NÉPKUTATÓ FÜZETEK A Szakszervezetek Bács--Kiskunmegyei Tanácsa és a Katona József Társaság tudományos és kulturális kiadványai

Átírás

1

2

3

4 NÉPKUTATÓ FÜZETEK A Szakszervezetek Bács--Kiskunmegyei Tanácsa és a Katona József Társaság tudományos és kulturális kiadványai Szerkesztő bizottság : Tóth László Ballabás Béla dr.henkey Gyula Dr. HENKEY GYULA: Fülöpszállási kunok embertani vizsgálata, Kecskemét szám Kézirat gyanánt. Felelős kiadó: Szabó Lajos

5

6 A./ VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK, ANYAG ÉS MÓDSZER Fülöpszállás területét már a XIII. században megszállták a kunok. Hornyik János és Soós Adorján Fülöpszállást egyöntetűen az ősi kun szállások között emliti. Nevét Fülöp fermói püspök után kapta, aki 1279-ben itt téritette a kunokat. Fülöpszállás a török megszállás alatt nem pusztult el, a XVII. század közepén egyike volt a legnépesebb községek - nek, "1685-ben a budai török basa 7 adó utáni illetményeik befizetésére szólította fel a lakosokat, minden adóra 880 oszporát számítva." A fülöpszállá- 8i kunok kiváltságaikhoz sokáig ragaszkodtak és a szabadszállásiakkal ellentétben idegent a község területén letelepedni nem engedtek. Az elzárkózás miatt a más községbeliekkel való keveredés később indult meg. A község fejlődésben elmaradt Szabadszállástól, főleg iparban és kereskedelemben s ezért a lakosság száma lassabban növekedett. Fülöpszállás lakói 1622 ben a református vallásra tértek át. A Rákóczi sza - badságharc idejében a község leégett,"1" ezért a református egyház anyakönyvi adatai csak 1738-tól vannak * * Somogyi József kutatásai nyomán I

7 meg. Kiirtani az 1738 és 1760 között az anyakönyvben szereplő neveket: Adácsi. Bak, Bakó, Balogh, Bankos, Barna, Bálint, Bárány, Beke, Bencze, Biró, Bodor, Bojári, Borda, Bóka, Bujdosó, Czigány,Csaplár, Csámpai, Csikós, Csizmadia, Csősz, Pallos, Dankó, Decsi, Deli, Dóba, Dobozi, Dormán, Dutka, Faddi, Faragó, Farkas, Fitos, Furkó, Gáspár, Gél - lér, Göbölyös, Gödör, Gubacsi, Gudman, Győri, Hajdú Halasi, Hopp, Horváth, Juhász, Kapronczai, Kecskeméti, Kémeri, Kiss, Koczka, Kocsis, Kontra, Kovács Kozári, Kozma, Körösi, Krajczár, Látos, Lángos, Lehotai, Lévai, Losonczi, Lőrincz, Mazolán, Máté, Meleg, Mészáros, Molnár, Mózes, Nagy, Nánási,Németh, Öcsém, Paprika, Péter, Pintér, Pór, Puskás, Rákosi, Rása, Rebe, Ronga, Rontó, Sárközi, Simon, Somogyi, Soponyai, Szabó, Szakáll, Szalay, Szálkái Szebeni, Szeder, Székely, Széles, Szilágyi, Szitás, Szőke, Szőlősi, Szöcs, Takács, Téglás, Tóth,Török Tőke, Túri, Udvardi, Ungvári, Varga, Vas, Várko - nyi, Verebélyi, Veres. A fenti neveket összehasonlítottam a feldolgozásban szereplő 500 egyén szüleinek nevével és megállapítottam, hogy apai ágon árt* ======= anyakönyvben leggyakoribb, ; anyakönyvben gyakori nevek. 2

8 *71.6 %-ban, anyai ágon 6^.8 %-ban egyeznek a család - ne vek. Érdekes eredményt kapunk, ha az ősi caalád - nevek előfordulását korcsoportonként vizsgáljuk. Apai ágon: öregek 77.4 %, középkorúak 70.8 %} fiatalok 67.2 %? anyai ágon: öregek 76.4 %} középkorúak 64 %, fiatalok 50.8 %. Az ősi nevek előfordulása tehát a korral csökken, főleg anyai ágon. (Oka nyilvánvaló: a fülöpszállási lányok más faluba mennek férj - hez, a fülöpszállási legények viszont más faluból hoznak feleséget.) Meg kell említenem, hogy túlnyomóan szabadszállási és kunszentmikló si lányokat vettek el a fulöpszállásiak. (A behozott lányok nevei egyez - nek az ősi szabadszállási és kunszentmiklósi nevekkel: Hőse, Lipót, Papp, Baki, Szappanos, Csősz, stb. ) A ma leggyakrabban előforduló ősi családnevek (apai és anyai ágon együtt): Gubacsi (60), Horváth (59), Molnár (40), Nagy (39), Kiss ( 35), Csősz (31). A FELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS MÓDSZERE A vizsgálatok során éven felüli férfit és 16 év - nél idősebb törzsökös fülöpszállási nőt mértem meg. Azokat soroltam ezekhez, akiknek ősei nagyszülőkig felmenőén fülöpszállási származásúak. Közéjük soroltam azt is, akinek legalább két nagyszülője fülöpszállási. A törzsökösöket azért nevezem kunoknak, mert annak tartják magukat, ami nem jelenti azt, hogy mind- 3

9 i nyáján, minden ágon kun ősök leszármazottai. A vizs^. gálátokat házról házra járva válogatás nélkül végez - tem. Szívesen fogadtak, csak kb. tiz 60 éven felüli nő volt, aki nem engedte megmérni magát. A kedves fo - gadtatást és a jó hangulat kialakulás át nagyrészt kísérőimnek Bagi Antalnak, Kovács Imrének, Kiss Mihálynak és Gubacsi Zsigmondnak köszönhetem, akik eső - ben, sárban járták velem a falut utcáról utcára. A következő méreteket vettem fel Martin technikájával: Testmagasság, ülőmagasság, vállszé - lesség, transzverzális mellkas átmérő, teljes karhossz, mellkerület, fejhossz, fejszélesség, homlokszélesség, járomivszélesség, morfológiai arcmagasság, állkapocsszegletszélesség, fülmagasság, orrmagasság, és orr - szélesség. A transzverzális mellkas átmérő és ezenkívül nőknél a mellkerület adatait nem dolgoztam fel. A szemszint és a hajszint csak megfigyeléssel tudtam rögzíteni. A többi leiró jelleg felvételénél nagyrészt Bartucz előírásait követtem. Az anyag statisztikai jellemzésére a következő paramétereket adom meg: esetszám (N), számtani átlag (M), variance (s^), szórás (s),ter - jedelem (V), és Howells féle szigma ráció (S.R.) A tipológia ellenőrzésére Stolyhwo módszerét alkalmaztam A vizsgált egyének méreteit 3 korcsoportl 4

10 ra osztva dolgoztam fel, éves korig, 24-ÖO-ig és 61 éven felöl. A középkorúak csoportjában a férfiak és nők aránya csaknem egyenlő. Az öregek között lényegesen több a férfi, a fiatalok között pedig a nő. Ennek oka egyrészt az öreg férfiaknak a vizsgálatok iránti érdeklődése, másrészt a katonai szolgálatra bevonult fiatal férfiak távolléte. b./ a folöpszállási népesség ANTROPOMETRIKUS VIZSGÁLATA Vizsgálataim eredményeit elsősorban táb - lázatokkal ismertetem. Az egyes antropometrikus adatok részletes tárgyalására nem térek ki, a fülöpszál- lási kunokra jellemző metrikus jellegeket az összehasonlítások során ismertetem. A szabolcsiakkal, ivá - diákkal és kazakokkal való összehasonlitás a II. korcsoport alapján történik. A metrikus jellegek kategóriák szerinti megoszlása is a II. korcsoportra vonatkozik. Az I. és III. korcsoport átlagait nagyrészt csak az életkori változások megfigyelésére használom fel. METRIKUS JELLEGEK ÖSSZEHASONLÍ TÁSA KORCSOPORTONKÉNT. A három fülöpszállá- si korcsoportot összehasonlitva testméretek tekinte - tében férfiaknál minden esetben a középkorúak mére- 5

11 te a legnagyobb, a nőknél a fiatalok testmagassága é$ ülőmagassága meghaladja a középkorunkét is, a többi méret a középkorúaknál a legnagyobb. A fej és arc méreteinél szintén a középkorúak méretei a legnagyobbak, kivétel a férfiak arcmagassága, melynél a középkorúak és az öregek mérete egyenlő; a férfiak orr magassága, melynél az öregek mérete valamivel na - gyobb ; és az orrszélesség, melynél mindkét nemnél lényegesen nagyobb az öregek mérete. Megjegyzem, hogy Thoma szabolcsi vizsgálatai szerint is lényege - sen nagyobb az öregek orrszélessége. A fejjelző átlaga mindkét nemnél és mindhárom korcsoportban a "rövidfejü csoport1 a esik, legrövidebb mindkét nemnél a fiatalok jelzője. Nőknél a középkorúak és őre - gek jelzője csaknem egyenlő, mig férfiaknál az öregek fejjelzőjének átlaga kisebb. Annak megállapítására, hogy a középkorú és az öreg férfiak között mutatkozó eltéréseket a vé - letlen okozta e, a két korcsoporttal kapcsolatban e l végeztem "t" próbát. Képlete: (60 szabadságfokon felül használtam a szignifikancia küszöbe 2, a nagy mértékű szignifikancia küszöbe 3). A testmagasságon, ülőmagasságon és orrszélességen felül a differencia nagy mértékben szignifikáns a váll-' 6

12 szélességnél és teljes karhossznál; szignifikáns a fejszélességnél és fülmagasságnál. A testmagasságnál, ülőmagasságnál és orrszélességnél jelentkező nagy mértékben szignifikáns eltérés nem használható a két korcsoport között mutatkozó eltérés igazolására (az öregek testmagassága és ülőmagassága csökken, orrszélessége pedig nő), de meg kell említenem, hogy mig Szabolcs községben az öregek és középkorúak testmagassága között csak 2.36 cm. az eltérés, addig Fülöpszálláson 4.o9 cm. A MtMpróba eredményei alap - ján tehát igazoltnak látszik, hogy F ülöpszálláson az Óreg férfiak között emelkedik a rövidebb karú, keske - nyebb vállu egyének száma és hogy ez az emelkedés kisebb mértékben kapcsolatos a kisebb fejszélességgel és fülmagassággal is. A!,t próba eredményeivel egyezően az öreg férfiak között a turanidok %-a csökken,a mediterranoidoké nagyobb mértékben, az előázsiaiaké pedig kisebb mértékben emelkedik. METRIKUS JELLEGEK CSOPORTONKÉNTI GYAKORISÁGA. Középkoruakná? a leggyakoribb csoportok: magas termet, hosszú fejhossz, széles fejszélesség, széles járomiv, közepes arcmagasság, rövid fejjelző, alacsony arcjelző és keskeny orrjelző mindkét nemnél. METRIKUS JELLEGEK ÖSSZEHASONLI -. 7

13 TÁSA A SZABOLCSIAK, IVÁDIAK, ÉS KAZAKOK - ADATAIVAL A középkorúak átlagait összehasonli - tottam a szabolcsi középkorúak átlagaival is, már - csak azért is, mert a hasonló módszerben végzett feldolgozás lehetővé tette a,,tm próba elvégzését. A test- magasság, fejhossz, fejszélesség, homlokszélesség, járomivszélesség, orrszélesség mindkét nemnél a fü- löpszállásiaknál, az állkapocsszegletszélesség és az arcmagasság a szabolcsiaknál nagyobb. A fülmagas - ság nagyobb a fülöpszállási férfiaknál és a szabolcsi nőknél, az orrmagasság pedig a szabolcsi férfiaknál ^és a fülöpszállási nőknél. A fülöpszállásiak fejjelzője rövidebb, arcjelzője alacsonyabb mindkét nemnél. orrjelző a fülöpszállási férfiaknál szélesebb, a nőknél keskenyebb, mint a szabolcsiaknál. A V próba eredménye : Férfiaknál a differencia nagymértékben szig - nifikáns fejszélességnél, hómlokszélességnél, járom- ivszélességnél és arcjelzőnél; szignifikáns testmagasságnál, morfológiai arcmagasságnál és orrszélesség - nél; nem szignifikáns fejhossznál, fülmagasságnál, orrmagasságnál, állkapocsszegletszélességnél, fejjelzőnél és orrjelzőnél. Nőknél a differencia nagymér - tékben szignifikáns homlokszélességnél és járomivszé- lességnél; szignifikáns testmagasságnál, orrmagasságnál és arcjelzőnél; nem szignifikáns fejhossznál, fejszélességnél, arcmagasságnál, orrszélességnél, áll - kapocsszegletszélességnél. fejjelzőnél,és orrjelzőnél. 8 Az

14 A fülöpszállásiak méreteit összehasonlitottam az ivódiak és a kazakok méreteivel is Nemeskéri illetve Levvin adatai alapján, azonban megjegyzem, hogy az eredmények nem lehetnek teljes értékűek,mert a fülöpszállási középkorúak méreteit csak a felnőtt i- vádiak, illetve kazakak adataival volt módomban öszszehasonlitani. Az IVÁDIAKICAL kapcsolatos összehasonlitás eredményei: a fulöpszóllási férfiaknál minden testméret nagyobb. Nőknél a testmagas - ság és vállszélesség a fülöpsz állásiaknál, az ülőmagasság és a kar - hossz pedig az ivádiaknál nagyobb. A fej méreteinél az arcmagasság és az állkapocsszegletszélesség kivételével minden méret a fűlőpszállásiaknál nagyobb mindkét nemnél. A fülöpszállási aknái a fejjelző kevésbé rövid, az arcjelző alacsonyabb, az orrjelző szélesebb mindkét nemnél. A rv! próba eredménye: Férfiaknál a differencia szignifikáns arcmagasságnál és arcjelzőnél; nem szignifikáns testmagasságnál,állkapocsszegletszélességnél és orrmag áss ágnál; a többi 12 jellegnél a differencia nagymértékben szignifikáns. Nőknél a differencia nem szignifikáns testmagasságnál, ülőmagasságnál, karhossznál és állkapocsszegletszélességnél; a többi 12 jellegnél a diffe rencia nagymértékben szignifikáns A KAZAKOfCKAL való összehasonlitás ere dményei: a fülöpszállásiaknál nagyobb a testmagasság, fejhossz, homlokszélesség és 9

15 orrmagasság a kazakoknál a morfológiai arcmagasság, járomivszélesség és orrszélesség mindkét nemnél. A fejszélesség és fülmagasság a kazak férfiaknál; a fejszélesség fülöpszállási nőknél a nagyobb (a forrásmunkában a kazak nők fülmagasságí nem szerepel.) A fülöpszállási aknái a fejjelző kevésbé rövid, az arcjelző alacsonyabb, az orrjelző keskenyebb mindkét nemnél. A f,tmpróba eredménye: férfiaknál a differencia nem szignifikáns fejhossznál, fejszélességnél, fejjelzőnél; a többi 9 jellegnél a differencia nagy mértékben szignifi - káns. Nőknél a differencia szignifikáns fejhossznál és fejjelzőnél; nem szignifikáns fejszélességnél; a többi 8 jellegnél a differencia nagymértékben szignifikáns. PIGMENTÁCIÓ. A szemszín megoszlása Fülöpsz álláson: világos 16.4 %, kevert 31.8 %, sötét 51.8 %. (Férfiaknál világos 18.8 %, kevert 34 %, sötét 47.2 %, nőknél világos 14 %ykevert 29.6%, sötét 56.4 %.) A nőknél a sötétszfe müek abszolút többségben vannak, férfiaknál a sötétszemüek %-a valamivel 50 %-on alul van, a világos és a kevert szemszín pedig valamivel gyakoribb. Érdekes, hogy a sötét szemszín mindkét nemnél a középkorúaknál fordul elő legnagyoob %-ban. A szabolcsi adatokkal öszszehasonlitva lényegesen több a sötét és lényegesen kevesebb a világos és a kevert szemszín. A fülöp - 10

16 'szállási kunok hajszíne 9.2 %-ban világos és 90.8%- ban sötét* A két nem között alig van eltérés. (Férfi - aknái 10.-% világos, 90.-% sötét, nőknél 8.4 %világos, 91.6% sötét*) Feltűnő, hogy a fiataloknál a világos hajszín mindkét nemnél 30 % felett van. Túlnyomóan a szőkésbarna árnyalat fordult elő, mely felnőtt korig gesztenyebarnára sötétedhet. Megemlítem, hogy Nemeskéri ivádi vizsgálataival kapcsolatban megjegyzi: a hajszín sötétedése a éves korcsoportban éri el megállapodott fokozati árnyalatát. Érdekes ha a hajszín megoszlását korcsoportonként vizsgáljuk: öregek 2.8 % világos, 97*2 % sötét, középkorúak 6.6 %, világos, 93.4 %sötét, fiatalok 31.2 %világos, 68.8 % sötét. Thoma a feldolgozás során világos,, átmeneti és sötét hajszint különböztet meg, de Fülöp - szálláson még abban az esetben is több a sötéthajú, ha a szabolcsiaknál az átmeneti hajszint sötétnek veszsz ük. MORFOLÓGIAI JELLEGEK. Az uralkodó morfológiai jellegek: egyenes orr, enyhén gömbölyű tarkó, meredek homlok. A felsoroltak a nőkre foko - zottabban jellemzőek, öreg férfiaknál lényegesen gyakoribb a konvex orr, valamint az erősen gömbölyű és a lapos tarkó Fiataloknál - férfiaknál és nőknél egyaránt - növekszik a népességre egyébként nem jel II

17 lemző kor.káv orr előfordulásának gyakoriság:-*. C./ A NÉPESSÉG TIPOLÓGIAI ÖSSZETÉTELE. A JELLEGEK VARIÁCIÓJA. Avariá- ció lemérése céljából kiszámítottam a meghatároz - ható szigmaráció kát, vagyis a középkorú fülöpszál Iási férfiak jellegeinek szó rásáí az egész emberi faj megfelelő átlagos szó rásának százalékában fejeztem ki. A kapott értékek a következők: Testmagasság F ejhossz F ejszélesség 95.4 Horn lók széles ség 89.8 Járom ivszé les ség Arcmagasság 97.5 Alik a po essz eglet széles ség Orrmagasság 91.6 Orrszélesség 90.- Fejjelző Arcjelző 88»4 Orrjelző 82.7 A kilenc méret átlagos szigma rációja 99.6; a három indexé pedig 91.4; tehát a populáció kis mértékben homogénnek mondható. EMBERTANI TÍPUSOK. Fülöpszálláson három típusnak, a turanidnak (36 %), az előázsiai- 12

18 nak (19 %)és a mediterranoidnak (15 %) van lényeges szerepe a lakosság összetételében* A többi felismerhető tipus nagyrészt kisebbségben fordul elő a három fő típus és meghatározatlan összetevők melleit* E típusok előfordulási sorrendben: keletbalti, északi, dinári, mongoloid és alpi. A keletbalti jelleg elsősorban a rövid, felálló, konkáv orrban, másodsorban a szürkés szemben és a sötétszőke hajban jelentkezik* A keletbalti jellegek gyakorisága a 24 éven aluliak között lényegesen nagyobb. A leggyakrabban előforduló iuranijj_tj.pus_ úgy, mint Kecskeméten és környékén itt is nagyköze - pes és mérsékelten magas, a vállszélesség és mell - kerület is nagy. A fej mérsékelten hosszú, igen szé - les - széles, a fejjelző rövid - tulrövid, a járomiv igen széles - széles, az arc középmagas, az arcjelző alacsony, az orrprofil és orrcsucs egyenes, a tarkó enyhén gömbölyű, a haj és szemszín sötét, a szem - színnél a zöldesbarna árnyalat is előfordul. Az előázsiai tipus általában itt is kisközepes, vállszélesség kisebb mértékben, a mellkerület nagyobb mértékben a fülöpszállási átlag alatt van, a fej középhosszu - rövid, széles, a fejjelző tulrövid - rövid, a járomiv mérsékelten széles - középszéles, az 13

19 arc középmagas, az arcjelző középmagas, az orrpro - fii erősen konvex, az orrcsucs lehajló, a nyakszirt meredek - lapos, vagy különösen a nőknél enyhén gömbölyű, a szem és hajszín sötét, de a szemszín néha zöldesbarna. A mediterranoidok jellemzése kissé nehezebb, mert az e típusba sorolt egyének legalább két alcsoportra különíthetők el. Egységesen az egész csoportra csak a középhosszu - hosszú fejjelzó, a hosszú arcjelző, sötét szem és hajszín, valamint a barnás bőr a jellemző. Az egyik alcsoportba tartozó egyének termete alacsony - kisközepes, csontozatuk vékony, vállszéles - ségük, mellkerületük kicsi. A hosszú fejjelzó a mérsékelt hosszúságból és a kis szélességből, a hosszú arcjelző pedig a közepes magasságból és a kis szélességből adódik. Az orrproíil enyhén domború. A másik alcsoport testmagassága magas - nagyközepes, a fej és az arc méretei nagyobbak, a hosszú fejjelző, a nagy hosszúság és a közepes szélesség következmé - nye. Csontozatuk erősebb, vállszélességük és mellkerületük a fülöpszállási átlag körül van. Az orr enyhén domború és szélesebb, mint a másik alcsoportnál. Valószínűleg elkülöníthető lesz a kunok között egy harmadik mediterranoid alcsoport is, melyre a közepes tér - met és az erősen konvex, nagy orr jellemző, amit azon^ 14

20 bán a fülöpszállósi populációban csak egyes jellegek - ben véltem felismerni. A fülöpszállasi kunokra jellemző három tipus tehát eléggé eltér egymástól, azonban az eltérések valóságban kevésbé jelentkeznek, mert a három tipus egymással nagymértékben keveredett. ^ tipuskeveredés- nek a egyénen való megfigyelése problematikus, a gyakorlatilag nagy hiba-lehetőséggel jár. Ezért megfigyeléseimet, mint teljesen szubjektiv meg állapit ásókat köz - löm abban a reményben, hogy a jövő kutatás számára tálán nem lesznek*, egészen haszontalanok. A TURÁNID-ELŐÁZSIÁI keveredésü egyének metrikusan közelebb állnak a turanidhoz, a morfológiai jellegek a keveredés mértéke szerint mór jobban változóak. Az előázsiai hatás elsősorban a nagy, erősen konvex orrban jelentkezik, mig az előázsiai ti - pus hegyes jóromivével szemben a turanid tipus közepesen előre álló járomive érvényesül. A hótrahajló hóm - lókban mutatkozik a fokozódó előázsiai hatás, majd fo- I kozatősan a többi morfológiai jelleg és a méreiek egy része is közeledik az előázsiai típushoz. A TURANID-MEDITERRANOID keveredés - nél a kevésbé nagy, enyhéiben konvex orr és az erő - sen gömbölyű tarkó a gyakrabban észlelhető mediterra-

21 nőid jellegek, a méretek közül leginkább a fejhossz változó, mig a járomiv általában széles és előreálló marad AZ ELŐÁZSIA1-MEDITERRANOID keveredésnél a mediterranoid jelleg elsősorban a gömbölyű tarkóban jelentkezik, ami együtt jár a fej hosszabbodásával, az előázsiai hatás nagyobb fejszélességet e- redményez, az orr erősebb konvexitása és nagysága is inkább az előázsiai tipusra emlékeztet. Meg kell jegyeznem, hogy a turanoidok,armenoidok és a turáni d-előázsiai keveredésüek közül egy-egy csoport kapcsolatba hozható a pamiri tipussal. A pamiro-turanoidoknál a méretek csaknem teljesen azonosak a turaniddal, csak az orrcsucs lehajló és landoid lapulfeág állapítható meg. A pamiro-rarmenoidoknál az orrprofil konvex és egyes méretek közele dnek az előázsiai típus méreteihez, de a homlok minden esetben meredek és széles, szintén széles a járomiv és az állkapocsszegletszélesség is. A tipusdiagnózis során a pamiro-turanoid jellegeket turanoidnak, a pamiro-armenoid jellegeket armenoidnak vettem, mert a Fülöpszálláson igen gyakori turanid-előázsiai keveredés során jelentkező jellegegyüttes alig különbözik a pamiri jellegektől, keveredés esetén pe- 16

22 sídig a pamiri jellegek meghatározása még bizonytalanabb. STATISZTIKAI KONTROLL. A tipológiai megoszlás ellenőrzésére Stolyhwo módszerét alkalmaz - tam. Az orrprofilt és a tarkó profilját választottam differenciáldiagnosztikai alapnak. Az első alapján a turanid tipus az előázsiaitó 1 és a mediterranoi dt ó 1, a második a- lapján pedig mind a három főtious jól elválasztható egymástó 1 Az első ellenőrző számítás során az alábbi pozitív kombinációk adódtak: Egyenes orral: 1.) nagyközepes és magas termet, 2.) rövid- tulrövid fejjelző, 3. ) alacsony arcjelző, 4.) keskeny orrjelző, 5.) eny - hén gömbölyű tarkó, 6*) meredek homlok; konvex orral: 1.) kisközepes - alacsony, la) kismértékben 175 cm feletti testmagasság, 2.) magas arcjelző, 3.) igen keskeny orrjelző, 4.) lapos tarkó, la.) kis mértékben erősen gömbölyű tarkó, 5.) hátrahajló homlok; konkáv orral: 1.) közepes orrjelző, 2.) férfiaknál enyhén gömbölyű tarkó, 3.) nőknél kisközepes-alacsony termet és 4. ) alacsony arcjelző. 9A pamiró -turanoid és parniró-armenoid jellegek együttes előfordulása 10 %körül lehet. 17

23 Az első kombináció tehát mind a hat esetben pozitiv eredményt adott a turanid tipussal azonosítható jellegekkel. A második kombináció 5-5 esetben volt pozitiv az előázsiai, illetve a mediterranoid típus jellegeivel kapcsolatban. A kelelbalti és alpi tipussal kapcsolatban hozható kombináció férfiaknál két, nőknél három esetben hozott pozitiv eredményt. A második számítás során a pozitiv kombi - nációk az alábbiak voltak: enyhén gömbölyű tarkóval: \.) nagyközepes-magas termet, 2.) rövid-tuírövid fejjelző, 3.) alacsony arcjelző,* 4.) keskeny és köze - pes orrjelző, 5.) egyenes orr, 6.) férfiaknál meredek homlok; lapos tarkóval: 1.) kisközepes -alacsony termet, 2.) rövid-tulrövid fejjelző, 3.) magas arc - jelző, 4.) igen keskeny és keskeny orrjelző, 5.) konvex orr, 6.) nőknél hátrahajló homlok; erősen gömbölyű tarkóval: 1. ^kisközepes-alacsony termet, 2.) közepes-hosszú fejjelző, 3.) magas arcjelző, 4.) nagyobb mértékben közepes, 4a.) kisebb mértékben igen keskeny orrjelző, 5.) konvex orr, 6.) férfiaknál hátrahajló homlok. A három kombinációban nem nehéz a túra - nid, előázsiai és mediterranoid típusok jellegeit felis merni. 18

24 A fentiekből láthatjuk, hogy a turanid típusa sál kapcsolatos kombináció férfiaknál mind a 12 esetben, nőknél 11 esetben volt pozitív. Az előázsiai ti - pus jellegeiből férfiaknál 10, nőknél 11, a mediterra - nőid típus jellegeiből pedig férfiaknál 11, nőknél 1^ volt pozitív a kombinációk során. A 331 középkorú egyén közül az orr egyenes volt 169, konvex 121, konkáv 41 esetben, a tarkó enyhén gömbölyű 194,erősen gömbölyű 97, lapos 40 esetben. Tekintettel arra, hogy a turanid típusra jellemző sjfyenes orr és enyhén gömbölyű tarkó abszolút többségben van és a 24 vonatkozó kombináció közül 23 pozitív volt, a statisztikai kontroll alapján is igazoltnak látszik, hogy Fülöpszálláson e típus gyakorisága a legnagyobb, az előázsiai és mediterranoid típus jelentős előfordulása is megállapítható. Az orrprofil alapján az előázsiai, a tarkó profilja alapján a mediterranoid típus a második lényeges elem a fülöpszállási populációban. T e kintve, hogy a gömbölyű tarkóban nyilvánul meg leginkább Fülöpszálláson a mediterranoid típus, a tarkóval ka pcsolatos statisztikai kontroll eredménye e tipus előfordulása tekintetében kisebb jelentőségű. Tanulmányom végén meg kell említenem, hogy a Magyar Biológiai Társaság Embertani Szakosztálya csaknem minden tagjának része van abban,hogy 19

25 a fülöpszállási vizsgálatokat és a feldolgozást elvégezhettem. A kölcsön kapott műszerekért, szakköny vekért szakmai tanácsokért ezúttal mondok köszönetét. Kü - lön névszerint is köszönetét kell mondanom Malán Mihály professzor urnák, aki a méréstechnika és az a- datfelvétel módszerének elsajátításában volt segitsé - gemre, Lipták Pál docens urnák, aki diagnosztikámat - különösen a pamiri típus tekintetében - figyelemmel kisérte és Thoma Andornak, akitől a feldolgozással és a statisztikai kiértékeléssel kapcsolatban hasznos tanácsokat és felvilágosításokat kaptam.

26 I 2

27 3 4

28

29 7 8

30 9 mm 10

31 11 12

32 13 14

33 15 16

34 17 18

35 19 20

36 21 22

37 23 24

38 I r o d a l o m. 1. Bartucz Lajos: Embertan. (Budapest, 1956 Egyetemi jegyzet.x 2. Henkey Gyula: Jellegzetes embertípusok Kecske - méten és környékén. (Kecskemét, 1961.) 3. Hornyik János: Kecskemét Táros története. Kecskemét, 1860.) 4. Lipták Pál: Zűr Frage dér antropologischen Beziehungen zwischen dem mittle - ren Donaubecken und Mittelasien. ( Acta Őri ént.hu ng.tomus V.F asc. 3.) 5. Magyarország vármegyéi és városai (szerk. dr. Borovszky Samu) Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye. 6. Martin: Lehrbuch dér Antropologie. (Jena 1928.) 7. Nemeskéri János: Ivád község népének embertani vizsgálata. (A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztályának Közleményei, 1953.) 8. Soós Adorján: A kunok és jászok története a kunok betelepítésétől a mohácsi vészig. (Pápa 1944.) 9. Thoma Andor: Szabolcs község embertani vázlata. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici. Tomus VIII ) 21

39 GY.HENKEY: ANTROPOLOGISCHE UNTERSUCHUNG DÉR KUMANEN ZU FÜlöPSZÁLLÁS. Die Dorfgemeinde Fülöpszállás liegt auf dem Tiefland Dór rtr-theiss, in einer Entfernung von 42 Km. westlich dér Stadt Kecskemét. Ihre Einwohner sind Ungarn, wohl aber dessen bewusst, dass sie Abkömmlinge dér Kumanen, eines nomadischen Reitervolk es türkischer Herkunft seien, das sich im XIII. Jahrhundert in Ungarn angesiedelt hatte. Fülöpszállás ist eine dér ersten kuinanischen Niederlassungen. Mit den Einwohnern benachbarter Dörfer mischten sie sich nicht, die Zunamen in den Llatrikeln vöm Jahre 1738 bis 1760 (sie sind die alteslen Matrikaldaten) stimmen vaterlicherseits mit den Familiennamen dér durch mich untersuchten Personen bis auf 71.6 %, mütterlicherseits bis auf 64.8 % fi bérein. Die Massdaten dér untersuchten 250 Manner und 250 Frauen habé ich in 3 Altersgruppen eingeteilt bearbeitet: I./ Altér von 16 bis 23. II./ Jahren und III./ über 61 Jahren. Die bezüglichen Paraméter sind in den Tabellen I.-IV. zu finden. (In den Ta - belien sind dér Reihenfolge nach folgende Massbestim - mungen und Indizes enthalten: Körperhőhe, Sitzhőhe ; 22

40 Schulterbreite, ganz Armlange, Brustumfang ; grősste Kopflange, grősste Kopfbreite, kleinste Stirnbreite, Jochbogenbreite, morphologische Gesichtshőhe, Unterkieferwinkelbreile, Kopfhőhe, Nasenhőhe, Nasenhreite, Kopfindex, morph. Gesischtsindex Nasalindex.) Die massdaten Jer Leute Fiilöpszállás habé ich mit den Massangaben dér Einwohner des Dorfes Szabolcs in Nordostungarn ; dann mit den dér Einwohner des Dorfes Ivád in Nordungarn, sowie mit den dér Kásákén verg - líchen. Gemass den Ergebnissen dér t - Probe befindet sich dér grősste UnterscMed bei denen von Ivád, In Bezug auf Leute dér mittleren Altersgruppe gebe ich die gruppenweise ersichtliche Háufigkeit dér metrischen Merkmale in dér Tabelle V. an. Es lasst sich hieraus feststellen, dass hohe Gestalten, kurzer Kopfindex ; niedriger moroh, Gesichtsindex sind sowie bei Mannern als bei Frauen am haufigsten* Aufallend oft kommen dunkle Haare und Augenfarbe (90.8 bzw %) vor, als herrschende morphologische Typen gelten die gerade Nase, leicht rundes Géniek und steile Stirne. Die Revölkerung von Fiilöpszállás ist als massig homogén zu erachten, die Sigma-Ration von neun Massbestimmungen ist 99.6; von drei Indexen 23

41 91.4. Drei Typen spielen in Fülöpszállás in dér Gesamtheit dér Bevölkerung ernste Rollen: dér turanide (36 %) ydér vorderasiatische (armenide) (19 %) und dér mediterranoide (15 %). Die durch Methode Stolyhwo durc hgeführte statistiche Kontrolié beweist die Richtigkeit dér typologischen Verteilung. Je eine Gruppé dér Turaniden ; dér Armenoiden und aus den Mischungen dér Turanid- Vorderasiatischen kann mit dem Pamirischen Typ in Zusammenhang gebraoni werden. Dieses Problem zu entscheiden müsste mán über noch weitere Angaben, insbesondere über eine Vergleichung mit den mittelasiatischen Völkern verfügen. Denen zuliebe, die sich um unsére Probleme kümmern, habé icli je zwei Lichtbilder yon 24 Personen hinzugefugt. Auch durch die Veröffentlichung ihrer Massdaten (Tabelle XL) möchte ich die Kenntnisse über die Kumanen erweitern. 24

42 AHTPOnOJlOrmBCKME WCCJlEEOBAHMfl ÜOJIOBUEB c. M E nca jm cn SBTop HKJIA XEHREM Ceüo ^Kuiencsajuiafli HaxonwTcn b TuccalyHaMCKOM Me*aypeqbe, b 42 km. Ha 3anaa ot rop ftemkemet. KüTejiw cejia bbjwbtcíí BearpaMw, omm- TaKXflMMii oeőfl npoíicxojifluimmh He no epe a ct Be hho ot nojiobues. Kan M3EecTH0,no.noBUw - HapoA Typen- Koro nponcxoxbeahh ~ BeJiw KoqeBoö oőpa3 *h3hm m nepecejlhjikcb b BeHrpMto b 13 sene. Ceno ^EOJiencaEJiajn bbuhot ch. oahbm M3 nepbmx nocejiehhw nojiosueb. Ha ochobe nucbmerhux /noka HeonyŐBMKOBaHHax / cbeflehmfl, ohm fle CMeiHMB&ilMCb C SCMTeJIflMM coce^hmx jiepebefib. Ilo nepbbim AOKyMeHTajibH&iM jiahhbim jhwhoctm / c 173B no 1760 r. r. / <J>aMi4JU4M npoaaajud3mpobahhb]e bbtopow oobnaíaiot o HcaaeacEaHHbix iahumbbaob ; no otuobckoö jwhmh b 71,6, a no MaTepüHCKoü - b 64,8 npoqehtax. rpynnwpobka ahasiasnpobahhhx nahhbix ot 250 My*HMH ü ot 250 aeniuhh CJiejíyHJmafl : b 1 to rpynny BKJiKweHM MHflHBKabi c ro B pacrra ; bo 2 -bo - c 24 no 60-ro, a B 3 -k>- 25

43 - cbmoje 60-to B03pacTa Co ot bst ct egrhfeie napavetpw flaxo^tch Ha TaÖJiMTJtax 1-4 / g KOTopbx no nop«ary HaMevenw caejlvbomhe paavepbi, BbiocTa Te.ua, poct cüíhiuero, oihpmaa rme^a, UJWHa py km, oőxbat rpyih ; npo^ojibflbiá umawetp, nonepemheiiő AKaveTp, aattmeabinafl címpuné Jiöa, ckyjioboü pa3mep, MopjpoJiorHvecKaH ENcoTa JiMua, cim*heqejiioctfloíi ^uavept JBwcoTa rojiobw,bticota Hoca ; a yka3ateüh : rojiobho«,jimueboá m hoco- bőm AfiTponoMeTpMMecKMe npk3aakh xmteaeí $k>- Jiencajuiow conoctabjieflti c flaflhwmk xmteüefi UB.yx. nocejieflmíi: c.caöoaq / cebepoboctoqflah BeflrpHf?/ m c. VIb&ji, /cebephaw Bearpaa / - o oíhom cropo- Hbi m o flaflhbtmm Ka3axoB - c npyroá. flpm cpab aeímm BeJttMMHfl npoőw "T" pacxosaefiae HB-meTCH aamőojiee cymectbeaawm c XHTeJiíWM c.mbafl. OthocMTeJibao HattMBM^oB cpeflhero Bo3paoTa, rpynnobab qactota MeTpviqecKMx. npm3- HanoB KOToptix aame<iefia b Taőjume 5, yctahabjud BaeTCH b nepbyro oyepe^b BbicoKMö pocr, őojib- cián BeJiMMMBa rojiobhoro yaasatejih m TaKoö *e BeJIMMMHbl JIHUeBOH MHfleKC / 3ypüap030HMJl/. 0cO őehho MacTo HaöafOflaíOTOfl TeMHbie ottehkm bojioc / 9 0,8^/ ía rjia3 / 51,8 > / ; rocnoxctbyfommmm MOptfOJlOrHMeOKMMM nph3hakamh HBJIflfOTCH nphmsh cnhhha Hoca,cxaerKa okpyrjiehhbiií 3aTbmoK» Kpy- TOÜ JIOÖ. 26

44 KaceJieHMe c.^bjiencajuiam cyntaetca roworehhwm tojieko b HesaatJMTeJibHOií Mepe ; epe a HHH Oőtnafl AJIB CílTMOBOÍ pauiaja ebhtm p'a3mepob 99,6, y rpex nanekcob xe - 91,4. B coctaöe HacejieHMfl c.íiojiencajlaabi 3flaMMTejibHyB0 pojib nrpaiot cneayfoape Tanú: TypaflCKMií /3 6 % /, nepenaea3m8tokiam /apmeawwbift / / 19, cpeam3emao- MopcKwfi /15?fc/. npabhjibhoctb THnoJiorayecHoro pacmjieneaiafl noatbepxsefla MeTOAOM Bapw annohhoü CTaTMCTHKK, pa3paő0tahaum CtoJIUXBO. HeKOTOpwe H3 rpynn paoobnx npm3aakob Typaacaoro, apmo annaoro m CMemaaaoro M3 hmx / Typaflo-nepeaaea3íiaTCKoro/ xapaatepa cbfl3bibaiotca c namiapckum TwnoM, oaböko,peineaíie stom npoőjiembi TpeőyeT HaJibHeHfliero accjieaobaawi xhtejieií Twcca-Ay aaüc- «oro Me^ypeMbH a conoctabjieflmh ax c pa3 flbima aapo,namm CpeAHBM Aaaa. CooőiueaweM abjx $otorpa$ah /oixenbho no KaxqwM / a pa3mepob 24 uripjabnna /TaŐJi.11/ abtop ctapaetca caeaatb bo3mo* hhm no3aatb nojiobueb c.^kuiencajdiaui bcömm cnemaajiactamm, npo BBJ1BKHHMMH MHTepeC K 3TMM npoőjiemam. 27

45 I. Táblázat Az I. ( Ó 18-23, ) éves) korcsoport statisztikai paraméterei. J e l l e g Férfiak Nők N M V N M V T estm agasság Ü lő m a g a ssá g V á lls z é le s s é g T eljes k a rh o s sz M ellkerület F e jh o s s z F e jszéle sség H om lok szélesség Járom ivszélessóg Morf.a rcm a g a ssá g Á llk a p o cs sze g le tszé l F ü lm agasság Orrmagass á g O r r s z é le s s é g F e jje lz ő ^-92 A r c je lz ő O rrje lző

46 II. T á b I á z a t. A II. (24-60 é v e s ) korcsoport statisztikai paraméterei.férfiak cd > J e l l e g N M 2 s s V 1 estm a ga sság ^ i i Ülőm a g a s s á g * V á lls z é le s s é g T eljes k a r h o s s / ÍÜ M ellkerölet j F e jh o s s z I F e js z é le s s é g H om lok szélesség Járom ivszélesség Morf.a rcm a g a ssá g Á llk a p o cs s z e g le ts z é l F ülm agasság O rrm agasság t t. l l O r r s z é le s s é g Fejjelz ő ,94 A r c je lz ő O rrje lző

47 III. T á b l á z a t A II. (24-60 éves) korcsoport statisztikai paraméterei (Nők.) ((^) J e l l e g N M S2 s V T estm a g a ssá g Ü lőm agasság V á lls z é le s s é g T e lje s k a r h o s s z M ellkerület F e jh o s s z F e js z ó le s s é g Homlok s z é le s s é g J á ro m iv szé le sség, M orf. a rcm a ga ssá g Á llk a p o cs s z e g le tszél F ülmagass á g Orrm agasság O r r s z é le s s é g F e jje lz ő A r c je lz ő O r r je lz ő

48 IV. T á b l á z a t, A III. (61-X éves) korcsoport statisztikai paraméterei. * J e l l e g Férfiak ( ( 5 ) Nők (Q > N M s2 S V N M V Testmagasság Ülőmagasság V állszél esség Teljes karhossz Mellkerület Fejhossz Fejszélesség Homlokszélesség Járomivszélesség Morf. arcmagasság Állkapocsszegletszél Fülmagasság L128 Orrmagasság Orrszélesség Fejjelző Arcjelző Onjelző

49 I V. Táblázat. Metrikus jellegek csoportonkénti gyakorisága a II. ( é v e s ) korcsoportban. Beosztás, csoport m egnevezése Férfiak Nők J e M e g Férfiak Nők N % N % Testmagasság Fejhossz Fejszélesség Feájelző X alacsony X kisközepes közepes nagyközepes magas x igen magas X x -177 rövid X középhosszu hosszú x igen hosszú x x keskeny X középszéles sz é le s x igen s z é le s X X hosszú X közepes U rövid x tulrövid 87 - X x keskeny X J áromi vszél essé g középszéles széles x igen széles X x -117 alacsony X Morfológiai középmagas arcmagasság magas x igen magas 127- X x igen alacsony X alacsony Arc jelző középmagas magas x igen magas 90 - X x igen keskeny x Orrjelző keskeny középszéles

50 VI. Táblázat. M orfológiai jellegek csoportjainak m egoszlása a három korcsoportban és ö ssz e se n. Jelleg Forma Férfiak <: d > Nők ( I II III ö sszese n I II III összesen N N N N % N N N N % Orrhát konkáv egyenes konvex Tarkó lapos, meredek profilja enyhén gömbölyű erősen gömbölyű Homlok meredek profil hótrahajló

51 VII. T á b 1 á z a t Az orrprofil kom binációja a diagnosztik ailag fontosabb bélyegek k el. Stolyhwo m ód sz ere. F^lsó sorban feltüntetve a talált gyakoriság, az ajsó sorban a 0 korreláció esetén elmé - leti gyakoriságtól való eltérés. F érfiak (0 M l. korcsoport. Jelleg é s b e o s z t á s a \ O rrp ro fil Konkáv e g y e n e s k o n v e x Testmagasság x I Fedjelző Arcjelző Orr jelző Tarkó profilja Homlok x U X x x * x * x x lapos e n y h é n gönfcölyü e r ő s e n gömbölyű m e r e d e k h á tra h a jló CM 1 CM in o CM r- +

52 VIII. Táblázat. Az orrnrofil A nők ( Q ) jellegkombin áció i a II. korcsoportban. Jelleg é s b e o sztá sa. x Testmagasság x x Fejjelző x x Arcjelző x x Orr jelző x lapos Tarkó profilja enyhén gömbölyű erősen gömbölyű meredek Homlok hátrahajló 0 r r p r o f i 1 kőnk áv egyenes konvex , F ^ ' ' + 3.7

53 IX. T á b l á z a t A tarkó profiljának kombinációja a diagnosztikailag fontosabb bélyegekkel. Férfiak ( Q ) II.k orcsop ort. Jelleg és b eosz tá sa. X _ Testmagasság x X Fe jjelző x x Arcjelző x x Orqelző konkáv Orr profil egyenes konvex meredek Homlok hátrahajló * 0 O CM Tarkó profilja lapos enyhén gömbölyű erősen gömbölyű 'T t" ii

54 A tarkó profilja A nők ( Q ) jellegkom binációi a II.korcsoportban Jelleg é s b e o sztá sa. x Testmagasság x x F e jjelző x x Arc jelző x x Orr jelző x konkáv Orrprofil egyen es konvex meredek Homlok hátrahajló Tarkó profilja lapos enyh.göm bölyű erősen gömbölyű o. i E.JLA-- ±

55 Ábrákon szerep lő fülöpszállásiak adatai. XI. T á b 1 á z a t. sorszám testinag asság fejh ossz fe js z ó le s s é g Járom ivszéle88óg 00 *«95 95 «00 «Eo Wi «00 «OS 95O00 fi E lm O o rrs z é le ssé g szem szín hajszín embertani típus sárgásbarna mély sötétbarna turanid barna mély sötétbarna turanid sötétbarna mély sötétbarna turanid barna barna turanoid * barna barna túr a nőid * sárgásbarna fekete. turanoid barna fekete turanoid zöldes barna mély sötétbarna pamiro-iuranoid barna fekete pamíro-turanoid (tulny.) zöldesbarna fekete pamiroarmenoid zöldesbama fekete előázsiai (annenid) sötétbarna barna armenoid 13 o sárgásbarna barna armenoid * zöldes barna sötétbarna armenoid sárgásbarna fekete mediterranoid sötétbarna fekete mediterranoid szürke szőkésbarna keletbalti (tulny.) barna mély sötétbarna dinár óid (tulny.) * sárgásbarna sötétbarna turanid + előázsiai zöldesbama barna turanid + előázsiai zöldes barna (turanid) + előázsiai sötétbarna mély sötétbarna turanid + (medlter.) sárgásbarna sötétbarna előázsiai + medier kék barna előázsiai + (k.balti) * = egyes jellegek a pamiri típusra emlékezteinek

56

57 Készült a SZOT rotaprint-gépén 500 példányban.

58

59

60