Bacsák György, a jégkorszak tudósa, Fonyód polihisztora MÁTÉ BENCE Mátyás Király Gimnázium, Fonyód

Átírás

1 Bacsák György, a jégkorszak tudósa, Fonyód polihisztora MÁTÉ BENCE Mátyás Király Gimnázium, Fonyód Mikor olvastam a XXI. Természet- Tudomány Diákpályázat pályázati felhívását rögtön Bacsák György jutott eszembe, hiszen a nevével itt Fonyódon nap mint nap találkozok. Ennek ellenére megdöbbenve vettem tudomásul, hogy róla szerzett tudásom eléggé hiányos. Innen jött az elhatározás, hogy megosztom mindenkivel ezt az anyagot, amit Bacsákról sikerült összegyűjtenem, hogy Bacsák György neve ne vesszen feledésbe. Bacsák György június 5-én Pozsonyban született. Neve egy mára már elfeledett foglalkozásnévből ered, hisz a bacsa vagy bacsák annyit tesz, számadó juhász. Elemi iskoláit németül végezte el, majd a pozsonyi gimnáziumban tanult, ahol megszerette a mennyiségtant és a fizikát. Később így nyilatkozott erről: Tizenhét éves koromban tűszúrást éreztem, mert nem kaptam magyarázatot arra, hogy a bolygók felszálló csomópontjai miért esnek egy kvadránsba. 1. ábra: Bacsák György Az érettségi után a családi hagyomány szerint jogász, illetőleg ügyvéd lett. Jogászdoktori oklevelét a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán szerezte, majd több évig ügyvédként dolgozott. Egy 1929-es leveléből derül ki, hogy a világháború után kerül el előbb a Fejér megyei Höcsökre, majd Fonyódra. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA Önéletrajzából kiderül, hogy a matematikán, geológián, csillagászaton és régészeten keresztül érte el célterületét, ami a pleisztocénban vagy negyedidőszakban uralkodó jégkorszak vizsgálata volt. A 20-as évek elején osztotta fel a német Penck és Brückner professzor a negyedkori eljegesedést négy nagyobb korszakra, amik a következők: Günz, Mindel, Riss és Würm. A későbbiekben más tudósok tovább tagolták a jégkorszakot, mígnem Milankovic szerb egyetemi tanár a budapesti egyetemen tanulmányozta a bolygók Földre való zavaró hatásait. Ezen kutatásai alatt a napsugárzás intenzitását figyelte, így tudta elkülöníteni a glaciális (jeges) és interglaciális (jégmentes) időszakokat. Milankovic tanulmányai alapján 85 változatnak megfelelő tagolást állított fel. Azonban ez a táblázata nem volt tökéletes. Az 1930-ban kiadott Milankovic-féle könyvet Bacsák először kiigazította, majd 2. ábra: 5,5 millió év klímaváltozása a Bacsák-féle elmélet alapján 1

2 továbbfejlesztette az elméletet. Így alkotta meg a 85 klímaváltozáson és ezeken belül négyféle klímatípuson alapuló jégkorszaki kalendáriumát, mely ezután világszerte elfogadottá vált. Táblázatából kiderül, hogy a év alatt 22-szer volt glaciális kílmakilengés, ezek összes időtartama év. Volt azonban 20-szor szubtrópusi, 20-szor antiglaciális és 23-szor szubarktikus éghajlat. A Bacsák-táblázatból az is megtudhatjuk, hogy ma két jégkorszak közti interglaciálisban élünk, mely kb. 10 ezer éve tart és még kb. 70 ezer évig fog tartani. A világháborúk között Bacsák több előadást is tartott, többek közt a Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályában, különböző meteorológiai társulatoknál, barlangkutatóknál, illetve a híres földrajztudós, Lóczy Lajos kérésére a Földtani Intézetben. Magyar és német nyelvű tanulmányai is sorra jelentek meg. Különféle csillagászati lapokban, a Meteorológiai Intézet folyóiratában és a Földtani Intézet lapjában tudatták először a híres Milankovic-Bacsák elméletet. Sok külföldi tudóssal levelezett, sőt többekkel szenvedélyesen vitázott, míg végül elfogadták állításait. Első terjedelmesebb írása 72 éves korában jelent meg Budapesten. Ennek az 1942-ben megjelent műnek A skandináv eljegesedés a periglaciális övön címet adta. Majd 1955-ben A pliocén és pleisztocén az égi mechanika megvilágításában című munkája látott napvilágot. Ezeket a későbbiekben csillagászok, földtan tudósok használják forrásmunkaként! Bacsákhoz világhírű tudósok, csillagászok fordultak kérdésekkel, így nem csoda, hogy balatoni házában kampókra tűzve álltak a levelek. 85 éves korában felkérte a Magyar Tudományos Akadémia Minősítő Bizottsága, hogy nyújtson be munkásságáról egy disszertációt, így pályázva tudományos fokozatra. Bacsák ezt nem szívesen, de megtette. A híres Kossuth-díjas professzor, Vadász Elemér mondta róla, hogy a Balaton-parti öregúr a földtörténet egyik legnagyobb tudósa. Meghívást kapott a római, a madridi, a varsói negyedidőszakot kutató kongresszusokra, ahová csak előadásait küldte el, azokat felolvasták és az öregurat távolból ünnepelték. Önéletrajzából úgy tűnhet, hogy különösen büszke volt az elért eredményeire, de nem ez a valóság. A kilencvenötödik születésnapján, mikor tudományos életéről faggatták, csak ennyit mondott: minden fittyfene érdekelt. RÉGÉSZETI EREDMÉNYEI 3. ábra: A Magyarhoni Földtani Testület állította emléktábla (Fonyód, Báthory u. 5.) Bacsák György március 4-én hunyt el, éppen nem érhette meg 100. születésnapját. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyarhoni társulat saját halottjának tekintette. Sokan azonban nem ismerték másik oldalát, hiszen Bacsák volt Fonyód régészeti leleteinek megmentője és fő feltárója. Ezt a szenvedélyét nem említette írásaiban, pedig 1929 és 1950 között rengeteg leletet begyűjtött, értékelt és továbbküldött a Somogyi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum vezetőinek. Halála előtt néhány évvel így nyilatkozott régészeti, településtörténeti kutatásairól: 4. ábra: Bacsák sírja a fonyódi temetőben 2

3 Nem tudom honnét, de valami megbízható forrásból annyit tudok, hogy Fonód neve legrégibben egy pápai Conscriptionban szerepel insula 1 Fonód alakban. Ez nyilvánvalóan a népszámlálás idején volt insula, mikor a gótok egy csoportja erre terelődött, s a római villákat és parasztházakat kifosztotta, s a lakók a berekbe menekültek előttük. Ezért találhatók a berekben cölöpépítményes házak mindegyik kézi malomkővel -, amilyent a rusnyákok ma is használnak a Beszkidekben, amint az első világháborúban saját szememmel is tapasztaltam. Erről az ásatásomról jelentést írtam a Nemzeti Múzeumnak, úgy szintén második ásatásomról, melyet a bélatelepi parcellázó mérnökök költségén Márton Lajos irányításával végeztem, aki akkoron a Nemzeti Múzeum Régészeti osztályának igazgatója volt. Erről is adtam írásbeli jelentést s azonkívül elkezdtem azt az ásatási módszert, hogy az emberi tűzhely mellől a leleteket nem szedtem ki a földből, hanem a földdel együtt ládába csomagolva féderes tejeskocsival küldtem föl a Nemzeti Múzeumba. ( ) Legszebb darabom volt egy egészben kiemelt halottégető pad a Sándor telepen, Czárék szőllejében. Aztán még a Két hegy 2 között ásatott kútban egy gyapjas orrszarvú zápfogát küldtem föl a múzeumba és egy mammut szopósborjú csontvázát, ami a csendőrség építésénél került napfényre. Azonkívül százával lehetett jászpis-opálból pattintott jégkorszaki pengét találni a sártéglagyár gazdasági cselédeinek konventiós földjein, melyet a falu utcájának meghosszabbításában ástak ki, de azóta már lehordták útépítésre. A rómaiak katonai tábora és parancsnoksága Fonyód délkeleti oldalán volt, melyet ma Fácánosnak neveznek, mint azt az ott található római téglák igazolják; valami komp vagy híd is volt ott. A fenti szövegből kiderül, hogy Bacsáknak régészeti tevékenységei legalább olyan fontosak voltak, mint a jégkorszak kutatása. Régészként is tekintettek rá, mint azt Maróti Ferenc jegyző levele is mutatja: a fenti tárgyban felkérem Dr. Bacsák György helybeli lakos kutató régész urat, aki részletesen leírta a helybeni őskori, ókori és török hódoltságkorabeli temetők és egyéb helyeket ásatási szempontból A VÁRHEGYI ÁSATÁS Talán az egyik legfontosabb ásatását a fonyódi Várhegyen végezte augusztus 22. és szeptember 15 között. Ez az ásatás azért is különös, mert ebben az ásatásban néhány alkalmat kivéve nem dolgozott hivatásos régészként, ennek ellenére aktívan részt vett a munkában. A Várhegyről rengeteg lelet került elő az őskortól a középkorig. Találtak itt neolitikus tűzhelyeket, vaskori edénytöredékeket, de még római kori épületmaradványokat is, azonban a legnagyobb felfedezés a hegy nevét adó Árpád-kori földvár volt. Az ehhez kapcsolódó leletekről Bacsák így írt: egy téglából habarcsba rakott, 40 x 40 cm-es oszlop alapja. Gyenge, rossz falazás volt mellette kelet felé számos érdekes karcolással összerajzolt töredék tégla került elő, 1 insula latin szó, jelentése sziget 2 a két fonyódi domb 5. ábra: Néhány Fonyódon előkerült rézkori kerámialelet 3

4 hasonlóképpen rossz mészhabarcsból egyetlen virágdíszítés van kirajzolva, míg egy másik féltéglán egy felkantározott lófej látszik. A 40 x 40 cm-es oszlopalap egy sor téglája alatt törmelékre öntött jobb minőségű habarcsréteg következett. Az Árpád-kori vár helyére épülhetett később a török időkben meglévő Felsővár (Az Alsóvár a mai Fácános-Palánkvár.), amiről Bacsák szintén számos lelettel szolgált az utókornak. Feltárta az egykori várárkot, és a várfalakat, valamint a feltételezett lakótorony maradványait is. A fal feltárásáról a következőket írta: egy cm széles, cm mélységig terjedő, döngölt fal tárult elénk, melyben elég sűrűn a fal közepén több ugyanilyen, hengeres cölöphely volt. Bacsák György ásatási eredményeiből egyértelművé válik, hogy a fonyódi Várhegy az idők folyamán mindig fontos szerepet töltött be a környéken, hisz ha végiggondoljuk, a berek lecsapolását csak 1864-ben kezdték el, így addig csak a fonyódi dombokon volt lehetőség különböző népek 6. ábra: Az új várhegyi kilátó letelepedésére, a környező mocsárvilág pedig egyfajta védelmi zónaként funkcionált. A Várhegy ma is fontos szerepet tölt be, hiszen 2011-ben építették meg az új kilátót, melyből a környék legszebb panorámája nyílik a Balatonra, valamint a kilátóhoz vezető tanösvényt mely bemutatja a Nagyberek élővilágát és a Bacsák által feltárt Felsővárat is. BACSÁK, MINT FESTŐMŰVÉSZ, ÁCS ÉS SPORTOLÓ Bacsák igazi polihisztor volt, így nem meglepő, hogy a művészetekhez is értett. Irodalmi munkásságánál talán jelentősebbek a képzőművészeti alkotásai. Fonyódi villája falát rengeteg saját festménye díszítette, de fonyódi ismerőseinek is ajándékozott néhányat. Ezek javarészt olajfestmények voltak, de idősebb korára akvarelleket is készített. Említésre méltó, hogy több lexikon kifejezetten festőként említi nevét. Emellett értett a jogtudományokhoz, kiváló ácsmester volt, ismerte a halászat praktikáit, valamint sportteljesítménye is kiemelkedő volt. 4

5 A hétköznapi élete és hűsége is példaértékű: 1944/45 telén megbetegedett a felesége. Ő ekkor 74 éves volt, de kora ellenére szánkót ácsolt és hóban-fagyban elhúzta a 12 km-re lévő lengyeltóti kórházba. A kezelések ellenére felesége meghalt. Ekkor Bacsák ismét szánkóra tette, hazavitte, majd az általa készített koporsóba téve egyedül eltemette. Ebből a példából láthatjuk, hogy jelleme épp oly nagy volt, mint a tudása, rá mindig számítani lehetett. 7. ábra: A Bacsák György Szakképző Iskola címere Véleményem szerint Bacsák György munkássága nagyban hozzájárult a tudomány fejlődéséhez, múltunk és jövőnk megismeréséhez, és büszke vagyok arra, hogy Fonyódon nem felejtették el, ki is volt ő: 2004-től a szakmunkásképző iskola vette fel a nevét, valamint Bacsákról tér is van elnevezve, melyet épp felújítanak, hiszen a mostani állapot nem méltó egy ilyen tudós nevéhez. Ezzel ellentétben viszont elkeserít, hogy Bacsák György neve szépen lassan feledésbe merült és háttérbe szorult, a magyar lexikonok is maximum csak pár sorban említik meg, pedig őt olyan embernek tartom, akiről méltán vehetne példát mindenki, és büszkén gondolhatna arra, hogy egy ilyen nagyszerű embert adott Magyarország a világnak. Források: Kanyar József: Fonyód története (1985) Fonyódi művelődési ház Nagy Ferenc: Magyar tudóslexikon (1997) - Better-Mtesz-Omikk B6rt.html ábra: Bacsák György 5