2004. ÉV TAVASZI ÉS ŐSZI SZEMESZTER

Átírás

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉV TAVASZI ÉS ŐSZI SZEMESZTER Az egyetem új tiszteletbeli doktorai és professzorai, valamint a karok képviselői Hollósi Miklós előadását tartja E gy etemünk Bartók Béla Énekkara

2 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZÁM, 2004

3 A FÉLÉV KRÓNIKÁJ/\, SZÁM, 2004 Felelős szerkesztő: DR. GERCSÁK GÁBOR Felelős kiadó: DR. KLit GHAMN!ER lstvf\n' rektor ISSN Készült 150 példányban a Pytheas Kft. gondozásában. Nyomtatta a Nagy és Társa Nyomda Kft.

4 Tartalomjegyzék Előszó [5] A évi Pázmány-ünnepség alkalmából rendezett ünnepi közgyűlés (2004. május 14.) [ 6] A évi Pázmány Péter-előadás Optikailag tiszta új világ (Hollósi Miklós, akadémikus, egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Szerves Kémiai Tanszék) [8] A évi Pázmány-ünnepségen felavatott tiszteletbeli doktorok és professzorok tudományos munkásságának méltatása Császár Ákos, Hans Hoyer, Karl-Heinz Indlekofer, Richard Olechowski, Adrian Sinfield, Donald Wesling [14] A évi Pázmány-ünnepségen felavatott tiszteletbeli doktorok és professzorok válaszbeszédei Császár Ákos [ 19] Hans Hoyer [2 1] Karl-Heinz Indlekofer [23] Richard Olechowski [24] Donald Wesling [25] Soron kívüli tiszteletbeli dok,tor avatása (2004. április 14.) [26] Mose Kacav, Izrael Allam elnöke pályafutásának méltatása [26] Mose Kacav, Izrael Állam elnökének válaszbeszéde [26] Soron kívüli tiszteletbeli doktor avatása (2004. december 14.) [29] Claude Lefort pályafutásának méltatása [29] - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanévét megnyitó ünnepi közgyűlés (2004. szeptember 10.) [30] Klinghammer István rektor tanévnyitó beszéde [30] Miniszteri és egyetemi kitüntetések adományozása [35] Díszoklevelek adományozása alkalmából tartott díszközgyűlések (2004. július 9., október 26., 27., 28.) [36] E gy éb események Fülöp József emléktáblájának avatása (2004. április 16.) [43] Mádl Ferenc kitüntetése a Hamburgi Egyetemen (2004. november 9.) [46] Karácsonyi hangverseny (2004. december 18.) [51] Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatóinak nemzetközi elismerései [52] Raczky Pál akadémiai taggá választása Len gy elországban [52 Vékás Lajos díszdoktorrá avatása a Hamburgi E gy etemen (Németország) [52]

5 Előszó A félév krónikája a évi tavaszi és őszi szemeszter jeles eseményeit örökíti meg. A esztendő is bővelkedett eseményekben, amelyeken a hazai és a nemzetközi tudományos, kulturális és politikai közélet ismert egyéniségeit is köszönthettük körünkben. Ezek sorában kell megemlíteni a Pázmány-ünnepet, amikor öt külföldi és egy magyar tiszteletbeli doktor és professzor avatására került sor. Szeptemberben, alma ma terünk tanévnyitó közgyűlésén hagyományos miniszteri és egyetemi kitüntetések átadására is sor került. A év jelentős egyetemi ünnepsége a díszoklevelek átadása alkalmából összehívott díszközgycílések voltak, amelynek keretében egyetemünk több évtizeddel ezelőtt végzett egykori hallgatóit köszöntöttük. Rendkívüli díszdoktori avatásra is sor került két alkalommal. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem iránti folyamatos érdeklődés megnyilvánulása volt, hogy ebben az évben is számos ország, illetve külföldi egyetem vezető képviselője kereste fel egyetemünket (chilei, kínai, mongol és perui követ, ukrán kulturális miniszter), több egyetemmel együttműködési szerződést írtunk alá ben is kiemelkedő kulturális eseményeknek adtunk helyet. Budapest, december DR. KLINGI-1.AM.MER lstvái rektor s

6 A évi Pázmány-ünnepség alkalmából rendezett ünnepi közgyűlés (2004. május 14.) Az aulában május 14-én 10 órai kezdettel került sor a Pázmány-ünnepség megrendezésére. Az Eötvös Loránd Tudománye gy etem alapításának 369. évfordulója tiszteletére tartott ünnepi közgyg!és alkalmából az E gy etemi Tanács nevében Klinghammer István rektor a hagyományokhoz hűen latinul köszöntötte a társe gy etemek képviselőit, egyetemünk megjelent volt rektorait és díszdoktorait, oktatóit, hallgatóit, a Pázmány Péter Baráti Társaság tagjait. Az ünnepségen részt vett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint Bíró László, püspök. Az 1991-ben bevezetett szokás szerint az egyetemünk alapítójára, Pázmány Péter bíborosra történő megemlékezés tudományos részét, a Pázmány Péter-előadást"-t az e gy etem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről. A évi ünnepi előadást Hollósi Miklós, egyetemünk Természettudományi Kara Szerves Kémiai Tanszékének professzora Optikailag tiszta új világ címmel tartotta. Az Egyetemi Tanács április 6-i ülésén hozott határozata értelmében a Pázmány Péter-előadás" mindenkori prelegálója az E gy etem Jubileumi Ezüst Emlékérmét kapja, í gy ebben az e gy etemi kitüntetésben 2004-ben Hollósi Miklós professzor részesült. Ezt követően került sor a évi Pázmány-ünnepségen felavatandó tiszteletbeli doktor- és professzorjelöltek tudományos munkásságának méltatására és felavatására az előterjesztést tevő karok dékánja által ben hatan részesültek egyetemünk ezen legmagasabb kitüntetésében (Adrian Sinfield betegsége miatt a kitüntető címet nem tudta átvenni): 6 Az Állam- és] ogtudományi Kar előterjesztése alapján Hans Hoyer, az Universitat Wien profeszszora a magánjog, az európai magánjog, valamint a nemzetközi és összehasonlító magánjog területén elért eredményeiért. A Bölcsészettudományi Kar előterjesztése alapján a Donald Wesling, a University of California professzora a grammetrikai verstan és a poétikai dialektikus felfogás kifejlesztéséért, valamint az öko-irodalomkritika megalapozásáért. Az Informatikai Kar előterjesztése alapján Karl-Heinz Indlekofer, az Universitat Paderborn professzora az algoritmikus és számítógépes számelméleti kutatásaiért. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar előterjesztése alapján Richard Olechowski, az Universitat Wien professzora a neveléstudományi kutatásaiért és az eredmények népszerűsítéséért. A Társadalomtudományi Kar előterjesztése alapján Adrian Sinfield, a na gy -britanniai Oxfordi E gy etem professzora a jóléti állam működésének és a társadalmi egyenlőtlenségek kutatásáért. A Természettudományi Kar előterjesztése alapján Császár Ákos, az Eötvös Loránd Tudománye gy etem professzora több mint 50 éves matematikaoktatói, kutatói és tudományszervező tevékenységéért.

7 Az egyetem új tiszteletbeli doktorai és professzorai, valamint a karok képviselői Az előterjesztést és a kézfogással történő avatást követően a tiszteletbeli doktor és professzor cím új tulajdonosai válaszbeszédben mondtak köszöntet egyetemünk eme legmagasabb kitüntetéséért. Este az Egyetemi templomban ünnepi hangversenyt adott az egyetem Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenekara Baross Gábor Liszt-díjas karnagy, kiváló művész vezényletével. Az alábbiakban közreadjuk a 2004-ben elhangzott Pázmány Péter-előadást, a díszdoktorok tudományos munkásságának dékáni méltatását, illetve a válaszbeszédek szövegét. 7

8 A ÉVI PÁZMÁNY PÉTER-ELŐADÁS: Optikailag tiszta új világ HOLLÓSI MIKLÓS akadémikus, egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Szerves Kémiai Tanszék Az optikai aktivitás jelensége közel 200 éve ismert. Francia fizikusok (Malus 1809; Arago 1811; Biot 1812, 1815) megfi gy elték, hogy a síkban polarizált fény bizonyos kristályokon va gy szerves molekulák oldatán áthaladva változást szenved. A polarizációs sík - az a sík, ahol a rezgések történnek - elfordul. Pasteur 1848-ban a jelenséget összekapcsolta a szerkezet disszimmetriájával. A kvarc enantiomorf (görögül enantios ellentétes, m01phe pedig alak, forma) kristályai u gy anúgy tükörképi viszonyban vannak, mint a borkősavból nyerhető Na-NHrtartarát ellentétes forgatású kristályai. A poláros fény polarizációs síkját az e gy ik [(+)-módosulat] jobbra, a másik [(-)-módosulat] pedig balra forgatja el. És ami nagyon fontos: az optikailag aktív kristályoknak nincsen tükörsíkjuk, u gy anú gy ahogy a jobb va gy bal kezünknek sem. (Vegyük észre, ho gy az imára kulcsolt két kéz együtt már rendelkezik tükörsíkkal. Nem igényel további ma gy arázatot, hogy az optikai aktivitás jelensége szoros kapcsolatban van a szimmetriával.) Az ember külső megjelenését tekintve tükörszimmetrikus. Belső szerveink elrendeződése azonban már nem az. Szívünk és gy omrunk baloldalt, májunk jobboldalt helyezkedik el. A fordított állapot, a situs inversus előfordulási valószínűsége mindössze 0,014%. Összenőtt ikreknél a baloldali partner normális, míg a jobboldali belső szerveinek elrendeződése fordított. Már látásunk sem szimmetrikus - általában a jobb szem dominál -, nem beszélve kezeinkről. Az emberek többsége jobbkezes, használati tár gy aink, pl. a dugóhúzó a jobbkezeseknek esik kézre". Az emberek 15-20%-ának nehézséget okoz a jobb és bal megkülönböztetése, ami nem függ össze a szellemi képességekkel. A jobb-bal vakság" a híres fizikusnak, Helmholtz-nak is gondot okozott. A jobb és bal nem új keletlí fogalmak. Már a Bibliában is találkozunk vele. Az Úr í gy szólt Jónáshoz:,,Ninivében több mint ember él, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és bal között. Érezzek-e én részvétet irántuk?" A jobb és bal fogalma szerepel a politikában (jobboldal-baloldal) és a nyelvben is. A right szó az angolban a jobb mellett a helyeset is jelenti. Az orosz nyelvben a pravo a jobb mellett jogot jelent; a Pravda újság neve is innen származik. A jobb- és balkezesség megmutatkozik a testbeszédiinkben is. A jobbkezesek kétharmada úgy kulcsolja össze kezeit, ho gy a bal kéz hüvelykujja van fölül. Karjaink összekulcsolásánál hasonló a helyzet. Itt a jobb kéz ujjai látszanak az esetek kétharmadában. Figyeljük meg a höl gy ek összekulcsolt lábait is! Pasteur érdeklődése a kristályoktól a mikrobiológia felé fordult. Ne gy ed század telt el, amíg a felgyülemlett kémiai tapasztalatokra támaszkodva van't Hoff (1874, 75; Utrecht) és Le Bel (1874; Párizs) a szerves molekulák optikai forgatóképességét összekapcsolta a molekula kiralitásával. A kiralitás szó Lord Kelvintől (1884) származik (cheir görögül kezet jelent). A királis szerves molekulák lege gy szerűbb típusainál a szénatomhoz négy különböző atom va gy csoport kapcsolódik, amelyek egy tetraéder né gy csúcsa felé mutatnak. Az ilyen molekuláknak nincsen tükörsíkjuk. van't Hoff Nobel-díjban részesült, Le Bel-ről elfeledkezett a világ, ez is e gy formája az aszimmetriának! Emil Fischer - e gy másik Nobel-díjas között a cukrok térszerkezetének meghatározásával foglalkozott. A cukrokat könnyen vizsgálható származékokká alakította és a forgatóképességüket polariméterrel mérte meg. A forgat, nem forgat" kérdés megválaszolásával meghatározta a monoszacharidok térszerkezetét (relatív konfigurációját). Az optikai aktivitás a II. világháború után került ismét az érdeklődés középpontjába. A gyógyszeripar felfedezte a szteránvázas ve gy ületeket. A térszerkezet hatékony vizsgálatára alkalmas röntgenkrisz- 8

9 tallográfia vagy NMR-módszer még nem létezett, így ismét a polarimet r ia felé fordult a kutatók érdeklődése. Megjelentek a spektrométerek, amelyek a forgatóképességet a látható és ultraibolya spektrumtartományban folyamatosan regisztrálják ezt, hívjuk optikai rntációs diszperziónak, va gy ORD-nek. Sikerült kifejleszteni egy még hatékonyabb módszert is. Ez a cirkuláris dikroizmm (CD), amely azon alapszik, ho gy a tükörképi viszonyban lévő jobb-, illetve balkezes királis molekulák az elektromágneses sugárzás jobb- és balkezes formáját máshogyan nyelik el. A cirkuláris dikroizmus nem más, mint az elnyelés különbsége, a E. A spektroszkópiai módszereket gyűjtőnéven kiroptikának hívjuk, a kir" a kezességre", illetve a kézre utal. Az 50-es években a kémia és biológia fri gy éből megszületett a biokémia. A kutatók elkezdték tanulmányozni a földi élet alapjait jelentő molekulákat, a fehbjéket. A kiroptika választ ad ott arra a fontos kérdésre, ho gy a vizsgálni kívánt fehérje a kinyerés - izolálás - során megőrizte-e természetes (natív) szerkezetét, va gy tönkrement (denaturálódott). Akkor még ú gy gondolták, ho gy egyetlen természetes fehérjeszerkezet létezik: az a-hélix. Később további rendezett formákat is sikerült azonosítani, ezek a /3-szalag va gy /3-redőziitt réteg és a kanyarszerkezetek. A fehérjék CD spektroszkópiai vizsgálatának úttörője G. D. Fasman, az ELTE honoris causa professzora. A kiroptikai spektroszkópia, elsősorban a cirkuláris dikroizmus nagymértékben hozzájárult a biokémia fejlődéséhez. A hélix" szónál érdemes megállni. Sokan csigavonalnak va gy spirálnak fordítják. E gy ik sem helyes: a hélix fémcsavarra va gy rugóra hasonlít, külső átmérője nem csökken a haladás irányában. Ez nem érvényes a csigaházra, amely egyetlen ponttá zsugorodik. Meg kell, hogy tartóztassam magam, ábrák hiányában nem beszélhetek szélkerekekről, propellerekről, rugókról, állati szarvakról. A templomokban az oltár két oldalán gy akran állnak csavart oszlopok. A jobboldali a jobbcsavarodású (jobb kezünk begörbített ujjai mutatják a csavarodás irányát, hüvelykujjunk pedig az emelkedés irányát). Az oszlopok elrendezése vallási jelentéssel bír, a jobb a jó fogalmával kapcsolódik össze. Sokáig lehetne sorolni a csavart kirafitású rendszereket és tár gy akat a DNS kettős hélixétől kezdve a kúszónövényeken át egészen a távoli spirálködökig. Hamarosan fény derült arra is, ho gy a biomolekulák - köztük a fehérjék, színhidrátok és nukleinsavak- homokirális egységekből épülnek fel. Be kell érnem azzal, hogy azt mondjam, hogy a fehérjéket felépítő aminosavak balkezesek, a szénhidrátok és nukleinsavak cukor építőkövei pedig jobbkezesek. Ez a térszerkezeti homogenitás a földi élet alapja: az életet hordozó magas szervezettségű molekulakomplexek, a sejtek és a szövetek a jobb- és balkezes építőkövek keverékéből nem jöhettek volna létre. De a térszerkezeti homogenitás azt is jelenti, ho gy az élő szervezetek másho gy reagálnak a környezet jobb- és balkezes molekuláira. Ezt hívjuk diasztereomer megkiiliinbó'ztetésnek (dd). Jobb kezünkre csak a jobbkezes kesztyűt lehet könnyedén felhúzni, u gy anez érvényes a cipőinkre is. Persze egy nagyméretű ballábas cipőbe be tudjuk dugni a jobb lábunkat, de próbáljunk meg a ballábas cipőben járkálni! U gy anez érvényes a biológiai mikrovilágban is: az ellentétes kezességű" molekulákat vagy másho gy an érzékeljük, va gy nem érzékeljük egyáltalán. A diasztereomer megkülönböztetés jól szemléltethető a jobb orcánkat megérintő jobb kezünk ujjainak elrendeződésével. Ha középső ujjunk az orrunk, mutatóujjunk a jobb szemünk felé mutat, ú gy a jobb kéz hüvelykujja mutat a jobb fülünk irányába. Próbáljuk ki u gy anezt a bal kezünkkel és jobb orcánkkal! A diasztereomer megkülönböztetés első bizonyított példája az aszparagin: a nem-természetes CD) (+ )-aszparagin édes ízű, míg a természetes (L)-(-)-aszparagin íztelen. (Az L va gy Dés R va gy S betűk a térszerkezetre utalnak.) A sztereoizomerek különböző ízhatása meglehetősen általános, de vannak kivételek. Néhány monoszacharid nem-természetes (L) formája is édes, az ellenpélda az édesítőszerként használt aszpartám (aszpartil-fenilalanin-metilészter, Asp-Phe-OMe), a né gy sztereoizomer közül csak az e gy ik (L,L-forma) édes. A light coca-cola édesítőszere az aszpartám. Hasonló a helyzet a szagérzet esetében. Az e gy ik optikailag aktív karvon módosulat [(S)-(+ )-karvon] köményillatú, míg a másik mentolillatú. Az (R)-( + )-limonén narancs-, míg a másik (S)-(-) módosulat citromillatú. Hűsítő füsthatása a cigarettában csak a természetes (-)-mentolnak van. Rendkívül érdekes és változatos a nem természetes jobbkezes (D)-aminosavak biológiája. A lépfene 9

10 bacillus (anthrax) tokanyaga a y-poli-d-glutaminsav. A fagociták nem emésztik azokat a baktériumokat, amelyeknek a sejtfala D-n111i11osnvnt is tartalmaz. Az anthrax virulenciája és rendkívüli fertőző-képessége a kétszeresen is szokatlan" szerkezetnek köszönhető. (Gondoljunk csak a 2001 szeptember 11-i terrortámadást követő borítékolt" fehér, halálos porra!) D-auzinosavnk előfordulnak antibiotikumokban (pl. a gramicidin S-ben). Kimutattak D-aminosavakat sokéves borokban és előkezelt élelmiszerekben. Fontos megfigyelés volt, hogy a nem-megújuló fehérjéink (ilyen pl. a szemlencse krisztallinja vagy az idegsejtek fehérjéi) e gy es aminosavrészei (elsősorban a szerin és aszparaginsav) lassú rncemizticiót szenvednek (a racemizáció a jobb és balkezes molekulák keverékének visszaalakulását jelenti). A racemizáció olyan szerkezeti változásokat idézhet elő, amelyek kóros folyamatokhoz és betegségekhez vezethetnek. A peptidkémia kiemelt figyelmet fordított annak tisztázására, hogy a D-mninosavnk beépítése hogyan befolyásolja a biológiai hatást peptidhormonok, enzim-szubsztrátok, immunogén peptidek és más peptidalapú molekulák esetében. Az elmúlt évtizedekben a figyelem a sztereoizoméria fa11nakológiai szerepének tisztázása felé fordult. A 60-as éveket megelőzően a gyó gy szer gy árak nem sokat törődtek azzal a kérdéssel, hogy különbözik-e a jobb- és balkezes molekulák és a keverék (racemát) gy ó gy ászati hatása ben hozták forgalomba Európában a Thalidomide nevcí racém gyó gy szert, amelyet nyugtatóként és álmatlanság ellen ajánlottak terhes asszonyoknak. Kiderült, ho gy a gy ó gy szer teratogén hatású, tömegesen születtek gy ermekek torzult végtagokkal ra tisztázták, hogy csak az e gy ik módosulat [(S)-(-) sztereoizomer] teratogén, a másik ártalmatlan. A tragédia nemzetközi botrányhoz vezetett, de az Egyesült Államok illetékes hivatala, a Food and Drug Administration (FDA) csak 1988-tól követelte meg, hogy a gy ógyszergyárak szolgáltassanak adatokat a készítmény enantiomer-összetételéről. Ma már nyilvánvaló, ho gy a diasztereomer diszkrimináció döntő fontosságú az orvosi kémiában. A Thalidomide készítményt újabban lepra kezelésére használják. A hatás-spektrum az elmondottaknál sokkal változatosabb. A nem-természetes (R)-nikotin kevésbé toxikus, a morfin tükörképi párja (enantiomerje) nem hatásos, a barbiturát sztereizomerek ellentétes hatást mutatnak, ugyanú gy aho gy az o:-(2-brómfenoxi)-propionsav, amelynek (S)-enantiomerje növényi növekedési hormon (auxin), míg az (R)-enantiomer növekedést gátló hatású. Az is előfordul, hogy a fiziológiai hatáshoz mindkét enantiomerre szükség van. A gyógyszerpiac átalakulása most is tart: a helyzetet döntő mértékben befolyásolja az, ho gy lehetséges-e az egyik vagy másik módosulat szabadalmaztatása akkor is, ha a racemát már forgalomban van. Biológiai megkülönböztetés akkor is történik, ha a királis molekulának hírvivő (messenger) szerepe van. Ennek értelmezésére dolgozták ki a hárompontos illeszkedés modelljét. Könnyen belátható, hogy a kedvező kölcsönhatás térbeli követelményeinek csak az egyik enantiomer tud eleget tenni. Biológiai rendszerekben azonban a helyzet meglehetősen bonyolult, hiszen szerepet játszik a kötéserősség és a transzport, továbbá előfordulhat az is, hogy az ellentétes kiralitású módosulat másik receptorhoz kötődik. És ezzel eljutottam az előadás címéhez: Optikailag tiszta 1ij vilrig. A Thalidomide-botrány megrendítette a bizalmat a ha gy ományos, keverék hatóanyagot tartalmazó gyó gy szerek iránt. De az optikailag tiszta, jobb va gy balkezes hatóanyagot tartalmazó gyó gy szerek kifejlesztése sokkalta drágább, mint a keveréket - racemátot- tartalmazóké. A gy ó gy szeripar megpróbált a kritikus helyzetből ép bőrrel" kikászálódni. Sőt tőkét kovácsolnj a veszteségekből. Kézenfekvő, ho gy a hatékony módosulatot tartalmazó gy ó gyszerkészítményt kell forgalomba hozni. J(j kell indulni a keveréket tartalmazó, lehetőleg szabadalmilag már nem védett készítn1ényből, a generikwnból. Annyi bizonyos, hogy hatásos, kipróbált, nem toxikus molekulákat tartalmaz. Legalábbis az egyik, a jobb- va gy balkezes forma ilyen. A keveréket szét kell választani és megvizsgálni, ho gy melyik a hatásos, esetleg nincs-e a másik módosulatnak valamilyen más, gy ó gy ászati szempontból hasznos hatása. A szétválasztás nem könnyű és főleg nem olcsó. Célravezetőbb a jobb- illetve balkezes molekulákat irányított, térkénúai szempontból szelektív módon előállítani. Ez az igény új alapokra helyezte a gy ó gy szerkutatást és fejlesztést: az egykezesség" eléréséhez e gy kezes" segédanyagok - oldószerek, reagensek, katalizátorok - szükségesek. E gy statisztika szerint 1993-ban a szintetikus hatóanyagot tartalmazó gy ó gy szerek száma 1300 kö- 10

11 Hollósi Miklós előadását tartja rül volt, közülük kb. 500 tartalmazott királis hatóanyag molekulát. De csak 61 hatóanyaga volt egykezes". A helyzet azóta sokat javult, de még mindig bőven vannak keverékek gy ó gy szertári forgalomban. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági vegyszerek előállítása terén is. Azt hiszem, nem túlzás azt feltétezni, ho gy éveken belül uralkodóvá válnak az egykezes kozmetikumok is. Ráncaink valószínűleg másként reagálnak az egyik va gy a másik módosulatra. Az is várható, ho gy az ételízesítők és ízpótlók - ezek már majdnem minden tasakos va gy dobozos, üveges készítményben megtalálhatók- hatóanyagai a jövőben csak az e gy ik optikai izomert tartalmazhatják. A másik jó esetben hatástalan (ballaszt), de lehet nehezen emészthető, esetleg toxikus is. A magyar szerves kémikusok is hamar felismerték az optikai aktivitás térkémiai jelentőségét. A hírhedt anthrax polipeptid D-glutaminsav egységekből épül fel. Bruckner Győző, aki 1951 és 70 között vezette az EL TE Szerves Kémiai Tanszékét még Szegeden, a mikrobiológus Ivanovics Györ gy professzorral együttműködve izolálta az anthrax polipeptidet és kezdte el szerkezetének tanulmányozását. A háború alaposan visszavetette ezeket a kutatásokat, a térszerkezet kiroptikai (ORD) spektroszkópiai vizsgálata a 60-as években már Kajtár Márton nevéhez fűződik. Ő alapította meg az Szerves Kémiai Tanszék Kiroptikai Spektroszkópiai Laboratóriumát (KSL). Kajtár professzor kiváló ember volt - akik ismerték őt, azoknak nem kell ezt bizonygatnom. Halála után 1991-ben vettem át a KSL irányítását. Én is az anthrax peptidek kiroptikai spektroszkópiai vizsgálatával kezdtem tudományos pályafutásomat. A sors kegyeltjének tartom magamat. Olyan kiválóságok mellett dolgozhattam, mint Bruckner Győző és Kajtár Márton. Posztdoktorként Th. Wieland Intézetében, Heidelbergben töltöttem egy évet. Wieland professzor az európai peptid- és fehérjekémia egyik megteremtője volt, kutatásainak középpontjában a gyilkos galóca (Amanita phalloides) toxinjainak vizsgá- 11

12 lata állt ban Bostonban dolgoztam G. D. Fasman mellett a Brandeis Egyetemen (az ő nevét már említettem). A közös munka közel tíz évig tartott. A KSL kutatásainak középpontjában kezdettől fogva az optikailag aktív molekulák kezességének", va gy is az abszolút konfiguráció, illetve azonos kezességű e gy ségekből felépülő biopolimerek esetében az abszohít konfonnáció, a biopolimerek feltekeredésének" vizsgálata állt. Kajtár professzor munkatársaként én a biopolimerek térszerkezet-vizsgálatára szakosodtam". Az anthrnx korszakot a gyilkos galócrt ciklopeptidjeinek vizsgálata követte. Gráf Lászlóval (EL TE Biokémiai Tanszék) együttműködve dolgoztam az opiát peptidek, a -endorfin és enkefalinok térszerkezet-vizsgálatán. Az opiát peptidek a 60-as évek végétől komoly tudományos kihívást jelentettek. Az opiát szó arra utal, hogy ezeknek a peptideknek morfinszer{í hatása van. Csakho gy a morfin és más rokonmolekulák növényi eredetű alkaloidok, szerkezetileg első pillantásra semmi közük a peptidekhez. A ciklopeptidek va gy is a gyűrűs peptidek szerkezetvizsgálata irányította figyelmemet a fehérjék kanyar (t1trn) szerkezetének vizsgálata felé. A CD spektroszkópia mellett itt már Kálmán Alajossal együttműködve röntgenkrisztallográfiát és elsősorban NMR-spektroszkópiát alkalmaztunk. A néhai Radics Lajos barátom volt az, aki révén megismertem az NMR-spektroszkópiában rejlő óriási lehetőségeket, gondoljunk csak az orvosi diagnosztikában egyre szélesebb körben alkalmazott MRI-módszerre. A tanszéken Perczel András foglalkozik peptid és fehérje NMR-spektroszkópiával. A 80-as évektől foglalkozunk immunogén, Tés B sejt epitóp peptidek vizsgálatával. Ezeket a vizsgálatokat Rajnavöl gy i Éva (EL TE Immunológiai Tanszék) kezdeményezte, a munkába bekapcsolódott az EL TE Peptidkémiai Kutatócsoport részéről Hudecz Ferenc, a SZOTE részéről Penke Botond és Tóth Gábor, valamint az SZBK-ból Laczkó Ilona. A peptidek flexibilis szerkezeúí molekulák, vizsgálatuk nem könnyű. Ezért fejlesztettük ki a CD spektroszkópia mellett a vibrációs (infravörös) spektroszkópiát is felhasználó CDIFT-IR módsze1t. Az FT-IR a vibrációs spektroszkópia modern változata. Ezekben a kutatásokban már részt vettek a Kiroptikai Spektroszkópiai Laboratórium munkatársai, Deckerné Majer Zsuzsanna, Vass Elemér és mások is. A CD/FT-IR módszert sikeresen alkalmaztuk az Alzheimer-kór szerkezeti biológiájával kapcsolatos kutatásainkban. Az AK lassan népbetegségnek számít., az egyik legrégebben ismert konformációs betegség. Ezek lényege az, ho gy normális funkciójú és szerkezeúí fehérjék valami miatt szokatlan szerkezetű aggregátumokat, plakkokat va gy fehérjefonadékokat képeznek, amelyek elpusztítják a sejteket és szöveteket, le gy enek azok neuronok vagy ízületi szövetek. A legmegdöbbentőbb példa a prion betegség, amely a kurut és a szivacsos agyvelőgyulladást okozza. E gy teljesen normális fehérje válik megma gy arázhatatlan módon gy ilkossá! Vizsgálatainkat kiterjesztettük peptidek és fehé1jék kation-komplexeire is. Az ösztönzést az adta, ho gy egyes feltételezések szerint az aggregátumok kialakulásában, vagyis a fehérjék összegubancolódásában" fémionok is részt vesznek. A gy anú az alumíniumra terelődött. Ez a fémion az ember természetes földi környezetéhez tartozik, de az élő szervezetekbe bejutó AJ-mennyiség az utóbbi időben jelentősen megnőtt. Ennek okai között szerepel a savas eső és bizonyos táplálkozási szokások, többek között a dobozos italok fo gy asztása. (Nem véletlen, ho gy a kólát és más savanyú üdítőitalokat újabban mííanyag flakonokban forgalmazzák.) Mivel foglalkozunk most? Kutatási témáink közé tartozik az ú gy nevezett szupramolekuláris komplexek kiroptikai tulajdonságainak vizsgálata a M{íe gy etem Szerves Kémia Tanszékével folytatott kollaboráció keretében. Tavaly óta a BMKE Szerves Kémia Tanszékének vezetője Huszthy Péter professzor. Ő is a mi neveltünk, a TTK-n végzett és doktorált. Szintetikus ve gy észként kezdtem pályámat, de eljutottam a biomolekuláris kémiához és biospektroszkópiához. Ez többé-kevésbé szükségszerű volt. Az EL TE spektroszkópiai műhelye sokáig az egyetlen kémia orientált kiroptikai kutatóhely volt az országban. (CD-spektrométer működött Szegeden az SZBK Biofizikai Intézetében, de ott nem foglalkoztak kémiai problémákkal.) A KSL egyfajta szolgáltatólabor volt, amely i gy ekezett - sokáig minden ellenszolgáltatás és közös publikációs lehetőség nélkül - a kiroptikai spektroszkópiai igényeket kielégíteni. Ma már közel tíz CD-spektrométer működik az országban, ami jól mutatja a módszer növekvő jelentőségét. Fontosnak tartom az interdiszciplináris kutatá- 12

13 sokat, amelyek megfelelő m(íszer és eszközkoncentráció hiányában itthon csak együttműködés keretében folytathatók sikeresen. A kiroptikai jelenségek nem csak az elektromágneses sugárzás látható és ultraibolya tartományában tanulmányozhatók. A CD/FT-IR módszer kapcsán már szóba került a vibrációs spektrmntartomány. Ez rendkívül információgazdag területe az elektromágneses spektrumnak, és hála egyetemünk kiváló kémikusainak - elsősorban az E gy esült Államokban dolgozó Pulay Péternek, valamint Fogarasi Gézának (EL TE Elméleti Kémiai Tanszék)- elméleti módszerekkel jól leírhatók. Aho gy ma fogalmazunk: a vibrációs CD(VCD) spektrumok a legmagasabb, ab initio elméleti kémiai szinten kiszámíthatók. Különböző múszerpályázati támogatásokkal sikerült 2003-ban beszereznünk egy vibrációs CD-spektrométert a szükséges számítógépekkel együtt. A mcíszer - amely unikális az országban - ma már múködik. A módszer alkalmas a molekulák jobb- vagy balkezességének, vagyis abszolút konfigurációjának meghatározására, de használható biospektroszkópiai célokra is. Ezzel eljutottam a végső kérdéshez. Mi a földi egykezesség, va gy is a homokiralitás oka? És miért balkezesek az aminosavak és jobbkezesek a cukrok? Ezek a kérdések az optikai aktivitás előtérbe kerülésével egyre többet foglalkoztatják a kutatókat. Valósággal sokkolta a szakmai közvéleményt az, hogy az ausztráliai Mzmhison-meteoritban olyan e gy szercí szerves molekulákat is találtak, amelyek megtalálhatók a biomolekulák építőkövei között. Es ezek a molekulák az e gy ik optikailag aktív formából egy kis felesleget tartalmaznak a vizsgálatok szerint. Az USA és Európa is a jelenség világcírben történő vizsgálatát tervezi. A rendkívül érzékeny múszerekkel felszerelt úrszondák az optikai aktivitás eredetének in situ vizsgálatára készülnek. A Rosetta egy üstökös magjának felületét fogja analizálni ben a Symposium on Biological Chirality szervezőjeként értesültem róla, ho gy az amerikaiak a Szaturnusz holdját, a Titánt vették célba. A Cassini űrhajó többek között e gy kezes királis szerves molekulák után kutat. Úgy tudom, hogy az amerikai Cassini szondát már fel is lőtték! Az emberiség e gy re lázasabban keresi az élet keletkezésének titkait. És az e gy ik legősibb gyökér vitathatatlanul az optikai aktivitás megjelenése a Földön. 13

14 A évi Pázmány-ünnepségen felavatott tiszteletbeli doktorok és professzorok tudományos munkásságának méltatása Császár Ákos professzor 1924-ben, 80 évvel ezelőtt, Budapesten született. Tanulmányait Budapesten végezte, 1947-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Még ugyanabban az évben sub laurea almae rnatris kitüntetéses bölcsészdoktorrá avatták. Egyetemi oktatói pályafutását 1946-ban a Budapest Műszaki Egyetemen kezdte. Immár több mint ötven éve, 1952 óta oktat az ELTE Természettudományi Karán, 1957 óta egyetemi tanárként óta karunk emeritus professzora től 1992-ig, negyven éven át látott el tanszékvezetői feladatot. A tanszék neve a matematikai és egyetemi közélet e meglehetősen viharos négy évtizedében többször változott, az állandóságot, a tanszék minőségi oktató és kutatómunkáját Császár Ákos garantálta. Kollégái máig csodálják páratlan vezetői egyéniségét, higgadtságát, korrektségét és precízségét. Előadásaira, szabatos, mindig gondosan megfogalmazott mondataira, rendezett jól jegyzetelhető kézírására tanítványok ezrei emlékeznek. Tudományos tevékenységének két fő területe a valós függvénytan és a topológia. A 40-es, 50-es években írt valós függvénytani munkái kiemelkedő klasszikus eredményeket tartalmaznak. Kétkötetes, összességében 1200 oldalas Valós analízis c. tankönyvét ma is használják Az 50-es évek végétől érdeklődése a topológia felé fordult. Az általános topológia nemzetközileg elismert szaktekintélye. Ő alkotta meg a szintopogén tér fogalmát, mely a topologikus terek, az uniform terek és a szomszédsági terek közös általánosítása. A szintopogén terek elméletének alapos kidolgozása tekinthető talán a legnagyobb hatású eredményének. Tudományos adatbázisok 160 referált munkájáról tudnak, ezek között négy szakkönyv szerepel. Az általános topológia alapjairól szóló könyvét három nyelven is kiadták. Császár Ákos a tudományos közélet számos kulcspozícióját is betöltötte óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1979 óta rendes tag. Többször, hosszú éveken keresztül volt az Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának elnöke és tagja az MTA Elnökségének és 1993 között mellékállásban vezette az MTA Matematikai Kutatóintézetében a Topológiai Osztályt, és megteremtette a magyar topológiai iskolát tól 1980-ig a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára, majd 1980-tól 1990-ig elnöke, 1990-től pedig tiszteletbeli elnöke. Két nemzetközi szakfolyóirat főszerkesztője és több nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja. A tudományos ismeretterjesztésben (TIT) is óriási szerepet vállalt ben Akadémiai Díjat, 1963-ban Kossuth-díjat kapott ban neki ítélték a Szele Tiboremlékérmet ben elnyerte a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1992-ben pedig az EL TE-emlékérmet ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét kapta ben elnyerte az Arany János Közalapítvány a Tudományért nagydíját ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia Bolzano-aranyéremmel tüntette ki. f.ians Hoyer professzor a Bécsi Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi tanára, az Osszehasonlító-jogi Intézet igazgatója. Jogászi pályáját - egyetemi karrierjét megelőzően - bíróként kezdte. Ma az európai magánjog és a nemzetközi magánjog világszerte ismert, kiváló művelője, több magánjogi monográfia és több mint 200 tanulmány, illetve szakcikk elismert szerzője. Aktív jogászi és egyetemi tanári működése mellett Hoyer professzor vezető szerepet játszik Auszt- 14

15 ria jogéletében és 1983 között főtitkára volt az OsztrákJogásznapoknak, 1991 és 1996 között elnöke Ausztria Tudományos Társaságai Szövetségének, 1997 óta pedig elnöke az Osztrák Összehasonlító-jogi Társaságnak. Rendkívül fontos Hoyer professzor tudományszervező tevékenysége is. E területen külön említést érdemel, hogy elnöke Európa egyik legrangosabb összehasonlító-jogi, nemzetközi magánjogi és Európa-jogi folyóirata, a Zeitschrift fiir Rechtsvergteichung, lntemationates Privatrecht und EuropaTecht című periodika szerkesztőbizottságának. Személyes érdeme, hogy ma a folyóirat Európa egyik legrangosabb orgánumának számít a témakörébe tartozó jogterületeken, és kitüntetésnek tekintheti a szerző, ha tanulmányát a szerkesztőbizottság közlésre elfogadja. Hoyer professzor tudományos tevékenysége kiterjed az osztrák magánjogra (azon belül is különösen a dologi jog és a családjog problémáira), a nemzetközi magánjogra, a nemzetközi polgári eljárásjogra, továbbá az Európa-jogra A dologi jog körében írt művei megtermékenyítőén hatnak a magyar magánjog megújítására folyamatban lévő átfogó reformmunkálatokra is. A dologi jog ugyanis az a jogterület, amelyen az osztrák magánjog a legmélyebb nyomokat hagyta, és a legtartósabb hatást gyakorolta a magyar jogfejlődésre. Ez a hatás csak részben vezethető vissza az osztrák polgári törvénykönyv viszonylag rövid életű magyarországi hatályára, sokkal inkább az osztrák telekkönyvi rendszer máig élő döntő befolyásával hozható kapcsolatba. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy Hoyer professzor tudományos tevékenységének ez a területe alapvető segítséget ad az új polgári törvénykönyv kidolgozásához és az ingatlan-nyilvántartási rendszer megújításához. Nem kevésbé jelentős Hoyer professzor tudományos tevékenysége a nemzetközi magánjog területén. Kutatásai döntő szerepet játszottak az osztrák nemzetközi magánjog 1970-es években végrehajtott reformjának tudományos előkészítésében. Tanulmányainak tudományos eredményei nem egy fontos kérdésben időtállónak bizonyultak, és túlélték azt az igen érdekes korszakot, amelynek során az európai nemzetközi magánjog tudománya - köztük az osztrák és a magyar nemzetközi magánjogi doktrína is - az amerikai nemzetközi magánjog hatása alá került. A magyar nemzetközi magánjog kodifikációja időben párhuzamosan haladt az osztrákkal. A tudományos felfogások kölcsönös megismerésére már csak azért is nagy szükség volt, mert a hosszú közös történelem során e diszciplína körében is igen mély volt a kölcsönhatás. Ilyen körülmények között rendkívül fontos volt a két szomszédos ország vezető kutatóinak folyamatos eszmecseréje, kutatási eredményeik minél gyorsabb megismertetése céljából. Fritz Schwind professzor mellett Hoyer professzor volt az a vezető osztrák kutató, aki felismerte e kapcsolatok jelentőségét, és - az akkori politikai klíma által okozott nehézségeket vállalva - mindent megtett a közös kutatások útjában álló adminisztratív és egyéb akadályok elhárítására. Nem utolsó sorban személyes érdemeinek köszönhetjük, hogy Ausztria illetve Magyarország nemzetközi magánjog törvényei - az évszázados hagyományokat folytatva - hasonló tudományos alapokon készültek el, és számos vonatkozásban a nemzetközi magánjog európai fejlődését is kedvezően befolyásolták. Külön kell szólnunk Hoyer professzornak a családjog körében kifejtett tudományos munkásságáról. Ez a kiemelés azért is indokolt, mert a családjog is olyan jogi diszciplína, amelynek problémái - ismét csak a földrajzi közelség és a hosszú történelmi közös múlt miatt - még az eltérő társadalmi berendezkedés és ideológiai alapállás évtizedeiben is nagyon hasonlóan merültek fel a két szomszédos országban. Szükség és lehetőség volt ezért a tudományos kutatási eredmények kölcsönös megismertetésére, megvitatására és hasznosítására. Hoyer professzor tudományos publikációi az összehasonlító és nemzetközi családjog modernizálásában is európai jelentőségű hozzájárulást jelentenek. Hoyer professzor több mint 20 éve tart szoros kapcsolatot a kar több tanszékével, azok professzoraival. E tudományos kapcsolatok keretében több kétoldalú tudományos konferencia megszervezésére került sor: Budapesten illetve Bécsben. Magyar részről e konferenciákat Mádl Ferenc és Vékás Lajos professzorok szervezték. Hoyer professzor e konferenciákon kívül is több ízben tartott előadást az Állam- és Jogtudományi Karon; legutóbb - meghívott gyakorlati szakemberek és a Kari Doktori Iskola hallgatói előtt novemberében került sor Az eutópai magánjog hatása a nemzeti magánjogokrn témakörben megtartott nagy sikerű előadására. ls

16 Karl-Heinz lndlekofer professzor 1943-ban született, 1962 és 1968 között a Freiburgi Egyetemen tanult matematikát és fizikát ben szerzett doktori fokozatot és 1974-ben habilitált a Frankfurti E gy etemen től professzor a Paderborni Egyetemen. Az 1980-as évektől kezdve az informatika és matematika szakterületeken, kutatás, oktatásfejlesztés, diákcsere terén az EL TE és a Paderborni Egyetem intenzíven együttműködik, s ennek fő ösztönzője és koordinátora Indlekofer professzor től a ma gy ar matematikusokkal és informatikusokkal kialakított korábbi szakmai kapcsolatokon túlmenően a magyarországi rendszerváltozás hatására tudatosan és fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy az európai e gy etemi kapcsolatrendszerbe bevonja a ma gy ar egyetemet. Az együttműködési és pályázati keretekben legalább száz EL TE-s hallgató, és számos oktató dolgozott holland és német környezetben, és több német és holland szakember Magyarországon. Indlekofer professzor nemzetközileg is kiemelkedő szakmai eredményeket ért el e gy edül is, más szakemberekkel közösen is. Elegendő megemlíteni Járai professzorral közös, na gy ikerprímek keresése területén elért eredményeit, mellyel évek során tíz világcsúcsot állítottak fel, s ez a nehéz számítások" területén nagy feltűnést és elismerést kiváltó eredmény volt. Indlekofer professzor tagja az egyetemünk által kiadott Annales Sectio Computato1 ica folyóirat szerkesztőbizottságának. Indlekofer professzort 1992-ben a KLTE, 1996-ban a JPTE díszdoktorrá avatta, 1992-ben az EL TE Pro Universitate Emlékérmet adományozott neki ben megalakította Paderbornban a német-ma gy ar baráti társaságot, amely ma is működik. Magyar kórusok (Bartók Béla, EL TE; Kodály Zoltán, Debrecen) vendégszereplését szervezte több alkalommal és ma gy ar kortárs festők kiállítását segítette elő. E gy padernbori kórus vezetőjeként fellépett az ELTE-n, a Mátyás-templomban, és a veszprémi várban. Nyugodtan kijelenthetjük, ho gy Indlekofer professzor nemzetközileg elismert tudós, a magyar nép, a ma gy ar kultúra és tudomány na gy barátja és készséges, áldozatos segítője. Richard Olechowski professzor a neveléstudomány professzora a Bécsi E gy etemen. E tudományág - és a vele határos pszichológia és empirikus társadalomkutatás - kezdeményező és integratív szellemű képviselője, kinek tudományos tevékenysége kisugárzik az osztrák felsőoktatásra, a közép-európai régióra, hazánkra és e gy etemünkre is, mellyel immár évtizedek óta kitüntetett és kitüntető szakmai kapcsolatot ápol ban született Bécsben. Itt járta iskoláit, végezte e gy etemi tanulmányait, s nyerte el 1962-ben a doktori címet pszichológia főtárgyból. Pályája kezdetén pszichológusként a jogalkalmazás terén működött, fiatalkorú bűnelkövetők reszocializációjával, szakmai munkakötődésének alakításával foglalkozott. E tevékenységét éveken át folytatta azután is, ho gy 1966-ban tanársegéd lett a Bécsi Egyetem Neveléstudományi Intézetében ben habilitált immár pedagógiából, őrizve-fejlesztve kettős, pedagógiai és pszichológiai érdeklődését ben nyert kinevezést a Salzburgi E gy etemen, mint a pedagógia rendes professzora től a Bécsi E gy etem rendes tanára a pedagógia terén, különös tekintettel az iskolapedagógiára és az általános didaktikára. A 20. század hatvanas-hetvenes éveinek fordulóján Európa német nyelvű térségében végbement a neveléstudomány - úgymond -,,realista fordulata". Richard Olechowski ennek a prominens képviselője. Úttörő könyve Az altemáló emlékezet. A felnőttek tanulási teljesítménye és tanulási motivációja - andragógiai alapkutatás címmel 1969-ben jelent meg. Ebben arra vállalkozott, ho gy a felnőttoktatás életkor által meghatározott lehetőségeit és határait tisztázza a didaktikai következtetések levonásával. Richard Olechowski már 1969/70-ben, tanársegédként, kétféléves előadást tartott bevezetés a pedagógia empirikus kutatásrnódszertandba címmel. Ennek a kölcsönzött tudománytörténeti jelentőséget, ho gy az osztrák pedagógia mindeddig kifejezetten és e gy oldalúan szellemtudományi orientációjú volt. Öt salzburgi éve során lerakta az alapokat az empirikus neveléstudomány számára. Ma a Salzburgi E gy e temen működő mind a négy pedagógiaprofesszor ezt az elméleti-módszertani irányzatot követi től ezt az inspiráló, megújító munkát tudományelméleti tudatossággal folytatja a Bécsi E gy etemen is. Az 1986-tól a Ludwig Boltzmann Iskolafejlesztési és Nemzetközi Összehasonlító Iskolakutatási ln- 16

17 tézet vezetőjeként is gazdag kutatási és publikációs tevékenységet fejt ki. Az intézet megalapításával e gy időben Richard Olechowski indított egy könyvsorozatot Iskola - Tudomány - Politika címmel. A sorozat címét magyarázza, hogy felfogása szerint a kutatási témaválasztás eleve oktatáspolitikai tett. Ebben a szellemben vallja és vállalja azt a törekvését, ho gy iskolában és kutatásban elősegíti a humanitás elvének az érvényre jutását. A humánus iskolának szerinte azon kell fáradoznia, ho gy a tanulók valamennyi pszichikus funkcióját és erőit fejlessze, mind a kognitív, mind a kreatív, mind pedig az akarati képességeket, a szorgalmat, a kitartást. Ezzel a humánus iskola nem áll elvileg ellentmondásban a teljesítményelvű társadalommal, ám elkerüli a teljesítményaspektus egyoldalú túlhangsúlyozását. Szakmai munkájának gondolati ívét érzékelteti főbb köteteinek puszta felsorolása is: Szorongás nélküli iskola (1983), Fejlesztőjellegíí teljesítmé11yé11ékelés (1987), Motiválás- osztályzatok nélkül (1990), A gyermekléptékíí általános iskola (1990), Korai iskolai kiválasztódás (1993), A humánus iskola (1999). Minte gy tizenkét éve Richard Olechowski professzor szoros munkakapcsolatban áll az EL TE Neveléstudományi Intézetével. Minden évben tartott előadásokat a Neveléstudományi Doktori Iskola és a pedagógia szak hallgatói számára, s folytatott személyes konzultációkat az intézet munkatársaival. Közös kiadványokat jelentet meg, így 2002-ben az Összehasonlító pedagógia kötetet, 2003-ban pedig Bábosik István professzorral szerkesztette a német és magyar kiadást megért Tanítás - tanulás - é11ékelés közös érdekű szakmunkát. Adrian Sinfield professzor 1938-ban született. Első, bölcsészeti diplomáját az Oxfordi E gy etemen (Balliol College) szerezte. Graduate fokozatot szociális igazgatás témában kapott 1963-ban (London School of Economics). Számos külföldi e gy etemen dolgozott vendégtanárként, így az USA több e gy etemén. Főbb kutatásaiban és kurzusaiban összekapcsolódnak a szociálpolitika alapkérdései az adópolitikával, munkaerő-politikával, és szélesebb strukturális szempontokkal. Egyik központi témája a jólét társadalmi megoszlása", ami a gazdasági források elosztásának különböző intézményesült útjait vizsgálja, ezek társadalmi költségeivel és hasznaival együtt. E kutatások elméleti keretét egyfelől a jóléti állam működése, másfelől a társadalmi egyenlőtlenségek és kiváltságok rendszere adja. Másik na gy témája a munkaerőpiac működése, a munkanélküliség gazdasági és társadalmi hatásainak, kezelési lehetőségeinek vizsgálata. Két legismertebb könyve e témában született. Részletesen foglalkozott a szegénység és e gy enlőtlenségek problematikájával is ben az E gy esült Királyság Társadalomtudományi Akadémiájának tagjává választották. Kapcsolatunk a szociálpolitikai doktori képzés idején erősödött meg, rendszeresen részt vesz a doktori programban. Adrian Sinfield professzor széleskörű nemzetközi tekintéllyel rendelkező tudós és cselekvő szakember. Doktori iskolánkban továbbra is szánútunk közreműködésére. Donald Wesling professzor a University of California, San Diego, Irodalom Tanszékének professzora. Előbb a Harvard Egyetemen, majd az angliai Cambridge-ben szerzett diplomát. A hatvanas évektől tanít San Diegoban, elsősorban angol, skót és amerikai irodalmat. Nevéhez fűződik többek között a grammetrikai verstan, illetve szabadverstan és a poétikai dialektusfelfogás kifejlesztése, valamint az ún. öko-irodalomkritika megalapozása és az irodalmi érzelmek témájának felvetése. Nyolc könyv és száznál több tanulmány szerzője, aki a divatoktól független tudományos tevékenységének, valamint számos rangos európai e gy etem, illetve tudományos intézet meghívott vendégprofesszoraként végzett oktatói-kutatói munkásságának köszönheti a nemzetközi irodalomtudományban kivívott tiszteletét és elismertségét. Wesling professzor ma gy ar, illetve ELTE-kapcsolatai két évtizedre tekintenek vissza. Kezdetektől felkarolta az ELTE-n folyó amerikanisztikai oktatást és kutatást. Mély szakmai barátságot és szakmai együttműködést épített ki a tanszék oktatóival, konferenciameghívásokkal elősegítve a nemzetközi tudományos vérkeringésbe való bevonásukat és a magas szakmai színvonalat teljesítő oktatói gárda nem- 17

18 zetközi megjelenítését. Munkásságának, támogatásának része volt abban, hogy az ELTE-n 1990-ben megindult az önálló amerikanisztikai képzés, később külön szak, majd tanszék alakult. Az 1997 /98-as tanévben az EL TE Otta Salgo vendégprofesszoraként oktatott az Amerikanisztika Tanszéken, ahol a kortárs elméletek alkalmazásával széles körű kurrikuláris fejlesztést indított el. Része volt abban, hogy az amerikanista tanegységek az amerikaiakkal átjárhatóak lettek, ami lényegében az amerikai mintájú kreditrendszer korai bevezetését jelentette. Segített átdolgozni az amerikanista szakdolgozati követelményrendszerünket, s egyúttal forradalmasította szakdolgozati értékelési kultúránkat is. A tanszék hallgatóit is felkarolta, amerikai ösztöndíjhoz és amerikai megjelenéshez segítve őket. Donald Wesling professzor nemzetközi hírű, rendkívül termékeny és nagyhatású irodalomtudós, aki tudását és tekintélyét immár két évtizede az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói és hallgatói szolgálatába állítja. 18

19 A ÉVI PÁZMÁNY-ÜNNEPSÉGEN FELAVATOTT TISZTELETBELI DOKTOROK ÉS PROFESSZOROK VÁLASZBESZÉDEI Császár Ákos EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM, TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Magnifice Domine Rector.' Hól gy eim és Uraim.' Mindenekelőtt szeretném hálásan megköszönni, ho gy az Eötvös Loránd Tudományegyetem a doctor et professor honoris causa megtisztelő címmel ruház most fel. Úgy gondolom, ho gy ha ú gy ítélték meg, ho gy eddigi tudományos munkásságommal kiérdemeltem ezt a megtiszteltetést, akkor ezutáni tevékenységemnek is méltónak kell maradnia hozzá. Ígérem, hogy erre őszintén törekedni fogok. Legyen szabad ezt az alkalmat arra felhasználnom, hogy néhány percet szánjak azoknak a körülményeknek és személyeknek megemlítésére, amelyek és akik tudományos kutatásaim témaválasztásában irányítottak és segítségemre voltak. E gy matematika-fizika tanári szakot végzett (de az oktató munkában családi körülményei folytán ténylegesen részt nem vett), nálam lényegesen idősebb unokatestvérem már középiskolás koromban megszervezett e gy beszélgetést Szász Pál professzor úrral. Ő igen kedvesen ajánlotta saját Differenciálés integrálszámítás című könyvének (persze az akkor még e gy etlenként létező első kiadásnak) elolvasását, amit még az érettségi előtt mmeg is tettem. Ennek a könyvnek egy lábje gy zetéből tudtam meg, hogy a Riemann-integrálnak ott tár gy alt elmélete mellett van ef?;y újabb integrálelmélet is, a Lesbesgue-féle, amelyet Veress Pál Valós függvények című könyve tár gy al. Igy egyetemi felvételem után első dolgom volt, ho gy Veress Pál könyvét a könyvtárban olvasni kezdjem, majd rövidesen meg is vegyem és végigolvassam. Ennek hatására választottam azután Veress Pált tanári alapvizsgám vizsgáztatójának. Ez az alapvizsga már igen aggasztó körülmények között zajlott le, 1944 tavaszán, Magyarország német megszállását követően, s a rövidesen bekövetkezett háborús eseményeknek e gy részt áldozatává vált Veress Pál, másrészt én magam öthónapos, Gödöllőn és Cegléden hadifogolytáborban eltöltött indokolatlan (mert hiszen nem voltam katona) tudományos semmittevésre kényszerültem. Szerencsére leendő feleségem gondoskodott a közben, 1945 tavaszán megindult e gy etemi félévre való beiratkozásomról, ú gy h9,gy júniusban történt szabadulásom után módom nyílt vizsgáim letételére. Osszel az egyetem oktatásába bekapcsolódott, akkor még magántanárként, Alexits György is, és számomra igen érdekes előadást tartott többek között a Lebesgue-integrál elméletéről is. Ebből tudtam meg, ho gy az elmélet egyik legjobb tárgyalása a len gy el Stanislaw Saks Théorie de l'intégmle című könyve. Ezt mindenképpen szerettem volna elolvasni még tanári szakvizsgám (ez 1946 tavaszán volt esedékes) letétele előtt, de a Matematikai Intézet könyvtárában található példány Fejér Lipót professzor úrnál volt kikölcsönözve. E gy szer nála járva, megláttam íróasztalán a könyvet, és megkérdeztem, nem kaphatnám-e kölcsön rövid időre. Igen - mondta ő -, három napra szívesen odaadja. Ma is magam iránti megbecsüléssel emlékezem vissza arra a tiszteletreméltó teljesítményre, hogy Saks csodálatos könyvét három nap alatt valóban végigolvastam a szakvizsgára való készülés közben (ennek vizsgáztatójaként e gy ébként a háborús sérülés folytán elhunyt Veress Pál helyett Kerékjártó Béla professzor urat kértem fel). Így szakdolgozatom témájául már a Lebesgue-integrál elméletének egy új felépítését tudtam szerepeltetni őszén a budapesti e gy etem professzorai közé lépett az addig Szegeden oktató Riesz Fri gy es is és megragadó két féléves előadást tartott később (1952-ben) megjelent, de akkor már készen álló, Szőkefalvi-Na gy Bélával közösen írott (és rövidesen világsikerré vált) Lerons d'analyse fonctionnelle című könyve alapján. A nem könnyen követhető, de a fi gy elmes hallgató számára meghatározó élményt nyúj- 19

20 tó előadás alapján elhatároztam, hogy kutató munkámat ebben az irányban fogom elkezdeni, amit meg is tettem, doktori értekezésem témájának egy valós függvénytani kérdéskört választva, az értekezés bírálójául és doktori szigorlatom kérdezőjéül Riesz professzor urat felkérve. E szigorlatot 1947 tavaszán sikeresen le is tettem, s ezt egyetemünk a sub lrmren ah11ae 111atris fokozatú doktorrá avatással ismerte el. Évekig ebben az irányban folytattam kutatásokat, egyik cikkemet például a témakör vezető folyóiratának, a Varsóban megjelenő Fundamenta Mathe111aticne-11ek elküldve (ez a kis cikk azután 1949-ben meg is jelent, és azt a megtiszteltetésemet váltotta ki, hogy 1950-ben, az első magyar matematikai kongresszusra érkező Kazimierz Kuratowski profeszszor bemutatásomkor a Fundamenta munkatársa" megszólítással tüntetett ki). Kuratowski professzor egyébként a topológiának volt vezető kutatója. E nidományterület felé fordulásomat és kutatásaim súlypontjának a topológiába való áthelyeződését azonban nem a vele való es találkozás váltotta ki, hanem egy 1952-ben tartott előadás. Ezt Pavel Szergejevics Alekszandrov professzor (a topológia másik klasszikusa) tartotta, aki a Bolyai János születésének 150. évfordulóján tartott ülésszak egyik meghívottjaként jelent meg Budapesten. Előadásában többek között megemlítette (az akkor még fiatal) Jurij Mihajlovics Szmirnov szomszédsági té r elnevezésű topológiai struktúráját, mint olyat, amely sok kérdést helyez új megvilágításba. Ennek az előadásnak a hatására kezdtem közelebbről megismerkedni az általános topológia irodalmával. Erre alkalmat adott az a körülmény, hogy az 1956-os forradalom utáni hónapokban hosszú időn át szüneteltek az egyetemi előadások, így módom nyílt Kuratowski kétkötetes Topolgie című monográfiáját végigolvasni. Mindenestre hamarosan megírtam egy (1957-ben megjelent) hosszabb ismertető cikket A topologikus té r fogahnáról címmel a Matematikai Lapok számára, s ezt nemsokára követte (a topologikus tereken és a szomszédsági tereken kívül a Bourbaki-féle kötetekben tárgyalt uniform struktúrák fogalmát is felölelő) szintopogénnek nevezett struktúrák elméletét kidolgozó Fondements de la topologie générale című monográfia megírása. Ez 1960-ban jelent meg, és hamarosan követte egy-egy, lényegesen kibővített, angol és egy német nyelvű kiadás is. Mindezzel a topológiában is elismert kutatóvá válhattam, aminek eredménye lett az 1963-ban elnyert Kossuth-díj. Ezután már, úgy érzem, kutatói tevékenységem határozott irányt vett, és talán nem érdemtelenül vezetett a mai naphoz. 20

21 Hans Hoyer UNIVERSITÁT vvien Eure Magnifizenz, Spektabilitiiten, liebe Kollegen, hoch angesehene Festvenmmnhmg.' Als mir aus heiterem Hímmel und ohne vorgangige, heute so weit verbreitete Indiskretion die offizielle Nachricht zuging, Ihre berühmte Universitat habe beschlossen, mir das rechtswissenschaftliche Ehrendoktorat zu verleihen, war ich zunachst sprachlos. lm Geiste ging ich die Namen all derer durch, die Sie var mir dieser Ehre wi.irdig befunden hatten. Naheliegend, dass ich zunachst an mir nahe stehende Vertreter meine Facher gedacht habe, Fritz Schwind und Erik Jayme. Sollte ich, was ich bisher für unmöglich gehalten hatte, ihnen an wissenschaftlicher Bedeutung nahegekommen? ln Überraschung und Stolz der ersten Stunde mischten sich alsbald Zweifel; es mussten andere Beweggründe gewesen sein, die mir die seltene und hochgeschatzte Ehre vermittelt hatten. Was konnte das gewesen sein? Eingehende Gewissenerforschung legte den Schlu nahe, mit der mich treffenden Ehrung bedanke sich die Eötvös Loránd Tudományegyetem bei der Alma mater Rudolfina Vindobonensis dafür, dass die Nachkriegsgeneration an der Wiener Fakul tat die von ihren Lehrern begründeten engen wissenschaftlichen Beziehungen und persönlichen Freundschaften zu den Budapester Kolleginnen und Kollegen ungeachtet aller politischen Probleme der Zwischenzeit aufrechterhalten und noch ausgebaut hatten. Dadurch sind weder das fruchtbare wissenschaftliche Gesprach noch der persönliche Erfahrungsaustausch je abgerissen; im Gegenteil, das Bewufistein gemeinsamer Geschichte - wenn man nicht besser von tragischem Schicksal sprechen sollte- aber auch gemeinsamer donaueuropaischer Aufgaben und Zukunft verstarkte die Zusammenarbeit noch, die nie ein einseitiges Nehmen bzw Geben war. So sei hervorgehoben, dass Österreich im beabsichtigten Aufgeben des speziellen Rechts der Handelsgeschafte und dem Hinwenden zu einem spezifischen Unternehmensrecht dem bewahrten ungarischen Beispiel folgt. Als Beispiele der guten wissenschaftlichen und persönlichen Beziehungen, in denen meine Lehrergeneration uns ein hervorragendes und nachahmenswertes Vorbild geboten hat, möchte ich nur Szászy István und Hans Schima, Eörsi G yu la und spater das berühmte Duo Mádl Ferenc und Vékás Lajos auf der einen und Fritz Schwind auf der anderen Seite, Boytha György und Wilhelm Peter nennen. Als Schüler von Hans Schima und Fritz Schwind wurde ich bald nach meiner Rückkehr an die,.viener Fakultat als Assistent Ende der 60er J ahre in die praktische und persönliche Zusammenarbeit eingebunden. lm Rahmen des Österreichischen Juristentages und der Österreichischen Gesellschaft für Rechtsvergleichung ergaben sich viele Bezugspunkte mit der Budapester Fakultat, manchen ihrer Mitglieder konnte ich Gelegenheiten zur Publikation ihrer Arbeiten in Österreich vermitteln, darunter über die schon Genannten hinaus Harmathy Attila, Weiss Emilia und Hamza Gábor. Mein Aufstieg zum Professor brachte die Teilnahme an Tagungen und Gastvortrage in Budapest mit sich, schliefüich auch die Aufnahme ungarischer Juristen als Assistenten am Wiener Institut für Rechtsvergleichung; erwahnt seien nur Lehner Katalin, Szechenyi László und zuletzt Varga (verehelichte Neudörfler) Éva. Als wichtige Verbindungen darf ich noch den aus Újvidék Ihren zugezogenen Várady Tibor und den Graz-Budapest-Wien-Studenten Tomislav Borire nennen. Die mir zugedachte Ehre trifft somit mehr die Zusammenarbeit der Budapester und der Wiener Fakultat, als letzterer Reprasentant darf ich mich verstehen und mich herzlichst für die Auszeichnung 21

22 bedanken. Sie wird ein wertvolles Unterpfand für weitere erspriefüiche Zusammenarbeit darstellen, wofür ich mich persönlich verbürge. Erlauben Sie mit noch ein persönliches Wort: ln meiner Familie haben Sie an alte Verbindungen zu Ungarn erinnert, war doch der Grofivater meiner Frau Hans Baron Cnobloch ab 1919 erster Gesandter der Republik Österreich in Budapest. Lassen Sie mich auf die tradicionelle Promotionsformel in Latein in dieser europaischen lingua franca academica antworten: Pro callato honore et dignitate gradus gratias innumeras ago. 22

23 Karl-Heinz Indlekofer UNIVERSIT A. T P ADERBORN Tisztelt Rektor Úr.' Tisztelt Egyetemi Tanács.' Hölgyeim és Uraim.' Nagy örömmel vettem át ezt a magas kitüntetést. Köszönöm Önöknek és az Informatikai Karnak a nagy megtiszteltetést, amelyben részesítettek. Meine sehr vereh1ten Dmnen und Herren, in den vielenjahre der gemeinsamen Kooperationen haben mich zahlreiche Personen begleitet. Ihnen allen gebührt mein Dank för ihre Unterstützung, ihre Anregungen und ihren Ansporn. Dies trifft insbesondere zu auf meinen Freund und Kollegen, den Akademiker und Széchenyi-Preistrager Professor Dr. Imre Kátai, dem ich för das jahrzehntelange Zusammenwirken sehr herzlich danke. Lassen Sie mich, lieber Herr Rektor, am Schlu5 meiner kurzen Rede auf Ihre lateinische Einföhnmg erwidern. Primum quidem gratias aga, quia rector et senatus universitatis scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae hoc die doctorem et professorem honoris causa" mihi praebuerint. Semper et ubique communa opera institutionum nostrarum cum amicitiae animo coniungens scientiam appello magistram et grave fundamentum nationum Europae. Fructus conductionis in unam communitatem afferant omnibus ad bene vivendum. 23

24 Richard Olechowski UNIVERSITÁT WIEN Magnifizenz! Spektabilitdten! Hoher Senat! Meine Dmnen und Herren! Es ist mir ein Bedürfnis, mich für die hohe Auszeichnung, die mir soeben zuteil wurde, sehr herzlich zu bedanken! Ich weifl mir diese Auszeichnung sehr zu schatzen und - gestatten Sie, bitte, dass ich auch sage: lch m&hte auch z1mz Ausdruck bringen, dass ich mich sehrf r eue! Ich freue mich aber nicht nur wegen der groflen Ehre, die mir durch diese Auszeichnung zuteil wurde. Ich freue mich auch deshalb über diese Auszeichnung, weil ich diese auch als ein Zeichen dafür nehme, dass manches, was ich in den vielen Jahren der Zusammenarbeit mit dem Institut für Erziehungswissenschaft dieser Universitat zum Ausdruck gebracht habe (bei cliversen Vortragen, die ich gehalten habe oder bei den gemeinsamen Publikationen, an clenen ich mich beteiligen durfte), Ihre Zustimmung gefunden hat. Gestatten Sie, bitte, dass ich zwei Gedanken, die mir hinsichtlich des Faches Erziehungswissenschaft wichtig sind, bei dieser Gelegenheit wiederhole: 1. Es ist meine Überzeugung - und wahrend der letzten 3 Jahrzehnte hat sich diese Ü berzeugung auch im deutschsprachigen Raum durchgesetzt - dass Vieles, was im Bereich von Schule und Erziehung untersucht wird, nicht anders erforscht werden kann als durch empirische Methoden, d.h.: durch systematische Beobachtung bzw. durch systematische Untersuchungen und durch eine statistische Auswertung der Daten. 2. Es ist mir immer ein grofles Anliegen, die Institution Schule" so zu gestalten, dass sie eine humane Institution" ist. Das bedeutet nicht, dass man an die Schülerinnen und Schüler künftighin geringere Leistungsanforderungen stellt. Nein, konkret heifh dies, dass man mit schulischer Selektion vorsichtig und verantwortungsbewusst verfa hrt, dass man einen freien Zugang zur Bildung in demokratischer Weise ermöglicht und finanzielle Barrieren möglichst keine, jedenfalls nur eine geringe Rolle spielen. Eine humanistische Bildung und eine humane Haltung bzw. Einstellung sind -besonders bei einer verscharften Wettbewerbssituation im Neuen Europa" - kein Luxus! Ich danke nochmals Ihnen, Magnifizenz, dem Senat, aber auch dem Institut für Erziehungswissenschaft, insbesonclere Spectabilis Frau Prof. Dr. Mária Nádasi, dem Institutsvorstand Prof. Dr. István Bábosik und Prof. Dr. Franz Schaffhauser. Ich werde der Eötvös-Loránd-Universtitat auf Dauer dankbar verbunden bleiben und ich werde diese Universitat und alle Angehörigen der EL TE in allen ihren Anliegen stets nach besten Kraften un terstü tzen! Nicht zuletzt danke ich aber auch meiner Familie, die heute, an diesem Tag, der sehr viel für mich bedeutet, hier anwesend ist. Meine Familie stützt mich in vieler Hinsicht ganz entscheidend und ist mir eine groí3e Hilfe! Danke allseits! 24

25 Donald Wesling UNIVERSITY OF CALIFORNIA Thank you for the Honor you have given to me, and by direct inference to the cities where I come from - namely Buffalo, New York; Cambridge, Massachusetts; and San Diego, California. I have a short time to tel1 you what I've learned about interdisciplinarity, from the point of view of a scholar in the faculties of humanities and arts. I believe psychologist Erik Erikson is right when he says that the assignment of the second!ast stage of the human life cycle, phrased as a struggle, is generativity verszts stagnation. One way to fight for generativity is to tackle an interdisciplinary topic, like ecology or emotion, two areas where I have been reading for ten years now. Except for those geniuses who make breakthroughs in their early twenties, for most of us interdisciplinarity is more appropriate for scholars in our fifties and sixties. This is because to cross boundaries of fields you have to begin in one fairly well defined field and then conduct border raids. You need a base to start from, something with which to compare. ln this one can encounter solitude, because of the risks of trying to collaborate with others who are following their own disciplinary tracks and suspicious of those who cross borders. lnterdisciplinarity for its own sake, or with the expressed aim or opening grand new zones of endeavor, is a failure, so the best thing to hope for is that it modifies the researcher individually. The American poet Robert Creeley taught me, from his own letters, to sign off on letters with the adventurous, internationalist, and interclisciplinary word that I now say to my Hungarian colleagues: Onward! 25

26 Soron kívüli tiszteletbeli doktor avatása (2004. április 14.) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulájában április 14-én az E gy etemi Tanács tiszteletbeli doktori címet (doctor honoris cnusa) adományozott Mose Kacav, Izrael Allam elnökének. Az ünnepségen jelen volt többek közt Mádl Ferenc, a Ma gy ar Köztársaság elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az egybegyűlteket KJinghammer István rektor köszöntötte, az avatandó politikusi pályáját az előterjesztő Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánja, Hunyady György méltatta. ; Mose Kacav, Izrael Allam elniike pályafutásának méltatása Mose Kacav Izrael Állam nyolcadik elnöke, kinek magasra ívelő pályafutását azok a személyes és közéleti körülmények ma gy arázzák, melyekkel úttörő és példamutató módon küzdött meg ben Iránban született e gy ősi zsidó közösség és család tagjaként. Ez bizonyosan közrejátszott abban, hogy évtizedekkel később, Begin miniszterelnök felkérésére ismételten járt Iránban, ápolta a kapcsolatot az ott élő zsidó emberekkel, és bátorította őket, ho gy költözzenek Izraelbe. Ő maga 5 éves korában vándorolt be Izrael Államba. Népes családjával együtt élte meg mindazokat a nehézségeket, amelyek a táborokban élő bevándorlókra - fizikai és pszichikai létükben e gy aránt- ránehezedtek. Intellektuális érdeklődése közrejátszott abban, hogy a könyvtárlátogató gy ermekek számára rendezett fogadáson megfordult az elnöki palotában, utóbb az e gy kori átmeneti táborból alakult település első fiatalja volt, aki a jeruzsálemi Héber E gy etemet látogatta. Kemény munkával keresve meg ennek anyagi fedezetét. Pedagógusként szerezte első diplomáját, majd közgazdasági és történelmi tanulmányokat folytatott. Mindemellett ifjúsági mozgalmi vezető, és ő lett- saját településén - Izrael legfiatalabb polgármestere. Háborús helytállása után - melynek során egyike volt azoknak, akik átkeltek a Szuezi-csatornán - ugyancsak ő lett az első parlamenti képviselő, aki e gy ideiglenes táborból kialakult településről származott, annak élményanyagával vett részt a közéletben ben nemcsak képviselő lesz, hanem kormánytag is, aki az építési és településfejlesztés ü gy eiért felelt. Ettől kezdődően mindmáig megkerülhetetlen közéleti tényező, kormányon és ellenzékben egyaránt. Miniszteri megbízásai széles kört fogtak át a foglalkoztatáspolitikától a közlekedésen át a biztonsági és idegenforgalmi ügyekig. Mindmegannyi kulcsfontosságú politikai tennivaló, melyek között előkelő helyet fogalt el a kultúrák közötti kapcsolatépítés fontos és kényes feladata, így volt az izraeli-kínai baráti társaság vezetője, majd a kormány elnökhelyetteseként is minisztere az izraeli arabok ügyeinek. Kezdeményező szellemű, bátor és eredményes életpálya az övé, amelyben a társadalmi-kulturális felemelkedés, a biztonságos élet és a népek közötti kapcsolatok rendezésének vágya fontos motívum és társadalmi hajtóerő. Méltó elismerése ennek a mondhatni nemzetpedagógiai elkötelezettségnek az a széleskörű visszhang és rangos kitüntetés, amit a világ szépszámú e gy eteme nyújtott az izraeli államfőnek, a díszdoktori cím az Egyesült Államok né gy e gy etemén, de Kínában és a párizsi Sorbonne-on egyaránt. Mose Kacav, Izrael Állam elnó"kének válaszbeszéde Na gy megtiszteltetés számomra átvenni a mai napon a tiszteletbeli doktori címet Ma gy arország egyik legrégebbi és legnagyobb e gy etemétől. A XVII. század óta ez az egyetem formázza Közép-Európa legna gy obb szellemóriásait. Izrael elnökének adott kitüntetés számomra az értékelést mutatja Izrael államának 56 évnyi létezése óta elért társadalom- és természettudományos eredményeiért. Az e gy etemek az emberiség szellemi kincsei, terjesztik és továbbadják az emberiség tudását és tapasztalatát generációról generációra, valamint kiképezik a felső vezetést az élet minden területén. Elő- 26

27 A1ose Kncav rillamelnök, KJinghmmner Istvrin rektor és Mridl Ferenc rillamfő a tiszteletbeli doktori oklevél ritadása utrin rébb viszik a kritikus és racionális gondolkozást, valamint támogatják a társadalmi mobilitást, és ezek jelentik a megoldást a társadalmi rétegek közti távolságok csökkentésére. Az egyetemek jelentik a szilárd gazdaság alapját, amely lehetővé teszi a népek fejlődését és prosperitását a politikai és földrajzi határokkal szemben is. A tény, hogy a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek függetlenek, magasztos életfelfogásról tanúskodnak, melynek célja a tudományos kíváncsiság támogatása, és amely a nemzetközi tudomány fejlődésének alapja. A világ tudományos és kutatóintézeteiben változások történnek, mind az ágazatok között, mind a tudomány a technika vonatkozásában. Az ilyen jelleg{í változások elfogadásához kötelességünk támogatni az új kutatási területeket, előbbre vinni az ágazatok közötti kutatást, és újszer(í kutatási módszerek segítségével tudományos és technológiai alapot építeni. Kritikus hangsúlyt kell kapnia a tudománynak. Létezésünk éveiben grandiózus felsőoktatási intézményrendszert hoztunk létre Izraelben, melyek a világ legjobb egyetemeivel dolgoznak együtt, Magyarországot is beleértve, mind a társadalom-, mind a természettudomány területén. Büszke vagyok Izrael tudományos rangjára, tudományos és technológiái eredményeire, melyek vezető szerepet töltenek be a csúcstechnológia, a nanotechnológia és a biotechnológia területén. Izrael Állam tudományos eredményei a társadalmi élet fontos szereplői. Az együttműködés erősítését indítványozom az EL TE és az izraeli egyetemek között - olyan együttműködést, amely mind két nép hasznára lesz. A jelenkorban a világ országait sokkal inkább tudományos képességük alapján rangsorolják, mint természeti kincseik mennyisége szerint. Az emberiségnek szüksége van a kutatási programokra. Az emberiség várja a tudományos áttöréseket. Nem találmányra, hanem felfedezésre van szükség. Problémáinkra és fájdalmainkra a tudomány tartja kezében a megoldást. A nemzetközi tudománytól elvárják, hogy az emberiség bajaira gyógyírt adjon. Legnagyobb sajnálatunkra szemtanúi voltunk már annak, amikor a tudományos kutatás nem a fejlődést vagy az emberiség javát szolgálta. Ismertünk a múltban tudósokat, zenészeket és szellemóriásokat, akik a pusztítás és a rombolás élére álltak. Mi, a XX1. század elején kötelesek vagyunk a tudományt, az intellektust és a tudósok kezében lévő hatalmat az emberiség javára felajánlani. A tudományos kutatás és fejlődés fontosságával természetesen vigyáznunk kell, hogy ne váljunk vakokká az emberi értékekkel szemben. Nem veszíthetjük el emberségünket és a felelősséget a tudományos kutatás hevében. A tudományos közösség nagyon befolyásolja a világban történteket. A világ vezetőit nagyban irányítja, hogy mit tettek, vagy inkább nem tettek a tudósok - erősebben, mint bármelyik korszakban a történelem folyamán. A XX1. század kezdetével a tudo- 27

28 mányos közösségre nagyobb felelősség hárul, mint bármikor az emberi nem történelme alatt. A hatalom és a tudós közösség befolyásolása erősödött, a világ kormányai egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a tudósok véleményének. A vasfüggöny lehullásával, a berlini fal lerombolásával és Európa egyesülésével azt akarták, hogy higgyük, az új korban eltűnnek a nemzetek közötti viszályok, és a világ az újjáépítéssel és megújulással foglalkozik majd - de az igazságtalanság, az erőszak és a fajgyűlölet még jelen van. Nagyot nőtt a szabadság az európai kontinensen. De az emberi jogok még nem valósultak meg világszerte. Az emberiség egy nagy része még mindig totalitárius diktatúrák alatt él. Ott az emberi jogokat eltapossák, védelmükre nincs olyan bástya, mint bíróság vagy törvényhozó testület. Nem elég az emberi jogok nemzetközi kikiáltása. A természetes igazság és az emberi moralitás nem magától értetődő. Ezeket ápolnunk és biztosítanunk kell, hogy beépüljenek az emberi tudatba, és megvalósulásuk ne okozzon gondot. Minden embert megilletnek alapvető jogai, melyek nem vitathatók, ezek megszegése ellentmond az alapvető és természetes igazságnak. Sajnálatunkra, külső hatások torzítják az emberi moralitást, ellentmondanak egy felsőbbrendű erkölcsiségnek, kihasználják a modernizációt, globalizációt és demokráciát, cinikusan kihasználják a naiv vallásos hitet a gyűlölet, erőszak és vérontás érdekében. A zsidóság, a kereszténység és az iszlám hisz az ember tiszteletében, és a vérontás ellen vannak. Ezért lehetetlen, hogy fontos személyek és vallási vezetők vérontásra és gyilkolásra uszítsanak az egész emberi nem felháborodása nélkül. Amikor a vallást emberi jogok eltiprására használják, Isten nevében vérontásra buzdítanak, egyértelmű, hogy Isten akarata ellen cselekszenek, és a vallási érzet gonosz torzításáról van szó. Amikor a vallás az emberi jogok és az élet szentségének eltiprására szolgál, az szentségtörés. Ez a világ alapjainak megrengetése. Ez nem kultúrák és civilizációk vagy a három monoteista vallás politikai állásfoglalásának a harca. Ez az elvakultság és a szélsőséges vallásos muzulmán fanatizmus harca, a sötétség harca a világosság, a fejlődés, a szabadság és az emberi jogok ellen. A totalitarizmus és a demokrácia háborúja. Izrael demokratikus állam, amely morális normák alapján működik, és minden tőle telhetőt megtesz megengedhető korlátokon belül Izrael állampolgárainak és az emberi jogok megvédése érdekében. Izrael az önvédelemhez való joga, a nemzetközi bíróság szabályai és az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata szerint cselekszik. Erőnk az ellenségeinkkel és a terrorral szembeni harcban azon alapszik, hogy az értékekért és igazságért harcolunk. A zsidó morál és az izraeli törvény, a társadalom és a kormány felépítése, a parlament, a bíróságok és a média - ezek mind olyan védőbástyák, amelyek a normáktól való eltérést megakadályozzák. A jövőben is védjük majd az emberi jogokat, legyen az bárhol, vallásra és származásra való tekintet nélkül. Konrád György, magyar zsidó értelmiségi azt írta: Kiválasztottnak lenni azt jelenti, hogy mindenki úgy érzi, ő maga kiválasztott, mert mindenki kiválasztott lehet valamiben. Megpróbálunk rájönni, mi az, amiért bennünket kiválasztottak, feladatokat vállalunk magunkra belső erkölcsünk alapján. Megkérem a kedves diákokat, hogy mindegyikőtök kiválasztott akarjon lenni, kiválasztott nép kultúráját építsék együtt, amely a lelkiismerete alapján cselekszik, és teremtsetek egy jobb és türelmesebb, emberi jogokat tiszteletben tartó világot, hozzatok felvirágzást, sikert és építést a pusztítás és a gyűlölet helyett. Olyan világot, amelyre a ti generációtok büszke lehet, hogy meghozta az emberiség számára. Az emberiség még mindig erőfeszítést tesz és energiát fektet az emberi nem biztonságáért folyó harcba, a terror ellen világszerte. Minél előbb működünk együtt politikai, biztonsági, gazdasági és jogi területen a terror ellen, annál több humán és gazdasági erőforrás jut majd a szegénység enyhítésére és a gyógyíthatatlan betegségekre. Az emberiségre még mindig olyan veszélyek leselkednek, melyek a múltban nem voltak. Gyógyíthatatlan betegségek, az élettér rombolása, több százmillió alultáplált és éhhalál szintjén élő ember, a tömegpusztító fe gyv erek terjedése. A tudományos kutatásokban és megvalósításukban elsőbbséget kell adni a veszélyelhárításnak, a szegénység megszüntetésének, az éhínség megoldásának, a betegségek megakadályozásának és az ökológiai katasztrófák elhárításának. Ezek sajnos még mindig a legfontosabb problémák, melyekkel az emberiségnek szembe kell néznie. Köszönöm a tiszteletbeli doktori címet a nagyra becsült egyetemtől. Eme kitüntetést büszkeséggel és örömmel viszem Jeruzsálembe. 28

29 Soron kívüli tiszteletbeli doktor avatása (2004. december 14.) Az Eötvös Loránd Tudománye gy etem aulájában december 14-én az E gy etemi Tanács tiszteletbeli doktor és professzor (doctor et professor honoris causa) címet adományozott Claude Lefort professzornak, a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales (EHESS) professor emeritusának. Az ünnepségen jelen volt többek közt az EHESS elnöke, Danielle Hervieu-Leger. Az egybegyűlteket Klinghammer István rektor köszöntötte, az avatandó professzor pályáját az előterjesztő Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese, Orosz Magdolna méltatta. Claude Lefort pályafutásának méltatása Claude Lefort a párizsi EHESS világhírű filozófus professzora. A német megszállás idején végezte e gy e temi tanulmányait, és ekkor érte két na gy hatás: a forradalmi mozgalmak kérdésfelvetése, valamint a találkozás e gy akkor újnak számító filozófiai irányzattal, a fenomenológiával. Mindkettő meghatározó volt további munkásságára. Filozófusi pályafutása során végig a modern társadalom politikai élete és annak értelmezhetősége foglalkoztatta. Nevéhez füződik a politikai filozófia megújítása. Iskolát teremtett mindazzal, amit a modern demokrácia lényegéről állapított meg, e gy részt a politikai gondolkodás új formájának megalapozásával, másrészt a modern demokrácia történeti elemzésével. Téziseinek nemcsak nemzetközi visszhangja, hanem nagy nemzetközi hatása is lett. Felismerései napjainkban hatásosabbak, mint valaha. Ezt példázza többek között az a - közeljövőben ma gy arul is megjelenő - tanulmánya, amelyet még a hetvenes években, a mai amerikai neokonzervativizmus na gy hatású filozófusáról, Leo Straussról írt. Filozófusi pályafutásának meghatározó mozzanata Machiavelliről írt na gy műve, amelyben jól felismerhetők azok a gondolatok, amelyek a politikáról és a modernségről kialakított felfogását jellemzik. Igen gazdag életművének e gy ik eredetisége az, ho gy na gy fi gy elmet fordít a történelemre a görög filozófiától Dantén, Machiavellin át Tocqueville-ig és Marxig; Orwellen és Szolzsenyicinen át Hannah Ahrendtig. Claude Lefort 1974 óta professzora az Atelier partnerintézetének, a párizsi Felsőfokú Társadalomtudományi Tanulmányok Egyetemének, az EHESS-nek. A Bölcsészettudományi Kar, az MTA és az EHESS együttn1űködése keretében 1989 óta működik a karon az a ma gy ar-francia doktorképzés, melynek a Magyar-Francia Társadalomtudományi Központ ad otthont. Lefort professzor e gy évtizede van kapcsolatban a központtal, tevőlegesen részt vállalva a doktorképzésben, na gy ban hozzájárulva annak sikeréhez, valamint az e gy etemközi kapcsolatok elmélyüléséhez és kiszélesedéséhez. Claude Lefort megko'sziini a kitüntető címet 29

30 Az Eó'tvós Loránd Tudományegyetem 370. tanévét megnyitó ünnepi közgyűlés (2004. szeptember 10.) szeptember 10-én 10 órakor kezdődött az aulában az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanévét megnyitó ünnepi közgyűlés. Klinghammer István rektor köszöntötte Boros Pétert, a Ma gy ar Köztársaság volt miniszterelnökét, valamint Pokorni Zoltán és Pálinkás István volt oktatási minisztereket. Üdvözölte a társe gy etemek és intézmények megjelent rektorait és képviselőit, egyetemünk volt professzorait, vendégprofesszorait, oktatóit, dolgozóit és hallgatóit, közülük is elsősorban e gy e temünk új polgárait, az elsőéveseket, valamint a Pázmány Péter Baráti Társaság képviselőit. Az üdvözlő szavak után Klinghammer István rektor megtartotta tanévnyitó ünnepi beszédét. Klinghammer István rektor tanévnyitó beszéde Tisztelt ünnepi Kö'zgyíilés! E gy etemünk tanévének megnyitásakor egykori rektorunk, e gy etemünk névadójának sorait ajánlom az egyetemi közösség fi gy elmébe.,,világunk és sorsunk formálásában meghatározó szerepet játszik a tudomány, mert a tudomány az ismeretlenben való tájékozódás stratégiája. Mi más egyébről van szó a tudományban, mint éppen arról, ho gy a homályos dolgokat tisztázzuk és azt, ami hiányzik, előteremtsük" - írja Eötvös Loránd. Az e gy etem hivatása a tudományon keresztül történő nevelés, a tudomány megújító művelésére való felkészítés, azaz olyan emberek motiválása, akikre jellemző a tár gy ra koncentráló, kérdezni tudó valóságtisztelet, a vitázó képesség, a kritikai tartás, az összefüggésekben, ellentétes lehetőségekben való gondolkodás, tehát minden tudományosság lényege: a gondolkodni merő belső függetlenség. Tudományt művelni azt jelenti, ho gy elfogulatlannak lenni. Ho gy an lehet ezt bármilyen politika szája íze szerint megváltoztatni? Az már nem lenne tudomány. A tudomány nem alany, hanem állítmány. Kedves Vendégek, tisztelt egyeterni Kollégák! A politikai vitának a Parlamentben arról kell szólnia, hogy mit kell alapvetően átalakítani a felsőoktatásban, és hol érdemes megtartani azt, ami van; éppen ezért azok az állásfoglalások, amelyek kizárólag egyik va gy másik értéket képviselik, nem lehetnek sikeresek. Hamis a politikai indíttatású modern kontra konzervatív megközelítés, és hamis a finanszírozás-központú drága állami és költséghatékony" magán szembeállítása is. A mai ma gy ar felsőoktatásban e gy szerre van szükség megőrzésre és a gyökeres átalakításra, és főleg több, radikálisan több anyagi ráfordításra, a finanszírozásban pedig az államnak kell élen járnia. A német példát jó szívvel ajánlom döntéshozó politikusaink fi gy elmébe: idén januárban a szövetségi kancellár bejelentette, ho gy kormánya jövőbiztonságossá" kívánja tenni a felsőoktatást. A weimari irányvonalak" néven közzétett kormányprogram - éppen amerikai mintára - elit egyetemek létrehozását irányozza elő - idézem - az eddigi e gy enszínvonalú tömegoktatás helyett. Oktatási miniszteri rendeletet adtak ki az elit e gy etemek létrehozására és a kiváló német e gy etemek június végéig jelentkezhettek kiválasztásra, adhattak be pályázatot a szövetségi minisztériumhoz; az elit e gy etemek ugyanis kiemelt költségvetést kapnak az elit célok megvalósításához. A kor politikai kihívása, ho gy miképpen lehet ú gy segíteni - hadd' használjam a divatos politikai szlenget - a tudáspiacok" m{íködését, ho gy azok ne tegyék tönkre azokat a szakmai közösségeket, ame- 30

31 A karok képviselői a 370. tanévnyitón lyeken az értékük alapszik. A nagy kérdés, hogyan lehet fenntartani a köz-érdekét szolgáló, nagy szellemi vagyont felhalmozó felsőoktatási intézményeket, és hogyan lehet bennük megerősíteni a minőséget, az értékes emberi erényeket képviselő egyetemi közösségeket. Ez a bolognai folyamat- a minőséget biztosító változások vezérgondolata! Höl gy eim és Uraim! Az egyetemi polgár természete szerint közösségi lény, sőt hallgatólagosan egyetért a közösségi miíködés két alappillérével: az igazság közös vizsgálat során derül ki, nem egyéni kinyilatkoztatás révén, és a közösség közös értékekre és együttes felelősségre épül. Az egyetemi közösség négy alapvető közös értéke a szeretet, a bölcsesség elismerése, az igazság fontossága és az egyéni kiteljesedés kölcsönösen elismert célja. Az egyének a közösség számára végzett önkéntes munka és az általuk birtokolt szellemi javak megosztása révén válnak valóban egyetemi polgárrá! A u1domány szó egyetemünk nevében nem egy jelző, sőt nem is pusztán jellemző jegy, mint valaminek a színe. Sokkal inkább arra a közegre utal, amelyből oktatásunk táplálkozik. Pedig a u1domány miívelése pénzkereset szempontjából sosem tartozott a legvonzóbbak közé. Ez olyan hivatás, amelyben senki sem találja mosolyognivalónak, ha napi huszonnégy órás igyekezettel sem tud jó polgári létet biztosítani családjának. Ráadásul a kutatáshoz szerencse is kell! Ez az a foglalatosság, amelyben minden áldott napon bizonyítani kell a laborban és a katedrán a felkészültséget és tehetséget, még olyanoknak is, akiknek ilyen talán soha nem is volt. És akkor miért, hogy annyian próbálkoznak, hogy változatlanul tele vannak egyetemünk padsorai? A megfejtéshez talán elég két tiszteletre méltó motiváció felismerése: a tudás igénye és az azzal szolgálni akarás erénye. Tisztelt ünnepi Kozgyíílés! Ez a diákokat vezérlő két érzés, a tudás igénye és a szolgálni akarás, eszembe hozza a politikai felelősség kérdését. Tartok tőle, hogy 2005 sem lesz Magyarországon az oktatás és innováció éve. De most a felsőoktatási törvény - és majd a költségvetés - vitája előtt jó okkal kérem a parlamenti döntéshozókat, hogy ismerjék el ezt a két értékes motivációt, és az ügy fontossága miatt ne tévesszék össze hozzászólásaikban a szenvedélyt az ésszel, az előítéleteket az igazsággal. Ne annak szenteljék a legtöbb energiát, hogy bebizonyítsák a másik félről, hogy az alkalmatlan a józan értékítéletre, mert kézenfekvő: nem a li- 31

32 berális va gy konzervatív választ kell keresni, hanem a helyeset. Föl kell ismerni, ho gy az szolgálja legjobban a pártját, aki a ma gy ar művelődés és tudomány ü gy ét, a ma gy ar felsőoktatás ügyét szolgálja. Hiszen az egyetem a kutatás, a tudomány művelésének szabadságában végtelenül liberális intézmény, mert a fejlődést csak a szabadon szárnyaló gondolkodás viheti előre. Az emberi értékek és a felhalmozott tudás gondos őrzésében pedig bizony konzervatív; mert az évszázadok során megszerzett ismeretek nem mehetnek veszendőbe, hiszen akkor újra és újra fel kellene fedezni azokat. E gy etemünk az évszázados állandóság és folyamatosság miatt csak a tudománnyal méri magát, és értékeit mindig a többi híres e gy etemmel veti egybe. Így szolgálja a közösséget, í gy szolgálja az országot már 3 70 éve. A kérdés az, hogy a közösség képviselői, a választott döntéshozók és általuk az ország kormánya, ho gy an viszonyulnak ezekhez az értékekhez. A közjó részének tekintik-e és biztosítják az e gy etem fejlődését, a tudás gy arapodását és persze a feltárt ismeretek széles társadalmi hasznosulását va gy elspórolják a jövő nemzedékei elől a lehetőségeket. Ez a mindenkori politika felelőssége, ez a parlamenti képviselők felelőssége - egyénenként, külön-külön! Kedves Kollégák! Miért rendkívül na gy most ez a döntéshozói felelősség - erről kívánok néhány mondatot szólni. A harmadik évezred fordulóján paradigmatikus változások korába lépett a világ. Ezt észleljük mindennapjainkban... A változások mögött e gy igen egyszerű ok húzódik meg, a XX. század utolsó évtizedeiben megint e gy új technológiai forradalom indult útjára; a XVIII. és XIX. századi két ipari forradalom után az első információs forradalom. Ennek az információs forradalomnak az első eredménye, ho gy egy minden korábbinál jobb, új energiaforrást fedeztünk fel: a tudást. Már nem a szén, olaj, víz- vagy atomenergia a termelékenység növekedésének első számú energiaforrása, hanem a tudás. A tudás tud valamit - mondja Manuel Castells, a nyugati világ vezető szociológusa-, amit a többi energiaforrás nem: azok használatukkal fo gyn ak, a tudás viszont használatával nő. Akkor nő a termelékenység és a gazdaság egy közösségen vagy az egész nemzetgazdaságon belül, ha a rendelkezésre álló tudást minél többen és minél jobban gy arapítják, és ennek az a csíziója, ho gy mindenki megosztja a többivel tudását. Nem csupán jobb tehát az új energiaforrás, hanem más is, mint minden korábbi. Még a napenergia sem tudja ezt a trükköt: nem fogy u gy an el, mint a szén, de nem is lesz több attól, hogy használjuk, míg a tudás igen. Gondoljuk csak el, ho gy milyen változást eredményezhet életünkben, ha megváltozik a fejlődés módja. Szert tettünk egy olyan energiaforrásra, amely nem csupán kimeríthetetlen, hanem attól lesz több, ho gy használjuk. Nem mástól kell elvenni, ho gy nekünk több legyen, hanem a miénket kell a többiekkel megosztani, hogy nekünk is több le gy en. Ezért alakulnak ki hazai és nemzetközi hálózatok az élet minden te1iiletén, ezért hoztuk létre a Béta-kört a Semmelweis E gy etemmel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen, ezért működtetünk a Magyar Tudományos Akadémiával közös kutatóhálózatot, mert - a változás lényegére reagálva - több kutatóval, közösséggel és vállalkozással szeretnénk kapcsolatba kerülni, tudást adni és venni. E gy ilyen formálódó új világban a Széchenyi által is használt bölcs tanítás:,,adok, hogy adjál", új értelmet nyer. Minél többet adok, annál többet kaphatok vissza, de ha önző va gy ok, és nem osztom meg azt, amim van, akkor nem tudom sokszorozni, és a végén elfo gy. A százévenk nt rendre megérkező gazdasági forradalmak közül ezért ez a legígéretesebb, e gy ben a legerősebb is. Erdemes ezt a kormányzati politikának is szem előtt tartania: minél többet ad, annál többet kaphat vissza. Minél jobban segíti az e gy etemet abban, hogy gy arapodjon, annál jobban jár, mert annál többet kap vissza a gy arapodó teljesítn1ény és a velejáró adók révén. Az állami szűkkeblűség a jövőt tekintve kifejezetten rá fizetéses... 32

33 Tisztelt ünnepi Közgy(ílés! Napjaink igazi kérdése - véleményem szerint - ezért nem az, hogy több vagy kevesebb államra van-e szükség az egyetem irányításában, hanem az ország jövőjét biztosító minőségi oktató-kutató munka finanszírozása! Németország januárban eldöntötte - de felsőoktatási törvényében már Ausztria és Csehország is-, hogy melyik e gy etemtől mit vár, hiszen itt is érvényesülnie kell a differenciáltság elvének. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elit ma gy ar e gy etem, mely 60%-ban oktatási, 30%-ban kutatási és 10%-ban közművelődési feladatokat lát el. Oktatói-kutatói közösségünk több nunt 40%-a tudományosan minősített: akadémikus, akadémiai doktor és doktor. Ez az országos átlag duplája, amiből következik, ho gy mi drágábban oktanmk, hiszen magasabb bért kell kifizetnünk elismert kollégáinknak. A bérezésen kívül, ami igazán magyaros, az egyetem működésének minden költségtétele nemzetközi színvonalú, hiszen u gy an azt az eszközrendszert használjuk - számítógépek, laboratóriumi berendezések, folyóiratok, könyvek, vegyszerek stb. -, mint a világ többi e gy eteme, és az energiaköltségekben is úgy nínik, már sikerült hazánknak felzárkóznia"... Ebből következik, ho gy az államnak el kell döntenie, mennyit szán erre a célra. Nem mondhatja, ho gy én igénylem a magas színvonalú képzést, de nem adok rá pénzt. Ez így nem működik! A hallgatók mindig a jövő Magyarországát képviselik, és kötelességünk- no meg jól felfogott érdekünk is - megadni nekik minden lehetőséget, ho gy a legjobbat hozzák ki magukból. Doktori iskoláinkból megújuló oktatói gárdánkkal ezt az esélyt biztosítani tudjuk, de csak akkor, ha a politikusok is a jövőre tekintve - Széchenyi bölcs tanítását magukénak vallva:,,adok, ho gy adjál" - teszik a dolgukat. Tapasztalataim alapján u gy an pesszimista, de terveimben optimista vagyok. Mert bár jó negyven éve egy Nyikita Hruscsov nevű szabadgondolkodótól azt hallottam, ho gy a politikusok a világon mindenütt e gy formák - megígérik, hogy hidat vernek ott, ahol nincs folyó - őszintén hiszem, hogy ebben sem volt igaza. Erősen remélem, hogy a mi politikusaink is - a német, osztrák, cseh kollégáikhoz hasonlóan - felismerik, ho gy ezekben a problémáktól feszülő sorsfordító években csak a minőségi felsőoktatás megléte, és nem szavakban deklarált igénye jelent Ma gy arországnak összekötő hidat - sőt autópályahidat" - a jobb, gazdagabb jövő, a tudás társadalma felé. Bátran ajánlok döntéshozóink fi gy elmébe magyar példát is; e gy kori kollégájuk, a miniszternek is kiváló Eötvös Loránd megállapítását:,,a tudománynak... életfeltétele a fényűzés..., csak az ér igazán valamit, ami soron felül áll. Szükségletét nem lehet és nem szabad a takarékos államháztartásnak rendes mértéke szerint kiszabni. Ha komolyan akarjuk, hogy a ma gy ar egyetem is a tudomány iskolája le gy en, akkor többet kell tennünk... " Eötvös mellett szép miniszteri példa Trefort Ágoston és Klebersberg Kunó tudományszervezői működése is... Hármójuk tevékenysége teremtette meg annak intézményi alapját, ho gy a világhírű,,nan1re" folyóiratban 2003-ban leírhatták:,,a XX. századot Ma gy arországon csinálták". Hölgyeim és Uraim! Korábban már említettem, ho gy a modern felsőoktatásban egyszerre van szükség a megőrzésre és a gyökeres átalakításra. Í gy is teszünk, megújulunk! Nézzünk néhány példát erre! Egyetemünk az integrációt követő évek tapasztalatai alapján 2004-ben kialakította a ma gy ar pedagógusképzés remélhetőleg XXI. századi modelljét - az ívet a baccalaureátus végzettségű óvoda pedagógustól, a tanítón és gyó gy pedagó gu son át, a n1dós tanárig. Az elmúlt két évben új, a képzéshez-kutatáshoz jobban illeszkedő e gy etemi szervezetet alakítottunk ki néhány tanszék áthelyezésével illetve intézetbe szervezésével, új karok és doktori iskolák létrehozásával - és bizony, e gy kar megszüntetésével. Létrehoztuk a több JTUnt 120 szakot és 40 doktori programot gondozó egyetem e gy séges tanulmányi rendszerét, mely a hallgatói mobilitás feltételeit és e gy ben diákjaink szociális biztonságát is szolgálja, és kidolgoztuk. az új, a kor kihívásaihoz illeszkedő - lásd bolognai folyamat - oktatói-kutatói követelményrendszerünket. Mindezt szinte támogatás nélkül, saját forrásokból, sőt állami elvonásokkal és zárolásokkal terhelt körülmények között. 33

34 A sor most az elmúlt évtizedekben kialakult egyetemi kormányzási forma átalakításán van. Ezen dolgozunk! Azt vizsgáljuk- erre hoztunk létre ez év tavaszán két szakmai bizottságot és most nyáron egy stratégiai tanácsot-, hogy hogyan építhetők ki e gy etemünk új autonóm irányítási formái. Mert jól látjuk, ho gy az európai egyetemek esetében a köz és a magán finanszírozási szerepe egészen más formát ölt, mint korábban, hiszen az állam és a tőkés vállalkozások által biztosított egyetemi támogatások és szolgáltatások - használjak ismét divatos kifejezést -,,minőség-ellenőrzött feladatirányítása" közé már beékelődik e gy harmadik szereplő, a civil szféra is, a tudást igénylő közösség, amely - például alapítványokon keresztül - feladatot vállal át részben az államtól, részben a piaci vállalkozástól. Ennek a terjedő gyakorlatnak kívánunk egyetemünk új irányítási modelljével elébe menni. Befejező gondolataimmal új, elsőéves hallgatóinkhoz fordulok, de azért mondataimat valamennyi - több mint 30 ezer - egyetemi polgárnak megfontolásra javaslom... Kedves Barátaim! Az emberi erényről kívánok szólni. Az önzés, a megtévesztés, a félrevezetés minden társadalomban erkölcstelen, mert aki í gy tesz, az érdekeit mások kárára érvényesíti. Az együttműködés, a nagyvonalúság, az önzetlenség, a kedvesség minden közösségben erénynek számít. Azért értékeljük na gy ra ezeket a tulajdonságokat és viselkedési formákat, mert nem az e gy éni érdekek kíméletlen követését látjuk bennük, hanem azt a képességet, ho gy valaki mások segítését, támogatását fölébe helyezi saját pillanatnyi érdekeinek. Matt Ridley oxfordi professzor klasszikus könyvében, az Erény eredeté"-ben azt vizsgálja, ho gy melyik a természetben jellemzően előforduló magatartás: az önzés vagy az önzetlenség? Ridley könyve szinte folytatása egy korábbi nagy sikerű munkának, amelyben Richard Dawkins brit biológus bizonyította, hogy az ember nem saját vágyai szerint cselekszik, hanem génjeinek utasításait hajtja végre, ám - sokan úgy vélik- génjeink önzőek, mert kizárólag saját túlélésük mozgatja őket. Az élővilágban Darwin óta a verseny szellemét tartjuk a legerősebbnek, a természetes kiválogatódás a jobbak gy őzelmét és a kevésbé alkalmasak bukását jelenti. A versenyben, úgy tűnhet, nem sokat számít az erény, a becsület, a tisztesség, a szabályok betartása és mások segítése: a verseny az önérdek kíméletlen követését követeli meg... Dawkins és Ridley - másokkal együtt - továbblép Darwin elméletén, és azt mondják a gének nem önzőek, hanem viselkedésüket a csapatszellem határozza meg; az emberi nemzedékeket mint közlekedési eszközöket használják arra, ho gy utazzanak az időben a múltból a jövő felé és azt teszik, ami az egész csapatnak jó, nem azt, ami csak nekik lenne jó. Ha az együttműködés és nem a verseny a természet alaptörvénye, és az egyéni érdeket a legbelső uralkodó, a gén kénytelen alárendelni az egész közösség érdekének, akkor nem az önzés, a megtévesztés, a félrevezetés a természetes, hanem az erény és a tisztesség. A csalárd ellenszegülőket a gének kivonják a forgalomból - tegyünk mi is í gy. Aki a 3 70 éves Alma Mater polgárának vallja magát, azt az erény és tisztesség vezesse! Kedves Oktatóink és Hallgatóink, kedves Vendégeink! Az e gy etem tanévének megnyitásakor mindnyájuknak eredményes és örömteli munkát kívánok. Álljanak helyt ebben a tanévben is! Ú gy le gy en! 34

35 Miniszteri és egyetemi kitüntetések adományozása Klinghammer István rektor az Oktatási Minisztérium kitüntetéseit adta át. A Magyar Felsőoktatásbt Emlékplakett" kitüntetést kapta az Allmn- és Jogtudományi Karon: DR. KISFALUDI AJ. DRÁS egyetemi docens a Bólcsészettudományi Karon: DR. MARÓTH MIKLÓSNÉ egyetemi tanár a Társadalomtudományi Karon: DR. KovAcs ISTVf\.1'\1 GABoR egyetemi docens a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karon: DR. FARKAS MIKLÓS főiskolai docens a Tanító- ós Óvóképző Főiskolai Karon: DR. DONATH PÉTER egyetemi tanár Az oktatási miniszter Pedagógus Szolgálati Emlékérem" kitüntetésében részesült a Trefort Agoston Gyakodósikolriból: DR. VARGA LASZLÓNÉ vezető tanár Ezt követően az egyetemünkön kialakult hagyomány szerint Klinghammer István rektor a tanévnyitó közgyűlésen adta át azokat a kitüntetéseket, amelyeket az Egyetemi Tanács adományozott az egyetem oktatóinak, dolgozóinak és munkatársainak kiváló munkájuk elismeréseként. Az ELTE Emlékérem" kitüntetést kapta a Bólcsészettudományi Karon: DR. TARN'ÓJ LASZLÓ egyetemi tanár a Természettudományi Karon: DR. KovAcs ISTVAN egyetemi tanár DR. PóCSIK GYÖRGY egyetemi tanár A Pro Universitate Emlékf r em" kitüntetést kapta az Allam- és Jogtudományi Karon: DR. FŰRÉSZ KL,\RA egyetemi docens DR. KIRÁLY MIKLÓS egyetemi docens DR. SZILAGYI PÉTER egyetemi tanár DR. T AKAcs PÉTER egyetemi docens DR. VAssJANos egyetemi docens a Bólcsészettudományi Karon: BUDAINÉ DR. HAJDÚ ERZSÉBET egyetemi docens DR. KMN MIKLÓSl\TÉ egyetemi tanár DR. NADASDY ÁoAM egyetemi docens DR. VOIGT VILMOS egyetemi tanár az Informatikai Karon: NYÉKYNÉ DR. GAJZLER]UDIT egyetemi docens a Pedagógiai és Pszichológiai Karon: KOTSCHY ANDRÁSNÉ DR. főiskolai docens PETRI ANDRÁSI É DR. egyetemi adjunktus a Társadalomtudományi Karon: VURAY ÁGr ES hivatalvezető a Természettudományi Karon: DR. CSEMPESZ FERENC egyetemi docens KISS JÓZSEF É könyvtárvezető a Tref011 Agoston Gyakorlóiskolából: DR. BöDDINÉ DR. SCHRÓTH ÁGNES vezetőtanár SzASZNÉ HESZLÉNYI]UDIT vezetőtanár Az ünnepség végén Klinghammer István rektor alma materünk fennállásának 369. esztendejében egyetemünk polgárainak, professzorainak, oktatóinak, munkatársainak és valamennyi hallgatójának sikeres tanévet kívánt, majd bejelentette, hogy az ünnepi közgyűlést követően az Egyetemi Tanács, a Hallgatói Önkormányzat és a Pázmány Péter Baráti Társaság képviselői megkoszorúzzák egyetemünk alapítójának az emléktábláját és névadójának a szobrát, ily módon is tisztelegve személyük és emlékük előtt. 35

36 Díszoklevelek adományozása alkalmából tartott díszkiizgyűlések (2004. július 9., október 26., 2 7., 2 8.) 2004-ben díszoklevelek adományozása alkalmából tartott díszközgyűlésre négy napon nyolc alkalommal került sor július 9. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Tanácsa határozata értelmében Könczei György főigazgató az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet a Népstadion Intézményei Körcsanokban: Rubinoklevél: LABORFALUSI GYULA PATAKI LÁSZLÓNÉ Aranyoklevél: DÓRÓ ZSIGM01 DNÉ DR. GÖLLESZ VIKTORNÉ HARSÁl"-TYI CSABÁNÉ DR. HATOS GYULA HAUSZNER SÁJ"'.TDOR HORVÁTH GYULA ILLÉS lstvál"-1né KRAUSZ ÉVA KROMESCI-I SÁl"'lDORl É MÉHES! FERENCNÉ DR. NAGY lstvál"-tné RAcz GA.BOR SARLÓS ERZSÉBET SEBÓK lstvál l TÉ SIMON PIROSKA SUBOSITS lstvt\n SZABÓ ll01 A SZAKi\L y ERNŐ DR. Sú.1"'.TTA y GABORNÉ Sú.RAZ LÁSZLÓNÉ VASS LÁSZLÓ VASSNÉ DR. KOVÁCS EMŐKE DR. VÁNDOR TAMÁS október 26. Az Állam- és Jogtudományi Kar Tanácsa határozata értelmében Boros László rektorhelyettes az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet az egyetem aulájában: Rubinoklevél: DR. BECSKY ANTAL DR. FARKAS L\IIRE DR. lllés]ózsef DR. KATONA PÉTER DR. VERMES lváj"'l Vasoklevél: DR. CSOPEY TIBOR DR. GALANlBOS ] ÓZSEF DR. MOCSAAY LAJOS DR. NEDECZKY lváj"'l DR. PÁSZTOR lstváj"'l DR. PÉTER REZSÓ DR. SOMHEGYI BÉLA Gyémántok levél: DR. ÁGOTAI KALMt\N DR. BALTÁS PAL DR. BEREI CZ]Ái"'lOS DR. EGYED BARNABÁS DR. FENYŐHÁZI ERNŐ DR. FERE TCZ GYŐZŐ DR. FITZ TAMÁS DR. GOLENSZKY] ÓZSEF DR. GuLAcs (GULDEN) KONAAD DR. HAJÓS GERGELY DR. HUGAI PAL DR. KisRAKó1 GYULA DR. KOSZTOLÁl"'lYI LASZLÓ DR. KovATS LASZLÓ 36

37 DR. KOZ1\lA RJKÁRD DR. LAURENSZKY GUSZTÁV DR. LEi IOTZKY TIBOR DR. LU!v\CS LASZLÓ DR. MAGYAR PAL DR. MARGITAI BÉLA DR. MARTON GYULA DR. MARTON SZILf\RD DR. MATHÉ LEVENTE DR. MlllÁL Y1 JENŐ DR. NÉMETH LÓRÁl'\'T DR. NESZMÉLYI BÉLA DR. NOVÁK TAMÁS DR. PREI IOFFER ELEi\lÉR DR. PULY ISTVÁ T DR. SALAMON GÉZA DR. Soós LVIRE DR. STERNÁD GYULA DR. SZEGEDI]ÓZSEF DR. TÁRKONY! BÉLA DR. TÁTRAY ISTVÁN DR. TOMOR LÁSZLÓ DR. TÓTI I LÁSZLÓ DR. UJLAKY DÉNES DR. VARKERTY GYULA DR. VERBÓCZI GYULA DR. VIG LAJOS A rrmy oklevél: DR. BÁt'\TYAI LóRÁIVT DR. BARMsTYAJ FERENC DR. GESZTESI BORB/\LA DVKK01 LASZLÓNÉ DR. ]AMRICH SÁ! DOR DR. KOZMA FERENC DR. Mosm,rv1JóZSEF DR. PESCI-JKA VJLMOS DR. POL T MIKLÓS DR. SÁNDOR MIKSÁ! É ROSTA VERONIKA DR. T!-IAU ERIKA DR. VÉGVÁRJ ]Át'\'OS DR. VIGH]ÓZSEF DR. VOLCZER ÁRPADNÉ DR. HAR.VIATI ]OLÁt A Természettudományi Kar Tanácsa határozata értelmében KJinghammer István rektor az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet az egyetem aulájában: Vasoklevél: BENDA KALMÁt É DR. BOLLA]ÓZSEF TÉ GYÖRGY IST\TÁt É DR. RAJCZY Mf\RJA Gyémdntoklevél: DR. ENDRŐI PAL DR. I0í.RPÁTI LASZLÓ DR. MAGYAR KÁROLYNÉ SZÉKELY GYÖRGY DR. SZÉP IVÁt"Jl TÉ DR. TÓTI I ISTVÁN1 JÉ VARGA KLÁRA DR. VARGA]ÓZSEF JÉ ZOLTÁt'\'NÉ DR. WI 1DISCH KLÁRA DR. ZöLLI ER GYULA DR. ZöLL! ER GYULÁNÉ Aranyoklevél: DR. ALMAR IVÁN DR. ARATÓ MkrYAS DR. BAJr OK ISTVÁt'\T BANKÓ KÁROLYNÉ DR. BARLA FERENC BERCSI ZSOLT BERKJ fu'\'tal DR. BISZTRJCSÁt,ry EDE DR. BlSZTRJCSt\NY EDÉNÉj.ÁMBOR]UDIT BODY KÁROLY BOLDIZSf\R] ÁNOS DR. BORI-1101 ATTILÁt'\'É SCHNEIDER LÍV1A BUBJK ILONA BUJDOSÓ ]Á.1'\TOS1 É BURDA PÁLt É DR. CORRÁDI KERESZTÉLY CSÖMÖRI LÁSZLÓ DANKHÁZJ GYULA DEBRECZENI GÁBOR DEMETER ISTVÁt'\' DÉR ISTVÁt'\T DÉVÉNYI MAGYAR MARGIT Dúcz MII-li-\LY DUDEVSZKY ATTILA F. TóTH SÁNDOR DR. FÁBIÁN ISTVÁt'\T F ÁBIÁ! ISTV Át'\TNÉ DR. FARKAS GYULA DR. FEKETE GÁBOR 37

38 DR. FEKETE ISTVÁN FERENCZI JÓZSEF FODOR BÉLÁNÉ KOVÁCS fu'\jr A DR. FÖLDES ENDRE DR. FREUD GÉZÁNÉ WAGNER fu'-.1na DR. GADÓ ISTVÁN DR. GARA OTTÓNÉ DR. GUBICZA fu'jdrás Gun'MAN MÁRTA DR. l-iallamt\1 É LÉPP ILDIKÓ DR. HUTTER Al JA l-iartly J ANOS H.-1 É KOLTAI MARIANNA Hoós ERZSÉBET l-iorál'\jyi JENŐNÉ DR. l-iorvath ERNŐr É ISA LÁSZLÓNÉ ISSEKUTZ GYÖRGYNÉ SALLAY ERZSÉBET JA..LWr É DR. KOMLÓDI MAGDA DR. JENEY CSABA DR. JUDITH l-iei 1Z AMBRUS KAMl-\N SÁNDORNÉ KINCSES ÜLGA KARD ALADÁRNÉ KASZALA MIHÁLYNÉ DEMETER MÁRIA KILÁR GABRIELLA KIRÁLY JA.i'JOS DR. Kiss JÓZSEF LVIRE KIS SÁNDOR KISHONTI ISTVÁN KISHONTI ISTVf\.!'-.1NÉ DR. KOLLÁR GYULA DR. KOMÁROMI FERENCNÉ PALLOS MARIA1'\J JE KOMÁRY ANNAMÁRIA KOVÁCS GÁBOR KovAcs MII-IÁL Y KovAcs ZOLTf\.!'J DR. KŐHIDAI JÁNOSNÉ DR. KöRTVÉLYESSY LÁSZLÓ KULACSY LÓRÁl'JT ELEMÉR DR. KURCZ MIHÁLY DR. KURCZ MIHÁLYNÉ LAKY LÁSZLÓ LEHŐCZ JÓZSEF DR. LOI-IONYAI NA.i'-.TDORNÉ DR. BALOGH ÜLGA DR. LUKACSOVICS FERENC M. RÉVAI KATALIN MÁTYÁS ELEK MAYER TIBOR DR. MIKE ZSUZSAl'\J A MOLNÁR VIKTORl'-.TÉ NÁDUDVARI JÓZSEF NAGY GYÖRGYNÉ DR. NAGY ISTVfu'J ZoL Tfu'-.TNÉ NAGY JA.i'-.TOSNÉ NAGY MIKLÓSNÉ VESZTRÓCZY ERZSÉBET DR. NAGY TIBOR DR. NAGY ZSIGMONDNÉ NÉMETH GUSZTÁV NÉMETH LASZLÓ NEPPEL FERENC NOVÁ.K ERVIi'-.TNÉ NYITRAI RÓBERT OLAJOS LÁSZLÓNÉ BOROSS KATAL11 DR. ÜL TAY EDÉr É ÜSZTROLUCZKY KLf\.R.A PAPAJA.i'l'OS DR. PARÁK TIBOR PAV LICSEK ISTVf\.!'J PINTÉR GÉZA DR. PLETSER Jfu'-.TOS DR. PONY1JE Ő DR. PRÁGAY DEZSŐ DR. PROI-lt-\SZKAJA.i'JSONÉ RICHTER NA.i'JDOR RIGÓ JANOSNÉ RÓTH JÓZSEF RUFF ISTVANNÉ DR. SCHIEFNER KÁLMf\!'J DR. SCH JELL LASZLÓNÉ SCHMIDT HEDVIG DR. SEY LÁSZLÓNÉ SIKLÓSI BÉLA SÓLYOM DAISY SÓLYOM DEZSŐNÉ SCI-IREPLER MÁRTA DR. SOMOGYI GYÖRGYNÉ SOMOGYI SANDOR SOMOSSY JA.i'JOS SÓVÁRY EMIL JÉ DR. STEINMANN l-ier RJK DR. SÜMEGI LÁSZLÓ DR. Sv1SZT PÁL SZABADOS LASZLÓ SZÉKELY RÓBERTNÉ SZÉKI fu'-.tdrás É PEIER LÍVIA DR. SzE TIRiVlt-\l ATTILA SZENTPÉTERY IMRE SZILÁGYI ÁKos DR. SZILVAY GÉZfu'-.TÉ PÓSA fu'-.tna MÁRIA SZUJKÓ-LACZA JÚLIA T. SZEMES MAiliA1'-.1NE 38

39 TALLÁ.R LVIRE TALOSJ IsTVt\.L'\1NÉ DR. TARNOK IVÁN TATÁ.R]ÓZSEF DR. TÉTÉNYI PÉTER.t É DR. ERDŐSI MAGDOLNA DR. TITKOS ERVIN TORMA KÁROLY TORMA KÁROLYNÉ TÓTH BÉLAI É Ktí.MÁN ]OLAN TóTH]ENŐ TÓTH NANDOR DR. TóTH PAL TURI LASZLÓ DR. VAR.ADY TAMÁ.SNÉ DR. VARGA LAJOSNÉ DR. VARGA LASZLÓ DR. VASS fu'\1na DR. VÉGH SÁ.NDOR DR. VERES ÁRPAD VERESNÉ HORVt\TH ÉVA VERŐCZEY BÉLtÜ-1É DR. VICZE ISTVfu'\11 ré VARGA VILMOSNÉ WOLF GYÖRGY WOLF GYÖRGYNÉ SZABÓ fu'\11 A \VöLFEL LAJOS WöLFEL LAJOSNÉ DR. ZACHARJEVNÉ VASVtÍ.Rl ZSUZSA.l'\1NA ZAVODSZKY GÉZf\.t'-JÉ ZILAY FERE CNÉ október 27. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar Tanácsa határozata értelmében Izsák Lajos rektorhelyettes az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet az egyetem aulájában: Rubinok levél: GERE 1DAY ENDRÉNÉ Vasoklevél: PAKESZ ÁGOSTONNÉ Gyémántok levél: ERCSÉ TYI ISTVfu'\I TÉ DR. Pt\ZMÁ.NY LAJOSJ\1É Aranyoklevél: BANKY TAMÁ.S BA.R.ÁNY ÁRPÁD BERÉNYI ZOL Tfu'\1NÉ BLAHÓ NÓRA DR. BODÓ LASZLÓNÉ BOLBA LAJOS BoRBAs Orró BORDÁCS LASZLÓNÉ BORSZÉKI V ALÉRJA BUDA ISTV,\.L'-J BUKOVINSZKY LASZLÓ CZAGA GYÖRGY CSETE LAJOS DUDÁS ZoL TAN ERHARDT TrBORl É FEHÉRJ T AMtÍ.SNÉ DR. FERENCZI ISTVt\.L'\11 É FODOR]ULJANNA FOJT ZOL Tt\.L'-JNÉ FIW\TK SANDORNÉ FUTÓ fu'\ttalné GARA.tV!I LASZLÓ GRÉCS fu'-jdr.f\sné GYARNIATI GYULA GYENES ZSIGMONDNÉ GYÜSZI LASZLÓ DR. HE1 TER]ENŐNÉ HENTER PtÍ.LNÉ HERCZEGH FERENC HIDVÉGI ALADÁR 1É DR. HORVtÍ.TH BÉLfu'-JÉ HORVt\TH FERENC É HORVf\TH GÉZA HORVf\TH]ÓZSEF LVlRECZE ZOLTfu'\I TÉ ]MTKOVICS]ÓZSEF É ]ÁSZAI ]Ái OSNÉ DR. ]EI EY GYÖRGYNÉ KARSAI ALFO TZNÉ KELEMEN] ÓZSEF KELEMEN] ÓZSEF 1É KELLNER SA.t'-JDOR KISS fu'\ttal 39

40 K.t'\IJTZKY NÁNDOR KOLTAI E TDRÉNÉ KOVÁCS A1 DRJ-\S DR. KOVÁTS LÁSZLÓNÉ KOVÁCS LóAANT KOVÁCS MENYHÉRT1 É KOVÁCS SÁNDOR KOVÁCS SÁNDOR KOZMA BERTALAN KUNGL SÁNDOR KuRUCZ LVIRÉNÉ LACHÓ GYÖRGYNÉ LENCSÉS PÁL LÉ1 CSÉS PÁLNÉ MÁTRAHI\ZI FERENC MELIS E DRE MENYHÁRT ANDRJ-\SNÉ MOLNÁR FERENCNÉ MOLNÁR lillmát'-stné Mucsi GÁBORNÉ NÁDASSY GYÖRGYNÉ NÉMETH FERENC1 É NYILAS DEZSŐ TÉ NYÍRJNÉ BALTÁS MÁRIA ÜRBAY JUDIT DR. ÓVÁRI MIKLÓSNÉ DR. PAVLICSEK MAIUi\NNÉ POPO\/lCS lstvi\nné PADOS GYÖRGYNÉ P ARASZTHY GYULÁNÉ PARNICZKI ANDRJ-\S PATHY NAGY Eru Ő POLLREISZ J ÓZSEFJ\TÉ PONGRJ-\CZ T ASZILÓNÉ RÁ.CZ DOROTTYA RAY ERZSÉBET RÓNASZÉKI LASZLÓ SÁNDOR LASZLÓNÉ SÁROS! EMILNÉ SCHMlDT IMRÉNÉ SCHNÖLLER Mf\RJA Scr-IRETNER MIHAL y DR. SEPSI JAl OSNÉ SIK.ENTi\J'\JCZ FERENC SIPOS BÉLÁNÉ SIPOS MII-li-\LYNÉ SÓGOR JÓZSEFNÉ STEFAf lstvi\j'-stné STÉGERNÉ VA]CZIK MAGDOLNA STliVli-\ ÜTTÓ SZABÓ SANDOR SZt\BÓ SANDORNÉ SZABOSY BÉLAf É SZALAY ZOLTÁNNÉ SZAMOSINÉ ROZM.A1'\11 TERÉZ SzrvA FERENCNÉ SZÖLLŐSI LASZLÓ TAR SAi'\JDOR TARBAYNÉ Zsmos Mf\RJA TÓTHNÉ CALLIGAI IS GIZELLA TÖRÖK LASZLÓ 1É TRENOVSZKY CECÍLIA DR. TURi-\Y lstvi\j'\l1 É DR. UGRIN LASZLÓNÉ ÚTŐÁRPÁD VARGA GYULA VARGA lv\.rol YNÉ VASS GYULA VÉKONY BÉLÁNÉ DR. VENDÉGH SAi'\IDORNÉ VERÉB JÓZSEFNÉ VEZÉR GYÖRGYNÉ VIDRA ALADÁRNÉ VIGH GYÖRGYNÉ WURFER BÉLi\J'\JÉ ZEFFER J ÓZSEF1 É DR. ZELCSÉNYI BÉLi\J'\JÉ DR. ZEMPLÉNI TIBORNÉ 40

41 2004. október 28. A Bölcsészetn1dományi Kar Tanácsa határozata értelmében Izsák Lajos rektorhelyettes az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet az egyetem aulájában: Rubinoklevél: DR. BALOGH Er DRÉNÉ HEBEL T ILONA DR. MORGOS GUSZTÁVNÉ MANGLITZ EDIT Vasoklevél: HEINZEL Y ERZSÉBET DR. HUNYADY JÓZSEFNÉ KERTÉSZ EDIT DR. PARTOS MIKLÓS1 É LANYI KLARA TIHANYI KAROL Y TORDA JÓZSEF VELITS MIKLÓSNÉ BóGYI ERZSÉBET Gyémántoklevél: DR. BEt EDEK NÁNDOR DR. BIK.FALVY MIKLÓSNÉ DUSA ILONA ELEK.FI LÁSZLÓ DR. GYŐRI GYULA KEMÉ 1Y EDIT KOVÁCS LÁSZLÓ1 É DR. VERMES STEFÁNlA DR. MÉNESY ÜTTÓNÉ DR. NEMES ÉVA SUI-IAYDA VILMA DR. SZABÓ PJ-\.LNÉ Al. GYAL ENIKŐ SZEMKEŐ GÁSPÁRi'JÉ SÁNTA ANTÓNIA SZITHA MARJA THURÓCZY GYULÁNÉ BORBÉLY ZSUZSA.! A DR. TuRCHt\.NYI ÁGOTA VARGA GÉZA DR. ZöMBIK MIKLÓS Aranyoklevél: ALBERT GABORNÉ MAREK ZSUZSÁNNA BARAfü\S ANTAL BARAzMIKLÓS TÉ FARKAS JUDIT BARÓTI FERENCI É SCHWARCZ ZSUZSA! TA DR. BAR.DI LÁSZLÓ BECKERVIr BIRÓ FERENCNÉ GAL IBOLYA DR. BÍRÓ GABORNÉ ZSIGMOND ÉVA BLAHÓ BÉLA.NÉ FAZEKAS BORBJ-\.LA BOHUS MAGDOLNA BOGAROMY ZOLTÁl'\.TNÉ PORZSOLT lré DR. BOLLA KALMÁN DR. BOROS BALir T DR. BOTOS TIBORNÉ PAULL ZSUZSA.l'JNA BÖTTKÖS ILDIKÓ BuKPAL CZEGLÉDY LÁSZLÓ CSERN;\.K BÉLA.! É LA.l'JTOS MARTA CSÍK PALNÉ KŐVÁRI RÓZA Cso 1KA ERNŐ DR. DÉKÁl'J KAROL Y DÉNES ISTVf\N DÉNES ISTVMTNÉ HIRSCH MAGDOLNA DR. DOBSZAY KÁROLY DR. DÖME LASZLÓNÉ KISS ILONA DR. ÉLES TIBOR!-..TÉJURA.1'\TOVITS MARGIT FARKAS GABOR FARKAS SÁl'JDOR FAZEKAS PAL FAZEKAS PALNÉ DR. CSENDES MARGIT FEHÉR LVlRE FODOR DA.1'\TIELNÉ BORNEMISSZA ÉVA FöGLEIN JA.! OSNÉ MAR.KVART ERZSÉBET FREISINGER EDE DR. GABORJÁ.i'\T ALICE GALVf\.N KÁROLY GELENCSÉR KALMÁN GERGELY JA.Nos GERGELY JÁNOSl\1É BOROS ÉVA DR. GERICS JÓZSEF GÖNCZI LVIRÉNÉ RÉTHER GIZELLA GöRÖGTIBOR GYULAI ÁRPÁDNÉ HATVA! I MARGIT HAJNÓCZKY ISTVf\1\11 TÉ DR. MIKLÓSI ÉVA DR. HARSÁNYI IvA.r DR. HAVAS PÉTER DR. HELMÉCZY MATYAS HERNÁDI LASZLÓ HORVATH LASZLÓNÉ DÉZSI MARGIT DR. IGMÁNDY ZOL Ti-\.l 1 É SIMÓ KLÁRA DR. ILLÉS LASZLÓNÉ STRAUSS ILONA ILLYÉS MÓZES DR. JA.! LASZLÓ DR. JEMNITZ JA.! OS KAISER PAL KARÁDI IMRE 41

42 KÁLNAf GÁBORNÉ SZENDE HILDA KEMENES LASZLÓ KENEDI GYULANÉ HALASZ ALICE KLÁRA KÉPE KÁROLY KOCSOR FERENC KovAcs FERENC KovAcs ISTV;\.N KŐBf\i'\JYAf GYÖRGYNÉJERET KLARA KUKLIS IvA.1'\1NÉ SzőGYI ZSUZSANNA LAURE1 SZKY ERNŐ LENNERJÓZSEF LÉCES KÁROLYNÉ MESTERl-li-\ZI-NAGY MÁRTA DR. LICKJÓZSEF DR. LICKJÓZSEFNÉ DR. KOCSIS MARGIT DR. MARÓTI fu'\tdor DR. MATAVOVSZKY TlBORt É U NI MARJA MARKY IiliMÁN MÁRTON JA.NOS MÁRTON JA.i'\TOSNÉ BERGEL ERZSÉBET MÉSZAROS JÓZSEF DR. Mn-u-\LYI SA.i'\TDOR DR. MIHÁLYI SA.i'\JDORNÉ NAGY IL01 A RÓZSA DR. M1KEJÁNOS DR. MÜHLRAD ANDRÁSNÉ GOSZTO NI ÁGNES NAGY ELEMÉRNÉ VERÉNYI LENKE NAGY Jt\.NOS NAGY LASZLÓ ÜRLÓCI ISTVf\i'\1NÉJESZENSZKY JUDIT DR. PALOTÁS JA.i'\TOS PAAL LAJOS DR. PAPP FERENCNÉ PÁTKAf MÁRIA P ÁLFl CSABf\i'\TÉ KESZLER MÁRIA PÉTER LILLA ILONA PlFKÓ JÓZSEF DR. PINTÉR EMILNÉ NEMESSZEGHY fu'\jt A DR. PORPÁCZY MARJA DR. RóZSAHEGY1 TIBOR SALLAfJÓZSEF1 É KAPELU'.R ÉVA SA.l DOR LASZLÓ DR. SCHERER NORBERT SEBESTYÉN GYÖRGY DR. SOLTI GYÖRGY DR. SZABADI LASZLÓ SZABÓ JÓZSEF SZEKERES KÁROLY SzE TE ANTALNÉ VONA MARJA SZÉLL TAMAS DR. SZIGETVÁRI GÁBOR SZIJAcs JÁNOS DR. SZILÁGYI FERENC Szűcs j;\.nosné BANGÓ A.Ni A TAKAcs J1-\.Nos TAKAcsJ1-\.NOSNÉ DR. TÓTH EDIT TELEKI LASZLÓ DR. TóTH ISTVf\i'\TNÉ Booó ILONA TÓTH SÁNDORNÉ LóR1-\.ND EMILIA TRAJTLER GA.BORNÉ KOPPf\.NYI ÁG1 ES TUCKER NÁNDOR GYÖRGY TURÁK LASZLÓNÉ DA.i'\TIELISZ ÉVA VALKÓ MIHÁLY VARGA ISTVf\i'\T VARGA MIHÁLY VARGA MIKLÓS DR. VASVÁRY ARTÚRNÉ Hős KATALIN DR. V ADAsz SA.i'\TDORNÉ BUKTA MÁIUA VERES KÁ.ROL Y DR. VILf\GI GYULÁNÉ FEKETE IRÉN VÖRÖS ATTILA VRABÉLY ARMA! Dt É SZAKÁL ÉVA ZEKE GYULA 42

43 Fülöp József emléktáblájának avatása (2004. április 16.) Fülöp József geológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt rektora ( ) halálának 10. évfordulóján, április 16-án emléktáblát avattak Petőházán, a tudós tanár egykori lakóházán. A beszédet Horváth Ernő nyugalmazott e gy etemi tanár tartotta. Kedves Fiilöp Család, tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Petóbáziak.' Örömmel vállaltam az Önkormányzat megtisztelő felkérésére e kis falu nagy tudósának méltatását, emléktáblájának avató ünnepén. Fülöp Józsefet már gy ermekkoromban ismertem, amikor még középiskolás diák volt. A hozzá kapcsolódó emlékképek élesen kirajzolódnak bennem, a huszonöt évvel ezelőtt kezdődött külső munkatársi kapcsolatunk, pedig úgy nínik, mintha a közelmúltban történt volna. Az első emlékem az 1940-es évek közepére nyúlik vissza. Az akkori fiatalok egy színjátékot rendeztek és adtak elő az iskola udvarán ácsolt emelvényen. A faluban elterjedt a hír, ho gy a színpad díszleteit Fülöp József festette. E gy másik- említésre érdemes -történet nyári szünidei eseményéhez kötődik, amikor az Ikva patak vasúti lúd közelében lévő zsilipjénél fürödtünk. A hídról ugráltunk a vízbe, ami utólag gondolva nem kis veszéllyel is járhatott volna az ismeretlen mederben. Felnínt, hogy Fülöp József e gy takarón fekve, naponta hosszabb ideig olvasott valamit, és csak ritkán mártózott meg a vízben. Kíváncsi voltam, mi kötötte le annyira. Megközelítve arról győződtem meg, ho gy nem kikapcsolódásra alkalmas regény volt kezében, hanem gimnáziumi matematika tankönyvből trigonometriát tanult. Ezt követően jó ideig nem találkoztunk ben egy konferencián láttam, majd a szünetben felkerestem. Nem sokkal ezután felkért az általa létesített tatai geológiai kertben az öntözési rendszer e gy részének továbbfejlesztésére. Fülöp József Tatán, a korábbi kőfejtő helyén - amely gondozatlan, építési törmelék és szemétlerakó hellyé vált - gy önyörű szabadtéri múzeumot létesített, ahol a különböző földtörténeti korok kőzetrétegeit lehetett tanulmányozni. A közel tízhektáros területre sok díszfát, cserjét, dísznövényt telepített. A kert szívü gy évé vált, rendezésére rengeteg energiát fordított. A hétvégeket családjával együtt számtalan esetben itt töltötte. Feleségével: Lenke asszonnyal tevőlegesen végezték a növényápolást, a virágok ültetését. A tudós előrelátására jellemző, hogy már a 80-as években kifejtette, az ivóvíz biztosítása világszerte nehezedik, és egyre többe kerül.javaslata alapján elkészítettük a kert vízigényének tatai tóból való biztosításának tervét. A kivitelezésre azonban a korai váratlan halál miatt - sajnos - nem kerülhetett sor. Tatára az említett munkákból adódóan sokszor utaztunk együtt, út közben volt alkalom a régi emlékek felelevenítésére. A színpadi díszletkészítéssel kapcsolatban elmondta, diákkorában szívesen festett, szerette ezt a számára oly kedves foglalatosságot. Édesapja - aki a cukor gy árban asztalosmesterként dolgozott - e gy alkalommal tucatnyi festményét megmutatta a gyár igazgatójának, akinek na gy on megtetszettek a képek. Tehetségesnek tartotta alkotóját, és tanácsolta, továbbtanulását folytassa képzőművészeti területen. A család végül ú gy döntött, inkább e gy biztosabb megélhetést adó pályára kerüljön gy ermekük, ezért a Soproni Kereskedelmi Középiskolába íratták. Itt érettségizett kitűnő eredménnyel ban, í gy nyitva állt előtte az út a Budapesti Közgazdaságtudományi E gy etemre. Itt kezdte el felsőfokú tanulmányait. Kollégista társaival, e gy alkalommal a Pázmány Péter Tudománye gy etemen geológiai tárgyú előadást hallgatott meg. Ez olyan mély benyomást váltott ki benne, amel yn ek hatására azt mondta, idézem: ez az én világom, geológiát fogok tanulni, geológus szeretnék lenni". Ennek teljesülése érdekében mindent megtett. Az első évfolyamra előírt beszámolási kötelezettségnek eleget tett, és közben a Budapesti Má- 43

44 Fiiliip József emléktáblája I! hátban éll 1930 tói 21 évi " 0 FULÖP JÓZSEF ) a Ma geológus gyar d Tudományos Akadémia la az Osztrák Tudo a:r. I::ötvOs Loránd T u ományegyclcm f az l'\ta Oeológlal T é hazánk a M g.ja. később alelnoke. mányos Akadémia kolsö tag.ja. pro css1ora. majd rektora. ans, ki Kutatócsoport vc1.cu!jc. a Központi l'oldlanl tllvalal elnök A - agyar llaml l'oldlanl Intézet lga1.gat6ja. benne k01.ségonk - foldlorlénclének kutatója.. 9Trrrtm, "'h "sors r-d," 01:rorr '11,-: il /'Mtfllrrg 1i1Co "":i,11 s:ihntfttt tyás Király Gimnáziumban több tantárgyból kiegészítő vizsgára készült. A Pázmány Péter Tudományegyetemre való felvételhez ugyanis gimnáziumi érettségi bizonyítványra volt szüksége. Ezek után érthető, hogy a már említett 1947-es év nyarát miért töltötte tanulással. Az élettannal foglalkozó kutatók állítják, hogy a személyi tulajdonságok, az egyéni jellemvonások az ember 18 éves koráig kialakulnak. Fülöp József ezt az időszakot ebben a házban, ebben a térségben élte. A szüleitől örökölt tehetséget, kitartó szorgalmat, végtelen szerénységet, utolérhetetlen munkaszeretetet a génjeiben hordozta. E mellett a békés családi otthon, a példás szülői gondoskodás, a vallásos környezet - szellemi és lelki neveléséhez szinte minden feltételt biztosított. A falu római katolikus elemi népiskolájában tanítóitól biztos alapokat kapott tanulmányaihoz. Nem véletlen, hogy a Petőházán eltöltött időkre szeretettel emlékezett vissza, amikor ideje engedte, hazalátogatott szüleihez. Fülöp József sokirányú kutatómunkája során a község nyugati részén az 1970-ben végzett mélyfúrással feltárta a Kisalföld ÉNy-i peremének földtani alapszelvényeit. Ennek melléktermékeként" termálkút létesült, erre alapozva a meglévő úszómedence mellé új épült. Ez lehetővé tette, hogy a munkában megfáradtak mozgásszervi panaszaikat a termálkút gyógyvízével feltöltött medencében kezelhessék. A fiatalok, pedig temperált vízben sportolhatnak, versenyezhetnek, biztonság és higiéniai szempontból összehasonlíthatatlanul kedvezőbb körülmények között, mint mi, gyermekkorunkban. Mindez alapjában véve Fülöp József munkájának köszönhető. A termálkút energiájának további kihasználásával új távlatok nyílhatnak a község fejlesztésében. Fülöp József akadémikusról, a hazai földtudomány iskolateremtő személyiségéről a Magyar Tudományos Akadémia 1995-ben emlékkönyvet jelentetett meg. Petőháza önkormányzata a mai napon, a tu- 44

45 dós halálának 10. évfordulóján ezzel az emléktáblával fejezi ki tiszteletét és megbecsülését a falu érdekében végzett elévülhetetlen tevékenységéért. Itt az emléktáblánál most nemcsak a tudós, hanem a kiváló ember, a felejthetetlen férj és édesapa, a nagyapa, a testvér, illetve az osztálytárs, a munkatárs, a barát előtt is tisztelgünk, akinek egész életére a veleszületett hajlamokon túl az új megoldások keresése, a segítőkészség volt jellemző. Személye példaként állhat a fiatalok előtt is, aki bizonyította, hogy szorgalommal, kitartó munkával lehet és érdemes a kitűzött célokért küzdeni akkor is, ha ez lemondással párosul. Őróla elmondható Ady Endre szavainak kölcsönzésével, hogy az Ikvától indult el, és befutott a szent, nagy Óceánba. Végül a család, és mint ebből a faluból elszármazott, a magam nevében is megköszönöm polgármester úrnak, az önkormányzat képviselőinek, rajtuk keresztül Petőháza mind az lakójának az emléktábla-állítás nemes gesztusát, köszönöm továbbá jegyző asszonynak, a polgármesteri hivatal dolgozóinak a tudóshoz méltó, szép ünnep megszervezését. 45

46 Mádl Ferenc kitüntetése a Hamburgi E gy etemen (2004. november 9.) A Hamburgi E gy etem a Bruno Snell Emléké r em kitüntetést adományozta november 9-én Mádl Ferencnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorának, a Magyar Köztársaság elnökének. Az emlékérem ünnepélyes átadásán megjelent többek közt Jürgen Lüthje, a Hamburgi E gy etem elnöke, Holger Fischer, alelnök, a Hamburgi E gy etem Tanácsának tagjai, valamint Klinghammer István, az Eötvös Loránd Tudománye gy etem rektora. Az alábbiakban közöljük az elhangzott méltatásokat, valamint Mádl Ferenc válaszbeszédét. Jürgen Lüthje beszéde Exzellenz, Hm Staatspriisident Professor Mádl, R-r:zellenz, Herr Botschafter Dr. Peisch, Rectoris Magnifici, Herr KJinghmnmer, Rektor der Eiitvós Loránd Tudományegyetem Universitiit, He1r Kengyel, Rektor der Andrássy Gyula Universitiit in Budapest, sehr geeh1ter Herr Bürgerschaftspriisident Roder, sehr geehrte, vereh1te Ehrensenatoren der Universitiit, Herr Honorargeneralkonsul Professor Greve, venhrte Frazt Professor Greve, lieber He1r Professor Fischer, Vizeprá'sident der Universitiit, sehr geeh1te Dekane der Universitiit, lieber Herr Professor Fischer-Appelt, meine Damen und Herren, ich begrüfie Sie alle sehr herzlich zu einer Sondersitzung <les Akademischen Senats, in deren Rahmen die,bruno Snell-Plakette' der Universitat Hamburg für beispielhaftes Wirken in Wissenschaft und Gesellschaft überreicht wird. Wir haben heute die grofle Freude und Ehre, <len Staatsprasidenten der Republik Ungarn, Herrn Professor Ferenc Mádl mit der,bruno Snell-Plakette' auszeichnen zu dürfen und die Universitat Hamburg ist stolz, einen für diese Ehrung überaus würdigen Empfanger gefunden zu haben. Diese Ehrung soll Sie ehren, ehrt uns aber durch <len Preistrager, der sich bereit erklart hat, diese Ehrung entgegen zu nehmen in mindestens gleicher Weise. Die Ehrung basiert auf einem Vorschlag der Professoren Peter Behrens, Ulrich Magnus, Klaus J. Hoopt, Claus Ott sowie <les Vizeprasidenten Professor Holger Fischer. Den Begründungen ist das Prasidium der Universitat in seiner Sitzung am 1. Juli 2004 nur zu gern und einstimmig gefolgt und der Akademische Senat hat dem Vorschlag am 8. Juli 2004 zugestimmt. Die,Bruno Snell-Plakette' ist eine nur selten verliehene Auszeichnung. Mit ihr möchte die Universitat Hamburg an ihren herausragenden Rektor Bruno Snell erinnern und sein Wirken in Wissenschaft, Gesellschaft und Politik wach und lebendig halten. Bisher wurde die Ehn:mg erst zwei Mai verliehen: 1999 an den Philologen Walter Jens und 2002 an <len Historiker Fritz Stern. ln der Richtlinie <les Akademischen Senats för die Vergabe der,bruno Snell-Plakette' vom 12. Juni 1997 heifü es: Die,Bruno Snell Plakette' wird vergeben an herausragende Wissenschaftlerinnen und Wissenschaftler, die sich in ihrem Denken und Handeln haben leiten lassen von dem folgenden Grundüberzeugungen und Handlungsmaximen: Liberalitat und Demokratie als Voraussetzung einer humanen gesellschaftlichen Entwicklung, gesellschaftliche Verantwortung der Wissenschaft, Kenntnis und Achtung unterschiedlicher Denk- und Lebensformen wie es in der Tradition <les europaischen Humanismus steht und die sich auflerhalb der Wissenschaft durch beispielhaftes Engagement besondere Anerkennung und Verdienste erworben haben. 46

47 Verehrter Herr Professor Mádl, Sie erfüllen diese Kriterien in ganz herausragender \Veise. Wenn die Universitat Hamburg Sie heute auszeichnet, dann auch aufgrund Ihrer engen wissenschaftlichen Verbindung zu unserer Universitat. Als Wissenschaftler haben Sie sich vor allem mit dem internationalen Privatrecht, mit rechtlichen Problemen der internationalen Wirtschaftsbeziehung sowie mit Fragen des europaischen Gemeinschaftsrechts beschaftigt. Ihre wissenschaft!ichen Arbeiten haben der ungarischen Reformbewegung der 70-er und 80-er J ahre ganz entscheidende Impulse gegeben. Sie s ind Mitglied zahlreicher internationaler wissenschaftlicher Gesellschaften und Institutionen und u. a. als Gastprofessor an der University of California Berkeley in den USA tatig. Mit der Universitat Hamburg verbinden sie jahrzehntelange Beziehungen. Bereits in der ersten Halfte der 70-er Jahre waren Sie als Professor an der Staats- und Rechtswissenschaftlichen Fakultat cler Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitat in Budapest maflgeblich an dem Ausbau enger wissenschaftlicher Beziehungen beteiligt, die 1980 zum offiziellen Abschluss der Partnerschaft der Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitat und der Universitat Hamburg führten. Herr Professor Fischer-Appelt, Sie waren damals ganz entscheidend daran beteiligt und ich glaube, dafür kann Ihnen die Universitat heute noch dankbar sein. Diese Partnerschaft war eine der ersten Universitatspartnerschaften zwischen Landern des westlichen und des östlichen Teils des europaischen Kontinents und entwickelte sich zu einer tragenden Saule des wissenschaftlichen Austausches über den damaligen eisernen Vorhang hinweg. ln Ihrer Amtszeit als Minister für Kultur und Erziehung haben Sie in den frühen 90-er Jahren vor dem Hintergrund Ihrer intensiven wissenschaftlichen Beziehung zu Deutschland und insbesondere zur Universitat Hamburg die grundlegende demokratische Reform des ungarischen Hochschulwesens und der ungarischen Akademie der Wissenschaften eingeleitet. Herr Professor Mádl, ich freue mich, dass wir mit Ihnen einen international hoch angesehenen Wissenschaftler ehren können, der sich zugleich als eine herausragende Persönlichkeit des Zeitgeschichte in den vergangenen Jahrzehnten höchste Verdienste um die europaische Integration, die Rechte von Minderheiten und die Freiheit der Wissenschaft erworben hat. Und wenn wir dies heute würdigen in demjahr, in dem Ihr Land der Europaischen Union beitreten konnte, und an einem Tage, an dem uns der Beitrag Ungarns zur staatlichen Vereinigung Deutschlands sehr bewusst wird, weil die Öffnung der Mauern vor 15 Jahren geschah, dann hat das mehr als symbolische Bedeutung. Ich bin überzeugt, dass die Ehrung zu einer weiteren Vertiefung der wissenschaftlichen und persönlichen Beziehungen und insgesamt zum weiteren Gedeihen der universitaren Partnerschaft zwischen der Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitat Budapest und der Universitat Hamburg beitragen wird und ich bin überzeugt, dass das gleiche für unsere Verbindung zur Andrássy Gyula Universitat gelten wird. Ein besonderes Wort gebührt heute aus diesem Anlass Bruno Snell. Wenn die Universitat Hamburg heute mit dem Wissenschaftler Ferenc Mádl notabene auch den Politiker Ferenc Mádl ehrt, dann durchaus in dem Bewusstsein und dem Willen auflerst sparsam mit Ehrungen an Politiker umzugehen. Bruno Snell hat in seiner Rede zum Rektoratswechsel am 14. November 1951 gesagt:,,zu einem lebendigen Forscher gehört auch ein waches Verstandnis für die Politik". Damit hat er vor einem Scheuklappenblick der Wissenschaft gewarnt. Forschung dürfe niemals das Allgemeine aus dem Auge verlieren und zu diesem Allgemeinen gehöre das historische und gesellschaftliche Umfeld immer dazu. lm Sinne Platons also die politische Praxis und ein waches Verstandnis für die Politik. Wissenschaft, so mahnte Bruno Snell mit Blick auf die nationalsozialistische Geschichte, Wissenschaft ist kein stilles Eiland, keine epistemologische Schweiz. Zu einem lebendigen Forscher gehört auch ein waches Verstandnis für die Politik". Angesichts ihrer Vita, verehrter Herr Professor Mádl, ist man geneigt, diesen Satz auch umzudrehen. Sie treten den Beweis an, dass zu einem lebendigen Politiker auch ein waches Verstandnis für Wissenschaft und Forschung gehört. Ich gratuliere Ihnen sehr herzlich zu der heutigen Ehrung. Bevor ich sie vornehmen werde, möchte ich aber Herrn Professor Fischer, den Vizeprasidenten der Universitat, um seine Laudatio hitten. 47

48 Holger Fischer beszéde Sehr geelnter Hen, Staatspriisident Mádl, Seh1 geehrter Heff Bürgerschaftspriisident, sehr geeh11e Ehrensenatoren, sehr geehrter Hm Priisident Lüthje, meine sehr geehrten Damen und Herren, Az olyan tudós életében, aki a Hmnbwgi E gy etemen egy kicsiny szakot képvisel, talán a legnagyobb iiró'm és 1negtiszteltetés az egyetem l egm agasabb kitüntetését átnyújtani azon állam elnó'kének, amelynek nyelve, tó'11énehne és kultúrája a sajdt tudományos tevékenységének a kó'zéppontjában áll. Rendkívül hálás vagyok Önnek, igen tisztelt Államelnó'k Úr azé11, hogy Ön engem, a hungarológia képviselőjét ebben a megtiszteltetésben részesít. Engecije meg kedves Mádl Úr, hogy beszédemet németül folytassam, annak érdekében, hogy azok is megosszák velünk ezt az ó'ró'met, akik nem értenek magyarul, és akik azbt szép számban vannak jelen a teremben. Iich werde also jetzt auf Deutsch fortfahren, damit auch die <les Ungarischen nicht machtigen, von <lenen es ja doch einige hier im Saal gibt, an unserer Freude teilhaben können. Ferenc Mádl wurde 1931 in einem kleinen Dorf in der Nahe von Veszprém, nicht weit vom Plattensee, geboren. Es war ein ungarndeutsches Dorf, <lessen Bewohner Mitte <les 18. Jahrhunderts aus dem süddeutschen Raum hier angesiedelt wurden. Hier liegt bereits der Keim für die Loyalitat gegenüber der madjarischen Mehrheit und die Toleranz gegenüber anderen Ethnien, die Ferenc Mádl vielfach gezeigt hat und bewiesen hat, und die ihn für das höchste Amt, das die Republik Ungarn zu vergeben hat, geradezu pradestinieren. Professor Mádl, Sie haben einen Namensvetter in Veszprém. Wir haben nicht verifizieren können, in welchem Verwandtschaftsverhaltnis er zu Ihnen steht - Aussagen lauten Bruder, Vetter oder rein zufallige Namensgleichheit. Antal Mádl wurde im gleichen Dorf zweijahre vor Ihnen geboren, er ist ein über die Grenzen Ungarns hinaus bekannter Germanist und Thomas-Mann-Forscher, <lessen Spuren Sie morgen in Lübeck sehen werden, der vor einigen Jahren die Ehrendoktorwürde <les Fachbereiches Sprach-, Literatur und Medienwissenschaft unserer Universitat erhalten hat. Eine gro6e Auszeichnung für ein kleines ungarisches Dorf, in dem gleich zwei solche berühmten Persönlichkeiten beheimatet sind. Beinahe ware Ferenc Mádl Porzellanmaler in der weltberühmten Porzellanmanufaktur von Herend geworden, doch er nahm hiervon Abstand. Zum Glück für die Wissenschaft und zum Glück für Ungarn und er studierte in den schwierigsten vom Stalinismus gepragten Zeiten Anfang der 50-er Jahre Jura an der Janus-Pannonius-Universitat in Pécs und an der Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitat in Budapest. Er absolvierte dann eine wissenschaftliche Karriere an der ungarischen Akademie der Wissenschaften, spater an der Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitat, wo er 1973 eine Professur für Zivilrecht und dann für lnternationales Privatrecht erhielt wurde er korrespondierendes, 1993 ordentliches Mitglied der ungarischen Akademie der Wissenschaften. Seine Mitgliedschaft in zahlreichen internationalen wissenschaftlichen Institutionen und Gesellschaften, wie auch sein Wirken als Gastprofessor an führenden auslandischen Universitaten zeigen sein internationales Renommee. Ferenc Mádl ist mit hohen nationalen und intemationalen Ehrungen ausgezeichnet worden wurde ihm in Ungarn die höchste Auszeichnung in Anerkennung wissenschaftlicher Verdienste, der Széchenyi-Preis, verliehen. lm selben Jahr wurde er durch <len französischen Staatsprasidenten zum Ritter der französischen Ehrenlegion für seine Verdienste um die französisch-ungarischen Beziehung ernannt. Zudem ist Ferenc Mádl in <len vergangenen Jahren die Ehrendoktorwürde von drei deutschen Universitaten verliehen worden und imjahre 2000 schliefüich wurde Ferenc Mádl zum Staatsprasidenten der Republik Ungarn gewahlt. 48

49 Sein wissenschaftliches Oeuvre umfasst über 20 Monografien und ca. 200 Aufsatze und zeichnet sich durch eine besondere Internationalitat aus. Lange vor der politischen \Vende in den sozialistischen Staaten Osteuropas und Ostmitteleuropas hat er sich mit Fragen der wirtschaftlichen Transformation und der europaischen Integration befasst und wichtige Impulse für eine nach Liberalitat und Demokratie strebende gesellschaftliche Entwicklung gesetzt. Für diese Entwicklung war, wie bereits Herr Lüthje ausgeführt hat, die 1980 abgeschlossene Partnerschaft zwischen der Universitat Hamburg und der Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitat Budapest von gro5er Bedeutung. Bereits in den 70-er Jahren, als die Partnerschaft vorbereitet wurde und die wissenschaftlichen Beziehungen nur auf sehr wenige Personen beschrankt waren, wirkte Ferenc Mádl als treibende und koordinierende Kraft für den Bereich der Rechtswissenschaften, ebenso wie der genannte Antal Mádl im Bereich der Germanistik. Mit seinem unermüdlichen Einsatz trug Ferenc Mádl wesentlich dazu bei, dass nach dem offiziellen Abschluss der Partnerschaft 1980 eine gro5e Zahl von Juristen beider Universitaten in sehr lebendige wissenschaftliche Beziehungen eingebunden wurden, die auch ihren Ausdruck in der Verleihung der Ehrendoktorwürde an Professor Vékas vor nicht allzu langer Zeit gefunden haben. Diese Beziehungen waren für die Ausgestaltung eines demokratischen Rechtswesens in Ungarn von zentraler Bedeutung. Ungarn geht heute als eines der besten Beispiele für den Erfolg des Transfers eines demokratischen Rechtssystems auf der Basis intensiver wissenschaftlicher Kontakte. Mit seinen Leistungen bei der Vorbereitung und Begleitung des politischen und sozioökonomischen Reformprozesses in Ungarn bis hin zur Gestaltung einer liberalen Demokratie erfüllt Ferenc Mádl in hervorragender Weise die Kriterien der 'Bruno Snell-Plakette', in gesellschaftlicher Verantworumg von Wissenschaft am Aufbau von Liberalitat und Demokratie als Voraussetzung einer humanen gesellschaftlichen Entwicklung mitzuwirken. Nach der Wende in Ungarn hat sich Ferenc Mádl in herausragender Weise in führenden politischen und staatlichen Amtern engagiert, u. a. als Minister ohne Portefeuille, dann als Vorsitzender des humanpolitischen Kabinetts der Regierung sowie als Minister für Bildung und Kultur. ln dem zuletzt genannten Amt hat er die auf der Grundlage der wissenschaftlichen Beziehung zu Deutschland und insbesondere auch zur Universitat Hamburg reflektierten juristischen Kenntnisse und Denkformen unmittelbar in seine politische Tatigkeit eingebracht. Mit dem 1993 in Kraft getretenen Hochschulgesetz und kurz darauf mit dem Gesetz für die ungarische Akademie der Wissenschaften konnte Ferenc Mádl in verantwortlicher Position die gesetzlichen Grundlagen für eine demokratische Umgestaltung des ungarischen Wissenschaftssystems schaffen. Das ungarische Hochschulgesetz war in seiner demokratischen Anlage so vorbildlich, dass die deutsche Hochschulrektorenkonferenz mich beauftragte es zu übersetzen, um es in deutscher Sprache zu veröffentlichen. Auch bei dieser Gesetzgebung hat Ferenc Mádl in vorbildlicher Weise die gesellschaftliche Verantwortung von Wissenschaft demonstriert. Und schliefüich möchte ich an dieser Stelle nicht vergessen zu erwahnen, dass Ferenc Mádl als Minister die wissenschaftlichen Aktivitaten des Zentrums für Hungarologie im Institut für Finnougristik/Uralistik der Universitat Hamburg im hohen Ma Be unterstützt und gefördert hat. Kedves Mádl Úr, Ön kiemelkedő mbtékben teijesíti a példaadó tudományos és társadalmi tevékenységért adományozható Bruno-Snell-Emlékérem odaítéléséhez megszabott feltételeket. Meggyőződésem, hogy ez az elismerés hozzá fog j á rulni ahhoz, hogy mind az Ön személyes kapcsolatai, mind a budapesti Eiitvó's Loránd Tudományegyeteméi és a Magyar Kó'ztársaságéi a Hamburgi Egyetemmel még tovább mélyiiijenek. Sie erfüllen die Voraussetzungen für die Verleihung der,bruno Snell-Plakette' für beispielhaftes Wirken in Wissenschaft und Gesellschaft in herausragender Weise. Ich bin ebenso wie der Prasident davon überzeugt, dass diese Ehrung dazu beitragen wird, Ihre persönlichen Beziehungen, wie die Beziehung der Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitat Budapest und der Republik Ungarn zur Universitat Hamburg weiter vertiefen werden. 49

50 Mádl Ferenc beszéde Sehr verehrter Herr Priisident de1 Universitiit, sehr verehrte Exzellenzen, meine Damen und Herren, es ist sehr schwer nach dieser Wertung meiner bescheidenen Tatigkeit das Wort zu ergreifen. Ich möchte mich für diese Ehrung herzlich bedanken. Ich bin dafür dankbar, dass var langen Jahren die Zusammenarbeit mit der Universitat Hamburg initiiert wurde. Bereits lange var der Wende begannen in der zweiten Halfte der 80-er Jahre Diskussionen mit Kollegen von der Universitat Hamburg im juristischen, im wirtschaftswissenschaftlichen und im politologischen Bereich über gemeinsame Forschungsvorhaben, um den Weg für die Demokratie in Ungarn zu ebnen. Das damalige Anliegen, eine modeme Demokratie herbeizuführen, war für viele für uns ein Traum, ein Traum, an den wir wirklich geglaubt haben. Ich freue mich, dass Herr Professor Fischer-Appelt heute anwesend ist, der damalige Prasident der Universitat Hamburg, der die Schirmherrschaft für die Kooperation unserer Universitaten übernommen hatte. Aber in der gleichen Zeit wurde auch die wirtschaftliche Zusammenarbeit zwischen Ungarn und Hamburg intensiviert. Spater kam es zu der Umsetzung dieser Ideen, die wir gemeinsam zu entwickeln versuchten. Diese haben in der Realitat zu der friedlichen Revolution in Ungarn und in den noch östlicheren und mitteleuropaischen Landern geführt. Dann kam der 9. November Der 9. November, den wir heute feiern, den 15. Jahrestag der Wende in Deutschland. Und nachher die Umgestaltung in unseren Gesellschaften. Mit Hilfe der Wissenschaft im Bereich der Geisteswissenschaften und der Rechtswissenschaft. Das war unser gemeinsamer Verdienst. Ich bedanke mich für die gesprochenen Würdigungen und möchte mich auch bedanken für diese Auszeichnung und die Gastfreundschaft. Vielen, vielen Dank. so

51 Karácsonyi hangverseny (2004. december 18.) Az Eötvös Loránd Tudománye gy etem Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenekara na gy sikerű karácsonyi hangversenyt adott az e gy etem aulájában. Vezényelt Baross Gábor, kiváló művész, a koncertmester Dúlfal vy Éva volt. Az est vendégművészeként a kiváló fuvolista, a svájci Katherin Oplatka működött közre. A koncertet karácsonyi dudaszó nyitotta, majd A. Corelli, Ph. E. Bach, H. Schütz egy-e gy műve következett. Magyarországi bemutatóként hangzott el Ariel Ramirez karácsonyi témájú kantátája. Az Eötvös Művészeti Együttes, Baross Gábor művészeti vezető irányításával évtizedek óta jelentős nemzetközi kapcsolatokat ápol május 28. és 31. között vendégük volt a párizsi Catalpa XIII kórus, majd szeptember között a Collegium Musicum der Universitat - Bonn Szimfonikus Zenekara. Mindkét együttes na gy siker(í koncertet adott az e gy etem aulájában. E gy etemünk énekkara okróber között Franciaországban vendégszerepelt, ahol két hangversenyt adott Párizsban, illetve Senlis-ben, viszonozva a Catalpa XIII,kórus budapesti vendégszereplését. E két hangversenyen vendégművészként közreműködött Szakály Agnes Liszt-díjas cimbalomm(ívész. Egyetemünk Bartók Béla Énekkarn 51