi Bizottság, valamint a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság ülésein.

8 Február 16-án az Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség munkatársa részt vesz a nukleáris baleset-elhárítási tervek felülvizsgálatát végző Felsőszintű munkacsoport megbeszélésén. Február az Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség munkatársa részt vesz az ENSZ INSARAG (Nemzetközi Kutató-mentő Tanácsadó Csoport) Irányító Bizottság ülésén Genfben. Az ülés témája: a szervezet megújítása, átalakítása, az ENSZ INSARAG irányelv továbbfejlesztése. Az iparbiztonsági területen történt Veszélyesáru-szállítással kapcsolatos ellenőrzések A február 6. és 10. közötti időszakban közúton 8 igazgatóság 10 helyszínen végzett ellenőrzést, melyek során összesen 76 járművet vizsgáltak meg. Az ADR hatálya alá tartozó 13 ellenőrzött gépjármű közül 2 volt szabálytalan. Hatósági eljárás megindítására 1 közúti szállítás kapcsán került sor. Telephelyen ellenőrzést 11 igazgatóság 19 esetben végzett. Hatósági eljárás megindítására 3 telephelyi ellenőrzés kapcsán került sor. Február 6. és 10. között vasúton 5 igazgatóság 5 helyszínen végzett ellenőrzést, melyek során 13 vasúti járművet ellenőrzött. A RID hatálya alá tartozó 13 vasúti jármű között nem volt szabálytalan. Hatósági eljárás megindítására nem került sor. Telephelyen ellenőrzést 2 igazgatóság 2 esetben végzett. Veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos ellenőrzések A február 6. és10. közötti időszakban 3 helyszíni szemle zajlott veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén: 1 esetben biztonsági dokumentáció valóságtartalmának vizsgálata céljából, 2 esetben pedig veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar vizsgálata céljából, amelyek során a hatóság intézkedést hozott üzemeltetői kivizsgálásra és jelentéstételre. 1 esetben került sor hatósági ellenőrzés lefolytatásra veszélyes ipari üzem területén, amely során a hatóság helyszíni intézkedést hozott tárolással kapcsolatos szabálytalanságok azonnali megszüntetésére. Az igazgatóságok összesen 6 esetben folytattak le helyszíni szemlét üzemazonosítás céljából, és 2 esetben tartottak iparbiztonsági ellenőrzést. A következő hét eseményei Február 13. és 17. között terv szerint 5 időszakos hatósági ellenőrzést folytatunk veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telephelyén. Folytatódik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos szabályozással, illetve a katasztrófavédelmi hozzájárulással és a bírsággal kapcsolatos üzemeltetői módszertani útmutató, valamint az üzemeltetői kérdésekkel kapcsolatos hatósági állásfoglalások kidolgozása. Február 16-án a BM OKF részéről a szakterület képviselői veszélyesáru-szállítás ellenőrzésére történő felkészítést tartanak a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatok számára.

9 Rendkívüli időjárásról Egy ideig még munkát ad a tél Február 7-én továbbra is érvényben volt a katasztrófaveszély a rendkívüli hideg időjárás és havazás miatt, több megyében riasztották a katasztrófavédelem erőit például elakadt járművekhez. Öt megyében működött a veszélyhelyzeti központ, máshol megerősített ügyelet dolgozott. A hó vastagsága néhol az 50 centimétert is elérte. Bács- Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében hófúvás alakult ki, összesen 198 helyen kellett beavatkozni. A hőmérséklet -8 és -20 o C fok között mozgott. Nyolc út vált ideiglenesen járhatatlanná, 43 elakadt gépjárművet kellett a hó fogságából kimenteni. Február 6-án közel 8500 ember avatkozott be különböző eseményeknél több mint 1500 eszközzel. 21 ember a hideg időjárás miatt sérült meg, négyen életüket vesztették. Egyes szolgáltatásokban átmeneti fennakadás volt, két településen áramkimaradást okozott a kemény tél, ami 783 fogyasztót érintett, négy település lakói, több mint ezer ember pedig az ivóvíz-szolgáltatást volt kénytelen ideiglenesen nélkülözni. A szolgáltatás mielőbbi helyreállítása érdekében minden esetben összehangolt munka folyt. A szokatlanul hideg és csapadékos időjárás miatt a Bács-Kiskun, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Csongrád, a Jász-Nagykun-Szolnok és a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója a veszélyhelyzeti központ működését rendelte el. Hat megyében pedig megerősített ügyeleti szolgálat dolgozik. Az időjárás okozta problémák hatékony felszámolása érdekében három helyi védelmi bizottság ülésezett. Február 7-én már kilenc megyében tartottak zárva iskolák, Csongrád és Baranya megye egész területén, Bács-Kiskunban, Békésben, Győr-Moson-Sopron megyében, Hajdú-Biharban, Jász- Nagykun-Szolnok megyében, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Zalában részleges tanítási szünetet rendelt el a kormányhivatal vezetője. Ezen a napon újabb 10 cm hóra számított az Országos Meteorológiai Szolgálat, főként Baranya, Somogy és Zala megyében. A helyzetet rontotta, hogy a Nyugat-Dunántúlon fokozatosan erősödött az északi szél, néhol már viharos (65-75km/h) lökések is előfordultak, Somogy, Zala, és Baranya megyében magasabb hótorlaszok alakultak ki. Nem enyhül a tél, marad a készültség A rendkívüli hideg időjárás és havazás miatt továbbra is katasztrófaveszély van érvényben az országban. A katasztrófavédelem erőinek február 8-án 84 esetben kellett beavatkozniuk a rendkívüli hideg időjárás miatt, hét út vált ideiglenesen járhatatlanná, 19 elakadt gépjárművet kellett kimenteni. Az ország területén 2 és 46 cm között váltakozott aznap a hó vastagsága, mérsékelt észak-nyugati szél volt jellemző, a hőmérséklet -6 és -21 o C fok között alakult. A katasztrófavédelem erői 84 esetben avatkoztak be a rendkívüli hideg időjárás miatt, hét út vált ideiglenesen járhatatlanná, 19 elakadt gépjárművet kellett kimenteni. Nyolcadikán országszerte több mint ötezer ember dolgozott 1172 eszközzel. A hideg időjárás miatt 32-en szenvedtek valamilyen sérülést, három ember halála hozható összefüggésbe a szokatlanul kemény téli időjárással. Két megyében, Békésben és Csongrádban részlegesen működtek a

10 veszélyhelyzeti központok, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megye ügyeletei pedig megerősített szolgálatot láttak el. A rendkívüli hideg és havazás következményeinek felszámolása érdekében egy helyen ülésezett a helyi védelmi bizottság. A szokatlan hideg és a havazás miatt kilenc megye Bács-Kiskun, Békés, Győr-Moson- Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Vas több mint száz településén volt tanítási szünet, Csongrád és Baranya megye egészében zárva tartottak az oktatási intézmények a települések jegyzői, illetve a kormányhivatal vezetőjének döntése alapján. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint csütörtök estig nem volt várható újabb jelentős havazás. Az északi szél a Nyugat-Dunántúlon megerősödött, másutt gyenge vagy mérsékelt maradt a légmozgás. A minimumhőmérséklet -17 és -25 C között volt várható. A Duna kivételével valamennyi hazai folyón összefüggő a jégtakaró. A Dunán zajlik a jég, a hétvégéig azonban itt is több szakaszon teljesen befagyhat a víz. Az érintett folyókon első-, másod, illetve harmadfokú, jeges árvíz elleni készültség van érvényben, fokozott figyelőszolgálat működik, folyamatosan működik az Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Műszaki Irányító Törzse (OMIT). A jégtörő hajók készenlétben vannak. Úton a fővárosi jégtörőhajó Február 12-én reggel indult útnak a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság üzemeltetésében lévő jégtörőható, hogy a vízügyi hatóság hajóinak munkáját segítse a Duna déli szakaszán. A hajó délről észak felé haladva törte a jeget annak érdekében, hogy csökkentse a jégtorlaszok kialakulását. A hajó egy hetes küldetésre indult, de amennyiben szükséges, tovább dolgozik a folyó kritikus szakaszain. Elsősorban a Duna fővárosi szakaszának jégmentesítését végzi a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság jégtörőhajója, de a folyam déli szakaszán is segíti a vízügyi hatóság hajóinak munkáját. A rendkívüli, tartós hideg idő miatt Győrnél már egy hete megkezdték a jégmentesítést. A több mint egy hete tartó rendkívüli hideg időjárás következtében az ország területén található szabad vízfelületeken eltérő mennyiségű és vastagságú jégréteg keletkezett. A Dunán amely fő nemzetközi hajózási útvonal és Magyarország legfontosabb hajózási útvonala jégtáblák és jégtorlaszok alakultak ki. A meteorológiai előrejelzések szerint a hideg időjárás várhatóan nem enyhül az elkövetkező napokban, így a jégtörőhajó mindaddig üzemben marad, amíg a jég akadályokat képez és veszélyt jelent a hajózási útvonalakra. Február 9-e este tíz óra óta általános hajózási tilalom van érvényben a Duna teljes magyarországi szakaszán, amely alól csak a jégtörőhajók, a mentésben és kárelhárításban résztvevő hajók, a menedékhelyet biztosító hajók és a vízügyi hatóság hajói képeznek kivételt.