/3. Készítse el a szükségletek és erőforrások listáját az alábbi estre vonatkozóan!

Átírás

1 82-06/. Készítse el a szükségletek és erőforrások listáját az alábbi estre vonatkozóan! B. Mihályné, Margit 78 éves. Egy négyszáz lelkes borsodi településen egyedül él, saját tulajdonú, szoba-konyhás, komfort nélküli családi házában. Fiát és férjét egy évvel ezelőtt, két hónap leforgása alatt veszítette el. Unokája a településtől 70km-re fekvő nagyvárosban panellakásban él, és hétvégeken látogatja. A településen élnek testvére gyermekei, akikkel kapcsolata évekkel ezelőtt megromlott. Az idős asszony eddig teljes mértékben ellátta önmagát, egészségi állapota azonban az utóbbi hónapban sokat romlott. Évtizedek óta gondozzák magas vérnyomása, cukorbetegsége miatt szemkárosodása egyre előre haladottabb, ezért egyre nehezebben tájékozódik. Sokszor kéri a szomszédban élő fiatal házaspár segítségét a mindennapi életmenet támogatásában: gyakran bevásárolnak számára, kiváltják gyógyszereit, és velük tud igazán beszélgetni is. Háziorvosával szinte heti kapcsolatban van. Napi egyszeri meleg étkeztetést fél éve vesz igénybe, feledékenysége miatt azonban diétájának betartása kétséges. Unokája az önkormányzat segítségét kérte az idős asszony ellátásában. Információtartalom vázlata: - Az alapvető emberi szükségletek - A szükségletfelmérés módszerei - Az erőforrások feltárásának módszerei - A család mint érték és erőforrás - A családszerkezet átalakulása, hatása az idősek társadalmi helyzetére - A településszerkezetből adódó egyenlőtlenségek összefüggései az emberi szükségletekkel - Az idős asszony szükségleteinek és erőforrásainak listája - Az idős asszony szükségleteinek kielégítésébe bevonható ellátások Tartalomjegyzék 82-06/. Készítse el a szükségletek és erőforrások listáját az alábbi estre vonatkozóan!.... Az alapvető emberi szükségletek:... Az emberi szükségletek hierarchiája Maslow szerint:... Fiziológiai szükségletek... Biztonsági szükségletek...

2 Társadalmi szükségletek... Megbecsülés szükséglete:... Önmegvalósítás szükséglete A szükségletfelmérés módszerei:...6 Életútinterjú / mély-interjú...6 Kérdőív...6 Genogram családi fejlődésrajz, visszamenőleg generációk vizsgálata a probléma létezése szempontjából, van-e hasznosítható erőforrás a családban?...6 Ecomap környezeti, grafikus térkép, szociális háló....6 Egyéb digitális technikák....6 A módszerek, eszközök használata az idősek ellátásában...6 A szükségletek befolyásolják az ellátás formáját, módját, gyakoriságát, terjedelmét...7. Az erőforrások feltárásának módszerei:...7 Minden ember rendelkezik több vagy kevesebb erőforrással, természetes támasszal. Ezek a támaszok a human öko-rendszer szintjein találhatók. Az egyes szintek tartalma, erőssége egyénileg eltérő...7 Az elemzést segítik a különböző szintű kapcsolati térképek:...7 genogram...7 ecomap...7 szociogram...7 A legelterjedtebb elemzési módszer SWOT analízis...7. A család mint érték és erőforrás:...8 A család mint érték...8 A család az emberi erőforrás mint társadalmi érték, reprodukciójának és védelmének színtere, önmagában is társadalmi érték...8 Társadalmi viszonyok újratermelése...8 A család értékei a családi rendszerben kereshetők...8 A család mint rendszer...8 A reciprocitás elvén működő informális csoport...8 A családi minta hatása...9 A tíz legfontosabb érték hazánkban:...9 Az élethez szükséges bizonyos alapvető erőforrások megléte, ami nélkül nem létezhetünk...0

3 Erőforrás-szintjei:...0 Erőforrás-rendszerek:...0 A különböző szinteken lévő erőforrások elérése meghatározza az életminőséget...0 A családban lévő értékek átörökítését, a családi erőforrások megfelelő kiaknázását befolyásolja a családdinamika... Családdinamikai szempontok... A család rendszerhatárai... Belső rendszerhatárok:... A feszültségek kezelése.... A családszerkezet átalakulása, hatása az idősek társadalmi helyzetére:... Az átalakulás okai... A családtípusok történeti változásai Európában:...2 A gyűjtögető társadalmak nukleáris családtípusa...2 A vadászó életmód megjelenésével...2 A földművelés, állattartás (letelepedés) révén...2 Az ipari társadalom, nagy munkaerőigénye...2 Együttélési minták napjainkban:... Nagycsaládok felbomlása:... Munkamegosztás a nagycsaládban:... Következmények... A különélés növeli a lakhatás költségeit... nem tudják igénybe venni egymás segítségét,... anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé, hogy külső vegyenek igénybe... pszichés hatások... Társadalmi haszonelvűség... Ezért az idősek társadalmi helyzete meggyengült, sokan teherként tekintenek rájuk A településszerkezetből adódó egyenlőtlenségek összefüggései az emberi szükségletekkel:... A társadalmi egyenlőtlenségi rendszer meghatározói,... (Az, hogy ki hol lakik-meghatározza a lehetőségeit mert a redisztribúció a megtermelt javakat egyenlőtlenül osztja el.)...6 A települési egyenlőtlenségek, a javak elérhetőségének hiánya, a meglévő szükségletek kielégítetlenségét eredményezi...6

4 Területi folyamatok...6 Példa a települési egyenlőtlenségekre...6 A területi egyenlőtlenségek mérése...7 Gazdasági dimenzió :...7 Humán dimenzió:...7 A települési lejtő (A települési hierarchia...7 Települési lejtő (településtípus szerinti státuszkülönbség):...7. főváros megyei jogú város...7. város...7. falu, község...7. tanya...7 A közeli is lehet nagyon messze...8 Kormányzati fejlesztő beavatkozások a területi egyenlőtlenségek mérséklésére Az idős asszony szükségleteinek és erőforrásainak listája:...8 Nehézségek, problémák, gondok:...8 Pozitívumok...9 Szükségletek Az idős asszony szükségleteinek kielégítésébe bevonható ellátások:...26 A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek évi III. Törvény...26 Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás...26 Étkeztetés...26 Házi segítségnyújtás...26 Ápolást, gondozást nyújtó intézmények...26 Egyéb ellátási lehetőségek: évi III. törvény...27 Időskorúak járadéka...27 Lakásfenntartási támogatás...27 Átmeneti segély...27 Közgyógyellátás...27 Energiafelhasználási támogatás...27

5 . Az alapvető emberi szükségletek: Az emberi szükségletek hierarchiája Maslow szerint: Az egyént személyisége és szükségletei alapján is meg kell ismernünk. A segítő munka sikere érdekében meg kell ismernünk kliensünk tényleges szükségleteit és igényeit. A kliens és a segítő megítélése e kérdésben nem feltétlenül esik egybe. Szükségletfelmérés minél több információt nyújtson az alapszükségletektől az intellektuális szükségletekig. Fiziológiai szükségletek Fiziológiás szükségletek (alapvető problémák köre, éhség, szomjúság, testi szükségletek, a legerőteljesebb szükségletek). Hiányuk esetén ezek kielégítése az egyén egyetlen célja. A szükséglet kielégülését követően már megjelenhetnek a magasabb rendű szükségletek. (hierarchikus felépítés) Szociális szolgáltatásban fizikai ellátás szintje, étkezés, hideg-meleg víz, lakhatás, létfenntartás szükségleteinek összessége, ami az életben maradás alapfeltételei. Biztonsági szükségletek Biztonsági igények: domináns szükséglet, lét biztonság, balesetvédelem, kiszámíthatóság, stabilitás igénye, a megszokott dolgok előnyben részesítése az ismeretlenekkel szemben. Szociális szolgáltatásoknál stabil, biztonságos környezet, védelem a sérüléstől, védelem a betegségektől, bútorzat, kapaszkodók, fény, megszokott gondozók, ismert, kiszámítható szabályok. Társadalmi szükségletek Szeretet, barátság, elfogadás iránti szükséglet: a fiziológiás és biztonsági szükséglet kielégítettségekor felmerül a szeretet, gyengédség szükséglete. (valahova tartozás igénye, társ, barát, feleség, gyerek(szeretetet adni és kapni, a simogatás, érintés ereje) Ismerd meg, hallgasd meg, fogadd el! Joga van szeretetet adni és kapni! Joga van ahhoz, hogy megismerjék! Megbecsülés szükséglete: az az érzés, hogy fontosak vagyunk, hasznosak és szükségesek a társadalomban, a kisebb közösségekben. Önbecsülés, mások megbecsülése, elismerés, teljesítmény, tisztelet iránti igény: Jól megalapozott önértékelés, önbecsülés, önérzet, a mások részéről megnyilvánuló tisztelet elvárása.

6 Szociális szolgáltatásban respektálni és tisztelni kell az igénybevevőt! Elismert tagja legyen a közösségnek, visszajelzést kapjon, hogy ő fontos. Foglalkoztatás, cél, értelmes élet. Joga van az emberi méltósághoz, megbecsüléshez! Önmagunkat csak akkor tudjuk megbecsülni, ha mások is megbecsülnek! Önmegvalósítás szükséglete Önbeteljesülés iránti vágy, az ember abban tevékenykedjen, amiben ki tud teljesedni. Az egyénben rejlő lehetőségek megvalósítása. Szociális szolgáltatásokban alkotó csoportok, egyéni művészeti tevékenységek támogatása, kiállításokon bemutatkozás, képzés támogatása. Tudás és megértés iránti vágy Tudás és megértés iránti vágy: Kíváncsiság, kutatás, a világban való biztonságos eligazodás vágya. Szükségletek kielégítése A mesterséges támaszok csak akkor lépjenek be, amikor már az egyén teljesítőképességének határát elérte. Csak abban kell segíteni, amire a kliens, természetes erőforrásainak hiányában már képtelen kielégíteni. Alul-gondozás a szükségletek kielégítetlenül maradnak, a természetes erőforrás és a mesterséges erőforrás között hiány, vákuum keletkezik. Túlgondozás túlsegítés, megoldjuk kliensünk problémáját helyette, nem vesszük igénybe saját erőforrásait. Az egyén erőforrásait meg kell ismerni és aktivitására alapozva csak ott kell beléptetni a, ahol már nem képes az egyén cselekedni. 2. A szükségletfelmérés módszerei: Életútinterjú / mély-interjú Kérdőív Genogram családi fejlődésrajz, visszamenőleg generációk vizsgálata a probléma létezése szempontjából, van-e hasznosítható erőforrás a családban? Ecomap környezeti, grafikus térkép, szociális háló. Egyéb digitális technikák. A módszerek, eszközök használata az idősek ellátásában Egyéni esetkezelés a problémamegoldó modell mentén (idős a családban, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, bentlakásos ellátások) Egyéni esetmunka az előgondozás során és az gondozásban - anamnézis

7 A felmérés irányultsága: o o o o o életút kapcsolatok az önellátó képesség fizikai és egészségi állapot a mentális állapot az érdeklődési kör - foglalkoztathatóság A felvett adatok alapján kell a szükségleteket meghatározni, a prioritásoknak megfelelően. A szükségletek befolyásolják az ellátás formáját, módját, gyakoriságát, terjedelmét.. Az erőforrások feltárásának módszerei: Minden ember rendelkezik több vagy kevesebb erőforrással, természetes támasszal. Ezek a támaszok a human öko-rendszer szintjein találhatók. Az egyes szintek tartalma, erőssége egyénileg eltérő. Megfelelő működés esetén nem jelentkezik probléma, illetve a problémát az egyén megoldja. Az egyén számára megoldhatatlannak tűnő probléma egy, vagy több szint elégtelen működését jelzi. A probléma megoldása azonban ebben az esetben is ott található valamelyik szinten, csak az egyén a jelenlegi probléma megoldóképességével nem tudja alkalmazni. Ezért az erőforrások feltárása során az egyes szinteket vizsgáljuk meg, tartalmuk és működésük alapján. A felmérés során gyűjtött információk rendszerezésével és ezek elemzésével meghatározható a probléma (gyengeség), a megoldás útja (lehetőségek), helye, módszere (erősségek) illetve csökkenthető a kudarc (veszélyek) lehetősége. Az egyén belső és külső környezetének elemzése, értékelése nélkül nem lehet tervezni. A környezet elemzése a human öko-rendszer hét szintjén történik, ami a beavatkozási színtér is. Az elemzést segítik a különböző szintű kapcsolati térképek: genogram ecomap szociogram A legelterjedtebb elemzési módszer SWOT analízis Az analízis egy egyszerű módszer, amely az értékelő vizsgálatot segíti. A SWOT négy angol szó (Strengths=erősségek, Weaknesses=gyengeségek, Opportunities=lehetőségek, Threats=veszélyek) kezdőbetűjének összevonásából született fogalom. Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek A SWOT lényege tehát: a környezeti (külső) és a belső helyzet és a tartalékok átfogó, jövő orientált elemzése.

8 . A család mint érték és erőforrás: A családi szociális munka a család belső működését, alkalmazkodóképességét, illetve a környezet és a család kölcsönös viszonyát kezeli. A család mint érték A család az emberi erőforrás mint társadalmi érték, reprodukciójának és védelmének színtere, önmagában is társadalmi érték. A család a szocializáció során átörökíti hagyományait, szokásait, értékrendjét, kulturális tőkéjét. A családtagok segíthetik egymás érvényesülését kapcsolati tőkéjük által. Társadalmi viszonyok újratermelése A társadalmi státusz öröklődése, a társadalmi mobilitás gátja. többgenerációs munkanélküliség a szubkultúra (szegénység kultúrája) normáinak követése a szocializációs minta alapján a depriváció átörökítése - A családban két hatás éri a gyermeket: Spontán és szándék nélkül közvetített ráhatás (szocializáció) Tudatos irányított nevelési forma A család értékei a családi rendszerben kereshetők. A család mint rendszer A reciprocitás elvén működő informális csoport. Amikor megkíséreljük meghatározni a családi rendszert, akkor egy olyan csoportról beszélünk, amelynek tagjai () befolyással vannak egymásra, (2) amelynek tagjai magukat mint csoportot egy családnak tartják, és () akik valamilyen aspektusból koherenciát mutatnak, például hasonló az identitás tudattal, értékrendszerrel, hittel vagy meggyőződésekkel rendelkeznek. A család mint rendszer meghatározása különféle dolgokra vonatkozhat: Amikor a családról, mint rendszerről gondolkodunk, néhány közös, karakterisztikus jegyet meg kell említenünk: - a családtagok kölcsönösen hatnak egymásra (például kulturális hatás); - minden egyes személy valamilyen módon a többiekéhez kapcsolódik (például az egyén problémája egyben a családé is); - a cirkularitás, vagy más néven körkörösség elve, valamint az ismétlődő minták (izomorfiák) jelen vannak mind a viselkedésben, mind pedig a kapcsolatokban (például egy visszahúzódó férj

9 kiválthatja a feleségéből, hogy egyre követelőzőbb legyen, ami viszont azt eredményezheti, hogy a férj még visszahúzódóbbá válik, erre a feleség válaszolhat még követelőzőbb viselkedéssel, és így tovább); - a család tagjainak hasonló az identitástudata és meggyőződése (például a családon belül az a meggyőződés, hogy ez a család, hívő, törvénytisztelő, szereti a sportot stb.; ez a mi tudat jelenti a mi családunkat, amelyhez kapcsolódhatnak a családi legendák és mítoszok); - a családi rendszerhez tartoznak a szerepek, a szabályok és az organizációs struktúrák (például egy családban az adott szabályok a gyerekek lefekvési idejére, az asztali viselkedésére vonatkozhatnak, vagy például arra, hogy egy bizonyos családtagnak békéltető szerepet tulajdonítanak; nagyon fontosak lehetnek a rítusok, családi rituálék, melyek sajnos sok családban megkoptak, vagy hiányoznak). A családi minta hatása Mivel a szocializáció ismeretek értékek átadása-átvétele átadni csak azt lehet amit birtoklunk adott közösség tagja a közösségre jellemző normákat értékeket, tudást örökítheti át, arra szocializálhat. A társadalmon belül találhatunk olyan csoportokat szubkultúrák, etnikumok, depriváltak amelyek értékrendje, normarendszere elérő, nem a többség társadalom normáit követi-. Ezeket a csoportokat szokták társadalmon belüli társadalomnak is nevezni (roma társadalom). Társadalom: egyén viselkedését, gondolkodását befolyásolja. A tíz legfontosabb érték hazánkban: Béke Család Felelősség Szavahihetőség A haza biztonsága Boldogság Bátorság Munka Anyagi jólét Segítőkészség A szocializálásban fontos szerep jut a példamutatásnak. Hiába tanítjuk gyermekeinknek, hogy ne szemeteljen, ha mi felnőttek nem követjük ezt. A mások tisztelete fontos, e nélkül önmagunkat sem tisztelhetjük. A szubkultúrák családjai így a saját értékrendjeiket, normáikat örökítik át az utódoknak.

10 Az élethez szükséges bizonyos alapvető erőforrások megléte, ami nélkül nem létezhetünk. A különböző erőforrások, mint lehetőségek biztosítják, hogy szükségleteinket kielégítsük. A meglévő lehetőségek kihasználása nem egyenlő mértékű, függ az egyén személyes tulajdonságaitól, képességeitől. Az erőforrások hiányában illetve ezek felhasználásának képtelensége esetén problémák keletkeznek. Az erőforrások különböző rendszerekben és szinteken jelennek meg. Erőforrás-szintjei: Intraperszonális szint az egyén szintje Mikroszint: a család szintje Mezoszint: a tágabb környezete Ekzoszint: társadalom, intézmények szerveződési szintek Makroszint: a társadalom szintje Az egyes szinteken különböző területeken lévő erőforrás-rendszerek működnek. Erőforrás-rendszerek: egzisztenciális egészségi, mentális informáltsági, kulturális individuális családi, közösségi munkavállalói kreativitásra épülő A különböző szinteken lévő erőforrások elérése meghatározza az életminőséget. A makroszinten lévő kulturális erőforrások például meghatározzák, hogy milyen kulturális színvonal érhető el az adott társadalom tagjai számára. A mikroszint erőforrásainak összessége meghatározza a család társadalmi státuszát, befolyásolhatja a társadalmi erőforrások elérhetőségét, a mobilitás lehetőségét, hatással van a szocializációra. Az interperszonális szinten lévő erőforrások összessége meghatározza az egyén érdekérvényesítő képességét, befolyásolja munkavállalási lehetőségeit. A jól működő család igen fontos erőforrás az egész társadalom számára, és bizonyos értelemben nem csupán a társadalmi változások szenvedő alanya, hanem pozitív módon tudja befolyásolni környezetét.

11 A családban lévő értékek átörökítését, a családi erőforrások megfelelő kiaknázását befolyásolja a családdinamika. Családdinamikai szempontok A család sajátos struktúrával rendelkező interperszonális rendszer, tagjai kölcsönösen hatnak egymásra. Családi élet szerves része a stabilitáson túl az állandó változás. A család az őt érő külső hatásokat fogadja, szűri, feldolgozza, így igyekszik megőrizni stabilitását. Ehhez rugalmas, de mégis szilárd külső rendszerhatárra és hatékony, érett belső struktúrára van szükség. A változás oka: külső tényezők (politikai, ideológiai, társadalmi változás) és az idő múlásával bekövetkező változások, melynek során a család különböző életciklusokon megy keresztül (házasság, gyerekszületés stb.). A viszonyok újrafogalmazásán keresztül a családtagok szerepköre is változik. A család rendszerhatárai Belső rendszerhatárok: Jól működő családoknál: segítik a szülői funkciókat, szabad mozgásteret, autonómiát ad a gyerekeknek. Diszfunkcionális családoknál: rigid, vagy elmosott belső határok (pl. házastársi konfliktus során az egyik szülő szövetséget köt a gyerekkel a másik szülő ellen ez nagy terhet ró a gyermekre) A feszültségek kezelése A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor a felgyülemlett feszültséget, problémákat az egyik családtag veszi magára. Ő a tünethordozó. Általában ő a család leggyengébb láncszeme. Ez a tünethordozó szerep sokszor több generáción át öröklődik.. A családszerkezet átalakulása, hatása az idősek társadalmi helyzetére: Az átalakulás okai az élelemhez való hozzájutás, a termelési módok, a környezet változása - a társadalom szerkezetének változása - a társadalmi normák, szükségleti igények változása - érzelmi hozzáállások változása - lakáskörülményeinek változása Ezek kölcsönös egymásra- és együtt hatása idézte elő a családszerkezet történelmi változásait, a

12 család funkcióin belül, egyes funkciók dominanciáját, illetve háttérbeását. (régen a termelő funkció nagyobb hangsúlyt kapott, ez napjainkban visszat a fogyasztási funkció a dominánsabb) A változásokra jellemző, hogy nem egyik napról a másikra történnek, hanem egy folyamat eredményei, mely átalakulás, a befolyásoló hatástól függően rövidebb vagy hosszabb időt vesz igénybe. A családtípusok történeti változásai Európában: A gyűjtögető társadalmak nukleáris családtípusa - nem volt szükség nagy családra az élelem megszerzése végett, illetve az adott területen csak egy bizonyos népesség számára volt megfelelő mennyiségű táplálék, a természet nem volt képes többet eltartani. Az életmód nem volt helyhez kötött, kisebb létszám könnyebben vándorolt az élelem után. A vadászó életmód megjelenésével - fokozatosan változik a család szerkezet, létszámilag bővül,(az utódok önállósodásuk után nem hagyják el) megjelenik a több család együttélése (több családmag), mivel a nagyobb zsákmány érdekében ez a célszerűbb. A földművelés, állattartás (letelepedés) révén - nagyobb mennyiségű táplálékhoz juthattak, viszont ehhez több munkáskézre volt szükség. ami tovább növelte a család létszámot, megjelentek a kiterjesztett háztartások. Az agrártársadalmakra napjainkban is a nagycsaládos modell a jellemző. A mezőgazdasági termelőeszközök fejlődésének igénye magával hozta az iparosodást és ennek fejlődését. Az ipari társadalom, nagy munkaerőigénye és helyhez kötött jellege miatt, általában nagyobb lélekszámú településeken jelenik meg, tovább gerjesztve az adott település lélekszám növekedését, urbanizációját. Az időjárás viszontagságainak és az egyéb nem kívánatos körülményeknek kitett (vadállatok kártétele, rablók) mezőgazdaságban dolgozó családokból, a gyengébb termést adó években egyes tagok az iparban keresnek munkát, amire jellemző, hogy általában ott is ragadnak., mivel ez biztosabb megélhetést nyújt. Ez mintául szolgál a többi egyén számára, a biztos megélhetés igénnyé válik, a család létszáma fokozatosan csökken. Az urbanizációs folyamatok kihatással vannak a lakásszerkezetre is. Létrejönnek az un. munkástelepek, melyek jellemzője a kis méret és a komfortnélküliség. A többgenerációs együttélés itt számos problémát vetett fel, ami hozzájárult a generációk különélésének igényéhez. Az ipari társadalmakban újra a nukleáris családmodell a jellemző. Az ipari fejlődés és a szolgáltatások fejlődése, valamint egyéb társadalmi tényezők (normák változása, emancipáció) lehetővé tették a nők munkavállalását.

13 Együttélési minták napjainkban: Nagycsaládok felbomlása: a nők gazdasági függősége megszűnt, ennek következtében, valamint a szekularizáció (az egyház befolyása gyengül) miatt a házasság mint együttélési forma, nem kizárólagos (normagyengülés), egyre több gyermek nő fel egyszülős családban, ami a szocializációban problémát okoz. Kitolódó iskolázás következtében a gyermekek tovább maradnak a család kötelékében. Régebben, majd 8, jelenleg éves korban fejeződnek be a tanulmányok. A gazdasági függés a családtól (posztadoleszcensia) a fiatal felnőtt teljes autonómiáját korlátozza. Ez a családnak ugyan anyagi terhet jelent, de az érzelmi tényezők dominanciája miatt az anyagi vonzat háttérbe. A XVIII. sz-ig nem volt bensőséges kapcsolat szülők és gyermekek között (így védekeztek a lelki teher ellen, a magas halandóság miatt). Felnőttek és idős szüleik kapcsolata: az önálló nukleáris családok miatt az elköltöző fiatalok és szüleik kapcsolata meggyengülhet. Munkamegosztás a nagycsaládban: Azokban a családokban, ahol több generáció él együtt, megoszlanak a feladatok, kölcsönösen számíthatnak egymás segítségére. Ellátó feladatok - háztartás Gondoskodási feladatok gondozás, ápolás, kulturális tevékenység - hagyományok átörökítése, A családi munkamegosztás révén jelentős idő szabadítható fel, ugyanakkor megkíván bizonyos alkalmazkodó képességet, a generációk közti különbségek áthidalását. Következmények A generációk különélése az önálló életvitel a függetlenség előnye mellett számos hátránnyal is jár A jelenlegi lakásviszonyok, lakásméretek nem teszik lehetővé több generáció problémamentes együttélését A különélés növeli a lakhatás költségeit a fiatalok önálló lakáshoz jutásához legtöbb esetben aránytalanul nagy terheket kell vállalni az egyedül élő idős embernek a lakás fenntartási költségei felemészthetik jövedelme nagyobb részét Fizikailag távol vannak egymástól,

14 nem tudják igénybe venni egymás segítségét, így a fiataloknak a munka és a háztartási teendők mellett kevesebb idejük marad egymásra, a rekreációra, ennek hiányában a feszültségek halmozódhatnak az idősebbek állapotromlásuk miatt egyes feladatokat nem tudnak önállóan elvégezni, szükségleteik kielégítetlenek maradhatnak anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé, hogy külső vegyenek igénybe a gyermekek üres lakásba érkeznek, az iskolai szünidőben felügyelet nélkül lehetnek, kulcsos gyerekek a gyermek betegsége munkahelyi problémát okozhat komoly nehézséget jelent az idős, ellátása, a beteg szülő ápolása pszichés hatások a fiatalok túlhajszoltak a gyermekek szocializációja túlnyomórészt nem a családban történik az idősekben lévő értékek nem kerülnek átadásra a legfiatalabb generáció számára, a hagyományok elveszhetnek az idősekben nő a feleslegesség érzése, a magányos életforma a fizikai képességcsökkenéssel párosulva izolációhoz vezet a generációk együttélésekor, a család pszichés védő funkciója erősebb, az idősek a tapasztalataik alapján tanácsot tudnak adni a fiatalabbaknak.) az időseknél a gondok kibeszélhetőségét gátolja az elmagányosodás, így problémáikkal is magukra maradnak, nincs pszichés védelem. Az idős emberek esetében gyakran a szociális ellátó rendszer szakemberei kénytelenek átvenni a család szerepét. A családi funkciók történelmi változása meghatározó az idős emberek családban betöltött szerepét illetően. A családban régen a legidősebb volt a legmegbecsültebb családtag, mivel ő rendelkezett a legnagyobb élettapasztalattal. A mai információs társadalom szabályai szerint ennél fontosabb a naprakész tudás és az ehhez való hozzájutás ismerete, a technikai ismeretek, aminek az idősek kevésbé tudnak megfelelni. Ezek a technikai fejlődés következtében kialakuló generációs ismeretkülönbségek miatt kialakul azaz előítélet az idősekkel szemben, hogy minden ismeretük elavult, ez oka, hogy nem veszik szívesen és nem fogadják el illetve nem kérik a tanácsaikat.

15 Társadalmi haszonelvűség A jelenlegi társadalmak főleg anyagi szempontból haszonelven működnek: aminek nincs közvetlen anyagi haszna, az értéktelen. Ezért az idősek társadalmi helyzete meggyengült, sokan teherként tekintenek rájuk. A haszonelvű szemlélet figyelmen kívül hagyja a közvetett hasznot, ami akár anyagi haszonná is konvertálódhat. 6. A településszerkezetből adódó egyenlőtlenségek összefüggései az emberi szükségletekkel: A társadalmi egyenlőtlenségi rendszer meghatározói, a javak birtoklása, a foglalkozási szerkezet, a jövedelem eloszlás, az oktatás, a fogyasztás Az emberek a fogyasztási egyenlőtlenségek következtében eltérő életstílusuk révén demonstrálják társadalmi helyzetüket. Az egyenlőtlenségek meghatározzák, hogy ki milyen társadalmi pozícióba, státuszba, rétegbe, osztályba tartozik. (A társadalmi osztályon kívül van települési osztály is:(szelényi). Az életkörülmények romlásával a családok többsége elsősorban kulturális kiadásait csökkenti. A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése (a társadalom tagjainak differenciálódása) bizonyos mértéken túl akadályozza a társadalmi integrációt, a társadalom tagjainak az elfogadott normák és szabályok szerinti együttműködését, a normális társadalmi életet. Instabil társadalmi állapot alakulhat ki, amit az uralkodó politikai elit érdekeinek megfelelő keretek között igyekszik tartani, politikailag kezelni. A kirívó és komoly társadalmi problémákat okozó térbeli társadalmi egyenlőtlenségeket kezelni kell a mindenkori kormányzatnak, hogy a politika által nehezen kontrollálható folyamatok (pl. a fekete gazdaság megerősödése, a bűnözés térhódítása, etnikai konfliktusok megszaporodása, az elvándorlás felerősödése, a szegénység, a munkanélküliség nagy mértékű területi koncentrációja, stb.) ne kérdőjelezzék meg legitimitásukat. A magyar települési viszonyok, települési hátrányok meghatározó szerepet játszanak a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerében. A társadalmon belül az egyenlőtlenségek földrajzilag eltérnek, amit területi (térbeli, regionáliskistérségi-települési) egyenlőtlenségnek nevezünk. Ezek a különbségek határozzák meg az ország, a társadalom térszerkezetét., melyben jól tükröződik a fejlettség szintje. Az ország térszerkezetében megkülönböztetünk központi elhelyezkedésű (centrum) és azt

16 körülvevő (periféria) területeket. (A szociológia azt vizsgálja, hogy a térbeli egyenlőtlenségek hogyan mennek át társadalmi egyenlőtlenségekbe.) A területi hátrányok más társadalmi hátrányokkal összekapcsolódva jelentkeznek, okai lehetnek az egyén hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének, esélyegyenlőtlenségének. (Az, hogy ki hol lakik-meghatározza a lehetőségeit mert a redisztribúció a megtermelt javakat egyenlőtlenül osztja el.) A települési egyenlőtlenségek következtében kialakuló társadalmi egyenlőtlenségek legláthatóbb megnyilvánulási formáját az anyagi életkörülményekben és a kulturális fogyasztásban meglévő különbségek jelentik. (A társadalmi rétegződés egyik eleme, az esélyegyenlőtlenségek egyik következménye.) Több kutatás bizonyította, hogy a piacgazdasági átmenetet követően a jövedelmek és a foglalkoztatottság differenciái váltak a regionális egyenlőtlenségek meghatározó elemeivé. A települési egyenlőtlenségek, a javak elérhetőségének hiánya, a meglévő szükségletek kielégítetlenségét eredményezi. Területi folyamatok Olyan jelenségek, amelyek hosszabb időn keresztül érvényesülnek és területi lenyomatuk van: lényeges, érzékelhető társadalmi gazdasági különbségeket okoznak: Vállalatok bezárása és megnyitása Vállalatok szerkezetváltása- munkakultúra fel-, és leértékelődése Térségek elérhetőségének változásai: az elérhetőséggel kapcsolatos elvárások változásai Infrastruktúra fejlesztés lépéstartása Migrációs folyamatok Demográfiai folyamatok Közszolgáltatások önkormányzatok- fejlesztése Példa a települési egyenlőtlenségekre Egyenlőtlenségi dimenziók Nagyváros Apró-falu. Elhelyezkedés centrális peremhelyzetű 2. Mennyiség népes kicsi. Minőség fejlett elmaradott. Szerkezet tagolt homogén. Szerepkör sokfunkciós funkcióhiányos 6. Kapcsolatok kapcsolat-gazdag elszigetelt 7. Viszonyok irányító függő

17 A területi egyenlőtlenségek mérése Gazdasági dimenzió : GDP-hez való hozzájárulás, területi GDP Humán dimenzió: HDI-index (human development Index) Jövedelem Iskolázottság Munkanélküliség Foglalkoztatás Migráció A települési lejtő (A települési hierarchia (Erdei Ferenc Települési lejtő Társadalmi lejtő) A lejtőn lefelé haladva a társadalmi előnyök csökkennek, a hátrányok pedig nőnek. A fejlődés centruma mindig vándorol. Települési lejtő (településtípus szerinti státuszkülönbség):. főváros 2. megyei jogú város. város. falu, község. tanya Másfelől különbségek vannak a kelet-magyarországi és a nyugat magyarországi, azonos településtípushoz tartozó települések között is (régiós különbségek). Az esélyegyenlőtlenség a periférián lévő, alacsony jövedelmi viszonyokkal és infrastrukturális feltételekkel rendelkező települések eltérő feltételeket tudnak biztosítani a centrumhoz képest. Ezért ezeket a településeket a jól kvalifikált munkaerő, az értelmiség az elit elhagyja. A felsőbb rétegek távozása általában magával hozza a felső-középosztály elvándorlását. A megfogyatkozó és

18 szűkösebb anyagiakkal rendelkező helyben maradó népesség fogyasztása csökken, nem tudja a meglévő szolgáltatókat fenntartani. A szolgáltatók köre csökken, ami további elvándorláshoz vezet. A helyben maradottak általában az alacsonyabb- vagy a jövedelemmel nem rendelkezők, illetve az idősek, akiket érzelmi kötődés is motiválhatott a maradásra. A települési lejtő alján elhelyezkedő települések lakói az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségeit tekintve hátrányosabb helyzetben vannak az urbanizáltabb települések lakóihoz viszonyítva. A települési folyamatok öngerjesztőek, a település a lejtő aljára csúszhat. A hátrányok nem csak a település elhelyezkedéséből (távolságból) adódnak, hanem (el)zártságukból. A közeli is lehet nagyon messze -ha nem megfelelő az úthálózat, a tömegközlekedés nem kielégítő. Kormányzati fejlesztő beavatkozások a területi egyenlőtlenségek mérséklésére A politikai igény mindig kifogyhatatlan- a beavatkozás eredményessége mindig korlátozott A beavatkozások területei : Infrastruktúra fejlesztés Közszolgáltatások fejlesztése Humán erőforrás és intézményei fejlesztése Kedvezmények a vállalkozások számára 7. Az idős asszony szükségleteinek és erőforrásainak listája: Nehézségek, problémák, gondok: idős Egyedül él kistelepülési hátrányok szakorvosi ellátás komfort nélküli házban él kapcsolat vesztések távol élő unoka

19 izoláció egészségügyi állapotromlás látásromlás önellátó képesség csökkenése feledékenység Pozitívumok Saját tulajdonú otthon részleges önellátó képesség kistelepülési előnyök segítőkész szomszédok gondoskodó unoka lehetőségek kihasználásának képessége állapotának elfogadása Szükségletek A szükségletek előzetes megállapításához nyújthatnak a vonatkozó jogszabályok. 6/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rátság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló rendelet mellékletei részletesen tartalmazzák a szükséglet megállapításának és a szakvélemény kiadásának szempontjait. A szükségletet a település jegyző által felállított szakértői bizottság határozza meg. A szükséglet felülvizsgálatát az ORSZI -nál lehet kérelmezni. 2. számú melléklet a 6/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez. Személyes adatok Kérelem gondozási szükséglet megállapításához A személyes gondoskodást igényl ő neve (születési neve):... B. Mihályné Margit... Születési helye, ideje:...borsod..., 9... TAJ-szám:... Lakcíme vagy tartózkodási helye:...borsod... Törvényes képviselőjének neve, elérhetősége:... Az ellátást igényl ő egyedül él 2. Igényelt személyes gondoskodási forma Házi segítségnyújtás X Idősotthoni ellátás X

20 Soron kívüli elhelyezés indokolt. Az idősotthoni ellátás igénybevételéhez szükséges gondozási szükséglet megállapítását a rendelet. () bekezdésében meghatározott egyéb körülmény alapján kérem:.. a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozata.2. az ellátást igényl ő egyedül él, nyolcvanadik életévét betöltötte, és a települési önkormányzat gondozási szükséglete ellenére részére házi segítségnyújtást nem biztosít.. az ellátást igényl ő egyedül él, hetvenedik életévét betöltötte, és lakóhelye közmű ves vízellátás vagy közműves villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan.. az ellátást igényl ő egyedül él, és hallási fogyatékosként fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.. az ellátást igényl ő egyedül él, a hallási fogyatékosságon kívüli okból fogyatékossági támogatásban részesül, és az ORSZI, illetve jogelődje szakértő i bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg.6. az ellátást igényl ő egyedül él, és I. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági járadékban részesül.7. az ellátást igényl ő egyedül él, és munkaképességét 00%-ban elvesztette, illetve legalább 80%-os mérték ű egészségkárosodást szenvedett, és az ORSZI, illetve jogelődje szakértő i bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg. A gondozási szükséglet mértékével kapcsolatos adatok.. A személyes gondoskodást igényl ő ismert betegségei:... magas vérnyomás, cukorbetegség előre haladott szemkárosodás A személyes gondoskodást igényl ő önkiszolgálási képességét befolyásoló egyéb tényezők:... bevásárláshoz rendszeres segítségre van szüksége, állandó igényel az ételei elkészítéséhez, speciális diétára van szüksége, tisztálkodásban minimális segítségre, gyógyszerelésben és terápiában állandó igényel. hosszabb távú mozgáshoz igényel..napi feladatai ellátásában segítségre,..... A személyes gondoskodást igényl ő gondozási szükségletét befolyásoló életkörülményei:... egyedül él, eseti kap családjától, szociális alapszolgáltatásban részesül,..a lakásban nincs vezetékes víz vagy villany, a lakás állaga, állapota rossz, fűtés egyedi, a tüzel ő behordását rendszeresen nem tudja elvégezni, a környék szolgáltatásokkal való ellátása rossz, hiányos, időszakosan folyamatos egészségügyi ellátásra, gondozásra, rehabilitációra, életfunkciók ellenő rzésére..... Hozzájárulok a gondozási szükségletem lakóhelyemen (tartózkodási helyemen) történ ő vizsgálatához.... Személyes gondoskodást igényl ő vagy törvényes képviselője aláírása. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 99. évi III. törvény 6. -ának () bekezdése 68/A. - ának () bekezdése alapján kérelmezem a személyes gondoskodást igényl ő gondozási szükségletének vizsgálatát. Kitöltési útmutató... Intézményvezető (jegyz ő vagy beutaló szerv vezet ő) aláírása - A lakóhely vagy tartózkodási hely rovatban a lakóhelyen történ ő vizsgálat helyét kell feltüntetni. - Házi segítségnyújtás igénylésekor minden esetben a. pontot kell kitölteni. Idő sotthoni ellátás igénylésekor ha a. pont szerinti körülmények valamelyike fennáll, és az igazolására elő írt dokumentumok rendelkezésre állnak, a. pontot, egyéb esetben a. pontot kell kitölteni. - A. pont szerinti egyéb körülmények igazolására a következ ő dokumentumokat kell csatolni:

21 .. a Pszichiátriai, illetve Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy az ORSZI szakvéleménye.2. személyazonosításra alkalmas okmány életkort igazoló másolata és a jegyz ő házi segítségnyújtás hiányáról szóló igazolása.. személyazonosításra alkalmas okmány életkort igazoló másolata és a jegyzőnek a közmű ves vízellátás vagy a közműves villamosenergia-ellátás hiányáról szóló igazolása.. az ellátást megállapító jogerős határozat vagy az ellátás folyósítását igazoló irat másolata.. az ORSZI, illetve jogelődje (Országos Orvosszakértő i Intézet) érvényes és hatályos szakvéleményének, szakhatósági állásfoglalásának másolata.6. a nyugdíjat, járadékot megállapító jogerős határozat, vagy a kérelem benyújtását megelőz ő havi nyugdíj- folyósítási, járadékfolyósítási csekkszelvény vagy bankszámlakivonat másolata.7. az ORSZI, illetve jogelődje (Országos Orvosszakértő i Intézet) érvényes és hatályos szakvéleményének, szakhatósági állásfoglalásának másolata Az egyes körülményekhez előírt dokumentumok teljes kör ű csatolása nélkül a kérelem hiányos, és a gondozási szükséglet nem állapítható meg. Ha az igazolások nem állnak rendelkezésre, a gondozási szükséglet vizsgálatát a. pont szerint - lakóhelyen történ ő vizsgálat lefolytatásával - lehet kérni. - Az egyedül élésről az. (személyes adatok) pontban kell nyilatkozni. - A. pontban feltüntetett adatok igazolására szolgáló leletek, illetve szakvélemények másolatát csak akkor kell mellékelni, ha azok rendelkezésre állnak; az iratok hiánya nem akadályozza a gondozási szükséglet vizsgálatát.. számú melléklet a 6/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez Értékelő adatlap Vizsgálan dó funkciók. Önkiszolgálás Tevéke nysége k Táplálkozá s Szemp ontok étel, ital elkészítése, elfogyaszt ása megfelelő 0 kisebb segítségre ételkészítéshez időnként igényel, bevásárláshoz rendszeres segítségre van szüksége Fokozatok 2 állandó igényel az elkészítéséhez, ételeit önállóan elfogyasztja teljes igényel ételei elkészítéséhez, segítségre lehet szüksége étkezésében, speciális diétára van szüksége teljes igényel ételkészítéshez, állandó vagy teljes az elfogyasztásho z test vagy testrészek megmosás a; hajápolás, körömápol Testápolás, tisztálkodá s ás, borotválko zás, szájhigiéne (képesség, hajlandósá g, ill. észrevevés hiánya) megfelelő 0 minimális segítségre kisebb igényel, 2 segédeszközzel biztonságosan ellátja magát időnként személyi segítségre és segédeszközök rendszeres használatára segítségre több területen állandó, teljes segítségre

22 Öltözködé s ruházat rendbentar tása, ruházat fel- és megfelelő 0 levétele, önmagán történő megigazítá sa minimális segítségre kisebb igényel, nem képes az időjárásnak megfelelő ruházat kiválasztására 2 segítségre, vagy irányítást igényel jelentős vagy felügyeletet igényel teljes segítségre, felügyeletre WC használat, kontinenci a vizelet és széklet tartásának képessége, hajlandósá ga, WC használat képessége (előkészül et, eljutás, visszatérés, higiénés teendők elvégzése) megfelelő 0 minimális igényel kisebb igényel, gyakran kontrollálni kell 2 igényel, nem képes a higiénés szabályok betartására jelentős segítségre van szüksége, közepes fokú inkontinenciája van, vagy a WC-t nem hajlandó használni ágytál és vizelőedény használatára, vagy pelenkázni kell 2. Önellátás Eszközök/ anyagok használata háztartás eszközei, megfelelő 0 pénzzel való bánás, háztartási eszközeit eseti segítséggel használja, pénzkezelése megfelelő háztartási eszközeit folyamatos segítséggel használja, pénzkezelése megfelelő 2 háztartási eszközeit segítséggel sem képes használni, pénzkezelése bizonytalan pénzhasználathoz állandó igényel eszközökkel, pénzzel nem tud bánni, teljes igényel Terápiakövetés gyógyszer helyes alkalmazás a, orvos megfelelő 0 által előírt teendők követése gyógyszereit szedi, orvosi utasításokra figyelmeztetni kell gyógyszereit szedi, a terápiát felügyelet mellett alkalmazza 2 gyógyszerelésb en és terápiában gyakori igényel gyógyszerelésb en és terápiában állandó igényel nem tudja, vagy nem akarja beszedni a gyógyszereket és alkalmazni a terápiát. Mozgásfunkciók Helyváltoz tatás, testhelyzet változtatás mozgásfun kciók lakásban, lakáson kívül, megfelelő 0 (járás, ülés, állás, eszközök szükségess ége) önállóan mozog, folyamatos, de a hosszabb távú mozgáshoz igényel minimális igényel 2 igényel, bottal jár jelentős segítségre van szüksége, segédeszköz használata szükséges (járókeret, mankó) kerekesszék használatára, vagy ágyban fekvő

23 . Mentális funkciók Térbeli-, időbeni tájékozódá s tájékozódá si képesség, tevékenysé gek összehang olása, megfelelő 0 ismeretek alkalmazás a, napi rutin feladatok intézése tájékozódási képessége jó, szerzett ismereteit alkalmazza, tevékenysége időnként koordinálatlan, napi feladatait kis segítséggel elvégzi tájékozódási képessége kissé megromlott, tevékenységek összehangolása 2 időnként rosszabb, napi feladatai ellátásában segítségre szerzett ismereteit nehezebben alkalmazza, tájékozódó képessége megromlott, tevékenységek összehangolása rosszabb, napi feladatai ellátásában rendszeres segítségre szerzett ismeretei nagyrészt elvesztek/ hiányoznak, tájékozódási képessége csökkent kapcsolatterem tésre, tevékenységei összehangolásá ra képtelen, állandó segítségre Kommuni káció, beszédkész ség, beszédérté s helyzetnek megfelelő kommunik megfelelő 0 áció, viselkedés, beszéd kommunikáció ja megtartott, néha akadozik kommunikáció ban segítségre 2 beszédértése, beszédének érthetősége megromlott, kommunikáció hoz segédeszköz szükséges metakommuni kációra képes kommunikáció ra képtelen. Érzékszervi funkciók Látás önellátást, önkiszolgá lást megfelelő 0 akadályozz a, nehezíti átlagos fényviszonyok mellett még jól tájékozódik, személyeket, tárgyakat már nehezen ismer fel átlagos fényviszonyok mellett már rosszul tájékozódik, személyeket, tárgyakat nehezen ismer fel, olvasni nehezen tud 2 segítséggel képes tájékozódni, személyeket főleg csak hangról ismer fel látáscsökkenés e önellátását korrekciós szemüveg használatával is jelentősen akadályozza látáscsökkenés e miatt önellátásra nem képes Hallás kapcsolatta rtást, ügyintézés t, önellátást nehezíti megfelelő 0 átlagközeli hangerő mellett időnként rosszul hall átlagközeli hangerő mellett kommunikáció ja nehezített 2 hallókészülék használatára halláscsökkenése nagyfokú, hallókészülékkel is nehéz számára a kommunikáció halláscsökkenése nagyfokú, hallókészüléke t nem tud vagy nem hajlandó használni 6. Egészségügyi ellátási igény orvosi ellenőrzés, gondozás, rehabilitáci ó, valamint ápolási feladatok szükségess ége nincs 0 időnként orvosi ellenőrzésre, vér-, széklet-, vizeletmintavételre életfunkciók időszakos ellenőrzésére, esetenként 2 injekciózásra, fájdalomcsillap ításra időszakosan folyamatos egészségügyi ellátásra, gondozásra, rehabilitációra, életfunkciók ellenőrzésére rendszeres egészségügyi ellátásra, időszakosan folyamatos kezelésre, megfigyelésre állandó egészségügyi ellátásra, folyamatos kezelésre és megfigyelésre 7. Felügyeleti igény személyi segítő jelenléténe k szükségess ége nincs 0 időnként rövid időtartamú felügyeletre esetenként hosszabb időtartamú felügyeletre 2 gyakran felügyeletre rendszeres felügyeletre állandó folyamatos felügyeletre

24 8. Szociális körülmények Kapcsolato k társas, családi kapcsolato k minősége, rendszeres sége, megfelelő 0 egyéb emberi/köz össégi kapcsolato k, támaszok családban él, de napközben segítség és felügyelet nélkül van kétszemélyes háztartásban él, hasonló helyzetű személlyel, 2 családi rendszertelenül kap egyedül él, eseti kap családjától, szociális alapszolgáltatásban részesül egyedül él, támasz és családi kapcsolatok nélkül, szociális alapszolgáltatásban részesül egyedül él, támasz és családi kapcsolatok nélkül, szociális alapszolgáltatá s nem hozzáférhető Lakás, lakhatás* jogcím, komfortos ság (vezetékes víz, villany, fűtés, telefon); lakókörnye zeti infrastrukt úra, lakás megfelelő 0 és lakókörnye zet akadályme n- tesítettsége (lift, lépcső), lakókörnye zet szolgáltatá sai lakás megfelelő, de nem akadálymentesített, lépcsők nehezítik a közlekedést; a napi életvitelhez szükséges szolgáltatások elérhetők a lakás komfort nélküli, egyedi fűtésű, a környék 2 infrastruktúrája hiányos, a napi életvitelt nehezíti a lakásban nincs vezetékes víz vagy villany, a lakás állaga, állapota rossz, fűtés egyedi, a tüzelő behordását rendszeresen nem tudja elvégezni, a környék szolgáltatásokkal való ellátása rossz, hiányos albérletben/ társbérletben lakik, vagy a lakás komfort nélküli, vizes, nem fűthető; a környék szolgáltatásokkal való ellátása rossz, hiányos szívességi lakáshasználó vagy nincs megoldva a lakhatása, hajléktalanközeli állapotban van; bántalmazzák, fenyegetik Anyagi helyzet* lakhatását, rendszeres étkezését, ruházkodá sát havi jövedelme biztosítja megfelelő 0 élelmezése és lakhatása biztosított, ruházata elhasználódott lakhatása, étkezése eseti segélyekkel együtt biztosított 2 folyamatos pénzbeli támogatásokka l tudja biztosítani lakhatását, étkezését, ruházata hiányos esetenként lakhatásával és élelmezésével összefüggő adóssága van, segélykeretét kimerítette felhalmozott adósságát jövedelméből nem tudja rendezni, a segélyek a létfenntartását nem biztosítják, éhezik * A megjelölt szociális körülményeket idősotthoni elhelyezés esetén kell vizsgálni. Az irányadó gondozási szükséglet: 0- pont: nincs 6-20 pont: óra 2-0 pont: 2 óra - pont: óra 6-0 pont: óra 0 pont felett: órát meghaladó

25 Bentlakásos intézményben élő k gondozási szükségletének - az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXI. törvény 8. -ának (6) bekezdése szerinti - vizsgálata során a 8. pont szerinti szempontok vizsgálatára irányadó szempontokat figyelmen kívül kell hagyni. Az irányadó gondozási szükséglet pont felett órát meghaladó.. számú melléklet a 6/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez. Személyes adatok Szakvélemény gondozási szükséglet vizsgálatáról A személyes gondoskodást igényl ő neve (születési neve):... B. Mihályné Margit... Születési helye, ideje: TAJ-szám:... Lakcíme vagy tartózkodási helye:...borsod...,... Törvényes képviselőjének neve, elérhetősége: Házi segítségnyújtás (a városi jegyz ő által a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműköd ő szakértőkre, szakértő i szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló Korm. rendelet alapján működtetett szakértői bizottság tölti ki): A házi segítségnyújtást igényl ő napi gondozási szükséglete: nincs óra 2 óra X óra óra vagy ezt meghaladó bizottsági tag bizottsági tag bizottsági tag A szakvélemény felülvizsgálatát az ORSZI ellátást igényl ő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltségénél lehet kérni.. Idő sotthoni ellátás (az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet els ő fokú szakértő i bizottsága tölti ki):.. Az idősotthoni ellátást igényl ő gondozási szükséglete a rendelet. () bekezdésének... pontja/alpontja szerinti egyéb körülmények alapján áll fenn.2. Az idősotthoni ellátást igényl ő napi gondozási szükséglete: A napi órát meghaladja A napi órát nem haladja meg A gondozási szükséglet órában kifejezett mértéke: napi... óra bizottsági elnök előadó szakértő A szakvélemény felülvizsgálatát az ORSZI ellátást igényl ő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti regionális igazgatóságánál lehet kérni.. Felülvizsgálat.. Házi segítségnyújtás (az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet els ő fokú szakértő i bizottsága tölti ki): A házi segítségnyújtást igényl ő napi gondozási szükséglete: nincs óra 2 óra óra óra vagy ezt meghaladó... bizottsági elnök... előadó szakértő.2. Idősotthoni ellátás (az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet másodfokú szakértő i bizottsága tölti ki):

26 .2.. Az idősotthoni ellátást igényl ő gondozási szükséglete a rendelet. () bekezdésének... pontja/alpontja szerinti egyéb körülmények alapján áll fenn Az idősotthoni ellátást igényl ő napi gondozási szükséglete: A napi órát meghaladja A napi órát nem haladja meg A gondozási szükséglet órában kifejezett mértéke: napi... óra... bizottsági elnök... előadó szakértő 8. Az idős asszony szükségleteinek kielégítésébe bevonható ellátások: A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek Település lakosságának száma Ellátási kötelezettség Minden települési önkormányzat kétezer főnél több állandó lakos, települési önkormányzat háromezer főnél több állandó lakos települési önkormányzat tízezer főnél több állandó lakos települési önkormányzat harmincezer főnél több állandó lakos települési önkormányzat ötvenezer főnél több állandó lakos települési önkormányzat Étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítéshez való hozzáférés lehetőségét Előzőek + családsegítés Előzőek + idősek nappali ellátása Előzőek + előzőekben nem említett nappali ellátások, Előzőek +átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások Előzőek + utcai szociális munka fő városi kerületi önkormányzat Előző ek + hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása megyei és a fő városi önkormányzat a szakosított ellátásoknak a megszervezésérő l, amelyek biztosítására a települési önkormányzat nem köteles a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolása 99. évi III. Törvény Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az esetben szerepl ő asszony ellátási szükséglete 2 óra, tehát ez alapján házi segítségnyújtásra jogosult.