KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT

Átírás

1 KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT Talaj- és talajvíz remediációs technológiák - PRB, AOP, ISCR Mezőlak esettanulmány Molnár Mónika, Feigl Viktória Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

2

3 PRB Klasszikus típusok Folytonos reaktív fal Funnel and gate (terelőlemezek+kapu) Klasszikus PRB építési módok a) Folytonos fal b) Tölcsér és kapu (F&G) (Roehlet al. 2005a) Page 3

4 PRB - Fejlettebb típusok 1. Hidraulikus/pneumatikus tördelés A felszín alatti réteget szándékosan feltörik víz vagy levegő nagy nyomású bevezetésével, így egy üreg és belőle kiinduló repedések keletkeznek, ezt töltik ki a reaktív anyaggal Több töréspont kell Page 4 Előnyei: Mélyebbre helyezhető a töltet Olcsó Hátrányai: Nehéz irányítani a repedések keletkezését Kevés talajtípusnál alkalmazható

5 PRB - Fejlettebb típusok Passzív talajvízbefogás és kezelés reaktorcellákban A földbe olyan tartályokat helyeznek el, amiben benne van a töltet, a szennyezett vizet pedig csapdába ejti Előnye: Olcsó, mert nem kell pumpákat alkalmazni, a vizet a természetes áramlás hajtja a reaktorba Technológiaválasztás függ: terepi adottságoktól, anyagköltségtől fal ára, töltet/ek ára, szennyező típusától, szennyezettség mértékétől, beavatkozási mélységtől, biztonsági szempontoktól, stb. Page 5 nd/fhnon/aktuelles/asce html

6 PRB - szennyezőanyagok Pb, Zn, Cd, Cu, Ba, Ni általában kicsapási reakciók (kevésbé redox érzékenyek) As, Cr, Mn redox érzékenyek UO 2+ redukció, kicsapás Többszörösen halogénezettek redukción keresztül Kevésbé halogénezettek mind reduktív, mind oxidatív BTEX oxidatív úton. Page 6

7 Prioritási listák - toxicitás, hatás - előfordulás 2015-ös lista ATSDR dex.html Page 7

8 PRB töltetek Elemi vas, Fe 0, mely oxidált vegyületekre redukálószer ph - klórozott illékony alifás CH, Cr VI, NO 3 -, As V, UO 2 2+ Ca 10 (PO 4 ) 6 (OH) 2 Pb 2+,, Cd 2+, Zn 2+ Oltott mész, pernye - UO 2+ Tőzeg, Fe(III)-oxidok MoO 2-4 Zeolitok (M2/z Al 2 O 3 x SiO 2 y H 2 O) - 90 Sr 2+ Mulcs Agyagásványok Aktív szén Biobarrierek (polimer film EPS termelők, mikroorganizmus sejtek) kútsorok alkalmazásával Page 8

9

10 Mecseki uránbánya Pécs, Mecsekérc Kft ben bezárt uránbánya Urán a talajban és a talajvízben 1999-ig nem történt kezelés 42 év bányászati tevékenység (uránérc feldolgozás) 18 millió m 3 -nyi földalatti térrész kialakítása 46,8 millió tonna kőzet kitermelése Az Ércdúsító Üzemben végzett feldolgozás során (fizikai és vegyi dúsítással), 23 millió kg uránt állítottak elő (Szovjetunióba ) Radiológiai, szénhidrogén- illetve nehézfém szennyezés Urán szennyezés ( + rádium, tórium, palládium ) Oldott anyag: ~ 30 g/l MgSO 4, CaSO 4, NaCl Page 10

11

12 Szennyezőforrások Perkolációs területek Meddőhányók (WRP): 82 hektár No.1. urán koncentráció: kőzetben: 70 g/t csurgalékvízben: mg/l No. 2. urán koncentráció: kőzetben: 40 g/t csurgalékvízben: mg/l No.3. urán koncentráció: kőzetben: 60 g/t csurgalékvízben: 7-8 mg/l Zagytározók : 160 hektár ércfeldolgozási meddőzagy elhelyezésére aljzatszigetelés nélkül, pécsi ivóvízbázisok közelében! Urán határérték: 0,4-15 µg/l (WHO, EPA) Page 12

13 Page 13

14 Page 14

15 PRB - területi adottságok felmérése Page 15

16 Monitoring WRP 3 Urán koncentráció növekedése a talajvízben: adatok WRP 3-ra gyűjtött urántartalmú hulladékokból kimosódott szennyezés a talajvízbe jut Nő a veszélye annak, hogy szennyezi Pécs ivóvízbázisát Page 16

17 Reaktív gát helyszíne ono. 3 előnyös helyszín: o WRP 3 a legnagyobb szennyezőforrás o előny: a talaj mélyebb rétegei természetes gátként viselkednek, elég kisebb mértékű PRB telepítése o a kedvező elhelyezkedés miatt a többi hulladékot ide próbálják gyűjteni o Perkolációs feldolgozás: 2 helyen o No 1: hulladék áthelyezve WRP 3-ra, rekultiválva o No 2: hulladék áthelyezve WRP 3-ra, elszivárgó víz kezelése meszes gáttal o Áthelyezés előtt átmosás bányavízzel: kőzet urántartalma átmosás után: 60 g/t Page 17

18 Kockázatcsökkentés - PEREBAR Komplex kockázatcsökkentés (víz és talajkezelés) PEREBAR projekt A projekt céljai: kockázatcsökkentés PRB alkalmazásával reaktív résfalak hosszú távú vizsgálata különböző töltőanyagok hosszú távú hatékonyság növelése költséghatékonyság növelése Előkísérletek reaktív töltet hatékonyságának tesztelésére Page 18

19 Előkísérletek - ZVI Elemi vas (redukció) - Zeolit (adszorpció) - Lúgos komplexképzők kicsapás - Polimerek (pl. mész, hidroxiapatit) megkötés ionos formában - PANSIL Page 19 Módosított poliakrilonitril gyanta: Poliakriloamidoxim kvarchomok felületére kötve Amidoxim csoport stabil komplexet képez a többértékű nehézfémekkel

20 PRB - kivitelezés A résfal 4 zónából áll: 1. homok (0,5 m), 2. a reaktív zóna, kis vas tartalommal (0,38 t/m 3 ), a réteg célja az oxigén eltávolítása (0,5 m), 3. második reaktív zóna, nagy vas tartalommal (1,27 t/m 3 ) (1,0 m), 4. réteg: homok (0,5 m vastagságban). 20 Folytonos résfal kisebb áramlási sebességekre optimalizálva Teljes térfogata 38,76 m 3, mely 39 tonna 1,2-4 mm szemcseméretű vasat tartalmaz Page 20

21 PRB A TECHNOLÓGIA A szennyezett víz átszivárog a nagy fajlagos felületű reaktív vasat (reszelék) tartalmazó gáton és az urán oldhatatlan formában leválik. Uránium redukálódik elemi Fe oxidálódik és reagál a vízzel ph 9 fölé nő a fal töltetében csapadék képződik az urán oldhatatlan állapotban lesz jelen Eredmény: koncentrációcsökkenés a talajvízben -~1000 µg/l 5 µg/l -Monitoring Page 21

22 EREDMÉNYEK, JÖVŐ 24 monitoring kút a résfalban és a közvetlen környezetében Mért koncentrációk: U, Ca, Mg, Cl, Fe, SO 4, HCO 3, CO 3, TDS Mért paraméterek: ph, redoxpotenciál Adatok: 2005-ig U koncentráció: ~1000 μg/l-ről 10 μg/l-re csökkent TDS: kicsapódás miatt csökkent (700 mg/l-el) Tervezett élettartam: vas mennyiségéből: 168 év póruseltömődés miatti élettartam csökkenésből eredő: 62 év karbonátok kicsapódása miatt csökken az élettartam (gyorsabban tömődnek el a pórusok) Page 22

23

24 ISCR - röviden Mechanizmus: Kezelhető/eltávolítható szennyezőanyagok: Koncentráció: Kémiai redukció és biológiai bontás kombinációja Klórozott szénhidrogének (PCE, TCE, DCE, VC) Közepes és kis mértékű szennyezés kezelése Idő: Környezeti elemek / fázisok: Alkalmazási gyakoriság: Page 24 Gyors (hetek - hónapok) Talajvíz, talaj (telítetlen és telített) Általában egyszeri alkalmazás elegendő (elektrondonor)

25 ISCR In situ kémiai redukció Abiotikus és biotikus folyamat; + elektrondonorok (metanol, laktát, melasz) reduktív környezet biológiai bontáshoz Elemi vas alkalmazása vagy palládium alkalmazása Nátrium-ditionit, kalcium poliszulfid, Technológiai megoldásai: direkt injektálás, reaktív résfalak Mikroméretű elemi vas injektálható EHC iszap -ban. Page 25

26 Nulla vegyértékű nanovas (nanoscale zerovalentiron, NZVI) alkalmazása 1. Az NZVI-nak erős az oxidációs hajlama és oxidáció közben a reakciópartnert redukálja Nagyfokú reaktivitásának kizárólag sűrű szuszpenzió formájában kerül beinjektálásra NZVI kevésbé mobil, néhány méterre terjed - a beinjektálás helyszínétől a részecskék aggregálódása miatt. A csoportosult szemcséket, amik néhány mikrométeresek is lehetnek, könnyű eltávolítani a vízből. Page 26

27 Nulla vegyértékű nanovas (nanoscale zerovalentiron, NZVI) alkalmazása 2. NZVI-es eljárást alkalmazó talajvíz és talaj remediálása során történő alkalmazásnak két fajtája jellemző: Reaktív résfalat alkotnak a beinjektált vas szemcsék A vas részecskék polielektrolitos, felületaktív anyagos vagy cellulózos/poliszacharidos bevonattal módosított formában kerülnek beinjektálásra, majd kialakítanak egy reaktív NZVI-csóvát, ami a vizes fázisban található szerves szennyezőanyagokat megsemmisíti. Page 27

28 Nulla vegyértékű nanovas (nanoscale zerovalent iron, NZVI) alkalmazása 3. Jó szennyezőanyag-eltávolítási hatékonyság: Klórozott alifás szénhidrogének talajvízből Peszticidek és festékek Policiklikus aromás szénhidrogének Magyarországi alkalmazás: Törökszentmiklós, Vegytek, illetve Rewos vállalatok vegyianyag-raktára helyén: alifás klórozótt CH-ek, aromás CH-ek a talajban, talajvízben. Szennyezett talajvíztest térfogata kb m 3 0sSdFrFRGd3HGFO5 GOLDER Associates Page 28

29

30 In situ reaktív zóna A szennyező-csóván belül (csóva keresztmetszetben), vagy a szenyezőforrásnál egymáshoz közel elhelyezett talajvíz kutak. Nem klórozott szennyezőanyag - elektron akceptorok (pl. H 2 O 2 /NO 3 - ) Klórozott szennyezőanyag - elektron donorok (pl. laktátmelasz) + egyéb adalékok Pulzáló injektálás Page 30 Anton, A. (2010) Kármentesítési kézikönyv 5. Bioremediáció: mikrobiológiai kármentesítési eljárások. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

31 Cool-Ox Bio-Spunge Reaktor Tápanyaggal dúsított Cool-Ox reagens OH szabad gyököket generáló reagens (H 2 O 2 alapú) ISCO + majd azt követő biológiai bontás BTEX szennyezés a talajvízben Page 31 Extra-Cellular Polymeric Substances (ECPS)

32

33 VÍZTISZTÍTÁS, VÍZKEZELÉS Problémák Vízkezelés A lakosság vízellátottsága A világ vízellátottsága Kezelendő szennyvíz mennyisége Page 33 W4a Water 4 All Integrated Sources Ltd.

34 Page 34

35 Hagyományos vízkezelési eljárások VÍZTISZTÍTÁS, VÍZKEZELÉS Hagyományos eljárások Hatékonyság? Új eljárások AOP Szűrés Biológiai bontás Klórozás Page 35

36 Nagyhatékonyságú oxidációs eljárások Víz/szennyvíz kezelési eljárások Eltérő technológiák Közös jellemző: a szerves vegyületek lebontásához rendkívül reaktív vegyületeket/köztitermékeket alkalmaznak szabad gyökök Általában szobahőmérsékletű reakciókon alapulnak, alkalmazásukkal, a szerves szennyezőanyagok CO 2 -ig, vízig és ásványi sókig bonthatók le Page 36

37 Nagyhatékonyságú oxidációs eljárások - AOP AOP eljárások + Szennyező -anyag Oxidálószerek Oxidálószerek + Biodegradálható komponensek Oxidálószerek Biodegradálható komponensek H 2 O, CO 2 és szervetlen sók Page 37

38 Nagyhatékonyságú oxidációs eljárások Szabad gyökök előállítása kémiai-, fotokémiai-, fotokatalitikus-, szonokémiai módszerekkel, radiolízissel illetve ezek kombinációjával Page 38

39

40 Mezőlak, az innovatív remediáció modellterülete A Bakony Művek 90-es évek végi felszámolásáig a telephelyen fémmegmunkálás, forgácsolás, és kapcsolódó tevékenységek folytak. Az 1 1,5 méteres vegyes feltöltés alatt 5,3 5,5 méteres mélységig homok, kavicsos homok található, helyenként iszapos homok közbe településekkel. 5,5 méter alatt iszap valamint homokos, agyagos iszap található. A szennyezőanyag elsősorban triklóretilén (TCE), kisebb mennyiségben perklóretilén (PCE) és diklóretilén izomerek (DCE) találhatók. A talajvízben főkomponensként a fémek zsírtalanítására alkalmazott triklóretilént (TCE) azonosítottuk μg/l koncentrációban, kisebb mennyiségben perklór-etilént (PCE) és diklór-etilén izomereket (DCE). (Határérték (B) TCE : 10 µg/l) Page 40

41 Mezőlak, az innovatív remediáció modellterülete Remediáció (korábbi): Talajvíz kiszivattyúzása sztrippelés a tisztított talajvíz elszikkasztásra kerül. Eredmény (?) A talajvíztisztítás csökkentette ugyan a klórozott szénhidrogén-koncentrációt, de nem szüntette azt meg. Egyes kutak vize megtisztult, másoké folytonos utánpótlást kap egy feltételezett, de nem azonosított lencséből Page 41

42 TCE konc. ( g/l) A triklóretilén szennyezettség alakulása MT1 kitermelő kútban és az MK 16 megfigyelő kútban június és augusztus között MT1 MK16 Jun-04 Aug-04 Oct-04 Dec-04 Feb-05 Apr-05 Jun-05 Aug-05 Oct-05 Dec-05 Feb-06 Apr-06 Jun-06 Aug-06 Oct-06 Dec-06 Feb-07 Apr-07 Jun-07 Aug-07 Page 42

43 Remediáció intenzifikálásának lehetőségei A lencse megtalálása, kiszívása A TCE vízoldhatóságának növelése (mobilizálás, szolubilizálás, mikrokapszulálás) Tenzidekkel, koszolvenssel, ciklodextrinnel Az illékonyság növelése Reduktív biológiai dehalogénezés mint természetes folyamat és annak intenzifikálása ISCO: In situ kémiai oxidáció Reaktív résfal felszín alá beépítése Page 43

44 A remediáció tervezését támogató laboratóriumi kísérletek Szolubilizálószerekkel (ciklodextrinnel, tenziddel, koszolvenssel) intenzívebbé tett talajmosási technológia modellezése Szolubilizálószerek (ciklodextrin, tenzid, koszolvens) hatása a talajmosáskor keletkező szennyvíz kezelésére sztrippeléssel Szolubilizálószerek (tenzid) hatása a fotokatalitikus oxidációra Adalékokkal intenzifikált aerob/anaerob biodegradáció mikrokozmoszban Adalékokkal segített in situ kémiai oxidáció modellezése Page 44

45 TCE konc. (ug/l) TCE szolubilizálásának vizsgálata szabad fázis (lencse) jelenlétében 90,000 80,000 70,000 60,000 50,000 40,000 30,000 20,000 10,000 0,000 4 %Tween % EtOH Koszolvens (EtOH): önmagában nem hatékony Tween 80 Ciklodextrin: 15-szörös oldékonyság (tiszta oldat) RAMEB Tenzid: EtOH 100-szoros TCE-koncentráció (emulzió) adalék konc. (%) Tenzid + koszolvens: szinergikus hatás (130-szoros TCEkoncentráció) Page 45 KSZGYSZ, 2009

46 TCE % Szolubilizálószerek hatása a sztrippeléssel (laboratóriumi modellkísérlet) A lecsökkent illékonyság miatt nagyobb a felezési idő, nagyobb tartózkodási időt kell beállítani a sztrippelőben (pl. kisebb betáplálási sebesség, nagyobb kapacitású sztrippelő) Mivel több TCE-t szolubilizálunk, több TCE-t távolítunk el a szolubilizálószerek alkalmazásával (Eltávolított TCE) adalék nélkül (0,6 g/l) 5% RAMEB (1,4 g/l) 4% Tween 80 (15 g/l) Idő (min) Page 46 KSZGYSZ, 2009

47 c (mg/ml) c (mg/ml) Koszolvenssel és tenziddel szolubilizált TCE fotokatalitikus degradációja 0,5 0,4 0,3 0,2 0, idő (perc) 0% alk, 0% tenzid 10% alk, 0% tenzid 20% alk, 0% tenzid idő (perc) 20% alk, 4% Tween 80 10% alk, 4% Tween 80 0% alk, 4% Tween 80 0% alk, 1% Tween 80 Az alkohol katalizálja a fotodegradációt, de nem szolubilizál eléggé. A tenzid tartalmú vízminták koncentrációja szeres, így a fotodegradáció válik limitáló a tényezővé. Page 47 KSZGYSZ, 2009

48 Aerob/anaerob biodegradáció intenzifikálása TCE-vel szennyezett talajvízben p [hpa] MK ug/ml TCE MK ug/ml TCE + 0,5 % CD MK ug/ml TCE ug/ml toluol MK ug/ml TCE ug/ml toluol MK umg/ml TCE + 0,5 % CD ug/ml toluol idő [min] Aktív mikroflóra Hozzáférhetőséget javító adalék: random metil-ciklodextrin (CD) Koszubsztrát: toluol (2 konc) A toluol és a CD együttes adagolása adja a legnagyobb TCE bontást TCE-bontó sejtszám [db/ml] *10 2 TCE degradáció [%] [mg] MK16 + TCE 2, ,0 MK16 + TCE + CD ,4 Page 48 MK16 + TCE + CD + toluol ,1 MK16 + TCE + toluol ,1 KSZGYSZ, 2009

49 In situ kémiai oxidáció (ISCO) laboratóriumi modellezése Permanganát Hatékony bontás, de nagymennyiségű csapadék képződik Perszulfát Adalékok, elsősorban FeSO 4 javítják a hatékonyságot (80% fölött) Hátrány: nagy szulfátterhelés, és oldhatatlan csapadék keletkezése Peroxid Adalékok: FeSO 4 és ciklodextrin javítják a hatékonyságot (közel 100%) Hátrány: alacsony ph, talajsavanyodás, mikrobagátlás Page 49 KSZGYSZ, 2009

50 Adalékokkal segített in situ kémiai oxidáció modellezése 2 fázisú talajban Adalékanyagok: Fe 2+, RAMEB, Fe 2+ + RAMEB Fe 2+ + H 2 O 2 Fe 3+ + HO + HO OH+ClCH = CCl CCl 2 CHClOH 2 HCOOH 2 CO 2 (Fenton reakció) H2O2 % 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Page Adalék nélkül 2. Fe 3. RAMEB 4. Fe+ RAMEB Idő (h) 1 2 3,4 Cl - (mg) Adalék nélkül Fe RAMEB Fe + RAMEB A H 2 O 2 bármely adalék hozzáadásával közel azonos mértékben fogyott A keletkező Cl - mennyisége mutatja, hogy a H 2 O 2 -ból mennyi fordítódik a TCE bontására

51 TCE-koncentráció (mg/l) ( g/lit) TCE-koncentráció (mg/l) ( g/lit) Szabadföldi kísérletek push & pull technikával H 2 O 2 és kénsav adagolása a kitermelt talajvízhez, injektálás Két egymástól 1 m távolságra levő kutat felváltva kezeltünk és szivattyúztunk MTE- 1/1 MTE- 1/8 MTE- 1/9 MTE- 1/11 MTE- 1/13 MTE 1/ M-3/8 M-3/10 M-3/12 M-3/13 M3/14 A nyilak a kezelést jelzik Page 51 KSZGYSZ, 2009

52 ( g/lit) ( g/lit) ( g/lit) ( g/lit) ( g/lit) ( g/lit) ( g/lit) Szabadföldi kísérlet erősen szennyezett területen H 2 O 2 és foszforsav adagolása naponta, 1 hétig Page 52 KSZGYSZ, 2009

53 ( g/lit) ( g/lit) Szabadföldi kísérlet: TCE <5000 g/lit H 2 O 2 és foszforsav adagolása július Váltott üzemű kezelés és termeltetés Page 53

54 ( g/lit) ( g/lit)0 ( g/lit) ( g/lit) Szabadföldi kísérlet TCE <5000 g/lit H 2 O 2 és foszforsav adagolása - augusztus Kezelő kutak Termelő kút Page 54 KSZGYSZ, 2009

55 K1 (víz) K2 (TCE) K3 (H2O2) 0,5% H2O2 1% H2O2 2% H2O2 K1 (víz) K2 (TCE) K3 (1% H2O2) K4 (2% H2O2) 0,5% H2O2 1% H2O2 2% H2O2 CFU (sejt/g talaj*10 5 ) CFU (sejt/g talaj*10 5 ) A Fenton-reakció toxikus hatása a mikrobákra A háromfázisú talajban az aerob mikorflórára nem gyakorolt számottevő hatást a hidrogénperoxiddal történő kezelés A kétfázisú talajban nem befolyásolta, egyes esetekben stimulálta a mikroflórát. A kis mennyiségű peroxid adagolás hatása nem mutatkozott toxikusnak. A nagyobb dózisú adagolást követően, ha elő is fordult némi visszaesés, a regeneráció két hét alatt megindult, néhány esetben teljesen végbe is ment. A sejtszámok alakulása két fázisú talajban 60 Sav nélküli 60 Savanyított Page 55 KSZGYSZ, 2009

56 Szabadföldi kísérletek értékelése - hatékonyság, költségek Sztrippelés költsége: 310 Ft/g TCE a területen a mai hatékonysággal. Időigény: 5 éve folyik és újabb 5 évre lehet számítani. Kísérlet 1: 5000 ppb alatti szennyezettségű területen: 86 m 3 vízből 180 g TCE-t távolítottunk el: 50 g ISCO g sztrippeléssel. 118 liter H 2 O 2 oldatot ( Ft) és 10 l foszforsavat ( Ft) használtunk, Vegyszerköltség Ft, munkaerő: Ft, összesen: Ft/50 g 1040 Ft/g TCE. Page 56

57 Szabadföldi kísérletek értékelése - hatékonyság, költségek Kísérlet 2: 5000 ppb feletti szennyezettségű területen: 8 m 3 vízből 153 g TCE-t távolítottunk el: 70 g ISCO + 83 g sztrippelés. 112 liter H 2 O 2 oldat ( Ft) 9 l foszforsav ( Ft). Vegyszerköltség: Ft, munkaerő: Ft, összesen: Ft/70 g 700 Ft/g TCE. Page 57 KSZGYSZ, 2009

58 Technológiai hatékonyság, költség Az ~5000 g/l (és ez alatti) szennyezettségű területen három egy hetes kezeléssel D határérték (150 g/l) alá került valamennyi kút. Az 5000 feletti részen is lokalizálódott a szennyezettség a forrás közeli helyekre. A költségeket meghatározó kezelési idő csökkenésen túl (költséghatékonyság) sok esetben a hasznosítás előre hozatala is döntő lehet (költség-haszon arány). Page 58

59 In situ kémiai oxidációval kombinált ex situ vízkezelés A technológia erősségei In situ csökkenti a szennyezőanyag-koncentrációt, a szennyezőanyag nem kerül ki a talaj mélyebb rétegeiből Mobilizálja a szennyezőanyag lencsét Nem keletkeznek toxikus melléktermékek, a reakció végtermékei (szén-dioxid, klorid és víz) a talajban maradnak A hidrogénperoxid 2%-ban és alatta nem károsítja a talajmikroflórát. A technológia gyenge pontjai A vegyszerek költsége, ami csökkenthető, A munkaerőigény, ami automatizálással csökkenthető, A reagensek veszélyesek lehetnek, szakképzett személyzet, munkavédelem segít 2% felett átmenetileg káros lehet a talajmikroflórára (amit törvény nem véd). A technológia lehetőségei Pontforrások vagy nagy kiterjedésű terület egyidejű kezelésére van lehetőség Bármilyen oxidálható szennyezőanyag kezelésére alkalmas, így vegyes, nagyon toxikus szennyezőanyagokra is (pl. klórozott és nem klórozott vegyesen) Azonosított sza. források (pl. lencse) in situ kezelésével gyors eredmény érhető el. PRB-vel vagy kútsorral kialakított hidraulikai gát tölteteként vagy kutakban, mint in situ reaktorokban is alkalmazható. A technológia veszélyei: Veszélyes reagenseket alkalmaz, A lencse helyzetének azonosítását nem váltja ki. Page 59 KSZGYSZ, 2009

60 MEZŐLAK - ÖSSZEGZÉS Hatékony környezeti kockázatmendzsmenthez innovatív remediációs technológiák szükségesek A remediációs technológiák választékát növelni kell, pl. in situ módszerekkel! A kémiai módszerek bevonása a választékba kívánatos! A vegyészmérnöki tudás és gyakorlat integrálása a biomérnöki és talajmérnöki gyakorlatba előrelépés lehet. Hatékony, in situ kémiai kioldás emulgeálás, szolubilizálás, koszolvens,stb. alkalmazásával Hatékony, in situ kémiai oxidáció (ISCO) alkalmasságának, alkalmazhatóságának feltérképezése: toxikus, nem biodegradálódó, víznél nehezebb, stb. szennyezőanyagokra. Egységes mérnöki alapokon nyugvó technológiademonstráció és technológiaverifikáció: a technológiai hatékonyság mérése és bizonyítása, környezethatékonyság, költséghatékonyság értékelése. Page 60

61 IRODALOM KÖRINFO adatbázis, : E-tanfolyam Gyakorlati alkalmazás - Talaj és felszín alatti víz környezeti kockázatának csökkentése; MOKKA adatbázis, : 457, 458 és az 519. számú adatlap PEREBAR projekt - Research Project within the 5th Framework Programme of the European Union, EVK1-CT KVVM, Kármentesítési füzetek 9. - Kvvm.hu MOKKA adatbázis adatlap (585) : Uránnal szennyezett talajvíz tisztítása in situ reaktív résfallal (Mecsek) Remediációs technológia Page 61

62