A Szociológiai gyűjtemény: szakkönyvtári funkciók

Átírás

1 A Szociológiai gyűjtemény: szakkönyvtári funkciók A Szociológiai dokumentációs osztály munkatársai a szociológiai országos szakkönyvtári funkció teljesítése érdekében kezdtek hozzá a számítógépesítéshez, amelynek segítségével úttörő vállalkozásokat és szolgáltatásokat valósíthattak meg. E munkálatok eredményeként 1984 januárjától megrendeléseket fogadtak el, és évi előfizetési díj ellenében 100 idegen nyelvű szociológiai folyóirat évi 2000 cikkéből válogatott cikk referátumát szolgáltatták. Külső dokumentálok foglalkoztatásával szelektív információszolgáltatást nyújtottak. Tervezték a szolgáltatás bővítését is: részben a referált cikkek és a figyelt folyóiratok számának növelését, részben a gépen jól tárolható és visszakereshető adatbázisok építését ben 34 előfizetőjük volt, a referált cikkekről 245 másolatot küldtek. Folytatták a szoftver-fejlesztést is re a feldolgozott dokumentumok számának növelését, irodalomkutatás végzését, a tárgyszójegyzék bővítését tervezték. 234 Az 1980-as évtizedben mindemellett és ezen felül folytatták a funkcióból fakadó retrospektív és kurrens bibliográfiai tevékenységüket is. Feladatuk volt a külföldi beszerzések feltárása. Kiadtak (nem ritkán külső munkatársakkal, vagy más intéz Vö. Fodor Béla Sántháné Antal Sára: Számítógépes adatbázis építés a Budapest Gyűjteményben. = Könyvtári Híradó, sz p. Az idézet a Gócza-Karbach-Sándor alább idézett írás 431. lapjáról Gócza Julianna Karbach Erika Sándor Tibor: Szakgyűjteményi feladatok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban: hagyomány és változás. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, sz p. Vö. A számítógépes információs szolgáltatás fejlesztése a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban Báthory János január 3-án kelt, 2 lap terjedelmű gépirata a FSZEK irattárában.

2 menyekkel összefogva) néhány történeti kérdést tárgyaló, vagy témát feltáró kiadványt, így folytatták az 1972 óta megjelenő Szociológiai információ. A magyar nyelvű és magyar vonatkozású szakirodalom válogatott bibliográfiája című évente 3-4 füzetben megjelenő kiadványuk közreadását. Valamint a Külföldi szociológiai folyóiratok című tájékoztatót is. Ez utóbbi érdekében évente bővítették a magyar és a külföldi hungarika termés kumulatív szakrendi katalógusát ban elkezdték egy magyar vonatkozású (dokumentumokból, kéziratokból, fényképekből álló) szociológiai archívum kialakítását. A Társadalmi beilleszkedési zavarok c. MTA kutatási főirány vezetőjének felkérésére és támogatásával összeállították a devianciával foglalkozó külföldi könyvek és folyóiratok jegyzékét, s a hazai állományból hiányzókat 1981-ben megrendelték. Témafigyelést vállaltak külső intézményeknek (Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet), összeállítást készítettek a Könyvtártudományi és Módszertani Központ számára a magyar olvasásszociológiai irodalomról. Az évtized derekán olyan témakörökben készült irodalomkutatás, mint a társadalmi elit, az időskorúak, tér és társadalom, helyi társadalom. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet számára a cigánysággal foglalkozó irodalomból témadokumentációt állítottak össze, melyet 33 kutatónak és intézménynek juttattak el ben Szociofoto, A cigányság helyzete című válogatott bibliográfiával folytatódott a tematikus szociológiai bibliográfiák sorozata ben megjelent a A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája 3. kötete, ben megkezdődött 4. kötetének anyaggyűjtése ben a Magyar szociológiatörténeti füzetek első kiadványaként Szende Pál Paul Szende (168 p.) jelent meg, majd a következő évben a Polányi Károly Kari Polányi című kötettel (214 p.) folytatódott a sorozat. A Magyar Szemle: repertórium és tartalomelemzés köt. (223,191 p.) 1989-ben jelent meg. A sorozat kedvező fogadtatásra talált. A FSZEK Központi Könyvtárának az országos szakkönyvtári funkció elnyerésével feladata lett a hungarika szociológiai irodalom teljességre törekvő beszerzése, a külföldiekből megfelelő reprezentáció kialakítása. Teljesítését, elérését nagyban segítette a könyvtárt megillető kötelespéldány-sor és a munkamegosztás a hasonló profilú könyvtárakkal. A munkamegosztás szervezésére 1980-ban és 1981-ben is összehívták a szóba

3 jöhető könyvtárakat a külföldi folyóirat-előfizetés egyeztetésére. Ezzel a cél részben az volt, hogy a FSZEK folytathassa azt az immár évtizedes gyakorlatát, hogy a más könyvtárakba járó folyóiratok helyett a hazai ellátásból még hiányzó, hézagpótló lapokra fizethessen elő. Másrészt az volt a cél, hogy a dráguló külföldi lapok közül fontolóra vehessék a nélkülözhetőnek látszó folyóiratok előfizetésének megszüntetését így egyensúlyozva a drágulást nem követő, igaz, nem is csökkenő kerettel. Az összehangolás jó visszhangot váltott ki. 235 Eleve konfliktusforrás volt viszont az intézményen belül, hogy a tetemes fedezetet házilag kellett kiszakítania az egyetlen település ellátásáért felelős fenntartó könyvtárának az egyre dráguló külföldi szakfolyóiratokra és más kiadványokra. A gyarapítás kérdőjeleit a társkönyvtárakkal igyekeztek tisztázni. 236 A legnagyobb gondot a külföldi irodalom beszerzése okozta. (A hazaiak teljességre törekvő beszerzésének követelménye megóvott a döntéskényszerektől.) A kérdés az volt, hogy a megjelent irodalmat kell-e reprezentálnia az országos ellátásért felelős szakkönyvtárnak, vagy a hazai érdeklődésre kell-e inkább figyelnie? Megoldás-e az együttműködés? A legtöbbet a folyóiratok rendelésének koordinálása terén érték el. Az önellátó szemléletnek, a párhuzamos gyűjtésnek az erősebb gazdasági kényszer vethetett volna véget. Nehéz volt eldönteni, hogy a szociológiai dokumentumtermés mely része legyen a FSZEK-ben. A vitákban elhangzott az az érvelés is, hogy a Szabó Ervin-korabeli általános társadalomtudományi profil akkor indokolt volt, ám azóta a szociológia feladta integratív igényét, munkamegosztást alakított ki az egyéb társadalomtudományokkal beleértve a könyvtárakat is. A FSZEK szakosodjék-e az általános szociológiai művekre, a különféle társadalomtudományi könyvtárak pedig vegyék meg a profiljuknak megfelelő szociológiák dokumentumait? Az enciklopédikus műveket, sorozatokat, kézikönyveket, az ágazati szociológiák összefoglaló korpuszait vegye meg a FSZEK? A könyvtárban ugyanis nem általános érdeklődésű szociológus jelenik meg, hanem valamilyen konkrét terület kutatója. A másik gond: nem áll minden ágazati szociológia mögött szakkönyvtár. A jövő trendjeit eltalálni igyekvő számítgatás nem mindig vált be. A könyvtár intenzíven kezdte gyűjteni a túlnépesedés, a lakótelep, a lepusztult lakónegyedek rekonstrukciója, a városi öregek elmagányosodása, a nagyvárosi bűnözés, stb. irodalmát a városigazgatásban érdekelt, nem tudományos szakértelmiség számára is. Ez a várakozás a rendszerváltásig nem vált be, az említett témakörök iránt szórványos volt az érdeklődés. A könyvtárpolitikai célokat követő szerzeményezési gyakorlat az olvasatlan dokumentumok szaporodásával járt. A változó igényekre figyelő, rugalmas stratégia egyenetlenné, felszínessé tette a gyűjteményt. Bizonytalansági tényezők sokasága indokolta a szerzeményezési elvek kimunkálását, írásos dokumentumban rögzítését. Báthory János sürgette, találják meg azt a pontot, Vö. Remete László Karbach Erika: Könyvtárközi értekezlet a szociológiai osztályon az évi külföldi folyóiratok rendeléséről. = Könyvtári Híradó, sz p. Valóságos egyeztetés történeti vázlatot adott és konkrét eredményeket hozott a következő évi találkozó is. Vö. Remete László: Értekezlet tizenhat budapesti és vidéki könyvtár 1982-es külföldi folyóirat-rendelésének egyeztetéséről. = Könyvtári Híradó, sz p. Báthory János: Dilemmák a szociológiai állomány gyarapításában. In: A FSZEK évkönyve, köt. Bp p.

4 amelyen gyakorló szociológusok a könyvtári szempontokkal összeegyeztethetően tudnak javaslataikkal bekapcsolódni a szerzeményezésbe. A számítógépesítést, a korszerűsítést a következő évtizedben Karbach Erika vezetésével folytatták ben a TEXTAR átalakított programjával magyar és idegen nyelvű adatbázist építettek. Ez az közötti szakirodalmat vette számba. Végterméke témafigyelő cédulaszolgáltatás volt végén a magyar nyelvű szociológiai adatbázis 21 ezer tételt tartalmazott. 200 magyar folyóirat, 2 ezer könyv analitikus feldolgozásával évente 2-3 ezer tétellel gyarapodott. (Az idegen nyelvű adatbázis 6 ezer tételt tartalmazott.) 1990-ben sikerült először meghirdetni a témafigyelő szolgálatot a magyar anyagból is. Karbach Erika között, majd 1986-tól a FSZEK munkatársa. Egy évig megbízással, 1990 októberétől kinevezéssel a Szociológiai Dokumentációs Osztály főosztályvezetője. Irányításával az osztály bevezette a korszerű (számítógépes) technológiát, az országos szakkönyvtári információs szolgáltatásokat a használók igényeinek érvényesítésével korszerűsítette. Racionalizálta a szociológiai szakirodalom feldolgozását, előbb a külföldi, majd a saját anyag CD-ROM-on történt használatának megteremtésével ban Pro Bibliotheca Civica, 2006-ban Szinnyei József-díjat kapott. Az 1990-es évek elején a Socioligical Abstracts CD-s változatát vásárolták meg ban a Current Contents Social and Behavioral Sciences papírformátumát diskette-re váltották. Ez lehetővé tette, hogy 1993 júliusától ne dolgozzák fel a külföldről járatott folyóiratok cikkeit, s nagyobb teret kapjanak az idegen nyelvű könyvek ben felmerült a Szociológiai Információ számítógépes adatbázis CD-n való kiadásának terve, amely ban meg is valósult. (Lásd a feltárásról szóló fejezetet.) 1995-ben a Tankönyv és Felsőoktatási Könyvtárak Fejlesztési program keretében állományvizsgálatokat végeztek a külföldi irodalom reprezentációjáról. (A programból nem lett semmi, az előkészületekből származott némi haszon.) A könyvekkel, magfolyóiratokkal való ellátottságban a FSZEK jó eredményeket mutatott fel: a szakirodalom alapjegyzékén szereplő művek 49,36%-a megtalálható állományában, leginkább a referensz művek. Rosszabb a helyzet az általános és a szakszociológiák terén. Kétharmadnál nagyobb hányadban angol, 22%-ban német, alig 10%-nyi arányban francia nyelvű volt az állomány. Mind a kurrens, mind a retrospektív gyarapításban erős fejlesztésre szorult. A főváros közkönyvtára országos szakkönyvtári feladatának jobban csak központi támogatással felelhetett volna meg. 238 A szakfolyóirat-ellátottság vizsgálatát az közötti időszakra vonatkozóan az OSZK Nemzeti Periodika Adatbázisa segítségével végezték el. Eredmény: a listára felkerült 233 folyóiratcímből csak 33 nem járt egyáltalán Magyarországra, 173 cím legalább egy évig elérhető volt, s ebből 134 járt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba (is). A 233-ból 19 csak a FSZEK-ben fordult elő. Összességében a legfontosabb folyóiratokból az orszá ben a magyarnak 36, az idegen nyelvűnek 60 megrendelője volt (könyvtárak, kutatóhelyek, egyetemi tanszékek, kutatási programok). Vö. Karbach Erika: A Szociológiai dokumentációs osztály számítógépes szolgáltatásairól. = Könyvtári Híradó, sz p. Bővebben Karbach Erika: A számítógépes szociológiai témafigyelő szolgáltatás 10 éve. ( ) In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 24. köt Bp p. Bővebben lásd Bánhegyi Gyuláné: Az idegen nyelvű szociológiai szakirodalom megléte a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. = Könyvtári Figyelő, sz p., ül. Karbach Erika: Külföldi magfolyóiratok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban országos kitekintéssel. = uo p.

5 gos lefedettség 80-90%-os volt. Budapesten a magfolyóiratoknak a 80-as években 50, a 90-es években több mint 70%-a csak a FSZEK-ben volt elérhető. A FSZEK-re vonatkozó adatsorokból az derül ki, hogy egyre növekvő számban, egyre tudatosabb rendelési stratégiával, egyre szélesebb körben tudta a legfontosabb folyóiratokat megszerezni. 239 A FSZEK-re hízelgő helyzetet a folyóirat-ellátás terén csak a külföldi könyvanyag rovására lehetett elérni. A Szociológiai osztály létrehozásának 25. évfordulóján, ben vizsgálatot végeztek az olvasók összetételéről, használói szokásaikról, igényeikről. Ennek megállapításai szerint a FSZEK-ből kölcsönzött könyvek 34,2%-a, a helyben olvasás céljára teljesített raktári könyvkérések 21,8%-a, a folyóiratkérések 21%-a szociológiai témájú volt. A fénymásolások 23,8%-a történt ilyen könyvekből, 25,9%-a ilyen folyóiratokból. A más könyvtáraknak adott könyvtárközi kölcsönzésben 31% a szociológia részesedése. A szociológiai dokumentumok használóinak döntő hányada egyetemi, főiskolai hallgató volt: az olvasótermet használók 82,1%-a, a kölcsönzők 61,3%-a. A szociológia helyzetéről készített akadémiai jelentés szerint a FSZEK gyakorlatilag felsőoktatási könyvtári funkciót látott el. Az egyetemista olvasótermi használók 55,5%-a szociológia szakos volt. A másik nagy használói kör az értelmiség: az olvasók 13,9%-a, a kölcsönzők 19,3%-a. Ezek 65,5%-a professzionális szociológus november , illetve január adatait rögzítették. A vizsgálat időpontjában a szociológiai olvasóterem összesen 26 ülőhelyet, 2500 kötetes kézikönyvtárat, 220-féle külföldi és magyar társadalomtudományi folyóiratot kínált, valamint a számítógépes adatbázisokat. A válogatópolcról használt dokumentumok igénybevételét érthetően nem tudták mérni. 240 Az olvasótermi használatban 5,6% volt külföldi dokumentum, a kölcsönzésben 18,6%, a könyvtárközi kölcsönzésben 33,3%. A raktárból kért könyvek 58,6%-a 1990 előtti, 41,4%-a újabb kiadású (vagyis szabadpolcról választott), 94,4%-a magyar, 5,6%-a külföldi. A szakszociológiai művek aránya 42%, a. határterületekhez tartozóké 58%. Legkeresettebb a szociálpszichológia, aztán a politikai szociológia, a nemzedékek és nemek, a család- és szexszociológia, a zsidókérdés. Legkevésbé keresett a kutatás- és tudományszociológia, a jogszociológia, a játék, sport és szabadidő, a művészetek szociológiája. A határterületeken az élen az életmód, a szociálpolitika, szociális gondoskodás, a társadalombiztosítás, valamint a politikaelmélet, a politikai szellemi irányzatok, a személyiséglélektan, a filozófia általában és klasszikusai, valamint a művelődéstörténet állt. 241 A FSZEK-nek az a gondja, hogy ti. országos feladatkört tölt be a szociológia terén - központi támogatás nélkül, látszólag egyéb funkciók károsításával a '90-es évek derekáig fennállt. Sőt az anyagi nehézségekkel párhuzamosan fokozódott is. Némi reménysugarat az adott, hogy a jogszabály- és rendszerszervezési tervezetek tartalmazták: ez állami (és nem fenntartói) feladat. De azt is: a könyvtárnak ez a feladata továbbra is megkérdőjelezhetetlen. A lényegi változásokra 1997 végéig, az évi CXL. törvény Karbach: Külföldi magfolyóiratok i. m. Bíró Józsefné Pozsár István: A FSZEK szociológiai állományának használatáról és használóiról. = Könyvtári Figyelő, sz p fordulójának gyakran keresett témáiról ad empirikus tapasztalatok feljegyzései alapján - részletes helyzetképet Balogh Lídia: Szociológiai szaktájékoztatás számítógépes adatbázisok segítségével a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, sz p.

6 elfogadásig kellett várni. Ez végre teljesítette azt, amit az országos szakkönyvtári funkció támogatói és ellenzői egyaránt vártak, a fenntartás költségeinek megosztását Karbach Erika: Időszerűtlen gondolatok az országos szociológiai szakkönyvtárról. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, december, p. Az évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. = Magyar Közlöny, sz p. Skaliczki Judit: Bemutatjuk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményét. = Könyvtáros, sz p. Lásd még Újra megnyílt a Zenei Gyűjtemény A Zenei Könyvtár szolgáltatásai az újjáalakítás után. = Könyvtári Híradó, március, 5-6. p.