Kiszelovics és Társa Településtervező Kft Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/

Átírás

1 Kiszelovics és Társa Településtervező Kft Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/ Sz.: 5/2014. CIBAKHÁZA NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT November hó

2 Aláírólap Cibakháza Nagyközség településrendezési tervének Megalapozó i munkarészéhez Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 2

3 Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 3

4 TARTALOMJEGYZÉK Cibakháza Nagyközség Településrendezési tervének megalapozó vizsgálatához 1. rész: Helyzetfeltáró munkarész 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1.2. A településfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata 1.3. Területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata Hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek 1.7. A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Térbeli - társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések egyházak, stb.) 1.8. A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, stb.) Esélyegyenlőség biztosítása 1.9. A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelései A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet - kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 4

5 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett területek, értékek, emlékek Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Alulhasznosított barnamezős területek Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Funkció, kapacitás Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Magasság, szintszám, tetőidom Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Világörökségi és világörökség várományos terület Műemlék, műemlékegyüttes Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és a temetkezési emlékhely Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 5

6 Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület,műemléki környezet Nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Közúti Kötöttpályás Kerékpáros és gyalogosközlekedés Parkolás Közművesítés Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíztermálvíz hasznosítás) Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás ás más ellátórendszerek) Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem (területfelhasználást; beépítést befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Csúszás, süllyedésveszélyes területek Földrengés veszélyeztetett területei Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Belvízveszélyes területek Mély fekvésű területek Árvíz és belvízvédelem Egyéb Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 6

7 Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl lejtés, falszakadás) Mélységi, magassági korlátozások Tevékenységből adódó korlátozások Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma 2. rész Helyzetelemző munkarész 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetés, folyamataik elemzése 3. rész Helyzetértékelő munkarész 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés- és rendezés kapcsolata 3.2. Problématérkép/értéktérkép 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 7

8 I. rész: Helyzetfeltáró munkarész I.1. Bevezetés, előzmények Cibakháza Nagyközség Polgármesteri Hivatala évben bízta meg a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft-t, hogy a település igazgatási területére vonatkozóan új, a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti településrendezési tervet készítsen. Az új településrendezési terv készítését indokolta a jelenleg hatályos településrendezési terv jóváhagyása óta eltelt több, mint 10 év társadalmi, gazdasági változása. A jogszabályi környezet változása, a magasabbrendű tervek módosulása, a település új fejlesztési elképzelései is mind az új terv készítését indokolták Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Cibakháza Jász Nagykun Szolnok megye déli részén fekszik, a Tiszazug északnyugati települése, Szolnoktól déli irányban, a Tisza bal partján található, Tiszaföldvár, Kunszentmárton és Nagyrév szomszédságában. A település szinte egybeépült a szomszédos Tiszaföldvárral, és annak részeként Homok településekkel. A Kunszentmártont Szolnokkal összekötő, 442. sz. főközlekedési út halad át rajta, vasútvonala nincs, közvetve a Homoki vasútállomás szolgálja ki a vasúti személyszállítást. Környező városgyűrűjétől a távolságok: Szolnoktól 53 km, Martfűtől 9 km, Kunszentmártontól 21 km távolságra van. A település igazgatási területének a szomszédai: - Északon: Tiszaföldvár, Tiszajenő - Keleten: Kunszentmárton - Délen és Nyugaton: Nagyrév A megyeszékhellyel, Szolnokkal jó a közúti kapcsolata, a menetrendszerinti autóbuszjáratok sűrűsége kielégítő. Vasútállomás hiányában ez az elsődleges tömegközlekedési kiszolgáló. Intézményhálózatának tekintetében Cibakháza alapfokú, a lakosság alapszintű ellátásához szükséges intézményekkel rendelkezik. Középfokú ellátását Szolnok és Kunszentmárton szolgálja ki, felsőfokú ellátás tekintetében Szolnok városa vehető igénybe, mind egészségügy, mind kultúra és oktatás tekintetében, emellett Kecskemét is szóba jöhet. Az ország távolabbi településeinek megközelítése (Budapest, Békéscsaba) jó közúti kapcsolatának köszönhetően nem okoz gondot, a 44 es számú főúttal, és a 4 es számú főúttal egyaránt összeköttetésben van. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 8

9 Elhelyezkedése térkép Cibakháza Jász Nagykun Szolnok megye déli részén az ún. Tiszazug nevű kistájon helyezkedik el. A település igazgatási területe: 3820 ha 6171 m 2. A kistáj Jász - Nagykun - Szolnok megye területén helyezkedik el. Területe 200 km 2. Magyarország kistáj kataszterében azonosító száma: A kistáj települései a következők: 1. Cibakháza, 2. Cserkeszőlő, 3. Csépa, 4. Kungyalu, 5. Szelevény, 6. Tiszainoka, 7. Tiszakürt, 8. Tiszasas Domborzati adatok: A kistáj 83 és 95 m közötti tszf - i magasságú, ármentes részekkel tagolt, ártéri szintű, a Duna pleisztocén hordalékkúp-síkjára épült tökéletes síkság. Orográfiailag 3 részt lehet elkülöníteni Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 9

10 területén. 83 m körüli magasságúak a terület harmadát fedő, kettős osztású, a szabályozások előtt rendszeresen elöntött, meder- és morotvaroncsokkal fedett árterek. A m körüli magasságú magasárterek egyhangúságát elhagyott morotvák és a kiemelkedések peremére települt kunhalmok enyhítik m körüli magasságban, 2-4-es relatív reliefű futóhomokos felszínek helyezkednek el. Földtani adottságok: A Tiszazugot a felsőpannonban tó borította, csak a pleisztocén elejére töltődött fel. Főként homokos rétegekből álló üledéksor települt. A legidősebb felszínen levő képződmény a terület 8-10%-át elfoglaló, a dunai hordalékkúp anyagából kialakuló pleisztocén futóhomok (Tiszakürt, ill. Cibakháza és környéke). Éghajlat: A mérsékelten meleg-száraz és a meleg-száraz éghajlati övezetek határán elterülő kistáj. Az évi napfénytartam 2050 óra, az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 0 C. A napi középhőmérséklet 195 napon keresztül meghaladja a 10 0 C-ot. A legmelegebb nyári max. hőmérsékletek átlaga 34,3 0 C, a leghidegebb téli minimumoké 16,5 és 17,0 0 C közötti. A csapadék évi és vegetációs időszaki átlaga mm, ill mm. A téli időszakban napig borítja hó a földeket. A terület ariditási indexe 1,28-1,33. Leggyakoribb szélirány az É - i és az Ény - i, az átlagos szélsebesség kevéssel 3m/s alatt marad. Rendkívül kevés és szeszélyes eloszlású a csapadék. Vízrajz: A Tiszának a Tiszajenő - Hármas - Körös - torkolat közötti ártere és a Hármas-Körösnek a torkolata feletti 37 km-es völgye határolja. Csak kisebb vízfolyásai vannak. A Tiszába folynak: Cibakházi Holt - Tisza (12 km, 31 km 2 ). Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. Lf = 0,5 l/s. km 2 ; Lt=3% Vh=150 mm/év. A vízminőség mindkét folyón II. osztályú. A belvízelvezető csatornahálózat hossza kb. 250 km. A talajvíz mélysége a két folyó közötti háton 6 m alatt, máshol 4-6 m között van. Kémiai típusa kalcium - magnézium - hidrogénkarbonátos. A szulfáttartalom nagyobb részt 60 mg/l alatt marad, de Cibakházától DK-re a 600 mg/l-t is túllépi. Növényzet: A Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozó kistáj potenciális erdőtársulásai közül a bokorfüzesek, a fűzligetek és a tölgy - kőris - szil ligeterdők a meghatározóbbak. A lágyszárúak között felbukkan a sziki saláta, a réti őszirózsa, a csillagboglárka. Tömegesebb előfordulású az erdei gyöngyköles, a bársonyos tüdőfű, a tarka nőszirom, stb. Az erdészetileg művelt területeken elsődlegesen keménylombos erdők találhatók. A mezőgazdaságilag művelt területek jellemző kultúrái a búza, az őszi árpa és a cukorrépa. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 10

11 Talajok: A kistájban tíz talajtípus fordul elő. A mezőgazdaságilag nem vagy alig hasznosítható futó- és a gyenge termékenységű humuszos homoktalajok 15 ill. 4%-ot tesznek ki. A kedvező termékenységű, alföldi mészlepedékes csernozjomok 19%-ot, a réti csernozjomok 26%-ot, a mélyben sós réti csernozjomok további 10%-ot borítanak. A szikes talajok közül sztyeppesedő réti szolonyecek. Az agyagos vályog mechanikai összetételű talajokat kivéve, a szikes talajok löszös üledékeken képződtek és vályog, vagy agyagos vályog fizikai féleségűek. A réti talajok 2%, az öntés réti talajok 6% területi kiterjedésben üledéken helyezkednek el. Sajátos táji adottságok: A kistáj közúton jól megközelíthető települései kedvező természeti adottságokkal rendelkeznek helyi, regionális szintű üdülési igények kielégítésére. Cserkeszőlő és Tiszazug térségében megfelelő színvonalú infrastruktúrán alapul a fogadókészség. Előbbi kedvelt fürdőhely. Tájtipológiai összegzés: Meleg, száraz éghajlat mellett nagy vízhiány jellemzi. Felszínén lényegében két tájtípus fordul elő. A nagyobbik lösztakarós, közepes talajvízállású, magastéri helyzetű hordalékkúp-síkság. A szántóföldi hasznosítás uralkodik, kevés réttel és legelővel a szikes laposokon, továbbá még kevesebb lösztölgyes ligeterdő maradvánnyal. A kistáj Ny-i peremsávjában kiterjedt kötött homokos felszínű hordalékkúp-síkság húzódik. Rajta még futóhomok is előfordul, de sok humuszos homok is. Itt jelentős területen szőlőtermelés is folyik, váltakozva szántóföldekkel, homoki tölgyes maradványokkal és akácligetekkel, ami tompítja a kultúrsztyep jelleget A településfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Cibakháza nagyközség jelenleg hatályos településfejlesztési dokumentuma Cibakháza településfejlesztési koncepciója, közép - és hosszútávú terv. A településfejlesztési koncepciót 2003-ban a Keviterv Akva Kft (Tornóczky Györgyné főmérnök) készítette. A településfejlesztési koncepcióban szereplő javaslat a település szerkezetének módosítására, belterületen: Település szerkezeti változása érdekében szükséges koncepció: Polgármesteri Hivatal és környezetének rendezése, udvar és melléképületek felújítása, parkolási lehetőség biztosítása 10 gépkocsi részére. MESZ gépkocsik részére hátsó bejárat biztosítása zúzottkő burkolattal ellátva. Vállalkozásfogadó környezet kialakítása Településen lévő közparkok rendezése: Szabadság tér, Kossuth utca, Lehel utca és Cibak Imre tér, általános iskola környezete, vásártér környezete, víztorony környezet. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 11

12 A különböző keresztmetszetű széles utcák zöldfelület kialakítására nyújtsanak lehetőséget, melyek rendezett ápolt formáját kell megvalósítani, a növényzet felújításával, telepítésével. Játszóterek felülvizsgálata EU csatlakozás előírásainak megfelelő fa játszóelemek beépítésével, a forgalomtól elzárt terület biztosítása a zavartalan gyalogos közlekedés részére. Buszmegállóknál kialakításra kerülő kulturált körülményeket biztosító buszvárók építésének előkészítése, engedélyezésre alkalmas tervek készítése. Falusi turizmus: Idegenforgalom növelése ill. megtartása érdekében fejlesztési elképzelések feltérképezése. Javaslattétel információs iroda, vagy látogató központ kialakítása. Cserkeszőlői termálfürdőhöz kapcsolódva, szálláshelyek biztosítása, falusi turizmus bővítése a szolgáltatások kiszélesítésével. Megvalósíthatósági tanulmány készítése szükséges. Cibaki Holt Tisza és környezete: Cibaki Holt Tisza és környezetének rehabilitációja, a Holt-ág fejlesztésének meghatározása - horgászat, víziturizmus, ökoturizmus feltételeinek kialakítása, az aktív turizmus kínálati elemeinek megteremtése. Szükséges a rehabilitációra és komplex fejlesztésre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány készítése. Ennek előkészítő munkafázisaként a "Cibakháza Holt - Tisza vízgazdálkodás fejlesztés, fenntartás megvalósíthatósági tanulmány" tervezési munkáit kell elkészíteni. Falusi turizmus: Falusi turizmushoz kapcsolódó vállalkozások részére előkészített anyaggal biztosítani a befektetők részére a hozzáférhetőséget. (Tanulmánytervek, környezeti hatástanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok készítése) 1.3. Területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A magasabbrendű területrendezési tervek tervi hierarchia szempontjából az alábbiak: - Országos Területrendezési terv. - Megyei Területrendezési terv A magasabbrendű tervekkel való igazodás munkarésze külön feldolgozásra kerül a településrendezési terv önálló fejezeteként. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 12

13 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai A nagyközség közigazgatási területével határos szomszédos települések: - Északon: Tiszaföldvár, Tiszajenő - Keleten: Kunszentmárton - Délen és Nyugaton: Nagyrév A településsel szomszédos települések településrendezési terveinek vizsgálata: - Tiszaföldvár településrendezési terve, jóváhagyás: 2004, jóváhagyó határozat: 207/2004 (VIII.10.) ÖKT határozat, módosítás: jóváhagyó határozat: 308/2009. (IX.24.) határozat, készítette: Ex! Kft (Guttman József vezető tervező) A településrendezési terv olyan fejlesztést, mely közvetlenül hatással lenne Cibakházára nem tartalmaz. A város új településrendezési terv készítését határozta el. - Tiszajenő településrendezési terve, jóváhagyás: 2006, készítette: Településrendezési és Műszaki Társulás, Szolnok (Kiszelovics Ildikó vezető tervező) A településrendezési terv olyan fejlesztést, mely közvetlenül hatással lenne Cibakházára nem tartalmaz. - Kunszentmárton településrendezési terve, jóváhagyás: 2009, készítette: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft (Kiszelovics Ildikó vezető tervező), módosítás: 2015, készítette: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft (Kiszelovics Ildikó vezető tervező) A településrendezési terv olyan fejlesztést, mely közvetlenül hatással lenne Cibakházára nem tartalmaz. - Nagyrév településrendezési terve, jóváhagyás: 2003, készítette: Csaba Márton településtervező, Békéscsaba A településrendezési terv olyan fejlesztést, mely közvetlenül hatással lenne Cibakházára nem tartalmaz. A szomszédos település rendezési tervei olyan elhatározásokat és olyan fejlesztéseket nem tartalmaznak, melyek a település területfelhasználására, fejlesztési elképzeléseire hatással lennének. A települések közötti vonalas infrastruktúrák a közigazgatási határon átmenő elemek, melyek a kapcsolatot biztosítják Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A település egy hatályos településfejlesztési döntéssel rendelkezik, melyben a Képviselőtestület határozattal döntött új településrendezési terv elkészítéséről. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 13

14 A döntést indokolta a település településfejlesztési koncepciója és településrendezési terve jóváhagyása óta eltelt 10 éves időtávlat társadalmi- gazdasági- közigazgatási változásai, a törvényi kötelezettség és a megváltozott fejlesztési elképzelések A hatályos településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Cibakháza nem rendelkezik integrált településfejlesztési stratégiával. A településfejlesztési koncepció tartalmazza azokat a fejlesztési elképzeléseket, melyek az elmúlt időszak fejlesztési lehetőségei, irányai voltak. A fejlesztési elképzelések egy része megvalósult, a meg nem valósult fejlesztések egy része ma már nem fejlesztési célkitűzés, míg egy része továbbra is fejlesztési cél Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A hatályos településrendezési szerződés jelen településrendezési terv készítésére vonatkozik. A településrendezési terv készítésével párhuzamosan folyó, vagy induló településrendezési tervmódosítás nincs A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata Hatályban lévő településrendezési eszközök Cibakháza Nagyközség Településrendezési terve az Épített Környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (1997. évi LXXVIII. törvény) alapján ben került jóváhagyásra, majd fejlesztési indíttatású településrendezési terv módosítás történt a belterület egy területének vonatkozásában 2015-ben. A településszerkezeti tervet 60/2004. (VII.29.) számú határozattal, a helyi építési szabályzatot pedig a 18/2004. (VII.30.) számú rendelettel hagyta jóvá Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete. A településrendezési terv módosításra került 2015-ben gazdasági terület vonatkozásában, a szerkezeti terv módosítást a 99/2015 (IX.10.) KT határozattal, a helyi építési szabályzatot pedig a 13/2015. (IX.10.) számú rendelettel hagyták jóvá A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A településszerkezeti terv az alábbi fejlesztéseket jelölte ki: - Külterületen, jelentős kiterjedésű kertes mezőgazdasági terület (Öregszőlő, Bátorszőlő) belterületbe vonása és falusias lakóterület kijelölése - nem valósult meg Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 14

15 - Külterületen hétvégiházas üdülőterület kijelölése, a Dorai üdülőterület folytatásaként - nem valósult meg - Külterületen hétvégiházas üdülőterület kijelölése, a Sárszögi üdülőterületen - részben valósult meg - Külterületen tervezett véderdő kijelölése a savanyító üzem melletti területen -nem valósult meg - Külterületen a szeméttelep területén egészségügyi, szociális, turisztikai célú erdőterület -nem valósult meg - Külterületen ideiglenes állati hulla tároló -nem valósult meg - Külterületen különleges, oktatási célú terület -nem valósult meg - Belterületen tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - részben valósult meg - Belterületen egészségügyi, turisztikai erdőterület kijelölése - nem valósult meg - Belterületen tervezett településközpont vegyes terület - részben valósult meg - Belterületen tervezett zöldterület - nem valósult meg - Belterületi mezőgazdasági területen tervezett falusias lakóterület - nem valósult meg A évi beruházói indíttatású településrendezési terv módosítás eredményeként a gazdasági fejlesztés megvalósult A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia Cibakháza nevét 1465-ben említik először, mégis jóval korábbi, XIII. századi magyar település ban a tatár kán feldúlja, s néptelen pusztává válik. Gyárfás I. azonban Cibakházát név szerint nem említi, csupán a környékére vonatkozóan mondja, hogy a "...khán Várad felé vonult, s a Berettyó vidékét s Szolnok megyét, s vele a Nagykunságot is feldúlta s égette: oly nagy lett az inség, hogy Heves megye 1659-ben Földvár, Ványa, Ecseg s Varsány előbb népes faluk kapuszámát az előbbiből egy negyed részre vala kénytelen leszállítani." Teljes pusztulásról tehát nem beszélhetünk, hanem csak a lakosság részbeni pusztulásáról, s időleges elmeneküléséről. Az elfutott emberek 1700 körül kezdenek visszaköltözni Cibakházára ben Fancsalról költözött be néhány család között lakossága Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 15

16 nem állandó, s nem említi az évi országos összeírás sem. Lakói később is a súlyos katonai kvártély miatt több alkalommal Kunszentmártonba és Csongrádba szökdösnek. Év felnőtt férfi Lakói szétfutottak Megindul a visszaköltözésük Év család 63 család 41 család 92 család Év Fő Év Fő A lakónépesség alakulása (KSH évi népszámlálás) kiegészítve települési adatokkal Év Fő * 1999* 2000* 2001* *: települési adat Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 16

17 Cibakháza népességszáma (forrás: TEIR) Év Lakónépesség Állandó népesség Állandó népesség férfiak Állandó népesség nők A település célkitűzése a népességszám megtartása és növelése. Korösszetétel: Megállapítható a lakosság kor összetétele alapján, hogy a gyermekek száma is csökken, viszont a 60. életévet betöltöttek száma folyamatosan emelkedik, amely településünk lakosságának 20%-a. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 17

18 Állandó lakosok korcsoportos bontása (2009. év) 0-2 éves korosztály 150 fő 3-5 éves korosztály 144 fő 6-13 éves korosztály 443 fő éves korosztály 222 fő éves korosztály 2574 fő 60 év felett 904 fő (Forrás: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal személyiadat nyilvántartása.) Az élveszületések és halálozások aránya (forrás: TEIR) Év Élve születés Halálozás Az élveszületések száma az elmúlt 12 évben között mozgott, míg a halálozások száma közötti tartományban volt, és a halálozások száma meghaladta az élveszületések számát. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 18

19 Népvándorlás (forrás: TEIR) Év Oda vándorlás Elvándorlás A népvándorlás jellemzően minden évben jelentős szám, és jellemzően az elvándorlás száma meghaladja az odavándorlás számát. Az elvándorlás összefüggésben van a munkahelyek alacsony munkaerő felvevő képességével a településen és a térségben. Foglakoztatás, munkanélküliség A népesség gazdasági aktivitása az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, és Cibakházán ez a kistérségi illetve a megyei adatok alatt van. A foglalkoztatottak nagyobb hányada eljár a településről dolgozni. A környék nagyobb foglalkoztatói: Lorenz Fashion Kft, Martfű, és a távolabbi foglalkoztatók: Kecskemét Mercedes, Szolnok (Eagle Ottawa Kft, és az Ipari Park többi vállalkozása. Nagyobb foglalkoztatók a településen: Önkormányzat 5462 Cibakháza, Szabadság 5. ált. közigazgatás Elemgyártó Kft 5462 Cibakháza, Kishegy 57. fémszerkezetgyártás 66 fő Kaluterm Kft 5462 Cibakháza, Kispuszta tanya sertéstenyésztés, takarmánykészítés 43 fő Ciszöv 49 Kft 5462 Cibakháza, Hősök tere 5. gabonaféle termesztés 74 fő Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 19

20 A településen kevés a munkahely, illetve a munkahelyet teremtő vállalkozás. Az utóbbi években önkormányzat és intézményei a legnagyobb foglalkoztatók. Sokan ingáznak a környező nagyobb településekre, városokba. A nagyobb üzemek, gyárak sorra csökkentik termeléseiket, átszervezik, leépítik a munkavállalókat. A kisebb vállalkozások a képzett, fiatal vagy középkorú munkaerőt keresik. Az idősebbek, különös tekintettel a nyugdíj előtt állók nagyon kicsi eséllyel találnak munkát. A gazdasági válság Cibakházát is elérte, több vállalkozás csökkentette a foglalkoztatottak számát, illetve meg is szüntette működését, például: Elemgyártó és Szerkezetkezelő KFT, Profil Acél KFT stb. Az innen kikerülő 45 év feletti munkavállalóknak az elhelyezkedési esélyei alacsonyak. Gyakori eset, hogy a munkavállaló egész életében az adott cégnél dolgozott. Ebből kifolyólag nincs tapasztalata az álláskeresésben. Az esetleges átképzéshez, új ismeretek elsajátításához alkalmatlannak érzi magát. A fenti problémák, főleg a férfiak körében fordulnak elő, akik nem tudják alkalmazni a már megszerzett tudást, a munkanélkülivé válást követően gyors mentális leépülés következik be. Dátum Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya Cibakházán Nyilvántar tott össz. (fő) Foly. nyilv. hossz>365nap (fő) Aktív korúak ellátása (fő) Munkav. korú népes.(fő) Relatív mutató* (%) Arányszám** ,97 2, ,46 2,28 (Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján) * Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Az elmúlt évek mutatóit elemezve elmondható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen növekedett, a nyári szezonális munkák miatt csökkenés tapasztalható, majd a téli időszakban ismét megemelkedik. A évi adatokból látszik, hogy a munkaképes korúak 20%-a a nyilvántartott álláskereső, arányait tekintve meghaladja a dupláját az országos átlagnak. A munkaerő-piaci helyzet elemzése alapján megállapítható, hogy bizonyos tényezők, úgymint az alacsony iskolai végzettség, a képzettség és az alkalmazkodóképesség hiánya, rossz Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 20

21 egészségi állapot, etnikai, nemi, vagy életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés, jelentős munkaerő piaci hátrányok kialakulásához vezetnek. Komoly probléma az alacsony iskolázottság, a tartós és többgenerációs munkanélküliség, amely nehéz feladatokat ad a helyi önkormányzatnak, valamint problémaként jelentkezik a településen élő emberek számára is. Az alábbi táblázatban kerül összefoglalásra, az elmúlt néhány év aktív korúak segélyével /rendelkezésre állási támogatással (RÁT) és rendszeres szociális segéllyel (RSZ)/ kapcsolatos adat: Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Aktív korúak segélyben (RÁT+RSZ) részesülők átlagos száma (fő) Támogatásra felhasznált összeg (ezer Ft) év , év , év , év , év , évben a rendelkezésre állási támogatásban részesülők létszáma átlagosan 418 fő volt. Az elmúlt évben az önkormányzati közfoglalkoztatás keretén belül összesen 212 fő végzett közmunkát: 196 fő közcélú dolgozó, 6 fő közhasznú munkavállaló (a Munkaügyi Központ %-os támogatásával), 10 fő kistérségi közmunka programban vett részt. A közcélú foglakoztatás átlagos időtartama 3,5 hónap. Havi szerződés hosszabbításokkal igyekeztünk elkerülni a hosszantartó betegségek és egyéb munkavégzési problémák miatti kiadásokat, mert a betegszabadság 100%-a és a táppénz 1/3 része az Önkormányzatot terheli. Az átlagos heti munkaidő pedig 40 óra volt. A közfoglalkoztatás keretén belül elvégzett főbb tevékenységek a következők: a) Településüzemeltetés, kommunális feladatok: - felszíni vízelvezetés: csapadékvíz elvezető árkok, átereszek karbantartása, tisztítása, - zöldterületek kezelése és ápolása: növények ültetése, parkgondozás, parlagfű irtás, közterületeken, játszótereken, sportpályán, temetőben, - illegális hulladéklerakó felszámolásában való közreműködés, - síkosság mentesítés, hó eltakarítás: közintézmények, közterületek, buszmegállók. b) Intézmények működési feladatainak segítése: - pedagógiai asszisztensi tevékenység, - gondozói kisegítő tevékenység, - karbantartó, szakipari tevékenységek (pl:asztalos ), - konyhai kisegítők, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 21

22 - gépjárművezető, - adminisztrációs, technikai feladatok segítése, takarítás, postázás és kézbesítés, irattár rendezés, biztonsági feladatok. c) Településőrök: Jelenleg 8 fő végzi el ezeket a feladatokat, a polgárőrséggel folyamatosan együttműködve. Ellátják a rendezvényekkel kapcsolatos feladatok biztosítását, ünnepek, választás egyéb rendezvényeinek technikai elősegítését. A közfoglalkoztatásról, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, és az egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény létrehozta és megteremtette a közfoglalkoztatás új intézményrendszerét. Ahogy más területre is jellemző, a közfoglalkoztatást szabályzók is többször módosultak. A 320/2014 (XII.13.) Korm. rendelet alapján a Munkaügyi Kirendeltségek szervezetileg hatállyal a Járási Hivatalokhoz kerültek évben az előzetes tervezési szempontok alapján elsősorban a település önfenntartását segítő, helyi sajátosságú programok kapnak támogatást a Kistérségi Startmunka Programok között. Egyéb programok hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében valósíthatók meg /közút, belvíz, illegális hulladék stb./. Közfoglalkoztatási programok: Kistérségi Startmunka Programok: Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatási projekt keretében / / bevonásra került 24fő álláskereső /20 fő segédmunkás, 2 fő szakképzett munkavállaló, 2 fő szakképzett projektvezető/. A programban végzett főbb tevékenységek: A Nagyközségi Szociális Gondozási Központ és a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézmények felújítási munkálatai, a fás növényzet ritkítása, a Holt-Tisza parti sávjában. Helyi sajátosságokra épülő program, naptól napig a projektben bevonásra került 50 fő álláskereső /48 fő segédmunkás, 1 fő szakképzett projektvezető, 1 fő adminisztrátor/. A programban végzett főbb tevékenységek: Folytatásra került új hőszigetelt nyílászárók (faanyagú ablakok, ajtók) készítése, felület kezelése és beépítése a Nagyközségi Szociális Gondozási Központnál, a Piros Iskolánál, a Hivatal. közterületek burkolására használt térkövek, szegélykövek, kerítések létesítéséhez szükséges betonoszlopok előállítása, hagyományos építőipari termékek előállítása (vályog). Közterületekre kulturált, fából készült asztalok, padok és szemétgyűjtők készítése. Mezőgazdasági startmunka mintaprogram, március 1-től január 31-ig 37 fő álláskereső bevonásával. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 22

23 A programban végzett főbb tevékenységek: Az önkormányzati konyha saját előállítású mezőgazdasági termékekkel történő ellátása fóliásés szántóföldi növények előállításával, 3,5 hektár területen. A nem őrizhető és öntözhető 1,3 hektárnyi területen takarmánynövényt termesztése. Kisebb önkormányzati területeken gyümölcsfák telepítése, gondozása 1,5 hektár területen. Közterületeken kiültetésre kerülő virágpalánták előállítása ( db), továbbá a vendéghorgászat turisztikai és halállományának fejlesztése, önkormányzati tulajdonú meglévő 4 db ivadéknevelő tóban évi mezőgazdasági projekt, naptól napig tartó projektben 60 fő közfoglalkoztatott (53fő segédmunkás, 2fő adminisztrátor, 2fő mezőgazdasági gépkezelő, 2fő munkavezető) bevonásával. A programban végzett főbb tevékenységek: Az önkormányzati konyha saját előállítású mezőgazdasági termékekkel történő ellátása fóliásés szántóföldi növények előállításával, mintegy 5,7 hektáros területen új öntözőrendszer kiépítésével. Közterületeken kiültetésre kerülő virágpalánták előállítása ( db). Az elmúlt évben megkezdett halivadék keltetési és nevelési tevékenység fejlesztése. Közúthálózat javítása startmunka mintaprogram, szeptember 1-től február 28-ig 53 fő /50 fő segédmunkás, 3 fő szakképzett munkavállaló/álláskereső bevonásával. A programban végzett főbb tevékenységek: A meglévő kb. 20 km szilárd burkolatú aszfaltozott utak állapotának megőrzése, javítása, térkövek készítése (750m 2 ), 180 db betonoszlop készítése a köztemető bekerítésére, a földes utak (40km) állapotának javítása, közutak tisztítása, illetve padkázás méteren, továbbá parlagfűírtás ( a megtisztított terület nagysága kb m 2 ). Belvízelvezetés startmunka mintaprogram, szeptember 1-től február 28-ig 20 fő /18 fő segédmunkás, 2 fő szakképzett munkavállaló/ álláskereső bevonásával. A programban végzett főbb tevékenységek: Csapadék- és belvízelvezető árkok takarítása, felújítása és mélyítése 48,1 km hosszú csapadékvíz elvezető hálózat karbantartása. Illegális hulladéklerakók felszámolása startmunka mintaprogram, szeptember 1-től február 28-ig 25 fő /24 fő segédmunkás, 1 fő szakképzett munkavállaló/ álláskereső bevonásával. A programban végzett főbb tevékenységek: Nagyszámú, a településen szétszórtan elhelyezkedő illegális szemétlerakó megszüntetése több, mint 10 hektár területen. Start Plusz program, , 1 fő bevonásával. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 23

24 Közfoglalkoztatás (települési adatszolgáltatás) Év Fő Munkanélküliek (regisztrált álláskeresők 2008-tól) száma és végzettsége (Forrás: TEIR) Év Regisztrált Munkanélküliek száma Regisztrált munkanélküliek férfiak Regisztrált munkanélküliek nők Szoc. jöv. pótló tám. részesültek Reg. munkanélküli osztálynál kevesebb v. Reg. munkanélküli oszt végzett Reg. munkanélküli Szakmunkás- Képzőt v. Reg. munkanélküli Szakiskolát végzett Reg. munkanélküli érettségizett Reg. munkanélküli Főisk. végzett Reg. munkanélküli Egyetemet végzett A munkanélküliséggel kapcsolatos adatokat befolyásolja a szociális védőháló változása. A rendszerváltás után jelent meg a munkanélküliség. A regisztrált munkanélküliek a munkanélküli járadék időszakán túl, amennyiben munkát nem találtak szociális jövedelempótló támogatásban részesülhettek. Az időközbeni jogszabályi változások miatt 2008-tól regisztrált álláskeresőkről beszélünk, akik rövid ideig álláskeresési járadékot kaptak, majd szociális helyzetüktől függően kaphattak támogatást illetve közhasznú munkát kellett Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 24

25 végezniük. Az utóbbi évek újabb változásokat hoztak és különböző területeken közmunkásként foglalkoztatják az álláskeresőket. Cibakházán jellemzően az álláskeresők zöme fizikai dolgozó, alacsonyabb iskolai végzettséggel. Jövedelmi viszonyok Cibakháza, hasonlóan az Észak-Alföldi régió településeihez az országos jövedelmi viszonyok alsó szegmensében helyezkedik el. Jász- Nagykun- Szolnok Megyén belül a Kunszentmártoni Járás jövedelmi viszonyok tekintetében a mezőny alján található, nagyságrendekkel megelőzi a Jászság (Felső- Jászság Jászberény és Jászfényszaru környéke), továbbá a megyeszékhely. A járáson belül is eltérőek a jövedelmi viszonyok. Cibakházán belül a jövedelmi viszonyok, hasonlóan a többi településhez nagy különbségeket mutatnak - azonban itt az ország többi részén lévő nagyon jómódú réteg nem alakult ki. A legalacsonyabb jövedelműek a szociális juttatásokat (álláskeresési járadék, közmunka, GYES, nyugdíj stb.) igénybevevők Térbeli - társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Cibakházán is a környező településekhez hasonlóan a rendszerváltás után kisebb mértékű társadalmi rétegződés alakult ki. A település lakóterületei között elsősorban a frekventáltabb területeken ( a központ környéke) a tehetősebbek élnek, míg elsősorban a szőlő településrészeken (Bátor szőlő) a szegregátum él. A rétegződésen belül kiélezett konfliktusok nincsenek, de az érdekviszonyok a társadalmi osztályon belül mozognak. Szegregáció lehatárolásáról elsősorban Bátor- szőlő környékén beszélhetünk Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések egyházak, stb.) Civil szervezetek: - Hegyközség - Nagycsaládosok Egyesülete - Nagyközségi Sportegyesület - Mozgássérültek Egyesülete - Kamasz Támasz Alapítvány - Horgászegyesület - Hitoktatási Alapítvány - Polgárőrség - Holtág Alapítvány - Gazdakör - Nyugdíjas Klubok (3) - Turisztikai Egyesület A településen Kisebbségi Önkormányzat működik. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 25

26 Rendezvények: - Évente Képzőművészeti Alkotótábor - Évente Ifjúsági Horgásztábor - Aratóbálok - Szüreti mulatságok - Iró olvasótalálkozók - Elszármazottak találkozója - Településtörténeti feltáró (folyamatos) A nemzetiségi kötődés terén a településen a évi népszámlálási adatok alapján kb 600 fő vallotta magát cigány kisebbségnek, amely a lakosság 15%-át jelenti. A településen a történelmi egyházak közül a római katolikus egyháznak van temploma. A vallásoktatás az iskolákban biztosított. Római katolikus templom Az 1700-as évek elejétől 1723-ig licenciátus működött Cibakházán. Ekkor a váci egyházmegye plébánost küld ki, aki azonnal vezetni kezdi az anyakönyveket. Régi temploma elpusztult. Első plébánosa Suslay Mihály nádból épített templomot ben azonban már vályogból állított templomáról emlékeznek meg. Végleges templomát közadakozásból és a Földváry család támogatásával 1757 és 1760 között építették fel. Cibakháza, Csépa mellett a Tiszazug egyetlen római katolikus település, egyházi központtá vált: fiókegyházként hozzá tartozott a Tiszazug több településének és pusztájának katolikussága is (Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt, illetve Gyügér, Sárszög, Kispuszta és Ság). Római katolikus temploma késő barokk stílusú, műemlék jellegű, a település római katolikus egyházi központ volt. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 26

27 1.8. A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, stb.) Közigazgatás: A közigazgatási feladatokat a polgármesteri hivatal biztosítja a településen. A középfokú közigazgatási intézmények és kormányhivatalok Kunszentmártonban találhatók. Polgármesteri Hivatal, Cibakháza, Szabadság tér 5. Oktatás Óvodai ellátás: Legkorábbi adatok az óvodai ellátásról 1952-ből vannak, ekkor egy új óvoda létesült. Cibakházi Napsugár Óvoda 5462 Cibakháza, Czibak Imre tér 18. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 27

28 Statisztikai adatok (forrás: Önkormányzat) Év Gyermeklétszám Dolgozói létszám október 1-én: -óvodapedagógus: -dajka: -pedagógiai asszisztens: -óvodatitkár: -kisegítő: 9 fő 5 fő 1 fő 1 fő 1 fő Csoportszobák: 5 db, ebből egy szükségszoba Óvodai ellátással kapcsolatos adatsor (Forrás: VÁTI - TEIR) Év Óvodai feladatellátási helyek száma Óvodai férőhelyek száma Óvodába beíratkozottak száma Óvodapedagógusok száma Általános iskola Oktatás tekintetében a következőket tekinthetjük át: ben 1 osztályú iskolájában 1 tanító 200 gyermeket tanított. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 28

29 1851 / 52-ben 140 fiú és 80 leány járt iskolába / 79 iskolai évben an jártak iskolába, három tanteremben 2 képesített és 1 képesítés nélküli tanító irányításával folyt az oktatás ben állami elemi iskola működik 6 tanteremben és 3 továbbképző gazdasági iskolai tanteremben. A község e célra 16 tanerőt alkalmaz. Ezenkívül még működik 1 községi ipari iskola, ahol négy tanár tanít, s van óvodája is a községnek1 óvónővel, 1 óvodai teremmel ig az oktatás 3 belterületi és 2 külterületi iskolában folyt. A tanuló szám átlagban körül mozgott ben egy új óvoda létesült ban 2 általános iskolájában 22 tanerő 14 osztályteremben 643 iskolai tanulót tanít, ugyanekkor külterületi iskolában 20 - an tanulnak. Ezzel egy időben 2 óvónő 60 gyermekkel foglalkozik. Az oktatás változásai azonban az iskolai végzettségen mérhetők le. Év 6. élet- analfa- ír-olvas általános iskola középiskola főisévüket béta kolát betöltött osztályát végezte véglakosok zett száma Cibakházi Damjanich János Általános Iskola 5462 Cibakháza, Czibak Imre tér 40. Osztályok száma: 15 Tantermek száma: 20 Tanulói létszám: 323 Év Tanulói létszám Tanulói létszámból Nagyrév Tornateremmel rendelkezik az iskola. Pedagógusok száma: 29 fő Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 29

30 Templomi iskola Piros iskola Az iskola egy igazgatóság alá tartozik, azonban 3 épületben folyik tanítás: Templomi iskola: alsó tagozat Piros iskola: alsó tagozat 1-2. osztály Központi iskola: 4-8. osztály Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 30

31 Iskolai létszám és oktatással kapcsolatos adatok (forrás: VÁTI-TEIR) Év Általános iskolai feladatellátási helyek száma Ált. iskolai osztálytermek száma Ált. iskolai osztályok száma Ált. iskolai tanulók száma Ált. iskolai főállású pedagógusok száma Tornaterem, tornaszoba a közoktatási intézményben Tornateremmel, tornaszobával ellátott közoktatási intézmény száma Egészségügy 1879-ben közegészségügyi székhelye Nagyrév ban 1 körorvosa, 1 gyógyszerésze és 1 bábája van ben 1 körorvosa, 1 községi, 6 magánbábája és 1 gyógyszertára van ban megalakult a Stefánia Nőszövetség, amely az anya és csecsemővédelmet szervezi meg. Schwáb Gyula alapítványa 1939-ben kiterjed az egészségvédelemre is, szülőotthon felállítását tervezte. Ez azonban a háború miatt nem valósulhatott meg, így 1948-ban a község szülőotthon felállítását kéri az alispántól és erre engedélyt kap ben orvosi rendelőt építtet a község, melyet 1956-ban bővítenek ben 12 férőhelyes bölcsőde épül, s ezzel szolgálják az egészségvédelmet ben új épületet adnak át állatorvosi rendelő céljára ban 2 körzeti orvos, 2 védőnő van Cibakházán, 4 szülőotthoni férőhely és 30 bölcsődei férőhely áll a csecsemő és anyavédelem szolgálatában. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 31

32 orvosi rendelő forrás: Önkormányzat Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 32

33 bölcsőde Egészségügyi adatok (forrás: TEIR) Év Háziorvos Házi gyermekorvos Körzeti ápoló Betöltött védőnői álláshelyek száma Gyógyszertár: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 33

34 gyógyszertár Szociális ellátás Gondozási Központ Társulási formában Tiszainokával közösen működik Cibakháza, Szabadság tér 6. Szociális ellátás (Forrás: TEIR) Év Időskorúak otthonainak száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak száma Időskorúak otthonai na működő férőhelyek száma Időskorúak otthonaiban gondozottak száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubja működő férőhelyeinek száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubjaiban ellátottak száma Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Cibakháza, Álmos út 13. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 34

35 Művelődés Cibakházán 1950 ig 25 különböző BM által engedélyezett és bejegyzett különféle kör és egyesület működött. Ezek közül jelentős a Függetlenségi és 48-as Olvasókör, Népkönyvtár Egyesület ban alakult meg az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság helyi szervezete ban népművelési munkát 2 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi könyvtár, 3 Földművelésügyi Minisztériumi népkönyvtár, 4 egyesületek által fenntartott könyvtár és 2 iskolai könyvtár segítette. A háborút a község mozija átvészelte, azonban jelenleg nem üzemel, és a kis helyi igény miatt a távlatokban sem szerepel ilyen jellegű hasznosítása az épületnek ben épület fel a jelenlegi művelődési ház, amely 1960-tól kapott függetlenített vezetőt. Jelenleg a településen található egy kultúrház is a Művelődési házon kívül. A művelődési házzal egyidőben létesült a könyvtár is. Közművelődési könyvtárában 1871 db könyv volt, ugyanekkor 959 rádió-, 11 tv-előfizetőt tartottak számon. A Cibakházi Kábeltelevíziós és Szolgáltató Kft. az önkormányzat tulajdonában van. A település önkormányzata helyi újságot jelentetett meg 1990-ben Cibaki Hírek címmel. A település tervei között felmerült egy Teleház kialakításának lehetősége, ahol a településen élő fiataloknak tudnák biztosítani az Internet használatot és elérést. - Művelődési ház, Czibak Imre tér Bátorszőlői kultúrház, Bátorszőlő I. út Könyvtár, Petőfi út Mozi, Czibak Imre tér 40. A könyvtári kötetek száma (Forrás: VÁTI - TEIR) Év Nyilvános könyvtár Nyilvános könyvtárak egységeinek száma Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 35

36 Kölcsönzött egység Beíratkozott olvasó Művelődési ház Könyvtár Helytörténeti gyűjtemény Könyvtár Esélyegyenlőség biztosítása A településen az esélyegyenlőség biztosítása különböző országos és térségi programokkal biztosított. A programok pályázatok révén érhetők el A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre ben, Cibakháza 1 heti és 4 országos vásárjogot kap, amelyet végig megtart ben a helyi kereskedelmet 1 Hangya szövetkezet, 15 szatócs, 10 baromfi- és tojáskereskedő bonyolítja le. Ekkor 12 kocsmája, 2 fogadója is van, s 4 országos kirakodó és állatvásárt, illetve 1 heti piacot tart. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 36

37 Az ben létrejött FMSZ veszi át az es években a magánboltok szerepét ben új FMSZ áruházat adnak át 250 légköbméter belvilággal ban Cibakházán 14 kiskereskedelmi bolt és 4 vendéglő van. Ezekben 43 alkalmazott dolgozik. Cibakháza kereskedelmében a XX. század első felében a Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (alakult 1917-ben), a Hangya szövetkezet és magánkereskedők, később a Földműves Szövetkezet, majd a Tiszaföldvár és vidéke ÁFÉSZ játszott jelentősebb szerepet 4 országos vására kistérségi jelentőségű. A hitelügyleteket a Tiszaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet fiókja intézi. Napjainkban a település kereskedelmi ellátása teljesen megoldott, a Tiszaföldvár és Vidéki ÁFÉSZ élelmiszer és iparcikk üzletei mellett megtalálhatóak, a részben fedett piactér, Tüzép telep (1 magán, 1 ÁFÉSZ), gázpalack cseretelep, benzinkút és terménybolt. A nagyközség gazdaságára jellemző, hogy nagy gyár, munkaerő foglalkoztató üzem a településen nem található. A közepes és kisebb vállalkozások elsősorban a mezőgazdasághoz köthető tevékenységet folytatnak. Emellett élelmiszer termék előállítással kapcsolatos vállalkozás és fémipari vállalkozás is működik a településen. Vállalkozások száma Forrás: VÁTI, TEIR adatbázis Év Regisztrált vállalkozások száma Működő * n.a. vállalkozások száma Működő kft * * Működő rt * * Működő * * szövetkezet Működő BT * * Működő EV * * 0 és ismeretlen számút foglalkoztató működő vállalkozás n.a * 0 n.a. n.a. 81 * 94 * 108 * 1-9 főt n.a * n.a. n.a. n.a. 269 * 269 * 263 * foglalkoztató főt * * 3 * 3 * foglalkoztató főt * * 3 * 3 * foglalkoztató főt * * 1 * 1 * foglalkoztató 250 fő feletti * * 0 * 0 * foglalkoztató Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 37

38 Cibakháza nagyközség nagyobb munkaerő foglalkoztatói (Forrás: Önkormányzat, évi adatok) Önkormányzat 5462 Cibakháza, Szabadság 5. ált. közigazgatás Elemgyártó Kft 5462 Cibakháza, Kishegy 57. fémszerkezetgyártás 66 fő Kaluterm Kft 5462 Cibakháza, Kispuszta tanya sertéstenyésztés, takarmánykészítés 43 fő Ciszöv 49 Kft 5462 Cibakháza, Hősök tere 5. gabonaféle termesztés 74 fő Ciszöv 49 Kft. gépállomás a belterületen Kaluterm Kft Dora major Elemgyártó Kft. Lakatos üzem Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 38

39 Maroni konzervüzem Üzemi terület a Sárszögben A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A település főbb gazdasági ágazatai: - mezőgazdaság A település külterületének nagy része mezőgazdasági, szántó terület, ahol intenzív művelés folyik. A külterületi nagyobb gazdálkodók mellett több gazdálkodó tulajdonában vannak a mezőgazdasági területek. Jellemzően szántóföldi kultúrákat, búza, kukorica, árpa, repce termesztenek. A település jellemzően mezőgazdasági település, ahol a mezőgazdasági termesztés és az ezekhez kapcsolódó állattenyésztés, terményfeldolgozás építményei a kül- és belterületen megtalálhatók. Az egykori zártkertek nagy része valamikor szőlő és gyümölcstermesztő terület volt présházakkal. Egyre nagyobb területeken ismét gyümölcsösöket telepítenek. Külterületi gazdálkodók: Kaluterm Kft 5462 Cibakháza, Kispuszta tanya sertéstenyésztés Cibagro kft Varga Zoltán Kincses Ferenc Hegedűs József Kiss János -ipar Cibakházán nagy ipari létesítmény és ipari park nem található. A település ipari vállalkozásai a külterületen találhatók egyrészt fémipari tevékenységet végeznek, valamint élelmiszeripari üzem is megtalálható külterületen. A külterületi gazdasági területeken mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó nagy telephely (szárítók, raktárak, silók) és takarmánykeverő telep is található. A település belterületén elszórva kisebb gazdasági létesítmények találhatók, melyek kézműipari, kisebb termékeket előállító vállalkozások. Az település nagyobb gazdasági vállalkozásai: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 39

40 Elemgyártó Kft 5462 Cibakháza, Kishegy 57. fémszerkezetgyártás 66 fő Kaluterm Kft 5462 Cibakháza, Kispuszta tanya sertéstenyésztés, takarmánykészítés 43 fő Ciszöv 49 Kft 5462 Cibakháza, Hősök tere 5. gabonaféle termesztés 74 fő Gazdasági szervezetek száma: A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelései A településen jellemzően a nagyobb gazdálkodó szervezetek agrárszférához köthető tevékenységet folytatnak. A nagyobb gazdálkodó szervezetek több év óta hasonló profillal működnek. Jellemzően a saját tevékenységükön belül bővítenek elsősorban pályázati lehetőségekkel eszközvásárlással és korszerűsítéssel fejlesztik vállalkozásukat. A településen működő nagyobb vállalkozások a következők: Elemgyártó Kft 5462 Cibakháza, Kishegy 57. fémszerkezetgyártás 66 fő Kaluterm Kft 5462 Cibakháza, Kispuszta tanya sertéstenyésztés, takarmánykészítés 43 fő Ciszöv 49 Kft 5462 Cibakháza, Hősök tere 5. gabonaféle termesztés 74 fő Gazdasági szervezetek száma: 41 A településen a legnagyobb munkaerő foglalkoztató a közfoglalkoztatás (közmunka program) révén az Önkormányzat Fő tevékenységei: - belterületi belvízárok karbantartás - belterületi út kátyúzás - illegális hulladéklerakás felszámolása - mezőgazdasági program a külterületen - belterületi parkosítás - haltenyésztés - térkő gyártás és térkövezés - betonoszlop gyártás A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) A település versenyképességét a gazdasági lehetőségein túl (pl: mezőgazdasági területek, állattenyésztés, halgazdaság stb.) az elérhetőség, a munkaerő képzettsége is befolyásolja. Cibakháza földrajzi értelemben, elérhetőség területén megyén belül alacsony potenciállal rendelkezik. A települést főútvonal nem érinti, megközelítése a számú országos mellékúton biztosított. Az út kapcsolatot biztosít a 442. számú főúttal és 44. számú főúttal. Közvetlen vasúti kapcsolat nincs. A munkaerő településen belüli átlagos képzettségi Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 40

41 színvonala alacsonynak mondható, nagy az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A településről a munkakörű lakosság nagy része napi ingázással, vagy kisebb része heti ingázással eljár dolgozni a környékbeli nagyobb települések munkaerő felvevő üzemeibe Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet - kínálat) Az ingatlanpiaci viszonyok az ország többi településéhez hasonlóan Cibakházán is jelentősen átalakultak. A évi pénzügyi válság alapjaiban változtatta meg az ingatlanpiacot. A finanszírozási nehézségek és szociális támogatások miatt a kereslet egyre csökkent, míg a kínálat jelentősen növekedett. Megjelentek az értékesíthetetlen ingatlanok, melyeknek hiteltartozása nagyobb, mint az ingatlan értéke. Az utóbbi 1-2 évben stagnálni látszódik a folyamat, ugyanakkor lakásépítésről nem beszélhetünk. Cibakházán jelentős az alacsony komfortfokozatú, avult épület, melyek értékesítése után teljes felújításra, vagy bontásra szorulnak. Külön említést érdemelnek az egykori szőlőterületek épületei, melyek egy része lakatlan, míg a lakott épületek zöme avult, teljes felújításra vagy átépítésre szorul. A CSOK bevezetésével a lakótelkek iránt érdeklődés tapasztalható Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013.(II.28.) számú önkormányzati rendelete Cibakháza Nagyközség vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szól. A 26/2015. (IV.29.) Számú KT határozattal fogadták el az Önkormányzat a évekre vonatkozó gazdasági programját. Vagyongazdákodás A rendszerváltást követően kialakult egy téves állami szemlélet, amely átragadt az önkormányzatokra is. Ez arról szólt, hogy az állam és az önkormányzat rossz gazda, ezért az állami és önkormányzati vagyont privatizálni kell. Ez oda vezetett, hogy az önkormányzatok többsége, így Cibakháza is, néhány év alatt elvesztette vagyonának, épületeinek, földjeinek és gépeinek nagy részét. Ha az önkormányzat meg akar állni a saját lábán, akkor az ehhez szükséges kapacitást újra kell teremteni. A folyamatot már elkezdtük. Új földek és új gépek állnak az önkormányzat szolgálatába. A korábban hosszabb távra bérbe adott termőföldek szerződése is lassan lejár, ezen területeinket is művelésbe vesszük. Célunk, hogy az Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 41

42 Önkormányzat működéséhez szükséges forrásokat magunk állítsuk elő, hogy minél több pénzt tudjunk átcsoportosítani településfejlesztésre. Ezen a területen fő céljaink: az önkormányzat meglévő vagyonának őrzése, gyarapítása, a vagyon hasznosítása (bérbeadás, vagyonkezelői jog létesítése), a vagyonfelélés elkerülése. A 26/2015. (IV.29.) Számú KT határozattal fogadták el az Önkormányzat a évekre vonatkozó gazdasági programját Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A településfejlesztési politika célkitűzései: Cibakháza Nagyközség Önkormányzat településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon a képviselő-testület ciklusa alatt tartósan ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a működtetés során is zökkenőmentesen finanszírozni tudja. Az önkormányzati gazdálkodás forrásai (A 26/2015. (IV.29.) Számú KT határozattal jóváhagyott évekre vonatkozó gazdasági program alapján): állami támogatások (normatívák, egyéb feladatfinanszírozások), helyi adóbevételek (építmény, iparűzési, ), központi adóbevételek (a gépjárműadó településen maradó része, ), működési bevételek (térítési díjak, bérleti díjak ), felhalmozási bevételek, átvett pénzeszközök, pályázatok (működési, fejlesztési). Az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket döntően a központi költségvetés biztosítja, de a helyi gazdaságból származó bevételek nélkül az intézményeink feladatellátásában minőségi romlás következne be. Településünk számára fontos, hogy az itt működő vállalkozások helyben maradjanak. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 42

43 Amennyiben nem veszélyezteti a település érdekeit, lakosait, közbiztonságát, abban az esetben az új vállalkozások letelepítését az önkormányzatnak elő kell segíteni A vállalkozások számára esetenként előnyös lehet az önkormányzat részvétele közös programokban, pályázatokban. Kedvező pályázati lehetőség esetén kétoldalú pályázatok beadásának lehetőségét is vizsgálni kell. Az intézményi kiadások csökkentése elkerülhetetlen. A meglévő programjainkat folytatva (napelem, megújuló energiaforrások használata) a kiadások csökkentésével plusz forrásra tehetünk szert. Kiemelendő a működőképesség megőrzését segítő támogatás, mely pályázása elengedhetetlen a település működtetéséhez. A pályázati lehetőségek számbavétele: Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely intelligens, azaz amelynek esetében az oktatási, a kutatási és az innovációs beruházások hatékonyabbak, fenntarthatóbbak. Kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és a versenyképes iparra való átállás. Inkluzív, mivel nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére. A stratégia középpontjában öt ambiciózus célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, a kutatással, az oktatással, a szegénység csökkentésével és az éghajlatváltozással/energiaüggyel kapcsolatosak. Az öt kiemelt uniós célkitűzés a következő: - A évesek körében legalább 75 százalékra kell emelni a foglalkoztatás szintj ét. - Az uniós GDP 3 %-át kutatásra és fejlesztésre kell fordítani. - Teljesíteni kell a 20/20/20" éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket. - Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Az előttünk álló közötti uniós támogatásokra épülő pályázati rendszer számtalan lehetőséget biztosít Cibakháza fejlesztéséhez. Az elmúlt két évben már nem csak az aktuális fejlesztésekre koncentráltunk, de megterveztünk több mint 2 milliárd Ft értékű fejlesztést. Számos dokumentációt készítettünk elő, több kétfordulós pályázat első fordulóját már meg is nyertük és vannak benyújtott, elbírálásra váró pályázatok, továbbá olyan programok, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 43

44 amelyekhez már lekötötték a támogatási összeget, de a támogatási tervet később kell kidolgozni. Figyelemmel kell arra lenni, hogy terveink illeszkedjenek a magasabb szintű koncepciókhoz. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2013 március 11-én döntött a megye együttkezelendő térségei (Jászság; Szolnok Törökszentmiklós Martfű térsége; Nagykunság Tisza-tavi térség; Mezőtúr térsége Tiszazug) fejlesztési előtanulmányainak elfogadásáról. Ebben a tanulmányban több helyütt megnevezik Cibakházát. A megye és a vele határos megyei helyzetelemzések szintézisében kiemelik, hogy Cibakháza és térsége, mint komplex kísérleti tájgazdálkodási mintaterület játszhat meghatározó szerepet. A megyei területrendezési terv térségi szerkezeti tervlapján a jogszabályi rendelkezések értelmében nem a szerkezeti terven ábrázolható módon, de annak mellékleteként intézkedési tervi munkarészeként feltűntetésre került több, a Tiszazug és a Mezőtúri térség fejlődése szempontjából központi szereppel bíró egyéb mellékút hálózati elem is. Ezek az alsó szintű térszerkezet formáló új vonalas elemek többek közt a Cibakháza Nagyrév, Cibakháza 442. sz. főút települési összekötő utak ( a Kispusztai út). A városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezővárosi térségben cím 4. prioritásában említik a térség zöldgazdasági arculatának megerősítéséről szóló részben a helyi biomassza és a holtág iszapjának többcélú felhasználását. A Tiszazug és körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása 3. prioritása a Körösmente-Tiszazug értékeiben rejlő jövedelemtermelő képesség növelése. A prioritáshoz rendelt beavatkozási csoportok egyike a Térségi előképek, települési szinten megfogalmazott, a jövőképet szolgáló célkitűzések. Itt említik a Cibakházi Holt-Tisza rekultivációja és környezetének turisztikai célú hasznosításának, turisztikai attrakcióvá fejlesztésének megvalósításának lehetőségét. Ugyancsak a holtággal függ össze a Tisza menti ökosztráda alrendszereinek kiépítése céljai között a holtágak integrált tájgazdálkodási és turisztikai programba illesztett, összehangolt Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 44

45 rehabilitációja. Ezen program keretein beül szerepel a térségi előképek, települési szinten megfogalmazott, a jövőképet szolgáló célkitűzések között a holtág kotrása. A leszakadó társadalmi csoportok életminőségének és esélyegyenlőségének javítása cím alatt első prioritás az esélyegyenlőség személyi és intézményi feltételeinek javítása tartamos szervezeti-finanszírozási rendszer kialakításával. Ebben a programban Cibakházát javasolják Tiszaföldvár mellett a program végrehajtásául szolgáló térségnek. A társadalom és a gazdaság megújulását, a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása cím egyik prioritása a vízi közmű hiányosságok felszámolása. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció ban Cibakháza konkrétan kevés helyen van nevesítve. Elsősorban a Tiszazugra tervezett fejlesztések, melyek településünket érintik. Az önkormányzat realizálható saját forrásai Saját bevételek elsősorban az adóbevétel és a normatívák. Vagyon hasznosításából származó bevétel tervezése nem indokolt nincs olyan vagyontárgy az önkormányzatnak, mely értékesítése számottevő lenne, inkább a vagyongyarapítás a cél. Adóbevételből származó növekedés a helyi cégek teljesítőképességétől függ. Egyéb források Kiemelendő a működőképesség megőrzését segítő támogatás, mely pályázása elengedhetetlen a település működtetéséhez. (Forrás: A 26/2015. (IV.29.) Számú KT határozattal jóváhagyott vonatkozó gazdasági program) évekre Gazdaságfejlesztési tevékenység A 26/2015. (IV.29.) Számú KT határozattal fogadták el az Önkormányzat a évekre vonatkozó gazdasági programját. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 45

46 Településüzemeltetés: Útalapok, utak építése Valamennyi belterületi utcában az útalap kiépítése, továbbá a külterületi utak építése. Az ivóvíz- és szennyvíz beruházásokat követően az útalapok aszfalt burkolattal történő zárása. Kispusztai út A kispusztai út felújításának befejezése. Kerékpárút építés A cibakházi temetőtől induló, Tiszaföldvár-Martfű kerékpárút tervének megvalósítása az érintett településekkel egyeztetve, közösen megépítve. Járdahálózat építése A járda hálózat fejlesztése, építése, egyes szakaszokon térkő elemek felhasználásával. Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok A ravatalozó, a kápolna állagának megtartására. Szükséges az urnafal további bővítése, a zöldfelületek ápolása. A közvilágítási rendszer fenntartásával, esetleges korszerűsítésével kapcsolatos feladatok A közvilágítás korszerűsítése és bővítése. Pályázati úton a lámpatestek korszerű, ledes lámpákra cserélése. Az így megtakarított áramköltség felhasználásával a közvilágítás bővítése Bánomszőlő felé és azokban az utcákban ahol nincs vagy kevés a közvilágítás. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 46

47 A település belterületén lévő zöldterületek karbantartása, gondozása A település belterületén lévő zöldterületek karbantartása, gondozása. Közösségszervezés, közösségi terek kialakítása Egyre több szabadidős rendezvény megtartására, a kisebb rendezvények esetén a közelmúltban újra önkormányzati tulajdonba került GÖDÖR-ben. A GÖDÖR fejlesztésére a szükséges pályázat előkészítése. A nagyobb rendezvények jelenleg csak a vásártéren tartható meg. A vásártér melletti egykori tó meder, fás bokros terület szabadidő parkká fejlesztése, állandó szabadtéri színpaddal, árnyékos nézőtérrel, sétáló utakkal, kisebb hidakkal, sütögető helyekkel, pihenőpadokkal, asztalokkal. A későbbiekben kisebb játszótér és kalandpark is épülhet. Játszótér építése tervezzük az újkiosztás területére is. Tervek szerint vagy a Szemere utca és a Mátyás utca közötti térre vagy pedig az Akácfa és a Toldi utcák kereszteződésében. Mozi épületének felújítása az elkészült tervek szerint. Az épület ifjúsági közösségi térként történő hasznosítása, ahol megvalósítható a bowling pálya és más ifjúsági fejlesztés is. Megújuló energiák használata Az önkormányzat 50 millió Ft értékben pályázatot nyújtott be, napelemek felszerelésére. A beruházás célja a nagyobb energiafogyasztású intézmények áramszámlájának csökkentése. Az elektromos berendezések működtetésének napelemek által megtermelt elektromos árammal biztosítása. A későbbiekben nagyobb napelem park kiépítése. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 47

48 Az önkormányzati épületek felújításának és energetikai korszerűsítésének folytatása. Az energetikai korszerűsítés keretén belül a nyílászárók lecserélése, hőszigetelése. A fűtési rendszerek átalakítása, a meglévő gázkazánok megtartása mellett saját előállítású brikett és apríték eltüzelésére is alkalmas kazánok beépítése. Asztalosipari hulladékok, holt-tiszai nád, bozótirtással keletkező fás szárú növények és egyéb alapanyagok felhasználásával brikettáló és apríték készítő kisüzem hozunk létrehozása. Egészségügyi ellátások Önkormányzat célja az egészségügyi ellátás színvonalas működtetése, az ahhoz kapcsolódó személyi, tárgyi feltételek biztosítása. Az önkormányzat a következő időszakra több tízmilliós pályázati támogatást kötött le az orvosi rendelő korszerűsítésére, átalakítása. Cél, hogy a településen eddig nem vagy csak ritkán elérhető szakrendelések pl. gyermekorvosi szakrendelés, fül-orrgégészeti szakrendelés, nőgyógyászati szakrendelés stb. minél gyakoribb elhelyezéséhez tudjon megfelelő körülményeket biztosítani. További cél, hogy minél több szűrővizsgálat érkezhessen a településre. Hosszabb távú cél, települési laboratóriumi háttér létrehozása, hogy kisebb laborvizsgálatokat helyben is el lehessen végezni. Az épület akadálymentesítésének megoldása. Szociális feladatok Cibakházán nagyon sokan élnek a szegénységi küszöb alatt. A rászorulók részére minden segítséget anyagi keretek ésszerű felhasználásával - meg kell adni. Minden pályázati lehetőséget meg kell ragadni. Az önkormányzat nem kíván élni a szociális temetés biztosította lehetőséggel. Az önkormányzat a tisztességes temetéshez részben temetési segélyt, részben visszatérítendő kamatmentes kölcsönt biztosít. Pályázati lehetőségek biztosítása, amelyek munkával kapcsolt képzést biztosítanak. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 48

49 Gyermekétkeztetési programokban történő részvétel. A kisebbségi önkormányzattal történő együttműködés. Az önkormányzat a jövőben is meg kíván pályázni minden közfoglalkoztatási lehetőséget. Az előző fejezetekben már vázolt célokra valamennyi jogosultat be kívánja vonni. Az önkormányzati vállalkozási feladatokhoz a későbbiekben a jól teljesítő közfoglalkoztatottak állandó munkalehetőséget is kaphatnak. A település idős polgárainak segítése, cél, hogy a magányos idős emberek is minél tovább élhessenek otthonaikban, ahol az életük nagy részét leélték. Ennek érdekében a házi gondozói szolgálat erősítése. Mozgásérzékelő kültéri lámpákat biztosítása a házi gondozottak részére, amelyeket az önkormányzat munkatársai térítésmentesen szerelnek fel. Hetente klubfoglalkozási lehetőség biztosítása az idősek részére, melyhez az önkormányzati gépkocsit is igénybe vehetik. Jelzőrendszert kiépítése, cél, hogy minél több idős emberhez eljuttassunk egy olyan készüléket, amellyel egyetlen gomb megnyomásával jelezhetik, ha bajban vannak, ha rosszullét fogja el vagy bármi történik, az önkormányzat munkatársai a jelzést követően rövid időn belül segítséget tudnak nyújtani. Bentlakásos Gondozási Központ korszerűsítése. A helyi nyugdíjas és mozgáskorlátozott civil szervezeteket, programjaik megvalósításában történő támogatása. Közfoglalkoztatás A korábban beindított térkőkészítés folytatása, amely kibővül az eddigi kerítésoszlop készítés mellett, szegélykövek készítésével is. A közfoglalkoztatási célok jelentős bővítése. Az önkormányzati konyhára az elmúlt években elkezdett mezőgazdasági termékek és takarmánynövények termesztése. A program folytatása és bővítése tervezett, az állattenyésztési ágazat elindításával. 20 sertés és negyedévente 200 baromfi előállítására alkalmas kapacitást kiépítése. Tartósító kisüzem létesítésére, raktározási kapacitás kiépítése. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 49

50 Köznevelési feladatok Amennyiben a demográfiai folyamatok szükségessé teszik az óvodai férőhelybővítés megvalósítása, és az óvodai infrastruktúra-fejlesztése, energetikai fejlesztés. A köznevelési feladatokon belül továbbra is a település tehetséges fiataljaitnak ösztöndíjprogramokban való részvétellel történő támogatása. Kulturális, közművelődési feladatok Törekedni kell a helyi könyvtárban elérhető szolgáltatások fejlesztésére. Pályázati források bevonásával, alapozva a helyi értéktárra az épített emlékek felújítása, vonzó turisztikai látványossággá fejlesztése. Fel kell újítani a Kossuth házat, melyben egy helytörténeti gyűjtemény elhelyezését tervezett. A településen található Csuhaj Csárda épülete jelentős szerepet játszott az 1848-as harcokban. Forrás esetén az épület további, emlékének megfelelő hasznosítása. A helyi értéktár felállítását követően meg kell oldani a helyi értékek, hagyományok bemutatását a nagyközönség részére. A jövőben is a Cibaki Híreken keresztül a nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás, információs felületek biztosítása a lakosság részére. Sportfeladatok Az elkövetkező években is kiemelt faladat a helyi sportklubok, sportszervezetek működésének támogatása, sportinfrastruktúra-fejlesztése. A meglévő sportolási lehetőségek körének bővítése egy vízi sport szakosztály felállításával, mely keretein belül lehetőséget biztosítása a holtágon való kajakozásra, kenuzásra. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 50

51 Környezetvédelem Meg kell valósítani a szennyvízcsatorna hálózat fejlesztését. Cél, olyan támogatási konstrukció elérése, hogy lakossági hozzájárulás nélkül, minden ingatlanra, kerítésen belülre eljusson a szennyvíz csatlakozási csonk. Az ivóvízminőség javító program megvalósítása. Idegenforgalom, turizmus A településen a turizmus és a holtág egymástól elválaszthatatlanok. A holtág tervezett fejlesztését követően számolni lehet azzal, hogy fellendül a horgászturizmus. Az önkormányzat a turizmus fejlesztéséhez a település arculatának, küllemének további javításával a turisztikai vonzerő megteremtésével, fokozásával tud hozzájárulni. A parkosítás, virágosítás tekintetében elkezdett munka folytatása. A holtágon kívül turisztikai látványosságokat lehet kialakítani, alapozva a település es múltjára. A Kossuth Ház, a Csuhaj Csárda felújítása, helytörténeti kiállítás alapítása. A Cibakházi Holt-Tisza Komplex Holt-Tisza programot állítunk össze. A Cibakházi Holt-Tisza településünk legnagyobb értéke. Állapota folyamatosan romlik. Az igazi kihasználására csak akkor lesz lehetőség, ha az alapvető problémákat rendeztük. Sajnos az elmúlt években nem volt lehetőség megfelelő pályázat benyújtására. A vízügyi szervek közreműködésével sikerült elérni, hogy a Holt-Tisza bekerült abba a 7 éves programba, amelynek célja több tiszai holtág megmentése. A holtág problémája összetett. A mederben felhalmozódott óriási mennyiségű iszap egyre inkább rontja a vízminőséget, amit súlyosbít, hogy nemcsak Cibakháza, de Tiszaföldvár és Martfű szántóföldjeiről is ide folyik a műtrágyával és vegyszerekkel terhelt belvíz és a tiszaföldvári halastó lecsapolt vize is. A holtág átöblítésére nincs lehetőség, a víz frissítésére is alig. A fenti körülmények miatt főleg nyáron, a holtág vize zavaros és büdös. A halak alig találják meg az életfeltételeiket, alig található természetes szaporulat. Ebben az állapotában a holtág turisztikai vonzereje meglehetősen csekély. A holtág szépítése és partjának rendezése, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 51

52 tisztán tartása, a horgászversenyekhez szükséges infrastruktúra kiépítése mellett, először ezekre a problémákra kell koncentrálni. Tervezéssel majd pályázatok benyújtásával. Itt a fő célok: A holtágat elkerülő belvíz elvezetési rendszer kialakítása, ahol ez nem lehetséges megfelelő tisztító, szűrőrendszer kiépítése. A holtág vízének átöblítésére képes rendszer kiépítése, a folyamatos vízfrissítés biztosítása. A mederben lévő iszap eltávolítására pályázat előkészítése és benyújtása. A pályázati úton kiépített halkeltető kapacitás kihasználásával évente 10 millió db halivadék telepítése a kieső természetes szaporulat pótlására. Helyi gazdaságfejlesztés, közfoglalkoztatás, munkahelyteremtés Cibakháza külterületein az Öregszőlő, az Újszőlő, a Kishegy és a Bátorszőlő egykor virágzó szőlő és gyümölcs kultúrájának helyén ezer hektárnyi elvadult bozótos található. Az önkormányzat az elmúlt években felajánlások elfogadásával és esetenkénti vásárlással szétszórtan 10 hektárt meghaladó területhez jutott hozzá. Megkezdtük a kitakarított területeken meggyfák telepítését. A helyi tartósító üzembővülő kapacitása több száz hektárnyi gyümölcsfa termésének a felvásárlását és feldolgozását tudja biztosítani. A felvevő piac tehát helyben megoldott. Cél az elvadult területek művelésbe vonása és gyümölcsösök telepítése. Minden elhagyott terület tulajdonosát megkeresünk, hogy döntsön, mit szeretne kezdeni a területével. Ha újra művelésbe akarja vonni, segítünk benne. Ha nem, akkor az állapotnak megfelelő áron az Önkormányzat vételi ajánlatot tesz. Amennyiben a tulajdonos nem tesz semmit, az önkormányzat a területet kitakarítja, de annak költségét a tulajdonosra terheli. Egy hektár elvadult terület rendbetételi költsége több százezer Ft. Mindez hosszú távú program. Az első években vásároljuk a gyümölcsfa csemetéket, később gyümölcsfa iskolát hozunk létre. A program jó néhány új munkahelyet teremthet. Az önkormányzat célja, hogy feladataihoz, terveihez ne kelljen külső vállalkozásokat bevonnia, hanem ezen feladatokat saját gépeivel el tudja végezni. Az építési és műszaki eszközparkunkat is bővíteni kívánjuk. Szükséges beszerezni egy saját szúnyogirtó ködképző berendezést is. A gépparkkal a saját igények mellett lakossági szolgáltatásokat is végzünk. Célunk továbbá, hogy egyes Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 52

53 pályázatoknál az önkormányzat intézménye is tudjon kivitelezési munkákat vállalni. Ehhez is gépekre, pl. földmunkák végzésére is alkalmas rakodógépre van szükség. Segíteni kívánjuk a helyi vállalkozások és Cibakházán kívüli befektetők munkahelyteremtését is. A fogadó infrastruktúrát ki kell építeni. Vállalkozói infrastruktúra kiépítésére részben pályázati támogatással helyi vállalkozókkal konzorciumban 400 millió Ft összértékű infrastruktúra fejlesztés valósul meg. Az így kiépítésre kerülő mini ipari park területén a tényleges munkahelyteremtéshez az önkormányzat és helyi vállalkozások közös gondolkodása és munkája szükséges. Önkormányzatunk a következő 5 évben milliárdos nagyságrendű infrastrukturális fejlesztéseket tervez. Célunk, hogy ennek az összegnek minél nagyobb része helyben maradjon. A helyi fejlesztési munkákat szeretnénk minél nagyobb arányban helyi vállalkozásokra bízni. Támogatjuk a kisvállalkozókat. Miközben a munkahelyteremtést illetően mindenki nagybefektetőkben gondolkodik, ne feledkezzünk meg a helyi kis és közepes vállalkozásokról, őstermelőkről sem. Ha segítjük őket munkához, forrásokhoz, adókedvezményekhez és pályázati támogatásokhoz jutni, akkor elérhető cél, hogy 5 év alatt minden második helyi vállalkozó és vállalkozás átlagosan 1 új munkahelyet hozzon létre. Ha ez így megvalósul, az új munkahelyet jelenthet. Ez reálisan elérhető cél Pályázatíró irodát hozunk létre. A következő években számos, vállalkozásokat segítő pályázat kerül kiírásra, eszközfejlesztésre és munkahelyteremtésre. Ezek a pályázatok meglehetősen bonyolultak, megírásuk csak gyakorlattal vagy szakértők bevonásával biztosítható. Pályázatíró cégek viszont magas költséggel dolgoznak. Célunk, hogy a környékbeli településekkel összefogva egy olyan az önkormányzatok támogatásával működő pályázatíró szervezetet hozzunk létre, amely minimális költségekért segíti a vállalkozások pályázatait (Forrás: A 26/2015. (IV.29.) Számú KT határozattal jóváhagyott évekre vonatkozó gazdasági program) Foglalkoztatáspolitika Cibakháza nagyközség elsődleges célja a foglalkoztatás növelése, a helyi munkahelyteremtés és munkahely megtartás ösztönzése. A település a foglalkoztatás növelése érdekében támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat és saját tulajdonú intézményei révén részt vállal a foglalkoztatásból, a közmunkaprogram lehetőségeit kihasználja. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 53

54 Lakás- és helyiséggazdálkodás Cibakháza nagyközség területén több önkormányzati tulajdonú családi ház (bérlakás) található Intézményfenntartás Az intézményfenntartás keretei az elmúlt évben átalakultak. Az oktatási, nevelési intézmények a Klebersberg Intézményfenntartóhoz tartoznak. Az önkormányzat tulajdonában lévő nappali idősek ellátását szolgáló intézmény fenntartása, továbbá a polgármesteri hivatal fenntartása önkormányzati feladat Energiagazdálkodás Az önkormányzat energiagazdálkodásához tartozik az intézmények teljes energiaellátása a fűtés - melegvíz - villamosenergia ellátás. Az energiagazdálkodás területén a villamosenergiagazdálkodás terén az intézmények világítás korszerűsítése, új energiatakarékos fényforrások alkalmazása célszerű. Az elmúlt években pályázati forrásokból a bölcsőde, a polgármesteri hivatal és a gondozási központ tetején napelemek kerültek felszerelésre, melyek az adott intézmény energiaszükségletének jelentős részét biztosítják Településüzemeltetési szolgáltatások Az alábbi feladatok ellátását Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Műszaki Ellátó Szervezete intézménye a végzi: Önkormányzati közutak üzemeltetése Önkormányzati lakóingatlanok és nem lakóingatlanok bérbeadása, üzemeltetése Zöldterületek üzemeltetése Belvízvédelemmel kapcsolatos tevékenység Sportlétesítmény működtetés Köztemető fenntartás, működtetés, temetkezési szolgáltatás Növénytermesztési szolgáltatás Erdőgazdálkodás Város és községgazdálkodás mns. tevékenység (közterület bérbeadás) Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 54

55 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Cibakháza Jász-Nagykun-Szolnok megye délnyugati peremén fekszik, a Tisza bal partján. A Szolnok-Kunszentmárton közötti 442. számú főközlekedési útvonal mellett, az aprófalvas Tiszazug északi részén. A belterülettől észak-északkeletre lévő Tiszaföldvárral a szőlő és kertségi területeken keresztül csaknem összeépült. Keletről Kunszentmártonhoz tartozó Kungyaluval, dél-délnyugatról Nagyrévvel szomszédos. Észak-nyugatról a Tiszán folyó és Tiszajenő igazgatási területe határolja. Jelentősebb külterületi lakott helyek Bánom-szőlő, Bátor-szőlő, Öreg-szőlő, Új-szőlő. A település igazgatási területe 38,21 km² (3820,6171 ha): külterülete 3185,4229 ha, belterülete 297,9640 ha, lakosainak száma 4117 fő. (2015. január) A település természeti adottságai Cibakháza igazgatási területe a folyóvölgyek által (Tisza-folyó, Körös folyó) közrezárt ártéri jellegű kistájhoz tartozik. A Tiszazug földrajzi, történeti és néprajzi értelemben vett a környezetétől jól elkülöníthető alföldi tájegység Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Domborzata A Tiszazug 83 és 95 m (Bf.) magasságú ármentes részekkel tagolt, ártéri síkság, mely a Dunának pleisztocén földtörténeti korban kialakult hordalék-kúpjaira épült. A hordalék lerakódása vastag ( m), homokos rétegekből álló üledéksor. Legjellemzőbbek a homokos és infúziós löszök, és a később kialakult futóhomok. A holocén korban az akkori Tisza széles árterén, a mai település nyugati határát jelentő területeket jellemzően öntésképződmények borítják, a mélyfekvésű laposokhoz agyagos, illetve szikes területek kapcsolódnak. Humuszos öntéstalaj a Tisza és a mai Holt-Tisza partján, illetve annak környékén található. Homoktalajok és sötétbarna mezőségi talajok a településtől délre és délkeletre fordulnak elő. Közvetlenül a belterülettől délre kilúgozott, mészszegény szikes folt található. Cibakháza külterületén leggyakrabban előforduló talajtípusok: löszhátsági mezőségi csernozjom talajok, szikesek és réti öntéstalajok. Székes (szikes) legelő az Öregszőlő aljából elénk táruló táji látványa Éghajlata Cibakháza közigazgatási területe mérsékelten meleg-száraz, illetve meleg-száraz éghajlattal jellemezhető. A napsütés évi összege 2050 óra körül van, a hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,2-10,4 C, illetve 17,3 C. A fagymentes időszak április 5-től október 25-ig Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 55

56 tart, s átlagban nap. Cibakháza a folyamszabályozások nyomán lett az ország egyik legkontinentálisabb jellemzőket mutató területe (nyarak igen melegek, míg a telek rendkívül hidegek). A kiterjedt mocsarak, élővizek eltűntével a határterület szárazzá vált. Az évi csapadékösszeg mm (vegetációs időszakban mm). Télen átlagosan napig borítja hó a földet, a hó vastagsága 18 centiméter körül van. A leggyakoribb szélirány az É-i, ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 3 m/s alatt van. Vízrajza A település nyugati határának vízhálózatát a Tisza folyó és ártere, a folyószabályozást követően lefűzött holtág-részek élővíz felületei határozzák meg. A Tisza és a Körös árvizei tavasszal és nyár elején gyakoriak, míg a kisvizeknek az ősz a fő időszaka. A Tiszazug száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület, melynek csak kisebb vízfolyásai vannak. (Sulymos-ér, Máté-ér) Cibakháza igazgatási területét érintő öntözőcsatornák közül a Jó-kúti főcsatorna a legjelentősebb. Az állóvizek közül a legnagyobb kiterjedésű a cibakházi Holt-Tisza. A talajvíz mennyisége jelentéktelen, mélysége a hátakon hat méter, egyébként négy-hat méter között van. Az artézi kutak száma nagy. (pl.: Széchenyi tér, majorok). Mélységük átlaga meghaladja a kétszáz métert, a mélységükkel párhuzamosan nő a vízmennyiség is. Jelentős a belvízzel veszélyeztetett területek aránya a mélyebb területeken Sárszög északi része, Teleki részek). Belvízelvezető csatornák közül a Cibakháza-Martűi csatorna, Teleki rész csatornái és a belterületen is áthaladó, székesi területekről vízmentesítő csatorna. Idős nyárfa Növényvilága Cibakháza igazgatási területe az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozó kistáj. Potenciális erdőtársulásai közül a bokorfüzesek (Salicetum triandrae), a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis), valamint a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-ulmetum hungari-cum) a meghatározóak. A lágyszárúak közül felbukkan a sziki saláta (Statio-ce gmelini), a réti őszirózsa (Aster punctatus), a csillagboglárka (Ranuncu-lus predatus). Tömegesebb előfordulású az erdei gyöngyköles (Lithosper-mum purpureocoeruelum), a bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollissima), a tarka nőszirom (Iris variegata). Cibakházán a taréjos búzafű (Agropiron pectinatum) említhető, de igazi lösztársulások már nincsenek. Visszaszorult a homoki vegetáció is. Egyedüli képviselőiként a homoki rozsnokgyeppel (Brometum tectorum) találkozhatunk, de a homokpuszta-gyepeknek (Festucetum vaginatae danubiale) és a zárt homoki tölgyeseknek (Convallario-Quercetum roboris danubiale) már csak nyomai lelhetők fel. A fentebb felsorolt eredeti potenciális Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 56

57 növénytársulások napjainkban csak helyenként és zárványszerűen láthatók (Tisza hullámtere). Helyettük a mezőgazdasági kultúr-táj egységesített, mesterséges társulásai határozzák meg a település flóráját. (szántóföldek, ültetvény jellegű puhafás, keményfás erdők-erdősávok) Természetközeli puhafás, ligetes társulás a holtág mentén a magas-parton teleki határrészen Állatvilága Az egykor vízjárta terület növényvilágára a Sulymos, Sulymos-tó, Sulymos-part, állatvilágára a Madaras-tó és a Madaras-part helynevek, utcanév utalnak, a belterülettől északra. Az élővilág sokfélesége a cibakházi Holt-Tisza környezetében figyelhető meg. Állatvilága változatos, mivel a holtág a vonuló madarak számára fontos táplálkozó- és pihenőhely. A jelenlegi Tisza-gát mentetlen oldal természet-közeli állapota és mentett oldal táji látványa A védett területeken a ligeterdők, lakói a fokozottan védett fajú rétisas, fekete gólya, barna kánya. A védett fajok között gyakorinak számít az egerészölyv, a héja, a fülesbagoly, az énekesek seregét pedig a fülemüle, barátka, őszapó, vörösbegy, erdei pinty alkotja. A vadak közül legsűrűbb részeket a vaddisznók kedvelik, a ritkább, ligetesebb helyek az őzek tanyái. Nyíltabb, füves területeken fácán, nyúl, róka található. A holtág területén a nádasokban, a mélyedésekben, tocsogókban parti madarak: récék, szárcsák, vadkacsák, szürke gémek, kanalas gémek, kis kócsag és nagy kócsagok, fehér gólyák gyülekeznek. A Cibakházi-holtág vadvizében : ponty, compó, ezüstkárász, süllő, csuka, harcsa okoz örömet a horgászoknak. A Tisza folyó vize halban gazdag, gerinctelen faunája kapcsán feltétlenül említést kell tenni a tiszavirágról, a kérészről. Június közepei rajzásai emlékezetes látvány nyújtanak. Táji megjelenés, tájképi jellegzetesség A község lakott területe árvízmentes, enyhe kiemelkedésű vonulaton található. Most is fellelhető még a XIX. század közepéig jellemző településszerkezet: a kertesség. Cibakházán a Holt-Tisza kanyarulatában, árvízmentes térszínen, a templom körül épült ki maga a falu, a lakóházak szoros egymás melletti együttese a belsőség (pl.: Petőfi utcától a Szabadság térig), valamint a külsőség az istállós kertek (nyári menedékhely a jószágok számára, magtárak, stb.) Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 57

58 a gazdasági élet fő színterei (Öregszőlői részek). Tanyák is létrejöttek ugyan, de nem váltak általánossá, mivel a falu határa kis területi kiterjedésű volt. Cibakháza külterületének táji látványát a hullámos felszínen lévő mezőgazdasági és kertgazdasági tájat jellemző telepített növényzet, valamint a Tisza folyó és a holtág kanyarulatait kísérő természetes növénytársulás határozza meg. A hátakon lévő és a part alatti vízfolyásokat szegélyező ligetes-fás területek váltják a mélyebben fekvő, vízjárta gyepes réteket. Cibakháza északnyugati - nyugati határának tájképét a Tisza folyó és a folyószabályozásával kialakult (16,7 km) holtág kanyarulatai hajdani és jelenlegi ártere határozza meg. A holtágat változó szélességű sásos-nádas területek és a nagy, összefüggő, nyílt vízfelület jellemzi. A települést közvetlenül körbeölelő táj kertgazdasági területekből, szántóterületekből és jelentős nagyságú gyepekből áll. A volt anyagnyerő helyeken (vályogvető gödrök, homok kitermelés), mélyfekvésű mezőgazdasági területeken vízállásos, nádas terület teszi mozaikossá a külterületet. A település keleti-déli határrészeit ezzel szemben a nagyüzemi mezőgazdasági művelésű területek egyöntetűsége, mértani felosztása, öntözőcsatorna, a belvízelvezető árkok, csatornák, földművek mérnöki vonalvezetése jellemzi. Az egybefüggő mezőgazdasági területek között fel-felbukkanó jelentős méretű gazdasági majorok, ipari létesítmények (Doramajor, Kispuszta) határozzák meg a táj látványát Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat A település igazgatási területe valószínűleg már az újkőkortól (neolitikum) lakott terület volt. A vízjárta alföldi tájon a magaspartok, magaslatok voltak megtelepedésre alkalmasak, így Cibakháza határában is különböző korok emléknyomai kerültek elő. (Nagy-hát vonulata, a Kettes-halom, az Árvád, a Cibaki-szőlők, a Sáska-halom, a Holt-Tisza part, a Belső-rét.) Ezeket a leleteket különféle vándorló, halászó, vadászó, gyűjtögető csoportok hagyták maguk után. A rézkor és a bronzkor sajátos emlékei az Alföldön megtalálható földhalmok, a kurgánok. (világhírű bronzkori telep a nagyrévi határban lévő Zsidó-halom, melyről nagyrévi kultúrának nevezték el a bronzkor első szakaszát). Cibakháza határában szkíta kultúra eszközei, és a szarmata kor népeinek vasszerszámai is bizonyítják hajdani ittlétüket. (Sáskahalmon, Árvád, Nagy-hát, a Kettes- halom, Sárszög). A magyarok előtt az állattartó avarok telepedtek le a település határában. E korszak országos jelentőségű emléke az 1937-ben feltárt cibakházi hercegnő" sírja. Cibakháza jelenlegi igazgatási területén Honfoglalást követően az Árpád-kortól kialakuló kereskedelmi utak mentén a Tisza-folyón való átkelést biztosító nagyobb település lehetett. (Árvád, Sáska-halom) Tiszazug tatárjárás-kori elnéptelenedését a kunok betelepedése követte (Homokszállás). A középkori település megélhetési forrást biztosító tájhasználatára földművelés, a halászat, az ártéri gazdálkodás a legjellemzőbb. Cibakházát a XV. században említik először az oklevelek. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 58

59 Török hódoltság idején az ország három részre szakadása nyomán hol a török, hol a Habsburg intézményrendszerek tartják nyilván és adóztatják a Külső-Szolnok megyéhez tartozó település lakosságát. (budai, csongrádi szandzsák, Vass, a Vay és a Földváry család földbirtokosok). Utoljára a Tiszazugot 1697 táján tatárok, törökök dúlták fel. A környező települések (Tiszavarsány, Gyalu, Istvánháza, Sáp Jenő, Sárszeg és Gyügér) pusztulása lehetővé tette Cibakháza fejlődését. Bél Mátyás Heves és Külső-Szolnok megye 1730 körüli állapotát bemutatva régóta megtelepült helynek mondja Cibakházát. Nem akármilyen falu ez: tele van házakkal, van benne katolikus templom, plébános. Szép termékeny határát nem nagyon veszélyezteti az árvíz. A nyugati határrészén kedvező kilátásokkal telepítették meg a szőlőt. A falu földesura Földváry Mihály." Kiemelte a település kedvező természet- és közlekedés földrajzi helyzetét: Cibakháza a Tisza magas partján emelkedik ki a környező mély fekvésű tájból. Átkelésre alkalmas hely ez. Másutt nincs ilyen alkalmas révhely. Amikor ugyanis a folyam kiönt, még Szolnokon sincs átkelési lehetőség, ezért a debreceniek és az egész vidék lakossága ideözönlik, hogy Pest felé átkelhessen a Tiszán." A XVIII. és a XIX. század fordulóján háborúktól rettegő falusiak tájhasználatára a rideg állattartás és a halászat (pest-budai piacokon hallal, csíkkal vásározó árusokként is említik a cibakiakat) volt a jellemző, bár egyre növekedett a földművelés szerepe (Gyügér-puszta Kertek és a Szőlők). A löszös talajon árpát, zabot termesztettek, a homokos kiemelkedéseken juh- és lótenyésztés folyt. A falusiak a Földváryaktól bérelték földet, révet, a cibakházi kocsmát, a fogadót. Vályi András így írt Cibakházáról: Magyar falu Heves Vármegyében, Földes Ura Földváry Uraság, fekszik a Tisza vize mellett az Ország Úttyában Szolnoktól két mértföldnyire. Határbeli földgye rész szerént termékeny, fűzesse közönséges, nádgya, sássa elegendő, szőleje hasznos, száraz és vízi malma a határban, fogyatkozásai, hogy földgyének egy része homokos, piatzozása távol esik, és a Tiszának alkalmatlanságai miatt sokszor nehéz járások van, s a Tisza vize gyakran el szokta önteni a határját." A XIX század elején a falu a vidék egyik legjobban fejlődő települése lett. Növekedett a szántók, a szőlők és a rétek területe, a földművelés, istállózó állattartás jelentősége is. A dohánytermesztés a század közepén honosodott meg. Ehhez hozzájárult, hogy 1829-ben állandó fahidat létesítettek a Tiszán, és ben mezővárosi kiváltságot kapott a település. Az es Forradalom és Szabadságharcban a Tisza-folyó vonalvédelmében kulcsfontosságúvá vált a cibakházi híd. A cibaki átkelések idején Kossuth is megfordult itt, egy éjszakát töltve a későbbi csendőrlaktanyában, melynek emlékére 1948-ban emléktáblát avattak. A község életében meghatározó szerepe volt a Tiszának. A ban folyószabályozás (Jenő-sárszögi átvágás) miatt Cibakháza a tiszai átkelőhely előnyeit (tiszai hidat) elvesztette, a polgári fejlődés gyors kibontakozása, az vasúthálózat kiépülése idején. Ez gyökeresen megváltoztatta az akkori cibakháza gazdaságát és társadalmi életét. Az országos utak és a vasút elkerülték a települést. Ez hozzájárult ahhoz, hogy ban Szolnok megye megalakulásakor Cibakháza elveszítette városi rangját mezővárosi címét és nagyközség lett. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 59

60 Cibakháza határtérképe 1881-ből. A jelzett helynevek: 1. Belterület, 2. Székes, 3. Öreg-hegy, 4. Homok, 5. Sulymos-tó, 6. Sulymos-part, 7. Madaras-tó, 8. Madaras-part, 9. Felső rét, 10. Telek, 11. Sárszeg, 12. Káposztáskert, 13. Bánom, 14. Árvád, 15. Sóska-halom, 16. Arpád-part, 11. Bánom-hegy, 18. Pipis-halom, 19. Székes, 20. Kürti út, 21. Kis-halom, 22. Kis Székes, 23. Szentmártoni út, 24. Gyep, 25. Szarvasi út, 26. Buczka, 21. Kis Buczka, 28. Közép, 29.Csütskő, 30. Nagy rét, 31. Csukát, 32. Gyalai A község a XX. századfordulójának évtizedeiben indult el a polgáriasodás, iparosodás és a településfejlődés útján. (Ez kicsit megingott az ben történt gátszakadás miatt, mely elöntötte a község határának jelentős részét.) Ezután alakul ki Cibakháza jellegzetes településtáji képe (épületek polgárias külső megjelenése, utcahálózata), és a jelenlegihez hasonló tájhasználata. Az I. Világháború után a mezőgazdaságban a gépesített nagybirtokrendszer (pl.: Schwáb vagy Sváb birtok) jön létre, az istállózó állattartás, a szőlő- és gyümölcskertek, az iparosodással (kendergyár, gépállomás) az élelmiszer feldolgozás (malmok, szeszfőzde), fémmegmunkálás (réztárgy-üzem) jellemzik a gazdasági tevékenységet. A század közepén a II. Világháború a frontvonalába kerül a település. A XX. század második felére jellemző (a tulajdonviszonyokban is bekövetkezett) változások: a mezőgazdaság többszörös átalakulása, fejlesztése, iparosítás és a közlekedés, szállítás megnövekedése, úthálózat fejlesztése, mind nyomon követhető a települést környező táj jelenlegi szerkezetében, tájhasználatában, táji látványában. A fentieken kívül a település mai életét meghatározza a természetvédelemhez (pl.: Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzethez) szorosan kötődő változatos, természeti értékekben dús táji környezet (Tisza ártere, a lerekesztett Cibakházi-holtág és annak mentén lévő természetes és mesterséges növénytársulások), és az itt élő sokszínű, gazdag állatvilág Tájhasználat értékelése Jelenleg elsősorban a mezőgazdasági tájhasználat (nagyüzemi szántóföldi művelés, legelőgazdálkodás, kertgazdálkodás, zöldségtermesztés), valamint a mezőgazdasághoz köthető ipari és szolgáltatási célú gazdasági tevékenység, kismértékben erdőgazdálkodás, és jelentős vízgazdálkodás alá eső területek jellemzik a település igazgatási területének hasznosítását. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 60

61 Mezőgazdasági tájhasználat Cibakháza termőtalajai változatosak. A gyenge termőképességű humuszos homoktalajok, kedvező termékenységű alföldi mészlepedékes csernozjom talajok, réti csernozjom talajok, réti öntéstalajok és a művelésre alkalmatlan szikes réti szolonyecek, vályog-agyagos vályog talajok váltják egymást. A település létezésétől fogva jellemző a tájhasználatra a földművelés és az állattartás később a szőlő- és kertművelés. A település határának birtokviszonyai a középkortól a közelmúltig változtak. A földesúri (elsősorban a Földváry család) földeken, jobbágytelkeken gabonanövények termesztése, legeltető állattartás folyt. A vízjárta határban termett, építőanyagként is szolgáló nád, gyékény felhasználása, és a halászat jellemző. Mária Terézia úrbérrendezése (úrbéri egyesség, amely a nemesi és jobbágyi birtokok végleges szétválasztása) véget vetett a cibakiak határ- és pusztabérleti rendszerének. A Földváryak eladták a földjeiket és az új nagybirtokos réteg (Sváb Károly, Baghy Imre és Baghy József, Basch-uradalom) önállóan gazdálkodott, akkor korszerű majorságokat hozva létre. a (Telek-, a Belső- és a Doramajor). A két háború között sok törpebirtokos és mezőgazdasági munkás maradt. A nagybirtokok a földművelést és állattenyésztést, a kisbirtokok inkább a szőlőművelést folytatták, a bolgárkertészek megjelenése a kertkultúrára volt jó hatással. A kender növény ipari nyersanyagként játszott jelentős szerepet a falu életében. A II. Világháborút követő földosztások, majd a téeszesítés és a kollektív nagyüzemek (Vörös Csillag Tsz és a rövid életű Haladás Tsz) tagsága művelte a cibakházi földeket. (rizstelepet is létesítettek, nádtermő földeket kezelésbe vették) ben egyesült szövetkezetben a kertészeti ágazat volt sikeres. A rendszerváltást követően a község határának birtokviszonyaira jellemző, hogy korábbi nagyüzemi gazdálkodó szervezetek helyén (Doramajor, Sárszög-major,) a nagyobb gazdaságok, egyéni gazdálkodók, őstermelők találhatók. Szántóföldi termelés mellett a gyümölcs- és zöldségtermesztés (Öregszőlő, bátorszőlő, Bánom szőlő határrészek) is virágzik a településen. A termesztett növények a szántókon gabonafélék búza (20-30 q/ha), az őszi árpa (15-30 q/ha), a kukorica (25-50 q/ha), valamint a cukorrépa ( q/ha), napraforgó, repce. Zöldségfélék közül vöröshagymát, fűszerpaprikát, káposztát termesztenek elsősorban. A Sárszög belvízzel borított része és a nagyüzemi öntözéses termesztét lehetővé tevő önjáró lineár öntözőrendszer. A külterület (összesen 31185,4229 ha) művelési ág szerinti megoszlása a Kunszentmártoni Járási Földhivatal adatszolgáltatása alapján (2015. dec. 10.) alapján: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 61

62 Művelési ágak Belterület ha/m² Külterület ha/m² Zártkert ha/m² Összesen ha/m² szántó 7, , , ,2662 gyep (rét) 2,8523 2,8523 kert 0, , ,4622 gyümölcsös 6, , ,5155 gyep (legelő) 12, ,9763 3, ,5568 erdő 119,2355 0, ,8075 művelés alól kivett terület 278, , , ,8863 szőlő 2, , ,8421 nádas 96,5939 0, ,3277 halastó fásított terület 2,1005 2,1005 Összesen: 297, , , ,6171 A település jelentős része a magasabb-rendű területrendezési tervek (OTrT) szerint mezőgazdasági térség és a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe sorolt. (Kungyalu, Nagyrév településekkel szomszédos határrészek) Kertgazdaság- gyümölcstermesztés Kertgazdasági területek a belterületen (Öreg szőlő, bánom szőlő) és a belterülettel határos szomszédos Újszőlő, Bátorszőlő határrészeken termesztenek. A homokon, humuszos homokon igen jelentős a szőlőtermesztés, váltakozva szántóföldekkel, homoki tölgyes maradványokkal és akácosokkal. A helyi szőlőtermesztést az országos filoxéra járvány következményeként az alföldi szőlőtelepítési hullám lendíti fel a XIX században. A leggyakoribb szőlőfajtának régen Cibakon a Kövidinkát tartották. Kadarka, Izsáki sárfehér, a Mézesfehér, Delavári, stb. szőlőfajtákat is termesztették még. Ezeknek a régi szőlő fajtáknak a zöme 1945 után Cibakházán is háttérbe szorult. Az újabb fajták a Pannónia kincse, az Erzsébet királyné, a Kocsis Irma, a Cardinal, a Zalagyöngye, a Kunleány, az Irsai Olivér és a Mathiász Jánosné. A szőlőt, a gyümölcsöt frissen is forgalmazták, de leginkább feldolgozva, borként, pálinkaként adták el. A termelt borfajták közül a kadarka, a kövidinka (piris) és a fehér a legismertebb. A gyümölcsösökben a barna homoktalajba az alma, a könnyebb homokba a cseresznye, a melegebb részre a barack és a szilva került. A régi gyümölcsfajták részben szintén eltűntek, a maradvány fajták a táj egyik fő kincsét jelentik. (Ezeket a hazai piac ma már egyre inkább igényelné, génbankként is fontos lenne a fenntartásuk, termesztésük.) A régi szilvafajták közül a Besztercei nemes, a Bódi szilva fajtái, vörös és fehér szilvát, ringlót voltak a leggyakoribbak. A kajszi fajták közül a Korai magyart tartották a legjobbnak. (A régi kajszi fák máig viharállóak, az újak már nem). Őszibarack fajták és a rózsabarackok is elterjedtek voltak. A cseresznyefajták közül a Germersdorfi a XIX. században jelenhetett meg, mellette a Májusi korai volt a legismertebb. A meggy fák közül a Pándi, a Cigány, a Májusi, a Veres, az Oltott, a Nagymeggy és az Üvegmeggy volt a leggyakoribb, utóbb az Érdi bőtermő terjedt el. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 62

63 Az almafajták közül a Pogácsa, a Simonfi piros (a cigányalma), az Asztraháni, a Nyári fontos (Rétesalma, Tüköralma), az őszi és a Téli daru, a Török Bálint, a Csércsike, a Mogyoró-, a Selyem-, a Kecskeméti vaj-, a Húsvéti rozmaring sokáig általános volt. Mindegyik hosszú ideig elállt és nem kásásodott". A Klosche, az Egri piros, a Jonatán és a Starking szorította ki őket. A korai körték közül az Eperrel érő és a Búzával érő voltak a legelsők. A Kálmán körtét napon szárították, szeletelték, így nem molyosodott meg. Régi fajta volt még a Pap, a Király, a Kieffer, az Arabigka (Arabicska) körte és a Clapp körte. Az 1930-as években a Téli esperes, a Piros Vilmos, utóbb a Bergamen és mások terjedtek el. A szőlőskertekben általánosak voltak az eper- és diófák is. Napjainkban a szőlős- és gyümölcsöskertek részben lakóterületként beépültek, részben a növények, ültetvények ápolatlanságával (gazdáik elöregedése miatt) a termesztő-terület jelentős része egyre inkább rendezetlen területté, ugarrá válik. Az önkormányzat kezdeményezésére láthatók új telepítésű szőlő ültetvények és fiatal gyümölcsösök. Bánom-szőlői részen a porta előtti tám-rendszerre támaszkodó szőlőlugas. Tanyaközpontok, állattartás Cibakháza hagyományaiban legeltető-állattartó település. A középkortól a külterjes állattartás (ló, szarvasmarha, sertés, kecske kismértékben juh, és szárnyasok) a jellemző. Legeltető állattartás emlékét számos földrajzi név őrzi: Nagy-Székes, Székes, Telki gyep, Telki gyepjárás, Cibaki gyep. A 19. század második felétől a legelő és a rét területek fogyatkozásával a rideg állattartás visszaszorult, és az istállózó állattartás került előtérbe. A nagy háborút követően a korszerű majorokban gazdaságosabb (jobb hús és tejtermelő fajták) szarvasmarha fajta (pirostarka és szimentáli fajta) jellemzi az állatállományt. A múlt század második felében a község külterületén kisebb-nagyobb kiterjedésű majorokban nagyüzemi állattartás folyt. (pl.: sertés Bátorszőlő, Doramajor) A közelmúlt gazdasági környezetváltozásának következtében nagyüzemi állattartás (Kaluterm Kft. sertéstenyésztés, Doramajor szarvasmarha tejelő- és húsmarha tartás) mellett megtalálható az üresen álló, vagy alig kihasznált gazdasági épületegyüttes a határban (Sárszögben a volt Agram Rt. telephelye). Legeltetéses állattenyésztés jelenleg a Teleki majorban folyik (szürke marha, juh, ló, szamár). Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 63

64 Doramajori nagyüzemi állattartás, és a Teleki-majori külterjes állattartó telep Erdőgazdálkodás Cibakházát is magába foglaló kistáj az Alföld flóravidék Duna-Tisza közi flórajárásba tartozik. Eredeti növénytársulásait a pusztai tölgyes és alföldi gyertyános tölgyes erdőtársulások alkották, azonban ezek mára a túlnyomó mezőgazdasági területhasználat miatt szinte teljesen kipusztultak. Napjainkra az árterek és vízjárta területekről a keményfás ligeterdők kisebb állománytól eltekintve eltűntek a Közép-Tisza vidékéről. Helyüket először az őshonos fűz-nyár ligeterdők foglalták el, majd a nemesnyár-ültetvények, és akácos ültetvények, melyek az itt élő állatok számára sem táplálékot, sem búvóhelyet, sem szaporodó helyet nem tudnak biztosítani. Napjainkban az erdőgazdasági területeken elsősorban ültetvényerdők: nyárfás fiatal és középkorú erdők találhatók (Tisza-folyó ártere). Ezen erdőfoltok főként gazdasági célt szolgálnak. Az erdészetileg megművelt területeken csekély nagyságú fiatal és középkorú, elsődlegesen kemény lombos erdők találhatók. Az erdők átlagos folyónövedéke a hektáronkénti három köbmétert nem éri el. Magánkézben lévő területeken ültetvényként akácosok láthatók Védelmi célú erdők, erdősávok helyenként hiányos területei találhatók az ipari-gazdasági környezet (mezőgazdasági- célú majorok, ipar-szolgáltató területek, raktározási területek) körül (Sárköz, Kishegy). Cibakháza külterületének utjait, csatornapartjait kísérő, nem folytonos fasorok többnyire szürke nyár, fehér fűz, fehér akácfákból állnak. (a településről kivezető utak mente, csatorna-partok, mezőgazdasági utak mente). Útmenti növénytelepítés (tájidegen, de a táji látvány erőteljesen befolyásoló fenyősor) a Sárszögben a néhai Agram Rt. előtt és a jelenlegi Maroni Kft konzervüzeme előtti gondozott nyárfasor. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 64

65 Vízgazdálkodás alá eső területek A község jelentős élő vízfolyása a Tisza-folyó, mely Tiszajenő településtől választja el a község határát. Az 1700-as éve végétől a Közép-Tiszavidéken a termőterületek növelése érdekében már jelentkezett a vízszabályozások igénye. Ezért nagy érdeklődés fogadta a Széchenyi féle szabályozási elképzeléseket. A Tisza-szabályozás negyedik átvágásaként 1853-ban hajtották végre a jenői-sárszögi átmetszést. (Ennek során 1225 méteren új mederbe terelték a Tiszát, levágva méternyi kanyarulatot, vele a régi tiszai hidat is.) Ekkor építették ki a települést védő töltéseket is. A folyószabályozás Vásárhelyi Pál és Kvassay Jenő nevéhez kötődik. Létrejött a Cibak-Sápi Ármentesítő Társulat, majd a gátszakadásokat követően átvágás biztosítására a Cibakházi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. Cibakháza határának ma is meghatározó táji eleme a folyószabályozással leválasztott élővizű holtág: a Cibakházi Holt-Tisza. A Tisza vízjárási szeszélyeitől függetlenített volt folyószakaszt az itt élők halastóként, horgász-tóként, víztározóként és vízi sportokra hasznosítják. (helyi horgászegyesület, horgászversenyek, halnevelés, stb.). Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a község külterülete a hullámtér és nyílt ártér-nagyvízi meder övezetébe (Tisza folyó ártere), valamint a rendszeresen belvízjárta terület övezetébe (határrészei) sorolt. A teljes igazgatási terület a felszíni vizek szennyezésére érzékeny terület övezetébe tartozik. Jelentős mesterséges vízfolyás a település keleti határát kettészelő Jó-kúti főcsatorna, NK-II öntözőcsatorna, Sulymos-ér, Máté-ér. Belvízelvezető csatornák: Cibakháza-Martfűi csatorna, Dorai szikkasztó csatorna. Cibakháza igazgatási területén több, 200 m mélységet meghaladó ivóvízként és az állatok ellátására szolgáló artézi kutat találhatunk bel- és külterületen egyaránt. (Doramajor, Széchenyi-tér). Jó-kúti öntöző főcsatorna a település keleti határszélén A holtág téli látványa a doramajori átjárónál Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 65

66 Ipari-gazdasági tájhasználat A településen a történelmi és a mai időkben is az ipari-gazdasági tevékenység elsősorban a mezőgazdasági tevékenységhez (szántóföldi termeléshez, kertészethez, állattartáshoz) és a megtermelt javak feldolgozásához, tárolásához és az kötődik. Kezdetben csak néhány kovács és molnár (vízi malom) képviselte Cibakháza iparát. A polgárosodás során ipartestület alakult mely a lakatosokat, a kovácsokat, a kádárokat, a szűcsöket, a vargákat, a kötélverőket, a kalaposokat, az asztalosokat, a bognárokat, a szíjgyártókat, a molnárokat, a kőműveseket, a ruhafestőket, a szűrszabókat, a gombkötőket, a rostakészítőket és a tímárokat egyesítette. A természet adta nád, a sás, a gyékény házi feldolgozása, építőanyagként történő hasznosítása, kenderfeldolgozás és a szőlőművelést kiszolgáló ipari tevékenység (Jauernikféle rézművesség, gőzmalom, kender-gyár, szikvíz-üzem, pékségek) jellemezte a község gazdaságát a XX. század közepéig. A Cibakháza-sápi Halászati Társulat a halgazdaságként a Holt-Tisza 250 hektár területén 1945-ig működött. A szőlő és gyümölcs feldolgozására négy helyi szeszfőzdét említenek a források. A rendszerváltás előtt az Alsó-Tisza Vidéki Nádipari Vállalat üzemegységének, a budapesti Juta- és Kenderfonó Vállalatnak, a Szolnoki Mezőgép Vállalatnak volt itt helyi egysége. Jelenleg ipari tevékenységet folytató vállalkozások a külterületen: fémmegmunkálást Mizsei Termelő és Kereskedelmi Kft, Elemgyártó Kft végez. Faipari termékeket gyárt a Keresztesi és Társa Bt., a sárszögi részen élelmiszer feldolgozó vállalkozást a Maroni Kft (konzervüzem), takarmánykeverést, és tárolást kispusztai határrészen a Kaluterm Kft. folytat. A község belterületén Ciszöv49 Mezőgazdasági Kft gépállomása és központja található, valamint Fészekrakó 2000 Kft építőanyag kereskedelemi, a Jelenfi Pékség sütőipari tevékenységet folytat. Az informatikai szolgáltató cég FD-WORKS Kft és kereskedelmi szolgáltató vállalkozások boltjai a Czibak Imre téren, a Petőfi utcán, és a Szolnoki út mentén találhatók. Ciszöv Kft. gépállomása a Szolnoki út mellett Kaluterm Kft létesítményei a kispusztai határban Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 66

67 A hajdani kendergyár romépülete a teleki határrészen. Közlekedési tájhasználat A nagyközség település-földrajzi helyzete kedvezőtlen. Az országos közúthálózat részeként az alábbi utak érintik a várost. Cibakháza főforgalmi útjaként funkcionál a számú út (belterületen Szolnoki út), mely Tiszaföldvárral és Tiszainokán keresztül Cserkeszőlővel köti össze a községet. A Szolnokot Kunszentmártonnal összekötő 442. számú közlekedési főút nyomvonala Cibakháza külterületének keleti határán található. Vasúton a Tiszatenyő Martfű Kunszentmárton-Szentes vasútvonalon közelíthető meg a település, bár a legközelebbi vasútállomás Tiszaföldvár külterületén Homokszálláson van. Kiépített kerékpárút a Szolnoki út (4633 közlekedési út) mellett. Különleges tájhasználatú területek a rekultivált hajdani szeméttelep az Árvádi részen és a működő szennyvíztelep a telekmajor közelében a sárszögi határrészen Rekreációs tájhasználat-turizmus A Tisza kettős kanyarulat átvágásával kialakított 16,7 km hosszúságú változatos halállományú Cibakházi-holtág (vízfelülete 141 hektár) különösen jó lehetőségeket biztosított a horgász turizmus kialakulásához, fejlődéséhez, sőt a jelenlegi horgászat és a haltenyésztés- és nevelés már önmagában is fontos gazdasági tényező. A holtág szakszerű kezelését a Vegyesüzemi Horgász Egyesület végzi. A település déli, és észak-nyugati határával szomszédos Cibakháziholtág rekreációs célokra történő hasznosítása részben a horgászathoz (sporthorgászat, holtágon kialakított versenypályán országos rendezvények, csukafogó- és családi Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 67

68 horgászversenyek stb.), részben a vízi sportok és szabadidő programokhoz (az un. Gödör), részben az üdülőházas területekhez kapcsolódó helyi természeti környezetben eltölthető szabadidős tevékenység. A rekreációs tájhasználathoz köthető a vadász-túrizmus is. A településen a tiszaföldvári határban a Dózsa Vadásztársaság, a nagyrévvel határos részeken a Tiszazug Vadásztársaság működik. Cibakházi holtág a Sár-szögi átjáróról nézve a Gödör és az üdülőtelkek épületei Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az alföldi táj képét változatossá tevő, az élővilág számára menedéket nyújtó szegélyek a külterületet meghatározó Tisza folyó partja és a Cibakházi-holtág mentén lévő széles növényzettel fedett területek, a mezőgazdasági művelésű területek telek- (mezsgye) határain és külterületi utak mentén alakultak ki. Tájképi szempontból értékesek a szántóművelés síkjából kiemelkedő kunhalmok, homokhalmok, tanyák, a hozzájuk tartozó tanyafásítások, hagyományos gazdasági épületek, tájfásítások, mezővédő erdősávok, dűlőutak menti fasorok, vízállásos, mocsaras területek, egykori anyagnyerő-helyek maradványai. Magyarországon a megmaradt gyepterületek akár a szántóföldi kultúrákhoz, akár az összterülethez viszonyítjuk alacsony arányúak, ezért természetvédelmi, tájvédelmi szempontból igen értékesek. Cibakháza környezetében jelentős területi nagyságú legelők találhatók, ahol az ősgyepen kívül a hazai fafajok is megtalálhatóak. Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a település igazgatási területe a tájképvédelmi terület övezetébe sorolt. (Tisza-folyó és ártere) Cibakháza tájképileg is meghatározó építészeti értékei: Cibakházi Római Katolikus Templom. A barokk stílusú ma is álló templom között épült fel közadakozásból. Toronyra azonban már nem futotta. Ez csak 1840-ben készült el. A templombelsőnek a mai sekrestyeajtó melletti képe a templom régi Mindenszentek-oltárképe, a mellékoltár Szent Mihályt és Nepomuki Szent Jánost ábrázoló festménye az 1800-as évek elejéről valók. A jelenlegi plébánia ben épült. A plébánia épületét 1926-ban renoválták, ekkor nyerte el jelenlegi formáját ben készült el a bejáratnál a Lourdes-i barlang Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 68

69 Temetői kápolna 1875-ben építtette Stéger János plébános. Kossuth Lajos és Damjanich találkozásának színhelyéül szolgált épület és az ezt hirdető emléktábla a ház falán. Turul-madár szobor az honvéd emlékmű a Szabadság téren áll ban állíttatta Cibakháza lakossága A belterületen és a határban épített kőkeresztek zöme a történelem viharait nem vészelte át. A régi temetőben, 1837-ben Holyba András által építtetett keresztnek mára csak az alapzata látható, és a számú út mentén az útkanyarban álló bánomi kőkeresztet 1913 táján Pintér Albert halála emlékére neje, Major Vilma emeltette. Temető felújított kápolnája Bánom-szőlői kőkereszt Megújult (régi) tornyú barokk stílusú katolikus templom Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett területek, értékek, emlékek A település igazgatási területén nemzeti parki terület nincs, azonban európai jelentőségű, országos jelentőségű természetvédelmi területek egyaránt megtalálhatóak. (Az egyes védelmi célú területek átfedésben vannak egymással.) Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a község igazgatási területe a védett természeti terület övezetébe (Tisza-folyó és ártere), sorolt. Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek a Natura 2000 területek. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 69

70 Az európai közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó, (kihirdetett, illetőleg a korábban kijelölt területeken előforduló), valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhely típusok, és az ott élő állatok és növények élőhelyének megóvása, a biológiai sokféleség fenntartásához, a biodiverzitás megőrzéséhez szükséges szabályok megállapítása, betartatása a település közigazgatási területén. (45/2006 XII. 8. KvVM Rendelet megerősítette a kijelölt területek védelmét.) Cibakháza külterületén a Különleges madárvédelmi területek Közép-Tisza (HUHN10004), számon nyilvántartottak. Ezek az alábbi helyrajzi számú területek: 0108, 0109/2, 0109/3, 0109/4, 0109/5, 0110, 0111, 0112, 0113/1, 0113/2, 0113/3, 0114, 0127, 043/5, 043/6, 052, 056/3, 056/4, 056/5, 058/17, 076/13, 080, 094/3, 094/5, 094/6, 095 Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Közép-Tisza (HUHN20015) számon nyilvántartottak. Ezek az alábbi helyrajzi számú területek: 0108, 0109/2, 0109/3, 0109/4, 0109/5, 0110, 0111, 0112, 0113/1, 0113/2, 0113/3, 0114, 0127, 042/1, 043/5, 043/6, 052, 056/3, 056/4, 056/5, 058/17, 076/13, 080, 094/3, 094/5, 094/6, 095 Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület A településen külön jogszabállyal védett, országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló terület a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, mely a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található. A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, tájvédelmi körzet a 2/1978. OKTH határozattal jött létre. A védettség fenntartásáról az 59/2007. (X.18.) KvVM rendelet rendelkezik. A tájvédelmi körzet kiterjedése 9338 ha. A természetvédelmi területen a vízjárástól, vízállástól, keletkezésüktől függően több egymástól eltérő növénytársulású és faunájú területeket különböztethetünk meg. (A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának kiadványában, és a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet honlapján ismertetettek alapján). A növénytársulásokat és a bennük élő faunát az ligeterdők-ártéri erdők, kubikerdők, a hullámtéri gyepek-nedves rétek, mocsárrétek a holtágak és a folyó vizeire csoportosítva jellemezhetjük. Ligeterdők: a megváltozott vízjárási viszonyok (a vízszint megnövekedett kilengései magas áradások-alacsony kisvíz) nem kedveztek a honos tájra jellemző tölgy-szil-kőris ligeterdők felújulásának. Fokozatosan a fűz-nyár ligeterdők foglalták el a korábbi erdők helyét és váltakozó szélességben szegélyzik a folyó mindkét partját. Az aljnövényzetet zömmel a hamvas szeder, a nagy csalán, s a behurcolt gyalogakác alkotja. A korhadó mohos törzseken találkozhatunk a védett szálkás pajzsikával, az aljnövényzettel kevésbé borított helyeken pedig a szintén védett széleslevelű nőszőfűvel, a tájvédelmi körzet egyik orchidea fajával. Kubikerdők: ez az erdőtípus mesterséges eredete ellenére (gátépítések földműveinek anyagnyerő-helyei) hatalmas koronájú, öreg fáival szépen, harmonikusan simul a tiszai tájba, ezért tájképi értéke kiemelkedő. Védett növények közül a tiszaparti margitvirág és a debreceni torma legnagyobb termőhelyei ezeknek az erdőknek a szélein helyezkednek el. Az igen változatos gerinctelen állatvilágból ízelítőül csak a védettek közül néhány: pompás virágbogár, aranyos bábrabló, kis szarvasbogár, orrszarvú bogár, diófa-cincér, rezes futrinka. A ligeterdőkben és kubikerdőkben a madarak közül az fészkelő faj (a fokozottan védettek: rétisas, feketególya, barnakánya, az énekesmadarak közül a haris, barátcinege, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 70

71 énekes rigó, stb.) található. Az emlősök közül a vaddisznók, őzek tanyáznak itt. Az öreg fák odvait, hasadékait denevérek lakják. A ragadozók csoportját elsősorban a nyest, a menyét, a vörös róka és a vadmacska alkotja. Hullámtéri nedves rétek a ligeterdőkhöz viszonyítva jelentős területet foglalnak el. A mélyebb részeken főleg palkafélékből áll, míg a magasabb térszintet a réti ecsetpázsitos társulás foglalja el. Védett faja a réti iszalag, tekert csüdfű, kunsági bükköny. Állatvilága nem túl gazdag. Az árvíz után a mélyedésekben visszamaradó tocsogókra parti madarak, récék, kisebb-nagyobb csapatokban szürke gémek, kanalas gémek, kis kócsag és nagy kócsagok, fehér gólyák és fekete gólyák, harisok gyülekeznek. Mocsárrétek általában a hullámtéri rétek szélén, a Tisza medrével párhuzamosan helyezkednek el. Vízutánpótlásukat áradások alkalmával kapják. Jellegzetes növényfajai a tavi káka, a vízi harmatkása s a réti füzény. A sekély, gyorsan felmelegedő vizek kitűnő szaporodási helyei a kétéltűeknek, de gyakori itt a vízisikló is. Hullámtéri holtágak és a folyó vize. A 26 védett halfajunkból a Tiszában 10 faj él. Ezek közül a magyar bucó és a selymes durbincs viszonylag gyakori. Az őshonos folyami kagylók mellett megtalálhatók az elszaporodott vándorkagylók is. Az európai ritkaságnak számító sárgás szitakötő igen jelentős állományai is felfedezésre kerültek a közelmúltban. A Tisza gerinctelen faunája kapcsán feltétlenül említést kell tenni a tiszavirágról, vagy ahogy sok helyütt még ma is nevezik: a kérészről. Június közepei rajzásai emlékezetes látvány nyújtanak. Ide vonatkozó jogszabály még a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről, és az 1996, évi LIII. Törvény a természet védelméről. Ex-lege (a tövény erejénél fogva) védett területek Kunhalmok A kunhalom gyűjtőfogalomba tartoznak a sírhalmok (kurgánok), tellek (lakódombok), őrhalmok és határhalmok a Természetvédelmi Törvény 23 hatályba lépése január 1.- óta védettek, a kunhalom fogalom meghatározása csak a törvény 2003-ban történt módosításával : a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. A kunhalmok tájképi- és élővilág védelmi értékkel rendelkeznek. A terület természetes állapotára jellemző növénytársulások (pl.: löszpusztagyep), vagy azok különböző mértékben degradált maradványai, valamint az ezekhez kötődő állatvilág maradhattak fenn a területükön. A kunhalmok természetesen kultúrtörténeti, régészeti, néprajzi stb. jelentőséggel is rendelkeznek, amelyek feltárásával, megőrzésével a kulturális örökségvédelem szakterülete foglalkozik (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat). Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 71

72 Kettős halom Cibakháza igazgatási területén található kunhalmok: Kettes vagy Kettős-halom A település belterületén (2109/1 hrsz.) a Liszt Ferenc út déli oldalán magasodó halom, mely ikerképződmény volt, kisebb tagját ugyancsak elhordták. Kettős halom magassága 95,2 m Bf. Egyes - halom Cibakháza szögletében (Újszőlő és Kishegy találkozásánál), a településtől kb. 1,5 km-re volt es évek végén ezt a termelőszövetkezet elhordatta. A halom 88 m Bf. magasságú volt, jelenleg nem szerepel a kunhalmok nyilvántartásában. A régészeti lelőhelyként nyilvántartott, hajdani kunhalmok, jelenlegi kiemelkedések, elnevezésében halom magaslatok: A Holt-Tisza bal partján a belterülettől délre a Sáska-halom 95 m Bf., a Bánom-halom, ami 91 méterre magasodik ki a tájból. Az Öreg-hegy, Pipis-halom határnevek szintén egykori kiemelkedésekre utalnak. Cibakháza védett növényfajai: Bieberstein gyújtoványfű, Debreceni torma, mocsárréteken, szikesedő réteken, vízpartokon él. Fehér tündérrózsa - aljzatban rögzülő, úszó hínárnövény Nyári tőzike - nedves vagy időnként vízzel borított területeken él Pettyegetett őszirózsa - szikes erdőtisztásokon, nyárra kiszáradó ecsetpázsitos réteken, füves vagy cserjés legelőkön fordul elő Rucaöröm: a víz felszínén úszik, Sulyom - tavak, holtágak hínártársulásainak tagja Széles levelű nőszőfű- orchideafaj, ligeterdőkben, cserjésekben él Tiszaparti margitvirág - nedves vagy vízzel borított termőhelyeken élő faj, mocsarak, lápok, láperdők, ligeterdők, nádasok, magas kórós társulások növénye Cibakháza település védett madárfajai: Bakcsó: - hazánkban a leggyakoribb gémféle, fűz-, nyár-, tölgy-, akác- és égerfák, alacsonyabb fűzbokrok- fészkel, Barátcinege: - hazánkban elterjedt faj, fészkelőhelye: tölgyerdők, elegyes erdők, gyümölcsösök, városszéli kertek Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 72

73 Barázdabillegető: hazánk egész területén megtalálható, víz melletti létesítményeknél, építkezéseken, tavakon vagy kiterjedt nádasokban egyaránt fészkel Barna rétihéja: - elterjedése foltszerű- fészkelőhelyei a nádasok Bíbic: - Alföldön elterjedt, de megtalálható folyóvölgyekben, szikes pusztákon, szántóföldeken, folyóvölgyeket kísérő réteken fészkel Bölömbika: - hazánkban a kisebb-nagyobb mocsarakban, nádasokban elterjedt a jellegzetes hangú madár Búbos pacsirta: - hazánkban elterjedt, fészkelő helyei: nyílt, rövid füvű élőhelyektől kezdve a kórós növényekkel benőtt területekig, parlagon, füves ugaron, homokon, ligetes helyeken, jószágállás szomszédságában is előfordul Búbos vöcsök: - hazánkban gyakori vízimadár, nyílt víz és a záródó gyékényes vagy nádas közötti átmeneti zónában költ Búbosbanka: - hazánkban a nyílt területeken elterjedt medárfaj, mely laza homok- és vályogtalajokhoz kötődik, vonzódik a külterjes mezőgazdasági műveléssel hasznosított területekhez, előfordul külvárosi, falusi kertekben, öreg gyümölcsösökben, szőlőkben, ligeterdőkben, dűlőutak melletti fasorokban, ártéri erdők idős füzeseiben Csíkosfejű nádiposzáta: zsombékos, szikes mocsárréteken költ Csóka: - hazánk sík- és dombvidékein megtalálható, fészkelő helye az erdőzóna határától, a mozaikos szerkezetű, ligetekkel tarkított füves biotópokban, mezőgazdaságilag művelt tájakon Dankasirály: - hazánkban a természetes tavakon és halastavakon található meg, nádszigeteken, széki sásfoltokban, zsombékon költ Egerészölyv: dombvidéken és síkvidéken egyaránt előfordulhat. Erdős területeken mindenütt költ, kisebb számban a folyók menti erdőkben is fészkel. Énekes rigó: - hazánkban elsősorban a domb- és hegyvidékek madara, de előfordul a síkvidéki és folyó menti erdőkben. Fészkelő helye: dús aljnövényzetű, tisztásokkal tarkított lomberdőket kedveli Erdei fülesbagoly: - hazánk sík- és dombvidékein egyaránt előfordulhat mezőgazdasági területek közelében, ligeterdőkben, nagyobb erdőtagok szegélyein, ártéri erdőkben, fasorokban, egyedülálló fákon, bokrosokban, lakott területeken, parkokban, temetőkben is. Fehér gólya: - hazánkban 250 m magasságig, megfelelő helyen, mindenütt költ fészkelő helyként az emberi környezetben választja Fekete gólya: - hazánkban a nagyobb folyók mentén található meg a Tisza-folyó mentén a fűz-nyár ligeterdőkben találhatók meg a fészektelepei Ökológiai hálózat Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 73

74 Az ökológiai folyosók folytonossága biztosításának jelentősége, a település határában mozaikosan elhelyezkedő természeti területeket, élőhelyeket (nedves réteket, vízpartokat, erdőfoltokat) fasorokkal, mezővédő erdősávokkal összekötve, ezek a védett területek helyi ökológiai hálózatot alkotnak. Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a község igazgatási területe az ökológiai (zöld) folyosó (Cibakházi Holt-Tisza, a Tisza folyó és ártere) övezetébe sorolt Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Védett természeti érték megőrzése és az egyéb tájhasználat: A kunhalmokat veszélyeztető, emberi tevékenységből adódó káros hatások közül az alábbiak emelhetők ki. - Intenzív mezőgazdasági művelésből adódó káros hatások: a kunhalmokat (a halomtest épségét és magasságát) a legtöbb esetben és legnagyobb mértékben a szántásból és egyéb mezőgazdasági talajmunkákból adódó erózió pusztítja. A kunhalmok élővilágát veszélyeztetik a környezetében végzett növényvédelmi, tápanyag utánpótlást biztosító munkálatok. - Anyagnyerő helyként való használat: sok esetben a kunhalom (és a természetvédelmi szempontból értékes élőhely) roncsolását a halom-test anyagának elhordása okozza. Cibakházán pl.: az Egyes-halom kunhalmot egyszerűen homokbányaként használták és jelenleg már nem is szerepel a kunhalmok listáján. - Túllegeltetés gyeppel borított kunhalmokon: az összefüggő gyep felszakadozását, természetvédelmi szempontból jelentős élőhely degradációját, gyomosodását, a tájképi érték csökkenését, a halom-test gyorsabb pusztulását idézheti elő. - Illegális leletkeresés, ásatás: e tevékenységgel a kunhalmok kultúrtörténeti, régészeti értékei károsodnak, semmisülnek meg, halom-testen előforduló értékes élőhelyeket, valamint a kunhalom tájképi értékét is károsítják az elkövetők. Megélhetést jelentő földművelés, állattartás valamint a táj természetes érintetlen szépségét megtartó törekvések a holtág mentén a Sár-szögben, a Székesben (szikes gyepen). Sár-szög területén és a dorai határrészeken az intenzív növénytermesztés, nagyüzemi állattartás, termékfeldolgozó üzem és az üdülőterület szomszédsága és szembenlévősége. A holtág gazdasági hasznosítása (víztározás-öntözés, belvíz-befogadóhely) és a holtág parjainak vízállásos, természetközeli állapotának fenntartása között. Az üdülési, rekreációs célokat szolgáló tevékenységekhez szükséges nyílt vízfelület fenntartása és nádas-sásos vízállásos területek megmaradása (fészkelő és élőhelyek zavartalanságának biztosítása) A holtágon a génmegőrző terület (HNP) biztosítása, halak ívó helye, ivadéknevelés és az egyéb tájhasználat (mezőgazdasági, rekreációs, halászati) Cibakházi holtág elöregedését (eutrófizálódását) lassító mederkotrás, rendszeres vízutánpótlás, partrendezés, valamint az állóvízi- mocsári élővilág megtartása között. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 74

75 A holtág vízminőség-védelmének biztosítása és az üdülőterületek közvetlen szomszédságából, mezőgazdasági művelésből, állattartásból adódó környezeti terhelés. Mezőgazdasági hasznosítás, belvízelvezetés és az ősgyepek fenntarthatósága, védelme. Mezőgazdasági tájhasználat során a gazdasági szempontok (szántóföldek hozamának növelése) érdekében történő talajerő-utánpótlás és a kívánatos kemikális környezetterhelés csökkentése. Kertségek (szőlők, gyümölcsösök) táji jellegzetesség megtartása (célszerű és hasznos fenntartása, újrahasznosítása, újratelepítése), és az amortizálódó, és lakatlanná váló területrészek szántóföldi művelése, összefüggő rendezetlen (ugarterületek) kialakulása A települési zöldfelületi rendszer elemei Cibakháza halmaz település. A település szerkezete jellegzetesen több, történetileg más területhasznosítású egymásba kapcsolódó településrészből áll. A településmag a hajdani folyómeder magaspartján (a jelenleg a holtág kanyarulatában) található. A község nagykiterjedésű belterületére a településen végighúzódó homokvonulatra telepített szőlőskertek, a belterületet körbehatároló gyümölcsösök és a mélyebben fekvő összefüggő füves-gyepes területek a legjellemzőbbek. A település 20. századi fejlődése során a belterület 1920-tól a házhelyosztások eredményeképp főleg kelet, dél-kelet felé terjeszkedett (Homok nevű rész, a Székes nyugati fele, a Sáska-halom és az Árvád-part nagyobb része). Tiszaföldvár felé a Sulymos-part egy része is belterületté vált. A millenniumi időkben a belterületen a polgárias jelleget mutató településrészeken kétszáz akácfát, a Kunszentmártoni út mellett nyolcszáz facsemetét ültettek el. A korábbi Kiserdőnek nevezett részen a kor szellemének megfelelően Erzsébet-ligetet hoztak létre után déli irányban bővült a község. A Táncsics M. Damjanich J és a Dózsa Gy. utcák két oldalán szabályos utcahálózatú településrész a tervezett településfejlesztést tükrözi. Itt jött létre az Újkiosztásnak nevezett falurész. A mai település igazgatási központja a Szabadság-tér egyben a község egyik zöldfelületi központja is. A település biológiailag aktív felületeinek nagysága jelentős. (szőlőskertek, gyümölcsösök, összefüggő növényzettel borított zöldterületek (víztorony környezetének ligetes-fás területe, vásártér füves területe, öreg szőlők déli határán végigvonuló cserjésligetes terület). Ezen belül a klasszikus értelemben vett, a lakosságot szolgáló, minőségi kondicionáló zöldfelületek aránya a község belterületéhez képest kicsi. Az utóbbi években a településközpont rehabilitálásra, revitalizálására kiírt európai uniós pályázatok hatására új zöldfelületi elemek létesültek (játszótér), illetve a meglévő zöldfelületek új funkciókkal bővültek. (pl.: iskola és a művelődési ház kertjének szabadtéri színpaddal, ülőhelyek létesítésével történő átalakítása, a települési sportpályán korszerű műfüves pálya létesült,). Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 75

76 A község összes nyilvántartásban szereplő, az Önkormányzat Műszaki osztályának nyilvántartása (2016. január) szerint a belterületen az általuk kezelt parkokat, zöldterületeket az alábbi táblázat foglalja össze: zöldfelület megnevezése a terület helyrajzi száma terület nagysága Játszótér m² Játszótér m² Katolikus templom környezete, (Szabadság tér és templom tér) 190, 92/2 1ha 3257 m² Gödör szabadidő és vízi sport terület 056/ m² Vízmű-park 1480/3 4 ha 9566 m² Víztorony körüli terület 1480/ m² Víztorony melletti terület 1479/ m² Piros iskola (volt óvoda) 1476/ m² Vásártér 1476/26 12 ha 4520 m² Agyaggödör (legelő-szerű) 1474/67 Köztársaság tér ha 1107 m² Béke tér- játszótér 1827/ m² Béke tér 1827/2 912 m² Béke tér 1828/ m² Béke tér 1828/2 903 m² Mátyás-tér m² Czibak Imre tér (díszpark és a közlekedési-park) 340/4 1 ha 7354 m² Sportpálya 1474/20 1 ha 1385 m² Vásártér Temető ha 211 m² Összesen: 28 ha 9698 m² Külterületen a Bátor-szőlőben több telken az Önkormányzatra átruházott, átvett és újra telepített gyümölcsös területet gondoznak Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Egy település zöldfelületi rendszerét területi és hálózati elemek alkotják. Területi elemek a közhasználatú zöldfelületek és a jelentős zöldfelületi intézmények, a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények kertjei megjelenésükben, területi nagyságukban, és a település életében betöltött szerepükben igen eltérőek. A zöldfelületi rendszer hálózati elemei a község utcáit kísérő növényzet. (fasorok, virágágyak, sövények, stb.). A település zöldfelületi rendszerének hármas funkciója van: ökológiai-, használati érték, és vizuális-esztétikai jelentősége van. A zöldfelület ökológiai szempontból előnyösen módosítja Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 76

77 a helyi klíma alakulását. Előnyösen befolyásolja a település hő- és vízháztartási viszonyait, valamint a levegő-szennyezettséget és a zajhatások mértékét is csökkenti. Kedvező környezetminőségét biztosítanak a településen élőknek. A zöldfelületek vizuális, esztétikai hatása: a dekoratív növényzettel borított közparkok, közkertek, a fásított utcák hozzájárulnak a kedvező településkép kialakításához. (pl.: elfedik az előnytelen megjelenésű területrészeket, ipari-, gazdasági használatú, vagy a rombolt területeket). Az utcafásítások zöld folyósói a település zöldfelületei elemeit fűzik egybe, valamint a település területrészeit a szomszédos külterület biológiailag aktív felületeivel kapcsolják össze. Használati érték szempontból a zöldfelületek értékét a feltöltődést szolgáló kertberendezési tárgyak, (utcabútorok, közvilágítás, ivó-kutak, kerti burkolatok, stb.) mennyisége, minősége, elrendezése, valamint a zöldfelületen folytatható rekreációs tevékenységek sokfélesége (pihenés, sportolás, játékszórakozás, stb.) határozzák meg. Cibakháza zöldfelületi elemeinek jelentős része a településközpontban (Szabadság-tér, templom-tér), a községen áthaladó 4633 számú összekötő út mentén, és a kertségi területek határán találhatók. A kondicionáló hatású zöldterületek: a közhasználatú zöldfelületek: az intenzíven fenntartott közparkok, közkertek területe (Szabadság-tér, Czibak Imre tér). A korlátozottan közhasználatú települési szintű zöldfelületi elemek játszóterek, sportpályák, pihenőhelyek, és a vásártér. Korlátozottan közhasználatú zöldfelületi elemek az intézmények zöldfelületei (iskolakertek, óvodakertek, orvosi rendelő kertje, és az egyházi épületeket körbeölelő növényzet és a temető). A belterületi utakat kísérő széles zöldsáv, a nagy telekméretű ingatlanok kertjei, a zöldfelületi rendszer különleges elemeit jelentik. Sajátos eleme a település zöldfelületirendszernek a Cibakházi holtág mentén külterületen található, de a közelsége, a fenntartás intenzitása és növényállománya miatt a belterületi zöldfelületi rendszerhez sorolható szabadidős terület a Gödör. Zöldfelületi elemként megjelennek még a rendezetlen és a rombolt területeken lévő ápolatlan területek növénytársulásai is. (pl.: a volt anyagnyerő-hely a belterületen: Mátyás tér) A zöldfelületi elemeket jelentőségük (közhasználatuk, elhelyezkedésük), kialakításuk és növényzetük minősége, valamint a terület fenntartás gyakorisága, a zöldterület nagysága alapján rangsorolva az alábbiak: Közhasználatú,település szintű közparok, közkertek A településen egyik nagyobb, kertépítészetileg is értékes, jelentős közhasználatú zöldfelület a Szabadság-tér. A község igazgatási központja (Községháza, Plébánia, Katolikus templom, orvosi rendelő, gyógyszertár) fogja közre az egységes képet mutató, gondozott felületű terebélyes idős fákban gazdag, különböző rendeltetésű és használatú terek zöldfelületi részelemek egymásmellettiségéből összetevődő központi zöldfelületet. A templom körüli teresedés, a gyógyszertár előtti emlékmű, a korszerű játszótér, az orvosi rendelő előtti artézi kút körüli park-rész, valamint a Polgármesteri Hivatal kertje, a szomszédos iskola-kert és az emlékhelyek körüli kisebb-nagyobb parkosított területek, gyalogos- és pihenő felületek alkotják a parkot. A Szabadság-tér növényzetét tamariskasövénnyel szegélyezett, ligetesen telepített ezüstfenyők, nyírfák és kocsányos tölgyek alkotják. A Polgármesteri Hivatal épülete előtt a gyepes rézsűfelület szabályos fagyalés tamariskasövénnyel, nyugati tujasorral határolt. A park déli részén a cibakházi csatára Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 77

78 emlékeztető 1906-ban épített emlékmű fölé hatalmas japánakácok magas kőris és korai juharfák borulnak. A tér szélén vadgesztenyefák, és szivarfák sorakoznak. Az itt található ismertető tábla, és a padok illeszkednek a település egyéb helyein található kertberendezési tárgyak anyagához, stílusához. Szabadság-tér örökzöld növényzete, a parókia előtt lévő öreg, metszett akácfa sor és a cibakházi csata emlékére állított Turulmadaras emlékmű. Szabadság-tér új, korszerű, minden igényt kielégítő játszótere A Czibak Imre tér a község másik jelentős központi zöldfelületi eleme a Lehel utca, Czibak Imre utca és az általános iskola, valamint a művelődési ház kertje által határolt nagyfelületű zöldterületet. A Czibak Imre tér az iskola felől, az emlékmű környezete és a teret lezáró iskolaépület Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 78

79 Az általános iskola és a Czibak Imre utca között található közlekedési park Honfoglaló őseink emlékére emelt obeliszk környezete a létesítés korának megfelelően, kertészetileg kialakított. Szép koronaformájú platánfák, lucfenyők, csörgőfák és mahóniasövény keretezik az épített burkolattal ellátott pihenőhelyet. Yucca és évelő ágyások színesítik a teret. Az iskola mellett korai juharfákkal árnyékolt gyermekek részére épített közlekedési park található. A nyírt lombhullató sövénnyel határolt füves terület szakszerűen gondozott. Korlátozottan közhasználatú, település szintű közkertek, közparkok Cibakháza zöldfelületi elemei közül elsősorban a játszóterek tartoznak ide, másodsorban a külterületen lévő, de a belterülethez fizikailag és használat szempontjából is zöldfelületi, kondicionáló hatása miatt is jelentős a szabadidős tevékenységet szolgáló Gödör. Területi nagyság szerint jelentős, de zöldfelület-használati értékkel csak kis mértékben rendelkező, gondozott zöldterületek (Vízmű-park, vásártér területe) idesorolhatók. Játszóterek Cibakházán két korszerű játszótér szolgálja az itt lakókat. A Szabadságtéri és a Béke téri játszóhelyek. Mindkettő korszerű, az Európai Uniós előírásoknak megfelelő minőségben kivitelezettek és fenntartottak. A játszóterek kerítéssel körbevettek. A biztonságos használatot ismertető tábla fogadja az érkezőket. Mindkét játszóhelyen koros, árnyat is adó lombos fák borulnak a játszók fölé (Japánakác fák, vadgesztenye fák, csörgőfák). Béke-téri játszótér Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 79

80 A játszóterek használatát ismertető táblák egyike Gödör a belterületi Rákóczi utcáról közvetlenül megközelíthető, közösségi- szabadidős-, és vízi sport tevékenységre kialakított zöldfelület. A Cibakházi holtággal közvetlenül határos lépcsőzetesen kialakított, gondozott alacsony cserjésekkel, kicsi virágágyásokkal tarkított füves terület, melyen fedett pihenőhelyek, főzőhely és játszóeszközök is megtalálhatók. Lombos növényzetét az utca felől ültetett gömbkoronájú virágos kőrisek alkotják. A Gödör a Rákóczi utcai bejárat felöl nézve. Vízmű-park a község legnagyobb területű zöldfelületi eleme. A szolnoki út, a Külsőszékes utca és a Báthory utca által határolt, betonjárda gyalogutakkal, burkolatlan közúttal átszelt füves terület. Csoportokban honos fafajú ligetek (tölgyes, juharos, helyenként kőris) mozaikosan fedik a területet. Magánterületel, intézményterülettel (Piros iskola), kereskedelmi egységgel is határos. Jelenleg zöldfelületi hasznosítása nincs. A víztorony és környezete, valamint a füves területet csoportokban fedő fás ligetek a Vízmű-parkban. A Vízmű-park folytatásaként a község Vásártere található a Szolnoki út túloldalán. A vásártér Cibakháza második legnagyobb rendszeresen fenntartott és jelenleg csak egy szerepet betöltő (vásárok tartására szolgáló) zöldterülete. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 80

81 Vásártér a Szolnoki út felöl nézve Korlátozott közhasználatú, de jelentős zöldfelülettel bíró intézményi zöldfelületek Katolikus Templom kertje a településközpont zöldfelületéhez kapcsolódik. A szakrális épületnek nincs külön elhatárolt területe. Kertjét termetesebb lombos fák sora, rendezett, fenntartott gyepfelület alkotja. A műemlék jellegű barokk stílusban években épült templomépületet ligetesen telepített öreg japánakác fák, fiatalabb hegyi juharok, magas kőrisfák és idősebb csörgőfák veszik körbe. A Szentháromság dicséretére emelt oszlop és Pieta-szobor háttereként idős vadgesztenyefák díszlenek. A község műemlék temploma az új-régitoronnyal és az épületet körbeölelő liget fáival. Művelődési ház kertje Az iskola és a kultúrház szomszédos közös területein létrehozott szabadtéri színpad, és az öreg szomorú fűzfa alatt épített nézőtér körüli kertrész tavaly készült el, kertészetileg még nem rendezett a zöldfelület. A Damjanich János Általános iskola tanulói a községben több helyen, különböző épületekben tanulnak. Az iskolák kertjeire a grund-kialakítás a jellemző. Burkolt zsibongó, fákkal beültetett (kínai nyár, korai juhar, szivarfa, csörgőfa), padokkal, kerékpártárolókkal felszerelt. A hajdani leányiskola földes játszóudvara néhány fával árnyékolt (pl..korai juhar). A Piros iskola a Vízmű-parkkal határos. Előkertjében ligetesen telepített örökzöldek és fák láthatók, az iskolakert többi része karbantartott füves terület. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 81

82 Szabadság téri volt leányiskola a Piros iskola és a Czibak-téri iskola kertje A Czibak Imre utcáról nyíló községi óvodát nemrég újították fel. A kertben korszerű fajátékok találhatók. Az épület utcai homlokzata előtt a Czibak I. utca felújításával (járdaburkolat építése, fasor telepítés) együtt a óvoda-bejárat kertépítészeti kialakítása is megtörtént. Az óvodakertek és iskolakertek jellemzően jó kialakításúak. Árnyékot adó lombozatú fák, játszóhelyek pihenő és zsibongó területek az igényeknek megfelelő nagyságúak és rendszeresen karbantartottak, fenntartottak. Temetőkert a történelmi településközpont szélén a jelenlegi 4633 jelű közlekedési út (Szolnoki út) mellett fekszik. Az Árpád utca felöli régi temetőrész rendezett, gyepes felületű. A temető-kápolna környezete kertészetileg rendezett. A jellemzően fátlan sírkertben a kápolnához vezető út mentén figyelemreméltó idős csörgőfák sora látható. A község sportpályája a Szolnoki út és az Öregszőlő utcák között található. A sportpálya gyepes felületű, esti világítással is bíró, szabványos méretű játéktér mellett lelátókkal is felszerelt. A település sportpályája és a hozzá kapcsolódó sportöltöző szerves egységet alkotó sport-felület a közelmúltban bővült egy műfüves kispályás minifoci-pályával. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 82

83 A labdarúgó-pálya, az öltöző-épület és a műfüves minifoci-pálya az Öregszőlő utca mentén. A Szolnoki út mellett a község piactere a közelmúltban korszerű, fedett árusítóhelyekkel és betonelem burkolattal korszerűsödött. Örömteli, hogy figyelembe vették az árnyat adó idős fákat is, megtartva, beillesztve azokat a létesítmény fejlesztésekor. A jelenlegi piactér Korlátozott közhasználatú egyéb lakóterületi zöldfelületek Cibakháza egyes korlátozottan közhasználatú zöldfelületi elemei a különböző településrészek eltérő megjelenésű-, fenntartású növényzettel fedett, biológiai aktivitással, de csekély vizuális és használati jelentőséggel bíró, mégis a település zöldfelületi rendszeréhez tartozó zöldfelületi elemei tartoznak ide Béke-tér, Mátyás tér, Köztársaság tér. A Béke tér a Deák F és a Munkácsy M. utcák kereszteződésében kialakított, rendezett, fenntartott, dísznövényekkel, cserjékkel, lombos fákkal (vadgesztenye, akácfa, csörgőfa) beültetett lakóterületi közpark. A Béke tér erdősebb, és ligetesebb park-negyedei. Az utóbbi két zöldfelületi elem az Újtelepi településrészen, magaslaton található, egyenetlen felületű akácfa liget. A lakóterületi zöldfelületi elemek használati értékkel nem bírnak. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 83

84 Szolnoki út melletti új telepítésű zöldterület A Mátyás tér akácfái Nem közhasználatú, és a közhasználat elöl elzárt zöldfelületek a községi vízmű belterületen lévő telephelye és a nagyfelületű volt agyaggödör a Székes elnevezésű belterületi legelő mellett az Öregszőlő utca mentén. Vízmű telephelye Egyéb zöldterületek közé soroltuk a mélyfekvésű, vízállásos, nádassal borított, vagy ligetes, fás területeket, valamint a biológiai aktivitással bíró, de esztétikai élményt, és használati értéket a település közössége számára nem nyújtó nagyméretű belterületi, mezőgazdasági és kertgazdasági hasznosítású kerteket. Utcafásítás: A településen átvezető fő közlekedési utak mentén a lehetőséghez képest kevés fasor látható. Az utcákon a lakóházak előtt többnyire gyümölcsfák és akácfák fordulnak elő leggyakrabban. Szélesebb utcákon helyenként juharfák, vadgesztenyefák, csörgőfák, nyárfák, fűzfák, nyírfák, oszlopos örökzöldek kísérik az utakat (keleti és nyugati tuja fajták, lucfenyők). Cibakházán község igazgatási központját és az átmenő forgalmat jelentő Szolnoki utat összekötő, széles Czibak Imre út korszerűsítésével, (parkolóhelyek, betonelem burkolatú gyalogút kialakításával) fasor telepítésével dekoratív, a településképet előnyösen befolyásoló beruházás valósult meg. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 84

85 Az élelmiszer áruház előtt az országzászló körüli zöldterület, és a Czibak Imre utca felújítását követő cibakházi utcakép Kossuth Lajos utca a Szabadság térről nézve Cibakháza jellegzetessége a történelmi település részen a hegyes szögben találkozó széles utcák (pl.: Petőfi utca és a Czibak I. utca, vagy az Árpád utca-petőfi utca, Lehel utca-czibak I. utca), valamint az ezeket az utcákat szegélyező szélesebb, parkosított zöldterületek. (korábban a Petőfi utca mentén játszótér is működött a bölcsőde közelében) Petőfi utca és a valamikori játszótér helye Zöldfelületi ellátottság értékelése Cibakháza zöldfelületi ellátottsága a gondozott, fenntartott, területek nagyságának tekintetében jó és megfelelő. Nagy biológiai aktivitású, egybefüggő, ligetes növényzettel borított területek aránya a beépített, lakott területekhez képest igen jónak mondható. (hajdani kertes településtörténeti örökség miatt pl. Öreg-szőlő, belterületi Székes-legelő) Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 85

86 Zöldfelületi használati érték szerint már nem megfelelő a települési zöldterületeinek jelentős hányada. Nagyrészük kertépítészeti szempontból kihasználatlan, azaz nincs zöldfelületi szerepe, feladata, funkciója az adott területnek (Vízmű-park, Vásártér, Köztársaság tér, Mátyás tér, kunhalom körüli mezőgazdasági terület, volt agyaggödör, stb.). A fentiek ellenére a község gazdasági lehetőségeit is figyelembe véve jelentős nagyságú zöldterületeken végeznek fenntartási munkákat (gyepkaszálás, szükséges faápolás, szemétgyűjtés, stb.). (lásd táblázat) Vizuális-esztétikai jelentősége a településközpont zöldfelületének (Szabadság-tér - templomkert) és a község kulturális központjához tartozó zöldfelületnek (Czibak Imre tér és a szomszédos intézménykertek) van. Lakóterületi zöldfelületként a Béke-tér kertépítészetikertészeti kialakítása megfelelő. Figyelemre méltó az egységes, ideillő megjelenésű utcabútorokra való törekvés (buszmegállók esőbeállói, információs táblák, kerékpártároló stb.) a községben. Temetővel szembeni buszmegálló és a Doramajori átjáró közelében lévő Cibaki-holtágat ismertető tábla A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A zöldfelületi rendszer konfliktusai a település domborzati (magaspartok-mélyebb, völgyes részek) és környező táj természeti adottságai miatt (a holtág közelsége), valamint a történelmi település-szerkezetből (a hajdani belsőségek apró telkei, sűrű, keskeny úthálózata miatt, és a külsőségek laza beépítettségéből) és a település jelenlegi gazdasági helyzetéből adódnak. - a községközpont és a hozzátartozó zöldfelület távol esik az átmenő forgalmat (szomszéd településekkel összekötést biztosító) úttól, - Szabadság-tér több, kisebb, eltérő rendeltetésű park-részből áll, - előnytelen formájú (hosszú és keskeny) településszintű zöldfelületek jellemzőek, - a meglévő parkok korszerűsítésére vagy nincs, vagy nagyon kevés az erre fordítható anyagi és emberi erőforrás, - a település széttagolt lakóterületű (beépítettségű) és az egyes településrészeknek nincs egymással zöldfelületi kapcsolatuk (Öregszőlő - Újtelep vagy Újváros), - a Szőlőkben lakók nagy telkeken laknak és nincs igényük közösségi használatú zöldfelületekre, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 86

87 - a sűrűn lakott területeken nincs hely a mai kor szellemének megfelelően kialakított kisebb zöldfelület létesítésére sem, - a lakosság egy része ingázik a munkahelyére, másik része a mezőgazdaságban, a szabadban ( természetközelben ) dolgozik, így sem ideje sem igénye a közhasználatú zöldfelületekre, - nagyfelületű, a település középső részét uraló mélyebb területeken lévő kertépítészetileg nem kialakított, helyenként vízjárta, természetközeli állapotú zöldterületek (Vízmű-park, Vásártér, volt agyaggödör) szabadidő eltöltése céljából nem vonzóak a lakosok számára, - ezeknek a nagyterületű zöldterületeknek nincs a község életéhez kötődő zöldfelülethasználati szerepük, - a karnyújtásnyira lévő csodás természeti terület (holtág vízfelülete, partjainak növényzete) kielégíti a lakosság szép, természeti környezetben tölthető rekreációs tevékenységekre vonatkozó igényét. Kollányiné Földi Hajnalka tájépítész Felhasznált irodalom: 1. Cibakháza, Száz magyar falu sorozat, Bagi G.-Szurmay Z Magyarország megyei kézikönyvei Cibakháza honlapja, 4. Természetvédelem. hu honlap 5. Közép-Tiszai tájvédelmi körzet kiadványa (Daru-füzetek) 6. Magyarország természetföldrajza 7. Dr. Tóth Albert tanulmánya JNSZ Megye kunhalmairól 8. Magasabbrendű tervek: OTRT, Jász-Nagykun-Szolnok Megye TrT Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A település területfelhasználását tekintve külön vizsgáljuk a bel és a külterület területfelhasználását, valamint speciálisan Cibakháza esetén a külterületi egykori szőlő területeket (Bátorszőlő, Bánomszőlő, Öregszőlő). A belterület nagy része jellemzően lakóterület családiházas lakóingatlanokkal. A település központi részén a lakóépületek mellett intézményi területeket találunk, ahol a település igazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi létesítményei találhatók. Az intézményi területek a római katolikus templomhoz közel (Polgármesteri Hivatal, Gondozási Központ, Általános Iskola épülete, plébánia, Kossuth - ház) térben kicsit távolabb orvosi rendelő és patika található. Egymáshoz térben közel található az általános iskola főépülete, a bölcsőde, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 87

88 óvoda, könyvtár és művelődési ház. A belterületen a számú út kétoldalán gazdasági területek is található a vállalkozások számára. A belterületen néhány kisebb beékelődött telephely is található. A belterület jelentős kiterjedésű zöldterületei, a sportpálya, a vásártér, mely egyúttal a szabadtéri rendezvények helyszíne, valamint a "Gödör" területe és kisebb zöldterületek, melyek park és játszótér funkciót látnak el. Továbbá a szintén nagy kiterjedésű zöldterületekhez sorolhatjuk a jelentős nagyságú temető területet. A belterületi területfelhasználás a Tf-2 tervlapon ábrázolásra került. A külterület zöme általános mezőgazdasági, szántó terület. Legelő területek a Tisza hullámterében és a Tiszához közeli határrészeken, valamint a zártkertektől délre eső egybefüggő nagyobb kiterjedésű területen található. Jelentős kiterjedésű területeket foglalnak el az egykori zártkertek, melyek valaha szőlő területek voltak, ma az épületállományuk erősen lepusztult állapotban van, és egyre több területen gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A külterületen jelentősebb állattenyésztő és takarmánykeverő telep is található, valamint konzervgyár A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Halmazos településmagja egykor a Tisza partján, az ártérbe félszigetszerűen benyúló árvízmentes földnyelven települt. A településszerkezet meghatározó eleme a Tisza folyó, mely a szabályozás révén holtággá módosult. A folyó szabályozása óta, az élő Tiszától távolabb, a folyó egyik leghosszabb holtága mellett helyezkedik el. Az I. katonai felmérés térképe jól mutatja a Tisza kanyarulat mellett elhelyezkedő belterületet, mely a délebbi részen sűrűbben beépített. A térképen látszódnak a jelentős nagyágú szőlőterületek. A II. katonai felmérés térképén már egyértelműen látszódik az utca vonalvezetés, a halmazos szerkezet, a besűrűsödés. A belterülethez képest jelentős kiterjedésűek a szőlő területek, melyek a belterülettel egybeépültek. A III. katonai felmérés térképén a szabálytalan vonalvezetésű belterületi utcák, a teresedések és a tömbbelsőkben lévő szabálytalan alakú halmazos beépítés jól látszik. A kiterjedt, laza beépítésű szőlői révén Tiszaföldvárral egybefüggő lakott területet alkot. Határában szőlőbeli kunyhók vannak. A településszerkezet a mai napig őrzi egykori formáját, a sűrűbb, zegzugosabb, szűkebb utcák a település történelmi központjában találhatók. A tágasabb, szellősebb és szélesebb utak a sz. út mentén, harántoló helyzetben találhatók. A szőlőkben hosszú, elnyújtott párhuzamos, keskeny utcákat találhatunk. A történelmileg kialakult halmazos szerkezetű településrészektől elválnak a mérnöki tervek szerint létesített szabályos utcák alkotta településrészek. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 88

89 I. Katonai felmérés térképe Cibakháza településről II. Katonai felmérés térképe Cibakháza településről Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 89

90 III. Katonai felmérés térképe Cibakháza településről Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Cibakháza Nagyközség ingatlan - nyilvántartási területi kimutatása a Kunszentmártoni Járási Hivatal, Járási Földhivatala december 10-i adatszolgáltatása alapján. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 90

91 Művelési ágak Fekvések területe ha/m 2 Összesen Belterület Külterület Zártkert Szántó Rét Szőlő Kert Gyümölcsös Legelő Nádas Erdő Kivett Halastó Fásított terület Összesen Földrészletek darabszáma: Belterület: 2168 Külterület: 1756 Zártkert: Összesen: Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Cibakházán jellemzően a beépítésre szánt területek a belterületen találhatók. A beépítésre szánt területek zöme lakóterület. A településen a beépítés intenzitása és jellege alapján jellemzően kisvárosias, kertvárosias és a peremterületeken falusias lakóterület alakult ki. A beépítésre szánt területek kisebb hányada településközpont terület ahol a lakó és intézményi területek vegyesen találhatók. A beépítésre szánt területeken a gazdasági területek egyrészt a településen a számú út mellett, jobbára egykori termelőszövetkezeti központ területein találhatók, másrészt a külterületen található élelmiszeripari gyárterület és valamint lemezmegmunkáló üzem, valamint a külterület beépítésre szánt területein mezőgazdasági majorok, ahol a mezőgazdasághoz kapcsolódó állattenyésztéssel és terménytárolással, szárítással foglalkoznak. A külterületen, a Holt - Tisza mellett több területen üdülőterület is kialakult. A belterületen beépítésre nem szánt területek jellemzően a közterületek, valamint a nagykiterjedésű zöldterületek, a vásártér és a sportpálya, valamint a temető területe. A település jellegzetessége a nagykiterjedésű, beépítésre nem szánt szőlő területek, melyek egykor zártkertek voltak, ma kertes mezőgazdasági területek A beépítésre nem szánt területek zöme a külterületen helyezkedik el. A település külterületének egy része szántó terület, ahol szántóföldi növénykultúrákat termesztenek, továbbá kisebb legelőterületek találhatók, valamint a Tisza folyó, valamint a Tisza egykori Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 91

92 kanyarulata mely átvágásra került és holtág. A holtág mellett nádas, mocsaras területek is találhatók, valamint a külterület több pontján üdülőterület is kialakult Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) A település intézmény- szervezete az elmúlt években jelentősen megváltozott. Oktatási intézmények terén az intézményellátó szervezet a KLIK (Klébersberg Intézményfenntartó Központ), mely a település általános iskolájának fenntartója. A településen az óvodai ellátás megoldott, valamint évtizedek óta bölcsődei ellátás is megtalálható. Egészségügyi ellátás terén az orvosi rendelő látja el a település háziorvosi szolgálatát, az ügyeleti ellátás Tiszaföldváron biztosított. Az orvosi rendelőben kapott helyet a 2 háziorvos és a fogorvosi szolgálat, valamint a védőnői szolgálat, további időközönként a gyermekorvosi rendelés is ebben az épületben található. A szociális ellátás terén önkormányzati fenntartásban, társulási rendszerben az idősek bentlakásos otthona működik. A kereskedelmi egységek terén az elmúlt évtizedekben változás volt tapasztalható. A nagyobb áruházláncok közül a településen a COOP képviselteti magát két nagyobb üzlettel, mellette pedig a magán kisebb kereskedelmi egységek elsősorban a fő utca mentén jelentek meg, ahol az élelmiszer mellett kultúrcikk, ruházat, virág, ajándék üzlet is található. Említést érdemel a közelmúltban kialakított piactér. Cibakháza nagyközség kereskedelmi és vendéglátó üzletei (2016. jan. 1-én működő, forrás: Önkormányzat) Kereskedelmi és vendéglátóüzletek neve, címe, tevékenység jellege, fő termék: Coop Abc Petőfi utca 10. élelmiszer jellegű áruház Coop Abc Ady Endre u.1 élelmiszerjellegű vegyes bolt Cseuz és Cseuz Bolt Czibak Imre tér 2. hús, hentes áru, élelmiszerjellegű vegyes bolt Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 92

93 Albán Pékség Czibak Imre tér 25. kenyér és pékáru Banán Shop Hősök tere 15/a. élelmiszerjellegű vegyes bolt Banán Bolt Báthori út 20/a. élelmiszerjellegű vegyes bolt Papszi Csemege Szent István út 20. hús, hentes áru, élelmiszerjellegű vegyes bolt Pálma Csemege Bajza út 1. élelmiszerjellegű vegyes bolt Mini-Maxi Zöldsarok Rákóczi út 23. élelmiszerjellegű vegyes bolt Műszaki Áruház Petőfi út 20/a. műszaki vegyes bolt Minden 100.-Ft Bolt Czibak Imre tér 15. háztartási vegyes bolt Szőke Tisza Presszó Czibak Imre tér 42. vendéglátó üzlet Bázis Korcsma Zrínyi utca 3/a vendéglátó üzlet Nimród Söröző Szolnoki út 1. vendéglátó üzlet Gyöngyszem Presszó Báthori út 1. vendéglátó üzlet Rákóczi Söröző Rákóczi u. 12. vendéglátó üzlet Italbolt Báthori út 20/a vendéglátó üzlet Zöld Ász Söröző Öregszőlő I. út 22. vendéglátó üzlet Terasz Cuki Öregszőlő I. út 1. cukrászda Alulhasznosított barnamezős területek A településen alulhasznosított, barnamezős területek közé sorolható az egykori elbontott kastély, majd a Mezőgép, később Agram Kft telepe külterületen, a Sárszög településrészen. Jelenleg a terület alulhasznosított Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A településrész megnevezése: Bátorszőlő Fekvése: zártkert Ezen része a településnek, már az 1960-as évek közepétől, végétől tekinthető viszonylag sűrűn lakott területnek. A magánterületek nagysága átlagosan négyzetméteresek, tehát a közel fél hektáros művelési területeket ölelte magába. Ezeken a telkeken túlnyomóan lakóházakat is építettek a tulajdonosok, valamint a mezőgazdasági, de leginkább kerti munkákhoz használt kéziszerszámok tartós tárolására alkalmas épületeket, kunyhókat, présházakat. A zártkertekben elterjedt a zöldség-gyümölcs, konyhakerti növények, de legfőképp a szőlőművelés és bortermelés ágazata. Igazából ez a tevékenység jól jövedelmező munka volt, hiszen a megtermelt áru átvételét, értékesítését ún. felvásárló telepek, pincegazdaságok biztosították. Ezért mondhatjuk joggal, hogy ezt a területet akkoriban módos gazdák lakták. Az emberek, földtulajdonosok akkoriban a tevékenységük által egymásra voltak utalva, ezért bátran kijelenthetjük, hogy békében éltek. A 80-as évek vége felé, a 90-es évek elején, azonban kezdetét vette egy rohamos demográfiai változás. A lakosság elöregedése révén az elhalálozások száma sajnos megszaporodott. A fiatalabb nemzedék, a rendszerváltás adta lehetőségek okán, javuló életkörülményeik reménye Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 93

94 végett, elhagyta ezt a település részt. Az ingatlanokból, gyakorlatilag kiöregedtek, kihaltak, a földek, birtokok elhanyagolttá, műveletlenné váltak. Majd a 90-es évek közepétől az ország legtöbb településére jellemző volt, hogy az önkormányzatok működését pénzügyi, gazdasági nehézségek sújtották, ezért a túlnyomó részt kisebbség által lakta településeken a szociális támogatás, segítségnyújtás elmaradt. Ennek az lett az okozati következménye, hogy főleg a kisebbség által érintett országrészből, Borsod, Nyírség, Jászság vidékéről családok és szerencsét próbáló kalandorok vándorlásba kezdtek. Felkutatták azokat a településeket, kistérségeket, ahol a piaci ár töredékéért ingatlant lehetett vásárolni. Ebben az időben bukkantak a nagyközségünkben lévő Bátorszőlő település részre. Ekkor már sajnos rengeteg ingatlan, lakóház volt áron alul eladó, legtöbb esteben az örökösök által. Számos esetben előfordult, hogy szinte már életvitel szerű lakhatásra alkalmatlan, elhagyatott házba kisebbségi származású családok rokonaikkal együtt a tulajdonos tudta nélkül beköltöztek. Ez a betelepedési hullám sajnos a lakossági konfliktusok melegágyává alakult. A még élő és kertjeiket művelő gazdák sérelmére elkövetett birtokháborítások, lopások oly mértékben elszaporodtak, hogy nem látták értelmét a további földművelésnek. Sajnos ezek a betelepült családok túlnyomó többségben képtelenek voltak betartani a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint települési önkormányzatunk által nyújtott segítség hatására is képtelenek a beilleszkedésre, a szocializálódásra. Ezért hívhatjuk sajnos településünk ezen részét, konfliktusokkal terhelt területnek. Ezt a tényt és kijelentést sajnos a területre vonatkozó bűnügyi statisztika is alátámasztja. Településünkön a sikeresnek mondható, technikailag jól felszerelt polgárőr egyesület, hatékonyan veszi ki részét az érintett területeken a bűnmegelőzést szolgáló tevékenysége folytán. Ám érzékelhető némi változás a kissebségi létszámot illetően ezen a település részen. A változás oka, hogy az épületek állagának romlása olyan méreteket öltött, hogy azok a lakhatásra már az életveszély fogalmát kimerítik, valamint nincsenek már megtermelt javak, értékek, amit bűncselekmény által el lehetne tulajdonítani. Ezért most talán 2-3 éves múltra visszatekintve egy lassú népesség fogyás észlelhető a betelepült kisebbség körében ezen a konfliktusokkal terhelt településrészen A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Cibakháza nagyközség telekméret vizsgálata a mellékelt Tm-1 rajzszámú térképen került ábrázolásra. A település belső szerkezetét kétféle megközelítésben lehet vizsgálni. A klasszikus morfológia elsősorban a települési utcahálózat vizsgálata alapján különíti el az alaprajzi típusokat, míg a funkcionális morfológia elsősorban a települési szerepkörök térbeli rendjét vizsgálja. A klasszikus morfológia alapján általában a városok összetettebb típust képviselnek, vagyis többféle morfológiai, alaprajzi alaptípus keverékéből tevődik össze. Valamely település morfológiája a kialakulásához, az alapításához kötődik. Alapvetően meghatározó, hogy létrejötte fokozatos, hosszú történeti folyamat eredménye, vagy meghatározott alapításhoz kötődik. Cibakháza esetében hosszú történelmi folyamat során alakult ki a jelenlegi telekszerkezet. Cibakháza régi településrésze jellemzően szabálytalan formavilággal rendelkezik, az alföldi településekre jellemző halmazos szerkezetet mutatja, melynek jellegzetességei a szabálytalan utcavezetések - melyek később közterületekké alakultak, a zegzugok, megtörések és a tömbön belüli szabálytalan, elaprózódó telkek. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 94

95 A település halmazos szerkezetű, történelmileg kialakult része jól lehatárolható, nyugaton a Holt - Tisza, északon és keleten a belterületi határ, délen a Temető utca - Hősök tere - Botond utca - Báthory út által határolt terület. A mérnöki tervek alapján létesült a halmazos szerkezethez hozzátapadt szabályos utcavonal vezetésű részek, ahol jellemzően azonos telekméretek, szabályos telkek és utcák találhatók. A mérnöki tervezésű részek a Mikszáth és Széchenyi utcától délnyugatra lévő területrészek, a Munkácsy utcával párhuzamos, és rá merőleges területek, a jelű út túloldalán az Akácfa útra merőleges utcák, a Köztársaság tér környéke. A jelű út túloldalán lévő hosszú, keskeny telkeket határoló tömbök egykor kertségek voltak A tulajdonjogi vizsgálat A településen az ingatlanok tulajdonjelleg szerint állami, önkormányzati, magán és egyházi tulajdonban vannak. A magántulajdonú ingatlanok nagy része magánszemélyeké, míg kisebb hányad magán tulajdonú gazdasági társaságoké. Az egyházak ingatlanai közé a templom, plébánia területe tartozik Önkormányzati tulajdon kataszter Az önkormányzati tulajdonkataszter az önkormányzat adatközlése alapján került térképi ábrázolásra az ÖT-1 tervlapokon. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 95

96 A belterületen az önkormányzati utakon, közterülteken kívül intézmények és lakóingatlanok tartoznak önkormányzati tulajdonba. A külterületen a feltáróutak nagy része, mezőgazdasági területek, a zártkertek területén több telek önkormányzati tulajdonú Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A településrendezési terv minden egyes munkarésze a Nemzeti Kataszteri Program Kft-től megvásárolt hiteles, digitális ingatlannyilvántartási alaptérkép állományra készül. A térkép decemberben lett megvásárolva és a januári állapotokat tükrözi. A hivatalos alaptérkép állomány mellett az épületállomány és környezet geodéziai felmérése nem szükséges Az építmények vizsgálata Funkció, kapacitás Cibakháza teljes belterületének zömét a magántulajdonú lakóingatlanok alkotják. A lakóingatlanokat elsődlegesen lakó célokra használják. A főbb utak, a sz. út, a Kossuth Lajos út és Czibak Imre út mellett megfigyelhető a lakóingatlanok vegyes célú használata elsősorban kisebb családi vállalkozások működnek az ingatlan egy részében. Az intézményeket az adott funkciónak megfelelően használják. A kapacitás megfelelő, különböző pályázatok révén folyamatosan felújítják, korszerűsítik az intézményeket. Az intézmények közül az iskola jelenleg három épületben működik. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 96

97 A gazdasági területeken az építmények funkciója a különböző gazdasági ágaknak megfelelő Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Cibakháza lakóterületein a jellemző beépítési mód az oldalhatáron álló családiházas beépítés. A beépítés mértéke a telekterülettől függő, az elaprózódott kisebb telkeken a 40-50%-ot is eléri, a nagytelkes területeken a 15-20%-ot sem mindig éri el, de az átlagos m 2 -es telkeken a beépítés 30% alatt van. Az oldalhatárra épült családiházas területek előkert tekintetében változatos képet mutatnak, a településen belül jelentős számú az előkert nélküli a beépítés, máshol 3-5 méteres előkertek vannak. A település központi részén lévő intézmények jellemzően szabadon állóak, de méreteik miatt a telek szélességének hangsúlyos elemei. Ugyancsak ezen utak egyes részein az épület elhelyezés kisebb szakaszokon zártsorúsodó formát mutat. Az intézményi terület sűrűsége és beépítési százaléka magasabb a családi házas területeknél, átlagosan 50-60%. Kiadott építési és bontási engedélyek száma: Az elmúlt években kiadott bontási engedélyek száma kismértékben emelkedett, az elmúlt évben 3, előtte 2, az előző években pedig átlagosan 1 bontási engedélyt adtak ki. Az építési engedélyek száma kevés, az elmúlt években a családiház építések nagyon lecsökkentek, inkább átalakítás, bővítés volt Magasság, szintszám, tetőidom Cibakháza lakóterületein a jellemző szintszám a földszintes családiház. A település régebbi részein egyik sajátosságként jellemzően utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős épületek találhatók, sok esetben kontyolt tetővel. A központi részen megfigyelhető a párhuzamos gerincű épületek befelé hajlítása (L-alakú) családi ház. A történelmileg kialakult részeken fellelhető a tipikus utcára merőleges gerincű klasszikus parasztház jellemzően tornác nélküli formában. Az es években jellemzően sátortetős kockaházak épültek, míg az újabb részeken földszint+tetőtér beépítéses épületekkel találkozhatunk, sőt egyes részeken beékelődve földszint + 1 emeletes magas és lapostetős családi házak is vannak. A jelű út mellett a központi részen földszint+1 emeletes lapostetős társasházak épületek úszótelkeken, vele szemben pedig osztatlan közös telken földszint+1 emeletes lapostetős sorház épült. Épületmagasság tekintetében megfigyelhető, hogy a településre jellemző utcával párhuzamos gerincű épületek a település főbb útjai és a központ környezetében, a Kossuth Lajos úton, a Czibak Imre úton és a Szabadság téren padlásmagasításosak és magasabb belmagasságúak, míg a belsőbb részeken az ugyancsak földszintes épületek épületmagassága alacsonyabb. A település fontosabb intézményei (polgármesteri hivatal, iskola épületei, óvoda, bölcsőde). szintszámukat tekintve földszintesek, jellemzően a családiházaknál nagyobb belmagassággal, így magasabb épületmagassággal. A községháza, az iskola főépülete, a bölcsőde, a gondozási központ utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős, jellemzően L- alakú épületek. Az újabb osztású részeken több területen jellemző a fölszint + tetőtérbeépítés, vagy a pince (alagsor) + földszint+tetőtér beépítés. Ezek a házak jellemzően nyeregtetősek. Elszórtan a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 97

98 legújabb háztipusnál Cibakházán is megfigyelhető a mediterrán tipusú, alacsonyabb tetőhajlásszögű és a garázst a főépület tömegébe foglaló háztipus Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A településkarakterre jellemző, hogy a különböző településszerkezeti egységek más-más képet mutatnak. A település központi részén a községháza - Gondozási Központ - plébánia, velük szemben pedig az iskola épülete - Kossuth ház alkotta területen jellemzően a polgárosodás jegyeit magukon viselő, az utcával párhuzamos gerinccel épült nagyobb belmagasságú befelé hajló épületek találhatók. Szabadság tér - részlet A település aprótelkes, halmazos részein, kis telekméreteken, kisebb méretű egyrészt utcával párhuzamos gerincű, alacsonyabb épületmagasságú, másrészt utcára merőleges nyeregtetős, alacsonyabb épületmagasságú épületek alkotnak utcaképet. Az utcaképek általában vegyesek a jellemző előkert nélküli beépítés között általában az utca átlag épületkoránál újabb épületek esetén az épület elhelyezés előkertes. A település aprótelkes régi részén még fellelni jellemzően tornác nélküli, vagy beépített tornácú utcára merőleges gerincű régi lakóházakat, melyek mellett a kockaházak is megjelentek. A település egészére jellemző a változatos utcakép, a különböző épülettípusok és beépítések egymásmellettisége. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 98

99 A legújabb telekkimérések mentén általában tetőtérbeépítéses egyszerű kivitelezésű épületek épültek, melyek épületmagassága magasabb, valamint egyes részeken pince (alagsor) + földszint + tetőtérbeépítéses előkertes épületek vannak és néhány földszint+ 1 emeletes épület is található a településen Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Halmazos településmagja egykor a Tisza partján, az ártérbe félszigetszerűen benyúló árvízmentes földnyelven települt. A településszerkezet meghatározó eleme a Tisza folyó, mely a szabályozás révén holtággá módosult. A folyó szabályozása óta, az élő Tiszától távolabb, a folyó egyik leghosszabb holtága mellett helyezkedik el. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 99

100 Az I. katonai felmérés térképe jól mutatja a Tisza kanyarulat mellett elhelyezkedő belterületet, mely a délebbi részen sűrűbben beépített. A térképen látszódnak a jelentős nagyágú szőlőterületek. A II. katonai felmérés térképén már egyértelműen látszódik az utca vonalvezetés, a halmazos szerkezet, a besűrűsödés. A belterülethez képest jelentős kiterjedésűek a szőlő területek, melyek a belterülettel egybeépültek. A III. katonai felmérés térképén a szabálytalan vonalvezetésű belterületi utcák, a teresedések és a tömbbelsőkben lévő szabálytalan alakú halmazos beépítés jól látszik. A kiterjedt, laza beépítésű szőlői révén Tiszaföldvárral egybefüggő lakott területet alkot.határában szőlőbeli kunyhók vannak. A településszerkezet a mai napig őrzi egykori formáját, a sűrűbb, zegzugosabb, szűkebb utcák a település történelmi központjában találhatók. A tágasabb, szellősebb és szélesebb utak a 4633 sz. út mentén, harántoló helyzetben találhatók. A szőlőkben hosszú, elnyújtott párhuzamos, keskeny utcákat találhatunk. I. Katonai felmérés térképe Cibakháza településről Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 100

101 II. Katonai felmérés térképe Cibakháza településről III. Katonai felmérés térképe Cibakháza településről Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 101

102 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A Lechner Lajos Tudásközpont adatszolgáltatása alapján Cibakházán az alábbi lelőhelyek találhatók: Azonosító Lelőhelyszám Név hrsz Nagy - hát 0142/4, 0142/3, 0142/2, 0142/1,0139/31, 0139/30, 0139/29, 0141, 0140/15, 0140/14,0140/13,0140/12, 0140/11, 0140/10, 0140/9, 0140/ Nagy - hát 0139/18,0139/19,0139/20, 0139/21,0139/22,0139/23, 0139/24,0139/25,0139/26, 0139/27,0139/28,0139/29, 0139/30, 0139/31, 0140/4, 0140/5, 0140/ Nagy - hát 0144/8, 0144/7, 0144/6, 0144/5, 0144/4, 0144/3, 0144/2, 0141, 0139/1, 0139/2, 0139/3, 0139/4, 0139/5, 0329/ Nagy - hát 0146/2, 0146/3, 0146/4, 0146/5, 0146/6, 0146/7, 0146/8, 0146/ Nagy - hát 0146/8, 0146/10, 0146/11, 0146/13,0146/14,0146/15, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 102

103 0146/ Nagy - hát 0146/16,0146/19,0146/20, 0146/21,0146/46,0146/47, 0146/ Nagy - hát 0146/23,0146/24,0146/25, 0146/27,0146/28,0146/48, 0146/ Nagy - hát 0146/16,0146/19,0146/20, 0146/ Kettes- halom 2109/ Kettes - halom 2109/ Kis-hegy 09, 08, Külső - székes 06/4, 06/5, 013, 06/ Árvád 1633, 1634, 1635, 1636, 1637, 1638, 1639, 1640, 1641, 1642, 1643, 1644, 1645, 1646, 1651/1, 1648, 1649,1650,1740/2,1651/2, 1652, 1653, 1654, 1655, 1656, 1657, 1658, 1659, 1660, 1661, 1662, 1663, 1664, 1665, 1666, 1667, 1668, 1669, 1670, 1671, 1672, 1673, 1674, Árvád 1573, 1584, 1585, 1740/2, 1612, 1586, 1587, 1588, 1589, 1590, 1591, 1592, 1593, 1594, 1595, 1596/1, 1596/2, 1597, 1598, 1599, 1600, 1601, 1602, 1603, 1604, 1605, 1606, 1607, 1608, 1609, 1610, 1611, 1625, 1632, 1633, 1634, 1635, 1636, 1637, 1638, 1639, 1640, 1641, 1642, 1643, 1644, 1645, 1646, 1648, 1649, 1650, 1651/ Árvád 054/8, 054/9, 054/10, 054/ Árvád 054/1, 641/2, 637, 638, 639, 642, 643, 644, 645, 646, 653, 658, 659, 660, 661, 662, 664, Árvád 1730, 1731, 1732, 1733, 1734, 1735, 1736, 1737, 1738, 1739, 1652, 1653, 1654, 1655, 1656, 1657, 1658, 1659, 1660, 1661, 1692, 1725, 1726, 1727, 1728, Árvád 053/9, 1742/15, 053/ Bánom - szőlők 037/12, 037/13, 037/14, 037/15, 037/6, 037/7, 042/1, 039/2, 039/3, 039/4, 039/5, 039/ Bánom - szőlők 2274/2, 2276, 2314, 2339/2, 2340, 2341/2, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 103

104 2343/1, 2344, 2273, 2272/2, 2341/1, 2345/2, Sár - szög 068/1, 068/2, 068/ Felső - rét 0117/ Felső - rét 0117/15, 0117/ Külső - székes - lapos Kettes - halom - vidéke Kettes - halom - vidéke Kettes - halom - környéke 036/13, 036/14, 036/15, 036/12, 036/16, 036/23, 036/24, 036/25 036/11, 036/12 036/6, 036/7, 036/9, 036/12, , 2118, 2119, 2120/2, 2121/1, 2122/1, 036/7, 036/ Ugar 032/3, 032/4, 032/37, 032/16, 032/ Külső - székes 036/28, 036/29, 036/58, 036/56, 036/55, 036/54, 036/53, 036/52, 036/51,, 036/50, 036/ Sáska - halom 053/9 A régészettel az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete foglalkozik részletesen Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A településen védett épített környezet nem található, de a helyi arculatot biztosító építészeti jellemzőkkel rendelkezők épületek igen, melyről részletesen a helyi értékvédelmi vizsgálat ír Világörökségi és világörökség várományos terület A településen ilyen terület nem található Műemlék, műemlékegyüttes 1. Római katolikus templom Cibakháza, Szabadság tér 10 (hrsz: 190) Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 104

105 A plébánia története: Cibakháza falu Külső - Szolnok vármegyébe, nevét a XV. században élt Czibak nevű birtokos családról kapta ben említi első ízben egy oklevél a Czibak illetve Kenechky család birtokában. Egyes történetírók a falu nevét nem a Czibak családnévből, hanem személy szerint az 1544-ben meggyilkolt Czibak Imre váradi püspöktől származtatják, aki szerintük birtokosa volt a falunak. A középkorban a faluhoz tartozott Gyügér, Sárszöt, és Ság falu ben Bessenyei Benedek szolnoki várkapitány birtoka, ezután a Vass, Jeney, Zay család birtokába jutott után török hódoltsággá lett, s 1571-ben 15 jobbágyház népe fizetett török adót ban a török pusztított e tájon, elmenekült a lakosság. Mossóczy püspök regestrumában (1580) Chybakhaza köznemesi falu 9 1/2 portával 12 Ft árendával ban a tatár kán dúlta fel a vidéket. Ettől kezdve az 1600-as évek végéig puszta volt. a birtokot 1693-ban a Földváry család kapta királyi adományul, s az új birtokos rövidesen megkezdte a cselédekkel, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 105

106 zsellérekkel való betelepítést, míg a telkes gazdák 1717-től kezdtek itt megszállni. Az 1730-as évektől állandósult a jobbágy lakosság, miután a Földváry család bérbeadta nekik a határt, majd a révhasználatot is ben az uralkodó mezővárosi rangot, vásárjogot adományozott a település népének, mely 1826-ban tiszta katolikus volt. Középkori templomáról semmi nyom. Még az 1571.évi defter sem említi. Ennek ellenére Chobot szerint ősi temploma a háborús időkben elpusztult, és Schidlik plébános a XIX. század elején még látta romjait. Az évi összeírás már a Suslay Mihály plébános ( ) által épített vályogfalú, nádfedeles templomot említi, de a régebbiről hallgat. Ez náddal volt körülkerítve, tornya nem volt. Két harangja három gerenda között volt. Aranyozott, réz kelyhe paténával, ciboriuma és kétrendbéli kazulája volt. Mindenszentek tiszteletére volt szentelve. Mostani temploma ig közadakozásból épült. A Földváryak, mint akkori földbirtokosok db téglát adtak hozzá. Tornyát 1840-ben építették. A templomot ban két oldalfülkével megnagyobbították és később kifestették. A barokk templom műemlék. A templom mellett lévő Szentháromság szobrot 1837-ben állították fel körül már Kenderes János licenciátusa volt, aki öt évig volt a faluban. Őt követte Bujáki Miklós, aki 12 évig volt itt. Kis András licenciátusságának ötödik évében, azaz 1723-ban küldte az egyházmegyei kormányzat Suslay Mihály újmisés papot Cibakházára plébánosnak. Canonica visitatio-i az 1745, 1777.évekből valók Ide tartozott Vezseny, Tiszaföldvár, Nagyrév, Inoka, Tiszakürt. Az egyházközség iskolát nem tartott fenn. (forrás: cibakhaza.vaciegyhazmegye.hu) Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és a temetkezési emlékhely A településen védett történeti kert, temető és temetkezési emlékhely nem található. Temető Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 106

107 Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület,műemléki környezet Cibakházán a műemlék körül, a jogszabályban előírtak szerint kerül kijelölésre a műemléki környezet. A műemléki környezet a műemlék ingatlannal határos ingatlanok, valamint ha a műemlékkel közterület határos, akkor a közterület túloldalán lévő ingatlanok területei. Ezen terület a műemlék környezetének tekintendő. A Lechner Lajos Tudásközpont adatszolgáltatása alapján a műemléki környezet: 191, 189/1, 188, 187, 92/3, 74, 73, 72, 55, 54, 35, 27, 25 hrsz-ú területek Nemzeti emlékhely A településen nemzeti emlékhely nem található Helyi védelem A településen a jelenleg hatályos településrendezési terv részeként 2004-ben készült a helyi értékvédelmi vizsgálat, mely a következő művi értékeket javasolta védelemre: 1) Lakóház, Cibakháza, Szabadság tér 4. (hrsz: 12/3) Az épület eredetileg laképület volt. Később többféle funkciót is kapott, többek között a KÖTIVIZIG irodaként használta. Magántulajdonban van és lakóházként hasznosított. Homlokzata az évek során sokat vesztett jellegzetességéből. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 107

108 2) Gondozási Központ, Cibakháza, Szabadság tér 6. (hrsz:18) A községháza szomszédságában elhelyezkedő épület egykor tűzoltó laktanya volt, ma a Gondozási Központ működik benne. Az épület a XIX. században épült és azóta több felújításon, átalakításon ment keresztül. 3) Római katolikus plébánia, Cibakháza, Szabadság tér 10. A XIX. században épült épület a templom szomszédságában található. Homlokzati megjelenését tekintve öt osztású, 5 ablakos épület. A homlokzat tagoltságát homlokzati téglapillérek biztosítják. Egyedi megjelenést biztosít a nyerstégla lábazat és ablakkeretek. Jellegzetessége a falazott oromzat a középső ablakok felett. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 108

109 4) Kossuth ház, Cibakháza, Szabadság tér 22.(hrsz: 193) A XIX században épült épület a polgármesteri hivatallal szemben található. A szabadságharc idején, 1849 februárjában ebben az épületben lakott Kossuth Lajos valamint Damjanich János. Ennek emlékét a ház falán elhelyezett tábla őrzi. Utcával párhuzamos nyeregtetős 5 osztású épület. A falazott oromzat ennél az épületnél is megfigyelhető. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 109

110 5) Régi Csuhaj csárda, Cibakháza, Sárszög 1. (hrsz:059/4) A XIX században épült egykori csárda épület a külterületen helyezkedik el. Az eredeti csárda funkciót már elvesztette és több átalakításon keresztülment. Nyeregtetős, több osztású épület. A homlokzati tagoltságot téglapillérek biztosítják. Jelenleg lakóházként funkcionál. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 110

111 A településrendezési eszközök részeként új helyi értékvizsgálat készül - feltárva a település épített és természeti értékeit Az épített környezet konfliktusai, problémái Cibakháza épített környezetének konfliktusai, problémái jellemzően az egykori zártkertek területével függnek össze. A zártkertek területén az egykori szőlőbeli házak, melyek utcasorokat alkottak, mára jelentősen leromlott állapotban vannak. Néhány felújításra és átépítésre került, de zömében felújításra szoruló, lakatlan és bontásra érett épületek egymásmellettisége figyelhető meg. A konfliktusok is ebből a helyzetből adódnak, mert sok az elhanyagolt, üres épület melybe esetenként illegálisan beköltöznek, illetve széthordják az üresen álló épületeket. A konfliktusok egyrészt az üresen álló, lakatlan ingatlanokkal függnek össze, gondot okoznak a nem lakott ingatlanok, ezek állagmegóvása és esetleges feltörése elleni védelem. Másrészt környezeti konfliktust okoznak az elhanyagolt, igen rossz állagú lakóházak és azok környezete. A belterületen sok a burkolatlan utak aránya és ez is épített környezeti konfliktushelyzetet eredményez. A Holt - Tisza parti sávja is problémát okoz, sok helyen a parti sávot elépítették, elkerítették. Probléma a Holt - Tisza mederkotrása, mederrendezése is. A belterületi be nem épített területek is településkép szempontjából problémát okoznak. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 111

112 1.15. Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Cibakháza település JNK. Szolnok megyében, a megyeszékhelytől délre, mintegy 30 km-re található. A település megközelíthető a Martfű és Cserkeszőlő között található számú úton. Cibakháza és környezete (Forrás: Google Maps) Közúti közlekedés Észak felől Tiszaföldvár található, meglehetősen közel, a települések lakott területeinek határa szinte csak jelképes, mert a 2 település közötti lakott területen kívüli útszakaszon a közút melletti ingatlanok jelentős hosszban beépítettek. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 112

113 Tiszaföldvár és Cibakháza között a főút keresztmetszeti elrendezése sok helyen nem teszi lehetővé a fejlesztést, az út és a mellette lévő területek jelentős szintkülönbsége miatt. Az országos közutak hálózata: Az országos közúthálózat részeként az alábbi út érintik a várost: A jelű Martfű-Kunszentmárton összekötő út a 442. számú másodrendű főútból kiindulva halad és a belterület északi szélénél éri el a települést, majd Dél-nyugat felé továbbhaladva hagyja el azt, végül a 44. számú elsőrendű főútba csatlakozik be. A települést a összekötő út 4772 m-en érinti. Az érintett négy állami kezelésű országos közúton a évben mért közúti forgalomszámlálási adatok alapján az alábbi értékek mutathatók ki: sz. Martfű - Kunszentmárton összekötő út: A forgalomszámlálási adatok szerint a évben az alábbi értékek voltak mérhetőek: A számlálás helye a km. szelvényben volt. Az átlagos napi forgalom: 2097 j/nap, azaz 2162 E/nap volt. Járműtípusonkénti megosztás: évben: Személygépkocsi 1325 j/nap Autóbusz 60 j/nap Tehergépkocsi 163 j/nap Motorkerékpár 92 j/nap Kerékpár 120 j/nap Lassú járművek 9 j/nap Cibakháza belterületén található jelű összekötő út az osztályba sorolása szerint: - a külterületet tekintve: Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: A Tervezési sebesség: 80 km/óra - a belterületet tekintve: Tervezési osztály: B.V. Hálózati funkció: c Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 113

114 Környezeti körülmény: C Tervezési sebesség: 40 km/óra A belterületen a többi út a helyi Önkormányzat kezelésében lévő úthálózatot képezi. Önkormányzati kiépített út és köztér hossza 2013-ban 19,7 km. Cibakháza úthálózatának szerkezete a főúttól észak - nyugatra lévő településközpontban szabálytalan, az újabb telekkialakítások térségében kedvezően szabályos. A csatlakozó utcák különböző paraméterekkel rendelkeznek, közös vonásuk, hogy csomóponti elemek nélkül ágaznak ki a főútból. A fontosabb gyűjtő utak burkolat szélessége illetve a közút számára biztosított területek nagysága megfelelő. A város belterületén a gyűjtő utak hívatottak a lakó utak közúti forgalmát az országos úthálózat útjaihoz vezetni. A települési gyűjtőút kategóriába sorolt utak: Öregszőlő u. (kb m) Liszt Ferenc u. (kb. 829m) Akácfa u. (kb. 431m) Rózsa u. (kb. 294m) Szemere u. (kb. 702m) Honvéd u. (kb. 275m) Deák Ferenc u. (kb. 847m) Zöldmező u. (kb. 294m) Fazekas Imre u. (kb. 426m) Munkácsy Mihály u. (kb. 451m) Szigligeti Ede u. (kb. 405m) Külsőszékes u. (kb. 145m) Szent László u. (kb. 460m) Báthory u. (kb. 1031m) Rákóczi u. (kb. 933m) Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 114

115 Kossuth u. (kb. 552m) Czibak Imre u. (kb. 535m) Árpád u. (kb. 559m) Bercsényi u. (kb. 847m) Az osztályba sorolás szempontjából a gyűjtő utak a B.V. tervezési osztályú, a hálózati funkció: c, a környezeti körülmény: C, a tervezési sebesség: 40 km/óra. A város belterületén a többi utca a lakó utak kategóriájába sorolható a beépítési szélességeket figyelembe véve. A többi út a lakóutak kategóriájába sorolható, egységesen a lehetőségnek megfelelően 12,00 m nagyságú szabályozási szélességgel. A lakó utak osztályba sorolásukat tekintve a tervezési osztályuk jele: B.VI., hálózati funkciójuk : d, környezeti körülmény: C, a tervezési sebesség: 30 km/óra. Kiépítettség: Cibakháza nagyközségben a burkolt utak aránya 23%. Csomópontok: A meglévő szintbeli közúti csomópontok geometriai kialakítása a forgalomszámlálási adatok szerint megfelelőek, külön szintű csomópontok kialakítása nem szükséges. A település legforgalmasabb csomópontja a 4633 jelű út és a Hősök tere találkozásának csomópontja. Geometriai kialakításuk megfelelő, a szabad rálátás az előírások szerinti távolságokról biztonságos. Töltőállomások: A településen üzemanyagtöltő állomás nem működik, legközelebbi benzinkút a 46. számú főúton Tiszaföldvár külterületén, valamint a 4633-as útról megközelíthetően Martfű Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 115

116 belterületén, továbbá Cserkeszőlőn található. A gépjárművek javítása a nem nagy távolságban lévő megyeszékhelyen illetve Kunszentmártonban szakszervíz jelleggel is megoldott. Vízi közlekedés: A településen a vízi közlekedés nem alakult ki, a Cibakházi Holt-Tisza turisztikai, sporthajózási fejlesztése indokolt lehet. Vízi sportok terén a gödör - szabadidős területen van lehetőség vízi sporteszközök (vizibicikli, csónak ) kölcsönzésére. A Tisza - folyó megközelítése Nagyrév felől, vagy Telekmajor felől csak nagy kerülőkkel lehetséges. Légi közlekedés: A területen légi közlekedés nem üzemel Közösségi közlekedés Közúti Az autóbusz közlekedést kiszolgáló buszmegálló helyeknél a településen belül és kívül egyaránt öbölben vannak a tömegközlekedési járatok megállóhelyei. Cibakháza településen 7db buszmegálló található ( Földvár határ temető :1476, Temető Központ : 728, Temető Bánom : 1198, Bánom Nagyrév határ: 808) Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 116

117 A környező községekbe történő eljutást a helyközi autóbuszjárat biztosítja, amely Kunszentmárton, Kecskemét és Szolnok irányába közlekedik. A vonat- és autóbusz közlekedés a menetrendet tekintve nem összehangolt Kötöttpályás A település önálló vasútállomással nem rendelkezik, a Tiszaföldvár - Homoki vasúti megállóhely biztosít lehetőséget a vasútvonalak eléréséhez Kerékpáros és gyalogosközlekedés A főút lakott területen belüli szakaszán külön figyelmet érdemel a kerékpárosok nagy száma. Az alföldi településekre jellemzően itt is ez a legnépszerűbb helyváltoztatási eszköz, de a gépjárművekkel közös felületen történő közlekedésük fokozott baleseti veszélyt jelent. A kerékpárosok külön választására a hely többségében rendelkezésre áll, azonban a hosszú átkelési szakaszon ennek kiépítése jelentős költségeket igényel. Megépült kerékpárút hossza 1128 m, a 4633 jelű összekötő út mentén. A tervekben szerepel, ennek a kerékpárút bővítése az összekötő út mentén 450 m hosszban. Önkormányzati kiépített járda hossza 2013-ban 25,5 km. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 117

118 Parkolás Az intézmények, forgalomvonzó létesítmények térségében a várakozás, parkolás a rendelkezésre álló helyeken a közúti forgalom zavarása nélkül megoldott, azonban a szilárd burkolattal történő kiépítésük, néhány helyen szükséges (pl. temető). A Czibak Imre utcán található kb. 50 db személygépkocsi parkoló és 2 db. autóbusz parkoló. A gépjárművek további elhelyezés a városon belül egyrészt saját telken, másrészt tömbtelkekhez tartozó sorgarázsokban megoldott. A település belterületén, az egyéb helyeken a keresztmetszeti elrendezés és a csekély forgalomnagyság lehetővé teszi az útpadkán történő megállásokat, várakozásokat Közművesítés Víziközművek Cibakháza nagyközség Jász Nagykun Szolnok megye déli részén fekszik, a Tiszazug kistérség északnyugati települése, Szolnoktól déli irányban, a Tisza folyó bal partján található, Tiszaföldvár, Kunszentmárton és Nagyrév szomszédságában. A település szinte egybeépült a szomszédos Tiszaföldvárral, illetve az ahhoz tartozó Homok nevű településrésszel. A település megközelíthető a Martfű és Cserkeszőlő között található a régi számú úton. Vasútvonala nincs, közvetve a Homoki vasútállomás szolgálja ki a vasúti személyszállítást. A környező településektől az alábbi távolságokra fekszik: Kunszentmártontól 21 km távolságra van. Szolnoktól 53 km, Martfűtől 9 km, Természetföldrajzilag az Alföld Közép-Tiszavidék középtájának Tiszazug nevű kistáján fekszik, a Tisza folyó bal partján. A település közigazgatási területének a szomszédai: - Északon: Tiszaföldvár, Tiszajenő - Keleten: Kunszentmárton - Délen és Nyugaton: Nagyrév A nagyközség területe: 38,21 km 2. Teljes népessége: 4117 fő (2015. január 1.), a népsűrűség 115,83 fő/km 2. Lakásállomány: 1948 db (2013. évi statisztikai adat). Statisztikai adatok Cibakháza településre vonatkozóan (forrás: TEIR): Statisztikai adat / Év: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 118

119 Háztartásoknak szolgáltatott víz (m3) Üzemelő közkifolyó (db) Közüzemi ivóvízhálózat hossza (km) Összes szolgáltatott víz mennyisége (m3) Közcsatornában elvezetett összes szennyvíz (m3) Közüzemi szennyvíz csatorna hálózat hossza (km) Közcsatornába bekapcsolt lakások száma (db) , , , , , TERMÉSZETFÖLDRAJZI, DOMBORZATI, ÉGHAJLATI, HIDROLÓGIAI ADOTTSÁGOK A Tiszazug kistáj Jász-Nagykun-Szolnok megye területén helyezkedik el. Területe 200 km 2 (a középtáj 2,7%-a, a nagytáj 0,47%-a). A kistájhoz tartozó települések: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kungyalu, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas. Domborzati adatok: A kistáj 83 és 95 m közötti (Balti) tengerszint feletti magasságú, ármentes részekkel tagolt, ártéri szintű, a Duna pleisztocén hordalékkúp-síkjára épült tökéletes síkság. Orográfiailag 3 részt lehet elkülöníteni területén. 83 m körüli magasságúak a terület harmadát fedő, kettős osztású, a szabályozások előtt rendszeresen elöntött, meder- és morotvaroncsokkal fedett árterek. A m körüli magasságú magasárterek egyhangúságát elhagyott morotvák és a kiemelkedések peremére települt kunhalmok enyhítik m körüli magasságban az ÉNy- DK-i csapású formákba rendeződött, 2-4 m-es relatív reliefű futóhomokos felszínek helyezkednek el. A kistáj peremi részeinek vízfolyás-sűrűsége jelentősen meghaladja a középső területek értékeit. Földtani adottságok: A Tiszazugot a felsőpannonban tó borította, s valószínű, hogy a terület csak a pleisztocén elejére töltődött fel. A pleisztocén folyamán a Duna hordalékkúpja nyúlt rá a kistájra, amelynek eredményeként m vastag, főként homokos rétegekből álló üledéksor települt. A Kiskunságtól a Tisza az óholocénben vágta el. A legidősebb felszínen levő képződmény a terület 8-10%-át elfoglaló, a dunai hordalékkúp anyagából kialakuló Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 119

120 pleisztocén futóhomok (Tiszakürt, ill. Cibakháza és környéke). A legnagyobb területet a homokos löszök, infúziós löszök foglalják el; alapanyagukat főként K-en az Ős-Tisza rakhatta le, a Ny-iak inkább hidroaerolitok. A felszín harmadát, főként a kistáj Ny-i és D-i részét holocén öntés képződmények fedik (Cserkeszőlő - vakoló homok). Potenciális szeizmicitása 7 MS. Éghajlat: A mérsékelten meleg-száraz és a meleg-száraz éghajlati övezetek határán elterülő kistáj. Az évi napfénytartam 2050 óra, a nyári és téli összeg pedig 830 ill. 200 óra körül van. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 C, míg a vegetációs időszak átlaghőmérséklete 17,3 C. A napi középhőmérséklet 195 napon keresztül meghaladja a 10 C-ot, ápr. 9 és okt. 21 között. A fagymentes időszak ápr. 3-5-től okt. 25-ig tart ( nap). A legmelegebb nyári max. hőmérsékletek átlaga 34,3 C, a leghidegebb téli minimumoké -16,5 és -17,0 C közötti. A csapadék évi és vegetációs időszaki átlaga mm, ill mm. Egy nap alatt Kunszentmártonban hullott le a legtöbb csapadék, 78 mm. A téli időszakban napig borítja hó a földeket; az átlagos maximális hóvastagság 18 cm körül van. A terület ariditási indexe 1,28-1,33. Leggyakoribb szélirány az É-i és az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatt marad. Rendkívül kevés és szeszélyes eloszlású a csapadék, ez határozza meg a gazdaságos termesztés lehetőségeit. Vízrajz: A Tiszának a Tiszajenő - Hármas-Körös-torkolat közötti 56 km-es ártere és a Hármas- Körösnek a torkolata feletti 37 km-es völgye határolja. Csak kisebb vízfolyásai vannak. A Tiszába folynak: Cibakházi-Holt-Tisza (12 km, 31 km 2 ), Tiszakürt - Nagyrévi-főcsatorna (7 km, 36 km 2 ), Ság - Böszöri-csatorna (10 km, 16 km 2 ). A Hármas-Körösbe folynak: Gyaluifőcsatorna (9 km, 101 km 2 ), Tóközei-csatorna (8 km, 40 km 2 ), Tőkefoki-csatorna (21 km, 103 km 2 ). Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. Lf=0,51/s.km2; Lt=3%; Vh=150 mm/év. Vízjárási adatok csak a Tiszáról és a Hármas-Körösről vannak. Az árvizek tavasszal és nyár elején gyakoriak, míg a kisvizeknek az ősz a fő időszaka. A Hármas-Körös vízjárását a békésszentandrási és bökényi vízlépcsőkkel kisvizek idején visszaduzzasztják. Ez hajózhatóvá is teszi a folyót, amely lehetőséget azonban nem használják ki. A vízminőség mindkét folyón II. osztályú. A belvízlevezető csatornahálózat hossza kb. 250 km. Hét szivattyútelepe 5,2 m 3 /s kapacitású. Az állóvizek száma kevés. Két természetes tava együtt 62 ha-os. Köztük a csépai Fertő-tó a legnagyobb (48 ha). Egyetlen mesterséges tározója Kungyalu mellett 48 ha felületű. A talajvíz mélysége a két folyó közötti háton 6 m alatt, máshol 4-6 m között van. Mennyisége jelentéktelen. Kémiai típusa kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége É-on meghaladja a 45 nk -ot, D-en pedig 25 nk alatt van. A szulfáttartalom nagyobbrészt 60 mg/l alatt marad, de Cibakházától DK-re a 600 mg/i-t is túllépi. A rétegvizek mennyisége 1-1,5 1/s.km 2 között mozog. Az artézi kutak száma nagy. Mélységük átlaga meghaladja a 200 m-t és a fokozódó mélységgel párhuzamosan nagyabb vízhozamokat adnak. Cserkeszőlő nátriumkloridos, jódos, brómos ásványvize 82 C meleg. A felszíni vízkészlet kihasználtsága 1986-ban 80%, a felszín alattié 60% körül volt. A kutak terhelése 50% körül volt. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 120

121 Növényzet: A Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozó kistáj potenciális erdőtársulásai közül a bokorfüzesek (Salicetumtriandrae), a fűzligetek (Salicetumalbae-fragilis) és a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum) a meghatározóbbak. A lágyszárúak között felbukkan a sziki saláta (Statice gmelini), a réti őszirózsa (Aster punctatus), a csillagboglárka (Ranunculus pedatus). Tömegesebb előfordulású az erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum), a bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollissima), a tarka nőszirom (Iris variegata) stb. Az erdészetileg művelt területeken csekély nagyságú fiatal- és középkorú, elsődlegesen keménylombos erdők találhatók. Az erdők átlagos évi folyónövedéke a 3,0 m 3 /ha-t nem éri el. A mezőgazdaságilag művelt területek jellemző kultúrái a búza (20-30 q/ha), az őszi árpa (15-35 q/ha), a kukorica (25-50 q/ha) és a cukorrépa ( q/ha). Talajok: A kistájban tíz talajtípus fordul elő. A mezőgazdaságilag nem vagy alig hasznosítható futó- és a gyenge termékenységű (VIII.) humuszos homoktalajok 15 ill. 4%-ot tesznek ki. A löszön képződött, kedvező termékenységű (IIl., IV. és V) alföldi mészlepedékes csernozjomok 19%-ot, a réti csernozjomok 26%-ot, a mélyben sós réti csernozjomok további 10%-ot borítanak. A szikes talajok közül az igen gyenge termékenységű (IX.) sztyepesedő réti szolonyecek 14%-kal, a gyakorlatilag terméketlen réti szolonyecek és a VII. talajminőségi besorolású szolonyeces réti talajok 2-2%- kal fordulnak elő. Az agyagos vályog mechanikai összetételű, alluviális üledéken kialakult szolonyeces réti talajokat kivéve, a szikes talajok löszös üledékeken képződtek és vályog, vagy agyagos vályog fizikai féleségűek. A réti talajok 2%, az öntés réti talajok 6% területi kiterjedésben alluviális üledéken helyezkednek el. Mechanikai összetételük agyagos vályog. Mészmentesek, a réti talajok erősen savanyúak. Termékenységi besorolásuk a IV. és VI. talajminőségi kategória. Sajátos táji adottságok: A kistáj közúton jól megközelíthető települései kedvező természeti adottságokkal rendelkeznek helyi, regionális szintű üdülési igények kielégítésére. Cserkeszőlő és Tiszazug térségében megfelelő színvonalú infrastruktúrán alapul a fogadókészség. Előbbi kedvelt fürdőhely. A kistáj a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet része és Tiszakürtön természetvédelem alatt álló közismert arborétum található. Tájtipológiai összegzés: Meleg, száraz éghajlat mellett nagy vízhiány jellemzi. Felszínén lényegében két tájtípus fordul elő. A nagyobbik lösztakarós, közepes talajvízállású, magasártéri helyzetű hordalékkúp-síkság, amelyen az uralkodó csernozjom féleségek (főleg alföldi és réti csernozjom) mellett kevesebb réti talaj és több szikes talajféleség is kialakult. A szántóföldi hasznosítás uralkodik, kevés réttel és legelővel a szikes laposokon, továbbá még kevesebb lösztölgyes ligeterdő maradvánnyal. A kifejezetten kultúrsztyep jelleget az utak melletti akácsorok sem enyhítik. A kistáj Ny-i peremsávjában kiterjedt kötött homokos felszínű hordalékkúp-síkság húzódik. Rajta még futóhomok is előfordul, de sok a humuszos homok is. Itt jelentős területen szőlőtermelés is folyik, váltakozva szántóföldekkel, homoki tölgyes maradványokkal és akácligetekkel, ami tompítja a kultúrsztyep jelleget. Cserkeszőlő hipertermális gyógyvize helyi jellegű üdülőközpont kiépítését tette lehetővé. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 121

122 (Forrás: Marosi S. Somogyi S.: Magyarország kistájainak katasztere) Belterületi vízellátás: Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíztermálvíz hasznosítás) Cibakháza nagyközség ivóvízellátását a település területén lévő vízműről biztosítják. A településen a víziközmű szolgáltatást a BÁCSVÍZ Víz- és Csatornaszolgáltató Zrt. végzi. A vízműre a KÖTIVIZIG T/2087 vízikönyvi számon adott vízjogi engedélyt ( /82; az engedélyes a Szolnok Megyei Víz és Csatornamű Vállalat), melyet többszöri módosítás után a /1997. számú határozattal írtak át a Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Műszaki Ellátó Szervezete nevére. A vízmű névleges kapacitás 440 m 3 /d, átlagos víztermelése 360 m 3 /d. A vízmű az alábbi két kúttal rendelkezik: Sorsz. Megnevezés Kat. szám Talpmélység Vízhozam 1. II. sz. kút B m 700 l/p 2. III. sz. kút B m 850 l/p Mindkét kút a vízmű területén helyezkedik el, így a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről " szóló 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet belső védőidomra vonatkozó min. 10 m előírásának megfelelnek. A II. sz. kút (szűrőzés 292,7 301,0 m és 312,6 327,6 m között) készítéskori (1972.) nyugalmi vízszintje + 7,0 m volt, az l/p-es maximális vízhozamhoz pedig 6,5 m-es üzemi vízszint tartozott. Az 1999-ben mért nyugalmi vízszint 2,29 m volt ben a kútból m 3 vizet termeltek ki. A III. sz. kút (mélysége 229,2 m, szűrőzés 182,0 198,0 m és 209,0 221,0 m között) évben betétszűrős javításon esett át. A kút készítéskori (1983.) maximális vízhozama l/p volt, melyhez 18,5 m-es üzemi vízszint tartozott, a nyugalmi vízszint pedig 0,0 m volt. A évi felújítás után mért nyugalmi vízszint 2,26 m, az állandó üzemben kivehető 500 l/p-es vízhozamhoz pedig 39,82 m üzemi vízszint tartozik. A kútból 2000-ben m 3 vizet termeltek ki. Mindkét kút vize Nl/m 3 közötti metán-, és 1,4 mg/l ammónia tartalma miatt kifogásolható. A kutak búvárszivattyúi az 50 m 3 -es medencébe telepített 2 db VLV 600 típusú gáztalanító berendezés léghabsugárcsövére termelnek. Az így kezelt víz további gáztalanítás után az 50 m 3 -es térszíni víztároló medencébe kerül, ahol klórgáz adagolásával fertőtlenítik. A tároló medencéből a 2 (+ 2 tartalék) hálózati szivattyú nyomja a vizet a 100 m 3 -es acélszerkezetű hidroglóbuszba, illetve a hálózatba. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 122

123 A két kútból a kitermelésre engedélyezett vízmennyiség összesen m 3 /év. A kitermelt vízmennyiség 1998-ban m 3 ; 1999-ben m 3 ; 2000-ben m 3 ; 2001-ben pedig m 3 volt. A meglévő 2 db kút alkalmas a közüzemi vízszolgáltatás biztosítására középtávon is. A háztartásoknak szolgáltatott ivóvíz mennyisége m 3, az összes szolgáltatott ivóvíz mennyisége pedig m 3 (2013. évi statisztikai adat). A cibakházai hidroglóbusz A települési vízmű vízbázisa ugyan nem tekinthető sérülékenynek, tekintettel a vízadó képződmények viszonylag jelentős mélységére és a fedő képződmények változatos földtani felépítésére, de "a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről" rendelkező 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 23. (1) bekezdés a.) pontja értelmében a vízbázis hidrogeológiai védőidomát legkésőbb szeptember 01-ig meg kellett határozni és ki kellett jelöltetni. A vízműkutak védőterületének hidrogeológiai lehatárolása 2010-ben megtörtént. Az elvégzett számítások eredményei minden esetben kizárólag felszín alatti térrészre korlátozódtak, tehát a kutak védőidomainak nincs felszíni metszete. Így a vonatkozó jogszabály (123/1997. Korm. rendelet) szerint a kutak körül kötelezően kialakítandó 10 m sugarú belső védőterülettől eltekintve nincs szükség védőterületek kijelölésére. Az elvégzett szivárgáshidraulikai modellezés eredményei szerint a cibakházai vízmű vízellátó kútjai, illetve azok utánpótlási területei megfelelő természetes hidrogeológiai védettséggel rendelkeznek. A területhasználatokat érintő bevezetendő egyedi intézkedésekre vagy korlátozásokra a vízbázis biztonságba helyezése érdekében nincs szükség. A kutak a település önkormányzatának a tulajdonában lévő ingatlanokon helyezkednek el. Valamennyi kút megfelelő, zárt, kerítéssel körbevett védőterületen helyezkedik el. A község lakossága csaknem 100 %-ban ellátott vezetékes ivóvízzel. A vízbekötéssel nem rendelkező ingatlanok esetében az egészséges ivóvíz közkifolyókról biztosított. Az ivóvízhálózaton jelenleg 31 db üzemelő közkifolyó és 117 db tűzcsap található. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 123

124 A közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma 1823 db (2013. évi statisztikai adat). Az összes vízbekötés kb db, amely tartalmazza az ipari, illetve közületi és a lakossági vízbekötéseket is. A község átlagos vízfogyasztása m 3 / nap, a csúcsfogyasztás pedig m 3 / nap, amely a nyári hónapokban jellemző. A települési ivóvízhálózat hossza: 42,3 km (2013. évi statisztikai adat). A vezetékek átmérője mm, anyaga: acél, azbesztcement és KM-PVC. A belterület központi részein többnyire körvezetékes kialakítású, de jelentős az ágvezetékek száma is. A cibakházai vízműtelep Az elmúlt három évtized alatt a vízellátó létesítmények egy része elöregedett, az elhasználódás miatt felújításra, korszerűsítésre szorulnak. Ezért 1998-ban az önkormányzat megbízta a KEVITERV AKVA Kft-t a vízmű, valamint az ivóvízellátó hálózat rekonstrukciós tervének elkészítésével. A tervre a KÖTIVIZIG Tisza/5709 vksz-on (ü. sz.: /1999.) adott vízjogi létesítési engedélyt, amely a következő rekonstrukciós munkákat tartalmazza: kutak kútfejének korszerűsítése; gáztalanító cseréje: a 2 db VLV 600-as ejektoros légbeszívású helyett 3 db vákuumos gáztalanító kerül beépítésre. Erre azért van szükség, mert a kissé magas hőmérsékletű víz levegőztetéses elvű gáztalanításakor a vízben lévő ammónia miatt nitritesedés lép föl, ami magas bakterszámhoz vezet; mélytározó kapacitás bővítése: a jelenlegi tározó kiiktatása a rendszerből és 2 db tározó (előregyártott csőmedencék) beépítése; szivattyúgépház rekonstrukció; vízhálózat rekonstrukció és bővítés: ágvezetéki elemek megszüntetése, szükséges helyeken vezeték csere. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 124

125 Megépítendő vezetékek: NA 50 KPE : 1.111,0 fm NA 80 KM-PVC : 3.817,0 fm NA 100 KM-PVC : 730,0 fm A 100 mm -es vezetékből a központi körgyűrű épül (Ságvári Arany Botond Báthory), a kedvezőbb hidraulikai viszonyok kialakításának érdekében. A települési vezetékhálózat vízminőségi szempontból kedvezőtlen elnyúlt képet mutat, ezért fertőtlenítő aknák kialakításával tervezik a vízminőségi paraméterek javítását. Ezen aknák beépítésével külön-külön szakaszolható és fertőtleníthető az Új- Öregszőlő és a Bánomszőlői terület. A vízmű rekonstrukciója, az ágvezetékek megszüntetése és az elavult (azbesztcement, acél) csövek cseréje (KM-PVC-re) után a vízellátó rendszer hosszú távon megfelelő minőségben ki tudja elégíteni a település vízigényét, távlati szinten is. A fejlesztésre, illetve beépítésre kijelölt területek ivóvízhálózatát a meglévő rendszerrel együtt méretezni kell, ami szükség esetén a régi vezetékek bővítésével járhat. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megbízásából a KEVITERV AKVA Kft. készíti a megye településeinek ivóvízminőség javító programját, melynek II. ütemében Cibakháza is szerepel. A fent leírt vízmű rekonstrukciós munkákon felül az alábbi vízminőség javítási technológiákat javasolják: - -ammónia mentesítés (részben vas-, arzén- és mangántalanítás, valamint szervesanyag-eltávolítás is); - -aktív szén szűrés. Cibakháza a 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletének B) pontjának ( december 25-ig teljesítendő feladatok ) 2. alpontjában ( A 0,5 mg/l koncentrációnál nagyobb ammóniumtartalmú vízzel ellátott települések ) szerepel, ezért a javasolt vízkezelési technológiát a fent jelzett időpontig ki kell alakítani. A község területén a múlt század első felében több mélyfúrású ( m talpmélységű) kutat is létesítettek, melyeknek egy részét eltömedékelték, másik része viszont használaton kívül, de azóta is létezhet. Fontos feladat a meglévő kutak pontos helyének feltérképezése, tulajdonosának, vízjogi engedélyezettségének és távlati használatának kiderítése. Amennyiben valamelyik kutat használaton kívül akarják helyezni, eltömedékelését vízbázis védelmi szempontok miatt csak szakszerűen, engedélyek alapján lehet elvégezni. A "vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról" szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. (1) bekezdés c) pontja szerinti, az 500 m 3 /év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigény kielégítésére szolgáló, sekély (Cibakházán a maximális talpmélység 25 m) mélységű kutak önkormányzati engedélyezési hatáskörbe tartoznak. (Létesítés, használatba vétel, megszüntetés, eltömedékelés, stb..) Ezek engedélyezésénél figyelembe kell venni az alapvető vízbázis védelmi követelményeket (palástcementezés). A lakossági fúrt kutakra ugyancsak a 10 m es védőtávolság megtartása kötelező. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 125

126 Külterületi vízellátás A külterület jelentősebb vízfogyasztói a régi nagy gazdaság, a Cibakházi Vörös Csillag Mg. Tsz. utódja, a Cibakházi Mezőgazdasági Szövetkezet, illetve a majorok új tulajdonosai. A következőkben a jelentősebb majorok vízellátását ismertetjük: Savanyító üzem: A Cibakházi Vörös Csillag Mg. Tsz. által létrehozott üzem jelenlegi tulajdonosa a MARONI Kft. Vízbázisát egy 200 m talpmélységű kút képezi. A kútból búvárszivattyú termeli a vizet, gáztalanítón keresztül, a 100 m 3 -es társzinti tárolóba. A fertőtlenített vizet a hálózati szivattyú, egy l-es hidrofor közbeiktatásával, a hálózatba termeli. A június 15. december 31-ig tartó idényüzemben az engedélyezet vízhasználat: m 3 /év. Dóra-major, sertéstelep: A Cibakházi Vörös Csillag Mg. Tsz. sertéstelepének vízellátását eredetileg a szarvasmarhatelep mélyfúrású kútjáról biztosította. A jelenlegi tulajdonos, a DIVI Bt. (Tiszaföldvár) létesített egy 60 m talpmélységű kutat (kat. szám: K-34), melyből a telep ivóvízigényét elégíti ki. A kitermelésre engedélyezett vízmennyiség: 10 m 3 /év. Szarvasmarha telep: A Vörös Csillag Mg. Tsz-től a Cibakházi Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdonába került, jelenleg a CIBA-MILK bérli. A 160,5 m talpmélységű kútból búvárszivattyúval termelik a vizet, gáztalanítón keresztül, az 50 m 3 -es társzinti tározóba. Innen a hálózati szivattyúk nyomják a 25 m 3 -es hidrohengerbe, illetve a hálózatba. Eredetileg a szomszédos sertéstelepet is erről a rendszerről látták el, amíg nem rendelkezett önálló vízellátó rendszerrel. A kútból kitermelésre engedélyezet vízmennyiség m 3 /év. Kispusztai telep: A tanya 217,0 m talpmélységű kútját (kat. szám: K-30) az eredeti tulajdonos, a Vörös Csillag Mg. Tsz. idejében, 1963-ban létesítették. Jelenleg a KALUTERM Kft. tulajdonában van. A telepen sertést és csirkét nevelnek. A kútból kitermelésre engedélyezett vízmennyiség: m 3 /év. A fentieken kívül Cibakháza külterületén az alábbi fontosabb kutak és jelentősebb vízhasználatok érdemelnek említést: 225,0 m-es kút (K-33) : Agram Szekszárd Kft. (volt Mezőgép) 202,0 m-es kút (K-31) : Rocsa János (volt KÖTIVIZIG gátőrház) A felsorolt kutak mindegyike helyi, saját szükségletek kielégítésére szolgál. A kivitelezés során a kutak körül a 10 m sugarú körnek megfelelő védőterületet kialakították. Ennek, illetve a vízbázisok védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben foglaltaknak a betartását a hatóságoknak rendszeresen ellenőrizni kell. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 126

127 A meglévő vízellátó rendszerek bővítését, illetve újak létesítését a felszín alatti vízbázisok ismeretében a KÖTIVIZIG engedélyezi, igény szerint javaslatot is tesz rá. Tervezéskor minden esetben állattartó telep kialakításakor kiemelten be kell tartani "a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről" szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet előírásait. A belterülettől távol eső telepek, majorok, tanyák vízellátása a távlatban is csak egyedileg oldható meg, a nagy távolságok miatt a városi hálózatra gazdaságosan nem kapcsolhatók. A külterületi tanyák és egyes állattartó telepek vízellátását egyedileg, többnyire m körüli talpmélységű fúrt kutakból oldják meg a tulajdonosok, de találhatók még néhol ásott kutak is. Ezen vízkivételi művek esetében is elő kell írni a védőterületekre vonatkozó korlátozásokat és tiltásokat, melyeket a 123/1997.(VII. 18.) Korm. rendelet szabályoz. A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. (1) bekezdés "C" pontja értelmében az 500 m³/év vízigényt meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő, talajvizet kitermelő kút létesítését a település jegyzője engedélyezheti. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság. A kismélységű kutak különböző létesítményektől, potenciális szennyező forrásoktól való minimális védőtávolságát mindenhol be kell tartani! Környezetvédelmi szempontból különösen nagy figyelmet kell fordítani a kutak helyes kialakítására, a szennyező anyagok bejutásának megakadályozására Szennyvízelvezetés Belterületi szennyvízelvezetés és -tisztítás A település elválasztott rendszerű csatorna hálózattal rendelkezik, amely ben épült ki. Cibakháza szennyvízcsatornával részben ellátott, a közüzemi szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma 447 db (2013. évi statisztikai adat). A meglévő, üzemelő gravitációs csatornahálózat hossza 12,2 km, amelyhez 5 km hosszúságú nyers-, valamint 2 km hosszúságú tisztított szennyvíz nyomóvezeték is tartozik. A gravitációs csatornák DN 200-as, a bekötések DN 160-as KG-PVC csövekből épültek. A nyomóvezetékek pedig DN 160-as PVC csőanyagból készültek. A gravitációs rendszer gerincét lényegében két főág alkotja, ezek a Tópart utcai és a Báthory utcai főgyűjtők. A rendszer végátemelője a Báthory és a Tópart utcák keresztezésében épült meg. A közüzemi szennyvíz-gyűjtő hálózaton elvezetett összes szennyvíz mennyisége évente m 3 (2013. évi statisztikai adat). Ebből m 3 /év a háztartások szennyvíztermelése (2013. évi statisztikai adat). Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 127

128 Közvetlenül a szennyvíztisztító telepre szállított folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) mennyisége évente m 3. A cibakházai szennyvíztisztító telep légifelvétele A település önálló szennyvíztisztító teleppel rendelkezik, amelynek üzemeltetője 2012-től a BÁCSVÍZ Zrt. A telep fogadja a csatornahálózaton és tengelyen (szippantott szennyvíz) érkező szennyvizeket is Cibakháza területéről. A BIOTOT rendszerű telep 450 m 3 /d kommunális és 25 m 3 /d szippantott szennyvíz fogadására alkalmas. Jelenleg a beérkező szennyvíz átlagos mennyisége m 3 /d. A nyári időszakban a MARONI konzervüzem időszakos működése miatt ez a mennyiség megugrik, és elérheti a napi m 3 -t is. A telepre nyomóvezetéken érkező szennyvíz egy gépi rácson és egy homokfogón keresztül jut a 100 m 3 -es kiegyenlítő átemelő medencébe, majd a 3 x 12 m 3 -es anaerob reaktorba. Innen a szennyvíz a 81 m 3 -es levegőztető reaktorba kerül. Az oxigénbevitel mélylégbefúvásos levegőztetéssel történik. Ezután a szennyvíz iszapfázis szétválasztása következik a függőleges átfolyású utóülepítőben, melynek hasznos térfogata 77 m 3. A tisztított szennyvíz a fertőtlenítő medencébe folyik, majd a végátemelő után, nyomóvezetéken keresztül a befogadó Tisza folyóba jut, annak fkm-es szelvényében. A fölösiszap aerob stabilizálás után az iszapsűrítő műtárgyba, majd az iszapszikkasztó ágyakra kerül. Minimum 90 napos szikkadás után az iszap mezőgazdasági hasznosításra, vagy a szeméttelepre kerül. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 128

129 A telepre érkező szippantott szennyvizet egy kézi tisztítású ráccsal ellátott fogadóaknába ürítik. Az aknából a szennyvíz az átemelőbe folyik, ahonnan búvárszivattyú továbbítja a kommunális szennyvíz vonalra. A település szennyvízcsatornázásának I. üteme ben valósult meg. Ekkor épült a szennyvíztisztító telep, a központi végátemelő a nyomóvezetékkel, a tiszai bevezetés és a település gravitációs hálózata évben a KEVITERV AKVA Mérnöki Vállalkozási Kft. elkészítette Cibakháza szennyvízcsatornázás II. A. és II. B. ütem, valamint a szennyvíztelep korszerűsítésének és bővítésének terveit, melyre a KÖTIVIZIG Tisza/5915 vksz-on adott ki vízjogi létesítési engedélyt. A terv szerint a: II. A. ütemben megépül: DN 200 KG-PVC gerincvezeték : fm DN 300 KG-PVC gerincvezeték : 8 fm. Ezzel a település 50 % -ban lesz csatornázott. II. B. ütemben megépül: DN 200 KG-PVC gerincvezeték : fm 2 db közbenső átemelő DN 60 KPE nyomócsővezeték : 370 fm A II. ütemben megépülő csatornahálózattal db ingatlan bekötése lehetséges. Ezzel elérhető a település 95 %-os csatornázottsága. A szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap kistérségi hulladéklerakóban való elhelyezése helyett javasoljuk a mezőgazdasági hasznosítását. Az iszapelhelyezés előzetes feltételrendszerét, illetve a lehetőségek kidolgozásának szempontjait az érintett hatóságokkal, szervezetekkel egyeztetni kell, az építésügyi szabályok megalkotásánál figyelembe kell venni. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását és kezelését az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet alapján szabad végezni. A szennyvízcsatorna hálózat folyamatos építése során érvényesíteni kell a közcsatornára való rákötés kötelmét. Azoknál az ingatlanoknál, ahol előtisztítás szükséges, csak megfelelően méretezett és üzemeltetett műtárgyak után vezethető a szennyvíz a közcsatornába. A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig kizárólag zárt, szigetelt tárolóba vezethető. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető és az 500 m 3 /év mennyiséget meghaladja, egyedi szennyvíztisztító létesítését kell előírni. Meg kell szüntetni a Holt-Tiszába, a csapadék- és belvízcsatornákba, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz-bevezetéseket. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 129

130 Iszapszikkasztó ágyak a cibakházai szennyvíztisztító telepen KEOP 7.1.0/ Cibakháza szennyvízcsatorna hálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése, korszerűsítése: Cibakháza Nagyközség Önkormányzata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett KEOP Derogációs víziközmű projektek előkészítése c. pályázati felhívás lehetőséget igénybe véve pályázatot nyújtott be Cibakháza szennyvízcsatorna hálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése, korszerűsítése címmel, mely pályázat keltezésű támogatói okirat által 85% ( ,- Ft) támogatást nyert. Ezen felül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önerő támogatása 7,5%, azaz ,- Ft. A projekt megnevezése: Cibakháza szennyvízcsatorna hálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése, korszerűsítése. A projekt kódszáma: KEOP 7.1.0/ A települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos célokat, alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). Cibakháza településen a szennyvízcsatorna hálózat teljes mértékű kiépítése, (valamint a szennyvíztisztító telep bővítése, korszerűsítése) része a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósíthatósági Program célkitűzéseinek. Az ezt tartalmazó 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet szerint Cibakháza település egyedül alkot egy agglomerációt és a rendelet 2. d) melléklete alapján a lakosegyenérték (továbbiakban LE) közötti fejlesztéssel érintett területként szerepel. A rendelet végrehajtása értelmében a településen legkésőbb december 31.-ig meg kell valósítani az új közműves Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 130

131 szennyvízelvezetési és tisztítási rendszerek kiépítését, valamint legalább biológiai fokozatú szennyvíztisztítás megvalósítását, illetve a szennyvíziszap-kezelés, hasznosítás megépítését. Cibakháza település szennyvíz terhelése az előbbi rendelet alapján: 4545 LE. A település szennyeződés érzékenységi besorolását a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet alapján a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet hirdette ki, ez alapján a település szennyeződés érzékenységi besorolása: érzékeny. A kormány a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról döntött, amelyet a 29/2013. (II. 12.) Korm. rendeletben fogalmazott meg. Ennek értelmében, a kiemelt jelentőségű ügyek alapját képező szennyvíz-elvezetési és - tisztítási beruházások közé tartozik a cibakházai szennyvízberuházás is. A tervdokumentációk már rendelkezésre állnak, de a projekt jelenleg még nem valósult meg. Külterületi szennyvízelhelyezés A külterületi telepeken, illetve az üdülőterületeken a keletkező szociális jellegű szennyvizeket gyűjtik és szippantókocsival a szennyvíztisztító telep fogadóműtárgyába szállítják. A külterületen a szociális szennyvizek elhelyezhetők szikkasztással, amennyiben ennek feltételei adottak. Ahol a szikkasztással kapcsolatos előírások nem teljesülnek, ott a zárt térben történő gyűjtésről és fogadásra alkalmas szennyvíztisztító telepen történő elhelyezésről kell gondoskodni. A meglévő és tervezett üdülőterületeken a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, és belterületi hálózatba bekötése kiemelt feladat. Állattartással kapcsolatban keletkező trágyalevek zárt gyűjtéséről és trágyaszarvasra történő öntözéséről, vagy alkalmas mezőgazdasági területen való szakszerű elhelyezéséről gondoskodni kell. A szennyvizek elhelyezésekor figyelembe kell venni a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről előírásait. A felszíni és felszínalatti vízbázisok védelme szempontjából különösen nagy gondot kell fordítani a szociális és az állattartásból származó szennyvizek elvezetésére, biztonságos elhelyezésére. A szennyvízcsatornára nem csatlakozott lakosok házi gyűjtőaknáit rendszeresen ellenőrizni kell. Ezen aknák általában nem megfelelő szigetelésűek, így azok tulajdonosait fel kell szólítani a környezetvédelmi jogszabályok betartására. Ezen ingatlanok esetében a lakosoknak gondoskodniuk kell a keletkező szennyvizek rendszeres elszállíttatásáról. Amely ingatlantulajdonosok a kiépült közcsatornákra nem hajlandóak rácsatlakozni, a évi LXXXIX. törvény előírásai szerint környezetterhelési, illetve talajterhelési díj megfizetésére kötelezhetők. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg, rövid időre sem megengedhető. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 131

132 A nyílt árkokba, csatornákba, patakokba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. Vállalkozási, gazdasági, ipari területekről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő egyedi szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok (ÁNTSZ, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyének a beszerzése is szükséges. Közvetlenül az élővízfolyásba, az ipari-vállalkozási-gazdasági területekről származó ipari eredetű szennyvíz kizárólag a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után, a hatóságok által kiadott vízjogi létesítési engedéllyel, - az abban előírtak szigorú betartásával - vezethető be. Közműlétesítmények és közműhálózatok, valamint elektronikus hírközlési hálózatok és létesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat, valamint jelen helyi építési szabályzatban előírtakat kell figyelembe venni. Az ágazati előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, és az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető. A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőövezeteinek számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a hálózatok és létesítmények, valamint azok biztonsági-, védőövezeteinek helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Új út, utca létesítésekor a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell. A közművezetékek átépítésekor és új vezetékek fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az útburkolat alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani. Továbbá, a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy azok 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények-ben (OTÉK) meghatározásra került a szennyvíztisztító, szennyvíziszap-kezelő, -tároló és -elhelyező építmények legkisebb távolsága (védőterülete) lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területektől. A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül lakó-, üdülő, kereskedelmi-szolgáltatási célú, ipari gazdasági, településközponti vegyes és különleges övezethez tartozó építmény nem helyezhető el, élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető és nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, nem csomagolható, nem raktározható és nem forgalmazható. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 132

133 A szennyvízgyűjtő hálózatra telepített szagmentesen és zajmentesen kialakított szennyvízátemelő műtárgy 20 m-es, a szagtalanító berendezés nélküli műtárgy 150 m-es védőtávolság biztosítását igényli, az OTÉK előírásai szerint (Függelék az Országos Településrendezési és Építési Követelményekhez - Függelék "A") Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Felszíni vízelvezetés, vízrendezés Cibakháza vízrendezési szempontból a 65/a Cibakházi belvízöblözetben helyezkedik el. Belés külterülete egyaránt síkvidéki jellegű, de belvízrendezési szempontból igen jelentős (5 6 m-es) szintkülönbségekkel is találkozhatunk. A település közigazgatási területén lévő csatornák kezelői és tulajdonosi megoszlása a következő: Állami tulajdonban, Szolnok Megyei FVM Hivatala kezelésében és a Mezőtúr- Tiszazugi VGT., (Mezőtúr) üzemeltetésében. Állami tulajdonban, Mezőtúr - Tiszazugi VGT., (Mezőtúr) kezelésében és üzemeltetésében. Üzemi kezelésben és üzemeltetésben. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 133

134 Cibakháza térségének vízrajza A csapadékvizek befogadója a kül- és belterületen egyaránt a Cibakházi Holt-Tisza. A külterületi belvizek befogadói még a Máté-éri és a Sulymosi-homoktói belvízcsatornák, melyek befogadója szintén a Holt-Tisza. A holtág a Tisza 293,5 264,7 fkm-e közötti 78. sz. átmetszés elkészítésével jött létre ban. A Tisza balpartján helyezkedik el. A Holt-Tisza elsődleges funkciója 93,7 km 3 -es cibakházi belvízöblözet belvizeinek befogadása. Az elsőrendű funkciónak alárendelve folytatható a holtág egyéb hasznosítása: öntözővíz biztosítása és halászat. Cibakháza belterületének csapadékvíz-elvezetését a 2000-es években kezdték jelentősebben fejleszteni. A korábbi évek belvizei miatt jelentős károk keletkeztek a lakóházakban, ami szükségessé tette a belterület csapadékvíz-elvezetésének sürgős megtervezését és kiépítését. A tervet a MOBUR Építési és Kereskedelmi Bt. (Tiszaföldvár) készítette el, melyre 2001-ben a KÖTIVIZIG megadta az elvi vízjogi engedélyt. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 134

135 A terv Cibakháza belterületét a domborzati viszonyok alapján hat belvízöblözetre osztotta. Az öblözetekből elvezetett felszíni vizek végső befogadója a Cibakházi Holt-Tisza ban pályázati forrásból a nagyközség teljes területén kiépültek, valamint felújításra kerültek a belterületi csapadék, illetve belvízelvezető rendszerek, a terveknek megfelelően. A rendszer jelenleg is jól működik, csapadékos időszakban is képes megfelelően ellátni feladatát. Belvízi elöntések, illetve belvíz által veszélyeztetett terültek nem jellemzőek. Az Öregszőlő-ben létesült egy záportározó, amely a környékbeli csatornák és árkok befogadójaként szolgál. Az egyetlen problémát az jelenti, hogy a záportározó fenékszintje túl magasan van, ezért csapadékos időszakban visszaduzzasztást okoz a csatornák medreiben. A megoldást az jelentené, ha a záportározó fenékszintje kb. 1,0 m-rel mélyebbre kerülne. Ezt kotrással, fenékmélyítéssel lehet megvalósítani, amelyet mindenképpen javasolt minél előbb megoldani. A meglévő rendszerek folyamatos karbantartásáról, - a medrek kotrásáról, az átereszek és zárt csatornák tisztításáról, valamint az árokpartok kaszálásáról - gondoskodni kell. A csapadékvizek zavartalan lefolyását mindenkor biztosítani kell. A fejlesztésre javasolt területeken a belvíz- és csapadékvíz elvezetését ki kell építeni, szükség esetén pedig a meglévő létesítmények rekonstrukcióját el kell végezni. Az utak, utcák burkolatának felújításával párhuzamosan a vízelvezető rendszerek kiépítését, illetőleg rekonstrukcióját is meg kell oldani. Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalevet, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) tilos a nyílt felszínű, illetve a zárt csapadékvíz-elvezető csatornákba, felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe, valamint a talajba, és ásott kutakba juttatni. A csapadékvíz az egyes telkeken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. Az egyes ingatlanokról a csapadékvizet a közterületi nyílt csapadékvíz elvezető árokba, zárt szelvényű csapadékvíz csatornába vagy biztonságos közlekedést nem akadályozó, tisztítható ráccsal ellátott folyóka segítségével az utcai járdaszint alatt, illetve a járda szintjével megegyező síkban szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. A belterületi védekezési terv, illetve vízkárelhárítási terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását el kell végezni. Az árkok és csapadékcsatornák folyamatos karbantartásáról az önkormányzatnak gondoskodni kell. Javasoljuk megvizsgálni a záportározók jóléti hasznosításának lehetőségét is. A rendszeresen víz alá került területek mentesítése csak jelentős meliorációs munkák elvégzése, a befogadó csatornák vízszállító-képességének felülvizsgálata és szükség szerinti növelése után lehetséges. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 135

136 Vízgazdálkodási területként nyilvántartott területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb beruházás megvalósítási szándéka esetén. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, és a szűk keresztmetszetű szakasz kapacitás növelése nem valósítható meg, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat vízzáró burkolattal, vagy alépítménnyel és kiemelt szegéllyel kell kivitelezni azért, hogy a felületén összegyülekező a csapadékvíz ne szikkadjon a talajba, illetve ne folyjon közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése nem megengedett. A csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. Csapadékvíz az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető! A belvízcsatornák mindkét oldalán, a partéltől számított 4-4 m széles fenntartási sávot karbantartási célból szabadon kell hagyni. Jelentősebb vízfolyások, patakok és tavak esetén a karbantartási sáv a partéltől mért 6-6 m széles területsáv. Vízhasznosítás Cibakháza közigazgatási területén az alábbi mezőgazdasági vízhasznosítási főművek találhatók: Az NK XII-1. öntözőcsatorna kb szelvények között az FVM kezelésében lévő forgalomképes mű, és a MÖSZE üzemelteti. A Cibaki-Holt-Tisza önkormányzati kezelésű és tulajdonú, a MÖSZE üzemelteti. Kungyalui I. AC. telep a telepet a MÖSZE üzemelteti és FVM kezelésében van. Főművi vízellátás az NK XII szakaszáról: T/4303 Engedélyes: Cibakházi Mg. Szöv. Vízkivétel: NK XII m Területe: 159 ha (lineár) T/4838 Engedélyes: Sivárk Péter Vízkivétel: NK XII-1. jp m Területe: 0,6 ha Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 136

137 A közigazgatási területen található a Cibakházi Holt-Tisza, mely T/4729 vksz-on kapott vízjogi üzemeltetési engedélyt. A holtág adatai: hossza : fm átlagos szélessége : 60 m vízterülete (80,50 mbf., max. víznél) : 102 ha max. tározó térfogat : 2,75 millió m 3 (vsz.: 80,50 mbf.) min. tározó térfogat : 1,68 millió m 3 (vsz.: 79,68 mbf. hasznosítható tározó térfogat : 1,07 millió m 3 műtárgyak: 7 db : 2 db híd (keresztező út alatt) 1 db torkolati szivattyútelep 4 db becsatlakozó műtárgy A holtág feltöltése, vízpótlása: Belvizekből, az alábbi belvízcsatornák által: Cibakháza Martűi bcs. Máté-éri bcs. Sulymos Homoktői bcs. Nádastói bcs. Gáborfoki bcs. Sági Újfoki bcs. Görbeéri bcs. Tiszából, a szolnoki vízmércén mért cm-es tiszai vízállás fölött a szivattyútelepek nyomócsövének szivornyakénti üzemeltetésével (levonuló árhullám esetén), NK XII-1-1. öntöző csatornából 300 l/s vízsugárral a Cibakháza Martűi főcsatornán át öntözési idényben (április 1. szeptember 30.) A Kungyalu I. nyomásközpontból leágazó 3. sz. fővezeték meghosszabbított szakaszáról 314 l/s vízsugárral. A holtág leürítése: A holtág alsó árvízvédelmi töltéséhez kapcsolódó végénél kiépített Cibaki I. és Cibaki II. szivattyútelepek szolgálnak. A Cibaki I. szivattyútelep a tkm-es szelvényben keresztezi az árvédelmi töltést, kapacitása Q = 0,5 m 3 /s. A Cibaki II. szivattyútelep a tkm-ben keresztezi a töltést, kapacitása: Q = 0,6 m 3 /s. A vízjogi üzemeltetési engedély a maximális tározási szintet 230 cm-ben határozta meg, ezt nem javasoljuk megemelni. Javasoljuk továbbá, hogy a holtágra készüljön egy egységes vízgazdálkodási fejlesztési terv, mely megalapozza a rehabilitációs elképzeléseket, valamint a fejlesztéssel, vízhasznosítással kapcsolatos célkitűzéseket is tartalmazza. Ha a tervezett célkitűzés nincs összhangban a jelenleg érvényes holtág üzemeltetési szabályzatával, azt módosítani és engedélyeztetni szükséges. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 137

138 A Holt-Tisza mellett 10 m-es karbantartási sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet a folyamatos karbantartási munkák miatt. A Holt-Tiszába semmilyen szennyező anyagot nem lehet bevezetni az érvényben lévő Országos Vízgazdálkodási Szabályzat (IV.4.) OVH. sz. rendelkezés 65.. (3) bekezdése alapján. Főművi vízellátások a Cibakházi Holt-Tiszáról T/5555 vksz. Cibakházi Mg. Szöv. Területe 300 ha T/4575 vksz. Engedélyes: id. Mrena F. Terület: 2 ha T/4609 vksz. Engedélyes: Nagy Z. Terület: 10 ha T/4744 vksz. Engedélyes: Posta I. Terület: 3,8 ha T/4748 vksz. Engedélyes: Pálinkás P. Terület: 5 ha T/4799 vksz. Engedélyes: Jusztin B. Terület: 2,2 ha T/4807 vksz. Engedélyes: id. Mrena F. Terület: 1,9 ha T/4821 vksz. Engedélyes: Józsa S. Terület: 0,3 ha T/4845 vksz. Engedélyes: Mészáros Bné Terület: 1,2 ha T/4809 vksz. Engedélyes: Kiszel László Terület: 1,4 ha Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 138

139 T/4829 vksz. Engedélyes: Petróczki F. Terület: 1,2 ha T/5569 vksz. Engedélyes: Cibakházi Mg. Szöv. Terület: 500 ha Kungyalui I. AC. telepen belüli főművi engedélyek a közigazgatás területen belül: A T/3171 vksz-ú vízjogi üzemeltetési engedély a Kungyalui I. AC. telep és berendezéseinek engedélye. Bár a nyomásközpont nem érinti a közigazgatási területet, a határterület északi része (a felszín alatti vezetékekkel együtt) igen. T/4728 vksz. Engedélyes: Tóth A. Terület: 8,2 ha T/4798 vksz. Engedélyes: Horváth Kné Terület: 4,2 ha T/4823 vksz. Engedélyes: Bodnár M. Terület: 8,9 ha T/4816 vksz. Engedélyes: Kincses F. Terület: 4,2 ha T/4843 vksz. Engedélyes: László I. Terület: 8,7 ha T/4837 vksz. Engedélyes: Fekete S. Terület: 1,8 ha T/4850 vksz. Engedélyes: Tóth L. Terület: 6,5 ha T/4849 vksz. Engedélyes: Kollár K. Terület: 5 ha T/4875 vksz. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 139

140 Engedélyes: Barta S. Terület: 2 ha T/5010 vksz. Engedélyes: Zsíros F. Terület: 7 ha T/5536 vksz. Engedélyes: Cibakházi Mg. Szöv. Terület: 100 ha (lineár) T/5609 vksz. Engedélyes: CIBAGRO Kft. Terület: 240 ha T/5535 vksz. Engedélyes: Nagy Z. Terület: 19,9 ha T/5549 vksz. Engedélyes: Kovács A. Terület: 3 ha T/5534 vksz. Engedélyes: CIBAGRO Kft. Terület: 104 ha (lineár) T/6009 vksz. Engedélyes: Bozsik J. Terület: 5,2 ha A Cibakházi Holt-Tisza üdülési, öntözési és horgászati célú fejlesztése középtávon is napirenden szerepel, ezért különösen ügyelni kell a vízminőség megtartására. Szolnok, február Gönczöl Csaba szakági tervező (MK ) Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás ás más ellátórendszerek) Meglévő kül és belterületi hálózat A TRT tervezési területének villamos energiaellátását a EON Hungária Zrt biztosítja a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 140

141 saját tulajdonában lévő elosztó hálózaton keresztül. A területet a Martfűi 120/22kV-os transzformátor állomásról induló 22kV-os gerinchálózatról kapja a villamos energiaellátást. A területen 22kV-os szabadvezetékes illetve egy helyen 22kV-os kábelhálózaton keresztül üzemelnek a fogyasztói transzformátorok állomások. A fogyasztói transzformátorok állomásokról a villamos energiaelosztás kisfeszültségű szabadvezetékes elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz. Jelenleg már több fogyasztó kap földkábeles csatlakozást a szabadvezeték hálózatról, illetve a transzformátor állomásokról közvetlenül. A transzformátorállomások szabadvezetékes hálózat esetén oszlop állomások, földkábeles ellátás esetén pedig épített házas transzformátor, biztosítják az energiaellátást. A településen mindenütt biztosítható a villamos energiaellátás, ezért ilyen szempontból zárolt terület nincs. Külterület energiaellátása: - a villamos energiát az áramszolgáltató saját tulajdonú, üzembiztos hálózatról biztosítja a külterületi fogyasztók részére. A karbantartásuk, korszerűsítésük folyamatos. A belterület közvilágítása már korábban került korszerűsítésre, viszont jelenleg már a még energiahatékonyabb LED-es közvilágítás még nem valósult meg a településen. Év Háztartási vill. energia fogyasztók száma Háztatások részére szolgáltatott vill. energia (1000kWh) Fejlesztések: Idegen tulajdonú hálózatról ellátott területek nincsenek. Belterületi telek kialakítás A belterületen kialakításra kerülő fejlesztések ellátását a meglévő primer (22kV) hálózat bővítésével új transzformátor állomás létesítésével és kisfeszültségű szabadvezeték hálózat kiépítésével lehet megoldani. Mindegyik fejlesztési területhez közel eső középfeszültségű elosztóhálózat van, melyről az igényelt villamos energia biztosítható. Ezen területek kisfeszültségű energiaellátása szabadvezeték hálózatról oldható meg. A nagyobb energiaigényű fogyasztókat földkábeles hálózat építésével lehet ellátni. Ellátatlan területek vizsgálata: Az ellátatlan területen jelenleg nincs a településen. A jelentkező fogyasztói energiaigények műszaki-gazdasági feltételeit az áramszolgáltató határozza meg. A villamos energiaellátás jelentős költségei miatt csak a ténylegesen jelentkező igények kiszolgálását kell biztosítani. A fejlesztéseknél jelentkező költségek egy részét az Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 141

142 áramszolgáltató fedezi az érvényben lévő rendelkezések alapján. A jelenlegi belterület energiaellátása biztosított. Az új létesítmények kialakításához középfeszültségű hálózat, alállomás és kisfeszültségű hálózat létesítése szükséges. Közmű szolgáltató fejlesztései. Az EON Hungária Zrt 2000 évtől kezdődően középtávú fejlesztésbe kezdett, melynek célja a villamos energiaellátás minőségének javítása, az üzembiztonság fokozása, a hálózatok átviteli kapacitásának bővítése. A jelenlegi 22kV-os középfeszültségű hálózaton az EON Hungária Rt nem tervez jelentősebb beavatkozást, mert azok állapota és kapacitása megfelelő, a később jelentkező energiaigényeket is ki tudja elégíteni. Az áramszolgáltató a fejlesztési terveiben Fegyvernek városban jelenleg hálózat bővítést nem tervez. A kisfeszültségű szabadvezetékes hálózat korszerűsítését az Áramszolgáltató (EON Hungária Zrt) folyamatosan végzi a biztonságos villamos energiaellátás érdekében. A középfeszültségű hálózatokon az alábbi programszerű fejlesztéseket és korszerűsítéseket valósítja meg az áramszolgáltató a zavartalan és biztonságos energiaellátás érdekében: - középfeszültségű oszlopkapcsoló készülékek cseréje - közép/kisfeszültségű transzformátor állomások túlfeszültség védelme - közép és kisfeszültségű hálózatok rekonstrukciója tartószerkezetek és vezetékszakaszok cseréje. - Kiskeresztmetszetű hálózatok cseréje kapacitásbővítés céljából - Meghibásodott szerkezetek folyamatos cseréje. A fejlesztési területen az alábbi védőtávolságokat kell betartani a létesítés során a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet alapján: villamosmű elhelyezkedés biztonsági övezet 22kV-os szabadvezeték külterület 5m 22kV-os szabadvezeték belterület 2.5m 22kV-os földkábel kül-és belterület 1m 22/0,4 kvos transzformátor állomás külterület 5m 22/0,4 kv-os transzformátor állomás belterület 2.5m 0,4 kv-os csupasz szabadvezeték kül- és belterület 1m 0,4 kv-os szigetelt szabadvezeték kül- és belterület 0,5m 0,4 kv-os földkábel kül- és belterület 1m Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 142

143 Tilalmak a biztonsági övezetben a) a villamosműhöz nem tartozó a1) oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat, a2) A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyag (pl. gáz, benzin, olaj) tárolására alkalmas tartály, a3) üzemanyag töltőállomás, a4) gémeskút, nyitott állapotban föld felszínétől mért 4 m-nél magasabb sorompó, c) anyag tárolása és felhalmozása c1) oly módon, hogy az oszlop járművel való megközelítését akadályozza, c2) nem éghető anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása (pl. siló, víztartály, építőanyag), amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember-eszköz-mozgástér együttes mérete, c3) az oszlopszerkezetben és az alapozásban agresszivitásuk miatt kárt okozó vegyi anyagok tárolása és felhalmozása, c4) A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyagok (pl. nád, fa, gumi, hulladék, szilárd, folyékony, gáznemű tüzelő- és üzemanyag, lőszer) tárolása és felhalmozása, a mezőgazdasági termelésben szükségszerűen, ideiglenesen a táblán maradó szalmabála, valamint nem kazlazott széna kivételével; d) munkavégzés d1) a c) pontban felsorolt A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyagokkal, kivéve a mezőgazdasági termeléssel együtt járó szokványos munkaműveleteket, d2) a jármű (gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép stb.) üzemanyaggal való feltöltése, d3) a c) pontban említett A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyagok elégetése, kivéve a mezőgazdasági munkák végzése során szükségszerűen a táblán maradó szármaradványt, valamint a tarló égetését. A tarló, illetőleg a szármaradvány égetésnél be kell tartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait; e) a föld felszínétől mért 3 méternél magasabb idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, 12. Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezetében tilos: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 143

144 a) építeni, elhelyezni (pl. alapozás, oszlop), üzemeltetni bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést - ide nem értve nyomvonalas létesítménynek jogszabály, illetőleg a szabvány előírásainak megfelelően kialakított keresztezését, illetőleg megközelítését - amely a földben elhelyezett vezeték - hűlési viszonyait rontja, - folyamatos és biztonságos üzemeltetését akadályozza, - üzemzavar elhárítását, karbantartását akadályozza, veszélyezteti vagy lehetetlenné teszi; b) bármilyen ideiglenes épületet, építményt, berendezést a földben elhelyezett vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül elhelyezni; c) a vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül minden olyan, a föld felszíne alatti és feletti tevékenység végzése, amely az élet- és vagyonbiztonságot, illetőleg a föld alatti vezeték épségét, valamint folyamatos és biztonságos üzemét veszélyezteti, vagy veszélyeztetheti. E rendelet alkalmazásában ilyennek minősül: c1) korróziót előidéző erősen savas vagy lúgos folyadék talajra öntése, c2) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása, c3) a robbantás, c4) éghető anyagoknak nagy tömegben való elégetése, c5) az útburkolat felbontása, c6) az árok- vagy gödörásás, c7) a szondázás (különböző vizsgálati céllal fémrudak leverése), c8) fúróberendezés, pneumatikus munkagépek, földgyaluk üzemeltetése, c9) a talajba beágyazott műtárgy, oszlop, vízóraakna gépalap stb. daruval, vontatóval vagy más géppel, eszközzel - a műtárgy kézi erővel végzett körülásása nélküli - kiszakítása; d) a földben elhelyezett vezeték földművén (töltésén) a vezeték üzemben tartójának hozzájárulása nélkül mindennemű munkavégzés, ami a földmű megbontásával jár. 13. Az erőmű és az alállomás biztonsági övezetében a 11. (1) bekezdésében és a 12. -ban foglalt rendelkezéseke kell alkalmazni. (2) A biztonsági övezetben Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 144

145 a) tábor, kemping, vásártér, sportpálya, játszótér, gyakorlótér, karám, kijelölt autóparkoló, tömegközlekedési járművek megállóhelye kv-os névleges feszültségű vezeték esetén akkor létesíthető, ha a 7. -ban meghatározott távolságokra vonatkozó és egyéb előírások megtarthatók (pl. a vezeték oszlopa körül a talajfelszín aszfaltozott vagy azzal villamos szigetelés szempontjából egyenértékű vagy más anyagú réteggel ellátott, vagy az oszlop körülkerített); b) az épületre szerelt televízió- vagy egyéb antenna, villámhárító stb. úgy létesíthető, hogy üzemszerű helyzetben a szél által a szabvány szerint kilengett áramvezetőket, feldőlés esetén a nyugalomban levő áramvezetőket b5) 1-35 kv névleges feszültségszint között 2,0 méternél, b6) kisfeszültségnél l,25 méternél jobban ne közelítse meg; d) közúton és saját használatú szilárd burkolatú úton (a továbbiakban együtt: szilárd burkolatú út) csak 4,5 méternél, illetőleg a magasságkorlátozó táblán feltüntetett magasságnál, ezen kívüli területen csak 4 méternél alacsonyabb építésű vagy ezzel azonos magasságig anyaggal rakott jármű közlekedhet, illetőleg dolgozhat; e magasságot a rakomány, a járművön szállított személy, illetőleg szerszám legmagasabbra nyúló része, valamint a jármű működés közben sem haladhatja meg. A jármű legkiállóbb része az oszlopot, kikötését, illetőleg ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okozzon, az áramvezetőket pedig sem vízszintesen, sem függőlegesen, a következőkben megadott távolságértékeknél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg: d5) kv névleges feszültségszint között az 1,5 métert, d6) 15 kv névleges feszültségszint alatt az 1,2 métert; e) olyan fémtárgyat, amelyet hosszúsága vagy tömege miatt legalább két vagy több embernek kell szállítani, a távvezeték tartószerkezetétől mért 15 m távolságon belül csak akkor szabad vinni, illetőleg tartani, ha a munkavégzőket megfelelő anyagú, villamosan szigetelő, sérülésmentes védőlábbeli védi, amely a talajtól villamosan elszigeteli vagy maga a talajfelszín villamosan szigetelőanyaggal burkolt (pl. aszfaltozott); f) a föld felett 3 méternél nem magasabb, összefüggő, 50 méternél hosszabb fémszerkezetek, fém szőlőkordon, fémkerítés, fém csővezeték (pl. öntözőberendezés csővezetéke) érintésvédelemmel ellátva létesíthető; g) föld alatti csővezeték (pl. gázvezeték, öntözőberendezés csővezetéke) érintésvédelemmel ellátott fémcső, vagy szigetelőanyagú cső lehet; (3) A villamosmű üzemben tartójának írásbeli hozzájárulása, kell a biztonsági övezetben: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 145

146 a) épületnek, építménynek a létesítéséhez; b) idegen létesítményhez tartozó, 0,2x0,3 méternél nem nagyobb jelzőtábla (pl. tűzcsapjel) a vezeték oszlopán, illetőleg alapozásán a föld felszínétől mért legfeljebb 2 méter magasságban történő elhelyezéséhez; c) 4,5 méternél magasabb jármű vagy rakomány közlekedéséhez, illetőleg munkavégzéséhez. A villamosmű üzemben tartója a hozzájárulásában előírhatja, hogy a közlekedés, illetőleg a munkavégzés csak megbízottja jelenlétében történhet. A villamosmű megközelítésére ebben az esetben is alkalmazni kell a (2) bekezdés d) pontjában foglalt előírásokat; d) nem éghető anyag (pl. építőanyag, föld, törmelék, ócskavas) tárolásához. Az anyagot a hozzájárulásban meghatározott módon és időtartamig, a földfelszíntől mért, legfeljebb 2 méter magasságig szabad tárolni, amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember-eszközmozgástér együttes mérete; e) a terepszint megemeléséhez (pl. tereprendezés, gátépítés, vízszintszabályozás, halastó vagy zagytér létesítése), amely munkákat a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni; f) nyílt árok vagy gödör létesítéséhez f1) a fa, illetőleg betonoszlop 5 méteres körzetében, f2) az acélszerkezetű oszlop, illetőleg kikötése alapozásának szélétől vízszintesen mért 8 méter távolságon belül vagy e távolságtól kezdődő 45 -os lejtőszögű sík alá nyúlóan. A 100 kv-os és ennél nagyobb feszültségű vezetéknél az árok vagy gödör az oszlop terepjáró gépjárművel való megközelítését nem akadályozhatja; Jelen tilalmak és korlátozások csak a legfontosabb előírásokat tartalmazzák, azok részletes leírását a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet tartalmazza. Gázellátás: Cibakháza közigazgatási területére Kungyalu felől, Tiszaföldváron keresztül 8 bar nyomású NA 160-as gázvezeték érkezik, melynek nyomvonalát a tervlap tartalmazza. Az országos gázellátó rendszerbe a Kungyalui gázátadón keresztül kapcsolódik. Cibakháza közigazgatási területére az összevont közműhelyszínrajz szerinti nyomvonalon Tiszaföldvár felől NA 160-es KPE gázvezeték épült 8 bar nyomásfokozattal. A nagy-közép nyomású gázvezeték Cibakháza belterületi határán 2 db FIORENTÍNI típusú gázfogadó állomás létesült. A gázfogadó állomásoktól Cibakháza belterületén KPE anyagú gázvezetékből épült meg a középnyomású gázelosztó hálózat. A középnyomású gázelosztó vezeték hossza összesen 36,67 km, mely MOL tulajdonú. A MOL tulajdonú hálózaton 809 lakossági, 38 alapdíjas és 1 teljesítménydíjas fogyasztó üzemel, melyet 5,66 km leágazó vezeték köt össze az elosztó vezetékkel.. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 146

147 Gázszolgáltatási adatok (forrás: TEIR) Év Háztartási gázfogyasztók száma Összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (1000m 3 ) Összes szolgáltatott gázból háztartások részére szolgáltatott (1000m 3 ) Összes gázcsőhálózat hossza (km) Összes gázfogyasztó (db) Gázzal fűtött lakások száma Új utcanyitás, telekkiosztás építési engedély kiadásánál illetve egyéb közmű létesítésénél figyelembe kell venni az MSZ 7048 / 3 83 illetve az azt módosító Szabványügyi Közlöny Augusztus 01. (SZ.K.8.) számában közzétetteket, továbbá az MSZ 7487 / 2 80 szabványokban foglaltakat. CH ipari létesítmény: Cibakháza nagyközség közigazgatási területén bányatelek nem található. A település közigazgatási területét az alábbi kutatási terület fedi le: - Körös szénhidrogén kutatási terület Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az elmúlt években országosan, így Cibkházán is előtérbe került a megújuló energiaforrás alkalmazása. Jelenleg a településen még nem üzemel szél, nap vagy geotermikus energiát felhasználó, előállító létesítmény. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 147

148 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiahatékonysága javítható egyrészt a korszerűbb energiatakarékosabb készülékekkel, alternatív kapcsolós vagy mozgásérzékelős világításokkal, kompakt fénycsövekkel. Az energiahatékonyság növelését szolgálja az épületek korszerűsítése mind gépészeti, mind építészeti oldalról. Építészet terén a homlokzatok utólagos hőszigetelése és a nyílászárók cseréje, növeli az energiahatékonyságot. Ugyancsak az energiahatékonyságot növeli a napkollektorok beszerelése, mellyel mind a világítás, mind a melegvíz ellátáshoz nyerhető energia. Az elmúlt években pályázatokkal a település intézményeinek jelentős részén a tetőfelületeken felszerelésre és beüzemelésre kerültek a napelemek. Napelemeket szereltek a fel a Polgármesteri Hivatal épületére, a gondozási központ, a bölcsőde, az óvoda tetejére Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Kábel Televízió: A településen légvezetékes kábeltelevíziós hálózat található. A hálózatot az önkormányzat üzemelteti, a közmű szolgáltató a PR Telekom Telefonellátás: a./ Helyközi hálózat: A helyközi telefon gerincvezeték Tiszaföldvár felől a 442 sz. közlekedő úttal párhuzamosan, az úttengelytől mintegy 15 m távolságban halad. A vezeték FvE 5x2 üvegszálas fénykábel. A gerincvezeték a Kossuth L. út 5. Szám alatti telefonközpont épületébe áll be, majd innen Nagyrév felé a 442. Sz. úttal párhuzamos nyomvonalon TQV 10 x 4/0,9 hagyományos papír, ólom bevonatú telefonkábel halad el. b:/ helyi hálózat: A helyi hálózat központja a Kossuth L. út 5. szám alatti Posta épületében telepített EWSD 1000-es típusú telefonközpont. A telefonközpont jelenlegi kapacitása 1000 állomás, mely az igényeknek megfelelően bővíthető. Miután a településen jelentősebb lakóterületi bővítés, illetve vállalkozói övezet bővítés szerepel célkitűzésként, ezért a telefonközpont kapacitása a helyi igényeket ismeretében bővítendő. Cibakházán 76,99 km földkábel, és 34,197 km hosszúságú föld feletti hálózat található. MATÁV által nyilvántartott előfizetők száma 850 magán, 32 közület. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 148

149 Védőtávolság: Telefon földkábel kábeltelevízió földkábeltől 0,5 m Telefon földkábel minden más létesítménytől általánosan 2,0 m c./ kábel nélküli telefonellátás: A település közigazgatási területén átjátszó állomás vezeték nélküli telefonrendszer részére a vízmű területén a hidroglóbusz tetején 1db Telenor, 1db Vodafone és nemrégiben került felszerelésre 1 db T-mobile átjátszó állomás. d./ mikrohullámú rendszer: A település közigazgatási területén mikrohullámú rendszer miatti magassági korlátozás nincs. Védőtávolság Telefon földkábel kábeltelevízió földkábeltől 0,5 m Telefon földkábel minden más létesítménytől általánosan 1,50 m Vezeték nélküli hírközlés A vezeték nélküli hírközlés a város több pontjában üzemel, mind belterületi, mind pedig külterületi részeken. Az elektronikus hírközlési építmények vonatkozásában a évi C. törvény 94.. (1) alapján: a településtervezésénél, rendezésénél utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál a külön jogszabályban meghatározott módon biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét. A postai létesítmények vonatkozásában pedig a évi CI. törvény 40.. (1) alapján: a településtervezésénél, rendezésénél utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál a külön jogszabályban meghatározott módon biztosítani kell a postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 149

150 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) A település a megyeszékhelytől délre, attól mintegy 30 km távolságra fekszik. Legjelentősebb közúti kapcsolatát a 442. sz. II. rendű főút biztosítja, ami egyben a település főútjaként is funkcionál. A település keleti határát a vasútvonal és a jelű országos mellékút meghatározza, míg Nyugatról a Cibakházi Holt-Tisza zárja le a jelentősebb terjeszkedést. A település igazgatási területe: 38,21 km 2, ebből: belterület: 2,98 km 2 külterület 35,23 km 2. Cibakháza Cibakháza kül- és belterületi ábrázolása topográfiai térképen Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 150

151 Cibakháza az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Szolnoktól délre található. A nagyközség a Tiszazug kistáj területén helyezkedik el. A kistáj települései a következők: Magyarország kistáj kataszterében azonosító száma: A kistáj területe: 248 km 2. Domborzati adatok A kistáj 82,5 és 95,2 m közötti tszf-i magasságú, ármentes részekkel tagolt, ártéri szintű, a Duna pleisztocén hordalékkúpsíkjára épült tökéletes síkság. Orográfiailag 3 részt lehet elkülöníteni területén. 83 m körüli magasságúak a terület harmadát fedő, kettős osztású, a szabályozások előtt rendszeresen elöntött, meder- és morotvaroncsokkal fedett árterek. A 87- Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 151

152 90 m körüli magasságú magasárterek egyhangúságát elhagyott morotvák és a kiemelkedések peremére települt kunhalmok enyhítik m körüli magasságban az ÉNy-DK-i csapású formákba rendeződött, 2-4 m-es relatív reliefű futóhomokos felszínek helyezkednek el. A kistáj peremi részeinek vízfolyássűrűsége jelentősen meghaladja a középső területek értékeit. Földtani adottságok A Kunsági-árokban a mélybe zökkent alaphegységen, kb. 4 km mélységben van a jura üledékes kőzetek felszíne. Erre később nagy vastagságú középső- és késő-miocén üledékek települtek. A Tiszazugot a felső-pannonban tó borította, s valószínű, hogy a terület csak a pleisztocén elejére töltődött fel. A pleisztocén folyamán a Duna hordalékkúpja nyúlt rá a kistájra, amelynek eredményeként m vastag, főként homokos rétegekből álló üledéksor települt. A Kiskunságtól a Tisza az óholocénben vágta el. A legidősebb felszínen levő képződmény a terület 8-10%-át elfoglaló, a dunai hordalékkúp anyagából kialakuló pleisztocén futóhomok (Tiszakürt, ill. Cibakháza és környéke). A legnagyobb területet a homokos löszök, infúziós löszök foglalják el; alapanyagukat, főként K-en, az Ős-Tisza rakhatta le, a Ny-iak inkább hidroaerolitok. A felszín harmadát, főként a kistáj Ny-i és D-i részét holocén öntésképződmények fedik. Éghajlat Meleg-száraz kistáj. Az évi napfénytartam óra, a nyári és téli összeg pedig 800 fölött, ill. 190 óra körül van. Az évi középhőmérséklet 10,3-10,5 C, míg a vegetációs időszak átlaghőmérséklete 17,5-17,6 C. A napi középhőmérséklet napon keresztül meghaladja a 10 C-ot, ápr és okt. 20. között. A fagymentes időszak ápr. 6 8-tól okt. 25-ig tart ( nap). A legmelegebb nyári maximum hőmérsékletek átlaga 34,0 C körüli, a leghidegebb téli minimumoké -16,5 C. A csapadék évi és vegetációs időszaki átlaga mm, ill mm. A téli időszakban napig borítja hó a földeket; az átlagos maximális hóvastagság 16 cm körül van. A leggyakoribb szélirány az É-i és az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatt marad. Rendkívül kevés és szeszélyes eloszlású a csapadék, ez határozza meg a gazdaságos növénytermesztés lehetőségeit. Vízrajz A Tiszának a Tiszajenő-Hármas-Köröstorkolat közötti 56 km-es ártere és a Hármas-Körösnek a torkolata feletti 37 km-es völgye határolja. Csak kisebb vízfolyásai vannak. A Tiszába folynak: Cibakházi-Holt-Tisza (12 km, 31 km 2 ), Tiszakürt-Nagyrévi-főcsatoma (7 km, 36 km 2 ), Ság-Böszöri-csatoma (10 km, 16 km 2 ). Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 152

153 Az árvizek tavasszal és nyár elején gyakoriak, míg a kisvizeknek az ősz a fő időszaka. A vízminőség II. osztályú. A belvízlevezető csatornahálózat hossza kb. 250 km. Kevés állóvize van. 2 természetes tava együtt 62 ha-os, a csépai Fertő-tó a nagyobb (48 ha). Egyetlen mesterséges tározója (48 ha) Kungyalu mellett van. A talajvíz" mélysége a 2 folyó közötti háton 6 m alatt, máshol 4-6 m között van. Mennyisége jelentéktelen. Kémiai típusa kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége É-on meghaladja a 45 nk -ot, D-en pedig 25 nk alatt van. A szulfáttartalom nagyobbrészt 60 mg/1 alatt marad, de Cibakházától DK-re a 600 mg/l-t is túllépi. A rétegvizek mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak száma nagy. Mélységük átlaga meghaladja a 200 m-t és a fokozódó mélységgel párhuzamosan nagyobb vízhozamot adnak. Cserkeszőlő nátrium-kloridos, jódos, brómos ásványvize 82 C-os, jelentős gyógyüdülés épült rá. Növényzet Klímazonális vegetációja a kontinentális erdőssztyep, melynek képviselői homokon a homoki tölgyesek és sztyeprétek, csemozjomon a tatárjuharos tölgyesek és a löszpusztarétek voltak. A holocén öntésterekbe benyúló jégkori teraszokon sziki erdőssztyep, míg a magas ártéren keményfás ligeterdő honolt. A természetes vegetáció helyén ma jórészt szántók és természetközeli, másodlagos élőhelyek találhatók. A homokbuckák szőlőültetvényei közt homoki gyomvegetáció él. A sziki erdőssztyepre a meg- maradt sziki és buglyos kocsord (Peucedanum officinale, P. alsaticum), réti őszirózsa (Aster sedifolius), bárányüröm (Artemisia ipontica) jellemezte magaskórósok utalnak (pl. Tiszainoka, Hangácsi- gyep). Jó fajkészletű lösznövényzet (taréjos búzafű - Agropyron pectiniforme, kisvirágú csüdfű - Astragalus austriacus, horgas bogáncs - Carduus hamulosus, sarlós gamandor - Teucrium_ chamaedrys, pusztai gyújtoványfű - Linaria biebersteinii, ebfojtó müge - Asperula cynanchica, hengeres peremizs - Inula germanica) szikes gyepek között, kunhalmokon, mezsgyéken maradt fenn. Szikes vegetáció homokon (deflációs medencékben, pl. Csépai fertő), magas ártéren (óholocén medermaradványokban, pl. Gyalupuszta) és a szabályozások után kiszáradt öntésterületeken (pl. szelevényi szikesek) egyaránt előfordul (kipusztult faja a lenlevelű füzény - Lythrum linifolium). Utóbbin a vegetáció típusok gyakorta átmeneti jellegűek. Az ürmös gyepek között a vakszik gyengén fejlett mikrodomborzatú (heverő seprűfű - Bassia prostrata, seprűparéj - Bassia sedoides), az ecsetpázsitosok fajkészlete is az ártéri és a sziki rétek közötti átmenetre utal (pl. Kunszentmárton, Istvánháza-puszta). A mocsarakban jellemző a nádas-gyékényes, a zsiókás és pántlikafüves vegetáció, szárazodó helyzetben a sislcanádtippanos, a tarackbúzásecsetpázsitos és a bókoló sás (Carex melanostachya) uralta magassásos. Magasabb térszinten a cickórós puszta és a rétsztyep- vegetáció dominál. A kistájra jellemzők az asztatikus vízterek, sziki hínárral. Fajszám: ; védett fajok száma: 20-40; özöngyomok: zöld juhar (Acer negundo) 2, bálványfa (Ailanthus altissima) 2, gyalogakác (Amorpha fruticosa) 2, selyemkóró (Asclepias syriaca) 3, amerikai kőris (Fraximis pennsylvanica) 2, akác (Robinia pseudoacacia) 4, aranyvessző-fajok Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 153

154 (Solidago spp.) 2, japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.) 1, amerikai alkörmös (Phytolacca americam) 1. Talajok A kistáj talajképző kőzeteit is nagyrészt a Duna hordalékanyagai alkotják, így a felszín kb. 10%-át kitevő pleisztocén futóhomok is. A maradék területen az áthalmozott homokos és az infúziós lösz a talajképző kőzet. A futó- (15%) és a gyenge természetes termékenységű humuszos homoktalajok (4%) szőlő- és gyümölcstermesztésre, esetleg legelőként hasznosíthatók. A löszön képződött, kedvező termékenységű (int ) alföldi mészlepedékes csernozjomok (19%), a réti csernozjomok (26%), az aszályérzékeny mélyben sós réti csernozjomok (10%) főként szántóföldi műveléssel hasznosíthatók. Jó termékenységük miatt alkalmasak a szántóföldi növények nagy részének a termesztésére. A szikes talajok közül az igen gyenge termékenységű (int.<20) sztyepesedő réti szolonyecek (14%), a terméketlen réti szolonyecek (2%) és a (int.) földminőségi besorolású szolonyeces réti talajok (2%) legelőként hasznosulhatnak. Az agyagos vályog mechanikai összetételű, öntés üledéken kialakult szolonyeces réti talajokat kivéve, a szikes talajok löszös üledékeken képződtek és vályog, agyagos vályog fizikai féleségűek. A réti talajok (2%) és az öntés réti talajok (6%) szintén öntés anyagokon találhatók. Mechanikai összetételük agyagos vályog, szénsavas meszet nem tartalmaznak. A réti talajok kémhatása erősen savanyú. Földminőségi besorolásuk (int.). Mintegy fele-fele részben szántóként és legelőként hasznosulhatnak, de szántókénti használatukhoz a meszezés is szükséges. Forrásanyag: Magyarország Kistájainak katasztere (Második átdolgozott kiadás) Talaj A magassági viszonylatban (átlagban) 80,00 és 92,00 mbf. váltakozik a terep. A következő táblázat Cibakháza nagyközség művelési ágait szemlélteti a teljes közigazgatási területen: Művelési Területe ha/m 2 ág szántó 2571,2662 rét 2,8523 szőlő 171,8421 kert 42,4622 Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 154

155 Művelési Területe ha/m 2 ág gyümölcsös 30,5155 legelő 176,5568 nádas 97,3277 erdő 119,8075 kivett 605,8863 Fásított 2,1005 terület Összesen 3820,6171 Földtani közeg védelmi szempontból a következő jogszabályok betartása kötelező: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről; 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről; 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről Felszíni és felszín alatti vizek Belterületi vízellátás Cibakháza nagyközség ivóvízellátását a település területén lévő vízműről biztosítják. A településen a víziközmű szolgáltatást a BÁCSVÍZ Víz- és Csatornaszolgáltató Zrt. végzi. A vízmű névleges kapacitás 440 m3/d, átlagos víztermelése 360 m3/d. A vízmű az alábbi két kúttal rendelkezik: Sorsz. Megnevezés Kat. szám Talpmélység Vízhozam 1. II. sz. kút B m 700 l/p 2. III. sz. kút B m 850 l/p A község lakossága csaknem 100 %-ban ellátott vezetékes ivóvízzel. A vízbekötéssel nem rendelkező ingatlanok esetében az egészséges ivóvíz közkifolyókról biztosított. Az ivóvízhálózaton jelenleg 31 db üzemelő közkifolyó és 117 db tűzcsap található. A közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma 1823 db (2013. évi statisztikai adat). A települési vezetékhálózat vízminőségi szempontból kedvezőtlen elnyúlt képet mutat, ezért fertőtlenítő aknák kialakításával tervezik a vízminőségi paraméterek javítását. Ezen aknák beépítésével külön-külön szakaszolható és fertőtleníthető az Új- Öregszőlő és a Bánomszőlői terület. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 155

156 A vízmű rekonstrukciója, az ágvezetékek megszüntetése és az elavult (azbesztcement, acél) csövek cseréje (KM-PVC-re) után a vízellátó rendszer hosszú távon megfelelő minőségben ki tudja elégíteni a település vízigényét, távlati szinten is. A fejlesztésre, illetve beépítésre kijelölt területek ivóvízhálózatát a meglévő rendszerrel együtt méretezni kell, ami szükség esetén a régi vezetékek bővítésével járhat. Külterületi vízellátás A külterület jelentősebb vízfogyasztói a régi nagy gazdaság, a Cibakházi Vörös Csillag Mg. Tsz. utódja, a Cibakházi Mezőgazdasági Szövetkezet, illetve a majorok új tulajdonosai. Savanyító üzem: A Cibakházi Vörös Csillag Mg. Tsz. által létrehozott üzem jelenlegi tulajdonosa a MARONI Kft. Dóra-major, sertéstelep: A Cibakházi Vörös Csillag Mg. Tsz. sertéstelepének vízellátását eredetileg a szarvasmarhatelep mélyfúrású kútjáról biztosította. A jelenlegi tulajdonos, a DIVI Bt. Szarvasmarha telep: A Vörös Csillag Mg. Tsz-től a Cibakházi Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdonába került, jelenleg a CIBA-MILK bérli. Kispusztai telep: A tanya 217,0 m talpmélységű kútját (kat. szám: K-30) az eredeti tulajdonos, a Vörös Csillag Mg. Tsz. idejében, 1963-ban létesítették. Jelenleg a KALUTERM Kft. tulajdonában van. A telepen sertést és csirkét nevelnek. Szennyvízelhelyezés és tisztítás A település elválasztott rendszerű csatorna hálózattal rendelkezik, amely ben épült ki. Cibakháza szennyvízcsatornával részben ellátott, a közüzemi szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma 447 db (2013. évi statisztikai adat). A meglévő, üzemelő gravitációs csatornahálózat hossza 12,2 km, amelyhez 5 km hosszúságú nyers-, valamint 2 km hosszúságú tisztított szennyvíz nyomóvezeték is tartozik. A gravitációs csatornák DN 200-as, a bekötések DN 160-as KG-PVC csövekből épültek. A nyomóvezetékek pedig DN 160-as PVC csőanyagból készültek. A település önálló szennyvíztisztító teleppel rendelkezik, amelynek üzemeltetője 2012-től a BÁCSVÍZ Zrt. A telep fogadja a csatornahálózaton és tengelyen (szippantott szennyvíz) érkező szennyvizeket is Cibakháza területéről. Cibakháza szennyvízcsatorna hálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése, korszerűsítése. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 156

157 Cibakháza Nagyközség Önkormányzata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett KEOP Derogációs víziközmű projektek előkészítése c. pályázati felhívás lehetőséget igénybe véve pályázatot nyújtott be Cibakháza szennyvízcsatorna hálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése, korszerűsítése címmel támogatást nyert. A projekt megnevezése: Cibakháza szennyvízcsatorna hálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése, korszerűsítése. A projekt kódszáma: KEOP 7.1.0/ A külterületi telepeken, illetve az üdülőterületeken a keletkező szociális jellegű szennyvizeket gyűjtik és szippantókocsival a szennyvíztisztító telep fogadóműtárgyába szállítják. A külterületen a szociális szennyvizek elhelyezhetők szikkasztással, amennyiben ennek feltételei adottak. Ahol a szikkasztással kapcsolatos előírások nem teljesülnek, ott a zárt térben történő gyűjtésről és fogadásra alkalmas szennyvíztisztító telepen történő elhelyezésről kell gondoskodni. A meglévő és tervezett üdülőterületeken a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, és belterületi hálózatba bekötése kiemelt feladat. Vízrendezés, vízhasznosítás Belterületi vízrendezés Cibakháza vízrendezési szempontból a 65/a Cibakházi belvízöblözetben helyezkedik el. Belés külterülete egyaránt síkvidéki jellegű, de belvízrendezési szempontból igen jelentős (5 6 m-es) szintkülönbségekkel is találkozhatunk. A csapadékvizek befogadója a kül- és belterületen egyaránt a Cibakházi Holt-Tisza. A külterületi belvizek befogadói még a Máté-éri és a Sulymosi-homoktói belvízcsatornák, melyek befogadója szintén a Holt-Tisza. A holtág a Tisza 293,5 264,7 fkm-e közötti 78. sz. átmetszés elkészítésével jött létre ban. A Tisza balpartján helyezkedik el ban pályázati forrásból a nagyközség teljes területén kiépültek, valamint felújításra kerültek a belterületi csapadék, illetve belvízelvezető rendszerek, a terveknek megfelelően. A rendszer jelenleg is jól működik, csapadékos időszakban is képes megfelelően ellátni feladatát. Belvízi elöntések, illetve belvíz által veszélyeztetett terültek nem jellemzőek. Külterületi vízrendezés, vízhasznosítás A közigazgatási területen található a Cibakházi Holt-Tisza, mely T/4729 vksz-on kapott vízjogi üzemeltetési engedélyt. A holtág adatai: hossza : fm átlagos szélessége : 60 m Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 157

158 vízterülete (80,50 mbf., max. víznél) : 102 ha max. tározó térfogat : 2,75 millió m3 (vsz.: 80,50 mbf.) min. tározó térfogat : 1,68 millió m3 (vsz.: 79,68 mbf. hasznosítható tározó térfogat : 1,07 millió m3 műtárgyak: 7 db : 2 db híd (keresztező út alatt) 1 db torkolati szivattyútelep 4 db becsatlakozó műtárgy 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról jogszabály szerint: Cibakháza az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. A kockázatos anyagok elhelyezése, felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése engedély köteles tevékenység, mely csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által kiadott engedély, illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. Fontos talaj és a felszín- és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos hatályos jogszabályok betartása ill. betartatása! Élővíz folyásba, kutakba, csapadék csatornába hulladékot és szennyvizet bevezetni tilos! Levegőtisztaság és védelme Cibakháza főutcáján halad keresztül a 442. sz. II. rendű főút. A főúton a településtől dél felé haladva 12 km távolságban található a 44. sz. I. rendű főút, ami a közúthálózati hierarchiában betöltött helyénél fogva, kedvező kapcsolatot biztosít a szomszédos megyékkel, illetve ezen keresztül érhető el az M5 autópálya is. A település keleti határát a vasútvonal és a jelű országos mellékút meghatározza, míg nyugatról a Cibakházi Holt-Tisza zárja le a jelentősebb terjeszkedést. Észak felől Tiszaföldvár található, meglehetősen közel, a települések lakott területeinek határa szinte csak jelképes, mert a 2 település közötti lakott területen kívüli útszakaszon a közút melletti ingatlanok jelentős hosszban beépítettek. A lakossági tüzelési és közlekedési eredetű légszennyezés jelentéktelen (az épület 100 % -a be van kapcsolva a gázellátó hálózatba). A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú rendelete alapján a légszennyezettség tekintetében Cibakháza az alábbi kategóriába tartozik: Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Kén-dioxid Nitrogén- Szén- PM10 Benzol Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 158

159 10. Az ország többi területe, dioxid monoxid F F F E F Talajközeli ózon PM10 Arzén (As) PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) PM10 benz(a)- pirén (BaP) O-I F F F F D A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 5. sz. melléklete a zónabesorolásokat az alábbiak szerint értelmezi: D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. sz. melléklet pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szerepelő anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. A levegőtisztaság-védelmi szempontból meg kell említeni azokat a mezőgazdasági telepeket ill. vállalkozásokat, amelyek por emissziót (gabona szárítók), ill. bűzhatást (intenzív állattartás) okoztak ill. okoznak. A következő állattartó telepek találhatók a település közigazgatási (külterületi) határán belül: Telep Major (hrsz: 0104) Állatlétszám: szürke marha 100 db, ló 4db, szamár 10 db, birka 60 db, kecske 6db, sertés 4db, szárnyas vegyes 100 db. Dóra Major hrsz:050/7 Állatlétszám: szarvasmarha 850 db. Kaluterm Kft hrsz:023/41 Állatlétszám: sertés 8165 db. A levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok előírásait be kell tartani ill. tartatni! Zaj- és rezgésterhelés Települési zajforrások: - Közlekedés, - Ipar, - Kereskedelem, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 159

160 - Szórakozás, - Építkezés, - Háztartási tevékenység. Cibakháza főutcáján halad keresztül a 442. sz. II. rendű főút. A főúton a településtől dél felé haladva 12 km távolságban található a 44. sz. I. rendű főút A zajhatástól védendők az emberi tartózkodásra szolgáló épületek, közterületek. A rendezési terv készítése során fontos szempont, a területi funkciók, telepítések olyan meghatározása, hogy a megengedett határérték feletti zajterhelés ne keletkezzen. A zaj- és rezgés védelemmel kapcsolatos jogszabályok előírásait be kell tartani ill. tartatni! A főbb rendeletek a következők: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól; 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról; 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról Sugárzás védelem A közigazgatási terület külterületén csak 20 kv-os hálózat található. Ez a Martfűi alállomástól kiindulva Tiszaföldváron keresztül látja el a települést. A belterületen a transzformátor állomások ellátására 20 kw-os, míg a közvilágítás és a lakossági fogyasztás biztosításához 1 kv-os hálózat épült ki. A megépült 20 kv-os rendszer maradéktalanul biztosítja a település energiaellátását. A belterületi 1 kv-os elektromos rendszer döntő többségében légvezetékes kiépítésű. A helyközi telefon gerincvezeték Tiszaföldvár felől a 442 sz. közlekedő úttal párhuzamosan, az úttengelytől mintegy 15 m távolságban halad. A vezeték üvegszálas fénykábel. A gerincvezeték a Kossuth L. út 5. Szám alatti telefonközpont épületébe áll be, majd innen Nagyrév felé a 442. Sz. úttal párhuzamos nyomvonalon hagyományos papír, ólom bevonatú telefonkábel halad el. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének mérésére épült ki hazánkban az országos sugárzásfigyelő rendszer, melynek legfontosabb eleme a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a műszerek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás, az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra (nsv/h). A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon nsv/óra körül ingadozik. A mérőállomásokról beérkező jeleket folyamatosan figyelik. A figyelmeztető szint 250 nsv/óra. Ez a szint a valós veszélyt jelentő szint töredéke, nem jelenti azt, hogy az állomás közelében lévők veszélyben lennének, csak a szakembereket figyelmezteti a kivizsgálás Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 160

161 megkezdésére. A 250 nsv/óra alatti háttérsugárzás természetes és semmiféle veszélyt nem jelent. Cibakházán nincs háttérsugárzást mérő berendezés, a legközelebbi Kisújszálláson és Szolnokon található. A katasztrófavédelem honlapján az aktuális adatsorok mindenki számára elérhetőek és megtekinthetőek ( Hulladékkezelés A kommunális hulladékok gyűjtését és szállítását az Inno-Szolnok Kft. végzi. A kommunális hulladék végső ártalmatlanítása a Tiszazugi Reginális Hulladékkezelő Központban valósul meg. A lakosság a keletkező hulladékot 120 l-es hulladékgyűjtő-edényzetben tárolja. A hulladékok elszállítása heti rendszerességgel napokon történik, míg lomtalanítás évente két alkalommal történik. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség évi Iparfejlesztési Pályázatán az Inno- Szolnok Kft. által megnyert gyűjtő jármű lehetővé teszi a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetését, a csomagolási hulladékok hatékonyabb begyűjtését. A veszélyes hulladékok elszállításáról a kecskeméti Design Kft., a martfűi Tisza Park Kft. és a szolnoki Alcufer Kft. gondoskodik vállalkozói szerződés keretén belül. A hulladékok megfelelő gyűjtését és elszállításuknak a nyilvántartását a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Kormány Hivatal Környezetvédelmi és természetvédelmi Főosztálya végzi. A gyűjtőszigetek elhelyezése a főbb csomópontokon történt, ahol a boltok és egyéb intézmények látogatottsága jelentős mértékű. A három hulladékfrakció (műanyag, üveg és papír) elhelyezésére alkalmas gyűjtőszigeteket a lenti fotók szemléltetik. A szigeteken lévő edényzeteket havi rendszerességgel üríti, illetve a telítődésnek megfelelően. A gyűjtő konténerek űrtartalma literes. A pontos elhelyezkedésüket a Kö jelű helyszínrajz szemlélteti. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 161

162 Hősök tere (piac) Cibak Imre tér Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 162

163 Ságvári E. utca A régi hulladéklerakó 2014-ben került rekultiválásra, a KEOP számú A Szelevényi és az egykori Hunyadfalva-Kőtelki hulladékgazdálkodási rendszerhez tartozó települések szilárdhulladék-lerakóinak térségi szintű rekultivációs programja című pályázat keretén belül. Jelenleg a lerakó utógondozása történik az önkormányzat által. Az építési-bontási hulladékot, a lakosság az építkezésnél használja fel. A termelésből származó veszélyes hulladékok kezeléséről és ártalmatlanításáról a termelő köteles gondoskodni. A helyi jogalkotásnál a közösségi hulladékgazdálkodási politikának a magyar jogi szabályozásba beépült alapelveit kell követni, melyek a következők: - megelőzés elve, - elővigyázatosság elve, - megosztott felelősség elve, - szennyező fizet elve, - közelség elve, valamint a közösségi környezetvédelmi szabályozásának megfelelően harmonizált hazai jogszabályok követelményeit szükséges figyelembe venni. A hulladékokkal és a hulladékgazdálkodással összefüggő törvények és a hozzá kapcsolódó rendeletek betartása ill. betartatása fontos feladat! Vizuális környezetterhelés A vizuális környezetterhelés témakörében a fényszennyezettség, valamint az illegális hulladéklerakás kerül kifejtésre. Ma már egyre több információnk van arra vonatkozóan, hogy a fényszennyezés érzékenyen érinti a természeti környezetet, az élővilág jelentős részét, az éjszakai tájképet, ráadásul egészségügyi kockázatot is jelent. A vizuális környezetterhelés Cibakházán nem jellemző. Általánosságban jellemző az ország városaira a különböző méretű és stílusú reklámtáblák. A települések arculatát adó városmagban és a kaputérségben minél figyelemfelkeltőbb formában próbálják az érdeklődést elérni a reklámtábla kihelyezői, amely időnként komoly ellentmondásban van a település táji-, épített adottságaival. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosítása (211/2012. [VII. 30.] Korm. rendelet) definiálta a fényszennyezés fogalmát, valamint megalkotta a fényszennyezés kivédésére szolgáló építési szabályrendszert. Az élhetőbb és egészségesebb környezet megteremtése érdekében fel lehet mérni a fényszennyező forrásokat, és azok, az új szabályozásnak megfelelő, korszerűbb és hatékonyabb eszközökkel való kiváltását, egyúttal a fényszennyezés kiváltó okait is megszüntetve. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 163

164 A vizuális környezetterhelés másik formája is sajnos jelen van a településeken főként a szegregált területeken: az illegális hulladék megjelenik több helyen, sajnos hiába a szervezett hulladékgyűjtés Árvízvédelem Cibakháza nagyközség a Tisza folyó bal partján terül el, a folyóval a tkm szelvények közötti szakaszon érintkezik. Árvízvédelmi szempontból a számú Cibakházai ártéri öblözetbe, a számú Cibakháza Pityókai árvízvédelmi szakaszhoz tartozik. A Tisza mértékadó árvízszintje: Eddig észlelt legmagasabb árvízszintje: 87,26 mbf. 88,00 mbf. A nagyközség területéhez tartozó árvízvédelmi töltés kiépítettségi szintje: 88,20 mbf., sürgős fejlesztést nem igényel. Az árvédelmi töltés és a Tisza folyó környezetében tervezett létesítményekre külön szakhatósági hozzájárulás szükséges. A Tisza folyót és hullámterét, valamint a Tisza árvízvédelmi töltését és annak védősávjait esetlegesen érintő munkák tervezési szakaszában a KÖTI-KÖVIZIG Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztályával egyeztetni kell. A mértékadó árvízszint vonatkozásában a 74/2014. (XII.23.) BM rendelet előírásait kell figyelembe venni. Bármely, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő csatornát érintő beavatkozás esetén az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulását meg kell kérni. A területek beépítési előírásainak összhangban kell lenni a bel- és külterületi vízrendezési művek kiépítésével és üzemeltetési engedélyével Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Cibakházán fennálló környezetvédelmi konfliktust a felhagyott hulladéklerakó okozott, de tavalyelőtti évben a rekultiváció megoldást nyújtott a problémára. A település árvízvédelme okozhat környezetvédelmi konfliktust egy magas és tartós árhullám kialakulásakor. Az új MÁSZ életbelépésével a jelenlegi töltéskorona magassága nem elégíti ki az új árvízvédelmi biztonsági elvárásokat Természetvédelem A következő képen a település területén és környezetében található védett területek láthatók, a Tisza mentén a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet, amely Natura 2000-es terület, egyaránt kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és madárvédelmi terület. A lila színnel ellátott Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 164

165 területek a nemzetközi ökológiai hálózat részét képezik. A lenti ábra megtekinthető a honlapon. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található különleges madárvédelmi területek a Közép-Tisza (HUHN10004) a Cibakháza 0111, 0112, 0113/1, 0113/2, 0113/3, 0114, 043/3, 043/4, 043/5, 043/6, 052, 056/3, 056/4, 056/5, 094/3, 094/5, 094/6, 095hrsz.-ú területek, és a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek Közép- Tisza (HUHN20015) Cibakháza 043/3, 043/4, 043/5, 043/6, 052, 056/3, 056/4, 056/5, 094/3, 094/5, 094/6, 095, 0111, 0112, 0113/1, 0113/2, 0113/3, 0114 hrsz.-ok. Cibakháza környezetében lévő Natura 2000-es területek és az ökológiai hálózat elhelyezkedése Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók A fejlesztések során lehetőség szerint törekedni kell a megújuló energiaforrások egyedi alkalmazására. A hálózati energia felhasználás csökkenthető napelemek v. napkollektorok beépítésével. Fűtés rásegítésre és a használati melegvíz előállítására napkollektorok alkalmazása célszerű. Desics Judit környezetmérnök Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 165

166 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást; beépítést befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Cibakházán alábányászott területek, barlangok és pincék nem találhatók. Ezen területek építésföldtani korlátozásával nem kell számolni Csúszás, süllyedésveszélyes területek Cibakházán csúszás, süllyedésveszélyes területek nem találhatók. Ezen területek építésföldtani korlátozásával nem kell számolni Földrengés veszélyeztetett területei Cibakházán földrengés veszélyeztetett területek nem találhatók. Ezen területek építésföldtani korlátozásával nem kell számolni Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek ÁRVÍZVESZÉLYES TERÜLETEK Cibakháza nagyközség a Tisza folyó bal partján terül el, a folyóval a tkm szelvények közötti szakaszon érintkezik. Árvízvédelmi szempontból a számú Cibakházai ártéri öblözetbe, a számú Cibakháza Pityókai árvízvédelmi szakaszhoz tartozik. A Tisza mértékadó árvízszintje: Eddig észlelt legmagasabb árvízszintje: 87,26 mbf. 88,00 mbf. A nagyközség területéhez tartozó árvízvédelmi töltés kiépítettségi szintje: 88,20 mbf., sürgős fejlesztést nem igényel. A KÖTI-KÖVÍZIG középtávú fejlesztési tervében az alábbi feladatok megvalósítása szerepel: tkm-ek közötti állékonysági hiány helyreállítása szivárgó és megcsapoló kutak építésével; tkm-ek közötti szakaszon vízoldali töltés erősítése. Az árvédelmi töltés és a Tisza folyó környezetében tervezett létesítményekre külön szakhatósági hozzájárulás szükséges. A 4/1981. (IV.4.) OVH. rendelkezés idevonatkozó részeit be kell tartani, melyek a következők: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 166

167 -Az elsőrendű árvízvédelmi töltést, valamint annak védősávjait a töltéslábtól mért m szélességben szabadon kell hagyni, építési tilalommal kell védeni. -A védősávon belül semmilyen új létesítmény nem építhető, a védősávba eső meglévő épületek nem bővíthetők. -A mentett oldali töltéslábtól számított 110, a vízoldali töltéslábtól számított 60 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. A Tisza folyót és hullámterét, valamint a Tisza árvízvédelmi töltését és annak védősávjait esetlegesen érintő munkák tervezési szakaszában a KÖTI-KÖVÍZIG Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztályával egyeztetni kell. Az elkészült terveket meg kell küldeni az Igazgatóságnak, kérve a szakhatósági hozzájárulás kiadását. A Tisza hullámterének és parti sávjának hasznosítása csak a 46/1999. (III. 18.) számú kormányrendelet figyelembe vételével történhet. A fejlesztések kialakításakor szigorúan figyelembe kell venni a 4/1981 (IV. 4.) OVH számú rendelkezés (Országos Vízgazdálkodási Szabályzat) árvízvédelmi fővédvonalakra vonatkozó előírásait, valamint annak (2) bekezdésében foglalt, az árvízvédelmi fővédvonalakra vonatkozó védősávokat az alábbiak szerint: Az elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalak menti m széles védősávot szabadon kell hagyni, az árvízvédelmi töltést és védősávjait építési tilalommal kell védeni. Az árvízvédelmi fővédvonal mentén, a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad, csak a vízügyi hatóság külön engedélyével, amennyiben a talajmechanikai, illetve szivárgási viszonyok a vizsgálatok eredményei alapján nem veszélyeztetik az árvízbiztonságot. Telekkialakítás, közterület rendezés és közműépítés csak a tervben rögzített töltésnyomvonal figyelembevételével történhet. Csatlakozó telkek közművek tervezésekor 46/1999. Korm. rendelet (III.18.) előírásai betartandók. Minden egyéb, a vízgazdálkodást érintő tervezésnél a Vízgazdálkodásról szóló évi LVII. Törvényt kell figyelembe venni. A mértékadó árvízszint vonatkozásában a 74/2014. (XII.23.) BM rendelet előírásait kell figyelembe venni. Bármely, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő csatornát érintő beavatkozás esetén az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulását meg kell kérni. A területek beépítési előírásainak összhangban kell lenni a bel- és külterületi vízrendezési művek kiépítésével és üzemeltetési engedélyével. A 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet Árvízvédelmi töltések fejezetének, 7.. (1) pontja kimondja, hogy a fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltésláb vonalától, annak mindkét oldalán számított méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 167

168 A 30/2008. (XII.31.) KvVM rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni. A 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletben foglaltakat kérjük megfelelően alkalmazni. A 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet 2.. (3) pontjában foglaltak szerint: A parti sáv szélessége: a./ a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog minkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, b./ az a.) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig terjed Belvízveszélyes területek Jász Nagykun-Szolnok megye területének 76 %- a árvíz által veszélyeztetett terület. A települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi besorolását a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet határozza meg a legveszélyeztetettebb településrész helyzete alapján. Ez alapján Cibakháza a B kategóriába került besorolásra, közepesen veszélyeztetett. Cibakháza vízrendezési szempontból a 65/a Cibakházi belvízöblözetben helyezkedik el. Belés külterülete egyaránt síkvidéki jellegű. A terület viszonylag magasabb fekvésű, a Balti tengerszint felett m magasságban helyezkedik el, ezért a belvízveszély nem jelentős. A csapadékvizek befogadója a kül- és belterületen egyaránt a Cibakházi Holt-Tisza. A külterületi belvizek befogadói még a Máté-éri és a Sulymosi-homoktói belvízcsatornák, melyek befogadója szintén a Holt-Tisza. A holtág a Tisza 293,5 264,7 fkm-e közötti 78. sz. átmetszés elkészítésével jött létre ban. A Tisza balpartján helyezkedik el. A Holt-Tisza elsődleges funkciója 93,7 km 3 -es cibakházi belvízöblözet belvizeinek befogadása. Az elsőrendű funkciónak alárendelve folytatható a holtág egyéb hasznosítása: öntözővíz biztosítása és halászat. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 168

169 A térség településeinek belvíz-veszélyeztetettsége Cibakháza és közvetlen külterülete a Dr. Pálfai Imre által készített belvíz veszélyeztetettségi mutató alapján a mérsékelten belvíz-veszélyeztetett kategóriába, Magyarország zonális aszályossági térképe alapján pedig erősen aszályos kategóriába tartozik. Vízállásos, illetve belvíz által veszélyeztetett terültek a község belterületén nem jellemzőek. A belterület viszonylag magasan, mbf-i szinten fekszik, ezért a belvízveszély mérsékelt. A belterületi védekezési terv, illetve vízkárelhárítási terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását mindig el kell végezni. A tározók és a csapadékcsatornák folyamatos karbantartásáról az önkormányzatnak gondoskodni kell. A rendezési terv által érintett tervezési területek fejlesztésével és az új épületek kialakításával egy időben javasoljuk a felszíni vízelvezetést biztosító csatornák kapacitásának vizsgálatát. A településrendezési terveknek és a beépítésre tervezett területek építési előírásainak összhangba kell lennie a csapadékvíz-elvezető hálózat létesítésével és kiépítésével. A településrendezési eszközök módosításánál figyelembe kell venni a település vízrendezési és vízkár-elhárítási tervében foglaltakat. Vízgazdálkodási területként nyilvántartott területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 169

170 Mély fekvésű területek Cibakháza vízrendezési szempontból a 65/a Cibakházi belvízöblözetben helyezkedik el. Belés külterülete egyaránt síkvidéki jellegű. A terület viszonylag magasabb fekvésű, a Balti tengerszint felett m magasságban helyezkedik el, ezért a belvízveszély nem jelentős. A csapadékvizek befogadója a kül- és belterületen egyaránt a Cibakházi Holt-Tisza. A külterületi belvizek befogadói még a Máté-éri és a Sulymosi-homoktói belvízcsatornák, melyek befogadója szintén a Holt-Tisza. A holtág a Tisza 293,5 264,7 fkm-e közötti 78. sz. átmetszés elkészítésével jött létre ban. A Tisza balpartján helyezkedik el. A Holt-Tisza elsődleges funkciója 93,7 km 3 -es cibakházi belvízöblözet belvizeinek befogadása. Az elsőrendű funkciónak alárendelve folytatható a holtág egyéb hasznosítása: öntözővíz biztosítása és halászat. Cibakháza és közvetlen külterülete a Dr. Pálfai Imre által készített belvíz veszélyeztetettségi mutató alapján a mérsékelten belvíz-veszélyeztetett kategóriába, Magyarország zonális aszályossági térképe alapján pedig erősen aszályos kategóriába tartozik. Vízállásos, illetve belvíz által veszélyeztetett terültek a község belterületén nem jellemzőek. A belterület viszonylag magasan, mbf-i szinten fekszik, ezért a belvízveszély mérsékelt. A belterületi védekezési terv, illetve vízkárelhárítási terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását mindig el kell végezni. A városfejlesztésnek törekednie kell, hogy a településen a belvíz, illetve árvízveszélyes mélyfekvésű területek nagysága minél inkább csökkenjen. A belvizek komoly anyagi károkat okozhatnak, és a területfelhasználást is erősen korlátozzák. A mélyfekvésű, belvizes területekről csatornák építésével (gravitációsan) vagy szivattyúk alkalmazásával (átemeléssel) kell eltávolítani a felszíni vizeket, amelyek a megfelelő befogadókba vezethetők. Bizonyos esetekben a terület feltöltése is megfelelő megoldás lehet. Feltöltés után a területfelhasználás, illetve területi besorolás is módosítható. Vízgazdálkodási területként nyilvántartott területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. Árvízvédelem Árvíz és belvízvédelem Cibakháza nagyközség a Tisza folyó bal partján terül el, a folyóval a tkm szelvények közötti szakaszon érintkezik. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 170

171 Árvízvédelmi szempontból a számú Cibakházai ártéri öblözetbe, a számú Cibakháza Pityókai árvízvédelmi szakaszhoz tartozik. A Tisza mértékadó árvízszintje: Eddig észlelt legmagasabb árvízszintje: 87,26 mbf. 88,00 mbf. A nagyközség területéhez tartozó árvízvédelmi töltés kiépítettségi szintje: 88,20 mbf., sürgős fejlesztést nem igényel. A KÖTI-KÖVÍZIG középtávú fejlesztési tervében az alábbi feladatok megvalósítása szerepel: tkm-ek közötti állékonysági hiány helyreállítása szivárgó és megcsapoló kutak építésével; tkm-ek közötti szakaszon vízoldali töltés erősítése. Az árvédelmi töltés és a Tisza folyó környezetében tervezett létesítményekre külön szakhatósági hozzájárulás szükséges. A Tisza folyót és hullámterét, valamint a Tisza árvízvédelmi töltését és annak védősávjait esetlegesen érintő munkák tervezési szakaszában a KÖTI-KÖVÍZIG Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztályával egyeztetni kell. Az elkészült terveket meg kell küldeni az Igazgatóságnak, kérve a szakhatósági hozzájárulás kiadását. A Tisza hullámterének és parti sávjának hasznosítása csak a 46/1999. (III. 18.) számú kormányrendelet figyelembe vételével történhet. A fejlesztések kialakításakor szigorúan figyelembe kell venni a 4/1981 (IV. 4.) OVH számú rendelkezés (Országos Vízgazdálkodási Szabályzat) árvízvédelmi fővédvonalakra vonatkozó előírásait, valamint annak (2) bekezdésében foglalt, az árvízvédelmi fővédvonalakra vonatkozó védősávokat az alábbiak szerint: Az elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalak menti m széles védősávot szabadon kell hagyni, az árvízvédelmi töltést és védősávjait építési tilalommal kell védeni. Az árvízvédelmi fővédvonal mentén, a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad, csak a vízügyi hatóság külön engedélyével, amennyiben a talajmechanikai, illetve szivárgási viszonyok a vizsgálatok eredményei alapján nem veszélyeztetik az árvízbiztonságot. Telekkialakítás, közterület rendezés és közműépítés csak a tervben rögzített töltésnyomvonal figyelembevételével történhet. Csatlakozó telkek közművek tervezésekor 46/1999. Korm. rendelet (III.18.) előírásai betartandók. Minden egyéb, a vízgazdálkodást érintő tervezésnél a Vízgazdálkodásról szóló évi LVII. Törvényt kell figyelembe venni. A mértékadó árvízszint vonatkozásában a 74/2014. (XII.23.) BM rendelet előírásait kell figyelembe venni. Bármely, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő csatornát érintő beavatkozás esetén az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulását meg kell kérni. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 171

172 A területek beépítési előírásainak összhangban kell lenni a bel- és külterületi vízrendezési művek kiépítésével és üzemeltetési engedélyével. Belvízvédelem Jász Nagykun-Szolnok megye területének 76 %- a árvíz által veszélyeztetett terület. A települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi besorolását a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet határozza meg a legveszélyeztetettebb településrész helyzete alapján. Ez alapján Cibakháza a B kategóriába került besorolásra, közepesen veszélyeztetett. Cibakháza vízrendezési szempontból a 65/a Cibakházi belvízöblözetben helyezkedik el. Belés külterülete egyaránt síkvidéki jellegű. A terület viszonylag magasabb fekvésű, a Balti tengerszint felett m magasságban helyezkedik el, ezért a belvízveszély nem jelentős. A csapadékvizek befogadója a kül- és belterületen egyaránt a Cibakházi Holt-Tisza. A külterületi belvizek befogadói még a Máté-éri és a Sulymosi-homoktói belvízcsatornák, melyek befogadója szintén a Holt-Tisza. A holtág a Tisza 293,5 264,7 fkm-e közötti 78. sz. átmetszés elkészítésével jött létre ban. A Tisza balpartján helyezkedik el. A Holt-Tisza elsődleges funkciója 93,7 km 3 -es cibakházi belvízöblözet belvizeinek befogadása. Az elsőrendű funkciónak alárendelve folytatható a holtág egyéb hasznosítása: öntözővíz biztosítása és halászat. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 172

173 Cibakháza belterületének topográfiai térképe 2006-ban pályázati forrásból a nagyközség teljes területén kiépültek, valamint felújításra kerültek a belterületi csapadék, illetve belvízelvezető rendszerek, a terveknek megfelelően. A rendszer jelenleg is jól működik, csapadékos időszakban is képes megfelelően ellátni feladatát. Belvízi elöntések, illetve belvíz által veszélyeztetett terültek nem jellemzőek. Az Öregszőlő-ben létesült egy záportározó, amely a környékbeli csatornák és árkok befogadójaként szolgál. A meglévő rendszerek folyamatos karbantartásáról, - a medrek kotrásáról, az átereszek és zárt csatornák tisztításáról, valamint az árokpartok kaszálásáról - gondoskodni kell. A csapadékvizek zavartalan lefolyását mindenkor biztosítani kell. A fejlesztésre javasolt területeken a belvíz- és csapadékvíz elvezetését ki kell építeni, szükség esetén pedig a meglévő létesítmények rekonstrukcióját el kell végezni. Az utak, utcák burkolatának felújításával párhuzamosan a vízelvezető rendszerek kiépítését, illetőleg rekonstrukcióját is meg kell oldani. A belterületi védekezési terv, illetve vízkárelhárítási terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását mindig el kell végezni. Az árkok és csapadékcsatornák folyamatos karbantartásáról az önkormányzatnak gondoskodni kell. A rendszeresen víz alá került területek mentesítése csak jelentős meliorációs munkák elvégzése, a befogadó csatornák vízszállító-képességének felülvizsgálata és szükség szerinti növelése után lehetséges. Vízgazdálkodási területként nyilvántartott területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb beruházás megvalósítási szándéka esetén. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, és a szűk keresztmetszetű szakasz kapacitás növelése nem valósítható meg, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani. Vízállásos, illetve belvíz által veszélyeztetett terültek a község belterületén nem jellemzőek. A belterület viszonylag magasan, mbf-i szinten fekszik, ezért a belvízveszély mérsékelt. A rendezési terv által érintett tervezési területek fejlesztésével és az új épületek kialakításával egy időben javasoljuk a felszíni vízelvezetést biztosító csatornák kapacitásának vizsgálatát. A településrendezési terveknek és a beépítésre tervezett területek építési előírásainak összhangba kell lennie a csapadékvíz-elvezető hálózat létesítésével és kiépítésével. A Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 173

174 településrendezési eszközök módosításánál figyelembe kell venni a település vízrendezési és vízkár-elhárítási tervében foglaltakat. Szolnok, január Gönczöl Csaba szakági tervező (MK ) Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl lejtés, falszakadás) Cibakházán kedvezőtlen morfológiai adottságokkal (pl.: lejtés, falszakadás) nem kell számolni Mélységi, magassági korlátozások Cibakházán mélységi, magassági korlátozással nem kell számolni Tevékenységből adódó korlátozások Cibakházán településen tevékenységből adódó korlátozás a belterületen az országos előírásoknak megfelelően a lakóterületek védelme érdekében, mind a gazdasági tevékenységre, mind az állattartásra nézve van Ásványi nyersanyag lelőhely A település közigazgatási területén bányatelek nem található. Cibakháza közigazgatási területét lefedi a Körös szénhidrogén kutatási terület Városi klíma Cibakházán az áthaladó gépjárműforgalom miatt nem beszélhetünk klimatikus negatív hatásról. A településen keresztülmenő főbb közlekedési utak környezetszennyezése nem jelentős. A település átszellőzöttsége jó, a belterület a viszonylag laza beépítés miatt szmogról, közlekedés okozta levegőszennyezettségről nem beszélhetünk. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 174

175 2. rész Helyzetelemző munkarész 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetés, folyamataik elemzése Cibakháza népesedési, demográfiai helyzetét tekintve, az adatsorokat elemezve látható, hogy az elmúlt 10 év időtávlatában, mind az állandó, mind a lakónépesség száma mintegy 10%-kal csökkent. A halálozások száma 2000-től minden esetben meghaladta a születések számát. A népesség fogyása a korszerkezet elöregedő tendenciájával, valamint az elvándorlással magyarázható. Az elvándorlás oka a helyi munkaerő foglalkoztató üzemek, vállalkozások hiánya, az alacsony foglalkoztatottság. Az okok közé sorolható még a térség viszonylagos elmaradottsága foglalkoztatottság terén és a település nem túl szerencsés megközelíthetősége. A roma kisebbség nagy száma meghatározó a településen, amely az ehhez a népcsoporthoz tartozók bevándorlását eredményezi, így egyes területeken a népcsoport többségben van. A településen belül szegregációt lehatárolni a Bátorszőlő településrészen lehet, de a település egészére jellemző a népcsoport integrációja. A településen az alacsony foglalkoztatottsággal párosul az alacsony jövedelmi színvonal, amely a település egészére rányomja bélyegét. Ennek következtében ( az országos gazdasági folyamatok mellett) az ingatlanárak a térség országos átlagához képest is alacsony ingatlanárak alatt vannak, a településen nagyszámban találni felújításra szoruló, vagy állagában már olyan mértékben tönkrement ingatlant amely bontásra vár. Sok az üres, lakatlan ingatlan, melyek egy részét elhordták. Az egykori zártkertek területén ez a probléma fokozottan jelen van A közbiztonság javítása érdekében az önkormányzat térfigyelő kamararendszert próbál üzemeltetni a biztonságilag frekventált helyeken, továbbá polgárőrség bevonásával szoros ellenőrzés alatt tartja a területeket. A település a foglalkoztatottság terén évek óta a szociális közmunkaprogram adta lehetőségeket kihasználva próbálja a munkanélküliséget csökkenteni. A közmunkaprogramban a településellátó, településüzemeltetési, településszépítő és kommunális tevékenységeken túl, termelő tevékenységet is végeznek. Ugyancsak a foglalkoztatás és munkahelyteremtés érdekében a település minden munkahelyteremtő szándékot, lehetőséget támogat, mely a településen új munkahelyek létrehozásával, vagy a meglévők megtartásával jár. Cibakháza intézményellátottsága nagyközségi szinten a megyei átlag körül van, egyes intézményeik, mint például a bölcsőde meg is haladják azt.. Intézményeik felújítását, korszerűsítését, energetikai megújítását folyamatosan pályázatok révén próbálják megvalósítani. Az intézmények egy részének teljes energetikai felújítása, korszerűsítése, teljes rekonstrukciója és akadálymentesítése megtörtént. Energetikai szempontból a polgármesteri hivatal, a gondozási központ, a bölcsőde és az óvoda energiaellátása részben a közelmúltban megvalósított napelemekkel biztosított. Az iskolai ellátás három épületben történik. Az iskolák sportudvarain túl a települési sportpálya és a nemrégiben megvalósított műfüves pálya áll rendelkezésre, azonban fedett települési szintű sportcsarnok nincs. A településen a pénzintézetek, és a posta az ügyfelek rendelkezésére áll. A szociális ellátás terén idősek napközi ellátása megoldott, és bentlakásos idősek otthona is működik. a Családsegítő szolgálaton keresztül a házi idősgondozás és szociális étkeztetés megoldott. A településképhez tartoznak az épített emlékek. Cibakházán egy országos védelem alatt álló műemlék- a római katolikus templom - található. Több olyan védelemre érdemes helyi érték Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 175

176 található, melyek történelmi vonatkozásuk miatt is védelemre érdemesek. Külön helyi értékvédelmi vizsgálat készül, mely feltérképezi a település védelemre javasolt épített és természeti értékeit. A település szerkezetét tekintve a legrégebben kialakult történelmi magban halmazos szerkezetű, míg ehhez a szerkezethez szabályos, tervezett utcák kapcsolódnak. Jellemzően a beépítés oldalhatáron álló, a településközpontban a zártsorúsodás is megfigyelhető. Helyi jellegzetesség az utcával párhuzamos gerincű régi lakóépületek nagy száma. A méretükben nagyobb közintézmények jellemzően szabadonálló beépítésűek utcával párhuzamos tetőgerinccel és több esetben "L" alakú, vagy tagoltabb épületalaprajzzal. A településen jellemzően földszintes épületek találhatók, az intézmények is földszintesek nagyobb épületmagassággal. Az újabb építésű részeken és egyes foghíjtelkek beépítésével földszint+tetőtér beépítéses, vagy földszint+1 emeletes családi házakkal és 4633-as út mellett földszint+1emeletes többlakásos épülettel és sorházzal találkozhatunk. A településen a kereskedelmi ellátás a rendszerváltás után átalakult, a jellemzően magánüzletek a 4633, a Kossuth és a Czibak Imre út mentén találhatók. Az alapvető ellátáson túl kevés a szaküzletek száma, így a környező nagyobb települések szaküzleteit veszik igénybe. A településen működik piac, melynek kialakítása és a fedett elárusítóhelyek megvalósítása a közelmúltban került átadásra. A település közparkjai közül kettő játszótér funkciót tölt be. A közterületek növényállománya felújításra szorul, lehetőleg egységes zöldfelületi rendszert kell létrehozni. A település természeti értékei közül kiemelkedő az egykori Tisza átvágásával keletkezett cibakházi Holt - Tisza, melynek egyes részei mellett üdülőterületek alakultak ki. Jelentős a településen a horgászturizmus, melynek fellendítése érdekében a halutánpótlásról folyamatosan gondoskodnak. A település gazdasági aktivitása elmarad a megyei és a térségi átlagtól. Mindez magyarázható az ipar szinte teljes hiányával és tőkeerős vállalkozások kevés számával. A helyben lévő nagyobb vállalkozások a mezőgazdasághoz kapcsolódó növénytermesztéssel, vagy állattenyésztéssel foglalkoznak és egy fémipari vállalkozás is megtalálható. A település külterületének jelentős része mezőgazdasági szántó terület, ahol mezőgazdasági kultúrákat termesztenek. Kisebb hányadban legelő területek találhatók, valamint a jelentős a vízfelület és a mocsaras, nádas területek nagysága is. A külterületi telepek a mezőgazdasághoz kapcsolódó állattenyésztő, takarmányfeldolgozó telepek és egy konzervüzem is működik a sárszögi részen, valamint szintén külterületen található az Elemgyártó Kft lakatosüzeme. A település megközelítése, autópálya elérési lehetősége korlátozott, amely rányomja a bélyegét a gazdaságra, mert logisztikai cégek illetve jelentős áruszállításra szoruló vállalkozások letelepedési esélye korlátozott. A helyzetet javítaná az M44 gyorsforgalmi út megépítése, amely Kunszentmárton felől lesz elérhető. A nagyközséget működő vasúti vonal nem érinti, így a megközelíthetőség csak a 4633 jelű országos mellékúton keresztül történhet. A legközelebbi vasúti megállóhely Tiszaföldvár - Homok-on található. A meglévő közüzemi szolgáltatási rendszer fejlesztése tervezett. A jelenleg mintegy 25%-ot lefedő belterületi csatornahálózat az egész települést behálózná, a szennyvíztisztító telep pedig korszerűsítésre kerülne. Az elektromos energia, vízellátás és a gázhálózat az egész belterületen kiépült, üzemel. A település belterületén a külterületi lakott részeken a burkolt utak aránya csekély, mintegy 30 % alatt van. Kiépített kerékpárút a belterületen a jelű út mellett egy szakaszon található. A parkolás kiépítése a Czibak Imre út mellett a járda mellett díszburkolattal ellátott, párhuzamos megállásra alkalmas parkolókkal biztosított. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 176

177 3. rész Helyzetértékelő munkarész 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése Cibakháza és térsége társadalmi-gazdasági szempontból egyaránt az ország legelmaradottabb térségei közé tartozik, mely kifejezésre jut az alacsony vállalkozási aktivitásban, a tőkeszegénységben, az alacsony ipari foglalkoztatottságban, a képzett munkaerő alacsony arányában, valamint az ipari és a mezőgazdasági termelés alacsony technológiai színvonalában. A térség felzárkóztatása érdekében tehát kulcsfontosságú a tőkeabszorpciós képesség, illetve a helyi gazdaság versenyképességének javítása, különös tekintettel a munkahelyteremtő beruházásokra és a gazdaság fejlődését elősegítő infrastrukturális fejlesztésekre. A település jelenlegi kedvezőtlen helyzetéből kitörési pontot jelenthet a nem, vagy alulhasznosított területeken munkahelyteremtő beruházás megvalósítása. Demográfiaia szempontból egyrészt a munkahelyteremtés, másrészt a rendezett, kulturált lakókörnyezet indukál változást. Cibakháza település célja, hogy bekerüljön az ország gazdaság véráramába (amelynek most belső perifériáján található), és ezzel felpezsdítse a helyi gazdaságot, enyhítse egyéb járulékosan kialakult társadalmi és épített környezeti feszültségeit. A település jövőképe, hogy Cibakháza térségi szerepkörében megerősödött, prosperáló gazdasággal bíró, stabil népességmegtartó képességű település legyen. A helyi gazdaság versenyképes, korszerű szerkezetű és magas jövedelemtermelő képességű legyen továbbá megvalósuljon a település tőkevonzó képességében erősítése. A legfontosabb prioritás a helyi gazdaság fejlesztése. Népességmegtartás területén a település szeretné elérni, hogy a népességszám stagnáljon, majd növekedjen. A népesség gazdasági aktivitása az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, és Cibakházán ez a kistérségi illetve a megyei adatok alatt van. Jelentős a munkanélküli álláskeresők száma, akik jellemzően alacsony iskolai végzettségűek. Az önkormányzat folyamatosan a közmunkaprogram és a startmunka program révén igyekszik részükre munkát és jövedelmet biztosítani. Az önkormányzat programban történő részvételi aránya a megyei átlag fölött van. A későbbiekben is az országos program adta lehetőségeket foglalkoztatás terén ki kell aknázni, valamint az önellátóvá válásra kell törekedni. A település gazdasági helyzetével összefüggésben a lakások avultsága és állaga jóval a megyei átlag alatti. Meg kell akadályozni az épületállomány további romlását, az avult, lakhatatlan épületeket le kell bontani és a felszabaduló telkek beépítésénél törekedni kell a magasabb színvonalú épületek építésének elősegítésére. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 177

178 A helyi gazdaság beindításához tőkeerős befektetőkre és piaci kapcsolatokra van szükség. A gazdaság beindítása kedvezően hatna az egyéb gazdasági - társadalmi folyamatokra, így a munkanélküliség aránya csökkenne, a településen a jövedelmi viszonyok emelkednének, amely kedvezően hatna a településképre és vonzóvá válna a település a letelepedni szándékozóknak A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése Cibakháza település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők sokszor összefüggésben vannak egymással, vagy éppen egyik tényezőből következik a másik tényező. Fejlesztést befolyásoló külső tényezők Pályázati lehetőségek Tőkeerős befektetők M44 gyorsforgalmi út megépítésének áttételesen a településre ható vonzata Fejlesztést befolyásoló belső tényezők Gazdasági terület kialakításának lehetősége Pályázatok benyújtása Kiépült infrastruktúra Képzett munkaerő Átképzési lehetőség Rendezett településkép Szőlő területek rendezése A településfejlesztés- és rendezés kapcsolata A település fejlesztés tartalmazza mindazon beavatkozási pontokat, elképzeléseket, melyek a település közép- és hosszútávú tervezett elképzeléseinek eredménye. A fejlesztés elképzelhetetlen rendezés nélkül. A fejlesztéssel kijelölt területek településszerkezetbe illesztése, a beépítés paramétereinek, feltételeinek meghatározása a rendezés, amelyek közvetlen és állandó kapcsolatban vannak. A fejlesztés és rendezés kapcsolata nem egyirányú, hanem oda-vissza irányú folyamat, ahol a fejlesztésnél elképzelt fejlesztések rendezési megvalósítása sokszor a környezetet is megváltoztatja, melynek rendezése viszont a fejlesztési elképzelés nélkül megvalósíthatatlan. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 178

179 3.2. Problématérkép/értéktérkép Cibakháza nagyközség problématérképét és értéktérképét külön- külön tervlapon ábrázoltuk. A problématérkép tartalmazza mindazon objektumokat, területeket, vonalas és térbeli létesítményeket melyeknek megléte vagy éppen hiánya a település számára problémát okoz. A problématérképen jelöltek magyarázata és kiegészítése: Az egykori szőlő területeken, jellemzően a Bánomszőlő településrészen az épületállomány erőteljes romlása, a közbiztonság helyzete Három telephelyen működő iskola Szilárd burkolatú utak aránya kicsi termelőüzemek, nagyobb munkaerő foglalkoztató gyárak hiánya Egyirányú közlekedési kapcsolat, vasútvonal hiánya Külterületen a Holt - Tisza mederrendezésének hiánya Burkolatlan külterületi dűlőutak A kunhalom elhordása a Kishegyesi részen Az értéktérképen jelöltek magyarázata: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 179

180 A település műemléke, a település múltjának emléke. Cibakházán egy országos védelem alatt álló emlék található : római katolikus templom A település halmazos szerkezet az egykori közterület struktúrát őrzi. Történelmi jelentőségű Kossuth - ház Működő bölcsőde Energetikai szempontból (napelem) felújított közintézmények (óvoda, polgármesteri hivatal, gondozási központ, bölcsőde) Kiépített belterületi kerékpárút szakasz "Gödör" szabadidős célú terület Holt - Tisza vízfelülete, mint természeti érték, valamint a horgászásra alkalmas területek Működő telepek, majorok Felújított gátőrház Kunhalmok, mint a múlt emlékei a közigazgatási terület több pontján A jelenleg hatályos településrendezési terv részeként készült helyi értékvédelmi vizsgálatban szereplő épületek: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 180

181 Lakóház, Cibakháza, Szabadság tér 4. (hrsz: 12/3) Gondozási Központ, Cibakháza, Szabadság tér 6. (hrsz:18) Római katolikus plébánia, Cibakháza, Szabadság tér 10. Kossuth ház, Cibakháza, Szabadság tér 22.(hrsz: 193) Régi Csuhaj csárda, Cibakháza, Sárszög 1. (hrsz:059/4) 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek A településrészek lehatárolását külön tervlapon ábrázoltuk Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Településrészek lehatárolása A településrészek lehatárolásánál figyelembevettük a településszerkezetet, az elhelyezett létesítményeket, a településrészek jellegét. Fentiek alapján a belterületet a következő településrészekre bontottuk: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. oldal 181