NÉPKUTATÓ FÜZETEK. Dr, HENK.EY GYULA: SZEREMLEI MAGYAROK. EMBERTANI VIZSGÁLATA.

Átírás

1 NÉPKUTATÓ FÜZETEK Dr, HENK.EY GYULA: SZEREMLEI MAGYAROK. EMBERTANI VIZSGÁLATA

2

3

4 NÉPKUTATÓ FÜZETEK A Szakszervezetek Bács-Ks kunmegyei Tanácsa és a Katona József Társaság tudományos és kulturális kiadványai SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Tóth László Ballabás Béla Dr.Henkey Gyula Dr.HENKEY GYULA: Szeremlei magyarok embertani vizsgálata* Kecskemét s z Kézirat gyanánt. Felelős kiadó : Szabó Lajos*

5

6 A. VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK, ANYAG ÉS MÓDSZER. SZEREMLE KÖZSÉG a Duna-Tisza köze délnyugati részén terül el hat kilométerre Bajától nyugatra* Az első említés a községről i 323 ból való, midőn a kalocsai káptalan Báthmonostor szomszédait elsorolja, melyek között előfordul Szeremle (Zeremlyen) nem essége. A török megszállás alatt a község nem pusztult el, a török a- d óösszeir ósokban között 66, f590-ben 75 házzal szerepel* A református egyház anya - könyvei 1743-ban kezdődnek. Lakosainak száma 1880-ban 2272, azonban az egyke miatt a lakosság 1910-ig 2058-ra csökkent és a lélekszám ma is csak A szeremlei őslakosság és a sár - köziek népművészetében rokon vonásokat fedez - hetünk fel, de az őslakosok száma a születéskor - látozás miatt ma már csak kb 40X-a az összlakosságnak* A beveándoroltak között is nagy többség - ben vannak a magyarok, de költöztek a községbe cigányok és németek is. Kőhegyi Mihály lehetségesnek tartja, hogy a cigánytelep már a XIX. század elején keletkezett. A németek 1945 után - nagyrészt Vaskutról - költöztek Szerem lére. 1

7 A FELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS MÓDSZERE. A községben 484 egyént mértem meg. (férfiakat 18, nőket 16 éven felül). A vizsgála - tokát kísérőimmel Nagy Mária tsz. taggal, Ko - vács János tanárral és Hurton Erzsébet szülésznővel házról-házra járva, válogatás nélkül vé - geztem. A következő méreteket vettem fel Martin technikájával: testmagasság, ülőmagas - ság, vállszélesség, teljes karhossz, mellkerület fejhossz, fejszélesség, homlokszélesség, járomivszélesség, morfológiai arcm agasság, állkapocsszegletszélesség, fülmagasság, orrmagasság és orrszélességo A szemazint és a hajszint csak megfigyeléssel tudtam rögzíteni. A többi leiró jelleg felvételénél nagyrészt Bartucz előírásait követtem. Az anyag statisztikai jellemzésére a következő paramétereket adom meg: esetszám 2 (N ), számtani átlag (M), variance (s ), szórás ( s ), terjedelem (V) és Howells féle szigma ráció ( S.R.). A tipológia ellenőrzésére Stolyhwo módszerét alkalmaztam. A személyi adatokat bemondás és a - nyakönyvi adatok alapján kísérőim segítségével vettem fel, majd a vizsgált egyéneket négy szár - 2

8 fnazási csoportra és három korcsoportra osztot tam. A 484 egyén életkor, nem és származás szerinti megoszlását az alábbiakban adom meg: Származás f é r f i I. IIo é v e s a k: x Összes< őslakos magyarok dunamenti v egyéb vidéki nemzetiségiek (németek, bunyevácok, rjtj jgq ^ 2Á\ cigányok.) -- n ő k Származás I éves III. 60-x összese őslakos magyarok dunamenti " egyéb vidéki " nemzetiségiek (németek, bunyevácok, cigányok.) _ (1 3

9 SZERB MIÉI E i L ^ ZO MATDJ-Ófil ÁJ Az őslakosok közé azokat soroltam, akiknek ősei nagyszülőkig felmenően szeremleiek, a dunamentiek közé pedig azokat, akiknek ősei sükösdi, érsekcsanádi, bátmonostori, nagybaracskai, dávodi, őcsényi, decsi, sárpilisi, alsónyéki és bátai származásúak voltako A feldolgozás során csak az őslakos sz^remleieket, valamint a éves dunamenti és egyéb vidéki magyarokat vettem figyelem- be. Az őslakosságra vonatkozó alap-ada - tokát az I IV sz. táblázatokkal ismertetem. A népesség általános jellemzése a II. korcsoport alapján történik, a jellegek kategóriák szerinti meg - oszlása is erre a korcsoportra vonatkozik. Az e - gyes antropometrikus adatok részletes tárgyalása során összehasonlítom a szeremlei őslakosok és a fülöpszállási kunok adatait, (a II. korcsoport alapján), közlöm a Mt1f próba eredményeit és m eg adom a községben lakó dunamenti és egyéb vidéki magyarok vonatkozó méreteinek átlagait is. Képlete: t - ^ a szignifikancia határai 2.-, 4

10 TESTMAGASSÁG' Férfiak: Nők: őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki " fülöpszállásiak % N Az őslakos férfiak átlagos termete nagyközepes, a nőké közepes. Az e lo sz tá si képen a férfiak zöme az átlag körül csoportosul, 171 és 173 cm. között a felső variánsok egy kisebb csoportja tömörül, nőknél egy közepes-kisköze pes és egy nagyközepes-magas csoport mutatkozik. A férfiak viszonylag lényegesen magasabbak, mint a nők. & s ^ e h ^ n J itá s J ^ J ö ^ ^ d lá s ^ L Férfiaknál alig van eltérés, a differencia nem szignifikáns (1.50), nőknél a fülöpszállásiak mérete nagyobb, de a differencia szintén nem szignifikáns (1.88).

11 ÜLÖMAGASSÁG Férfiak: Nők: őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki fülöpszállásiak Ö^s^ehasonütás_JLüjöpszállással_: Úgy férfiaknál mint nőknél alig van eltérés, a differencia e- gyik esetben sem szignifikáns (0.95,0.9 5 ). őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki!! fulöpsz állásiak VÁLLSZÉLESSÉG férfiak: nők:

12 Összehasonjitás_Fülöpszálassah Mindkét nemnél csekély az eltérés, a differencia egyik esetben sem szig - nifikáns. (1.78,1*36). TELJES KARHOSSZ F érfiak: Nők: őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki " fülöpszállásiak Összehasonlítás Fálöpszálléssal. Férfiaknál alig van el - térés, a differencia nem szignifikáns (0.75), a fülöpszállási nők karja 1.01 cm^rel hosszabb, a differencia szignifikáns (2.4 5 ). MELLKERÜLET Férfiak: őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki,f fülöpszállásiak 97o08 Nők: Az őslakos szeremleiek mellkerülete feltü - -nőén nagy, az általam vizsgált községek közül a legnagyobb. 7.

13 Ö ^ z ^ a ^ n lü á s J ^ ü J ^ ^ Az őslakos szeremlcfi férfiak mellkerülete nagyobb, mint a fülöpszállásiaké, a differencia szignifikáns (2.28). (A nők ruhában mért mellkerülete 1 cm. leszámításával: őslakos szeremleiek 95.45, dunamenti magyarok 94.95, egyéb vidéki magyarok ; fülöpszállíásiak cn}.) FEJHOSSZ Férfiak: Nők: őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki " fulöpszállásiak Az őslakos szeremlei férfiak és nők átlagos fej - hossza "hosszú".az eloszlási képen a férfiak zöme 190 mm körül csoportosul, 183 mm körül a mérétek egy kisebb csoportja is mutatkozik. Nőknél a méretek jól tömörülnek az átlag körül. Ö^z^hasonlitás_I^ü^^ A fülöpszállásiak fejhossza mindkét nemnél nagyobb, bár nőknél az eltérés kisebb. A differencia egyik esetben sem szignifikáns. (1.55,1.21). 8

14 FEJSZÉLESSÉG őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki " fülöpszállásiak Férfiak: Nők: Bár az átlagos fejszélesség mindkét nemnél széles, feltűnően nagy az Migen széles11 méretek szám a. Vizsgálataim során eddig a szeremlei őslakosoknál észleltem a legnagyobb fejszélességet. ^ s ^ e h a s ^ ü t ^ F ü lö p s z ^ á s ^ a lm i n d k é t nemnél - különösen férfiaknál - lényegesen nagyobb a sze - remleiek fejszélessége. A differencia mindkét esetben erősen szignifikáns. (3.9 7,3.5 1 ). HOMLOKSZÉLESSÉG Férfiak: Nők: őslakos szeremleiak ,34 dunamenti magyarok egyéb vidéki " fülöpszállásiak

15 &szehasoq.líl4s_fji]öpszál]áss_ah_ Úgy férfiaknál, mint- nőknél alig van eltérés, a differencia egyik esetben sem szignifikáns (0.6 2,0.3 6 '. J ÁROMIVSZ ÉLESSÉG Férfiak: Nők: őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki " fülöpsz állásiak ! A járomiv mindkét nemnel "széles", dei jelen az "igen széles" járomiv előfordulása is. Összehasonlítás Fülöpszállással: A szeremleiek já - romivszélessége mindkét nemnél nagyobb, a dif - ferencia férfiaknál nem szignifikáns (1.96), nőknél szignifikáns (2.04). MORFOLÓGIAI ARCMAGASSÁG F érfiak: Nők: őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki " fülöpsz állásiak

16 A szeremleiek arca mindkét nemnél ^középmagas** Férfiaknál több a magas, mint az alacsonyarcu, nőknél fordított a helyzet. ö^z^a^nü tásjiü]ö^szóllá^sal:_ A szeremleiek arca mindkét nemnél magasabb, de az eltérés egyik e- setben sem szignifikáns (1.93,1.25). ÁLLKAPOCSSZEGLETSZÉLESSÉG Férfiak: Nők: őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki " r fülöpszállásiak Az állkapocsszegletszélesség feltűnően nagy nemi differenciát mutat. ^ ^ e h a s _ (^ t^ O ÍQ P S 5 ^ 4 s d.:-> A fülöpszállásiak állkapocsszeglete mindkét nemnél szélesebb, bár férfiaknál az eltérés csak 0.58 mm. Férfiaknál a differencia nem szignifikáns (0.7 2 ), nőknél szignifikáns (2.64)# 11

17 FÜLMAGASSÁG Férfiak: Nők: őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki fülöpsz állásiak Összehasonlítás Fülöpsz áll ássál: A szeremlei férfiaknál a fülmagasság lényegesen nagyobb, a nőknél viszont alig van eltérés. A differencia férfiaknál erősen szignifikáns (3.37) ; nőknél nem szignifikáns (0.6 3 ). Feltűnő,.hogy mig a nemj differencia Fülöpszálláson csak 4.42 ; addig Szeremlén 6.46 mm. ORRMAGASSÁG Férfiak: Nők: őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki " fülöpsz állásiak Ö ^zehja^nlu ásjf^^^ E méret a szerem - leieknél nagyobb, bár nőknél a különbség jelen- 12

18 téktelen. A differencia egyik nemnél sem szignifikáns (1.4 8,0.4 8 ). ORRSZÉLESSÉG őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki!f fülöpszállásiak Férfiak: Nők: ö^zehasonlitás_föjö_pszáuássah_ Mindkét nemnél a szeremleiek orra a szélesebb, de nőknél csak kis eltérés mutatkozik. A differencia férfiaknál erősen szignifikáns (3.64), nőknél nem szignifikáns (1.07). FEJJE LZÜ őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki ff fülöpszállásiak Férfiak: Nők: Az őslakos szeremleiek túlnyomó többsége tulrövid-

19 fejő (hyperbrachycephal) és rövidfejü (brachycephal), a középhosszu (mesocephal) fejalkat egészen alárendelt, a hosszufejüség (dolicho - cephalia) pedig csak egy férfinél fordult elő. öss^u iso n litás^ ^ Mindkét nemnél a szeremleiek fejjelzője a rövidebb. A differencia mindkét esetben erősen szignifikáns (4.3 9,4 a49 ARC JELZŐ Férfiak: Nők: őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki M fülöpsz állásiak Az őslakosoknál mindkét nemnél az euryprosopa a leggyakoribb, utána a mesoprosopia következik. Összehasonlítás Fülöpsz állással. Az arcjelző mindkét nemnél csaknem egyenlő, a differencia egyik esetben sem szignifikáns (0.70,0.36). 14

20 ORR JELZÓ Férfiak: Nők: őslakos szeremleiek dunamenti magyarok * egyéb vidéki " fülöpszállásiak j Há&d$L_ Mindkét nemnél a szeremleiek orrjelzője a szélesebb, bár nőknél alig van eltérés* A differencia egyik esetben sem szignifikáns (1.42,1,07). ( MORFOLÓGIAI JELLEGEK. Az uralkodó morfológiai jellegek: egyenes orr, enyhén gömbölyű tarkó és meredek homlok. A konvex orr, lapos tarkó és hátrahajló homlok lényegesen gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél. ö^^k&tuüuí^fjiö_pszójié&sali_az uralkodó jellegek előfordulása csaknem egyező a két populációnál, de a konvex orr és az erő - sen gömbölyű tarkó Fülöpszálláson gyakrabban fordul elő. 15

21 SZEMSZÍN * F érfiak: világos kevert sötét % % % őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki " fülöpsz állásiak (24-60 évesek) Nők: őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki " fülöpsz állásiak (24-60 évesek) összehasonlítás FulöPSzállássaL Szeremlén a kevert ; (zöldes) szemszín gyakrabban, a sötét szemszín pedig ritkábban fordul efő. * a szemszín és hsjszin megoszlás ál is -a évesek adatai alapján közlöm (őslakos szeremleiek esetében 91 férfi és 91 nő). 16

22 HAJSZÍN * Férfiak Nők: világos.sötét világos sötét % % % % őslakos szeremleiek dunamenti magyarok egyéb vidéki " J fülöpsz állásiak (24-60 éves) ^^zeha^nlil 4sJ^ÍP ^^lással A hajszín megoszlása a két népességnél csaknem teljesen meg - egyező. C. A NÉPESSÉG TIPOLÓGIAI ÖSSZETÉTELE. JELLEGEK VARIÁCIÓJA, A varié - ció lemérése céljából kiszámítottam a mégha - tározható szigma rációkat, vagyis a középkorú szeremlei férfiak jellegeinek szórását az e g é sz emberi faj megfelelő átlagos szórásának százalékában fejeztem ki. A kapott értékek a következők: Testmagasság. 105*34 Fejhossz,

23 Fejszélesség Homlokszélesség 84,28 Járomi vszélesség Arcmagass ág Á llk ap o csszeg letszélesség Orrmagass ág Orrszélesség Fejjdző Arc jelző Orrjelző A kilenc méret átlagos szigma rációja 97.97; a három indexé pedig 95.24; tehát a populáció kis mértékben homogénnek mondható. EMBERTANI TÍPUSOK (Mindhárom korcsoport adatai alapján 0) őslakos szeremleiek. A leggyakrabban előforduló típusok a turanid (29 %), az előázsiai (18%) és az alpi tipus (7 %) <> A többi felismerhető típus nagyrészt kisebbségben fordul elő a három főtipus és meghatározatlan összetevő k mellett.e típusok előfordulási soírencue: dinári, keletbalti, mediterrán, mongoloid és északi. Meg kell emli-* 18

24 lenem,<hogy az alpi típussal kapcsolatba hoz ± ható jellegeket túlnyomóan (82 X-ban) nőknél észleltem A leggyakrabban előforduló tuj;anid_ Üfius_ nagyközepes és mérsékelten magas te r metű; a véllszélesség és mellkerület nagy, a fej mérsékelten hos'szu, igen széles-széles, hyperbrachy-brachycephal, az arc igen s z é le s széles, túlnyomóan középmagas, euryprosop, az orrprofil és orrcsucs egyenes, a tarkó enyhén gömbölyű, a haj és szemszín sötét, de a szemszín néha zöldesbarna. Az e típusba sorolt egyének egy csoportjánál az arc magasabb, meso-leptoprosop, ezeket ^ m ix o ^ tu n y io id ^ elnevezéssel a turanid típus egyik változataként vettem fel# Az el_g_ázsjjai_jjj)üs_ általában kis - közepes, a vállszélesség és mellkerület a helyi átlag alatt van, a fej középhosszu, széles, hyperbrachycephal; az arc középszéles-mérsp - kelten széles, középmagas, meso-leptoprosop, az orrprofil erősen konvex, az orrcsucs lehaj- * a pamiro-turanoid és pamiro-armenoid jellegek együttes előfordulása 15 % körül lehet. 19

25 ló, a nyakszirt meredek, vagy enyhén gömbölyű, a szem és hajszín sötét, a szemszínnél a zöl - desbarna árnyalat is előforduló Elkülöníthető egy nagyközepes-magas termetű - általam j>ajmíro_ arnienoijin a. k*n evezett - csoport is, melynél a fej méretei nagyobbak, járomiv és az állkapocsszeglet szélesebb, a homlok meredek és az orr enyhén konvex, alpi típus A nők egy csoportjánál túlnyomóan az jellegeit észleltem. A kisközepes-ala- csony termet, brachycephaliá, sötét haj és szemszín, rövid, konkáv orr, domború homlok és gömbölyű arc egyeznek az alpi tipus jellegeivel, de a fej és arc eléggé változó méretéi miatt úgy vélem, hogy e csoport nem egységes. Az egyes eltérő méretek több típussal - többek között a lapponoid típussal - hozhatók kapcsolatba. Bevándorolt dunamenti magyarokc leggyakrabban előforduló típusok: a turanid (27 %) előázsiai (13 %)} dinári (11 X ), alpi (10 %)o további sorrend: mongoloid, északi, mediterrán és keletbalti * a pamiro-turanoid és pamiro-armenoid jellegek együttes előfordulása 15 % körül lehet. a A A

26

27

28

29

30 S ta ti s ztj_ka_ kojü LQÍ L _ A tipológiai megoszlás ellenőrzésére Stolyhwo módszerét használtam, Az orrprofilt és a járom ivszélességet választottam differenciáldiagnosztikai alapnak Az első kombináció úgy férfiaknál, * mint nőknél mind a hét esetben pozitív eredményt adott a turanid típussal azonosítható jellegekkel, (egyenes orral, nagyközepes-m agas termet^ bra - chycephalia, euryprosopia, leptorchinia, igen szé - les járomiv, enyhén gömbölyű tarkó és meredek homlok,) Az előázsiai tipus jellegeivel kapcso latban ( kisköa&p es-alacsony termet, brachycephalia, meso-leptoprosopia, hyperleptorchinia, mérsékelten széles-középszéles járomiv, lapos tarkó és hátrahajló homlok) férfiaknál szintén mind a hét e- setben, nőknél viszont csak négy esetben volt pozitív az eredmény* Nőknél négy esetben pozitív volt a kombináció az alpi tipus jellegei tekintetében (konkáv orral euryprosopia, m esorchinia, m érsékelten széles járomiv és meredek homlok.) A második kombináció férfiaknál és nőknél egyaránt hat-hat esetben adott pozitív eredményt a turanid tipus jellegeivel kapcsolatban. előázsiai típussal azonosítható pozitív kombinációk 21 Az

31 i száma férfiaknál négy* a nőknél három. Ugyancsak* három esetben pozitív a kombináció nőknél az típus tek intetében. A IX. és X. sz. táblázat adatai alapján meggyőződhetünk, arról, hogy a járomivszéle s s é g növekedésével párhuzamosan nő a nagykő - zepes és magas termetű ; brachycephal, euryprosop és egyenes orrú egyének száma, amiből azt a kö - vetkeztetést vonhatjuk le, hogy Szeremlén a termet növekedése nagyrészt nem a dinári és északi, hanem a turanid és pamiro-turanoid jellegekkel kap - csolatos. ÖSSZEFOGLALÁS DUNA-TISZAKÖZI VIZSGÁLATAIMRÓL. Eddigi vizsgálataim szerint a Duna-Tiszaközi magyaroknak a turanid típus a fő alkotóeleme (kiskunok, Tiszakécske, Drágszél, Úszód, Szeremle, Nagybaracska* ), ami összhangban áll Bartucz Lajos korábbi vizsgálataival. A más vidékeken gyakori keletbalti és dinári típus itt jóval ritkább, viszont az előázsiai típus előfordulása jelentős, nemcsak a kunok között, hanem a déli részeken is (Szeremle, Nagybaracska). A kunok és jászok között gyakori a mediterrán jellegek előfordu- * legújabb, nyarán végzett vizsgálataim szerint a turanid típus Homokmégyen Ordason is relatív többségben van. 22

32 fása, de a többi vizsgált községben is többszöröse az országos viszonylatban becsült 1 ^-nak. (Több - ségben vannak a nem gracilis mediterrán jellegek.) Bár vizsgálataim során jellegzetes mongoloidokkal is találkoztam, mégis meglepő volt, hogy egyes vidékeken (kiskunok, Kalocsa környéke) mongoloid jel - legeket alig észleltem* Egyes dunamenti községek - ben nőknél gyakori az alpi tipus előfordulása (Úszód, Szeremle). A pamiri típussal kapcsolatba hozható jellegeket főként Szeremlén, F iilöpszálláson, SzcbacL szálláson és Kiskunlacházán észleltem* Eddigi vizsgálataim szerint a pamiri jellegek nem egységesek, a pamiro-turanoijók és parriro-armenordok metrikusan és morfológiailag eléggé eltérnek egymástól* Szembetűnő, hogy a pamiri jepegek csak ott fór - dúlnak elő nagyobb számban, ahol a lakosságnak a turanid és előázsiai tipus a fő alkotó része* 2 3

33 I r o d a l o m, 1. Bartucz Lajos: A magyar ember (Budapest, évszám nélkül*) 2 # Bartucz Lajos: Embertan (Budapest, 1956«Egyetemi jegyzete) 3, Henkey Gyula : Fölöpszállási kunok embertani vizsgálata, (Népkutató Főzetek! Kecskemét, 1961, 2, s z,) 4, Kőhegyi Mihály: Adatok Szerelnie történetéhez. (Népkutató Füzetek, 1960,2,3zJ 5, Magyarország vármegyéi és városai (szerk,dr, Borovszky Samu) Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye (Budapest,évszám nélkül.) 6o Magyar Statisztikai Közlemények, Uj sorozat 42, kötet (Budapest, 1812,) 7, Martin Rudolf: Lehrbuch dér Antropologie (Jena, 1928,) 8, Thoma Andor: Folytonos eloszlású jellegek variációjának mérése (Antropológiai Közlemények IV, kötet 2, füzet, 1957.) 24

34 Gy# Henkey: Antropologische Untersuchung ungarischer Bnwohner von Szerem le. Dorfgemeinde Szeremle liegt im südwestlichen Teil des Tieflandes Donau-Theiss, 6 Km. weit nach Westen von dér StadtBaja. Das Dorf bestand bereits im Jahre 1323 und wurde nicht einmal wahrend dér Besetzung durch die Türken zugrunde gerichtet. Die Anzahl dér Urbevölkerung ist seit Bnde, des XIX. Jh. wegen Beschrankung dér Geburtdzahl im Palién begriffen und es schwinkt sich die Zahl dér Einwanderer allmahlig empor. leli habé insgesamt 484 Personen untersucht. Es gab darunter 263 Urbewohner, 89 aus dér Umgebung von Szeremle stammende* 111 schon aus anderen Gegenden eingewanderte Ungaren, 22 aber von anderer Nationalitat. Die Massdaten dér untersuchten Personen habé idh in 3 Altersgruppen eingeteilt bearbeitet: I # Altér von 16-23, II und III# öber 61 Jahren. Die auf U rbevölkerung bezöglichen Parametér sind in Tabellen I.- I V. zu finden# (In den Tabellen sind dér Reihenfolge nach folgende Massbestimmungen und Indizes ént - haltén: Körperhőhe, Sitzhőhe, Schulterbreite,ganze Armlange, Brustumfang, grősste Kopflange,grősíite

35 Kopfbreite, kleinste Stirnbreite, morphologische Gesichtshőhe, Unterkieferwinkelbreite, Kopfhőhe, Nasenhőhe, Nasenbreite, morph*gesichtsindex; N asalindex.) Die Massdaten dér Ureinwohner von S zeremle habé ich mit den Massangaben dér aus Sze - remlegegend eingewanderten Ungaren, dann mit denen, die aus anderen Landesbezirken aber gleich fal Is ungarischer Herkunft sind, endlich mit Mass - daten dér Kumanen zu Puiöpszállás verglichen* Gemass den Ergebnissen dér t-test war zwischen den ungarischen Ureinwohnern von Szeremle und den^ Kumanen zu Pülöpszállás nur ein geringer Un - terschied zu beobachten. In Bezug auf die Ureinwohner mittlerer Altersgruppe gebe ich die gruppenweise ersichtliche Haufigkeit dér metrischen Merkmale auf d ei' Tabelle V an. Es lásst sich daraus feststellen, dass hohe Gestalten, fcurzer Kjpfindex, niedriger morph. Gesichtsindex bei Mannern und bei Frauen gleich - fal Is am haufigsten sind. Manner sind verhaltnis - má'ssig wesentlich hóhér, als Frauen# Bei Mánner folgt auf Gruppé von hoher Gestalt die dér übermittelgrossen, bei Frauen aber dér untermittelgrossen. Auffallend haufig kommen sehr breiter Kopf und

36 Jochbogen vor. Die vorliegenden Falle an dunkler Haarfarbe betragen bei Mannern 91.2 %, bei Frauen 93.4 %, für Augenfarbe ist aber folgende Reihenfolge zu beobachten: dunkle ( 36.3, 48.3 % ), gemischte (39.5, 38.5 %), helle (24.2, 13.2 %). Als herrschende morphologische Merkmale gelten die gerade Nase, leicht rundes Géniek und steile Stirne. Die Urbewölkerung von Szeremle ist als massig homogén zu betrachten. Die durchschnittliche Sigma-Ration von 9 Linearmassen ist 97.97, von 3 Indexen Typen, die am öftesten vorkommen sind dér turanide (29 %), dér vorderasiatische A armenide (18 %), und dér alpine (7 %). Den alpinen * Typ habé ich beinahe ausschliesslich an Frauen' beobachtet. Die d'urch Methode Stolyhwo durchgeführte statistieche Kontrolle beweist die Richtigkeit dér gegebenen typologischen Verteilung. Je eine Gruppé dér Turanid- Vorderasiatisehen kann mit dem pamirischen Typ in Zusammenhang gebracht werden, aber die pamirischen Merkmale sind mit den Merkmalen des turaniden, beziehungsweise mit den des vorderasiatisehen Typs dermassen verflochten, dass sie von diesen nicht melír zu trennen sind. Auch Lichtbilder habé ich anhangsweise denen zuliebe angeführt, die sich fúr die ungarische 27

37 Einwohnerscnaft von Szeremle interessieren,uih sie diese naher kennen lernen zu lassen* Die Mass&ngaben jener»veranschaulichten Leute teile ich an Tabelle XI. mit. Auf dem Tieflande Donau-Theiss habé ich bisher beinahe Personen unter - sucht. Nach den Ergebnissen meiner Untersuchungen gehőren die hier ansássigen Ungaren hauptsachlich zu dem turaniden Typ, und diese Feststellung steht mit den im Jahre 1938 durch Professor Rartucz veröffentlichten Daten \ in Einklang. Die auf anderen Landesteilen haufigen ostbaltischen und dinarischen Typen sind hier viel seltener, dagegen ist aber das Vorkommen des vorderasiatisehen Typs von grossem Belang. Ich messe insbesondere dem Studium des pamirischen Merkmale. von den Merkmalen dér turaniden, beziehungsweise dér vorderasiatisehen Typen Schwierigkeiten. Auffallend ist es, dass die pamirischen Merkmale in grősserer Anzahl nur. da beobachtet werden, wo dér turanide und dér vorderasiatische Typ die beiden wichtigsten Elemente im Baustoff dér Einwohnerschaft bilden* 2 8

38 / * X I. Táblázat. Szercinici őslakosok I. ( C l Q éves) korcsoport statisztikai paraméterié e J e l l e g Férfiak Nők C > N M V N M V Testmagasság _ Ülómagasság Váilszólesség Teljes karhosaz Mellkerület > - - Fejhoss^ Pejszélessóg Horn lokszélesség JáromiTszélesség ' Morf. arcmagasság Állkapocsszegletszéleaség Fülmagasság Orrmagasság Orrszélesség Fejjelző _ &«- 91 Arcjelző Orrjelző

39 11. Táblázat. Szerem lei óalakosok II. (24-60 év es) korcsoport statisztikai paraméterei. ffertuk J e 1 1 e g N M 2 8 s V Testm agass ág _ 183 Ülőnagaaság V álu zélesség * Teljes karhossz Mellkerület Fejhosez * F ejszélesség Homlok szé lesség JáromiTszélessóg Morf. arcmagasság , Állkapocsszegletszélesség Pülmagasság Orrmagasság 91 55* O rrszélesség Fejjelző 91 86' Arc jelzó Orrjelző * \

40 III o Táblázat. Szeromlei őslakosok II. (24-60 éves) korcsoport statisztikai paraméterei. Nők ( O ) J e l l e g N M V Testmagasság Ülőmagasság V éllszéle88óg Teljes karhossz Mellkerület Fejhossz _ 192 Fejszélesség Homlokszélesség Járomi vszó le 88 ég ' Morf. arcmagasság Állkapocsszegletszéleaség Fölmagass ág Orrmagass ág Orrszélesség Fejjelző _ 93 Arcjelzó o Orrjelzó

41 IV. Táblázat. Szeremlei őslakosok III. (61 éven fel&i) korcsoport statisztikai paraméterei. J e l l e g Férfiak { 0 ) Nők Q N M V N M V Testmagasság _ _ őmaga88ág V éllszólesség Teljes karhossz Mellkerület Pejhossz _ _ 184 Fejszélessóg < , Homlok szélesség , Jároinivszélessóg Morf. arcmagasság Állkapoc8szegletszéle88ég n o Pülmaga88ág Orrmagasság Orrazélessóg Fejje Íz _ 96 Arcjelzó Orrjelz ő *

42 'V. Táblázat. Szeremlei őslakosok metrikus jellegeinek csoportonkénti gyakorisága a II. (24 60 éves) korcsoportban. J e l l e g Testmagasság Fejhossz Beosztás, csoportmegnévezés Férfiak O Nők (Q) Férfiak ( Q ) Nők N % Hk % x alacsony kisközepes közepes nagyközepes o9 magas x igen magas x is-- K i 168- x 9 Í *3» ff IS 12.1 «* x rövid x « közóphosszu hosszú x igen hosszú 185- x \ x keskeny x középszéles Fejszéle sség széles x igen széles x Fejjek ő Járomivszélessóg x dobchocepha! x _ me8ocephal brachycephal x hyperbrachycephal 87 - x x keskeny x -125 _ közó pezóles széles x igen széles x x alacsony x Morfológiai középmagas arcmagasság magas x igen magas x Arcjelző x hypereuryprosop x euryprosop m eső pro só p Jepiaprosop 93 - x hjrperleptoprosop Í I x89-9 f - I á ' lu x mezorchin x Orijebő leptorchin hy per leptorchin

43 Morfológiai Jellegek csoport jajaik megoszlás a * a z e r e «lei őelakók II. (24-60 éves) korcsoportján ál. J e l l e g * F o r m a Férfiak Nők <Q> <C>> N % H X konkáv Orrhát egyenes konvex lapos, meredek Tarkó profilja. enyhóngdrakölyü j 64.8 erősei' gö«tóiyű Homlokprofil meredek hátrahajló

44 VII. Táblázat. Az orrprofil kombinációja a diagnosztikailag fontosabb bélyegekkel* Stolyhwo módszere. Felső sorban feltüntette a talált gyakoris ág, az alsó sorban a 0 korreláció* esetén Tárható elméleti gyakoriságtól való eltérés. Férfiak korcsoport. ~ Orrprofil jelleg és beosztása konkáv egyenes konvex i x oo o fi 5 o Testmagasság i. i Fejjelző Arcjelző Orrjelző Járomivszélesség Tarkó profilja Homlok x x x Í x l ! x x x x , I x J _._J PO» enyhén gömbölyű T erősen gömbölyű 4 * i. « meredek , háirahajló >0-2. 1» i

45 V ili. Táblázat. Az orrprofil kombinációja a diagaosztikailag fontosabb bélyegekkel. Nók < Q ) II. korcsojoru

46 IX. Táblázat. A járomivszélesség kombinációja a diagnosztikailag fontosabb bélyegekkel. Férfiak ((~5) 11.korcsoport. Jelleg és beosztása Járomi vszélesség x x Testmagasság Fejjelzó Arcjelző Orrjelző Orrprofil Tarkó profilja Homlok x x x * x 6-0, x x x x 2 -o _ 4 konkáv egyenes konvex lapos enyhén gömbölyű erősen gömbölyű t meredek hátrahajló

47 X. Táblázat. A JáromiTSzéleaaég kombinációja a diagnosztik atlag fontosabb bélyegekkel. Nők ^orc8 Peri

48 i 10O 1 I N 1Cu Fejszélesség!1I >9 ' i 9 1 i XI. T á b l á z a t. Ábrákon szereplő szere msetek adatai. 9?91o 1 Szemszín Hajszín Típus Megjegyzés barna ' mély sötétbarna turanid őslakos sötétbarna sötétbarna turanid dunamenti sárgásbarna sötétbarna turanid őslakos barna fekete pamiro-turanoid őslakos sárgásbarna fekete pamiro-armenoid dunamenti » sötétbarna sötétbarna mongoloid dunamenti barna sötétbarna mongoloid dunamenti zöldes mély sötétbarna előázsiai őslakos barna mély sötétbarna előázsiai őslakos barna mély sötétbarna mediterranoid+x egyéb vidéki U sárgásbarna fekete dináraid dunamenti sárgásbarna barna alpi +x őslakos

49 Lektorálta : D r.thom a Andor. Készült: a SZOT Rotaprint -nyomdájában 400 példányban. i

50

51

52