170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet. a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi XXXIX. törvény végrehajtásáról

Átírás

1 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi XXXIX. törvény végrehajtásáról A Kormány a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli el: A magyar állampolgárság igazolása 1. (1) Idegenrendészeti eljárásban a magyar állampolgárság érvényes személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. (2) Idegenrendészeti ügyben a magyar állampolgárság fennállását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) állampolgársági feladatokat ellátó szerve a Hivatal területi szervének megkeresésére (a továbbiakban: területi idegenrendészeti hatóság) hivatalból állapítja meg. (3) A területi idegenrendészeti hatóság a magyar állampolgárság fennállását a Tv. IV. fejezetében szabályozott intézkedések alkalmazása elıtt, illetve a letelepedési engedély iránti kérelem benyújtása során kétség esetén vizsgálni köteles. A meghívólevél 2. (1) A beutazás és tartózkodás anyagi fedezete a belépéskor, valamint a vízummal, a tartózkodási engedéllyel kapcsolatos eljárásban a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú érvényes meghívólevéllel igazolható. (2) A meghívólevél a következıket tartalmazza: a) a meghívó nevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adat), anyja nevét, lakóhelyét, a tartózkodási engedéllyel, bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkezı meghívó tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státusát), a magyar vagy Magyarországon székhellyel rendelkezı meghívó jogi személy (a továbbiakban: jogi személy) nevét, székhelyét, a meghívás célját; b) a kötelezettségvállalás tartalmát (ideértve az egészségügyi ellátás és a kiutazás költségeinek biztosítását is), idıtartamát, a külföldi részére biztosított szálláshely címét; c) a meghívott külföldi és a vele együtt utazó házastársa és kiskorú gyermekei nevét, természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, hontalan státusát, lakóhelyét; d) a területi idegenrendészeti hatóság hozzájárulását és a meghívólevél érvényességi idejét. (3) A kérelem a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmazza a meghívó jogi személy esetén a képviseletre jogosult személy nevét, a meghívott személy részére biztosított szállásra, a meghívó és meghívott kapcsolatára, valamint a meghívó vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. (4) Jogi személy meghívására külföldiek csoportos utazása (iskolai látogatás, gyermeküdültetés, mővészeti társulatok meghívása stb.) esetén a tartózkodás anyagi fedezete egy meghívólevéllel is igazolható. 3. (1) A meghívólevél érvényesítéséhez szükséges hatósági hozzájárulás iránti kérelmet külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon a meghívó lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve a jogi személy székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál kell személyesen, jogi személy esetén a képviselıje útján benyújtani. (2) A személyes benyújtási kötelezettség alól kivételes méltánylást érdemlı esetben (a meghívó idıs kora, betegsége, kórházi kezelése stb.) az illetékes területi idegenrendészeti hatóság felmentést adhat. (3) Külföldiek csoportos utazása esetén nincs szükség a hatósági hozzájárulás iránti kérelem személyenkénti benyújtására. A meghívottaknak a 2. (2) bekezdésében meghatározott adatait a kérelemhez csatolva külön listán kell feltüntetni. 4. (1) A hatósági hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során a területi idegenrendészeti hatóság a meghívót felhívhatja a szállás biztosítottságának, valamint a meghívás anyagi fedezete (ideértve az egészségügyi ellátás és a kiutazás költségeit is) meglétének igazolására. (2) A szállás biztosítottsága igazolható különösen: a) lakhatás céljára szolgáló ingatlan tulajdonjogát igazoló okirattal,

2 b) lakásbérleti szerzıdéssel, c) kereskedelmi-szálláshely foglalással. (3) A meghívás anyagi fedezete igazolható különösen: a) természetes személy meghívó esetén jövedelemigazolással, adóigazolással, b) jogi személy meghívó esetén adóigazolással. 5. (1) A hatósági hozzájárulás megadása esetén a meghívólevelet a meghívónak kell kiadni. A meghívólevélnek a meghívott külföldihez történı eljuttatásáról a meghívó gondoskodik. (2) A meghívólevél a hatósági hozzájárulást igazoló záradékkal történı ellátásától, illetve a hatósági hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége alóli mentesség esetén a kiállítástól számított hat hónapon belül használható fel az anyagi fedezet igazolására. (3) A hatósági hozzájárulás iránti kérelemmel kapcsolatban keletkezett iratokat a területi idegenrendészeti hatóság a kérelem benyújtásától számított öt évig ırzi. 6. (1) A hatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha a meghívó a) korábbi meghívás alkalmával a meghívólevélben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, b) nem rendelkezik a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges feltételekkel, c) kérelmében hamis adatot vagy valótlan tényt közölt. (2) A meghívót a hatósági hozzájárulás megadásakor tájékoztatni kell arról, hogy a meghívólevél a külföldit önmagában nem jogosítja a Magyar Köztársaság területére történı beutazásra. (3) A hatósági hozzájárulás megtagadását a meghívóval határozatban kell közölni. 7. (1) A külföldi meghívásakor a hatósági hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek az Országgyőlés, a köztársasági elnök, a Kormány, ezek hivatali szervezete, az Állami Számvevıszék, az országgyőlési biztos, az Alkotmánybíróság, a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, az országos hatáskörő szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a közigazgatási hivatalok, a helyi, illetve kisebbségi önkormányzatok. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a meghívólevél kiküldése elıtt a székhelyük szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságtól kérhetik az esetleges beutazást kizáró okok fennállásának ellenırzését. Az egészségügyi ellátás beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezetének igazolása 7/A. (1) Az egészségügyi ellátás beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezete akkor biztosított, ha a külföldi okirattal igazolja, hogy a következı feltételek valamelyikének megfelel: a) a számára nyújtott sürgısségi ellátások finanszírozása nemzetközi szerzıdés vagy megállapodás alapján rendezett; b) rendelkezik olyan, nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítással, amely legalább az azonnali ellátást igénylı esetben szükséges egészségügyi szolgáltatások költségét, továbbá betegsége esetén Magyarországról az általa megjelölt országba való jutásához szükséges szállítható állapotba kerüléséig indokolt ellátások költségét fedezi; c) közösségi rendelet, nemzetközi szerzıdés vagy megállapodás alapján rendelkezik azokkal a jogosultságokkal, amelyek alapján legalább az azonnali ellátást igénylı esetben szükséges egészségügyi szolgáltatások költségét, továbbá betegsége esetén Magyarországról az általa megjelölt országba való jutásához szükséges szállítható állapotba kerüléséig indokolt ellátások költségét más állam társadalombiztosítási rendszere fedezi. (2) Az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének igazolása a tartózkodásra jogosító engedély kiadására irányuló eljárásban akkor fogadható el, ha a külföldi a magyarországi tartózkodása teljes idıtartama alatt a következı feltételek valamelyikének megfelel: a) a társadalombiztosítási ellátásokról szóló külön törvény alapján aa) biztosítottnak minısül, vagy ab) külön megállapodással szerzett jogosultságot a magyar egészségbiztosítás szolgáltatásaira, illetıleg nemzetközi szerzıdés vagy megállapodás alapján a részére a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása rendezett, vagy ac) csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult; b) a külön törvény hatálya alá tartozó személyekkel azonos módon jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítása alapján; c) közösségi rendelet, nemzetközi szerzıdés vagy megállapodás alapján a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokra jogosult;

3 d) a külföldi a tartózkodásra jogosító engedély megszerzésével az egészségügyi szolgáltatásokra további feltétel nélkül jogosulttá válna. A vízum 8. (1) A vízum kiadása a) a vízum kiadására feljogosított külképviselet, b) a Külügyminisztérium, c) a Hivatal, d) a területi idegenrendészeti hatóság, és e) a Határırség idegenrendészeti szerve hatáskörébe tartozik. (2) A külképviselet jogosult a) vízumkérelem elbírálására - a (3)-(5) bekezdésben, valamint a 9. (1) bekezdésében és a 10. -ban foglalt kivétellel -, b) a szezonális munkavállalói tartózkodási vízum iránti kérelem elbírálására, c) nemzetközi szerzıdésben meghatározott speciális tartózkodási vízum (a továbbiakban: nemzeti vízum) iránti kérelem elbírálására. (3) A tartózkodási vízum iránti kérelmet a (2) bekezdés b) és c) pontjában és a 10. -ban foglalt kivétellel a Hivatal bírálja el. (4) A Külügyminisztérium bírálja el a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvezı személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek vízumkérelmeit, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek főzıdik. (5) A belügyminiszter a közbiztonság védelme érdekében a külképviselet hatáskörébe tartozó egyes vízumkérelmek elbírálását - a külügyminiszterrel egyetértésben - a Hivatal hatáskörébe utalhatja. 9. (1) A Határırség idegenrendészeti szerve vízumot csak rendkívüli méltánylást érdemlı körülmény esetén adhat ki a határátkelıhelyen, és a külföldinek akkor is meg kell felelnie a Tv. 4. -ában meghatározott feltételeknek, rendelkeznie kell a származási országba, illetve harmadik országba történı visszatérés feltételeivel. (2) A Határırség idegenrendészeti szerve által kiadott vízum lehet átutazó vízum, valamint rövid idıtartamú beutazó vízum, amely egyszeri beutazásra jogosít és az érvényessége nem haladhatja meg a tizenöt napot. (3) A Határırség idegenrendészeti szerve 5 napi tartózkodásra jogosító átutazó vízumot adhat ki az illetékes hajózási társaság vagy ügynökség igazolása alapján, a hajón szolgálatra jelentkezı, a hajóról kilépı, illetve egy másik hajóra átjelentkezı tengerész számára. (4) A Határırség rendkívüli méltánylást érdemlı esetben sem adhatja ki a vízumot a 8. (5) bekezdésében meghatározott esetben. 10. Rendkívüli méltánylást érdemlı körülmény igazolása esetén a Magyarországon jogszerően tartózkodó külföldi a tartózkodási vízum iránti kérelmét a tartózkodási helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóság bírálja el. Rendkívüli méltánylást érdemlı körülmény különösen gyógykezelés vagy családi együttélés biztosítása. 11. (1) A vízumkiadó hatóság a Tv. 9. -a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tartózkodási vízumba a tartózkodási célt bejegyzi. (2) A tartózkodási vízum hivatalos célból állítható ki a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvezı személyek és családtagjaik utazásához, a külföldi államok és állami szervek hivatalos küldöttsége tagjainak utazásához, a sajtótudósítók részére, a nemzetközi szerzıdés, illetve kulturális, oktatási, tudományos, nemzetközi együttmőködés, valamint kormányszintő nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból beutazó személyek, továbbá nemzetközi szerzıdés alapján Magyarországon mőködı tudományos, oktatási, kulturális intézmények személyzete, ezen intézmények tevékenységi körében beutazó személyek részére. (3) Munkavállalás, illetve szezonális munkavállalás céljából annak a külföldinek adható ki tartózkodási vízum, aki munkavégzés céljából kíván beutazni. Engedélyhez kötött munkavállalás esetén a vízumban foglalt, engedélyezett tartózkodás idıtartamát a munkavállalási engedélyben foglalt idıtartam, alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezı külföldi esetén az alkalmi foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban tölthetı idıtartam és a pihenıidıre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell meghatározni. Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási vízum alkalmi munkavállalói könyv, illetıleg több munkavállalási engedély alapján is kiadható, azonban a külföldi engedélyezett tartózkodásának idıtartama összesen nem haladhatja meg a tizenkét hónapon belüli hat hónapot.

4 (4) Jövedelemszerzés céljából a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó olyan külföldinek adható ki tartózkodási vízum, aki vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági, szellemi, mővészi tevékenység folytatása céljából kíván beutazni. (5) Tanulmányi vagy más tudományos, továbbképzési célból az kaphat tartózkodási vízumot, aki felsıoktatási intézményben, tudományos kutatóhelyen tanulmányok folytatása, a felsıfokú tanulmányok folytatását elıkészítı képzésben, továbbképzésben való részvétel érdekében akar beutazni, és rendelkezik a képzést végzı intézmény, illetve kutatóhely nyilatkozatával, felvételi igazolásával. (6) Gyógykezelés céljából az a külföldi kaphat tartózkodási vízumot, aki rendelkezik a gyógykezelést folytató egészségügyi intézmény igazolásával, továbbá, aki kiskorú gyermekét vagy önmaga ellátására képtelen más családtagját kíséri magyarországi gyógykezelésre. (7) Látogatás céljából tartózkodási vízum annak a külföldinek adható, aki a Tv. 6. -ának (1) bekezdésében meghatározott természetes vagy jogi személy meghívására kíván látogatás céljából beutazni. (8) A családi együttélés biztosítása érdekében tartózkodási vízum a Tv ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott családtagok részére - a családi kapcsolatok igazolása, valamint a Tv a (3) bekezdésének b)-e) pontjában foglalt feltételek igazolása esetén - adható ki. A családtag tartózkodási vízumának érvényességi ideje nem haladhatja meg a Magyarországon tartózkodó családtag tartózkodási engedélyének érvényességi idejét. A menekültként elismert külföldi családtagja részére a vízum a menekültügyi hatóság javaslata alapján adható ki. (9) A nemzeti vízum a nemzetközi szerzıdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén adható ki. (10) A tartózkodási vízum a feltételek igazolása esetén kivételesen a (2)-(9) bekezdésekben meghatározottaktól eltérı egyéb célból is kiadható. 12. (1) A Tv. 9. -a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott repülıtéri tranzitvízumot nem kell beszereznie annak a külföldinek, aki a) hivatalos útlevéllel (diplomata- vagy valamely szolgálati útlevéllel) rendelkezik; b) légi jármő személyzetének tagja; c) e rendelet 1. számú mellékletében megnevezett ország állampolgára. (2) Az (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó külföldi is mentesül a repülıtéri tranzitvízum beszerzésének kötelezettsége alól, a) akinek úti célja az Európai Unió valamely tagállama, Norvégia, Izland, Liechtenstein vagy Svájc, illetıleg az USA vagy Kanada, és rendelkezik a célország által kibocsátott érvényes vízummal, továbbá, aki e vízum jogszerő felhasználását követıen közvetlenül a kiindulási országba vagy az állampolgársága szerinti országba tér vissza; b) aki az Európai Unió valamely tagállama, Norvégia, Izland, Liechtenstein, Svájc, USA vagy Kanada által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 12/A. A Tv. 9. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott átutazóvízumot nem kell beszereznie annak a külföldinek, aki rendelkezik az átutazás teljes - legfeljebb 5 napig tartó - idıtartamára érvényes a) a schengeni vívmányokat teljeskörően alkalmazó állam által kiállított, a személyek külsı határokon történı, egyes dokumentumoknak a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia által a területükön történı átutazás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékőként való egyoldalú elismerésén alapuló, ellenırzése egyszerősített rendszerének bevezetésérıl szóló, június 14-i 895/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdésében említett vízumok valamelyikével, illetve tartózkodási engedéllyel; vagy b) a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Málta, Szlovénia vagy Szlovákia által kiállított, a személyek külsı határokon történı, egyes dokumentumoknak a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia által a területükön történı átutazás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékőként való egyoldalú elismerésén alapuló, ellenırzése egyszerősített rendszerének bevezetésérıl szóló, június 14-i 895/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat mellékletében található dokumentumok valamelyikével; vagy c) Svájc vagy Liechtenstein által kiállított, a személyek külsı határokon történı, Svájc és Liechtenstein által a területükön történı átutazás céljából kiadott egyes tartózkodási engedélyeknek a tagállamok által történı egyoldalú elismerésén alapuló, ellenırzése egyszerősített rendszerének bevezetésérıl szóló, június 14-i 896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 2. cikkének megfelelıen, a határozat mellékletében felsorolt tartózkodási engedélyek valamelyikével. 13. (1) A vízumkérelmet a beutazást megelızıen, a kérelmezı állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten kell benyújtani. A vízumkérelem okirattal igazolt kivételes méltánylást érdemlı körülmény esetén más magyar külképviseleten is benyújtható. Kivételes méltánylást érdemlıként értékelhetı körülmény különösen: a) a külföldi egészségi állapota; vagy ha

5 b) a külföldinek a Tv. 2. -a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott családtagja (a továbbiakban: családtag) Magyarországon él; c) a külföldinek az állandó vagy szokásos tartózkodási helyére történı visszautazása aránytalanul nagy költséggel járna; d) a külföldinek a vízumkérelem benyújtása miatti távolléte a munkáltatónak kárt okozna; e) a vízumkérelem benyújtása miatti távollét a jövedelemszerzı külföldi számára másként el nem hárítható kárral járna. (2) A vízumkérelmet a 9. és 10. -ban meghatározott esetekben a légi, közúti és vízi határátkelıhelyen mőködı határırségi szervnél, illetıleg a külföldi szálláshelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál kell elıterjeszteni. (3) A vízumkérelmet személyesen kell benyújtani. A kérelem személyes benyújtásától a vízumkiadó hatóság eltekinthet. Együttes kérelmezés esetén a családtagok vízumkérelmét nagykorú családtag is benyújthatja. (4) A vízumkérelemhez csatolni kell a beutazás és tartózkodás célját igazoló okmányokat. (5) A vízumkérelem benyújtásakor - kivéve a hivatalos útlevélbe kért vízumot - a vízum kiállítására feljogosított hatóság a vízumkérelmezı útlevelébe bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevı hatóság nevét. (6) A Külügyminisztérium vagy a külképviselet hatáskörébe tartozó vízumkérelemrıl a vízumkiadó hatóság a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérheti, amely a megkeresést soron kívül teljesíti. 14. (1) Az illetékes vízumkiadó hatóság - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a Tv. 9. -a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott vízum iránti kérelmet a kézhezvételétıl számított harminc napon belül, Tv. 9. -a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tartózkodási vízum iránti kérelmet a kézhezvételétıl számított hatvan napon belül bírálja el. (2) Soron kívül, de legkésıbb a kérelem kézhezvételétıl számított öt napon belül kell elbírálni: a) a kiskorú kérelmezı és a vele együtt utazó törvényes képviselıje vízumkérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése; b) a kísérı nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelıs személy vízumkérelmét; c) a jövedelemszerzı célú tartózkodási vízum iránti kérelmet, ha a külföldi a kérelemhez csatolja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium igazolását arról, hogy a külföldi jelentıs gazdasági befektetést valósít meg Magyarországon; d) a szezonális munkavállalási célú tartózkodási vízum iránti kérelmet. (3) A benyújtásától számított harminc napon belül kell elbírálni a tanulmányi célú tartózkodási vízum iránti kérelmet. (4) A nemzeti vízum iránti kérelmet a benyújtástól számított tizenöt napon belül kell elbírálni. (5) A vízum kiadása a Tv. 4. -a (1) bekezdésének e) pontja alapján nem engedélyezhetı, ha kétség merül fel a vízumkérelemhez csatolt dokumentumok hitelessége, valóságtartalma vagy a kérelmezı szavahihetısége tekintetében. (6) A vízumot a tervezett beutazás és tartózkodás kérelemben megjelölt és igazolt céljára, valamint idıtartamára figyelemmel e rendelet 2. számú mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani. 15. (1) A Hivatal hatáskörébe tartozó vízumkérelmet a kérelmet átvevı vízumkiadó hatóság - javaslatával együtt - haladéktalanul köteles elbírálásra felterjeszteni. (2) A Hivatal a vízumkérelemrıl kikérheti a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét. (3) A Hivatal a vízumkérelem elbírálásához kikérheti a bőnüldözı szervek véleményét. (4) A megkeresett szerv a tartózkodási vízum iránti kérelem tárgyában tizenöt napon belül, egyéb vízum iránti kérelemrıl öt napon belül nyilvánít véleményt. (5) Ha a (3) bekezdésben meghatározott szerv a vízumkérelemmel kapcsolatban kifogást emel, a Hivatal köteles döntésérıl a kifogást tevı szervet tájékoztatni. 16. (1) Ha a meghívó jogi személy és a külföldi beutazásához fontos állami, társadalmi vagy gazdasági érdek főzıdik, a meghívó a Hivataltól kérheti, hogy a külföldi beutazásához szükséges rövid idıtartamú beutazó vízumot az általa megjelölt vízumkiadó hatóság, az általa megjelölt idıpontban adja ki (vízumtelepítés). (2) A vízumtelepítés iránti kérelemben meg kell jelölni a meghívott külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalan státusát), útlevelének egyéb adatait, a vízumkiadás helyét, idejét, a kérelem indokait, illetıleg mellékelni kell a meghívó kötelezettségvállalását tanúsító, a területi idegenrendészeti hatóság által záradékkal ellátott meghívólevél másolatát. 17. (1) A külföldi legkésıbb a vízum érvényességének utolsó napján köteles a Magyar Köztársaság területérıl kiutazni.

6 (2) A vízum érvényességi idejét - a Tv.-ben meghatározott érvényességi idın belül - a be- és átutazás, illetve a tartózkodás idıtartamára, a feltételeket igazoló okmányok tartalmára és érvényességére figyelemmel kell meghatározni. (3) Az úti okmány érvényességének - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - hat hónappal meg kell haladnia a vízum érvényességi idejét. (4) A vízum kivételes esetben, sürgıs humanitárius okból vagy nemzeti érdekbıl, illetıleg nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében kiadható olyan úti okmányba is, amelynek érvényességi ideje a vízum érvényességi idejének lejártát követı hat hónapnál kevesebb, azzal a feltétellel, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja a vízum érvényességi idejét, és lehetıvé teszi a harmadik ország állampolgárának a visszautazását. (5) Az a külföldi, aki a Magyar Köztársaság által el nem ismert úti okmánnyal rendelkezik, a Tv. 4. -a (1) bekezdésének b)-e) pontjában foglalt beutazási feltételek teljesítése esetén az e rendelet 2. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott okmányba kiadott vízummal jogosult a beutazásra. (6) A vízum érvényességi ideje nem hosszabbítható meg. A tartózkodási engedély 18. (1) A Tv.-ben foglalt kivételekkel tartózkodási engedélyt az a külföldi kaphat, aki - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - rendelkezik érvényes tartózkodási vízummal, továbbá a 19. (2) bekezdésében elıírt feltételekkel, és azok meglétét igazolja. (2) A tartózkodási engedély kiadásához nem kell tartózkodási vízumot beszerezni a Magyarországon született gyermek részére, ha a szülı a gyermek születésekor tartózkodási vízummal rendelkezett. (3) A menedékjogot kérelmezı külföldi tartózkodási engedélyét - a menekültügyi hatóság kezdeményezésére - a területi idegenrendészeti hatóság hivatalból állítja ki. (4) 19. (1) A külföldinek a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor, valamint a további tartózkodása idejére rendelkeznie kell: a) érvényes útlevéllel, b) a beutazási és tartózkodási célt igazoló okirattal, c) magyarországi megélhetést biztosító anyagi eszközökkel, d) bejelentett magyarországi szálláshellyel, e) a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételekkel. (2) A tartózkodási engedély munkavállalási vagy más jövedelemszerzési célból történı kiadásának vagy meghosszabbításának kérelmezése esetén a munkavállalásból vagy a jövedelemszerzési tevékenységbıl származó jövedelmet igazolni kell. A munkavállaló és a jövedelemszerzı a megélhetés anyagi feltételeit a munkavégzésbıl, illetve jövedelemszerzı tevékenységbıl származó jövedelme mellett egyéb rendszeres jövedelmével vagy saját vagyonával is igazolhatja. (3) A külföldi tovább- vagy visszautazása akkor tekinthetı biztosítottnak, ha a tartózkodási engedély lejártakor is rendelkezik az általa megjelölt célországba a beutazáshoz vagy a kiindulási államba történı visszautazáshoz szükséges engedélyekkel, valamint érvényes menetjeggyel vagy annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel, illetve a külföldi jogszerő használatában lévı és megfelelıen biztosított közlekedési eszközzel. 20. A tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodás idıtartamát úgy kell meghatározni, hogy a külföldi útlevele az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább hat hónapig érvényes legyen. E feltételtıl az idegenrendészeti hatóság indokolt esetben eltekinthet. 21. (1) A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet a területi idegenrendészeti hatóságnál személyesen kell benyújtani. A személyes benyújtási kötelezettség alól kivételes méltánylást érdemlı esetben felmentés adható. (2) A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelemben meg kell jelölni a külföldi természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalanságát), útlevelének egyéb adatait, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, családi állapotát, illetıleg a kérelmezınek nyilatkoznia kell korábbi büntetéseirıl, kiutasításáról, valamint arról, hogy szenved-e közegészséget veszélyeztetı betegségben, fertızıképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van-e, ezekre tekintettel részesül-e rendszeres, illetve kötelezı ellátásban. A kérelemhez mellékelni kell a tartózkodási célt, a magyarországi megélhetést, lakhatást és egészségügyi ellátást, valamint a kiutazás feltételeit igazoló okiratokat, egy darab arcfényképet, továbbá a kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes úti okmányt. Ha a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásakor a tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem változtak meg, az ezt igazoló okiratokat ismételten nem kell csatolni.

7 (3) A tartózkodási cél megváltozása esetén a tartózkodási engedélyt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet kiállítani vagy meghosszabbítani, hanem az új tartózkodási célnak megfelelı tartózkodási vízumot kell beszerezni. (4) Ha a kérelmezı a Tv. 9. -ának (5) bekezdésében meghatározott tartózkodási vízummal rendelkezik, vagy a tartózkodási cél a Tv ának (3) bekezdése szerinti okból változott meg, a tartózkodási engedélyt a megváltozott célból ki lehet állítani. (5) A Tv a (2) bekezdésének c) pontja szerint a tartózkodási célt megváltozottnak vagy meghiúsultnak kell tekinteni különösen akkor, ha a) a külföldi foglalkoztatása a munkavállalási engedély érvényességi idejének lejárta elıtt megszőnt, vagy a munkaügyi hatóság a munkavállalási engedélyt visszavonta; b) vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet nem folytat; c) tanulmányi célú tartózkodás esetén, akinek tanulói, hallgatói jogviszonya megszőnt, vagy tanulmányait megszakította, továbbá aki beiratkozási kötelezettségének nem tett eleget (1) A tartózkodás engedélyezése esetén a külföldi részére ki kell állítani a tartózkodási engedély okmányt. Az okmány formáját és tartalmi elemeit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélyeinek egységes formátumáról szóló 1031/2001. EK tanácsi rendeletben foglaltak alapján e rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja állapítja meg. (2) A külföldi a tartózkodási engedély okmány érvényességi ideje alatt - külön engedély nélkül - jogosult Magyarországról kiutazni és visszatérni. 24. Az a külföldi, aki tartózkodási engedélyét családi együttélés címén kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát, a házasság felbontására vonatkozó jogerıs ítélet kézhezvételétıl, illetıleg a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a tartózkodási helye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnál az okiratok egyidejő csatolásával bejelenteni. 25. (1) A tartózkodási engedély humanitárius megfontolásból történı kiadásának indokoltságát - a hontalan kivételével - a menekültügyi hatóság, illetve a nemzetbiztonsági vagy a bőnüldözı szerv írásban igazolja. (2) A Tv a (1) bekezdés e) pontjának hatálya alá tartozó kiskorú humanitárius célú tartózkodási engedélyének kiadását a gyámhatóság kezdeményezheti. (3) A humanitárius megfontolásból kiadott tartózkodási engedély meghosszabbítása során a hosszabbítás indokoltságát az (1) bekezdésben meghatározott szerveknek, illetve a gyámhatóságnak írásban ismételten igazolni kell. (4) A Tv a (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó külföldi esetén a humanitárius tartózkodási engedély kiadása elıtt a külföldinek a hontalanságát igazolnia vagy valószínősítenie kell, amelyhez kérelmére az idegenrendészeti hatóság az illetékes magyar külképviselet útján igazgatási segítséget nyújt. (5) A humanitárius tartózkodási engedélyt e rendelet 3. számú mellékletének 2. pontjában foglaltak alapján kell kiállítani. 26. A Tv a (1) bekezdésének hatálya alá tartozó külföldi akkor jogosult tartózkodási engedélyre, ha kérelméhez mellékeli a) az érvényes úti okmányát; b) a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerve által kiállított, magyarországi státuszára vonatkozó igazolást; c) a szálláshely-bejelentı lapot. 27. (1) Érvénytelen a tartózkodási engedély okmány, ha a) a tartózkodási engedélyt a területi idegenrendészeti hatóság jogerısen visszavonta, vagy az engedélyezett tartózkodási idı lejárt; b) az okmányban foglalt adatok megváltoztak; c) helyette a külföldi - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban - új okmányt kapott; d) megrongálódott és a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; e) hamis adatot tartalmaz vagy meghamisították; f) tulajdonosa meghalt. (2) Az érvénytelen tartózkodási engedély okmányt az okmány cseréjét, pótlását végzı, vagy a tartózkodási engedélyt visszavonó területi idegenrendészeti hatóság - matrica formátumú tartózkodási engedély esetén ÉRVÉNYTELEN szövegő nedves bélyegzılenyomat elhelyezésével, kártya formátumú tartózkodási engedély okmány esetén annak kilyukasztásával - érvényteleníti, és gondoskodik az érvénytelenség tényének, okának és idıpontjának a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történı bejegyzésérıl.

8 28. (1) A Tv ának (4) bekezdése alapján a területi idegenrendészeti hatóság az ország elhagyására vonatkozó kötelezés tényének és a teljesítés határidejének a külföldi útlevelébe történı bejegyzésével egyidejőleg érvényteleníti a tartózkodási engedély okmányt. (2) A tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem jogerıs elutasítása esetén a külföldi útlevelébe az ország elhagyásának határidejeként az érvényes tartózkodásra jogosító engedély lejártát követı idıpont is bejegyezhetı. (3) A külföldi a magyarországi tartózkodása jogszerőségét az ország elhagyására megállapított teljesítési határidı leteltéig az útlevélbe tett bejegyzéssel igazolja. A letelepedési engedély 29. (1) A Tv a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételnek az a külföldi felel meg, aki a beutazásától számított három éves jogszerő és életvitelszerő tartózkodási idıvel rendelkezik, továbbá a letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásáig - a Tv ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a tartózkodását nem szakította meg. (2) A jogszerő, illetve életvitelszerő tartózkodás megszakítása esetén a tartózkodási idı számítása újra kezdıdik. 30. (1) A letelepedési engedély iránti kérelemhez csatolni kell: a) a természetes személyazonosító adatokat és állampolgárságot (hontalanságot) igazoló okiratot; b) a születési, házasságban élı kérelmezı esetén a házassági anyakönyvi kivonatot is, a házasság megszőnése esetén az azt megállapító jogerıs hatósági határozatot, továbbá a kiskorú kérelmezı személyes joga szerinti hiteles okiratot arról, hogy a kiskorú külföldi letelepedésének nincs törvényes akadálya; c) a büntetlen elıéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot; d) a magyarországi lakhatást és megélhetést igazoló okiratot. (2) A külföldi magyarországi megélhetése különösen a következıkkel igazolható: a) magyarországi pénzintézetnél készpénz-megtakarítást igazoló, pénzintézeti igazolással; b) a megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékő jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejő magánokirattal; c) a magyar jog hatálya alá tartozó rendszeres, munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó adóköteles jövedelem igazolásával; d) egyéb magyarországi rendszeres, jövedelemszerzı tevékenységbıl származó, közokirattal vagy más módon igazolt adóköteles jövedelemmel; e) külföldrıl folyósított rendszeres jövedelemrıl szóló magyar pénzintézeti igazolással; f) a Magyarországon élı családtag által tett, közjegyzıi okiratba foglalt, a kérelmezı eltartását és ellátását biztosító nyilatkozattal, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal. (3) A külföldi magyarországi lakhatása különösen a következıkkel igazolható: a) a kérelmezı magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, három hónapnál nem régebbi tulajdonilapmásolattal; b) lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerzıdéssel; illetıleg c) a Magyarországon élı családtag közjegyzıi okiratba foglalt, a kérelmezı lakhatását biztosító nyilatkozattal. (4) A letelepedési engedély iránti kérelem elbírálásához szükséges - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - külföldön kiállított okiratokat eredetiben vagy az illetékes külföldi hatóság által hitelesített másolatban és hiteles magyar fordítással, valamint - ha nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik - diplomáciai felülhitelesítéssel együtt kell csatolni. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt okirat csatolása alól a kérelmezı nyilatkozata alapján felmentés adható. (5) A külföldi lakhatása akkor fogadható el biztosítottnak, ha az általa megjelölt jövıbeni lakóhelyén a lakókra személyenként legalább hat négyzetméter lakószoba terület jut. (6) Nem kell csatolni a lakhatás feltételeit igazoló okiratot, ha a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti eljárásban a kérelmezı azt már csatolta, és a külföldi bejelentett szálláshelye nem változott meg. 31. (1) A családegyesítés esetén a családi életközösség akkor valósul meg, ha a családtagok életvitelszerően közös háztartásban élnek. (2) A családegyesítés céljából letelepedési engedéllyel rendelkezı külföldi köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát a házasság felbontására vonatkozó jogerıs ítélet kézhezvételétıl, illetıleg a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a tartózkodási helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál az okiratok egyidejő csatolásával bejelenteni.

9 (3) A Tv a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel fennáll, ha azt a kérelmezı születési, házassági anyakönyvi kivonata tartalmazza, illetıleg a kérelmezı maga vagy felmenıi egykori magyar állampolgárságát igazolja vagy valószínősíti. (4) A letelepedési engedély iránti kérelemhez szükséges mellékletek csatolása alól az idegenrendészeti hatóság írásban benyújtott külön kérelemre akkor adhat felmentést, ha a külföldi igazolja vagy valószínősíti, hogy azokat önhibáján kívül nem tudja beszerezni. 32. (1) A területi idegenrendészeti hatóság a letelepedési engedély iránti kérelem, továbbá a kérelemhez mellékelt, valamint a hiánypótlási eljárásban utólag csatolt okirat másolatát szakhatósági véleményezés céljából megküldi a Nemzetbiztonsági Hivatalnak és a megyei (fıvárosi) rendır-fıkapitányságnak (a továbbiakban: szakhatóság). Ha a szakhatósági eljárás során a csatolt okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, a szakhatóság megkeresésére az eredeti okiratot haladéktalanul meg kell küldeni. (2) A szakhatóságok a megkeresés tárgyában negyvenöt napon belül kötelesek írásban véleményt nyilvánítani. (3) Ha a szakhatóság véleményének megküldését követıen a külföldire vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság az eljárásra illetékes idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíti. 33. A letelepedési engedély iránti kérelmet az elsı fokon eljáró idegenrendészeti hatóság százhúsz napon belül, az elsı fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést a Hivatal hatvan napon belül bírálja el. 34. (1) A területi idegenrendészeti hatóság a letelepedés engedélyezése esetén az e rendelet 3. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott tartózkodási okmányt állítja ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmány érvényességi ideje öt év. (3) A letelepedett külföldi az okmány kiállításától számított három munkanapon belül köteles személyi- és lakcímadatait a lakóhelye szerint illetékes jegyzınél bejelenteni, továbbá köteles a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fıvárosi kerületi) önkormányzat jegyzıjénél a személyazonosító igazolvány kiadását kérni. (4) Ha a letelepedett vagy a bevándorolt tartózkodásának jogszerőségét igazoló okmány érvényességi ideje lejárt, a területi idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésében meghatározott okmányt állítja ki. (5) A letelepedett, illetıleg a bevándorolt külföldi köteles az okmány cseréjét kérni, ha az okmányban lévı természetes személyazonosító adatai megváltoztak, és ezt az új adatokat tartalmazó úti okmánnyal igazolja. (6) A letelepedés engedélyezését igazoló tartózkodási okmány, illetve a kártya formátumú letelepedési engedély okmány, továbbá a bevándorlási engedély érvénytelen, ha a) azt a területi idegenrendészeti hatóság jogerısen visszavonta, b) az okmány helyett a külföldi - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban - új okmányt kapott, c) az okmány a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált, d) tulajdonosa meghalt, e) az érintett magyar állampolgárságot szerzett. (7) A (6) bekezdés a)-c) pontja alapján érvénytelen okmányt az okmány cseréjét, pótlását végzı, vagy a letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt visszavonó területi idegenrendészeti hatóság - matrica formátumú okmány esetén ÉRVÉNYTELEN szövegő nedves bélyegzılenyomat elhelyezésével, kártya formátumú okmány esetén annak kilyukasztásával - érvényteleníti, és gondoskodik az érvénytelenség tényének, okának és idıpontjának a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történı bejegyzésérıl. (8) A (6) bekezdés d) és e) pontjában foglalt esetben a kártya formátumú letelepedési vagy bevándorlási engedély okmányt a területi idegenrendészeti hatóság bevonja, illetıleg a matrica formátumú okmányt érvényteleníti. A letelepedési engedéllyel rendelkezık lakóhelyének bejelentése 35. (1) A letelepedési engedélyt kérelmezı külföldi elsı magyarországi lakóhelyének létesítését a letelepedési engedély iránti kérelem elıterjesztésével egyidejőleg jelenti be. (2) A külföldi elsı lakóhelyének bejelentéséhez köteles okirattal igazolni a lakás feletti rendelkezési, illetve használati jogosultságát. A letelepedési engedély iránti kérelemnek a lakóhely bejelentésére szolgáló rovatát a bejelentınek, valamint a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak, mint szállásadónak is alá kell írnia. (3) A területi idegenrendészeti hatóság az elsı lakóhely bejelentésére vonatkozó kérelmet a letelepedési engedély iránti kérelmet elutasító határozatában utasítja el. (4) A letelepedési engedéllyel rendelkezı külföldi köteles a letelepedési engedélyezési eljárásban bejelentett lakóhelyének megváltozását az új lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzıjénél - a külön jogszabályban foglaltak szerint - bejelenteni.

10 (5) A lakóhely megváltozása nem jár a letelepedési engedély okmány cseréjével. A lakóhelyváltozás bejelentését a (4) bekezdés szerinti eljárásban a jegyzı által kiadott, a személyi azonosítóról és a lakcímrıl szóló hatósági igazolvány igazolja, ezért ezt a hatósági igazolványt a letelepedési engedéllyel együtt kell ırizni, és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni. (6) A letelepedett külföldi a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásban az elsı lakóhelyét a területi idegenrendészeti hatóság által kiadott, az idegenrendészeti hatóság által nyilvántartott személyes adatokat, és a letelepedésrıl szóló okmány okmányazonosító adatait is tartalmazó hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A lakóhelyváltozás bejelentését a továbbiakban a személyi azonosítóról és a lakcímrıl szóló hatósági igazolvány igazolja. A letelepedési és a bevándorlási engedély visszavonása 36. (1) A Tv a (1) bekezdésének b) pontja szerint a letelepedés vagy a bevándorlás engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények különösen akkor változtak meg jelentısen, ha az engedéllyel rendelkezı külföldi a) önmaga, illetıleg tartásra jogosult hozzátartozói megélhetését vagy lakhatását biztosítani nem tudja; b) munkaképessége ellenére - önhibájából - rendszeres szociális ellátásra és támogatásra szorul; c) tartását vagy lakhatását vállaló családtagja e kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A területi idegenrendészeti hatóság a letelepedési vagy bevándorlási engedélyt visszavonó jogerıs és végrehajtható határozat alapján a külföldi úti okmányában a magyarországi tartózkodásra vonatkozó jogosultságot érvényteleníti, az ország elhagyásának kötelezettségét és a teljesítés határidejét bejegyzi, és egyidejőleg a részére a 37. (1) bekezdésében meghatározottak szerint kiadott okmányt bevonja. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a külföldi a magyarországi tartózkodás jogszerőségét a teljesítési határidıig - a kiutazási kötelezettséget elıíró bejegyzéssel - igazolja. (4) A letelepedett vagy bevándorolt külföldi kiutasításáról, továbbá a letelepedési vagy a bevándorlási engedélynek a Tv ában foglaltak alapján történı visszavonásáról a területi idegenrendészeti hatóság a jogerıs és végrehajtható határozat egy másolati példányának megküldésével öt munkanapon belül értesíti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelı központi szervet (a továbbiakban: személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve), továbbá a külföldi személyazonosító igazolványát, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt elveszi. (5) A (4) bekezdés szerint elvett okmányokat az illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési (fıvárosban kerületi) önkormányzat jegyzıjének kell megküldeni. (6) A letelepedett vagy bevándorolt külföldi az ország külföldi letelepedés szándékával történı elhagyását köteles elızetesen a lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni. A területi idegenrendészeti hatóság az okmányt a 34. (7) bekezdésében foglaltak szerint érvényteleníti. (7) A területi idegenrendészeti hatóság a (6) bekezdésben foglalt esetben, az érintett személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóról és a lakcímrıl szóló hatósági igazolványát elveszi, az okmányokat a letelepedett külföldi lakóhelye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési (fıvárosban kerületi) önkormányzat jegyzıjének haladéktalanul megküldi. A külföldiek úti okmánnyal történı ellátása 37. (1) A Tv ában és 74. -ában meghatározott úti okmány iránti kérelmet a külön jogszabály szerinti formanyomtatványon kell a kérelmezı lakóhelye vagy szálláshelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál személyesen benyújtani. Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a szülı vagy a törvényes képviselı nyújthatja be. (2) Meghatalmazott útján is elıterjeszthetı a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmezı egészségi állapota - a kezelıorvos által kiállított igazolás szerint - nem teszi lehetıvé. (3) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmezı birtokában levı elızı úti okmányát, az arra vonatkozó igazolást, hogy származási országa úti okmányával miért nem rendelkezik, illetıleg az miért nem szerezhetı be, továbbá a kérelmezı felismerésére alkalmas kettı darab fekete-fehér vagy színes arcképet (igazolványképet). (4) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló külföldi kérelméhez csatolni kell a szülıknek (törvényes képviselıknek) a közjegyzı, a gyámhatóság vagy az idegenrendészeti hatóság elıtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülıi felügyelet megszőnését, illetıleg szünetelését igazoló jogerıs bírósági határozat másolatát.

11 (5) (6) A letelepedett külföldi számára a bevándorolt és a hontalan külföldi okmányával megegyezı okmányt kell kiállítani, amelyben a letelepedett, bevándorolt jogcímet kell feltüntetni. A humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkezı hontalan úti okmányát az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény függelékében foglalt adattartalommal kell kiállítani, és abban a humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkezı jogcímet fel kell tüntetni. (7) A Magyar Köztársaság területén jogszerően tartózkodó, alap- vagy középfokú oktatási intézményben tanuló külföldi részére iskolai kirándulás keretében, tanulócsoport tagjaként az EGT valamely tagállamába történı utazás céljából az oktatási intézmény kérelmére külön jogszabályban meghatározott - visszatérésre is jogosító - úti okmány állítható ki. A születés tényének bejelentése 38. (1) A letelepedési, a bevándorlási, illetıleg tartózkodási engedéllyel rendelkezı külföldi gyermekének születését a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával a szülı lakóhelye, illetıleg szálláshelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál kell bejelenteni. (2) Ha a szülık tartózkodási jogcíme azonos, a gyermek részére a szülık tartózkodási engedélyével azonos jogcímen kell az engedélyt kiadni, kivéve, ha a szülık bevándorlási engedéllyel rendelkeznek. Ebben az esetben a gyermek letelepedési engedélyre jogosult. (3) Ha a Magyarországon tartózkodó, a szülıi felügyeletet közösen gyakorló szülık tartózkodási jogcíme eltérı, a gyermek tartózkodási jogosultsága megállapításánál mindkét szülı együttes nyilatkozatát kell figyelembe venni. A szülık megegyezése hiányában a gyermeket a számára kedvezıbb tartózkodási jogcímen letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel kell ellátni. (4) Ha a gyermek felett a szülıi felügyeleti jogot csak az egyik szülı gyakorolja, a gyermeket a szülıi felügyeleti jogot gyakorló szülıvel megegyezı tartózkodási jogcímen kell nyilvántartásba venni azzal, hogy a bevándorlási engedéllyel rendelkezı szülı gyermeke letelepedési engedélyre jogosult. (5) Ha a letelepedési, a bevándorlási, illetıleg a tartózkodási engedéllyel rendelkezı külföldi a Tv ának (6) bekezdésében, illetıleg a Tv. 14/C. -ában foglalt bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, a gyermek helyzetének rendezése érdekében letelepedési vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtani. A gyermek részére a letelepedési vagy a tartózkodási engedély érvényes tartózkodásra jogosító engedély hiányában is kiadható. A beutazás és a tartózkodás engedélyezésének közegészségügyi szabályai 39. (1) A külföldi tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása, illetıleg a letelepedési engedély iránti kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott betegségben szenved-e, fertızıképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van-e, illetıleg közegészséget veszélyeztetı betegség, fertızıképes, illetve kórokozó hordozó állapot fennállása esetén részesül-e kötelezı és rendszeres ellátásban. (2) Ha a külföldi nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a területi idegenrendészeti hatóság értesíti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a külföldi magyarországi tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fıvárosi) intézetét (a továbbiakban: Intézet). (3) Az Intézet a külföldit kötelezheti a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére, vagy a külföldi hatóság által kiállított, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hatósági orvosi igazolás bemutatására. (4) Amennyiben az Intézet megállapítja, hogy a külföldi közegészséget veszélyeztetı betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, haladéktalanul értesíti a területi idegenrendészeti hatóságot. (5) Ha a területi idegenrendészeti hatóság a (4) bekezdésben foglalt értesítés ellenére adja ki vagy hosszabbítja meg a tartózkodási engedélyt, a szükséges járványügyi intézkedések foganatosítása érdekében értesíti az Intézetet A visszaküldés tilalma

12 43. (1) Az idegenrendészeti hatóságnak a külföldi visszairányítására, visszautasítására vonatkozó hatósági intézkedés, az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése és végrehajtása, illetıleg a bírósági határozattal elrendelt kiutasítás végrehajtása elıtt vizsgálnia kell a Tv a (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását. Ha a tilalom fennállása tekintetében kétség merül fel, vagy ha a külföldit a bíróság utasította ki, az idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti. (2) Ha a külföldi származási országa vagy az az ország, amely ıt visszafogadni köteles nem felel meg a biztonságos származási, illetve a biztonságos harmadik országokra vonatkozó követelményeknek, az (1) bekezdésben foglaltak nem rendelhetık el, illetve nem hajthatók végre. (3) A visszaküldési tilalom vizsgálata a külföldivel szemben elrendelt ırizet, illetve kijelölt helyen való tartózkodás végrehajtását nem érinti. (4) Az eljáró idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárást, illetve a határozat végrehajtását felfüggeszti és az illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál kezdeményezi a humanitárius tartózkodási engedély kiállítását, ha eljárásában megállapítja a) a Tv a (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását, vagy b) azt a tényt, hogy a külföldit az ENSZ Menekültügyi Fıbiztosságának Hivatala az Egyesült Nemzetek Közgyőlése december 14-én jóváhagyott 428. számú határozatában biztosított jogkörében menekültnek (a továbbiakban: mandátumos menekült) ismerte el. (5) A mandátumos menekültre a (4) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha az ENSZ menekültügyi Fıbiztosa által biztosított védelem fennáll. Ebben az esetben a humanitárius tartózkodási engedélyt akkor is ki kell adni, ha a mandátumos menekült menekültkénti elismerésére irányuló kérelmét a menekültügyi hatóság elutasította. (6) A Tv ának (1) bekezdése szerinti tilalom fennállását nem alapozhatja meg az a körülmény, hogy a külföldi részére a származási államának külképviselete nem állítja ki a hazatérésre szolgáló úti okmányt. (7) A területi idegenrendészeti hatóság a visszaküldés akadályának fennállását folyamatosan, de a központi idegenrendészeti nyilvántartó szerv megkeresése alapján legalább évente felülvizsgálja. A visszaküldés akadályának megszőnése esetén a területi idegenrendészeti hatóság a külföldivel szembeni idegenrendészeti eljárást folytatja. 44. Visszairányítás 45. (1) A visszairányításra vonatkozó hatósági intézkedést írásba kell foglalni, illetve azt az útlevélbe is be lehet jegyezni. (2) A visszairányítási intézkedésrıl készült iratnak tartalmazni kell a külföldi természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, a visszairányítás indokát, a visszairányítási tilalom vizsgálatának eredményét, annak az országnak a megjelölését, ahová a visszairányítás történt, valamint a visszairányítás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedéseket. 46. A Tv ának (2) bekezdésében foglalt határidıket az intézkedés kezdı idıpontjától kell számítani. A légi úton érkezett, visszairányításra kerülı külföldi esetén minden megkezdett nap egy napnak számít. 47. (1) A visszairányítási eljárás során keletkezett iratokat az intézkedést foganatosító idegenrendészeti hatóság az intézkedéstıl számított két évig ırzi meg. (2) Az iratokba az idegenrendészeti hatóságok, az igazságszolgáltatási, a bőnüldözı, a nemzetbiztonsági, valamint a menekültügyi szervek tekinthetnek be. Visszautasítás 48. (1) A visszautasításra vonatkozó hatósági intézkedést írásba kell foglalni. (2) A visszautasításról szóló iratnak tartalmaznia kell a külföldi természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, a visszautasítás alapjául szolgáló cselekmény megjelölését, az alkalmazandó visszafogadási egyezmény megnevezését, a visszautasítási tilalom vizsgálatának eredményét, valamint az intézkedés helyét, idejét. (3) Amennyiben a külföldi visszautasítása harminc napon belül nem hajtható végre, vagy az bármely okból meghiúsul, a Határırség idegenrendészeti szerve - a további eljárás lefolytatása céljából - köteles a székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni. Idegenrendészeti kiutasítás

13 49. (1) Az idegenrendészeti kiutasítási határozatban az ország elhagyásának napját - az azonnali végrehajtás kivételével - a jogorvoslat benyújtására rendelkezésre álló határidık figyelembevételével kell megállapítani. (2) A beutazási és tartózkodási tilalom idıtartamát években kell meghatározni. (3) Az (1) bekezdés szerint megállapított határnapot az azonnali végrehajtás elrendelése esetén a kiutasítási határozat kihirdetésekor, egyéb esetben a határozat jogerıssé válásakor kell az úti okmányba bejegyezni. 50. (1) A kiutasító határozatban fel kell tüntetni a kiutasítási tilalom vizsgálatának eredményét. (2) Ha a külföldi a határozat azonnali végrehajtásának elrendelése esetén fellebbezésében megalapozottan valószínősíti, hogy a Tv. 43 -ának (1) bekezdésében meghatározott kiutasítási tilalom merült fel, a határozat végrehajtását - a körülmények tisztázásáig - fel kell függeszteni. 51. A kiutasításkor a bevándorolt és a letelepedett külföldi személyazonosító igazolványát, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát az illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési (fıvárosban kerületi) önkormányzat jegyzıjének kell megküldeni. 52. (1) Idegenrendészeti eljárásban az idegenrendészeti hatóság köteles vizsgálni, hogy a jogszerőtlenül tartózkodó kiskorú külföldire a Tv.-ben és e rendeletben meghatározott, a kísérı nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye. Ennek keretében különösen azt kell megállapítani, hogy a) a külföldi kiskorú-e, b) van-e olyan személy, aki jogszabály vagy szokás alapján kiskorú külföldi felügyeletére köteles. (2) (3) A kísérı nélküli kiskorú érdekeinek védelmében az idegenrendészeti hatóság köteles eseti gondnok kirendelése iránt az eljárás megindításakor haladéktalanul intézkedni. (4) Ha az idegenrendészeti hatóság a külföldi ırizetét rendelte el, és az eljárás során megállapításra kerül, hogy a külföldi esetében a kísérı nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályok alkalmazásának van helye, az ırizetet meg kell szüntetni, és a kísérı nélküli kiskorú számára a 61. (3) bekezdésében meghatározott kötelezı tartózkodási helyet kell kijelölni. A kiutasítottak beutazása 53. (1) Az idegenrendészeti kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló külföldi részére kivételes méltánylást érdemlı körülmények fennállása esetén az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelı hatóság - a tilalom fenntartása mellett - a vízum kiadására vonatkozó szabályok szerint engedélyezheti a Magyarországra történı egyszeri, rövid idıtartamú beutazást. (2) A beutazási engedély iránti kérelmet a külképviseleten kell elıterjeszteni. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatóság a beutazást engedélyezi, a külképviselet a külföldi részére kiadott vízumban a külön engedély számát is feltünteti. A kiutasítás végrehajtása 54. (1) A jogerıs bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtását az idegenrendészeti hatóság határozatban rendeli el. A határozat tartalmazza az ország elhagyásának határidejét, a határátlépés helyét, a külföldi ujjnyomatának levételére való kötelezést, valamint kitoloncolás esetén az arról való rendelkezést. (2) Ha a területi idegenrendészeti hatóság a jogerıs bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtása során indokoltnak tartja a Tv. 43. (1) bekezdésében meghatározottak alkalmazását, az azt alátámasztó okiratok és dokumentumok másolatának megküldésével a székhelye szerint illetékes ügyésznél kezdeményezi a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására irányuló eljárás megindítását. (3) Ha a külföldi a bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordult, a területi idegenrendészeti hatóság az illetékes ügyész megkeresésére tájékoztatást ad arról, hogy a Tv a (1) bekezdésében foglaltak fennállnak-e vagy sem. A büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelemnek a területi idegenrendészeti hatósághoz történı benyújtása esetén, azt az idegenrendészeti hatóság véleményével - ideértve a 43. (1) bekezdésében foglalt véleményt is - kiegészítve haladéktalanul köteles megküldeni a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak. 55. (1) A jogerıs és végrehajtható határozattal kiutasított külföldi kiléptetésérıl a Határırség - a Tv a (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti adatok, továbbá a kiléptetés idıpontjának és helyének közlésével - haladéktalanul értesíti a központi adatkezelı szervet. (2) A Tv ának (2) bekezdésében meghatározott kiutasítási akadály felmerülése esetén az idegenrendészeti hatóság a kísérı nélküli kiskorú elhelyezése érdekében megkeresi az eljárás lefolytatására illetékes gyámhatóságot.

14 Az ırizet 56. (1) Az ırizetbe vételt elrendelı határozatnak tartalmaznia kell az ırizet kezdı és befejezı idıpontját, a végrehajtás helyét, valamint az ideiglenes intézkedést vagy azt, hogy ideiglenes intézkedésnek nincs helye. (2) Az ırizet idıtartamát napokban kell számítani. Az ırizet tartamába minden megkezdett nap beszámít. 57. (1) Az ırizetet elrendelı hatóságnak arra kell törekednie, hogy az ırizet a lehetı legrövidebb ideig tartson. A kiutasítás, illetve a visszautasítás végrehajtása feltételeinek a megteremtésére, valamint a kiutasítást elıkészítı ırizet elrendelése esetén a külföldi személyazonosságának vagy tartózkodása jogszerőségének megállapítására soron kívül kell intézkedni. (2) Az idegenrendészeti hatóságnak az ırizet fenntartása indokoltságának megállapítására irányuló bírósági eljáráshoz benyújtott véleménye tartalmazza a külföldi kiutaztatására tett intézkedések adatait is. A véleményt a külföldi jogi képviselıjének is meg kell küldeni. (3) Amennyiben az ırizet idıtartamát a bíróság meghosszabbította, de az elrendelés indokai már nem állnak fenn, az idegenrendészeti hatóság az ırizetet a bíróság egyidejő értesítése mellett megszünteti. 58. (1) A visszautasítási ırizetet meg kell szüntetni akkor is, ha a külföldi visszafogadását a megkeresett állam a vonatkozó nemzetközi szerzıdés elıírásainak megfelelıen megtagadja, vagy a külföldi átadására a visszafogadási ırizet elrendelésétıl számított harminc napon belül nem kerül sor. (2) A visszautasítási ırizet megszüntetése elıtt a határırség köteles a területi idegenrendészeti hatóságot értesíteni, hogy a hatóság a külföldivel szemben az eljárást lefolytassa. 59. (1) A kiutasítást elıkészítı ırizetet meg kell szüntetni, ha a külföldi személyazonosságát vagy tartózkodásának jogszerőségét az eljáró szerv megállapította, vagy a külföldi kiutasítása a Tv ának (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállása miatt nem rendelhetı el. (2) Ha a kiutasítást elıkészítı ırizet idıtartama alatt a külföldi kiutasítására kerül sor és további ırizetben tartása a Tv a szerint indokolt, a kiutasítást elıkészítı ırizet megszüntetésével egyidejőleg - a Tv ának (1) és (2) bekezdése alapján - a külföldi idegenrendészeti ırizete rendelhetı el. (3) Ha a kiutasítást elıkészítı ırizet határideje letelt és a külföldi kiutasítását nem rendelték el, a Tv ának (1) bekezdése alapján kijelölt helyen való tartózkodása rendelhetı el. 60. (1) Az ırizet végrehajtási helyének kijelölése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye. (2) Az ırizet végrehajtásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. Kijelölt helyen való tartózkodás 61. (1) A külföldi számára - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - kötelezı tartózkodási helyként kijelölhetı a külföldi bejelentett szálláshelye, meghívás esetén a meghívó lakóhelye, tartózkodási helye vagy a meghívó által biztosított szálláshely, a külföldi eltartására kötelezhetı hozzátartozó lakóhelye, tartózkodási helye, a karitatív szervezetek által rendelkezésre bocsátott szálláshely, heveny egészségkárosodás elhárítása idıtartamára az indokolt gyógykezelés végzése céljából fekvıbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint - az igénybevétel egyéb jogszabályi feltételeinek megfelelı külföldi esetén - személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény. (2) Az (1) bekezdésben foglalt lehetıségek hiányában a külföldit közösségi szálláson lehet elhelyezni. (3) A kísérı nélküli kiskorú számára kötelezı tartózkodási helyként gyermekvédelmi intézményt, kísérı nélküli kiskorúak elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomást, szerzıdés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy magánszállást lehet kijelölni. A kísérı nélküli kiskorú magánszálláson a közvetlen családtagjának nem minısülı hozzátartozójánál helyezhetı el, ha a hozzátartozó a kiskorú elszállásolását, ellátását, gondozását írásban vállalja, továbbá, ha nyilvánvaló, hogy a kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján az elhelyezés a kiskorú érdekeit szolgálja. 62. Ha a kijelölt helyen való tartózkodás idıtartama alatt a külföldi a számára elıírt magatartási szabályokat súlyosan vagy ismételten megsérti, idıszakonkénti megjelenésre vonatkozó kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti és ezzel akadályozza az eljárás lefolytatását, az elrendelı hatóság végrehajtható kiutasítási határozat esetén a külföldit idegenrendészeti ırizetbe, egyéb esetben a Tv ának (1) bekezdése alapján kiutasítást elıkészítı ırizetbe veheti. A kitoloncolás

15 63. (1) A kitoloncolást a Magyar Köztársaság államhatáráig, amennyiben a kitoloncolt személy kíséret nélküli utazása a repülés biztonságára veszélyt jelentene, vagy azt nemzetközi szerzıdés (visszafogadási egyezmény) kötelezıen elıírja, a külföldi származási államáig, illetve más visszafogadásra köteles államig kell elrendelni. (2) Az érintettet a kitoloncolás módjáról, körülményeirıl (a továbbiakban: foganatosítás), továbbá a panasz benyújtásának lehetıségérıl az anyanyelvén, illetve az általa értett nyelven tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a) a foganatosítás idıpontjára, amelyet légi úton történı toloncolás esetén a foganatosítás megkezdését megelızı legalább harminchat órával kell közölni, b) a célállomás megjelölésére, c) arra, hogy a foganatosítás milyen jármővön, továbbá arra, hogy kísérettel történik. (3) Indokolt esetben pszichológus közremőködését is igénybe lehet venni. (4) A kitoloncolás foganatosítását csak az elrendelı határozat birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni. A foganatosítás megkezdésekor és befejezésekor meg kell állapítani, hogy a külföldin vannak-e látható külsérelmi nyomok, ebben az esetben azok leletezésérıl kell gondoskodni. (5) Az érintett a foganatosítás ellen panasszal élhet, a foganatosítás befejezését követı 8 napon belül, amelyet írásban, postai úton kell elıterjeszteni. A panasz kivizsgálása során a Rendırségrıl szóló évi XXXIV. törvény 93. -a, illetıleg a határırizetrıl és a Határırségrıl szóló évi XXXII. törvény 60. -a megfelelı alkalmazásával kell eljárni. 64. (1) A kitoloncolás foganatosítását félbe kell szakítani, ha a) a légi jármő parancsnoka megtagadja a toloncolt külföldi felvételét a légi jármőre, b) a foganatosítás során a toloncolt külföldi egészségi vagy pszichés állapotában olyan változás következik be, amely miatt a kitoloncolás csak a toloncolt külföldi életének, testi épségének veszélyeztetésével lenne végrehajtható, c) a toloncolt külföldin nem leletezett külsérelmi nyomok vannak, vagy ha a külföldi olyan fokú ellenállást tanúsít, amelyet törvényes eszközökkel és a külföldi életének, testi épségének, egészségének károsítása vagy veszélyeztetése nélkül nem lehet elhárítani. (2) A félbeszakított toloncolást tovább kell folytatni, ha az (1) bekezdésben meghatározott okok elhárultak. (3) A toloncolás foganatosítását határozattal meg kell szüntetni, ha nyilvánvaló, hogy azt nem lehet végrehajtani. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A végrehajtási akadály megszőnésekor a kitoloncolást ismételten el lehet rendelni. (4) A légi úton történı kitoloncolás félbeszakítása esetén a Tv ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárni, és a külföldit - a további intézkedésig - a Budapesti Határır Igazgatóság Idegenrendészeti Központjában, vízi úton, vasúton vagy közúton történı kitoloncolás félbeszakítása esetén a külföldit a határterület kijelölt részén kell elhelyezni. (5) A kitoloncolás foganatosításának módját és körülményeit külön jogszabály állapítja meg. 65. A kitoloncolásról szóló határozatnak tartalmaznia kell a kitoloncolás elrendelésének indokát, a végrehajtás idejét, valamint azt az államot, ahová a kitoloncolás történik. A tagállamok által hozott kiutasítási határozatok elismerése és végrehajtása 65/A. (1) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó, az Európai Unió más tagállamának illetékes közigazgatási hatósága által kiutasított külföldi esetében - a tagállam illetékes hatóságának megkeresése alapján - a területi idegenrendészeti hatóság köteles a kiutasítás végrehajtására intézkedni, amennyiben a kiutasítást a) a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság súlyos és tényleges megsértése vagy veszélyeztetése, b) a magyar törvény szerint legalább egy évi szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bőncselekmény elkövetéséért kiszabott bírósági ítélet, c) súlyos bőncselekmény elkövetésének gyanúja, d) a külföldiek belépésére vagy tartózkodására vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése miatt rendelték el. (2) A kiutasítás végrehajtását meg kell tagadni, ha a) a külföldi esetében a Tv ban meghatározott visszaküldési tilalom áll fenn, vagy b) a harmadik államok állampolgárai által valamely tagállamban benyújtott menedékjog iránti kérelmek elbírálásáért felelıs tagállam meghatározásának kritériumairól és mechanizmusáról szóló 343/2003. EK rendelet alkalmazásának van helye. (3) A kiutasítás végrehajtásának megtagadása esetén annak okáról a kiutasítást elrendelı tagállam illetékes hatóságát a Hivatal tájékoztatja.

16 (4) Ha valamely tagállam által kiutasított külföldi a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik, az engedély visszavonására is intézkedni kell. (5) Ha a külföldi más tagállam által kibocsátott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a Hivatal megkeresi a kiutasítást elrendelı tagállam illetékes hatóságát, illetıleg a tartózkodási engedélyt kiadó tagállam illetékes hatóságát. (6) A tagállam által elrendelt kiutasítás végrehajtása során a Tv. IV. fejezetében és e rendeletben irányadó szabályokat megfelelıen alkalmazni kell. (7) A Hivatal a kiutasítás végrehajtásáról tájékoztatja a kiutasítást elrendelı tagállamot. A kiutasítás végrehajtásának költségét a kiutasított viseli. Ha a kiutasított a költségek viselésére nem képes, a Hivatal a kiutasítást elrendelı tagállamtól kéri a kiutasítás végrehajtásával összefüggésben megelılegezett költségei megtérítését. (8) Amennyiben a területi idegenrendészeti hatóság tudomást szerez arról, hogy az általa kiutasított külföldi az Európai Unió valamely tagállamában tartózkodik, a Hivatalnál kezdeményezi a kiutasítás elismerése és végrehajtása céljából az illetékes tagállami hatóság megkeresését. A külföldiek ellenırzése 66. (1) A Tv a (5) bekezdésének alkalmazása során a rendır, illetıleg a határır azt a külföldit, aki az ellenırzés során magát lejárt vagy érvénytelen tartózkodásra jogosító engedéllyel igazolta, vagy az ellenırzés során magyarországi tartózkodásának jogszerőségét, személyazonosságát nem tudta igazolni - ha külön törvény alapján a külföldivel szemben büntetıeljárás lefolytatásának nincs helye - a (2), illetıleg (3) bekezdésben meghatározott hatósághoz elıállítja, illetıleg visszatartás intézkedést alkalmazhat. (2) Azt a külföldit, aki az ellenırzés során magyarországi tartózkodásának jogszerőségét, személyazonosságát nem tudta igazolni - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Határırség területileg illetékes idegenrendészeti hatóságához kell elıállítani. (3) Azt a külföldit, aki az ellenırzés során magát lejárt vagy érvénytelen tartózkodásra jogosító engedéllyel igazolta, az igazoltatás helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz kell elıállítani. (4) Az elıállítás idıtartamát a Rendırségrıl szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. -ának (3) bekezdése szerint kell számítani, és az nem haladhatja meg a tizenkét órát. A visszatartás idıtartama az elıállítás idıtartamának lejártakor kezdıdik és nem haladhatja meg a tizenkét órát. 67. A külföldi úti okmányának visszatartása 68. (1) A területi idegenrendészeti hatóság az úti okmány visszatartását büntetıeljárás esetén az ügyész vagy a bíró, szabálysértési eljárás esetén pedig a szabálysértési hatóság - az úti okmány megküldésével egyidejőleg tett - írásbeli kezdeményezésére határozattal rendeli el. (2) Az úti okmány visszatartását büntetıeljárás esetén az ügyész vagy a bíró, illetıleg a szabálysértési eljárás jogerıs befejezése vagy a pénzbírság befizetése esetén a szabálysértési hatóság értesítése alapján azonnal meg kell szüntetni, és az úti okmányt a külföldi részére vissza kell adni. (3) A területi idegenrendészeti hatóság a biztosíték letétbe helyezésérıl szóló értesítés alapján haladéktalanul köteles megszüntetni az úti okmány visszatartását. (4) Ha az ügyész vagy a bíró hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi a büntetıeljárás ideje alatt meghatározott idıtartamra külföldre utazzon, az úti okmányt ki kell adni. (5) Ha az úti okmány kiadásakor a külföldi nem rendelkezik érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel, kiutazása és visszatérése a részére kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásba tett bejegyzéssel biztosítható. Az ırizet végrehajtására szolgáló intézmény létesítésének feltételei 69. Idegenrendészeti fogda olyan épületben vagy épületrészben létesíthetı, ahol a) az ırizetesek elhelyezésére szolgáló helyiségekben ırizetesenként legalább 15 m 3 légtér és 5 m 2 mozgástér, b) az étkezés, a szabadidı eltöltésére, illetve a látogatók fogadására alkalmas közösségi helyiség, c) az engedélyezett férıhelyek számának megfelelı számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek,

17 d) háziorvosi minimum feltételeknek megfelelı orvosi rendelı, e) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítı helyiség, f) szabadlevegın való tartózkodásra alkalmas terület, g) az Országos Építésügyi Szabályzat és a hatósági elıírások szerinti megvilágítási értékek, h) az intézmény szünetmentes áramellátása, i) az ırizetesek és a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, az élelmezést ellátó helyiségekben, valamint a közösségi célú helyiségekben természetes szellızés biztosítható. A közösségi szállás 70. (1) Közösségi szállás a területi idegenrendészeti hatóság által e célból fenntartott szálláshely. (2) Közösségi szállás olyan épületben létesíthetı, ahol a) személyenként legalább 15 m 3 légtér és 5 m 2 mozgástér, b) a lakóhelyiségek mellett étkezés, a szabadidı eltöltése és látogatók fogadása céljából közösségi helyiség, c) alap- és sürgısségi ellátás céljából a háziorvosi minimum feltételeknek megfelelı orvosi rendelı, d) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítı helyiség, e) higiénés célra, az engedélyezett férıhelyek számának figyelembevételével kialakított számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek állnak rendelkezésre, és a külföldiek által tartózkodás céljára szolgáló valamennyi helyiség esetén természetes szellızés és természetes fény biztosítható. A közösségi szálláson tartózkodók ellátása 71. A közösségi szállás fenntartásáért felelıs szerv köteles a külföldi részére biztosítani a) az elhelyezést, b) napi háromszori étkezést, c) személyi felszerelést. 72. (1) A közösségi szálláson a lakóhelyiségekben történı elhelyezés során el kell különíteni a férfiakat a nıktıl, illetıleg a családtagokat együttesen kell elhelyezni. (2) A közösségi szálláson csak a befogadóképességének megfelelı számú külföldit szabad elhelyezni. Ha nincs lehetıség az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására, a külföldit más közösségi szállásra kell szállítani. 73. (1) A közösségi szálláson elhelyezett külföldiek részére vallási elıírásaikra is figyelemmel kell az étkezést biztosítani. (2) A közösségi szállásra történı befogadáskor a külföldit a személyi felszerelésként étkészlettel, tisztálkodási eszközökkel, illetve ágynemővel kell ellátni. A közösségi szállás fenntartója gondoskodik a személyi felszerelésként kiadott ágynemő és törölközık kéthetente történı cseréjérıl. A közösségi szálláson való tartózkodás rendje 74. (1) A közösségi szálláson való tartózkodás rendjét a házirend állapítja meg, amelyet e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. (2) A közösségi szálláson tartózkodó külföldi köteles a) a szállás rendjét megtartani, az erre vonatkozó elıírásokat teljesíteni; b) környezetét tisztán tartani; c) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, járványügyi intézkedésnek (beleértve a védıoltásokat is) magát alávetni; d) a szállás berendezési, felszerelési tárgyait megóvni, a károkozástól tartózkodni, a szándékosan okozott kárt megtéríteni; e) 24 órát meghaladó átmeneti távollétét elızetesen - a távozás helyének és idıtartamának megjelölésével - a szálláshely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál bejelenteni. 75.

18 76. (1) A közösségi szálláson nyújtott szolgáltatások költségét - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezı külföldi kivételével - a szálláshely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóság a szállás elhagyásakor határozatban állapítja meg. Az összeg számításának módját külön jogszabály határozza meg. (2) A külföldi a közösségi szállás fenntartója által megelılegezett költségek összegét köteles a szállás elhagyását vagy az országból történı kiutazását követıen - külön jogszabályban meghatározott módon - visszatéríteni. 77. Az elrendelı hatóság a kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezésrıl - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezı külföldiek kivételével - a külföldi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervének tájékoztatása céljából a Hivatal útján késedelem nélkül értesíti a Külügyminisztériumot. Az ırizetben vagy a közösségi szálláson lévık egészségügyi ellátása 78. (1) Ha az ırizetbe vett vagy a közösségi szálláson elhelyezett külföldi nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosult a) az egészségügyi alapellátásba tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre; b) a sürgıs szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás keretében történı vizsgálatra, gyógykezelésre - ideértve a sürgısségi fogászati ellátását -, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre; c) a sürgıs szükség esetén igénybe vett fekvıbeteg-gyógyintézeti ellátásra, és ott az orvos elıírása szerinti gyógykezelésre - ideértve a mőtéti beavatkozásokat és az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket -, valamint gyógyászati ellátásra és a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre, étkezésre; d) a b)-c) pontban foglalt ellátást követıen a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelését követıen gyógyulásáig, illetıleg állapota stabilizálódásáig da) szükséges vizsgálatokra és gyógykezelésre, db) az f) pontban foglalt gyógyszerek közé nem tartozó, mással nem helyettesíthetı gyógyszerre és a gyógyszer beadásához szükséges gyógyászati segédeszközre; e) terhesgondozásra és szülészeti ellátásra; f) külön jogszabály szerint a közgyógyellátásra jogosultak részére térítésmentesen és/vagy egészségügyi rendelkezés alapján 90%-os vagy 100%-os társadalombiztosítási támogatással rendelhetı gyógyszerre; g) a b)-e) pontok szerinti ellátások esetében betegszállításra, ha egészségügyi állapota miatt a szállítás másként nem oldható meg. (2) Az elhelyezett külföldi jogosult a külön jogszabályban meghatározott kötelezı védıoltásra. (3) Az elhelyezett az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi ellátásokon túl jogosult az orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben gyógyászati segédeszközre, illetve annak javítására a közgyógyellátásra jogosultakra vonatkozó feltételek szerint. 79. (1) A külföldi háziorvosi ellátása az idegenrendészeti fogdában vagy a közösségi szálláson történik. (2) A 78. (1) bekezdésének d) pontjában foglalt egészségügyi szolgáltatások igénybevétele akkor térítésmentes, ha az az alapellátást végzı orvos beutalására vagy a járóbeteg-szakellátás, illetve fekvıbeteg-gyógyintézet szakorvosa visszarendelésére történt. (3) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel mőködı egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni. (4) Az idegenrendészeti fogdát fenntartó Határırség, illetıleg a közösségi szálláson elhelyezettek esetében a Hivatal a külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzıvel rendelkezı orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát téríti meg. 80. (1) A Határırség, illetve a Hivatal az egészségügyi szolgáltatások díját, illetve a szolgáltatás költségét, továbbá az idegenrendészeti fogdában, illetve a közösségi szálláson elhelyezett külföldi terhességmegszakításának költségét az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben a Magyar Köztársaság nem vállalta. (2) Az idegenrendészeti fogdában és a közösségi szálláson való tartózkodás során elvégzett egészségügyi vizsgálat és az illetékes Intézet által elrendelt kötelezı védıoltások költségét a Határırség, illetve a Hivatal az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti. (3) A felsoroltakat meghaladó ellátás térítésdíjához a Határırség, illetve a Hivatal nem nyújt támogatást. (4) A 78. -ban, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások díját - ha a szolgáltatást a jogosult nem az idegenrendészeti fogdában, illetve a közösségi szálláson mőködı egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe - a Határırség, illetve a Hivatal - a menedékjogról szóló évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendeletben foglalt elszámolási rend szerint - megtéríti az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak. A díj mértéke az egészségügy társadalombiztosítási

19 finanszírozására vonatkozó szabályokban az adott szolgáltatónak járó díj, azzal, hogy az idegenrendészeti fogdában vagy a közösségi szálláson kívül egészségügyi alapellátást nyújtó háziorvos az eseti ellátás díját számolhatja el. A befogadott ellátása, támogatása 81. (1) A Tv a (1) bekezdésének hatálya alá tartozó külföldi (a továbbiakban: befogadott) alapvetı létfenntartási feltételeinek megteremtéséhez a Hivatal ellátásokkal és támogatásokkal járul hozzá. (2) A befogadott ellátásra, illetıleg támogatásra irányuló kérelme tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a Hivatal vezetıje bírálja el. (3) A befogadottat közösségi szálláson vagy menekülteket befogadó állomáson (a továbbiakban: közösségi szállás) is el lehet helyezni. 82. (1) A befogadottat személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások; pénzbeli ellátások és pénzbeli támogatások illetik meg. (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások: a) közösségi vagy annak megfelelı szálláson való elhelyezés és ellátás; b) egészségügyi ellátás; c) oktatási intézményben való étkeztetés. (3) A pénzbeli ellátások: a) egyszeri kiköltözési segély; b) beiskolázási támogatás. (4) A pénzbeli támogatások: a) lakhatási támogatás; b) az ország végleges elhagyásának támogatása; c) az egészségügyi munkaalkalmassági vizsgálat támogatása. 83. (1) A 82. -ban foglalt ellátások és támogatások biztosításának, folyósításának feltétele, hogy a befogadott ne rendelkezzék vagyonnal, illetve jövedelme - a vele közös háztartásban élı házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona összes jövedelme szerint számított egy fıre jutó havi jövedelem esetén - ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (2) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetıleg vagyonnak minısül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 4. (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott jövedelem és vagyon. (3) A befogadott a 82. -ban felsorolt ellátások, támogatások igénybevétele esetén e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott nyomtatvány kitöltésével köteles nyilatkozni vagyoni és jövedelmi helyzetérıl. 84. (1) A befogadottnak közösségi szálláson történı elhelyezése esetén a közösségi szálláson történı kötelezı tartózkodás elrendelésétıl számított tizennyolc hónapig nem kell térítési díjat fizetnie, amennyiben jövedelme a 83. (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg. (2) A befogadottra a közösségi szálláson történı tartózkodása során a ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A 14. életévét betöltött befogadott a (2) bekezdésben foglalt ellátáson túl a közösségi szálláson való térítésmentes tartózkodás harmadik hónapjától havonként, a belügyminiszter által meghatározott összegő, szabad felhasználású havi költıpénzben részesül. Ha a költıpénzben részesülı a közösségi szállás házirendjét ismételten vagy súlyosan megszegi, a költıpénzt részben vagy egészben meg kell vonni. (4) Ha a befogadott jövedelme a 83. (1) bekezdésében foglalt mértéket meghaladja, köteles az általa igénybe vett szolgáltatások önköltségét utólag, minden hónap 5. napjáig megtéríteni. A megtérítés összegét a közösségi szállás vezetıje állapítja meg. 85. (1) A befogadott a közösségi szállást a kiköltözés szándékával a területi idegenrendészeti hatóság engedélyével hagyhatja el. E szándékáról, a kiköltözést megelızıen köteles nyilatkozni (a továbbiakban: kiköltözési nyilatkozat). (2) Attól a befogadottól, aki kiköltözési nyilatkozat nélkül 48 órát meghaladóan hagyja el a közösségi szállást - és távolmaradását késıbb sem tudja hitelt érdemlıen igazolni - a költıpénz megvonható. (3) Amennyiben a befogadott magánszállásra költözik, a területi idegenrendészeti hatóság engedélyével visszatérhet a közösségi szállásra, ha vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján a közösségi szállás igénybevételére jogosult. (4) A befogadott tizennyolc hónapon túli közösségi szálláson tartózkodását a Hivatal kivételes méltányosságból engedélyezheti. 86. (1) Ha a befogadott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén a 78. -ban meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat jogosult térítésmentesen igénybe venni.

20 (2) A közösségi szálláson tartózkodó befogadott háziorvosi ellátása a közösségi szálláson történik. (3) A közösségi szálláson kívül lakó befogadott a szálláshelye szerinti - területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó - háziorvosnál jogosult ellátásra. (4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel mőködı egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni. 87. A befogadott óvodai nevelésével, általános iskolai, kollégiumi és gyermekvédelmi intézményben történı elhelyezésével kapcsolatos étkezési költségeket a befogadott törvényes képviselıjének kérelmére a Hivatal az ellátást biztosító intézménynek közvetlenül megtéríti. 88. Az a befogadott, aki a tartózkodási engedély elsı alkalommal történı kiállítását követı egy éven belül magánszállásra költözik ki, a Hivataltól egyszeri kiköltözési segélyt kérhet. A kiköltözési segély csak egy alkalommal nyújtható. 89. (1) Az egyszeri kiköltözési segély megítélésérıl, írásbeli kérelem alapján, a kérelmezı szociális helyzetét mérlegelve a Hivatal dönt. A kérelemhez csatolni kell a kiköltözési nyilatkozatot, egy ismételten kitöltött vagyon- és jövedelemnyilatkozatot, és igazolni kell szálláshelyének bejelentését. (2) A segély összege felnıtt személy részére az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a, 18. életévét be nem töltött kiskorú részére 120%-a, azonban egy család esetében sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát. (3) A segélyt a Hivatal a kérelemben megadott, igazolt bejelentett szálláshely szerinti címre, a kérelmezı személynek postai úton utalja át. (4) Az egyszeri kiköltözési segélyt igénybe vevık - a Hivataltól - az e rendeletben meghatározott támogatásokon túl nem tarthatnak igényt közösségi szálláson történı elhelyezésre és ellátásra. 90. (1) Az általános iskolai tanulmányokat folytató befogadott törvényes képviselıje a tanévkezdéskor beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz. A Hivatal szociális alapon való rászorultság megállapítása esetén egyszeri beiskolázási támogatást folyósíthat. (2) A beiskolázási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a. 91. (1) A településen elismert minimális lakásnagyságot és minıséget meg nem haladó lakásban, szálláson lakó befogadott kérelmére lakbérének, albérleti díjának, szállásköltségének megfizetéséhez a Hivatal támogatást nyújthat. A támogatás csak érvényes bérleti, albérleti szerzıdés vagy befogadó nyilatkozat alapján, elızetes környezettanulmány után folyósítható. (2) Lakhatási támogatás a tartózkodási engedély elsı alkalommal történı kiállításától számított legfeljebb tizennyolc hónapig folyósítható. (3) A támogatás összege a bérbeadó által igazolt lakbér, albérleti díj, szállásköltség 50%-a, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege egy fı esetén, egy család esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese. Ugyanabban a lakásban együtt élı, családtagnak nem minısülı befogadottakra a családra vonatkozó szabályok az irányadóak. (4) Lakhatási támogatás csak akkor folyósítható, ha a befogadott igazolni tudja, hogy a fizetendı bérleti díj fennmaradó részét jövedelmébıl vagy vagyonából fedezni tudja. 92. A Hivatal a befogadott kérelmére, végleges hazatérése vagy harmadik országba történı végleges távozása esetén a célállomásig érvényes menetjegyének árát és a kiutazással összefüggı egyéb költségét részben vagy egészben megtérítheti. 93. A Hivatal a befogadott írásbeli kérelmére a munkavállaláshoz szükséges munkaalkalmassági egészségügyi vizsgálat költségeinek térítését egy alkalommal átvállalhatja. 94. Az ellátást, támogatást kérı befogadott a Hivatal által kiállított, e rendelet 7. számú mellékletében foglalt ellátási okmánnyal igazolja jogosultságát. Az ellátási okmány csak a befogadott tartózkodási engedélyének egyidejő felmutatásával együtt érvényes. 95. (1) A Hivatal társadalmi szervezettel, helyi önkormányzattal, egyházzal, jogi személlyel, egyesülettel, alapítvánnyal, ezek intézményeivel, gazdasági társasággal (a továbbiakban: szolgáltató) szerzıdést köthet a) a befogadottak elszállásolására; b) az ellátások teljesítésére; c) a befogadottak szociális és mentálhigiénés gondozására; d) a befogadottak jogaira és kötelezettségeire irányuló tájékoztatásra. (2) A szerzıdésnek tartalmaznia kell: a) az ellátásban részesítendık körét, a nyújtandó ellátások megnevezését és idıtartamát; b) a szerzıdés tárgyát képezı ellátások, feladatok teljesítésének módját és ellenértékét; c) az ellátások, feladatok nyilvántartására, valamint teljesítésük ellenértékének elszámolására és átutalására vonatkozó kikötéseket;