ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról

Átírás

1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER XX AJFO/ /2012 KIM/2627/2012. Az évi CXII. törvény 25. (5)-(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS. Készült november 12-én. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról (a Kormány október 27-i ülését követően átdolgozott változat) készítette: látta: jóváhagyta: dr. Németh Zoltán jogi szakreferens dr. Kaibás Gábor Márk jogi szakreferens dr. Mázi András osztályvezető Banai Péter Benő helyettes államtitkár dr. Gáva Krisztián helyettes államtitkár Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár Nagy Róza közigazgatási államtitkár dr. Biró Marcell közigazgatási államtitkár dr. Lengyel Györgyi közigazgatási államtitkár

2 2 Budapest, november készítette: látta: jóváhagyta: dr. Németh Zoltán jogi szakreferens dr. Kaibás Gábor Márk jogi szakreferens dr. Mázi András osztályvezető Banai Péter Benő helyettes államtitkár dr. Gáva Krisztián helyettes államtitkár Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár Nagy Róza közigazgatási államtitkár dr. Biró Marcell közigazgatási államtitkár dr. Lengyel Györgyi közigazgatási államtitkár

3 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint ténylegesen honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: közigazgatási államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja: október november Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezők intézmény egyetért nem ért egyet Miniszterelnökég nem adott észrevétel t X észrevétele maradt fenn Miniszterelnök általános helyettese NFM BM X X X HM X KÜM X NGM EMMI X X VM X 3

4 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt 2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott vélemény t észrevétele maradt fenn 2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet nem adott vélemény t észrevétele maradt fenn 4

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A törvényjavaslat tervezete a központi költségvetés egyensúlyközeli állapotának megteremtése érdekében a közszféra egészére nézve az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséhez kapcsolódó abszolút megszűnési okot vezet be a közszolgálati tisztviselők, a közalkalmazottak, az igazságügyi alkalmazottak, az ügyészségi alkalmazottak, a rendvédelmi és a honvédelmi szervek foglalkoztatottjai tekintetében és kizárja a korhatár előtti ellátások, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a balettművészeti életjáradék és az öregségi nyugdíj illetménnyel együtt történő folyósítását. A jogviszony megszűnésének általános szabálya alóli kivételként a törvényjavaslat tervezete lehetővé teszi, hogy a munkáltató a Kormány irányítása alá tartozó szervek esetében a miniszterelnök, a Kormány irányítása alá nem tartozó szervek esetében az irányító szerv kötelező véleményének kikérését követően fontos szolgálati érdekből a nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkező közszolgálati tisztviselők, közalkalmazottak, igazságügyi alkalmazottak, ügyészségi alkalmazottak továbbfoglalkoztatásáról döntsön. Annak érdekében, hogy a jogviszony megszűnésével összefüggésben gyakorolható jogorvoslat megmaradjon, és ebben az esetben is az általános szabályok szerint legyen igénybe vehető, továbbá a munkáltatói jogkör ne kerüljön elvonásra, a szabályozás alapján a továbbfoglalkoztatásról a döntést formálisan a munkáltató hozza meg, ám a miniszterelnök, irányító szerv véleménye a munkáltatót köti. Ennek a szabályozásnak a célja, hogy lehetőség nyíljon az olyan személyek továbbfoglalkoztatására, akik hosszú évek tapasztalatainak eredményeként felhalmozott olyan tudással rendelkeznek, amely nehezen vagy egyáltalán nem pótolható és továbbfoglalkoztatásuk az ágazat hatékony működtetésének biztosítása érdekében elengedhetetlen. A továbbfoglalkoztatás esetén a jogviszony változatlanul fennmarad, ugyanakkor a továbbfoglalkoztatott személy korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra és nyugellátásra illetménye mellett párhuzamosan nem tarthat igényt, így azok folyósítása szünetel. A törvényjavaslat tervezete az együttfolyósítási tilalmat összeférhetetlenségi szabályként határozza meg. A továbbfoglalkoztatott személyek tekintetében a törvényjavaslat tervezete egységes felső korhatárt vezet be, ami alapján a továbbfoglalkoztatott személy jogviszonya legfeljebb a továbbfoglalkoztatott személy 70. életévének betöltéséig állhat fenn. A jogszabály-változások miatt felszabaduló álláshelyek főszabályként nem tölthetőek be, így a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak teljes száma csökken. A mentesítéssel érintett, de az azt addig betöltő személy továbbfoglalkoztatása hiányában megüresedő álláshelyek betölthetőek. A törvényjavaslat tervezete emellett kizárja a politikai vezetők (így a miniszterelnök, a miniszter és politikai államtitkár) és a választott, kinevezett közjogi tisztségviselők esetében az öregségi nyugdíj és az öregségi nyugdíjként továbbfolyósításra kerülő korhatár előtti ellátás és a tisztségükre tekintettel járó juttatás együttes folyósítását. Az együttfolyósítási tilalomra tekintettel felvett nyugdíj jogosulatlan igénybevételnek minősül, és ahhoz visszafizetési kötelezettség kapcsolódik. A törvényjavaslat tervezete a központi költségvetési szerveknek az államháztartásról szóló törvény szerinti engedélyezett létszám tekintetében a költségvetési tervezés során egyeztetési kötelezettséget határoz meg a nemzetgazdasági miniszterrel, a helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek esetében pedig annak a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat költségvetési rendeletében, határozatában való meghatározását írja elő.

6 1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai A központi költségvetés egyensúlyközeli állapotának megteremtése és a hatályos magyar jogrendszernek a közszféra öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő dolgozóinak státuszát érintő szabályai egységesítése érdekében a Kormány elvi döntéseinek végrehajtása. A jelenleg hatályos szabályozás az alábbiak szerint foglalható össze: életkorhoz köthető felmentés egyéb speciális szabály módja időpontja kormányzati szolgálati jogviszonyban és a közszolgálati jogviszonyban állók esetében törvény erejénél fogva ha a tisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte a tisztviselő egyéni kérelemére hivatali érdek alapján a munkáltató dönthet a továbbfoglalkoztatásáról, legfeljebb a 70. életév betöltéséig közalkalmazottak esetében felmentéssel ha közalkalmazott a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (akkor minősül nyugdíjasnak valaki, ha az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltötte és megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt) a Magyar Honvédség szerződéses és hivatásos állományú tagjai esetében törvény erejénél fogva a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatár mint a szolgálat felső korhatárának elérésekor a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok fegyveres szervek tagjai esetében törvény erejénél fogva az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor az igazságügyi alkalmazottak esetében felmentéssel ha az igazságügyi alkalmazott nyugdíjasnak minősül az ügyészségi alkalmazottak közül az alügyész és az ügyészségi fogalmazó esetében törvény erejénél fogva a hetvenedik életév betöltésekor az ügyészségen foglalkoztatott tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott esetében ilyen előírás nincs A közigazgatási szervek munkavállalóira a munka törvénykönyvéről szóló törvényt kell alkalmazni, amelyben az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérése nem munkaviszonyt megszüntető indok, a munkáltató azonban a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyát indokolás nélkül megszüntetheti. A tervezet támogatása esetén sor kerül az egységes szabályok megteremtése a közszféra egészében az ágazati törvények megfelelő módosításával Az előterjesztés alapján megvalósuló jogrendszerbeli változások

7 Együttfolyósítási tilalom Nyugdíjkorhatár + szolgálati idő a jogviszony megszűnését eredményezi továbbfoglalkoztatás módja Megjegyzés kormánytisztviselők van igen a miniszterelnök egyedi mentesítést adhat köztisztviselők van igen az irányító szerv egyedi mentesítést adhat közalkalmazottak (az egészségügyben és a felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak kivételével) van igen a miniszterelnök egyedi mentesítést adhat az irányító szerv egyedi mentesítést adhat a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetében a nem a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetében az egészségügyben foglalkoztatott közalkalmazott a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott közalkalmazott van van igen igen a miniszterelnök egyedi mentesítést adhat a miniszterelnök egyedi mentesítést adhat a szabályozás december 31-jével kerül bevezetésre a szabályozás december 31-jével kerül bevezetésre VAGY a Kormány döntésétől függően marad a hatályos szabályozás igazságügyi alkalmazottak van igen az irányító szerv (OBH) egyedi mentesítést adhat alügyész, ügyészségi fogalmazó, ügyészségi tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja van igen az irányító szerv (legfőbb ügyész) egyedi mentesítést adhat van igen nincs van nem nincs a hivatásos szolgálat felső korhatára megegyezik az öregségi nyugdíjkorhatárral a szolgálat felső korhatára megegyezik az öregségi nyugdíjkorhatárral köztársasági elnök van nem nem szűnik meg a jogviszony országgyűlési képviselő van nem nem szűnik meg a jogviszony európai parlamenti képviselők van nem nem szűnik meg a jogviszony Alkotmánybíróság elnöke és tagja van nem nem szűnik meg a jogviszony Kúria és Országos Bírósági Hivatal elnöke van nem nem szűnik meg a jogviszony legfőbb ügyész van nem nem szűnik meg a jogviszony alapvető jogok biztosa és helyettese GVH elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja van nem nem szűnik meg a jogviszony van nem nem szűnik meg a jogviszony

8 Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke, elnökhelyettes Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke, alelnöke, Pénzügyi Békéltető Testület elnöke Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke, tagja Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöke, tagja Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke Együttfolyósítási tilalom Nyugdíjkorhatár + szolgálati idő a jogviszony megszűnését eredményezi továbbfoglalkoztatás módja van nem nem szűnik meg a jogviszony van nem nem szűnik meg a jogviszony van nem nem szűnik meg a jogviszony van nem nem szűnik meg a jogviszony Megjegyzés Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság elnöke, elnökhelyettese van nem szűnik meg a jogviszony Költségvetési Tanács elnöke Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, Monetáris Tanács további tagja, felügyelő bizottság tagja politikai vezető, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszteri biztos főpolgármester, főállású polgármester, társadalmi megbízatású polgármester, megyei önkormányzat közgyűlés elnöke helyi önkormányzati képviselő, helyi önkormányzati bizottság tagja nemzetiségi önkormányzati elnök, elnökhelyettes, képviselő, bizottság elnöke, bizottság tagja van nem nem szűnik meg a jogviszony van nem nem szűnik meg a jogviszony van nem nem szűnik meg a jogviszony van nem nem szűnik meg a jogviszony van nem nem szűnik meg a jogviszony van nem nem szűnik meg a jogviszony 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás A közszféra egészére vonatkozó egységes szabályozás megteremtése érdekében a vonatkozó ágazati törvények módosítására irányuló törvény megalkotása szükséges egyéb intézkedés 2.3. alternatívák Az előterjesztéssel elérni kívánt cél megvalósítása érdekében a jogalkotással szemben egyéb alternatíva nem merül fel.

9 3. Kormányprogramhoz való viszony A tervezet illeszkedik a Kormány közszféra nyugdíjkorhatárának egységesítésére vonatkozó koncepciójába. 4. Előzmények, kapcsolódások A Kormány a március 21-i ülésén döntött arról, hogy meg kell vizsgálni a közszférában dolgozó, közhatalmi jogosítványokkal felruházott, illetve közszolgáltatás nyújtása érdekében foglalkoztatott személyek nyugdíjkorhatárára vonatkozó, széttagolt, nem egységes koncepció mentén kialakított szabályozás egységesítésének lehetőségét. Elérendő célként jelölte meg, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén alkalmazandó szabályozás a közszféra egészére nézve egységes elvek szerint kerüljön kialakításra. A Kormány a március 28-i ülésén megtárgyalta a közszférában dolgozók jogviszonyának az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével történő megszűnéséről szóló előterjesztést, amelyben bemutatásra kerültek a hatályos jogszabályi rendelkezések és a tervezett egységes rendszer elemei. A Kormány a április 4-i ülésén tárgyalta az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztést, amely az egyes ágazati szabályozásból származó különbségeket leszámítva az öregségi nyugdíjkorhatár elérését a foglakoztatási jogviszony általános megszűnési okaként kívánta a közszférában bevezetni. A Kormány a július 11-i ülésén tudomásul vette a közszférában foglalkoztatottak jogviszonya megszűnésének egyes kérdéseiről szóló jelentést amely az öregségi nyugdíjkorhatár elérését a közszférában egységes jogviszony megszüntetési okként jelölte meg azzal, hogy az egészségügyben és a felsőoktatásban további vizsgálatok igényel az egységes korhatár bevezetése. A Kormány a október 17-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a évi költségvetés egyenlegét javító intézkedésekkel kapcsolatos feladatokról szóló 1457/2012. (X. 19.) Korm. határozatot (a továbbiakban: Korm. határozat). A Korm. határozat 6., 8. és 9. pontja olyan előterjesztés elkészítését írta elő feladatként, amely az alábbi elvek mentén egységesíti a szabályozást: a) a közszolgálati tisztviselők, a közalkalmazottak, az igazságügyi alkalmazottak, az ügyészségi alkalmazottak, a rendvédelmi és a honvédelmi szervek foglalkoztatottjai, valamint a költségvetési szerveknél a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalók jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő elérésekor ex lege szűnjön meg, b) a jogviszony megszűnésének általános szabálya alóli kivételként a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetében a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó költségvetési szerv esetében a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével legyen jogosult a költségvetési szervre vonatkozóan meghatározott engedélyezett létszámon belül az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő elérésére tekintet nélkül továbbfoglalkoztatható létszám meghatározására, c) a korhatár előtti ellátások, a szolgálati járandóság, két kisebb kört érintő, de ezekkel szinte azonos szabályokkal rendelkező ellátás: az átmeneti bányászjáradék, a balettművészeti életjáradék, továbbá az öregségi nyugdíj és az illetmény/munkabér együttes folyósításának kizárása. A Kormány a október 27-i ülésén döntést hozott arról, hogy az egészségügyi ágazatban három éves felkészülési idővel kerül bevezetésre a kötelező nyugdíjazás intézményét és az együttfolyósítás tilalmát. A tudományos kutatás, a felsőoktatás és az orvosprofesszorok

10 tekintetében külön szabályozás megalkotását rendelte el. Az ágazati kvótarendszer kizárásával, valamennyi ágazat tekintetében a miniszterelnök lesz a mentesítési hatáskör címzettje. Döntés született emellett a politikai vezetők és a választott közjogi tisztségviselők tekintetében is az együttfolyósítási tilalom bevezetéséről, és arról hogy az alkotmányossági követelményekkel egyező módon a költségvetési szervnél foglalkoztatott munkavállalók esetében egyedi munkáltatói döntéssel kerül sor a szabályozási cél elérésére. 5. Európai uniós kapcsolódások A bírák, ügyészek és közjegyzők felső korhatárának lecsökkentése miatt Magyarországgal szemben az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett. Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) elnöke július 12-én úgy döntött, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják az ügyet. Az eljárásban október 1-jén került sor tárgyalásra és november 6-án ítélet született. Az ítélet elmarasztalta Magyarországot a vitatott szabályozás miatt. A Bíróság ítélete alapján a felső korhatár alkalmazása igazolható lehet (és több tagállam alkalmaz is különböző felső korhatárokat), az új felső korhatár bevezetésére vonatkozó átmeneti idő rövidsége miatt azonban a szabályozást a bíróság az európai uniós jogba ütközőnek minősítette. A törvényjavaslat tervezetével kapcsolatban nem lehet kizárni azt, hogy a Bizottság a bírák nyugdíjazásához hasonlóan a közszféra tekintetében is felveti az életkoron alapuló diszkrimináció kérdését. Kockázatcsökkentő tényezőként értékelhető azonban, hogy a tervezet a módosítással érintett minden csoport tekintetében lehetővé teszi a továbbfoglalkoztatást, továbbá azt, hogy a bíráktól eltérően a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyát a munkáltató a nyugdíjkorhatár elérését követően bármikor megszüntethette, így a bírákkal ellentétben nem bízhattak abban, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését követően is fenntarthatják foglalkozási jogviszonyukat. A szabályozás továbbá akkor csökkentheti a fent jelzett kockázatot, ha az hiteles foglalkoztatáspolitikai intézkedésként jelenik meg. Feltehetően azonban nem tekinthető ilyennek, ha az intézkedés kizárólag költségvetési célokat szolgál, és nem a munkaerő-piaci vagy szakmai előmeneteli felszültségek enyhítését. Jelen esetben, mivel a tervezet alapján megszűnő álláshelyek feltehetőleg betöltetlenek maradnak, nehezen állapítható meg a 2000/78/EK irányelv és a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében vett foglalkoztatáspolitikai célkitűzés. Az új szabályozás bevezetése előtti átmenet hosszának kiemelt jelentősége van. A túl rövid átmeneti időszak a szabályozás arányosságát vitathatóvá teszi és felveti annak a 2000/78/EK irányelvvel való összeegyeztethetetlenségét. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, de a nyugdíjazással érintett személyek is fordulhatnak magyar bírósághoz és kérhetik, hogy ügyüket előzetes döntéshozatali eljárásban terjessze fel a Bírósághoz. Számolni kell továbbá azzal, hogy a bírák nyugdíjazására vonatkozó perben születő ítélet a tervezetben foglalt szabályozás megítélésére is kihat, mivel a szabályozás hasonló és e körben is alkalmazandó a 2000/78/EK irányelv. Figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat tervezete a juttatások és az öregségi nyugdíj együttfolyósításának tilalmát a Magyar Nemzeti Bank is elnökére, alelnökére, a további monetáris tanácsi tagokra, illetve a felügyelő bizottság tagjaira is kiterjeszti, ezért azt az Európai Központi Bankkal egyeztetni szükséges. Az Európai Központi Bank véleményének kikérésére minimum egy hónapos határidő szabható, ennél rövidebb határidő csak különleges sürgősség esetén írható elő. Az Európai Központi Bank kérheti a határidő további négy héttel történő meghosszabbítását, ami csak alapos indokok alapján utasítható el. Az egyeztetés időtartama tehát minimum egy, maximum két hónap, így a törvényjavaslat elfogadása alkotmányossági és európai uniós jogi szempontból indokolt módon I. félévére tolódhat. Kockázatot jelent ugyanakkor a tilalomnak a Magyar Nemzeti Bank hivatalban lévő tisztségviselőire történő alkalmazása, ebben ez esetben ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a szabályozás a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének sérelmére tekintettel minősülne európai uniós jogba ütközőnek.

11 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Ha Kormány az együttfolyósítási tilalom bevezetését a Magyar Nemzeti Bank elnökére és a Monetáris tanács többi tagjára is alkalmazni rendeli, a törvényjavaslat tervezetének Országgyűlés részére történő benyújtását követően e szabályozási tárgykör tekintetében a törvényjavaslatot az Európai Központi Bank részére is meg kell küldeni. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztő a tervezetet nem bocsátotta szakmai és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló évi CXXXI. törvény szerinti társadalmi egyeztetésre. A köztársasági elnöki gyakorlatra tekintettel a szakmai egyeztetés (pl. OBH, legfőbb ügyész, NAIH, MNB) elmaradása a politikai vétó kockázatát hordozza magában. 8. Vitás kérdések 8.1. A Kormány október 27-i ülésén hozott elvi döntése értelmében a tudományos kutatás és a felsőoktatás tekintetében külön szabályozás megalkotása szükséges. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 24. (1) bekezdése szerint a felsőoktatási intézményben az oktatással összefüggő feladatokat oktatói és tanári munkakörökben foglalkoztatottak látják el; az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető. A felsőoktatási intézményekben alkalmazott oktatók és kutatók 13,7%-a már jelenleg is betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, év végéig pedig további 4,9% éri el azt. A felsőoktatási hierarchia csúcsán álló főiskolai és egyetemi tanárok esetében a 62. életévüket már betöltött és éig betöltő személyek aránya 61,5%. A felsőoktatásban foglalkoztatott oktatók jellemzően magasabb életkorban érik el a minősítést, az előterjesztésben a jogviszonyok megszűnésére vonatkozó rendelkezések felsőoktatásban történő alkalmazása a felsőoktatás színvonalát, minőségét hátrányosan érintené. A fentiekre tekintettel a Kormány elvi döntésének megfelelően az alábbi változatok felsőoktatásban történő alkalmazása képzelhető el: A VÁLTOZAT: a felsőoktatásban alkalmazott oktatók és kutatók tekintetében a hatályos szabályozás fenntartása. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében a hatályos szabályozást a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény jeleníti meg. Ennek értelmében jogviszonyukat a munkáltató felmentéssel többek között akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. Az Nftv. hatályos rendelkezése szerint az egyetemi, főiskolai tanári, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói munkakörökben az oktató és a kutató a hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható. Ezen alternatíva választása esetén alkotmányos kockázatokat jelenthet a felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanári munkakörben foglalkoztatottak ilyen módon történő megkülönböztetése. B VÁLTOZAT: a felsőoktatásban alkalmazott oktatók és kutatók vonatkozásában az egészségügyben dolgozó közalkalmazottaknál alkalmazott megoldással megegyezően hosszabb, három éves átmeneti idő biztosítása. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanári munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő elérésekor ex lege megszűnik, mely alól a miniszterelnök a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó

12 szabályozással megelőző módon kérelemre mentesítést adhat. A B változat a felsőoktatás sajátosságaira tekintettel az egészségügyben dolgozó közalkalmazottaknál alkalmazott megoldással megegyezően három éves átmeneti időt biztosít, így a felsőoktatásban foglalkoztatottak esetében a közalkalmazott jogviszony ex lege megszüntetésére csak december 31-ével kerülne sor. C VÁLTOZAT: a továbbfoglalkoztatás objektív szakmai kritériumokhoz kötése, azzal, hogy a továbbfoglalkoztatható személyek létszáma kormányhatározat kerül meghatározásra. A hatályos szabályozás fenntartásának alternatívája lehet a felsőoktatásban foglalkoztatottak tekintetében a továbbfoglalkoztatás speciális, objektív szakmai kritériumokhoz kötése. Ilyenek lehetnek a tudományos fokozat megléte, az adott oktatói munkakörben eltöltött meghatározott idő, egyéb szakmai mérőszámok. Ilyen irányú döntés esetében azon személyek jogviszonya szűnne meg az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor, akik a fenti kritériumoknak nem felelnek meg. További alternatívát jelenthet, hogy a Kormány határozatban döntsön arról, hogy hány oktató, kutató és tanár továbbfoglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatást. A felsőoktatási intézménynek ugyanakkor lehetősége lenne arra, hogy saját forrásai terhére további oktatók, kutatók és tanárok továbbfoglalkoztatásáról döntsön. E változat azt a kockázatot hordozza magában, hogy annak ellenére, hogy a szabályozás a továbbfoglalkoztatást objektív kritériumhoz kötné, a meghatározott szempontok többsége a felsőoktatási intézmény által befolyásolható, így a szabályozás cél meghiúsuláshoz vezethet. A C változat azt a további veszélyt hordozza magában, hogy az az egyetemi autonómia sérelmével járhat azáltal, hogy a Kormány közvetve képes lenne befolyásolni az egyes felsőoktatási intézményekben továbbfoglalkozatott oktatók, tanárok és kutatók számát. D VÁLTOZAT: az eltérő szabályok alkalmazása a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyein foglalkoztatott kutatók esetében is. Döntést igénylő kérdés, hogy az eltérő szabályok alkalmazása a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyein foglalkoztatott a felsőoktatás intézményekben alkalmazott kutatókkal azonos szabályok szerint besorolt kutatók esetében is szükséges lehet-e A Kormány döntése alapján a törvényjavaslat tervezete kizárja a politikai vezetők és a választott közjogi tisztségviselők esetén az öregségi nyugdíj és az öregségi nyugdíjként továbbfolyósításra kerülő korhatár előtti ellátás és a tisztségükre tekintettel járó juttatás együttes folyósítását. Nincs alkotmányosan igazolható indoka azonban annak, hogy az együttfolyósítási tilalom a választott közjogi tisztségviselők mellett a kinevezett közjogi tisztségviselőkre ne vonatkozzon. Ennek megfelelően a törvényjavaslat tervezete az együttfolyósítási tilalmat kiterjeszti a kinevezett közjogi tisztségviselőkre is. Ezzel összefüggésben fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy az együttfolyósítási tilalom a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó kiterjesztése az Európai Központi Bankkal történő egyeztetést igényel. Az Európai Központi Bank véleményének kikérésére minimum egy hónapos határidő szabható, ennél rövidebb határidő csak különleges sürgősség esetén írható elő. Az Európai Központi Bank kérheti a határidő további négy héttel történő meghosszabbítását, ami csak alapos indokok alapján utasítható el. Az egyeztetés időtartama tehát minimum egy, maximum két hónap, így a törvényjavaslat elfogadása alkotmányossági és európai uniós jogi szempontból indokolt módon I. félévére tolódhat. Kockázatot jelent ugyanakkor a tilalomnak a Magyar Nemzeti Bank hivatalban lévő tisztségviselőire történő alkalmazása, ebben ez esetben ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a szabályozás a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének sérelmére tekintettel minősülne európai uniós jogba ütközőnek Döntést igényel, hogy a Korm. határozatban foglaltakon túlmenően a korhatár előtti nyugdíjra jogosultak vagy abban részesülők esetében is meg kell-e szüntetni ex lege a

13 jogviszonyt vagy elegendő szüneteltetni az ellátást. Az EMMI álláspontja szerint a jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnése további nehézséget jelentene olyan egyébként is hiányszakmákban, mint a radiológus, ahol a korkedvezmény miatt magas a korhatár előtt ellátásban részesülők, vagy legalábbis arra jogosultak aránya. Kedvezmény igénybe vételére nem kötelezhetők a közszférában dolgozók sem, és ez EMMI nézete szerint alkotmányossági aggályokat is felvethet. Egyes kedvezmények igénybevételére való jogosultság hivatalból nem ismerhető, így ennek végrehajtósága is nehézségekbe ütközik. A korhatár előtti nyugdíjak tavalyi átalakításának egyébként éppen az volt a célja, hogy az érintetteket minél tovább a munkaerőpiacon tartsuk. Az EMMI ezen felül kifogásolja, hogy a tervezet alapján kizárólag a jogviszony fenntartására van lehetőség, az együttfolyósítási tilalom alóli mentesítésre azonban nem Az EMMI álláspontja szerint a tervezetben szereplő átmeneti szabályokra megszabott határidő tekintetében megfontolandó a március 31. helyett június 30-i véghatáridő szerepeltetése. Ennek különös jelentősége van a január 1-jétől átvett intézmények tekintetében, amelyek foglalkoztatotti összetételéről jelenleg nem áll rendelkezésre információ. Az NGM álláspontja szerint az intézkedéseket január 1- jével kell bevezetni ez ugyanakkor a már jelenleg is ellátást kapó személyek esetében tekintettel a törvény várható kihirdetése és hatálybalépése közötti rövid időre a gyakorlatban feltehetőleg lehetetlenné tenné a mentesítés lefolytatását esetükben, azonban ez a KIM véleménye alapján egyértelmű alaptörvény-ellenességet eredményezne Az előterjesztés alapján a foglalkoztatási jogviszony a foglalkoztatottra irányadó nyugdíjkorhatár betöltésével szűnne meg. A közszférára az általánostól eltérő nyugdíjkorhatár bevezetése, illetve a közszférában a nyugdíjkorhatár emelése ütemének felgyorsítása egyértelmű alaptörvény-ellenességre vezet. A nyugdíjkorhatár mértékét érintő különbségtételt a foglalkozási jogviszony jellege önmagában nem alapozza meg, azt legfeljebb a fokozott fizikai igénybevétel támaszthatja alá, ami azonban a közszféra egészére nézve, általános jelleggel nem igazolható További döntést igényel a továbbfoglalkoztatás felső korhatárhoz kötése. Jelenleg ilyen felső korhatár csak a kormányzati szolgálati jogviszony, az alügyész és az ügyészségi fogalmazó, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományának tagja és a Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszony tekintetében került megállapításra. A felső korhatár a kormányzati szolgálati jogviszony, az alügyész és az ügyészségi fogalmazó tekintetében hetven évben, a fegyveres szervek hivatásos állományának tagja és a Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszony vonatkozásában az öregségi nyugdíjkorhatárban került rögzítésre. Indokolt lehet ezért a hetven éves felső korhatárt a közalkalmazottak, az igazságügyi alkalmazottak és a tisztviselők, írnokok, fizikai alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonya vonatkozásában is megállapítani.

14 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen Tárcaközlemény nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat): A Kormány döntött arról, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a közszférában generálisan a foglalkoztatottak jogviszonyának megszűnését eredményezi, azonban hivatali érdekből lehetőséget biztosít a továbbfoglalkoztatásra. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv: Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, november 12. dr. Matolcsy György Balog Zoltán nemzetgazdasági miniszter emberi erőforrások minisztere dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter

15 I. A társadalmi hatások összefoglalása HATÁSVIZSGÁLATI LAP A javaslat célja a társadalom egésze számára hatékonyabb, olcsóbb, kisebb állam működtetése. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak esetén jóval 20 ezer fő fölötti az a létszám, aki keresete mellett nyugdíj, vagy nyugdíj-jellegű (korhatár alatti) pénzbeli ellátásra is jogosult. [Pontos adatok a Kincstári Illetményszámfejtő Rendszerben (KIR) lévő szervek esetén áll rendelkezésre ebben nem szerepelnek a felsőoktatási intézmények valamint egyes, a Kormány irányításától független, valamint nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű költségvetési szervek]. Az előterjesztés elfogadása esetén az érintett személyeknek választaniuk kell a kereset, vagy a nyugdíj/egyéb pénzbeli ellátás között. Ezen túl az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személyek főszabályként nem foglalkoztathatóak költségvetési szerveknél. E szabály alól ugyanakkor mentesítés adható. II. Társadalmi költségek 1. A vállalkozások pénzügyi terhei A javaslat a vállalkozások pénzügyi terheit közvetlenül nem érinti. Közvetve az olcsóbb állam finanszírozása miatt teher-csökkenést eredményez. 2. A háztartások pénzügyi terhei A javaslat a háztartások pénzügyi terheit közvetlenül nem érinti. Közvetve az olcsóbb állam finanszírozása miatt teher-csökkenést eredményez. 3. Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei A költségvetési szerveknél foglalkoztatott, nyugdíj/egyéb pénzbeli ellátásra jogosult személyek jövedelme csökken tovább-foglalkoztatás esetén csak keresetre lesznek jogosultak. 4. Hatékonysági és versenyképességi költségek A javaslat közvetlenül nem hat a hatékonysági és versenyképességi költségekre. Közvetetten ugyanakkor jelentős pozitív hatást gyakorol, hiszen kisebb kiadást s így kisebb adóbevételi finanszírozást eredményez. 5. Az előterjesztés adminisztratív terhei Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személyek foglalkoztatásának mentesítési eljárása többletfeladatot jelent a költségvetési szervek számára. Ez ugyanakkor az éves költségvetési tervezés menetében speciális eljárás kialakítása nélkül - végrehajtható. III. Költségvetési hatások A kereset és nyugdíj/egyéb pénzbeli ellátás együttes finanszírozásának megszüntetése várhatóan mintegy bruttó 28 Mrd forint megtakarítást eredményezhet 2013-tól. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek főszabály szerinti kötelező nyugdíjba vonulása (költségvetési szervi foglalkoztatás megszüntetése) 3 éves program keretében évente legalább 2-3 Mrd forint megtakarítást eredményezhet, függően a mentesítések számától re a megtakarítások kumulált bruttó összege meghaladhatja a 15 Mrd forintot. A nyugdíjkorhatárt elérők ágazati megoszlása a KIR rendszerben

16 Szakágazat megnevezése F01 Általános közszolgáltatások F02 Védelem F03 Rendvédelem és közbiztonság F04 Közoktatás F04 Felsőoktatás F05 Egészségügy F06 Társadalom-biztosítási, szociális és jóléti szolgáltatások F07 Lakásügyek, települési és kommunális szolgáltatások F08 Szabadidős, kulturális, és vallási tevékenységek és szolgáltatások F09-F16 Gazdasági funkciók, illetve egyéb Mindösszesen Ágazati bontásban összesen (főben) (A táblázat nem tartalmazza a jelenleg már nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket.) Teljes létszám (fő) Érintett létszám (fő) Bruttó Nettó A bruttó és nettó megtakarítást éves szinten az alábbi táblázat mutatja be: Megnevezés Érintett létszám a mentesítés figyelembe vételével (fő) KIR körben KIR körön kívül (millió forintban) Megtakarítás összesen megtakarítás (2013) 1 359,0 281, ,7 megtakarítás (2014) 4 439,8 920, ,9 megtakarítás (2015) 6 938, , ,7 megtakarítás (összesen) , , ,3 megtakarítás (2013) 890,2 184, ,7 megtakarítás (2014) 2 908,0 602, ,7 megtakarítás (2015) 4 544,8 941, ,7 megtakarítás (összesen) 8 343, , ,1 IV. Egészségügyi hatások Az előterjesztésnek nincs közvetlen egészségügyi hatása. V. Környezeti hatások Az előterjesztésnek nincs közvetlen környezeti hatása.

17 HATÁROZATI JAVASLAT I. A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egyes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés 1. melléklete szerinti törvényjavaslat tervezetének a Kormány következő döntésének megfelelő átdolgozását: 1. a tudományos kutatás, a felsőoktatás és az orvosprofesszorok tekintetében A VÁLTOZAT: a hatályos szabályozás fenntartását, B VÁLTOZAT: az egészségügyben dolgozó közalkalmazottaknál alkalmazott megoldással megegyezően hosszabb, három éves átmeneti idő biztosítását, C VÁLTOZAT: a továbbfoglalkoztatás objektív szakmai kritériumokhoz kötését, azzal, hogy a továbbfoglalkoztatható személyek létszáma kormányhatározatban kerül meghatározásra, D VÁLTOZAT: az A / B / C változat melletti döntésnek megfelelően az eltérő szabályok alkalmazását a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyein foglalkoztatott kutatók esetében is rendeli el, 2. az együttfolyósítási tilalom a törvényjavaslat tervezetében meghatározott politikai vezetők, a választott és a kinevezett tisztségviselők A VÁLTOZAT: egészére vagy B VÁLTOZAT: egy részére a kivételével terjed ki, 3. a továbbfoglalkoztatott személyek tekintetében egységes foglalkoztatási felső korhatárként a 70. életév A VÁLTOZAT: kerüljön vagy B VÁLTOZAT: ne kerüljön bevezetésre, 4. a korhatár előtti ellátások tekintetében A VÁLTOZAT: kizárólag együttfolyósítási tilalom kerüljön meghatározásra vagy B VÁLTOZAT: az együttfolyósítás megszüntetése mellett a jogviszony fenntartásához további egyedi döntés szükséges, 5. a törvényjavaslat tervezetének hatálybalépésére A VÁLTOZAT: január 1-jével, B VÁLTOZAT: március 30-ával vagy C VÁLTOZAT: július 1-jével kerüljön sor, 6. a törvényjavaslat tervezetének az Országgyűlés részére történő A VÁLTOZAT: benyújtását megelőzően a Kormány a törvényjavaslat tervezetének szakmai egyeztetésre bocsátását elrendeli, B VÁLTOZAT: soron kívüli benyújtását rendeli el. II. A Kormány elrendeli az átdolgozott törvényjavaslat tervezetének az Országgyűlés részére történő benyújtását.

18 A Kormány az országgyűlési tárgyalás során a törvényjavaslat előadójaként a. minisztert jelöli ki.

19 1. melléklet az előterjesztéshez évi törvény egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról 1. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló évi LVI. törvény módosítása Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló évi LVI. törvény a következő 1/A. -sal egészül ki: 1/A. (1) A képviselőnek megbízatása alatt az e törvény szerinti javadalma mellett nem folyósítható a) öregségi nyugdíj és b) olyan pénzbeli ellátás, amelyet a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (2) Az öregségi nyugdíj és az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátás szüneteltetését a képviselő megválasztását, listáról való időközi választás esetén az arra jogosult pártszerv által történt megnevezése időpontját követő hónap utolsó napjáig kérelmezi. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló évi LVI. törvény a következő 13/A. -sal egészül ki: 13/A. Az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló évi törvénnyel megállapított 1/A. - át az egyes törvényeknek az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló évi törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő képviselőre is alkalmazni kell azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló évi törvénnyel megállapított 1/A. a) és b) pontja szerinti ellátás folyósításának szüneteltetésére az öregségi nyugdíjkorhatár közszférában történő egységes alkalmazásával összefüggő módosításáról szóló évi törvénnyel megállapított 1/A. alkalmazása nélkül legkésőbb március 31-éig kell, hogy sor kerüljön. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló évi LVI. törvény 14. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 14. Az 1-5/A., a 6. (1) és (4)-(8) bekezdése, a 7-10., a 10/A-10/F., a 12., a 13. és a 13/A. az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosítása A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 20. -a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

20 (2c) Közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, aki a) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy b) öregségi nyugdíjban vagy olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani (a továbbiakban: pénzbeli ellátás), kivéve ha annak folyósítása a közalkalmazotti jogviszony létesítése céljából szünetel, és ezt a szüneteltetésről hozott határozattal igazolja. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 25. (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:) d) a 22. (16) bekezdésében, a 25/A. (1) bekezdésében és a 25/E. -ban meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik, A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 25. (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki: (A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:) f) a 25/D. -ban meghatározott kivétellel ha a közalkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, g) a 25/D. (1) bekezdése alapján továbbfoglalkoztatott közalkalmazott 70. életévének betöltésével. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény a következő 25/D-25/F. - sal egészül ki: 25/D. (1) Ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a szerv alaptevékenysége szerinti feladata ellátásának biztosítása indokolja, a közalkalmazott kérelmére a munkáltató az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 2. (1) bekezdés k) pontja szerinti költségvetési szerv esetében a miniszterelnök véleményének, az e körbe nem tartozó költségvetési szerv esetében az irányító szerv véleményének kikérését követően a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról dönt. A miniszterelnök és az irányító szerv véleménye a munkáltatót köti a döntésének meghozatalában. (2) A közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti kérelmet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző hatodik hónap első napjától, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. (3) Ha a munkáltató a miniszterelnök vagy az irányító szerv véleménye alapján a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a továbbfoglalkoztatásáról hozott döntés kézhezvétele hónapjának vagy ha az későbbi időpontra esik annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a közalkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. 25/E. (1) A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya fennállásának időtartama alatt öregségi nyugdíjban és pénzbeli ellátásban nem részesülhet.

21 (2) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya fennállása során öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, a munkáltató a jogviszony fenntartását kizáró (1) bekezdés szerinti ok tudomására jutását követően haladéktalanul, írásban felszólítja a közalkalmazottat annak megszüntetésére. Ha a közalkalmazott a jogviszony fenntartását kizáró (1) bekezdés szerinti okot a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül nem szünteti meg, a közalkalmazotti jogviszonya a kizáró ok megszüntetésére nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik. 25/F. A közalkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően a 25. (1) bekezdés f) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A közalkalmazott a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően benyújtja a munkáltatónak. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény VII. A közalkalmazotti nyilvántartás alcíme a következő 83/E. -sal és 83/F. -sal egészül ki: 83/E. A munkáltató a 20. (2c) bekezdésében és a 25/E. (1) bekezdésében meghatározott feltételek ellenőrzése céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról, hogy a közalkalmazott öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül-e és annak folyósítása a közalkalmazotti jogviszony létesítése vagy fenntartása céljából szünetel-e. 83/F. A munkáltató a közalkalmazotti alapnyilvántartásban szereplő adatokat, valamint a 25/F. és a 83/E. alapján tudomására jutott adatokat a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő tíz évig kezelheti. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény a következő 93/A. -sal és 93/B. -sal egészül ki: 93/A. (1) Ha a közalkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt március 30- áig betölti és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, a közalkalmazotti jogviszonya a 25. (1) bekezdés f) pontja alapján március 31-én megszűnik. (2) Ha a közalkalmazott január 1-jén öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, vagy az öregségi nyugdíjának vagy pénzbeli ellátásának folyósítása szünetel, ennek tényét január 31-éig a munkáltatónak bejelenti. A közalkalmazott március 20-áig igazolja az öregségi nyugdíj vagy pénzbeli ellátás folyósításának a közalkalmazotti jogviszony fenntartása céljából történő szüneteltetését a munkáltatónál, ennek elmulasztása esetén közalkalmazotti jogviszonya március 31-én megszűnik. (3) Ha a közalkalmazott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt március 30-áig betölti, és öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban nem részesül, január 31-éig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél hatósági bizonyítvány kiállítását kéri arról, hogy rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Ebben az esetben nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyeztetési eljárást nem folytat le. A hatósági bizonyítványt

22 a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv február 28-áig állítja ki. A hatósági bizonyítványt a közalkalmazott március 20-áig nyújtja be a munkáltatónak. (4) Nem kell kérelmezni a (3) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A közalkalmazott a szolgálati időről korábban kiállított határozat másolatát március 20-áig benyújtja a munkáltatónak. (5) A munkáltató a (2)-(4) bekezdés alapján tudomására jutott személyes adatot az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, legfeljebb a 83/F. -ban meghatározott időpontig kezelheti. (6) Az (1) bekezdéstől eltérően nem szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a közalkalmazott január 31-éig írásban benyújtott kérelmére a munkáltató a 25/D. (1) bekezdése alapján a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról dönt. Ha a munkáltató március 31-éig nem hoz döntést a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról, a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a továbbfoglalkoztatás iránti kérelem elutasítása esetén a döntés kézhezvétele hónapjának utolsó napján szűnik meg. 93/B. (1) Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 3. d) pontja szerinti egészségügyi dolgozó (a továbbiakban: egészségügyi dolgozó) közalkalmazott jogviszonya december 31-én szűnik meg, ha december 30-áig a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betölti és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzi, kivéve ha a munkáltató a 25/D. (1) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó továbbfoglalkoztatásáról dönt. Ha a munkáltató december 31-éig nem hoz döntést a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról, a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a továbbfoglalkoztatás iránti kérelem elutasítása esetén a döntés kézhezvétele hónapjának utolsó napján szűnik meg. (2) Ha az egészségügyi dolgozó november 1-jén öregségi nyugdíjban vagy pénzbeli ellátásban részesül, vagy az öregségi nyugdíjának vagy a pénzbeli ellátásának folyósítása szünetel, ennek tényét november 30-áig a munkáltatónak bejelenti. Az egészségügyi dolgozó december 15-éig igazolja az öregségi nyugdíj vagy a pénzbeli ellátás folyósításának a közalkalmazotti jogviszony fenntartása céljából történő szüneteltetését a munkáltatónál, ennek elmulasztása esetén közalkalmazotti jogviszonya december 31-én megszűnik. (3) A december 30-áig a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő egészségügyi dolgozó a megszerzett szolgálati idejére vonatkozó hatósági bizonyítvány kiállítását a 25/F. szerint kéri és nyújtja be a munkáltatónak. (4) A munkáltató a (2) és (3) bekezdés alapján tudomására jutott személyes adatot az (1) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, legfeljebb a 83/F. -ban meghatározott időpontig kezelheti. 3. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény módosítása A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény a következő 16/A. -sal egészül ki: