Hajléktalanok jogvédelme

Átírás

1 TÁMOP / Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Hajléktalanok jogvédelme Összeállította: Forgács Béla Ellátottjogi képviselő Június 11..

2 HAJLÉKTALANOK JOGVÉDELME A segítő szakmában legfontosabb, hogy a feladatok sűrűjében a lényeget ne veszítsük szem elől, a gondjainkra bízott embert! Figyeljük meg, hogy miben más, miben egyedüli személyiség, miben értékes. Tudjuk meg, azt hogy mire vágyik, mit szeretne? Hogyan segíthetjük a hétköznapjait szebbé tenni. Érezze, hogy mellette állunk, problémáit meghallgatjuk, figyelünk rá! Ha mindezeket az ellátottakkal való napi együttlétben (a mindennapi munkában) alkalmazzuk, már ösztönösen (és tanultan is) eleget tettünk az alapvető emberi jogok érvényesülésének, az emberi méltóság tiszteletének.

3 A szociális ellátást szóban vagy írásban kell kérelmezni. Utcai gondozó szolgálat Nappali ellátás Étkeztetés Éjjeli menedékhely Hajléktalan személyek átmeneti szállása Hajléktalanok rehabilitációs intézménye Hajléktalanok otthona (kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel)

4 Az éjszakai menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra.

5 Az alap a működőképes, stabil szakmai alapokon nyugvó, megfelelően finanszírozott szociális ellátórendszer. A hajléktalanok ellátására ható külső tényezők: Lakcímek problémaköre (h.szálló lakhely), és a munkavállalás Pszichiátriai ágyak csökkentésének következtében megjelentek ellátására nem volt felkészülve az ellátás Az állami normatíva változatlansága mellett, a rezsiárak növekedése, sok civil szervezet működését sodorta veszélybe

6 A hajléktalanok egészségügyi ellátása. A kutatások és saját nyilatkozataik alapján is elmondható, hogy szinte minden hajléktalan küzd valamilyen egészségügyi problémával. A hajléktalanok egészségügyi ellátására létrehozott intézmények kapacitása kicsi. Ha már az intézménybe kerül, kötelező az ellátása. Az első lépés megtételének nehézségei. Eljuttatni nehéz az első ellátásig, sok a kudarcos és rövid kezelés. Nehéz biztosítani a gyógyszerellátást.

7 A betegjogi képviselő tevékenységének színterei: Hajléktalan egészség centrumok Hajléktalanok háziorvosi rendelői Egészségügyi krízis ellátás (mozgó orvosi ellátás) Intézmények betegszobái, ápoló házai

8 Legtöbbször sérül az emberi méltósághoz fűződő jog. HANGNEM Ezért dönt sokszor a hajléktalan az ellátás visszautasítása mellett. Az okok között említhető, hogy gyakran nem a jól képzett, felkészült szakemberek kerülnek kapcsolatba először a leg kényesebb szituációkban a hajléktalannal. Kitiltások, eltanácsolások feltételrendszere, szabályai. Írásban és szóbeli tájékoztatást igényelne. Örökös NINCS! Fellebbezési út általában nincs végigjárva, panasz csak szóban, írásos meghatalmazás ritka.

9 Szondázás nem megengedhető, sérti az emberi méltóságot, önrendelkezés jogát, a szociális ellátáshoz való jogot. (drogtesztek különféle szerhasználók megjelenése) Dilemma: az alkohol hatására bekövetkezett konfliktusok kezelése, az alacsonyküszöbű ellátások esetében Általános panasz: Nem engednek be! Budapest és Vidék ellátórendszerének különbözősége. MEDIÁCIÓ

10 Utcán élő hajléktalanok kérdése: Krízis időszakban is sok az üres férőhely. Utcai szociális munka esetében és éjszakai menedékhelyen nincs esetkezelő gondozás. A térítési díj köteles ellátási formákban igen. Jövedelem nélkül elveszítik, vagy meg sem szerzik az ellátást. (méltányosság gyakorlása ritka) A foglalkoztatás feketén történik, szerződések nélkül, ellenőrizhetetlen feltételekkel, szóbeli ígéretek alapján. Követhetetlen cégalapítások és tulajdonosváltások. Jogérvényesítés akadályokba ütközik.

11 OBDK Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata - Budapest Nép ügyvédje Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 8. Telefon: (1) (o.v.) (1) (központ) Fax: (1) isz.igazgatosag@bfkh.hu A HAJLÉKTALANOK JOGVÉDŐ FÓRUMA PROGRAM ELÉRHETŐSÉGEI: Telefon: , Személyes ügyfélfogadás Budapesten: Időpont: hétfő 9:00-12:00 Helyszín: Menhely Alapítvány Nappali Melegedő (1073 Budapest, Kürt utca 4.) Helsinki Bizottság (jogtalan fogvatartások esetén) AVM Utcajogásza

12 Hajléktalan emberek részvétele a évi országgyűlési választásokon : 1. Ha van állandó lakcíme a hajléktalan személynek, és ott is lakik (szállón vagy közterületen) azon a településen, ahol a lakcíme van A lakcíme szerinti választókörzetben automatikusan felkerül a választási névjegyzékre, és ott adhatja le a szavazatát is. Ilyenkor a listára és az egyéni képviselőre is szavazhat az ember. Ha nincs a névjegyzékben, akkor lehet, hogy tudta nélkül kijelentették, vagy adminisztrációs hiba miatt nem vették fel a névjegyzékbe (ezért azok, akik nem lakcímükön laknak, március közepéig ellenőrizzék, hogy felkerültek-e a névjegyzékre!) Ha lakcíme megszűnt, akkor ahhoz, hogy szavazatát leadhassa, regisztrálnia kell. Ez ugyanaz az eljárás, amivel a külföldön élők is szavazni tudnak. Regisztrálni a választási irodától beszerzett nyomtatványon, vagy online is lehet, a választás időpontját megelőző 15. napig. A regisztráció útján szavazók levélben fogják megkapni a szavazólapot, és csak pártlistára szavazhatnak, egyéni képviselőire nem. Ha élő a lakcím, csak hiba történt, a listára való felvételt lehet kérni a szavazás napját megelőző 2. napig.

13 2. Ha van állandó lakcíme, de nem ott lakik a hajléktalan személy Át kell jelentkezni oda ahol az illető tartózkodik. Ebben az esetben az állandó lakhely szerinti választási irodától kell ezt kérni személyesen, telefonon, vagy interneten. A kérelem benyújtásának a határideje a választás napját megelőző péntek 16 óra. Átjelentkezés esetén a lakóhelye szerinti listára, ill. egyéni képviselőre is szavazhat a polgár. Az átjelentkezési kérelmet akkortól lehet beadni, ha már kihirdették a választás időpontját. 3. Ha csak tartózkodási helye (ideiglenes lakcíme) van csak a hajléktalan személynek Ha valakinek nincs lakcíme, akkor a tartózkodási helye szerint kerül fel automatikusan a névjegyzékre, és ott szavazhat a személyi okmányai bemutatásával listára, és egyéni képviselőre is. Amennyiben már lejárt a tartózkodási helye, akkor az 1. pontban leírt módon kell regisztrálnia, és csak azután élhet szavazati jogával.

14 Ami még élénken foglalkoztatja a hajléktalanokat és jogvédőiket: 77/2013. (XII. 3.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros közigazgatási területén a közterületek azon részének kijelöléséről, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül

15

16 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!