Metaszomatózis folyamatának nyomon követése felsőköpeny zárványokban, Persány-hegység
|
|
- Alíz Balázsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Metaszomatózis folyamatának nyomon követése felsőköpeny zárványokban, Persány-hegység Szabó Ábel I. Geológus M.Sc. Témavezetők: Szabó Csaba, Ph.D. (ELTE TTK Litoszféra Fluidum Kutató Labor) Tóth Attila, tanársegéd (Sapientia EMTE, Természettudományi Kar, Kolozsvár) Budapest, 2011
2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Földtani háttér Plio-pleisztocén alkáli bazaltos vulkanizmus a Kárpát-Pannon régióban A Persány-hegység plio-pleisztocén alkáli bazaltos vulkanizmusa Felsőköpeny eredetű xenolitok a Persány-hegység alkáli bazaltjaiban Alkalmazott analitikai módszerek Petrográfia Mintaelőkészítés, kőzettani besorolás Az ásványok általános petrográfiai leírása Geokémia Az ásványok csoportosítása Főelem geokémia Nyomelem geokémia Diszkusszió A klinopiroxének és az amfibolok főelem összetételéből levonható következtetések A klinopiroxének és amfibolok nyomelem tartalmából levonható következtetések Összefoglalás Kivonat English summary...43 Köszönetnyilvánítás...44 Irodalomjegyzék
3 Ábrák jegyzéke 1. ábra. A Kárpát-Pannon régió vázlatos geológiai térképe ábra. A Persány-hegység vázlatos geológiai térképe ábra. A Hidegkút vulkáni salakkúpról készült felvétel ábra. TRS 2 összetett spinell lherzolit/hornblendit (type I/II) xenolit ábra. TRS 22 amfibol klinopiroxenit (type II) xenolit ábra. A vizsgált kőzetek osztályozása és modális összetétele ábra. Jellegzetes porfiroklasztos szövet ábra. Porfiroklasztos és hipidiomorf szemcsés szövet ábra. Hipidiomorf szemcsés szövet ábra. Iddingzitesedett olivin és szételegyedési lamella ortopiroxénben ábra. Intersticiálisan megjelenő amfibol spinell lherzolitban ábra. Kőzetalkotó mennyiségben megjelenő amfibol amfibol klinopiroxenitben ábra. Apatitot tartalmazó hornblendit ér ábra. Szulfid és fluidum zárvány amfibol kristályban, hornblenditben ábra. A vizsgált piroxének osztályozása ábra. Al IV és Al VI diagram a vizsgált klinopiroxénekre ábra. Na - Al diagram a vizsgált klinopiroxénekre ábra. Cr/Ti és Mg/Fe diagram a vizsgált klinopiroxénekre ábra. Fe 3 /(Fe 3+ +Al VI ) és Ti diagram a vizsgált amfibolokra ábra. Cr/Ti és K/Na diagram a vizsgált amfibolokra ábra. A vizsgált klinopiroxének nyomelem tartalma ábra. A vizsgált amfibolok nyomelem tartalma ábra. A Persány-hegységi bazaltok és xenolitok nyomelem összehasonlítása...40 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat. A vizsgált xenolitok modális összetétele, kőzet- és szövettípusa táblázat. A klinopiroxének és amfibolok csoportosítása a vizsgált xenolitokban táblázat. A vizsgált olivinek és ortopiroxének főelem összetétele táblázat. A vizsgált klinopiroxének főelem összetétele táblázat. A vizsgált amfibolok főelem összetétele táblázat. A vizsgált klinopiroxének nyomelem tartalma táblázat. A vizsgált amfibolok nyomelem tartalma
4 1. Bevezető Az alkáli bazaltokban, kimberlitekben és lamprofirokban világszerte található felsőköpeny eredetű xenolitok túlnyomó többsége spinell lherzolit, amely a felsőköpeny legnagyobb tömegét képezi. Alárendelt mennyiségben megjelenik harzburgitos és dunites összetételű xenolit is, amelyek a lherzolitokhoz képest kémiailag kimerített köpeny régiót képviselnek. Ezeket a bazaltos összetevőkben (Na, Ti, Al, Fe) szegény peridotitokat nevezzük type I (Frey és Prinz, 1978) vagy Crdiopszidos (Wilshire és Shervais, 1975) kőzeteknek. Ezen kívül type II (Frey és Prinz, 1978) vagy Al-augitos (Wilshire és Shervais, 1975) kőzetek is előfordulnak, amelyek sokszor amfibolt is tartalmazó modális összetételük szerint klinopiroxenit, websterit és wehrlit összetételű kőzetek lehetnek, és különböző méretű ereket formálnak a type I mellékkőzetben (Wilshire és Shervais, 1975). Az ereket alkotó type II (klinopiroxén-gazdag) kőzetek megjelenése világosan utal arra, hogy a képződmények olvadékból kristályosodtak ki (Frey és Prinz, 1978). A korai tanulmányok közül különösen Irving (1974) alapvető munkája emelkedik ki, amelyben a szerző megállapítja, hogy a type II erek a köpeny részleges (parciális) olvadása során keletkezett bazanitos/bazaltos összetételű olvadékokból kristályosodtak ki. Ezek a peridotitos falkőzettel (type I) kölcsönhatásba kerülve geokémiailag gazdagították a lherzolitos, esetenként harzburgitos vagy dunites felsőköpenyt, ezáltal megváltoztatva annak iniciális kémiai összetételét. Ha a felső köpenyt megmintázó alkáli bazalt egy olyan xenolitot hoz fel a köpenyből, amely falkőzetet (type I) és eret (type II) is tartalmaz akkor, azt összetett vagy kompozit xenolitnak (type I/II) nevezzük. A Kárpát-Pannon régió (KPR) (1. ábra) öt fiatal (neogén-negyedidőszaki) felső köpeny eredetű xenolit lelőhelyéről (Stájer-medence, Kisalföld, Bakony Balaton-felvidék, Nógrád-Gömör, és Kelet-Erdélyi-medence) már számos amfibol tartalmú type II és type I/II összetett xenolitot írtak le (Szabó et al., 2004). Mivel több amfibol tartalmú klinopiroxenit (type II) és összetett peridotitklinopiroxenit(hornblendit) (type I/II) xenolit került elő a Kelet-Erdélyi-medencében levő Persány-hegység lelőhelyeiről, kiválóan alkalmasak a különböző típusú kőzetek egymásra gyakorolt hatásainak tanulmányozására akár olvadék-szilárd, akár szilárdszilárd relációban. A térség plio-pleisztocén alkáli bazaltjai által felhozott felsőköpeny eredetű xenolitjairól született legátfogóbb modern tanulmány Vaselli et 4
5 al. (1995) publikációja, amelyben lherzolitokat és piroxeniteket közöttük néhány amfibol-tartalmú xenolitot is vizsgáltak, azonban munkájuk célja elsősorban a térségben lelhető xenolitok általános leírása és bemutatása volt. Az amfibolok keletkezésével két publikáció is foglalkozik: 1/ Zanetti et al. (1995) a Persányhegységben előforduló amfibol megakristályok és amfibol erek képződési körülményeinek kapcsolatát tárgyalja; és 2/ Chalot-Prat és Bouiller (1997) munkája a Persány-hegység alatti köpeny metaszomatózis geokémiai jellemzését adja. Vizsgálataik szerint a type I kőzetekben előforduló kis inkompatibilis nyomelem tartalmú szemcseközi amfibolok egyensúlyba kerültek a peridotittal, ezért különböznek az inkompatibilis nyomelemekben gazdag amfibol erektől (type II kőzetek), amelyek egy bázikus alkáli olvadékból kristályosodtak ki. Fontos megemlíteni, hogy mindhárom tanulmány igen kis számú type II és type I/II típusú mintát vizsgált. Amikor köpeny metaszomatózisról beszelünk akkor a köpenyt alkotó kőzet és egy benne áramló olvadék között lejátszódott kölcsönhatás eredményét vizsgáljuk (Powell et al., 2004). A Persány-hegységben ez különösen indokolt, hiszen e terület közelében található, a több geofizikai szelvényen is bemutatott, alábukó Európai lemez a Vrancea zónában (Seghedi et al., 2004). A szubdukálódott lemez D-i vége letört a Kelemen-Görgény-Hargita mészalkáli vulkáni ív déli szegmense alatt (Matenco 1997), ami lehetővé tette az asztenoszférikus köpeny felsőbb régióba való intrúzióját. A leszakadt szubdukált lemez megolvadt a felemelkedett asztenoszféra melegétől, ami a térség adakitos és shoshonitos vulkanizmusát eredményezte. Mivel ezekkel közel egykorú a persányi alkáli bazaltos vulkanizmus, felvetődik a kérdés, hogy az alkáli bazaltok által megmintázott litoszféra tartalmaz-e bármilyen bizonyítékot az adakitos és/vagy shoshonitos olvadék és a köpeny kölcsönhatásáról. Seghedi et al. (2004) felveti annak lehetőséget is, hogy a xenolitokat felhozó alkáli bazalt útja felfelé keresztezhette a szubdukált lemezt, így a xenolitok tanulmányozásának különös jelentősége van a köpeny-metaszomatózis szempontjából. Dolgozatom témája a Persány-hegységből előkerült amfibol tartalmú type I/II és type II xenolitok kőzettani és geokémiai vizsgálata, a type II és a type I xenolitok kölcsönhatása, különös hangsúlyt fektetve az amfibolok és klinopiroxének nyomelem tartalmára mindkét típusú kőzetben. 5
6 2. Földtani háttér 2.1. Plio-pleisztocén alkáli bazaltos vulkanizmus a Kárpát-Pannon régióban A Kárpát-Pannon régióban az alkáli bazaltos vulkanizmus túlnyomó részt a neogén-negyedidőszakban játszódott le. A vulkanizmus megjelenése a Kárpátok menti szubdukció (Horváth, 1993), illetve ennek következtében kialakult extenziós erők által kiváltott kismértékű parciális olvadáshoz köthető (Dövényi és Horváth, 1988; Embey-Isztin et al., 1993; Embey-Isztin és Dobosi, 1997). Ehhez a geodinamikai eseményhez kapcsolódó, alkáli bazaltos vulkanizmus amelyhez a köpeny megmintázása is kapcsolódott a Kárpát-Pannon régióban öt helyen zajlott: a Stájer-medencében, Kisalföldön, Bakony Balaton-felvidéken, Nógrád-Gömörben és a Kelet-Erdélyi-medencében (1. ábra). A fontosabb kőzettípusok: bazaltok, alkáli bazaltok, bazanitok és ritkán nefelinitek. A bazaltok többsége mérsékelten porfíros és porfíros holokristályos (Embey-Isztin et al., 1993). A fenokristályok között uralkodik az olivin, amelyet ritkán klinopiroxén kísér. 1. ábra. A Kárpát-Pannon régió vázlatos geológiai térképe a fontosabb tektonikai egységekkel, a neogén mészalkáli vulkáni képződményekkel és az öt, ultrabázisos zárványt tartalmazó plio-pleisztocén alkáli bazalt lelőhelyével: 1 - Stájer-medence, 2 - Kisalföld, 3 - Bakony Balaton-felvidék, 4 - Nógrád-Gömör, 5 - Kelet- Erdélyi-medence (térkép: Harangi (2001) alapján) 6
7 2.2. A Persány-hegység plio-pleisztocén alkáli bazaltos vulkanizmusa A Persány-hegység az Erdélyi-medence délkeleti részén helyezkedik el, amelyet az Olt folyó szel ketté. A fiatal alkáli bazaltos vulkanizmus termékei egy ÉK-DNY irányba terjedő, kb. 22 km hosszú és 8 km széles területen találhatók, ezek közül az ultrabázisos xenolitokat tartalmazó bazaltok Alsórákos és Olthévíz közelében terülnek el. A Persány-hegységben a vulkáni tevékenység az egyik legkésőbbi lefolyású a KPR-n belül, amely két fő fázisban zajlott le (2. ábra): az első kitörés 1,2 millió éve történt, amelyet ezer éven át kísért vulkáni tevékenység; a második vulkáni tevékenység 0,6 millió évvel ezelőtt kezdődött és 0,2 millió éven át tartott (Panaiotu et al., 2004). 2. ábra. A Persány-hegységben előforduló plio-pleisztocén alkáli bazaltok elterjedése, az általános vulkanológiai jellemzőkkel, valamint a vizsgált zárványok mintavételi helyei. 7
8 A kitörések szakaszai, freatikus vagy freatomagmás kitöréssel kezdődtek, amelyeket sztromboli vagy effúzív típusú vulkáni aktivitások követtek. A főbb kőzettípusok alkáli bazaltok és trachibazaltok (Embey-Isztin et al., 1993) Felsőköpeny eredetű xenolitok a Persány-hegység alkáli bazaltjaiban A Kelet-Erdélyi-medencében található Persány-hegység fiatal alkáli bazaltjaiban előforduló felsőköpeny eredetű xenolitokat Koch (1885) írta le először. Ezeket legrészletesebben Vaselli et al. (1995) mutatja be. A szerzők főleg lherzolitot és kevés piroxenitet tanulmányoztak, amelyek közül néhány tartalmaz amfibolt is. Annak ellenére, hogy a közeli Hargita hegység vulkanitjai szubdukciós eredetűek (Seghedi et al, 1995), Vaselli et al. (1995) a xenolitok fő-, nyomelem és Sr-Nd izotóp összetételei alapján nem találtak egyértelműen szubdukcióra utaló jeleket a litoszferikus köpenyben. Ezzel szemben Falus et al. (2008) olivin orientációs vizsgálatok alapján kimutatták, hogy a Persány-hegységből származó felsőköpeny xenolitok szubdukciós eredetű deformációs jeleket hordoznak magukban. A könnyű ritkaföldfémekben kimerült lherzolitos kőzeteket behálózó amfibolklinopiroxenitek nagy könnyű ritkaföldfém tartalma és egyéb geokémiai jegyei (nyomelem és izotóp összetétele) alapján arra lehet következtetni, hogy olyan olvadékkal egyensúlyban keletkezhettek, amelyek összetételbeli hasonlóságot mutatnak a befogadó alkáli bazalttal (Vaselli et al., 1995). Az általuk tanulmányozott websteritek könnyű ritkaföldfémben kimerítettek, akárcsak a lherzolitok, azonban nagy 87 Sr/ 86 Sr és kis 143 Nd/ 144 Nd arányuk hasonlít az amfibol erekéhez, amely azt jelzi, hogy a websterit ugyanazon olvadék korábbi kiválási terméke lehet. Ezek szerint az amfibol-piroxenitek és az amfibol erek közös forrásból származtathatók. Eddigi ismereteink szerint a Persány-hegység peridotit zárványairól elmondható, hogy sajátos, a KPR többi lelőhelyeitől eltérő jellegűek. Ez az eltérés elsősorban az egyensúlyi hőmérsékletben, illetve az oxigénfugacitásban mutatkozik meg. A KPR más xenolit-lelőhelyein a növekvő egyensúlyi hőmérséklettel csökken az oxigénfugacitás értéke, míg az Erdélyi-medencében ez a változás éppen fordított jelleget mutat (Szabó et al., 1995; Falus, 2004). Komoly eltérés továbbá, hogy a Persány-hegység xenolitjai nagy mennyiségű szulfidzárványt tartalmaznak, amelyek elsősorban a milonitos szövetű xenolitokban szembeötlő (Szabó et al., 2004). 8
9 3. ábra. A Hidegkút vulkáni salakkúpról készült felvétel (Persány-hegység, Kelet-Erdélyi-medence). A salakkúp északi lejtőin lévő felsőköpeny eredetű xenolit lelőhelyek vannak bejelölve a fényképen. 9
10 3. Alkalmazott analitikai módszerek A részletes petrográfiai megfigyeléseket és szöveti leírásokat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kőzettani és Geokémiai Tanszékén működő Litoszféra Fluidum Kutató Laborban végeztem. Ehhez Nikon ECLIPSE LV100 POL polarizációs mikroszkópot használtam, áteső és ráeső fényben, a szöveti fényképek Nikon DS-Fi 1 digitális kamerával készültek. A modális összetételek meghatározását a csiszolatról készített fotók és Corel PHOTO-PAINT 14 szoftver felhasználásával végeztem. A petrográfiai vizsgálatok alapján kiválasztott xenolitokon a finom részletek megfigyelésére az Eötvös Loránd Természettudományi Egyetem, Kőzettani és Geokémiai Tanszékén működő EDAX PV 9800 energiadiszperziós röntgenspektrométerrel (EDS) felszerelt AMRAY 1830 I/T6 típusú pásztázó elektronmikroszkópot használtam (20 kev gyorsító-feszültséggel, 1-2 na mintaáram mellett). A kőzetalkotó ásványok főelem kémiai összetételét elektronmikroszondás elemzéssel határoztam meg. Az elemzések CAMECA SX100 típusú elektronmikroszondával, az Open University (Milton Keynes) elektronmikroszonda laboratóriumában történtek. A készülék 5 hullámhossz-diszperzív (WDS) spektrométerrel felszerelt műszer. A mintaáram a mérések során 20 na, a gyorsítófeszültség 20kV, az elektronnyaláb átmérő ~10µm volt. A xenolitokban a kiválasztott fázisokon rendszerint 2-3 pontmérést végeztem. Az elemzésekhez természetes és mesterséges standardokat használtam. Az elemzések elemenként minimum 15 másodperces számlálási idővel készültek. A klinopiroxén, amfibol és apatit ásványok nyomelem tartalma LA-ICP-MSvel lett meghatározva. Az elemzések a Londoni Természettudományi Múzeum laboratóriumában készültek. A mérőműszer egy Agilent 7500cs típusú ICP-MS, amely egy New Wave Research UP193FX lézer ablációs készülékkel van felszerelve. A kalibrálás NIST 612 típusú szintetikus üveg (külső sztenderd) felhasználásával történt, a Pearce et al. (1997) által meghatározott átlagos összetételt figyelembe véve. Belső sztenderdnek a 43 Ca tömegű izotópját alkalmazták. A nyers adatok feldolgozása a Lamtrace szoftver segítségével történt. 10
11 4. Petrográfia 4.1. Mintaelőkészítés, kőzettani besorolás Az ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszéken működő Litoszféra Fluidum Kutató Labor munkatársai és hallgatói az elmúlt tíz év alatt rendszeres mintagyűjtést végeztek a kutatott területen, így igen nagyszámú, változatos petrográfiai tulajdonságokkal rendelkező amfibol-tartalmú xenolitot állt rendelkezésemre. Ezekből - makroszkópos megfigyelések alapján - nagyszámú (több mint 30) mintát válogattam ki, majd vékonycsiszolatot készítettem belőlük. Az előzetes mikroszkópos megfigyelések alapján hét minta lett a további részletes kutatás tárgya, mert ezek jól lefedik és reprezentálják a Persány-hegységben előforduló amfibol-tartalmú ultrabázisos xenolitok csoportját. Az ROH jelzésű minták a Hidegkút vulkáni kúp északi lejtőiről (2., 3. ábra), míg a TRS előjelű minták a Nádas völgyből származnak (2. ábra). A xenolitok mérete 4 6 cm, általában kerekded vagy kissé nyúlt alakúak (4., 5. ábra). A kőzetalkotó ásványok nagy része szabad szemmel felismerhető, különösen a 4 5 mmes ortopiroxén és olivin porfiroklasztok. Már makroszkóposan is megfigyelhető, hogy egy kivételével az összes xenolit összetett, azaz két teljesen különböző kőzetből áll, amelyeket egy éles határvonal választ el (4. ábra). 4. ábra. TRS 2 összetett spinell lherzolit/hornblendit (type I/II) xenolit. 11
12 5. ábra. TRS 22 amfibol klinopiroxenit (type II) xenolit. Minden mintából kettő vékonycsiszolat készült. A csiszolatok átlagos vastagsága µm, emiatt az ásványok egyes optikai tulajdonságaik (pl. pleokroizmus, interferenciaszín) eltérők a megszokottól. A minták kőzettani besorolását modális összetételük (6. ábra, 1. táblázat) alapján az ultrabázisos (M>90; Opx-Ol-Cpx) kőzetekre használt Streckeisen (1976) féle diagram alapján végeztem el. Hat összetett type I/II és egy type II (Frey és Prinz 1978) xenolitot vizsgáltam a munkám során. A type I/II xenolitok spinell lherzolit falkőzet és hornblendit ér alkotta összetett xenolitok (4. ábra), a type II xenolit egy amfibol klinopiroxenit (5. ábra). Az összetett xenolitok szöveti besorolását két szöveti nevezéktan alapján végeztem el (1. táblázat). Az ultrabázisos kőzetek alapvető szövettípusait leíró Mercier és Nicolas (1975) munkája szerint a spinell lherzolitok (type I) porfiroklasztosak (7, 8. ábra). A hornblenditek és az amfibol klinopiroxenit (type II) esetében a magmás kőzetekre használt szöveti elnevezéseket használtam, mivel ezek olvadékból kristályosodtak ki. Ennek értelmében a hornblenditek és az amfibol klinopiroxenit hipidiomorf szemcsés szövetű kőzetek (8., 9. ábra). 12
13 6. ábra. A vizsgált kőzetek osztályozása modális összetételük alapján. A különböző színű területek a Kárpát-Pannon régióban előforduló xenolitok eloszlása a vulkáni területek függvényében (Szabó et al., 2004). 13
14 1. táblázat. A vizsgált xenolitok modális összetétele, kőzet- és szövettípusa Minta jele Kőzet Szövet TRS 51 ROH- 03/9 TRS 05/1 TRS 2 TRS 22 TRS 23 TRS 52 ol térf. % opx térf. % Ásványos összetétel cpx spl térf. térf. % % amp térf. % spinell lherzolit/ porfiroklasztos hornblendit hipidiomorf szemcsés 100 spinell lherzolit/ porfiroklasztos hornblendit hipidiomorf szemcsés 0,5 97,5 2 spinell lherzolit/ porfiroklasztos hornblendit hipidiomorf szemcsés 100 spinell lherzolit/ porfiroklasztos hornblendit hipidiomorf szemcsés amfibol klinopiroxenit hipidiomorf szemcsés spinell lherzolit/ porfiroklasztos hornblendit hipidiomorf szemcsés 1 99 spinell lherzolit/ porfiroklasztos hornblendit hipidiomorf szemcsés 1,5 98,5 ap térf. % 7. ábra. Jellegzetes porfiroklasztos szövet (spinell lherzolit, type I) mikroszkópi képe (+N). TRS 23 összetett spinell lherzolit/hornblendit (type I/II) xenolit. Ol: olivin; Opx: ortopiroxén; Cpx: klinopiroxén; Spl: spinell; Amp: amfibol 14
15 8. ábra. Porfiroklasztos szövet (spinell lherzolit, type I) és hipidomorf szemcsés szövet (hornblendit, type II) mikroszkópi képe (+N) TRS 52 összetett spinell lherzolit/hornblendit (type I/II) xenolit. Ol: olivin; Opx: ortopiroxén; Amp: amfibol 9. ábra. Hipidiomorf szemcsés szövet mikroszkópi képe (+N) TRS 22 amfibol-klinopiroxenit (type II) xenolit. Cpx: klinopiroxén; Amp: amfibol 15
16 4.2. Az ásványok petrográfiai leírása A vizsgált xenolitokban az olivin, ortopiroxén, klinopiroxén, amfibol, spinell, és apatit jelenik meg. Ezeken kívül kis mennyiségben, (olykor más ásványokban zárványként) különböző szulfidok, oxidok és flogopit is azonosíthatók. Olivin: Az olivin általában porfiroklasztok és esetenként finomszemcsés neoblasztok formájában van jelen az összetett xenolitok spinell lherzolit részében, a porfiroklasztok mérete 2 4 mm, a neoblasztoké 0,2 0,8 mm között változik. Néha sötétbarna, áttetsző, fátyolszerű átalakulási (iddingzitesedési) nyomokkal, kisebb repedésekkel szabdaltak a szemcsék (10/A. ábra). Több esetben jellemző az olivin porfiroklasztokra a hullámos kioltás. A nagyobb olivin kristályok néhány esetben spinell- illetve szulfidzárványokat tartalmaznak. Ortopiroxén: Az ortopiroxén esetében is két szemcseméret tartományt lehet elkülöníteni: megjelennek nagy (2 5 mm), esetenként deformált porfiroklasztok (7., 8. ábra) és kisebb szemcsék (0,2 0,6 mm) formájában is. A spinell lherzolitokban általában az ortopiroxének a legnagyobb méretű porfiroklasztok, akár az 5 mm-es méretet is elérhetik. Néhány esetben klinopiroxén szételegyedési lamellákat találunk bennük (10/B. ábra). Több ortopiroxén kristályban rendszertelenül, vagy sík mentén elrendeződött, már beforrt repedésben csapdázódott, negatív kristály alakú, kétfázisú fluidum zárvány és kevesebb szilikátolvadék-zárvány együttest látható. 10/A. ábra. Részlegesen iddingzitesedett olivin spinell lherzolitban (type I) (1N). 10/B. ábra. Klinopiroxén szételegyedési lamellák ortopiroxénben, a spinell lherzolitban (type I) (1N). TRS 05/1 összetett spinell lherzolit/hornblendit (type I/II) xenolit. Ol: olivin; Opx: ortopiroxén; Cpx: klinopiroxén 16
17 Klinopiroxén: A klinopiroxén kristályok mérete nagyon változatos, a spinell lherzolitokban (type I) 0,2 4 mm (7. ábra), míg a TRS 22 amfibol piroxenitben (type II) átlagosan 0,5 1 mm-es szemcsék vannak (9. ábra). A spinell lherzolitokban (type I) a klinopiroxén porfiroklasztokon enyhe deformáció jelei mutatkoznak, esetenként nyírás hatására képződött repedések és hasadási síkok mentén amfibolosodtak (7. ábra). Néhány klinopiroxén két- vagy háromfázisú, negatív kristály alakú fluidumzárványt, illetve néhány szilikátolvadék zárványt is tartalmaz, amelyek rendszertelenül, vagy beforrt repedések mentén helyezkednek el. Két összetett spinell lherzolit/hornblendit (type I/II) xenolit esetében (TRS 23 és TRS 52), a hornblendit (type II) részben is megjelenik egy-egy, íves szegélyű klinopiroxén szemcse. Amfibol: Az amfibol sötétbarna, üde, erősen pleokroós kristály, változatos méretekkel. Az amfibol három litológiai helyzetben jelenik meg: kis mennyiségben a szemcseközi térben (intersticiálisan) spinell lherzolitban (type I), nagy mennyiségben, de intersticiálisan amfibol klinopiroxenitben (type II) és fő kőzetalkotóként a hornblendit eret (type II) alkotva. 1. intersticiális amfibol: a TRS 51, ROH-03/9, TRS 2, TRS 05/1, TRS 23 és TRS 52 összetett xenolitok (type I/II) spinell lherzolit (type I) részeiben, kis mennyiségben (2 3 térf. %) a szemcseközi térben jelenik meg (11. ábra). Fő jellemzője, hogy majdnem minden esetben spinellel együtt található. Méretük átlagosan 0,2 0,8 mm, alakjuk hosszúkás, megnyúlt prizmás. Jól láthatóan a már meglévő, vízmentes ásványok (olivin, ortopiroxén, klinopiroxén) szemcséi között képződött, ezért többnyire xenomorf. Az interstíciális amfibol kristályok nem deformáltak és nem jellemző sem a szulfid-, sem a fluidumzárványok jelenléte bennük. A TRS 22 amfibol klinopiroxenit xenolitban (type II) megjelenő amfibol mennyisége eléri a 45 térf. %-ot (12. ábra). A klinopiroxén esetenként alszemcsékre esik szét és közöttük jelennek meg az amfibol kristályok, valószínűleg a klinopiroxének rovására (12. ábra). Az amfibol szemcsék üdék, nem deformáltak és az amfibol érben megjelenő kristályokhoz hasonlóan gyakran tartalmaznak szulfidzárványokat, illetve néha labor hőmérsékleten kétfázisú fluidumzárványokat. 17
18 11. ábra. Intersticiálisan megjelenő amfibol spinell lherzolitban (type I) (1N). TRS 52 összetett spinell lherzolit/hornblendit (type I/II) xenolit. Ol: olivin; Opx: ortopiroxén; Cpx: klinopiroxén; Spl: spinell; Amp: amfibol 12. ábra. Kőzetalkotó mennyiségben megjelenő amfibol (1N). TRS 22 amfibol-klinopiroxenit (type II) xenolit. Cpx: klinopiroxén; Amp: amfibol 18
19 b. hornblendit: az amfibol erek a TRS 51, ROH-03/9, TRS 2, TRS 05/1, TRS 23 és TRS 52 összetett xenolitok (type I/II) hornblendit (type II) részeit alkotják (13. ábra). A hornblendit érben elhelyezkedő amfibol kristályok durvaszemcsések (2-5 mm), a szegélyük egyenes, kivéve a TRS 52 xenolitot, amelyben az amfibol ér finomszemcsés (0,5-2 mm) (8. ábra). 13. ábra. Apatitot tartalmazó hornblendit ér (type II) spinell lherzolitban (type I) (1N). TRS 2 összetett spinell lherzolit/hornblendit (type I/II) xenolit. Ol: olivin; Amp: amfibol; Ap: apatit Az amfibol ér több esetben egyéb ásványokat is tartalmaz: több nagyméretű apatit (ROH-03/9, TRS 2) (13. ábra), íves szegélyű klinopiroxén (TRS 23, TRS 52), ilmenit, titanomagnetit (TRS 2), Al-spinell (ROH-03/9, TRS 2) és néhány kisméretű flogopit (ROH-03/9) jelenik meg. Ellentétben a spinell lherzolitban (type I) levő szemcseközi amfibollal, a hornblenditben (type II) megjelenő amfibolra jellemző a nagy szulfidzárvány tartalom, amelyek változatos formát mutatnak: gömb (14/A ábra), tű, lemez. Az amfibol kristályok nem deformáltak és több esetben labor hőmérsékleten kétfázisú fluidumzárványokat (14/B. ábra) és néha szilikátolvadékzárványokat is tartalmaznak. 19
20 14/A. ábra. Gömb alakú szulfidzárvány amfibol kristályban, hornblenditben (type II). A felvétel ráeső fényben készült (1N). 14/B. ábra. Labor hőmérsékleten kétfázisú fluidum zárvány amfibol kristályban, hornblenditben (type II) (1N). TRS 51 összetett spinell lherzolit/hornblendit (type I/II) xenolit. Amp: amfibol; Sulf: szulfid Spinell: A spinell legtöbbször kisméretű (0,1-0,5 mm), a szemcseközi térben jelenik meg a spinell lherzolitban (type I), gyakran a szemcseközi amfibol kristályok mellett (11. ábra) és ritkán a hornblenditben (type II) is. Néhol kissé áttetsző, máskor sötétbarna, sötét barnászöld színű. Jellemző rá az általában enyhén megnyúlt, hurkaszerű alak, és a többi ásvány határvonalához való igazodás. Apatit: Két xenolitban (ROH-03/9, TRS 2) jelenik meg az apatit, de csak a hornblendit érben (type II) (13. ábra), legtöbbször különálló (0,4-2 mm), saját alakú szemcseként, de olykor zárványként az amfibol és spinell kristályokban. A nagyobb szemcsék elsődleges szulfidzárványokat is tartalmaznak. 20
21 5. Geokémia 5.1. Az ásványok csoportosítása A geokémiai jegyek könnyebb felimerése érdekében a tanulmányozott xenolitokban a szöveti elhelyezkedés alapján csoportokba soroltam (2. táblázat) a két leggyakoribb kőzetalkotó ásványt klinopiroxént és amfibolt, amelyek a legérzékenyebbek a köpenyben lejátszódó változásokra. Ez a két ásvány minden, litológiailag különböző kőzettípusban előfordul: a spinell lherzolitban (type I), a hornblenditben (type II) és az amfibol klinopiroxenitben egyaránt (type II). Az egyszerűség és áttekinthetőség kedvéért a klinopiroxén és amfibol csoportosítását a 2. táblázatban foglaltam össze. A dolgozatban használt nevezéktanban a kötőjel előtti szó az ásvány nevének rövidítése, a kötőjel utáni szó az ásvány szöveti, litológiai helyzetét mutatja, például: cpx-hbl = klinopiroxén hornblenditben. 2. táblázat. A klinopiroxének és amfibolok csoportosítása a vizsgált xenolitokban. ásvány név: cpx: klinopiroxén; amp: amfibol; szöveti, litológiai helyzet: lhz: spinell lherzolit; hbl: hornblendit; pxit: amfibol klinopiroxenit. Geokémiai jellemvonás Ásvány Szöveti elhelyezkedés Főelemek Nyomelemek Klinopiroxén Amfibol Spinell lherzolitban (type I), >10 mm cpx-lhz1 távolságra a hornblendittől (type II) cpx-lhz Spinell lherzolitban (type I), 1-10 mm cpx-lhz2 távolságra a hornblendittől (type II) Hornblendit (type II) cpx-hbl cpx-hbl Amfibol klinopiroxenit (type II) cpx-pxit cpx-pxit Spinell lherzolitban (type I), >10 mm távolságra a hornblendittől (type II) amp-lhz1 amp-lhz1 Spinell lherzolitban (type I), 1-10 mm távolságra a hornblendittől (type II) amp-lhz2 amp-lhz2 Hornblendit (type II) amp-hbl amp-hbl Amfibol klinopiroxenit (type II) amp-pxit amp-pxit A szöveti helyzet alapján elkülönített ásvány csoportok rendszerint kémiai összetétel szerinti csoportosítást is jelentenek, mivel ugyanazon ásvány különböző csoportba tartozó képviselői igen eltérő kémiai összetételt mutatnak egymáshoz képest. Ez a jelenség főleg az amfibolra, de kisebb mértékben a klinopiroxénre is jellemző. A spinell lherzolitban (type I) levő klinopiroxénekkel (cpx-lhz) ellentétben, 21
22 a hasonló szöveti helyzetben található amfibolokat további két csoportra osztottam (amp-lhz1 és amp-lhz2), mivel az amfibolok geokémiai érzékenységükből adódóan nemcsak nyomelem tartalmukban, hanem főelem összetételükben is mutatnak lényeges különbséget a hornblendittől való távolság függvényében. Fontos megjegyezni, hogy a 2. táblázatban feltüntetett távolságok csak hozzávetőlegesek, mivel az egyes xenolitok vékonycsiszolata alapján mértem le. Ez önmagában nem elég ahhoz, hogy meghatározzuk a szemcse pontos távolságát a határfelülettől, mivel a kisebb méretű xenolitok (4 6 cm) már eleve határt szabnak ennek. Továbbá nem tudhatjuk pl. hogy a xenolit egyik széle nem egy geokémiailag gazdagodott piroxenit vagy hornblendit közelében volt-e az eredeti helyzetében a felső köpenyben, vagy pedig egy geokémiailag kimerült harzburgitos részhez esett közel. Ennek ellenére a kiemelt ásványok (klinopiroxén, amfibol) a különböző csoportokon belül hasonló összetételűek, csak néhány esetben tapasztaltunk olyan kiugró értékeket, amelyekhez petrográfiai bizonyíték nem rendelhető (valószínűleg az előbb említett valamelyik ok miatt). A szöveti helyzetből adódó kémiai összetételbeli különbségeket az olivin, ortopiroxén és spinell ásványok esetében ebben a dolgozatban nem tárgyalom. 22
23 5.2 Főelem geokémia Olivin A vizsgált typei/ii összetett xenolitok spinell lherzolit (type I) részében a kőzetalkotó mennyiségben megjelenő olivin változatos MgO (44,23 47,52 m/m%), nagy NiO (0,32 0,35 m/m%), és kis CaO (0,07 0,09 m/m%) tartalmú forsterit. A mg-száma (mg-szám = Mg/[Mg+Fe 2+ ]) közepes, 0,84 0,88 között változik (3. táblázat). Ortopiroxén Az ortopiroxén főelem összetétele a spinell lherzolitokban (type I) tág határok között mozog. Változó Al 2 O 3 (3,85 4,89 m/m%) és MgO (29,99 32,01 m/m%) tartalommal jellemezhető, továbbá a TiO 2 (0,07 0,10 m/m%), CaO (0,75 0,90 m/m%) és Cr 2 O 3 (0,27 0,37 m/m%) tartalma kicsi (3. táblázat). A mg-számuk 0,85 0,90 között változik, amely jó egyezést mutat az olivin mg-számával. Az ortopiroxének Morimoto et al. (1989) nevezéktana szerint az ensztatitok mezejébe esnek (15. ábra). 15. ábra. A vizsgált piroxének osztályozása Morimoto et al. (1989) nevezéktana alapján. 23
24 Klinopiroxén A klinopiroxének Morimoto (1989) nevezéktana szerint kivétel nélkül a diopszid mezőben láthatók (15. ábra), továbbá a 16. ábra (Al IV /Al VI ) mutatja, hogy a klinopiroxének a granulitok és ultrabázisos xenolitok bazaltban területére esnek, tehát minimum alsó kéreg környezetből származnak (Aoki és Shiba, 1973). 16. ábra. Al IV és Al VI diagram a vizsgált klinopiroxénekre Aoki és Shiba (1973) alapján. A diagramon a különböző színű területek a Kárpát-Pannon régió más felsőköpeny eredetű xenolit lelőhelyeiről származó klinopiroxének Al IV és Al VI tartalmát mutatja (Downes et al., 1992; Szabó és Taylor, 1994; Vaselli et al., 1995; Szabó et al., 1996; Vaselli et al., 1996; Embey-Isztin et al., 2001; Dobosi et al., 2003; Kovács et al., 2004, Bali et al., 2007). Az értékek kationszámban vannak megadva. A type I/II összetett xenlitok spinell lherzolit (type I) részében látható klinopiroxének (cpx-lhz) kis TiO 2 (0,31 0,41 m/m%), közepes-nagy Cr 2 O 3 (0,55 0,84 m/m%) tartalmat mutatnak. A MgO (14,79 15,59 m/m%), illetve a FeO totál (3,32 5,10 m/m%) mennyisége tág határok között mozog (18. ábra). Nagy CaO (20,19 21,01 m/m%) illetve Na 2 O (0,91 1,21 m/m%) tartalommal jellemezhetők (4. táblázat). A mg-számuk 0,84 0,89 közötti tartományban változik, amely az ortopiroxének és az olivinek mg-számához hasonló. 24
25 17. ábra. Na - Al diagram a vizsgált klinopiroxénekre. A diagramon a különböző színű területek a Kárpát-Pannon régió más felsőköpeny eredetű xenolit lelőhelyeiről származó klinopiroxének Na és Al tartalmát mutatja (Downes et al., 1992; Szabó és Taylor, 1994; Vaselli et al., 1995; Szabó et al., 1996; Vaselli et al., 1996; Embey-Isztin et al., 2001; Dobosi et al., 2003; Kovács et al., 2004, Bali et al., 2007). Az értékek kationszámban vannak megadva. A TRS 23 és TRS 52 type I/II összetett xenlitok hornblendit (type II) részében is megjelenik a klinopiroxén (cpx-hbl), amely kémiai összetételében jelentősen eltér a cpx-lhz csoporttól. Ez a különbség elsősorban a kis Cr 2 O 3 (0,04 0,10 m/m%) és nagy FeO totál (5,61 6,05 m/m%) illetve TiO 2 (0,45 0,54 m/m%) tartalomban nyilvánul meg (4. táblázat). A cpx-hbl csoport mg-száma ennek megfelelően kisebb, 0,80 0,82 között változik (4. táblázat). A TRS 22 amfibol klinopiroxenit xenolitban (type II) a klinopiroxének (cpxpxit) kémiai összetétele nem mutat nagy változatosságot. Kis TiO 2 (0,30 0,34 m/m%), Cr 2 O 3 (0,16 0,19 m/m%), nagy FeO totál (5,15 5,37 m/m%) és Al 2 O 3 (6,09 6,50 m/m%) tartalommal jellemezhetők. A CaO (20,97 21,10 m/m%) tartalmuk hasonlóan nagy a cpx-lhz csoportéhoz képest. A mg-számuk a cpx-hbl csoporthoz hasonlóan 0,83 0,84 (4. táblázat). A Cr/Ti-Mg/Fe diagramon (18. ábra) szépen elkülönülnek a különböző litológiai környezetben található klinopiroxének. A legnagyobb Ti és legkisebb Cr, 25
26 illetve legnagyobb Fe és legkisebb Mg tartalommal jellemezhető a hornblenditben (type II) lévő klinopiroxén (cpx-hbl). Ugyanakkor fokozatos Cr és Mg gazdagodás továbbá Ti és Fe szegényedés figyelhető meg a peridotitos falkőzet (type I) felé (18. ábra). 18. ábra. Cr/Ti és Mg/Fe diagram a vizsgált klinopiroxénekre. A diagramon a különböző színű területek a Kárpát- Pannon régió más felsőköpeny eredetű xenolit lelőhelyeiről származó klinopiroxének Cr/Ti és Mg/Fe arányait mutatja (Downes et al., 1992; Szabó és Taylor, 1994; Vaselli et al., 1995; Szabó et al., 1996; Vaselli et al., 1996; Embey-Isztin et al., 2001; Dobosi et al., 2003; Kovács et al., 2004, Bali et al., 2007). Az arányok kationszámból vannak számolva. Amfibol A tanulmányozott amfibolok Leake et al. (1978) nevezéktana szerint pargazit és Mg-hastingsit összetételűek (19. ábra). A spinell lherzolit/hornblendit (type I/II) xenolitokban intersticiális amfibol (amp-lhz1, amp-lhz2) kémiai összetétele eltér a type II kőzetekben (hornblendit, amfibol klinopiroxenit) levő amfibolétól (amp-hbl, amp-pxit). Az amp-lhz1 csoport távolsága a hornblendittől (type II) nagyobb mint 10 mm, az amp-lhz2 csoport 1 10 mm-re helyezkedik el a hornblendittől. Összességében elmondható, hogy a hornblendittől való távolsággal csökken az inkompatibilis elemek koncentrációja az 26
27 amfibolban, azaz kisebb a TiO 2 (1,15 1,84 m/m%), a K 2 O (0,05 1,11 m/m%) és a FeO (4,40 6,91 m/m%) tartalmuk. Ugyanakkor nő a peridotitokra jellemző elemek koncentrációja, azaz a Cr 2 O 3 (0,65 1,25 m/m%) és a MgO (16,18 17,58 m/m%), továbbá emelkedik a Na 2 O (2,86 3,74 m/m%) tartalmuk és a mg-számuk (0,81 0,88) (20. ábra és 5. táblázat). 19. ábra. Fe 3 /(Fe 3+ +Al VI ) és Ti diagram a vizsgált amfibolokra, Leake et al. (1978) alapján. A diagramon a különböző színű területek a Kárpát-Pannon régió más felsőköpeny eredetű xenolit lelőhelyeiről származó amfibolok Fe 3 /(Fe 3+ +Al VI ) és Ti tartalmát mutatja (Kurat et al., 1991; Embey-Isztin et al., 1993; Szabó és Taylor, 1994; Szabó et al., 1995; Vaselli et al., 1995; Zanetti et al., 1995; Vaselli et al., 1996; Dobosi et al., 2003; Kovács et al., 2004; Bali et al., 2007; Zajacz et al., 2007). Az értékek kationszámban vannak megadva. A hornblenditben (type II) található amfibolok (amp-hbl) mobilis elemekben gazdagok, jellemzően nagy TiO 2 (2,23 3,63 m/m%), K 2 O (1,24 1,45 m/m%) és FeO totál (6,24 10,37 m/m%) tartalmuk van. A Cr 2 O 3 (0,00 0,14 m/m%) és NiO (0,00 0,07 m/m%) tartalmuk viszont kicsi (20. ábra és 5. táblázat). A kis-közepes mg-számuk (0,69 0,82) jelentősen eltér a fő köpenyásványokétól (olivin és piroxének). 27
28 20. ábra. Cr/Ti és K/Na diagram a vizsgált amfibolokra. A diagramon a különböző színű területek a Kárpát- Pannon régió más felsőköpeny eredetű xenolit lelőhelyeiről származó amfibolok Cr/Ti és K/Na tartalmát mutatja (Kurat et al., 1991; Embey-Isztin et al., 1993; Szabó és Taylor, 1994; Szabó et al., 1995; Vaselli et al., 1995; Zanetti et al., 1995; Vaselli et al., 1996; Dobosi et al., 2003; Kovács et al., 2004; Bali et al., 2007; Zajacz et al., 2007). Az arányok kationszámból vannak számolva. Az amfibol klinopiroxenitben levő (type II) xenolit (TRS 22) amfibol (amppxit) kémiai összetétele bizonyos elemekben nagy hasonlóságot mutat az amp-hbl csoport amfiboljainak összetételével. Csaknem azonos a K 2 O (1,30 1,36 m/m%) és a Na 2 O (2,76 2,93 m/m%) tartalmuk, a Cr 2 O 3 (0,27 0,28 m/m%) mennyisége is csak kevéssel nagyobb a hornblenditben mért amfibolétól. Egyedül a TiO 2 (1,68 1,72 m/m%) mennyisége mutat kivételt, amely inkább a spinell lherzolitban (type I) látható amfibolok (amp-lhz1, amp-lhz2) TiO 2 tartalmához hasonló (20. ábra és 5. táblázat). 28
29 3. táblázat. A vizsgált olivinek és ortopiroxének főelem összetételének minimum és maximum értékei oxidos tömegszázalékban (m/m%) és kationszámban kifejezve. Porf.: porfiroklasztos; mg-szám = Mg/(Mg+Fe 2+ ); Fo: forsterit; En: ensztatit; Fs: ferroszilit; Wo: wollasztonit olivin min max ortopiroxén min max Kőzet spinell lherzolit type I spinell lherzolit type I Kőzet spinell lherzolit type I spinell lherzolit type I Szövet porf. porf. Szövet porf. porf. SiO SiO TiO TiO Al 2 O Al 2 O Cr 2 O Cr 2 O FeO totál FeO totál MnO MnO MgO MgO CaO CaO NiO Na 2 O CoO K 2 O Totál NiO CoO Si Totál Ti Al Si Cr Al IV Fe totál Al VI Mn Fe Mg Cr Ca Ti Ni Fe Co Mn Totál Mg Ca mg-szám Na Fo K Ni Co Totál mg-szám En Fs Wo
30 4. táblázat. A vizsgált klinopiroxének főelem összetételének minimum és maximum értékei oxidos tömegszázalékban (m/m%) és kationszámban kifejezve. Porf.: porfiroklasztos; hip. szem.: hipidiomorf szemcsés; mg-szám = Mg/(Mg+Fe 2+ ); En: ensztatit; Fs: ferroszilit; Wo: wollasztonit, cpx-lhz: klinopiroxén spinell lherzolitban, cpx-hbl: klinopiroxén hornblenditben, cpx-pxit: klinopiroxén amfibol klinopiroxenitben klinopiroxén min max min max min max spinell lherzolit spinell lherzolit amfibol klinopiroxenit amfibol klinopiroxenit Kőzet hornblendit hornblendit type I type I type II type II type II type II Szövet porf. porf. hip. szem. hip. szem. hip. szem. hip. szem. Csoport cpx-lhz cpx-lhz cpx-hbl cpx-hbl cpx-pxit cpx-pxit SiO TiO Al 2 O Cr 2 O FeO totál MnO MgO CaO Na 2 O K 2 O NiO CoO Totál Si Al IV Al VI Fe Cr Ti Fe Mn Mg Ca Na K Ni Co Totál mg-szám En Fs Wo
31 5. táblázat. A vizsgált amfibolok főelem összetételének minimum és maximum értékei oxidos tömegszázalékban (m/m%) és kationszámban kifejezve. Porf.: porfiroklasztos; hip. szem.: hipidiomorf szemcsés; mg-szám = Mg/(Mg+Fe 2+ ); amp-lhz1: amfibol spinell lherzolitban (>10 mm-re a hornblendittől), amp-lhz2: amfibol spinell lherzolitban (1-10 mm-re a hornblendittől), amp-hbl: amfibol hornblenditben, amp-pxit: amfibol az amfibol klinopiroxenitben amfibol min max min max min max min max Kőzet spinell lherzolit spinell lherzolit spinell lherzolit spinell lherzolit hornblendit hornblendit amfibol klinopiroxenit type I type I type I type I type II type II type II type II Szövet porf. porf. porf. porf. hip. szem hip. szem hip. szem hip. szem Csoport amp-lhz1 amp-lhz1 amp-lhz2 amp-lhz2 amp-hbl amp-hbl amp-pxit amp-pxit SiO TiO Al 2 O Cr 2 O FeO totál MnO MgO NiO CaO Na 2 O K 2 O F Cl H 2 O* Total Si Al IV Al VI Ti Cr Fe totál Mn Mg Ni Ca Na K F Cl OH* Total amfibol klinopiroxenit mgszám
32 5.3. Nyomelem geokémia Klinopiroxén A vizsgált klinopiroxének nyomelem tartalmát a 21. ábra mutatja. A sokelemes diagramon (21/A. ábra) karakterisztikus pozitív és negatív anomáliák láthatók. A type I spinell lherzolitban levő, cpx-lhz1 és cpx-lhz2 csoportba tartozó klinopiroxének a legszegényebbek inkompatibilis nyomelemekben (könnyű ritkaföldfémek, Hf, Zr, és Ti). Ugyanakkor kompatibilis nyomelemekben (V, Cr és Ni), illetve az inkompatibilis Th, U és Pb esetében pozitív csúcsokat mutatnak. A hornblenditben (type II) levő klinopiroxének (cpx-hbl) jelentős inkompatibilis nyomelem (Ba, Nb, Ta, könnyű ritkaföldfémek, Hf, Zr, és Ti) tartalommal jellemezhetők, továbbá kis Th, U, Pb, Sc, V, Cr, és Ni koncentráció jellemző rájuk. Az amfibol klinopiroxenitben (type II) levő klinopiroxénekre (cpx-pxit) szintén jellemző a nagy inkompatibilis nyomelem tartalom, de kisebb a Nb, Ta, Hf, Zr és Ti mennyisége, mint a cpx-hbl csoport klinopiroxénjeinek. Nehéz ritkaföldfém és Ni tartalmuk szintén kicsi. Amfibol Az amfibolok nyomelem tartalmát a 22. ábra mutatja. A type I/II összetett xenolitok spinell lherzolit (type I) részében lévő amfibolok (amp-lhz1 és amp-lhz2) inkompatibilis nyomelem tartalma fokozatosan nő a hornblendit (type II) értől való távolságuk csökkenésével, végül a maximumot a hornblenditben (type II) levő amfibolok (amp-hbl) éri el. Ez a fordított arányosság legjobban a Rb, Ba, Nb és Ta, könnyű ritkaföldfémek, Hf, Zr és Ti esetében figyelhető meg. Ezzel ellentétes tendenciát mutat a W, Cr, Co és Ni. Az amfibol klinopiroxenitben (type II) levő amfibolok (amp-pxit) nyomelem tartalma nagyrészt átfed a hornblenditek (type II) amfiboljainak (amp-hbl) nyomelem tartalmával, de vannak különbségek. Az amp-pxit kisebb Nb, Ta, Hf, Zr, Ti és nehéz ritkaföldfém, illetve nagyobb könnyű ritkaföldfém, Sc, V és Cr tartalmat mutat. 32
33 21. ábra. A vizsgált klinopiroxének teljes nyomelem tartalma primitív köpenyre normálva (A) és ritkaföldfém tartalma C1 kondritra normálva (B) (McDonough és Sun, 1995). 33
34 22. ábra. A vizsgált amfibolok teljes nyomelem tartalma primitív köpenyre normálva (A) és ritkaföldfém tartalma C1 kondritra normálva (B) (McDonough és Sun, 1995). 34
35 6. táblázat. A vizsgált klinopiroxének nyomelem tartalmának minimum és maximum értékei ppm-ben (milliomodrész) kifejezve. Porf.: porfiroklasztos; hip. szem.: hipidiomorf szemcsés; n: mérések száma; cpx-lhz1: klinopiroxén spinell lherzolitban (>10 mm-re a hornblendittől), cpx-lhz2: klinopiroxén spinell lherzolitban (1-10 mm-re a hornblendittől),, cpx-hbl: klinopiroxén hornblenditben, cpx-pxit: klinopiroxén amfibol klinopiroxenitben klinopiroxén min max min max min max min max spinell lherzolit spinell lherzolit spinell lherzolit spinell lherzolit hornblendit hornblendit amfibol klinopiroxenit amfibol klinopiroxenit Kőzet type I type I type I type I type II type II type II type II hip. hip. hip. hip. Szövet porf. porf. porf. porf. szem. szem. szem. szem. Csoport cpx-lhz1 cpx-lhz1 cpx-lhz2 cpx-lhz2 cpx-hbl cpx-hbl cpx-pxit cpx-pxit n Cs Rb Th U Ba Nb Ta La Ce Pb Sr Pr Nd Hf Zr Sm Eu Gd Tb Ti Dy Ho Y Er Tm Yb Lu Sc V W Cr Co Ni
36 7. táblázat. A vizsgált amfibolok nyomelem tartalmának minimum és maximum értékei ppm-ben (milliomodrész) kifejezve. Porf.: porfiroklasztos; hip. szem.: hipidiomorf szemcsés; n: mérések száma; amp-lhz1: amfibol spinell lherzolitban (>10 mm-re a hornblendittől), amp-lhz2: amfibol spinell lherzolitban (1-10 mm-re a hornblendittől), amp-hbl: amfibol hornblenditben, amp-pxit: amfibol az amfibol klinopiroxenitben amfibol min max min max min max min max amfibol amfibol spinell spinell spinell spinell hornblendiblendit horn- klinopiroxenipiroxenit klino- Kőzet lherzolit lherzolit lherzolit lherzolit type I type I type I type I type II type II type II type II hip. hip. hip. hip. Szövet porf. porf. porf. porf. szem. szem. szem. szem. Csoport amp-lhz1 amp-lhz1 amp-lhz2 amp-lhz2 amp-hbl amp-hbl amp-pxit amp-pxit n Cs Rb Th U Ba Nb Ta La Ce Pb Sr Pr Nd Hf Zr Sm Eu Gd Tb Ti Dy Ho Y Er Tm Yb Lu Sc V W Cr Co Ni
37 6. Diszkusszió 6.1. A klinopiroxének és az amfibolok főelem összetételéből levonható következtetések A klinopiroxénben az Al négyes és/vagy hatos koordinációban lehet jelen. Nagy hőmérsékleten az Al inkább a hatos koordinációba épül be, míg nagy nyomáson a négyes koordinációt preferálja (Aoki és Shiba, 1973). Az Al különböző koordinációba való beépülését mutató diagramon (16. ábra) feltüntettem a Kárpát- Pannon régió (KPR) más lelőhelyeiről származó felső köpeny eredetű xenolitokban levő klinopiroxének összetételét is - szövet szerint csoportosítva. A Persányhegységből származó porfiroklasztos spinell lherzolitokban (type I) levő klinopiroxének (cpx-lhz) nagy része a KPR-ból eddig leírt porfiroklasztos type I peridotitokban levő klinopiroxének összetételéhez hasonló. Az amfibol klinopiroxenitben és hornblenditben (type II kőzetek) levő klinopiroxének (cpx-pxit és cpx-hbl) inkább a porfiroklasztos type I kőzetek területére esnek. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy hasonló nyomás és hőmérséklet viszonyok között képződtek a spinell lherzolitokban (type I) levő klinopiroxénekkel. A 17. ábrán a porfiroklasztos szövetű spinell lherzolitban (type I) levő klinopiroxének (cpx-lhz) zömmel az irodalmi adatokkal összhangban a porfiroklasztos és protogranuláris peridotitok mezejébe esnek. A különböző szöveti helyzetben levő klinopiroxének jobban elkülönülnek a Cr/Ti és Mg/Fe arányait mutató diagramon (18. ábra). A type II kőzetekből (amfibol klinopiroxenit és hornblendit) származó kis Cr és Mg, illetve nagy Ti és Fe tartalmú klinopiroxének (cpx-pxit és cpx-hbl) nagy hasonlóságot mutatnak a KPR-ból eddig leírt type II xenolitok klinopiroxénjeivel. A 16., 17. és 18. ábrákon a spinell lherzolitban levő (type I) klinopiroxének (cpx-lhz) nagy szórást mutatnak, ami a köpeny lokális heterogenitásával magyarázható. A 19. ábrán az amfibolok nem követik a KPR-ból leírt összetételeket (legalábbis a Ti tartalmukat illetően). Ezzel szemben az amfibolok összetételbeli változása különösen jól látszik a Cr/Ti és K/Na arányait mutató diagramon (20. ábra). A diagramon a type II kőzetekből származó, továbbá a type I kőzetekben levő amfibolok egy területre esnek a KPR-ból eddig leírt, hasonló litológiai környezetben levő amfibolokkal. A hornblenditben és amfibol klinopiroxenitben (type II kőzetek) levő amfibolok a diagramon szereplő mobilis elemekben (Ti és K) gazdagok, míg a spinell lherzolitban levő amfibolok inkább a peridotitokra jellemző elemekben (pl. Cr 37
Metaszomatózis folyamatának nyomon követése felsőköpeny zárványokban, Persány-hegység
. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * Metaszomatózis folyamatának nyomon követése felsőköpeny zárványokban, Persány-hegység Szabó Ábel Geológus M.Sc. I. évfolyam Témavezetők: Szabó Csaba, Ph.D. (ELTE TTK,
1. Bevezető. 2. Földtani háttér
1. Bevezető A felsőköpeny zárványok magukon hordozzák a litoszférikus köpenyben lejátszódó folyamatokat, ezért tanulmányozásuk által betekintést nyerhetünk olyan események részleteibe is, amelyeket más
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni
Magmás kőzetek kémiai összetétele különböző tektonikai környezetekben
Magmás kőzetek kémiai összetétele különböző tektonikai környezetekben A magmás kőzetek kémiai összetételét a zárt és nyílt rendszerű folyamatokon túl még egy fontos paraméter határozza meg: a megolvadó
Földrajz- és Földtudományi Intézet. Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Szakmai beszámoló
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C; Telefon: 381-2107 Fax: 381-2108 Szakmai beszámoló
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek >1.0 tömeg%-ban főelemek (főleg litofil, refrakter és illó) 0.1-1.0 tömeg%-ban mikroelemek < 0.1 tömeg% nyomelemek A kontinentális kéreg főelemei, (Winter,
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek csoportosítása (gyakoriságuk szerint) Főelemek (>1 tömeg%), pl. O, Si, Fe, Al, Ca, Mg, Na, K (major) Mikroelemek (kis mennyiségben jelen lévő főelemek)
Geokémiai összefoglaló
Geokémiai összefoglaló Főelem geokémia A földkéreg leggyakoribb elemei A Föld összetétele/ (Winter, 2001) leggyakoribb (Ringwood, 1975) Elem/Oxid Atom% Tömeg% Elem Atom% O 60,8 Si/SiO 2 21,2 59,3 Al/Al
I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK
I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk
Köpenyfluidzárványok kutatása mikro- és nanométeres léptékben
Köpenyfluidzárványok kutatása mikro- és nanométeres léptékben a nagyfelbontású Raman spektroszkóp és a fókuszált ionsugaras technika (FIB-SEM) alkalmazásának előnyei BERKESI Márta 1, SZABÓ Csaba 1, GUZMICS
Poikilites szövetű felsőköpeny peridotit xenolitok eredete
Poikilites szövetű felsőköpeny peridotit xenolitok eredete A kutatás célkitűzései, az előzmények és vizsgálati módszerek Bár a durvaszemcsés poikilites szövetű és a rokon finomszemcsés felsőköpeny származású
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig
Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Kiss Balázs Ábrák: Robin Gill Igneous rocks and processes Harangi Szabolcs oktatási segédanyagok, magmás kőzettan, geokémia, magmás petrogenezis
10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok
A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk
A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton
A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton Litoszféra Fluidum Kutató Labor, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem Témavezetők:
12. elıadás MAGMÁS KİZETEK
12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)
A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA
A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA Müller Melinda és Berta Márton Környezettan BSc és Környezettudomány MSc hallgatók Témavezető: Szabó
Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK
Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 1997-2003. ALAPFOGALMAK Kőzet: A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag
Melléklet BAZALT ANYAGÚ CSISZOLT KŐESZKÖZÖK KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA (BALATONŐSZÖD - TEMETŐI DŰLŐ LELŐHELY)
Archeometriai Műhely 2011/1. Péterdi et al. melléklet 1 Melléklet BAZALT ANYAGÚ CSISZOLT KŐESZKÖZÖK KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA (BALATONŐSZÖD - TEMETŐI DŰLŐ LELŐHELY) Appendix PETROGRAPHICAL AND
SZERSZÁMKÖVEK ÉS CSISZOLT KŐESZKÖZÖK
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Kőzettan-Geokémiai Tanszék DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS PÉTERDI BÁLINT SZERSZÁMKÖVEK ÉS CSISZOLT KŐESZKÖZÖK ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI (BALATONŐSZÖD TEMETŐI DŰLŐ LELŐHELY,
SEM/FIB kétsugaras mikroszkóp alkalmazásának lehetőségei az olvadék- és fluidumzárvány kutatásban
SEM/FIB kétsugaras mikroszkóp alkalmazásának lehetőségei az olvadék- és fluidumzárvány kutatásban Guzmics Tibor, Berkesi Márta és Szabó Csaba ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
NAA és PGAA módszerek összehasonlítása, jelentőségük a geológiai minták vizsgálatában, Standard referencia anyagok vizsgálata
Korszerű Nukleáris Elemanalitikai Módszerek és Alkalmazásaik II. félév 3. előadás NAA és PGAA módszerek összehasonlítása, jelentőségük a geológiai minták vizsgálatában, Standard referencia anyagok vizsgálata
Metamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
P és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
Alkalmazott földtan és kőzettan
Alkalmazott földtan és kőzettan MFFAT710004 Olaj- és gázmérnöki mérnöki mesterszak 2017/18 I. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Ásványtani-Földtani Intézet
A MARSI ÉS HOLDI METEORITOK ÖSSZEHASONLÍTÓ KŐZETTANI FELDOLGOZÁSA
A MARSI ÉS HOLDI METEORITOK ÖSSZEHASONLÍTÓ KŐZETTANI FELDOLGOZÁSA Készítette: Mészáros Marianna Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Ditrói-Puskás Zuárd Egyetemi docens Mik a meteoritok, és
Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez
Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Vízszintes metszet (részlet) Mi aktiválódik? Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek I.) Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek
A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata
A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata Készítette: Grosch Mariann Környezettan B. Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph. D. Konzulens: Szabó Zsuzsanna, Ph. D. hallgató TDK Budapest,
KLÓR. A Cl geokémiailag: erősen illó, oldható mobilis.
KLÓR A Cl geokémiailag: erősen illó, oldható mobilis. A geofázisok egyik uralkodó anionja. A természetben a klór közel 100%-át a 35 Cl (75.77%) és 37 Cl (24.23%) stabil izotóp alkotja. A kozmogén radioaktív
KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA
. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA különös tekintettel a mállási jelenségek kimutatására Készítette: Király Csilla: Környezettudomány MSc. I. évf. Mácsai Cecília:
Alkalmazott kőzettan
Alkalmazott kőzettan MFFAT6304 Műszaki Földtudományi alapszak földtudományi specializáció 2017/18 I. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Ásványtani-Földtani
Karbonáttartalmú és karbonátmentes szilikátolvadékcsomók jelentősége a felsőköpenyben a Szentbékkállai köpenyeredetű ultrabázisos zárványok példáján
Földtani Közlöny 131/3-4, 415-442 (2001) Budapest Karbonáttartalmú és karbonátmentes szilikátolvadékcsomók jelentősége a felsőköpenyben a Szentbékkállai köpenyeredetű ultrabázisos zárványok példáján The
Szén-dioxid felszín alatti elhelyezése szempontj{ból döntő geokémiai folyamatok tanulm{nyoz{sa
Szén-dioxid felszín alatti elhelyezése szempontj{ból döntő geokémiai folyamatok tanulm{nyoz{sa Berta M{rton és Kir{ly Csilla Környezettudom{ny M.Sc. I. évf. Környezettan B.Sc. IV. évf. Témavezető: Szabó
Deformáció és metaszomatózis a Kárpát-Pannon régió (Magyarország) és Jeju-sziget (Dél-Korea) szub-kontinentális köpeny litoszférájában.
Deformáció és metaszomatózis a Kárpát-Pannon régió (Magyarország) és Jeju-sziget (Dél-Korea) szub-kontinentális köpeny litoszférájában Deformation and metasomatism in the sub-continental lithospheric mantle
Opakásványok kristályorientáció vizsgálata a lahócai Cu-Au ércesedésben
Opakásványok kristályorientáció vizsgálata a lahócai Cu-Au ércesedésben Takács Ágnes & Molnár Ferenc Ásványtani Tanszék Visegrád, 2012. január 18-20. Kutatási téma Infravörös fluidzárvány vizsgálathoz
A Bakony Balaton felvidék és a Kemenesalja monogenetikus vulkáni területeit tápláló bazaltos magmák petrogenezise
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS A Bakony Balaton felvidék és a Kemenesalja monogenetikus vulkáni területeit tápláló bazaltos magmák petrogenezise Jankovics Mária Éva Témavezető: Dr. Harangi Szabolcs, DSc, tanszékvezető
A szilikátolvadékok jelentősége a Pannon-medencéből származó felsőköpeny zárványokban
Zárójelentés A szilikátolvadékok jelentősége a Pannon-medencéből származó felsőköpeny zárványokban című, OTKA T 043686 nyilvántartási számú kutatásról (2003. február 1. 2006. december 31.) 1. A KUTATÁS
Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban
Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban Bérczi Sz.*, Nagy Sz.*, Gyollai I.*, Józsa S.**, Havancsák K.*, Varga G.*, Dankházi Z.*, Ratter K.* *ELTE TTK Fizika Intézet,
A köpeny és olvadékai
A köpeny és olvadékai A Föld F szerkezete és összetételetele Köpeny: Peridotit (ultrabázisos kőzetk zet) Felső köpeny 410 km-ig (olivin spinell) Felső köpeny felső része (60-220 km) Asztenoszféra Kis sebességű
Kristályorientáció-térképezés (SEM-EBSD) opakásványok és fluidzárványaik infravörös mikroszkópos vizsgálatához
Kristályorientáció-térképezés (SEM-EBSD) opakásványok és fluidzárványaik infravörös mikroszkópos vizsgálatához Takács Ágnes, Molnár Ferenc & Dankházi Zoltán Ásványtani Tanszék & Anyagfizikai Tanszék Centrumban
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),
Metamorf kızetek osztályozása
Metamorf kızetek osztályozása Modális összetétel alapján X > 75% :: X-it pl. szerpentinit, kvarcit, glauokfanit, de amfibolit nem X > 5% :: fıelegyrész :: elıtagként pl. muszkovit gneisz X < 5% :: járulékos
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
SPINELLBE ZÁRT SZILIKÁTOLVADÉK-ZÁRVÁNY
HAVANCSÁK IZABELLA V. ÉVES GEOLÓGUS HALLGATÓ SPINELLBE ZÁRT SZILIKÁTOLVADÉK-ZÁRVÁNY VIZSGÁLATOK A MIRDITA OFIOLITEGYSÉG NAGY MgO-TARTALMÚ BAZALTJÁBAN (ALBÁNIA) TÉMAVEZETŐ: SZABÓ CSABA, Ph.D. (ELTE TTK)
Alkáli bazaltos magma fejlődéstörténete szilikátolvadékzárványok vizsgálata alapján, a balaton-felvidéki Hegyestű és Haláp példáján.
Alkáli bazaltos magma fejlődéstörténete szilikátolvadékzárványok vizsgálata alapján, a balaton-felvidéki Hegyestű és Haláp példáján Kóthay Klára Doktori értekezés tézisei Földtudományi Doktori Iskola Vezetője:
Geokémia Kedd 10:20 Ortvay-terem
Geológia és Környezettudományok tagozatok. Kedd 10:20 Ortvay-terem 1. Árgyelán József Tibor (ELTE TTK) 2. Badenszki Eszter (ELTE TTK) 3. Guzmics Tibor (ELTE TTK) 4. Horváth Hajnalka (VE MK) 5. Pető Mária
Név:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2013.feb.18. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály,
AZ MFGI LABORATÓRIUMÁNAK VIZSGÁLATI ÁRAI
1. ELŐKÉSZÍTÉS Durva törés pofás törővel pofás törő 800 Törés, talaj porló kőzetek törése pofás törő+ Fritsch szinterkorund golyósmalommal max. 20 g +szitálás 1000 0,063 mm-es szitán Törés, kőzet masszív
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu
MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu 1. Terepi- és s kézipk zipéldány-kőzettan A legprimitívebb osztályoz lyozás: mélysm lységi (abissziks( abissziks, intruzív) magmás s kőzetek k
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
Az opakásványok infravörös-mikroszkópos sajátosságai és ezek jelentősége a fluidzárvány vizsgálatokban
ELTE TTK, Ásványtani Tanszék Az opakásványok infravörös-mikroszkópos sajátosságai és ezek jelentősége a fluidzárvány vizsgálatokban Takács Ágnes & Molnár Ferenc 6. Téli Ásványtudományi Iskola, Balatonfüred
EBSD vizsgálatok alkalmazása a geológiában: Enargit és luzonit kristályok orientációs vizsgálata
ELTE TTK, Ásványtani Tanszék EBSD vizsgálatok alkalmazása a geológiában: Enargit és luzonit kristályok orientációs vizsgálata Takács Ágnes & Molnár Ferenc TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 Szubmikroszkópos
TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN
TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum
A VILLÁNYI-HEGYSÉG BÁZISOS TELÉREINEK PETROGRÁFIÁJA, GEOKÉMIÁJA ÉS PETROGENETIKÁJA
TÉZISEK NÉDLI ZSUZSANNA A VILLÁNYI-HEGYSÉG BÁZISOS TELÉREINEK PETROGRÁFIÁJA, GEOKÉMIÁJA ÉS PETROGENETIKÁJA PhD értekezés Témavezet DR. M. TÓTH TIVADAR Szeged 2004 CÉLKIT ZÉS Jelen dolgozat szakdolgozati
Elemek geokémiai rendszere és csoportosításuk
Elemek geokémiai rendszere és csoportosításuk Az elemek geokémiai eloszlását a Földön számos tényező befolyásolja. Az elemek szerkezeti felépítéséből következő tulajdonságaik alapján jól csoportosíthatók
Ásványi nyersanyagtelepek képződése térben és időben: Metallogénia
Ásványi nyersanyagtelepek képződése térben és időben: Metallogénia Teleptan II. 1. témakör: Bevezetés, és az Archaikum metallogéniája Dr. Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani Tanszék A kurzus tartalma 1.
Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám
A megújuló energiák vizsgálata: A földhő hasznosítása Nagymegyeren Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám A Föld energiaháztartása Föld energiaszolgáltatója a
MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu
MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu IUGS osztályozás (Streckeisen, 1976, 1978; Le Maitre, 1989) Modális ásványos összetétel Normatív ásványos összetétel Szöveti jellegek Szín index
Az 5. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés programja
V. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés Révfülöp 2014. szeptember 4-6. --------------------------------------------------------------------- PROGRAM Az 5. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés programja (a
Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével
Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató
Izotópkutató Intézet, MTA
Izotópkutató Intézet, MTA Alapítás: 1959, Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Intézete Gazdaváltás: 1967, Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, de hatósági ügyekben OAB felügyelet Névváltás: 1988,
Mácsai Cecília Környezettudomány MSc.
N EN SIS DE TI E S E NOM. Konzulens: Szabó Csaba PhD. LR G * T ULT NA AS S C I.. F AC VÖS ÖT NIV. BUDA P *U Mácsai Cecília Környezettudomány MSc. 2015. 06. 16. ANNO 1998 ELTE Előadás vázlata 1. Bevezetés
eutektikum % anortit
2.1.1. Az olvadás, homogén, heterogén anyag olvadása Az olvadás során valamely extenzív változó (pl. P, T), esetleg a kémiai összetétel megváltozásának hatására, szilárdból cseppfolyóssá változik az adott
A K sz. Fluidumok a Bakony-Balaton-felvidék litoszférájában c. OTKA pályázat zárójelentése. Témavezető: Dr. Török Kálmán.
A K61182. sz. Fluidumok a Bakony-Balaton-felvidék litoszférájában c. OTKA pályázat zárójelentése. Témavezető: Dr. Török Kálmán Bevezetés A négy éves kutatás során a Balaton-felvidéki bazaltokból származó
Kőzettan és vulkanológia
Geológia és Környezettudományok tagozatok. Kedd 8:00 Ortvay-terem 1. András Eduárd Kassay Zsombor Salamon Hajnalka (SZTE TTK) 2. Hidas Károly (ELTE TTK) 3. Jávor Anita (ELTE TTK) 4. Kodolányi János (ELTE
A DITRÓI ALKÁLI MASSZÍVUM LAMPROFÍRJAINAK PETROGENEZISE. PhD értekezés tézisei BATKI ANIKÓ. Témavezető. Dr. Pál-Molnár Elemér
Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék A DITRÓI ALKÁLI MASSZÍVUM LAMPROFÍRJAINAK PETROGENEZISE PhD értekezés tézisei BATKI ANIKÓ Témavezető Dr.
Kőzettan.
Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1755/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: ISOTOPTECH Nukleáris és Technológiai Szolgáltató Zrt. Vízanalitikai Laboratórium
Nagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek
Nagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek 1. Atomspekroszkópiai módszerek 1.1. Atomabszorpciós módszerek, AAS 1.1.1. Láng-atomabszorpciós módszer, L-AAS 1.1.2. Grafitkemence atomabszorpciós
Tanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző
Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN SZABÓ DÓRA SZILVIA Alcím mintájának szerkesztése KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
Havancsák Károly Nagyfelbontású kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóp az ELTÉ-n: lehetőségek, eddigi eredmények
Havancsák Károly Nagyfelbontású kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóp az ELTÉ-n: lehetőségek, eddigi eredmények Nanoanyagok és nanotechnológiák Albizottság ELTE TTK 2013. Havancsák Károly Nagyfelbontású
7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék)
7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék) 7.1.1. SPS: 1150 C; 5 (1312 K1) Mért sűrűség: 3,795 g/cm 3 3,62 0,14 GPa Három pontos törés teszt: 105 4,2 GPa Súrlódási együttható:
Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk
Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,
a NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A METALCONTROL Anyagvizsgáló és Minõségellenõrzõ Központ Kft. (3540 Miskolc, Vasgyár u. 43.) akkreditált
Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig
Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig www.meetthescientist.hu 1 26 ? ÚTKERESÉS?? Merre menjek? bankár fröccsöntő?? politikus? bogarász?? jogász? tudományos kutató
LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA
LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA TOLNERLászló -CZINKOTAImre -SIMÁNDIPéter RÁCZ Istvánné - SOMOGYI Ferenc Mit vizsgáltunk? TSZH - Települési szilárd hulladék,
MTA Energiatudományi Kutatóközpont
MTA Energiatudományi Kutatóközpont A szén-dioxid biztonságos felszín alatti tárolását befolyásoló rövid és hosszú távú ásványtani-geokémiai átalakulások vizsgálata és a felszínre kerülés monitorozása Breitner
Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
Prompt-gamma aktivációs analitika. Révay Zsolt
Prompt-gamma aktivációs analitika Révay Zsolt Prompt-gamma aktivációs analízis gerjesztés: neutronnyaláb detektált karakterisztikus sugárzás: gamma sugárzás Panorámaanalízis Elemi összetétel -- elvileg
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális
Kerámiák archeometriai vizsgálata
Bevezetés Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok
ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék
Bevezetés ezetés a kőzettanba 3.. A Föld belső felépítése Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu
Első Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés 2010. június 11-13, Gárdony
Első Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés 2010. június 11-13, Gárdony PROGRAM 1. nap (2010. június 11.) 9:00-10:00 Érkezés, regisztráció, kávé 10:00-10:10 Harangi Sz. és Lukács R.: Bevezető 10:10-10:35
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák
A magma eredete, differenciálódása
A magma eredete, differenciálódása Miért van ennyiféle magmás kızet? Magma eredete: honnan? A Föld öves felépítése fizikai tulajdonságok alapján kémiai összetétel alapján Asztenoszféra szilárd, képlékely
Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
A VILLÁNYI-HEGYSÉG BÁZISOS TELÉREINEK PETROGRÁFIÁJA, GEOKÉMIÁJA ÉS PETROGENETIKÁJA
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁSVÁNYTANI, GEOKÉMIAI ÉS K ZETTANI TANSZÉK NÉDLI ZSUZSANNA A VILLÁNYI-HEGYSÉG BÁZISOS TELÉREINEK PETROGRÁFIÁJA, GEOKÉMIÁJA ÉS PETROGENETIKÁJA PhD értekezés Témavezet DR. M. TÓTH
Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo
Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani
ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával)
ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) Üveg: különleges anyag Sajátos szerkezet: rövid távú rendezettség, röntgen-amorf, térhálós Oxigén atomok alkotják
Talajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2015. 12. 11. 1 Kerámia geológus szemmel
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ÁSVÁNYTANI, GEOKÉMIAI ÉS KŐZETTANI TANSZÉK
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ÁSVÁNYTANI, GEOKÉMIAI ÉS KŐZETTANI TANSZÉK A DITRÓI ALKÁLI MASSZÍVUM ULTRAMAFIKUS KUMULÁTUM KŐZETEINEK PETROGENETIKÁJA
GRÁNÁTOK NYOMELEMVILÁGA MÓRÁGYI ÉS SOPRONI MINTÁK ALAPJÁN
GRÁNÁTOK NYOMELEMVILÁGA MÓRÁGYI ÉS SOPRONI MINTÁK ALAPJÁN Király Edit, Török Kálmán, Dégi Júlia Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest e-mail: kiraly.edit@mfgi.hu. Bevezetés Ez évben kezdtünk
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
Készítette: Kurcz Regina
Készítette: Kurcz Regina ELTE TTK, Környezettudomány MSc Témavezetők: Dr. Horváth Ákos, ELTE TTK Atomfizikai Tanszék Dr. Erőss Anita, ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 2014, Budapest Magyarország
Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3.
4/0/01 Ércteleptan IV. Dr. MÁRTON ISTVÁN Istvan.Marton@stockwork.ro Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai Fanerites szövettel rendelkező intrúziók: Pegmatitok Greizen telepek (pneumatolitok)