A családi alkotmány ISMERKEDÉS EGY ÚJ TÁRSADALMI ÉS JOGI JELENSÉGGEL. dr. Barkassy-Grünfeld Loránd

Átírás

1 A családi alkotmány ISMERKEDÉS EGY ÚJ TÁRSADALMI ÉS JOGI JELENSÉGGEL dr. Barkassy-Grünfeld Loránd

2 Főbb témakörök Alapvetések Alkotási folyamat Családi alkotmány tartalma Összegzés

3 Alapvetések a családi alkotmány fogalma A családi alkotmány (karta, protokoll, szerződés) egy írásba foglalt nyilatkozat, vagy több szerződő fél részéről megkötött szerződés; célja, hogy rögzítse a család kulturális és szellemi örökségét, a család jövőbeni gazdasági reményeit és ambícióit, valamint mindezek eléréséhez szükséges eljárásrendet, szabályokat; tartalmazza családi küldetéstudat megfogalmazását; a bonyolulttá vált családi és vagyoni viszonyok szabályozott rendben történő kezelését; a családi alkotmány teremti meg a család, a családi vállalkozás és a külvilág közötti viszonyrendszert.

4 Alapvetések a családi alkotmány, mint szükséglet A családi jogalkotás szükségességének hátterében álló tényezők: a családi viszonyok és a családi vállalkozás komplexitásának, volumenének növekedése; a családi vagyon, családi jólét védelmének szüksége; a vagyonmegóvás, és vagyongyarapítás intézményesítése; a családi vállalkozás vezetésében, irányításában való generációváltás aktuálissá válása.

5 Alapvetések a családi alkotmány, mint szükséglet Kérdések, melyekre adekvát választ adhat a családi alkotmány: A családi vállalkozást családi tulajdonban kell tartani mindenáron? Milyen körülmények között mikor lenne érdemes megfontolni a vállalkozás eladását, vagy külső befektetők bevonását? A családtagok vajon egyezően látják a család jövőjét? A családtagok mely időpontban szerezzenek jogosultságot arra, hogy részesedést szerezzenek a családi vállalkozásban?

6 Alapvetések a családi alkotmány, mint szükséglet Kérdések, melyekre adekvát választ adhat a családi alkotmány: A családi vállalkozásban lévő részesedés átruházását érintően szükségesek korlátozások? A családtagok vállalkozásban való alkalmazásának mik a kritériumai? A következő generációnak milyen feladatai lennének a vállalkozást és a családi jólét fenntartását illetően? A fiatalabb családtagoknak szüksége van mentorállásra ahhoz, hogy elsajátítsák a család vezetéséhez szükséges ismereteket, és megismerjék annak eljárásrendjét?

7 Alapvetések a családi alkotmány, mint szükséglet Kérdések, melyekre adekvát választ adhat a családi alkotmány: A mentoroknak mely szempontok menték végezzék feladatukat? A család vezetésének eljárásrendje miként kerüljön meghatározásra, ki vezesse a családot? A vezetőnek milyen kritériumoknak kell megfelelni, és mikor jön el a vezetőváltás ideje? Amennyiben a vezetőség testületben működik, a családtagoknak többségben kell lenniük?

8 Alapvetések a családi alkotmány, mint szükséglet Kérdések, melyekre adekvát választ adhat a családi alkotmány: Amennyiben a családtagok földrajzilag elszórtan élnek egymástól távol, a vezetés eljárásrendje ezt miként kezelheti? Mely esetekben szükséges nem családtagokat, külső szakértőket, tanácsadókat bevonni egyes családi ügyekbe?.

9 Alapvetések a családi alkotmány normativitása Normatív jelleg: A családi alkotmány jogi kötőerejétől függetlenül normatív jellegű. A normativitása annyit jelent, hogy a családi alkotmány minden esetben rendelkezéseket tartalmaz. Elrendeli, hogy mi legyen ( Soll ). Minden norma egyben értelmezési séma is. Egy szerződéskötés attól lesz több, mint egy levélváltás, hogy a Polgári Törvénykönyv irányadó rendelkezései alá esik. (Hans Kelsen: Tiszta jogtan) A jogi norma három szerkezeti eleme: hipotézis, diszpozíció, jogkövetkezmény

10 Alapvetések a családi alkotmány normativitása Normatív jelleg: A családi alkotmány csak akkor tekinthető jogi normának, amennyiben jogkövetkezményt is tartalmaz, vagyis a rendelkezését megsértőkkel szemben szankciót helyez kilátásba, amit végre is hajt. (lex imperfecta). A családi alkotmány jogi megítélése: A pozitív jogi normatan szerint a jogi norma érvényét egy másik jogi normától eredeztetheti, amely elvezet egészen egy feltételezett alapnormáig (Grundnorm). Egy állam alkotmánya vagy alaptörvénye a jogszabályok hierarchiájában első helyen áll.

11 Alapvetések a családi alkotmány normativitása A családi alkotmány jogi megítélése: A családi alkotmány tartalmát tekintve hasonlít egy állam alkotmányára, jogalkotási szempontból azonban messziről sem. A családi alkotmány formáját tekintve lehet jognyilatkozat vagy szerződés. Jogszabály családi alkotmányhoz, mint jognyilatkozathoz nem fűz joghatályt (esetleges kodifikációs javaslat). A családi alkotmány így gyakran nem bír jogi kötőerővel. Az abban foglaltak csupán iránymutatással szolgálhatnak a családtagok számára.

12 Alapvetések a családi alkotmány normativitása A családi alkotmány jogi megítélése: A jogi kötőerővel nem rendelkező családi alkotmányoknak is lehetnek jogi következményeik. A családi alkotmány ezért minden esetben jogilag releváns. A családi alkotmány rendelkezhet jogi kötőerővel, így annak rendelkezései kikényszeríthetők, amennyiben szerződéses formában születik. A szerződések konszenzuál ügyletek, relatív jogviszonyt keletkeztetnek, amely csak a felek között teremt jogi kötőerőt.

13 Alapvetések legfőbb princípiumok Családi ethos meghatározása, a családi ethos-nak megfelelő magatartás megkövetelése a család valamennyi tagjától; Iskolai előmenetel, megfelelő neveltetés elvárása; Utódlás generális elveinek lefektetése; A család, a családi vagyon és a családi vállalkozások hatékony működtetését szolgáló szervezet meghatározása.

14 Alkotási folyamat primus aquirens szerepe Primus aquirens: A családi vagyon megteremtésében és a családi vállalkozás megalapításában legnagyobb szerepet betöltő családfő. Tipikusan akkor jut kiemelt szerephez, ha már első generációs szükségletként jelentkezik a családi alkotmány bevezetésének igénye. A hazai viszonyokat figyelembe véve, Magyarországon az első generációra hárul a feladat.

15 Alkotási folyamat a többi családtag és a külső szakértő szerepe Többi családtag: Az alkotási folyamatba véleményezőként való bevonás, javaslattétel és ajánlások megfogalmazása a tartalmi elemeket illetően. Terminológia: A jövőbeli remények, elvárások, ambíciók, a családi értékek, célok sajátságos megfogalmazása családonként eltérő; a családi önazonosságot kifejező tartalmi elemek kidolgozása;

16 Alkotási folyamat a többi családtag és a külső szakértő szerepe Terminológia: a családi alkotmány megszövegezése jogalkotási, okirat szerkesztési feladat, így mindenképpen jogászi szakértelmet igényel. Legitimitás: Szakértő elemek bevonása emeli az okirat szakmai színvonalát; Családon kívüli tényező javíthatja az okirat családtagok részéről való befogadását.

17 Alkotási folyamat az első aláírók Legitimitás és az aláírók személye: Az aláírók személye nagyban függ attól, hogy kik kerültek bevonásra az okirat megalkotásában; jellemzően a primus aquirens ragadja magához az okirat jegyzésének jogát; ajánlatos azonban valamennyi felnőtt családtagot és a többi érintettet is felsorakoztatni az aláírók között; a családi alkotmány legitimitását erősíti az aláírók széles bázisa; végezetül pedig az aláírók, mint szerződéses felek kiszélesítik az alkotmány személyi hatályát, ezáltal növelik jogi jelentőségét és kötőerejét.

18 A családi alkotmány tartalma döntéshozatal Feladatkörök elosztása családon belül: A családi viszonyokkal kapcsolatos döntések meghozatalában egyes családtagok különböző funkciókat kaphatnak. Két alapvető döntéshozatali kategória: az ellenőrzés és az elosztás. Mindkettőt döntéshozó szervek gyakorolhatják, és a Családi Tanács felügyeletet gyakorolhat mindkettő fölött. Ellenőrzési funkció: Ide tartozik alapvetően szavazati jogok különféle döntési fórumokon való aktív gyakorlása és ellenőrzése. Ez tulajdonképpen maga a döntéshozatal.

19 A családi alkotmány tartalma döntéshozatal Elosztó funkció: A családi vagyon és a családi vállalkozásban előállt javak családtagok közötti elosztásában való döntéshozatal.

20 A családi alkotmány tartalma bizottsági rendszer Bizottsági struktúra: A funkciók és jogkörök elosztása hatékony irányítást tesz lehetővé (állami vezetési modell). Bizottsági struktúrán belüli két főkategória: Családi Gyűlés és a Családi Tanács Családi Gyűlés: A család legfőbb döntéshozatali fóruma. Meg kell határozni a jogköröket, a összehívás gyakoriságát, eljárásrendjét. Családi Tanács: Végrehajtó funkció az különböző szervek feletti ellenőrzés és a javak elosztása fölött.

21 A családi alkotmány tartalma elosztási rendszer Kritériumok: A javak elosztásánál elsődlegesen a feltételrendszert és a vezérelveket kell lefektetni. Szabályozási területek: Családi vagyon megóvásának eszközrendszere: pl.: egyes családtagok túlköltekezésének megfékezése; túlköltekezés fogalmának meghatározása; az elvárt életszínvonal meghatározása; tandíjak, egészségügyi szolgáltatások igénybevételének költségei, biztosítások; beruházások engedélyezése, tőkebefektetések; öröklési jogi kérdések; társaságokban való részesedésszerzés, nyereségben való részesedés; egyéb juttatások.

22 A családi alkotmány tartalma vitarendezés Döntőbizottsági klauzula: A családi alkotmány egyik talán legfontosabb rendelkezése; lényege: a rendes bíróság előtti jogviták kedvezőtlen hatásainak elkerülése. Szabályozási területek: Tárgyi és személyi hatáskör; vitarendezési eljárásrend, így különösen: családi döntnökök körének meghatározása; az eljáró tanács összetétele, választottbírók delegálása; jogorvoslati lehetőségek (rendes bírósági vagy választottbírósági út igénybevétele)

23 Összegzés Magyarországon a piacgazdaság és a magántulajdon intézményének bevezetése okán bonyolultabbá váltak a családi vagyoni viszonyok. A magántulajdon intézményesítése és a vállalkozási szabadság bevezetése óta eltelt idő indokolja a családi vállalkozások generációváltását. A családi alkotmány kitűnő eszköz személyi és vagyoni viszonyok családon belüli rendezéséhez, a családi vállalkozás átadásának lebonyolításához és a család jövőjének megóvásához.

24