E L Ő T E R J E S Z T É S. Berekfürdő Községi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának módosítására

Átírás

1 E L Ő T E R J E S Z T É S Berekfürdő Községi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 96/2013.(V.27.) Önkorm. határozatával fogadta el Berekfürdő Községi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatát. A szabályzat elkészítésekor, a jegyző akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén a jegyzői feladat- és hatáskörök ellátására a szervezési ügyintéző volt megbízva, ezért a szabályzatban a közbeszerzési eljárásban résztvevő személyek közé a jegyző helyett a szervezési ügyintéző lett besorolva. Tekintettel arra, hogy az SZMSZ július 18. napjával módosult, a jegyzői feladat- és hatáskörök ellátására az igazgatási ügyintézőt bízta meg a Képviselő-testület, ezért a szabályzat módosítása vált szükségessé. A feladatok ellátásával a jegyzői feladat- és hatásköröket ellátó személy javasoljuk megbízni. Kérjük a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a módosítás elfogadására. Határozati javaslat: /.(..) Önkorm. határozat a Berekfürdő Községi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának módosításáról. Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény alapján Berekfürdő Községi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatát a melléklet szerint módosítja, november 1-jei hatállyal. Erről értesülnek: 1) Dr. Hajdu Lajos polgármester 2) Polgármesteri Hivatal Berekfürdő, október 22. Az előterjesztést készítette: Potornainé Szűcs Katalin igazgatási ügyintéző Az előterjesztést jóváhagyta: Dr. Hajdu Lajos polgármester

2 BEREKFÜRDŐ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Berekfürdő Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 22. (1) bekezdése alapján a közbeszerzés szabályairól az alábbi szabályzatot alkotja: I. A SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS ALAPELVEI 1. (1) A szabályzat célja a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése a Kbt. alábbi alapelveinek maximális figyelembe vételével: - A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. - Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. - Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. - Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. - Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani. (2) A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti - de nem követelheti meg - a magyar helyett más nyelv használatát is. (3) A szabályzat meghatározza az Önkormányzat által indított közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének feladatmegosztását, felelősségi rendjét, az Önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét. (4) A szabályzatot a Kbt-vel és a kapcsolódó jogszabályokkal együttesen, azok ismeretében kell használni, illetve alkalmazni. II. A SZABÁLYZAT HATÁLYA 2. (1) A szabályzat hatálya kiterjed az Önkormányzatra és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervekre (ajánlatkérők). (2) A szabályzat hatálya alá tartozik:

3 a) A Kbt-ben meghatározott uniós értékhatárokat elérő értékű aa) árubeszerzés ab) építési beruházás ac) építési koncesszió ad) szolgáltatás. b) A Kbt-ben meghatározott nemzeti értékhatárokat elérő értékű ba) árubeszerzés bb) építési beruházás bc) építési koncesszió bd) szolgáltatás be) szolgáltatási koncesszió. (3) A szabályzat hatálya kiterjed valamennyi, a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzésre a pénzügyi forrástól függetlenül, az alábbiak kivételével: a) A uniós értékhatárokat elérő értékű beszerzések esetén a Kbt. 9.. tartalmazza azokat a kivételi eseteket, amikor a uniós eljárást nem kell alkalmazni. b) A nemzeti értékhatárokat elérő értékű beszerzések esetén a Kbt a tartalmazza azokat a kivételi eseteket, amikor a nemzeti beszerzési eljárást nem kell alkalmazni. III. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOKKAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3. (1) Az Önkormányzat köteles a költségvetési év elején - legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről. A közbeszerzési tervet legalább 5 évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános, elfogadás után, illetve módosítás esetén a módosított tervet is, az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. (2) Az Önkormányzat minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban köteles dokumentálni. A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától /Kbt. 30. (2) bekezdése/, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni. (Kbt. 34. ) (3) A közbeszerzési eljárással kapcsolatban a felhívás és a dokumentáció előkészítésébe, valamint a közbeszerzési eljárás lefolytatásába az Önkormányzat közbeszerzési tanácsadót jogosult bevonni, figyelembe véve egyben a Kbt. 24. szerinti összeférhetetlenségi követelményeket. (4) Az Önkormányzat az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig a Közbeszerzési Hatóságnak kell megküldeni, valamint az Önkormányzat honlapján közzétenni.

4 (5) A közbeszerzési eljárások során kötelező módon kell alkalmazni a hirdetmények, bírálati összegzések és az éves statisztikai összegzések külön jogszabályban meghatározott mintáit. (6) A közbeszerzési eljárások lefolytatása során figyelemmel kell lenni különösen a törvény alapelveinek és tételes szabályainak, a törvényben előírt határidők betartására, a kötelezően előírt dokumentumok meglétére, jegyzőkönyvek elkészítésére, valamint az előírt felhívások/tájékoztatók hirdetmény útján történő közzétételére, a Kbt. 31. szerinti adatok, információk, hirdetmények honlapon történő közzétételére. A Közbeszerzésekről szóló törvény megsértése esetén az érintett köteles viselni a jogsértés következményeit. (7) A jelen szabályzat hatálya alá tartozó közbeszerzésekhez kapcsolódó iratanyag iktatása, irattározása, majd a közbeszerzési eljárás lezárását követően a komplett dokumentáció megőrzése a Polgármesteri Hivatalban történik. Az iratanyag őrzésének felelőse a polgármester, illetve az általa előzetesen kijelölt személy. A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [30. (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni. Az iratkezelés itt nem szabályozott kérdései tekintetében az önkormányzat Iratkezelési Szabályzata az irányadó. IV. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 4. (1) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. (3) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e szerinti összeférhetetlenség. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy

5 b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott feltéve, hogy az a) vagy a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. c) kivitelezésre, vagy kivitelezésre és tervezésre együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt a szerinti dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében. (5) Az eljárásba bevont személyek a polgármesternek haladéktalanul kötelesek bejelenteni, ha személyükre nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, egyúttal kötelesek a folyamatban lévő eljárásban való részvételüket azonnal megszüntetni. Összeférhetetlenség bejelentésének elmulasztása esetén az érintett személyt vissza kell hívni. A visszahívást a polgármester kezdeményezi a Képviselőtestületnél. V. KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK 5. (1) Az Önkormányzat közbeszerzéseire a Kbt. általános eljárások szabályai a mérvadóak. (2) Az alkalmazandó közbeszerzési eljárás kiválasztása során meghatározó a közbeszerzés értéke. (3) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. (továbbiakban: becsült érték.) (4) Az egyes beszerzések becsült értékének meghatározására irányadó szabályokat a Kbt ai tartalmazzák. (5) A közbeszerzés becsült értékének meghatározása érdekében amennyiben más módon nem állapítható meg lehetőség van helyzet, illetve piacfelmérésre, támogatásra irányuló igény benyújtásához szükséges árajánlatkérésre, a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felméréshez szükséges adatokat közölve a gazdasági szereplőkkel. Ez nem eredményezi a felkért szervezet/személy összeférhetetlenségét, azaz az indított közbeszerzési eljárásban részt vehet. Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések 6. (1) Uniós eljárást kell lefolytatni, ha a megadott tárgyú közbeszerzések értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárokat. (2) A Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében nemzeti eljárás (Kbt. Harmadik rész) alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, a nemzeti eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

6 (3) A közbeszerzési eljárás fajtái: a) nyílt, b) meghívásos, c) tárgyalásos eljárás, vagy d) versenypárbeszéd. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet kizárólag abban az esetben lehet alkalmazni, amennyiben azt a Kbt. XII. fejezete megengedi. A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni az egyik eljárási fajtáról a másikra. Ha a nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos, vagy a versenypárbeszéd eredménytelen, új eljárás kiírásáról kell határozni, kivéve, ha a közbeszerzést az Önkormányzat nem kívánja megvalósítani. (4) Az egyes uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárások a) általános eljárási szabályait a Kbt ai, b) nyílt eljárást a 83., c) meghívásos eljárást a 84-88, d) hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a , e) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a , f) a versenypárbeszédet a , g) a keretmegállapodásos eljárást a szabályozza. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések 7. A Kbt. III. rész rendelkezései szerint kell eljárni az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió esetében. 8. (1) Az Önkormányzat az uniós beszerzésekre vonatkozó szabályok szerint jár el, a Kbt ban foglalt eltérésekkel. (2) Az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban és meghívásos eljárásban - kivéve a gyorsított eljárást - nem határozható meg az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától, illetve az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított húsz napnál rövidebb időtartamban. A több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni. (3) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható. (4) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás abban az esetekben indítható, ha: a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot;

7 b) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna; az a) pont szerinti esetben az uniós eljárástól eltérően - a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nem kell előzetesen megküldeni a 100. (1) bekezdésében foglalt dokumentumokat. Ugyanakkor biztosítani kell a versenyt és legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. Olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek vagy költségvetési szervek és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. (5) A közbeszerzési eljárásban való részvétel joga fenntartható az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint, áfa nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz ennek a feltételnek ugyancsak megfelelő alvállalkozókat vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmassági követelményeknek ezen bekezdés szerinti feltételeknek ugyancsak megfelelő más szervezet kapacitására támaszkodva felelnek meg. VI. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK, SZEMÉLYEK 9. (1) Az Önkormányzat közbeszerzési tevékenységének irányítása a polgármester feladat- és hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a közbeszerzési eljárások lefolytatására (előkészítés, a felhívás és dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése) Közbeszerzési Bírálóbizottságot (a továbbiakban: bírálóbizottság) hoz létre. A bírálóbizottságnak legalább három tagja van, melynek elnökét a Képviselő-testület jelöli ki. A bizottság tagjait úgy kell megválasztani, hogy abban biztosított legyen a Kbt ban előírt közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, pénzügyi és jogi szakértelem. (3) Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni. A Képviselő-testület feladat- és hatásköre 10. a) Jóváhagyja a Közbeszerzési szabályzatot és annak szükséges módosításait. b) Véleményezi és jóváhagyja az éves közbeszerzési tervet. c) A Közbeszerzési Bírálóbizottság tagjainak és elnökének kijelölése. d) Dönt az egyes közbeszerzési eljárások megindításáról. e) Jóváhagyja az eljárást megindító felhívást és dokumentációt, dönt a felhívás módosításáról, valamint visszavonásáról. f) A bírálóbizottság szakvéleménye alapján a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala. g) Szükség szerint beszámoltatja a bírálóbizottságot. h) Dönt a jogorvoslati eljárás megindításáról, visszavonásáról. i) Dönt a szerződés módosításáról.

8 A polgármester feladat- és hatásköre 11. a) Az éves Közbeszerzési terv testületi jóváhagyásra történő előterjesztése. b) Felelős a közbeszerzési eljárások szabályszerű és határidőre történő lefolytatásáért. c) Az Önkormányzat mint ajánlatkérő nevében eljáró személy a közbeszerzés során. d) Kiválasztja és megköti a szükséges szerződést a közbeszerzési tanácsadóval, illetőleg az eljárásban résztvevő külső szakértővel vagy szervezettel. e) Javaslatot tesz a bírálóbizottság tagjainak és elnökének személyére. f) Előterjeszti az ajánlattételi felhívást és esetleges módosításait. g) A Kbt (7) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén meghatározza az ajánlattételre felkért gazdasági szereplőket. h) Tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalás megkezdése előtt dönt az ajánlatok érvényességéről vagy érvénytelenségéről. i) Döntésre előterjeszti a Közbeszerzési Bírálóbizottság szakvéleményét. j) A döntések alapján elkészült dokumentumok aláírása. k) Dönt az előzetes vitarendezésre adott válaszról, a békéltetési eljárásban való részvételről, képviseli az önkormányzatot, valamint meghatalmazza a békéltetési és jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérőt képviselő személyt. l) Az Önkormányzat nevében megköti a szerződést. m) A szerződés (közbeszerzés) teljesítésének folyamatos figyelemmel kísérése a szerződés teljesítéséig, alvállalkozó módosulásának jóváhagyása, az ellenszolgáltatás teljesítése. A szervezési ügyintéző jegyzői feladat- és hatásköröket ellátó személy feladat- és hatásköre 12. a) Elkészíti az önkormányzat éves közbeszerzési tervét, valamint gondoskodik az önkormányzat honlapján történő közzétételről. b) Az eljárás folyamán az Ajánlati Dokumentáció átadása, megküldése, a szükséges adminisztrációs, adatszolgáltatási feladatok ellátása, a közbeszerzési eljárás során keletkezett valamennyi irat szabályszerű megőrzése, a hirdetmény ellenőrzési és közzétételi díjak átutalásának biztosítása. c) A benyújtott ajánlatok átvétele, megőrzése a nyilvános felbontásig, d) Gondoskodik a részvételi, ajánlati/ajánlattételi felhívás, kiegészítő tájékoztatás, a bontási jegyzőkönyv, hiánypótlási felhívás, indokolás, felvilágosítás kérés, az eljárás eredményéről szóló összegezés ajánlattevők részére történő átadásáról, megküldéséről. e) A megkötendő szerződés aláírásra történő előkészítése. f) Biztosítékok befizetésének és határidőben történő visszafizetésének ellenőrzése. g) A Közbeszerzési Döntőbizottságnál indított jogorvoslati eljárás során az iratok határidőben történő megküldése. h) A Kbt ában foglalt valamennyi adat, információ, hirdetmény önkormányzati honlapon történő közzététele. i) A Kbt. által kötelező módon előírt éves statisztikai összegezést elkészíti és a tárgyévet követő év május 31-ig megküldi a Közbeszerzési Hatóság részére.

9 A Közbeszerzési Bírálóbizottság feladat- és hatásköre 13. a) Az egyes konkrét közbeszerzési eljárások során meghatározza a lefolytatandó eljárás fajtáját, elkészíti a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívást, valamint a dokumentációt. Igény esetén közreműködik/segítséget nyújt a közbeszerzési műszaki leírás elkészítésében, alapvetően formai és jogi vonatkozásban. b) Javaslatot tesz a felhívás módosítására, visszavonására, dönt az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról és a dokumentáció módosításáról. c) Kiegészítő tájékoztatást ad az ajánlattevőknek, lebonyolítja a konzultációt és/vagy a helyszíni szemlét (bejárást). d) Lebonyolítja a részvételi jelentkezések és ajánlatok bontását. Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a támogatást nyújtó szerv képviselői, valamint személyek lehetnek jelen. e) Az ajánlatok értékelése során hiánypótlási felhívás, indokolás vagy felvilágosítás kérés kiadása az ajánlattevők részére. f) Tárgyalásos eljárás esetén javaslatot tesz az érvényesség/érvénytelenség megállapítására, kijelölt képviselője révén közreműködik a tárgyalásokon. g) Értékeli az ajánlatokat, elkészíti az összegezést, valamint írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó testület részére. h) Lebonyolítja az iratbetekintést és kérésre tájékoztatást ad a nyertes ajánlat jellemzőiről. i) Előzetes vitarendezés esetén javaslatot tesz ajánlatkérő álláspontjára. j) Az Európai Unió Hivatalos lapjában, illetve a Közbeszerzési Értesítőben kötelezően megjelentetendő hirdetmények elkészítését és elektronikus feladását személyes tanúsítvány alapján a közbeszerzési tanácsadó végzi. VII. A KÖZBESZERZÉSEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI A közbeszerzési eljárások előkészítése 14. (1) Éves közbeszerzési terv készítése A szervezési ügyintéző jegyzői feladat- és hatásköröket ellátó személy elkészíti a közbeszerzési tervet és azt a polgármester jóváhagyásra a Képviselő-testület elé terjeszti. A Képviselő-testület döntését követően gondoskodni kell az önkormányzat honlapján történő közzétételről. (2) A közbeszerzési terv módosítása: Amennyiben a terv készítésének időpontját követően merül fel olyan beszerzési igény, mely előre nem volt tervezhető, ezt a tervben utólag fel kell tüntetni. Az adatok átvezetése a szervezési ügyintéző jegyzői feladat- és hatásköröket ellátó személy feladata. A módosítás elfogadása a Képviselő-testület hatásköre. (3) A közbeszerzési terv nem vonja maga után a közbeszerzésekre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

10 A közbeszerzési eljárás megindítása, lefolytatása és elbírálása Az eljárások belső felelősségi rendje 15. (1) Közbeszerzési eljárás megindítása: Közbeszerzési eljárás megindítására csak akkor kerülhet sor, ha: a) a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, vagy b) kellő garancia van az anyagi eszközök későbbi rendelkezésre állásáról, vagy c) az önkormányzat támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani. A c) pont esetében erre a tényre a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívásban utalni kell. Amennyiben a pályázat alapján mégsem kapja meg a kért összeget, úgy az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania, s ennek tényét ki kell hirdetnie (2) Az eljárás megindítását és fajtájáról a Képviselő-testület dönt. (3) Az eljárás lefolytatása: a) Az eljárás lefolytatásának törvényességéért és szakszerűségéért a bírálóbizottság a felelős. b) Amennyiben a közbeszerzési eljárásban megbízás alapján külső szakértő cég közreműködik, abban az esetben a szerződésben kell meghatározni az eljárással kapcsolatos felelősségi rendet. (4) A közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára (beleértve kétfordulós eljárások esetén a részvételi szakasz eredményét is) a Képviselő-testület jogosult. (5) A közbeszerzési eljárás nyilvánossága biztosításáért a Kbt ban foglalt adatok információk, hirdetmények közzétételének a szervezési ügyintéző jegyzői feladat- és hatásköröket ellátó személy felelős. (6) A közbeszerzési eljárások lebonyolításban a Szabályzat VI. pontjában meghatározott személyek és szervezetek felelőssége az ebben a pontban meghatározott feladatok tekintetében áll fenn. (7) A közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok, kötelezettségek és előírások betartásának és végrehajtásának ellenőrzéséért az Önkormányzat belső ellenőri feladatokat ellátó ügyintézője felel. A közbeszerzésekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatai az alábbiakra terjednek ki: a) a Kbt.-ben előírt szabályozási, tervezési, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése; b) a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos dokumentálási kötelezettségek és a jelen szabályzatban meghatározottak betartásának ellenőrzése; c) a közbeszerzési eljárás törvényességi és szabályszerűségi ellenőrzése. Súlyos szabálytalanság (hiányosság, jogsértés, mulasztás) észlelése, feltárása esetén köteles haladéktalanul, írásban, egyidejűleg tájékoztatni a polgármestert és a bírálóbizottság elnökét. (1) A bírálóbizottság szükség szerint ülésezik. A Közbeszerzési Bírálóbizottság működése 16. (2) A bírálóbizottság összehívása, az ülések helyének és időpontjának meghatározása a bírálóbizottság elnökének feladata. Ezekre az ülésekre meg kell hívni - tanácskozási joggal - a polgármestert is.

11 (3) A bírálóbizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak többsége, de legalább három fő jelen van. (4) A bírálóbizottság határozatait név szerinti szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozatképességhez legalább 3 fő jelenléte szükséges. Azonos számú szavazat esetén a bírálóbizottság elnökének a szavazata dönt. (5) A bírálóbizottság üléseiről és egyéb eljárási cselekményekről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bírálóbizottság elnöke és az általa felkért egyik tagja hitelesít. Az értékelési ülés(ek) jegyzőkönyvét valamennyi részt vevő tagnak alá kell írni. (6) A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó Képviselő-testület részére. A bírálóbizottság ajánlatokat értékelő munkájáról készült jegyzőkönyv részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. VIII. fejezet A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE, MÓDOSÍTÁSA, TELJESÍTÉSE 17. (1) A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester írja alá. (2) A Kbt (3) bekezdésben meghatározott az alvállalkozó személyét érintő módosításhoz történő hozzájárulást a polgármester adja meg. A hozzájárulás megadását megelőzően a Kbt (3) bekezdés alapján meg kell vizsgálnia a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozó alkalmasságát. (3) A szerződés teljesítésének elismeréséről vagy az elismerés megtagadásáról szóló, Kbt (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a polgármester adja ki. (4) A szerződéses ellenszolgáltatás határidőre történő kiegyenlítéséért a polgármester felel. IX. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18. (1) Berekfürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 158/2007.(VI.19.) Önkorm. határozattal elfogadott és június 19. napjával hatályba lépett közbeszerzési szabályzatot a Képviselő-testület május 27. napján hatályon kívül helyezi és a május 27. napján tartott ülésen előterjesztett jelen szabályzatot a 96/2013.(V.27.) Önkorm. határozatával május 27-i hatállyal elfogadta, majd a /.(..) Önkorm. határozatával november 1-jei hatállyal módosította. (2) Jelen szabályzat rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni. Berekfürdő, Polgármester