A Magyar Kajak- Kenu Szövetség Elnökségének 9/2014/2. sz. határozata a Magyar Kajak- Kenu Szövetség Közbeszerzési Szabályzatáról

Átírás

1 A Magyar Kajak- Kenu Szövetség Elnökségének 9/2014/2. sz. határozata a Magyar Kajak- Kenu Szövetség Közbeszerzési Szabályzatáról Jelen határozat a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvényben (továbbiakban: Kbt.) és a hozzá kapcsolódó jogszabályokban különös tekintettel a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V.25.) Korm. rendeletben, a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011 (XII.23.) Korm. rendeletben, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlése által elfogadott tárgyévi költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakkal összhangban tartalmazza az árubeszerzések, építési beruházások, építési koncessziók lebonyolításának, valamint a szolgáltatások, szolgáltatási koncessziók igénybe vételének egységes eljárási rendjét. A szabályozás jogi alapja továbbá a 92/2011 (XII.23.) NFM rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetménynek feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegzésről, a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásnak módjáról, a 257/2007 (X: 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról, a 306/2011. (XII.23.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól. A Kbt. 22. (1) bekezdése alapján, figyelemmel a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (továbbiakban: Szövetség) Alapszabálya 25. (2) bekezdés a) pontjára az Elnökség az alábbi határozatot hozza: 1. A Szövetség árubeszerzései, építési beruházásai, építési koncessziói lebonyolításának, valamint a szolgáltatások, szolgáltatási koncessziók igénybe vételének egységes eljárási rendjét amennyiben az a Kbt. alapján közbeszerzésnek minősük - az Elnökség a jelen határozat mellékletét képező Közbeszerzési Szabályzat szerint határozza meg. A közbeszerzéseket a Szövetség éves közbeszerzési terv alapján végzi, melyet az éves költségvetés elfogadását követően az Elnökség hagy jóvá. 2. A Közbeszerzési szabályzat az elfogadását követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett közbeszerzésekre és beszerezésekre kell alkalmazni. Budapest, január 24.. ph. elnök 1

2 A Magyar Kajak- Kenu Szövetség KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Melléklet a 9/2014/2. számú elnökségi határozathoz. 2

3 I. fejezet A SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA (1.) A szabályzat célja, hogy rögzítse Szövetség közbeszerzéseivel kapcsolatos feladatokat, az eljárásba bevont személyek feladatait, hatáskörét és az eljárások dokumentálásának rendjét. (2.) A Szövetség nem tartozik a Kbt. 6. (1) bekezdés a)-f) pontjai hatálya alá, azaz a Szövetség kizárólag a Kbt. 6. (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben tartozik a Kbt. hatálya alá és minősül ajánlatkérőnek. Jelen szabályzat közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos szabályai csak akkor vonatkoznak a Szövetségre, ha a Szövetség a Kbt. alapján ajánlatkérőnek minősül, egyéb esetben a beszerzései során a beszerzési eljárásokra vonatkozó szabályok szerint kell a Szövetségnek eljárnia. (3.) A Szabályzat hatálya a Szövetség valamennyi szervezeti egységére kiterjed. II. fejezet AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVÉBEN ELJÁRÓ, AZ ELJÁRÁS SORÁN DÖNTÉST HOZÓ, ILLETŐLEG AZ ELJÁRÁSBA BEVONT SZEMÉLYEK (1.) Az Ajánlatkérő nevében a Kbt. második rész szerinti, az európai uniós, közösségi a továbbiakban: közösségi értékhatárokat elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárások során az eljárást lezáró döntés valamint az eljárás során felmerülő egyéb döntések meghozatalára a főtitkár (továbbiakban: Döntéshozó) jogosult. A döntés alapján készült dokumentumokat beleértve az eljárás alapján készült szerződéseket is a főtitkár írja alá és a jogász ellenjegyzi. (2.) Az Ajánlatkérő nevében a Kbt. harmadik rész szerinti, nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárások során valamennyi döntés meghozatalára a főtitkár jogosult. A döntés alapján készült dokumentumokat beleértve az eljárás alapján készült szerződéseket is a főtitkár írja alá és a jogász ellenjegyzi. (3.) Az ajánlatok értékelésére eljárásonként a Kbt. 22. (3) bekezdésében meghatározott szakértelemmel (közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi) rendelkező legalább 4 tagú Bírálóbizottságot a továbbiakban: Bizottság kell létrehozni. A Bizottság elnökét és tagjait a főtitkár kéri fel. A Bizottság feladatát részletesen jelen Szabályzat III. 2 pontja tartalmazza. A Bizottság feladatát képezi különösen, de nem kizárólagosan a közbeszerzésekkel kapcsolatosan írásbeli szakvélemény és döntési javaslat készítése az Ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró Döntéshozó részére. A Bizottság tagjainak a közbeszerzéssel kapcsolatos feladatok ellátása során a Kbt. vonatkozó előírásai szerinti ismeretekkel rendelkezni kell. A Bizottság határozatképes, ha legalább a tagjainak 75%-a jelen van. Az adott közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek kötelesek a Kbt ában meghatározott összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni (1. függelék), melynek tartalmaznia kell, hogy a nyilatkozatot tevő a Szabályzatban foglaltak maradéktalan érvényesülése érdekében az eljárás során tudomására jutott információt bizalmasan kezeli, harmadik személy jogosulatlan hozzáférését megakadályozza. A titoktartási nyilatkozatot az adott közbeszerzési eljárás során keletkezett iratokhoz csatolni kell. A Bizottság tagja az elnöknek, az elnök pedig a főtitkár részére köteles bejelenteni, ha személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy keletkezett. Összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén a főtitkár jár el, dönt az összeférhetetlenség kérdésében és szükség esetén új tagot jelöl ki. 3

4 (4.) Bizottság működési rendjét minden egyes eljárásban külön, maga állapítja meg. A Bizottság ülését az ülés helyének és időpontjának megjelölésével, az eljárás során megállapított időpontok figyelembe vételével a Bizottság elnöke vagy tanácsadó bevonása esetén a tanácsadó hívja össze. A Bíráló Bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni. (5.) A Bizottság elnöke és tagjai a kijelölés alapján jogosultak és kötelesek a Bíráló Bizottságban való részvételre. Feladatukat legjobb tudásuk szerint és a szövetségi szabályzatok maradéktalan betartásával kell ellátniuk. (6.) A Bizottság tagjainak esetleges távolmaradásáról a tag köteles előzetesen értesíteni Bizottság elnökét. (7.) A közbeszerzési eljárás során beérkezett ajánlatok értékelésekor a Bíráló Bizottság elnökét, tagjait észrevételezési, javaslattételi és szavazati jog illeti meg. A döntéshozatal során minden tagnak egy szavazata van. A Bizottság döntését egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (8.) A Bizottság szabályszerű, törvényes működéséért, az összeférhetetlenségi szabályok betartásáért a Bíráló Bizottság elnöke egy személyben felel. (9.) A közbeszerzési eljárást a főtitkár lefolytathatja tanácsadó bevonásával. (10.) A közbeszerzési eljárás előkészítése, az ajánlattételhez illetve a részvételi jelentkezéshez szükséges dokumentáció a témafelelős vagy a tanácsadó feladata a bizottság, különösen a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező bizottsági tag javaslata alapján. A témafelelősnek vagy tanácsadónak közbeszerzési szakértelemmel kell rendelkeznie. III. fejezet AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVÉBEN LEJÁRÓ, ELJÁRÁS SORÁN DÖNTÉST HOZÓ ILLETŐLEG AZ ELJÁRÁSBA BEVONT SZERV(EK) ÉS SZEMÉLY(EK) FELADATAI 1. A Főtitkár feladatai: a) Közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások esetén: az eljárás során az összes döntés meghozatala a lefolytatandó eljárás fajtájának, az ajánlati felhívásnak/a részvételi felhívásnak, és a hozzá kapcsolódó dokumentációnak valamint a közbeszerzési eljárás megindításának jóváhagyása. b) A nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások esetén: az eljárás során az összes döntés meghozatala, a lefolytatandó eljárás fajtájának, az ajánlattételi felhívásnak és dokumentációnak valamint a közbeszerzési eljárás megindításának jóváhagyása c) a közbeszerzési eljárás megindításának elrendelése saját hatáskörben, d) a közbeszerzési eljárást lebonyolítók kijelölése. A főtitkár felel a közbeszerzési eljárást lefolytató tanácsadóval történő hatékony együttműködésért; e) a közbeszerzési eljárásban résztvevők és Bizottság tagjainak kijelölése; f) a közbeszerzési eljárás során felmerülő valamennyi közbenső döntések meghozatala, valamint a lefolytatandó eljárás fajtájának, az ajánlati felhívásnak/a részvételi felhívásnak, és a hozzá kapcsolódó dokumentációnak valamint a közbeszerzési eljárás megindításának jóváhagyása 4

5 g) a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások esetén, valamint közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetén döntés a közbeszerzési eljárás eredményéről; h) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés(ek), szerződés-módosítás(ok) aláírása; i) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítéséről 92/2011 (XII.23.) NFM rendeletben meghatározott minta szerinti tájékoztató jóváhagyása j) a szükséges tervek, statisztikák aláírása, k) jogorvoslati eljárás esetén az észrevételek, a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, a bíróságnak címzett dokumentumok aláírása, l) jogorvoslati eljárás esetén a Szövetséget képviselő személy kijelölése és meghatalmazása. m) jelen Szabályzat évenkénti felülvizsgálata és az esetlegesen szükségessé vált módosítások kezdeményezése; n) felelős a tárgyévben megvalósítandó közbeszerzések pénzügyi fedezeteként rendelkezésre álló keret felhasználásáért; o) felelős a közbeszerzések folyamatos figyelemmel kíséréséért az értékhatárok vonatkozásában; p) felelős az érvényben lévő keret-megállapodások illetve eseti szerződések nyilvántartásáért; q) felelős a közbeszerzési eljárások keretében megkötésre kerülő szerződések elkészítésének koordinálásáért az illetékességébe tartozó pénzeszközök tekintetében, az egyes, illetékességi körébe tartozó közbeszerzéseknél felel a fedezetként rendelkezésre álló keret felhasználásáért; r) felel a közbeszerzési eljárás során kötelezően előírt hirdetmények megjelentetésért; s) felelős a költségvetési év végén, az év során lefolytatott közbeszerzésekről éves szóló statisztikai összegezés készítéséért, és annak a Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldéséért; t) gondoskodik a közbeszerzési eljárás során fizetendő közzétételi és egyéb díjak megfizetéséről; u) ajánlati biztosíték kikötésének szükségességéről, mértékéről a főtitkár dönt és gondoskodik az ajánlati biztosíték Kbt. által előírt módon való kezeléséről, nyilvántartásáról, illetőleg visszaadásáról; v) gondoskodik a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő részére megküldött iratok így különösen a pályázati anyagok adatvédelmi és iratkezelési szabályoknak megfelelő tárolásáról, nyilvántartásáról. 2. A Bizottság feladatai: a) az ajánlati illetve részvételi felhívás elkészítése, valamint az eljárás megindításának jóváhagyásához szükséges előterjesztés elkészítése és átadása a döntésre jogosult részére b) az ajánlatok és részvételi jelentkezések bontása, bontási eljáráson történő részvétel c) az értékelési eljárás lefolytatása d) írásbeli szakvélemény és döntési javaslat készítése a döntésre jogosult részére, az eljárást vagy eljárási szakaszt lezáró határozat meghozatalához, e) a hiánypótlással, felvilágosítás kéréssel, indokolás-kéréssel, valamint számítási hiba javításával kapcsolatos döntések meghozatala, és annak jóváhagyatása a Bizottság elnökével a Döntéshozónak való felterjesztést megelőzően f) az ajánlat/részvételi jelentkezés érvényességének, érvénytelenségének, az ajánlattevők/részvételre jelentkezők alkalmasságának, alkalmatlanságának megállapítása, valamint közbenső döntés szükségessége esetén előterjesztés a döntéshozó részére g) a kizáró okok vizsgálata 5

6 3. A témafelelős feladatai: a) az eljárás megindítását megelőzően a szükséges feltételek meglétének ellenőrzése b) az ajánlattételhez, illetve a részvételi jelentkezéshez szükséges dokumentáció elkészítése, intézkedés az ajánlattételi illetve részvételi felhívás megjelentetésére, c) a bontási eljárás valamint az eredményhirdetés előkészítése, d) a közbeszerzési eljárás valamennyi adminisztrációs feladatának ellátása IV. fejezet A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE (1.) A közbeszerzési eljárás megindítása előtt a megindítás feltételeiről való meggyőződés, javaslattétel a lefolytatandó közbeszerzési eljárás fajtájára a Bizottságnak, az ajánlattételi, illetve a részvételi felhívás valamint az eljárás megindításának jóváhagyásához szükséges előterjesztés elkészítése, annak biztosítása, hogy az ajánlattételi, illetve a részvételi jelentkezéshez szükséges dokumentáció elkészüljön a témafelelős/tanácsadó feladatkörébe tartozik. (2.) A közbeszerzésekkel kapcsolatos hirdetményeket (kivéve ha az eljárás hirdetmény nélkül indul) a közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzésekre vonatkozóan a Közbeszerzési Hatóságon keresztül az Európai Unió Hivatalos Lapjában (a hirdetmények elektronikus napilapjában), míg a nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzésekre vonatkozóan a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg annak elektronikus változatában kell megjelentetni. A hirdetmények közzétételételének kérelmezése (feladása) a 92/2011 (XII.30.) NFM. rendelet szerint történik, az előírt tartalommal elkészített kérelem mellékleteként. A közbeszerzéseel kapcsolatos hirdetmények megjelentetése a témafelelős/tanácsadó feladata. (3.) A közzététellel kapcsolatos ellenőrzési díj megfizetése a közzététel kérelmezésekor, a témafelelős/tanácsadó kezdeményezésére, utalványozás révén történik, a 92/2011 (XII.30.) NFM rendeletben meghatározott módon, és az ott feltüntetett bankszámlára. (4.) Külön jogszabályban meghatározott elektronikus hirdetmény feladási rendszerhez történő csatlakozás esetén a rendszerhez történő hozzáféréssel az Ajánlatkérő/tanácsadó rendelkezhet. (5.) Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás esetén a Döntéshozó által megjelölt ajánlattevők részére történő megküldés (valamint annak dokumentálása) a témafelelős/tanácsadó feladata. V. fejezet A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA (1.) Az eljárás lefolytatása a Bizottság valamint a témafelelős/tanácsadó feladata. Az eljárásban a Kbt. előírásainak való megfelelősségért a témafelelős/tanácsadó tartozik felelősséggel. A beérkező, zárt ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket érkezésük sorrendjében érkeztetni kell, az időpontnak / év, hónap nap, óra per / és sorszámnak az ajánlat csomagolásán való feltüntetésével. A közvetlenül benyújtott ajánlatokról/részvételi jelentkezésekről átvételi elismervényt kell kiállítani. Az ajánlatok/részvételi jelentkezések zártságát, sérthetetlenségét érkezéskor, átvételkor ellenőrizni kell. Amennyiben a beérkezett ajánlat/részvételi jelentkezés nem zárt, vagy a csomagolása sérült, erről jegyzőkönyvet kell készíteni. 6

7 (2.) A beérkezett ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket a Bizottság az ajánlattételi/részvételi határidő lejárta időpontjában a témafelelős/tanácsadó jelenlétében köteles felbontani. A bontásról és a bontási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Kbt.-ben meghatározott határidőn belül meg kell küldeni valamennyi ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek. (3.) A Bizottság tagjai kötelesek az eljárás során az ajánlatokat (részvételi jelentkezéseket) megvizsgálni, szakértelmüknek megfelelően elbírálni. Az ajánlatok elbírálása kizárólag a felhívásban és dokumentációban megadott bírálati szempont és a hozzá tartozó értékelési rendszer alapján történhet. (4.) Az ajánlatok/jelentkezések elbírálása során a Bizottság megvizsgálja az ajánlatokat/jelentkezéseket és megjelöli azt az ajánlattevőt/részvételre jelentkezőt, akit a felhívásban foglaltak szerint igazolás, nyilatkozat vagy egyéb irat utólagos csatolására, vagy egyéb, az ajánlattal/jelentkezéssel kapcsolatos formai hiányosságok pótlására kell felszólítani; a bekérendő információ meghatározásával megjelöli azt az ajánlattevőt/jelentkezőt, akitől felvilágosítást indokolt kérni; megjelöli azt az ajánlattevőt, akinek az ajánlata kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz azoknak az ajánlati elemeknek meghatározásával, amelyekre további adatokat, indokolást kell kérni; javaslatot tesz az ajánlatban észlelt számítási hibának a javítására; megjelöli az általa érvénytelennek minősített ajánlatot/jelentkezést az érvénytelenség okának feltüntetésével; megjelöli azt az ajánlattevőt/jelentkezőt, akit az eljárásból véleménye szerint ki kell zárni a kizárás okának feltüntetésével; elkészíti az ajánlatok értékelését az ajánlati felhívásban megjelölt bírálati módszer szerint, sorba rendezi az érvényes ajánlatokat a meghirdetett bírálati szempontnak megfelelően. (5.) Ajánlatkérő köteles tájékoztatni az ajánlattevőt/jelentkezőt az ajánlattevő/részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a 74. szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. A tájékoztatások teljesítéséért a témafelelős/tanácsadó (6.) Az ajánlatok/jelentkezések érvényességi és alkalmassági vizsgálatát, valamint az alkalmas ajánlattevők érvényes ajánlatainak értékelését, szakmai véleményét a Bizottsági tagok egyenként, indokolással bírálati lapon rögzítik. Az egyéni bírálati lapok biztosítják az egyéni értékelést, bírálatot, ezáltal lehetőség van a tagoknak esetleges ellenvéleményük, aggályaik megfogalmazására, amely nagy jelentőséggel bírhat felelősségük megállapításánál vagy kizárásánál. (7.) A Bizottsági ülésről a témafelelős/tanácsadó Jegyzőkönyvet készít, amelynek részét képezik a Bizottság tagjainak indokolással ellátott bírálati lapjai. 7

8 (8.) A Bizottságnak törekedni kell a konszenzuson alapuló döntési javaslat kialakítására. Abban az esetben, ha a Bizottság tagjai között valamely lényeges kérdésben véleményeltérés van, ezt az elbírálásról szóló jelentésben (értékelési Jegyzőkönyv), az egyes álláspontok írásos indokolása mellett a Döntéshozó számára meg kell jeleníteni. Lényeges kérdésnek minősül mindaz, amely valamely ajánlattevő/jelentkező kizárását, az ajánlat/jelentkezés érvénytelenségét eredményezheti, vagy kihatással lehet az eljárás eredményére. (9.) A témafelelős/tanácsadó az ajánlatok elbírálásának eredményére vonatkozó nyilatkozatokat, a Bizottság tagjainak szakvéleményét (értékelési Jegyzőkönyv és bírálati lap(ok)) összesíti, Döntéshozó részére jelentést, döntési javaslatot készít. A Bizottsági tagok indokolással ellátott egyéni bírálati lapja a jelentés mellékletét képezik. (10.) A jelentésnek a beszerzési eljárással kapcsolatosan valamennyi lényeges információt tartalmaznia kell annak érdekében, hogy a Döntéshozó megalapozott döntést tudjon hozni. (11.) Amennyiben az eljárásban tárgyalásra kerül sor, a tárgyalásra a Bizottság által előzetesen megfelelőnek minősített ajánlatot benyújtó ajánlattevőket lehet felkérni. A nem megfelelő ajánlat érvénytelenítéséhez a Bizottság közbenső döntés meghozatalára tesz a Döntéshozónak javaslatot. (12.) Az ajánlatok/részvételi jelentkezések elbírálása után a Bizottság javaslata alapján az eljárás lezárására vonatkozó döntést a Döntéshozó hozza meg, mely döntés alapján a Szövetség szerződést köt a nyertes ajánlattevővel. Ha az ajánlatkérő az eredményhirdetéskor a második legkedvezőbbnek minősített ajánlattevőt megjelöli, az eljárás nyertesének visszalépése esetén azzal köthet szerződést. A döntési javaslatot a Bizottságnak a bírálati Jegyzőkönyvben kell megtenni, és a döntéshozónak azon, vagy az előterjesztésen kell elfogadni (vagy visszautasítani). Az eljárás ily módon megállapított eredményét témafelelős/tanácsadó hirdeti ki. (13.) Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor a Kbt. 77. (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti. (14.) Az összegzés elkészítéséért, valamint az ajánlattevők/részvételre jelentkezők részére határidőben történő megküldéséért a témafelelős/tanácsadó felel. (15.) A Kbt. 79. (1) bekezdésében nevesítettek előzetes vitarendezési kérelmet nyújthatnak be az ajánlatkérőhöz. Amennyiben valamely ajánlattevő a határidőben a Kbt. 79. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést - ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést - ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna. 8

9 A vitarendezési kérelemmel kapcsolatos ajánlatkérői választ a témafelelős/tanácsadó készíti el a bizottsággal történő egyeztetést követően. Az ajánlatkérői választ annak megküldése előtt a Döntéshozóval jóváhagyatni szükséges. A vitarendezési kérelemmel kapcsolatos ajánlatkérői álláspontjának határidőben történő megküldésért témafelelős/tanácsadó felel. Amennyiben a vitarendezési kérelem alapján További hiánypótlás, felvilágosítás-kérés, indokolás kérés bekérését látja a bizottság szükségesnek, úgy annak jóváhagyására a bizottság tesz javaslatot a Döntéshozó felé. Amennyiben a vitarendezési kérelem alapján az összegezés módosítása szükséges azt a témafelelős/tanácsadó készíti el, és döntéshozói jóváhagyást követően a Kbt.-ben meghatározott határidőm belül köteles kiküldeni. (16.) Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján szerződéskötésre kerül sor a Kbt a szerint. (17.) A főtitkár a szerződések kötésére vonatkozó előírások (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés stb.) betartásával köti meg a szerződést az eljárás nyertesével. A szerződés aláírására a főtitkár jogosult. (18.) A szerződést a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni. (19.) Amennyiben az eljárás nyertese visszalép és Ajánlatkérő az összegezésben a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevőt megjelölte akkor a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel lehet megkötni a szerződést. (20.) A szerződés megkötésére a Kbt (6)-(8) bekezdésében meghatározott határidőn belül kerülhet sor. (21.) A megkötött szerződés nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. Ajánlatkérőnek a megkötött szerződéseket a honlapján közzé kell tennie, és biztosítani kell azok hozzáférhetőségét a teljesítéstől számított 5 évig. (22.) Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, vagy ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról [124. (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül kell hirdetmény útján közzétételre megküldeni92/2011 (XII.30.) NFM rendeletben foglaltak szerint. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le. (23.) Az Adózás rendjéről szóló törvény 36/A. -a alapján a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekben a havonta 200 ezer forintot meghaladó kifizetései esetére előírja az ajánlattevő részéről a 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolás bemutatását. Enélkül a fenti összeget meghaladó kifizetés nem teljesíthető. (24.) A megkötött szerződések módosítása a Kbt ának betartásával lehetséges. (25.) A szerződés módosítására az ajánlatkérő részéről az eredeti aláíró jogosult. A módosítás tényéről, és indokairól Jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a jogáasznak ellenjegyzésével kell ellátnia. (26.) A szerződés teljesítésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos feltételekre vonatkozó előírásokra a Kbt., illetve egyéb kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9

10 (27.) A szerződés módosításáról külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót kell készíteni, és azt hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt a szerződés módosítástól számított 15 munkanapon belül meg kell küldeni a Közbeszerzési Értesítőnek. A tájékoztató határidőben történő feladásáért a témafelelős/tanácsadó felel. (28.) Ajánlatkérőnek a szerződés teljesítéséről a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban a következő adatokat és információkat kell közzétennie: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét A tájékoztatást a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított tíz napon belül kell közzétenni, az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a közzétett adatokat aktualizálni. VI. fejezet A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELLENŐRZÉSE (1.) A közbeszerzések folyamatos ellenőrzése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés körébe tartozik. (2.) A közbeszerzésekkel kapcsolatos belső ellenőrzési tevékenységét a Szövetség Ellenőrző Testülete a rá vonatkozó szabályok alapján látja el. VII. fejezet A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK (1.) A Szövetség jogi képviseletét a főtitkár által kijelölt eseti megbízott látja el. (2.) A képviselet ellátásában a témafelelős kötelesek együttműködni. Az eljáráshoz szükséges minden iratelőzmény átadásáról a főtitkár gondoskodik. (3.) A témafelelős/bizottság/tanácsadó haladéktalanul kötelesek értesíteni a jogi képviseletet ellátót, ha jogorvoslat szükségessége merül fel, akár külső szervtől, természetes vagy jogi személytől, akár e nélkül merül fel a jogorvoslati igény. (4.) A jogi képviseletet ellátó minden, a jogorvoslat szempontjából lényeges kérdésben köteles a szakmai szervezettel, illetve a főtitkárral egyeztetni, továbbá az eljárás lényeges eseményeiről és a Szövetség működésére vagy megítélésére vonatkozó várható kihatásáról az illetékes vezetőt tájékoztatni. VIII. fejezet A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK DOKUMENTÁLÁSI RENDEJE (1.) A Szövetségnek a Kbt. 34. (1) bekezdése alapján valamennyi közbeszerzési eljárását - az előkészítéstől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban köteles dokumentálni. Ezen dokumentálási kötelezettség vonatkozik a Szövetség nevében eljáró valamennyi személyre (pl. hivatalos közbeszerzési tanácsadó, jogi tanácsadó, műszaki ellenőr) is. 10

11 (2.) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától (Kbt. 30. (2) bekezdés), illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni. (3.) A közbeszerzési eljárások során keletkező dokumentumoknak a Kbt.-ben meghatározott határidő lejártáig való megőrzése a főtitkár és az irattár feladata. (4.) A Bizottság üléséről a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. Ezen jegyzőkönyv részét képezik a Bizottság határozatai, a Döntéshozó részére készített döntési javaslat és szakvélemény, valamint a tagok indokolással ellátott bírálatai (bírálati lapok). A jegyzőkönyvek elkészítése a Bizottság kijelölt tagjának vagy tanácsadónak a feladata. (5.) A közbeszerzési eljárási szakaszt, illetve eljárást lezáró dokumentumok (értékelési jegyzőkönyv és bírálati lap) előkészítése a Bizottság vagy a szakértő feladata. Az eljárási szakaszt lezáró dokumentumoknak tartalmazniuk kell az alábbiakat: bíráló bizottság tagjainak nevét az ajánlat/részvételi jelentkezés felbontásának helyét, idejét, az ajánlatot/részvételi jelentkezést felbontó személyek nevét, az ajánlattevők/részvételre jelentkezők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlattevők által kért ellenszolgáltatást, az ajánlattevők által vállalt és bírálatra kerülő egyéb elemeket, az érvénytelennek minősített ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket, az ajánlat/részvételi jelentkezés érvénytelenségének okát, az eljárásból kizárt ajánlattevőket/részvételre jelentkezőket, az ajánlatokra/részvételi jelentkezésekre vonatkozó egyéb különleges körülményeket, bíráló bizottság tagjainak aláírását, döntési javaslatot a döntéshozó(k) számára. (6.) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés előkészítése, valamint a megkötött szerződés alapján történő teljesítés dokumentálása a főtitkár vagy a témafelelős feladata. (7.) A Kbt. által meghatározott hirdetmények, jegyzőkönyvek előkészítése a témafelelős vagy tanácsadó feladata. (8.) A Szövetség köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szabályzat által részletesen nem szabályozott kérdésekben a évi CVIII. tv., valamint a Szövetség belső eljárásrendjeinek rendelkezései az irányadók. 11

12 1. függelék Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat minta Alulírott,.. (a Magyar Kajak-Kenu Szövetség tisztviselője) mint a Főtitkár által megbízott/felkért, és ezáltal az eljárásba bevont személy tudomásul veszem, hogy a.(beszerzés tárgyának meghatározása) tárgyú közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekről szóló 2011 évi. CVIII. törvény 24. (2) alapján Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. Tudomásul veszem, hogy bármely, az eljárásbeli funkcióm pártatlan és tárgyilagos gyakorlását befolyásoló körülmény fennállása személyemet érintő összeférhetetlenséget eredményez és az eljárásból kizáró körülménynek minősül. Kijelentem, hogy a fenti tárgyú közbeszerzési eljárásban a személyemet érintő összeférhetetlenségi ok jelen nyilatkozat megtételekor nem áll fenn. Kötelezem magam arra, hogy összeférhetetlenség felmerülése esetén az összeférhetetlenségi ok az eljárás alatt következik be, erről haladéktalanul értesítem a Bíráló Bizottság elnökét és ezt követően az eljárásban nem veszek részt. (ha a nyilatkozatot tevő a Bíráló Bizottság tagjaként jár el.) Kötelezem magam arra, hogy összeférhetetlenség felmerülése esetén az összeférhetetlenségi ok az eljárás alatt következik be, erről haladéktalanul értesítem főtitkárt. (ha a nyilatkozatot tevő a Bíráló Bizottság elnökeként jár el.) Egyúttal kijelentem, hogy a közbeszerzési eljárás során tudomásomra jutott információkat, adatokat és tényeket sem az eljárás befejezése előtt, sem azt követően jogosulatlan személy tudomására nem hozom, az információkkal, adatokkal és tényekkel az ajánlattevőket (alvállalkozókat) nem befolyásolom. Budapest, nyilatkozattevő aláírása 12

13 2. függelék A Szövetség beszerzéseire vonatkozó évi szabályok 1. Ajánlatkérői státus: A Szövetség a Kbt. 6. (19 bekezdés g) pontja alapján tartozik a Kbt. személyi hatálya alá. 2. Értékhatárok, beszerzések részekre bontásának tilalmi szabályai: A törvény egyben szabályozza az árubeszerzés, szolgáltatás és építési beruházás egybeszámítási módszereit (mely beszerzések becsült értékét kell összevonni annak érdekében, hogy az alkalmazandó eljárás típusát meghatározzuk). EGYBESZÁMÍTÁSI SZABÁLY (részekre bontás tilalmának szabályai): Kbt. 18. (1)-(2) és az (5) bekezdés: (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. (5) Amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor. Kivételek: (3) A (2) bekezdéstől eltérően mindig e törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek becsült értéke - a (2) bekezdés alkalmazása nélkül - szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében forintnál, az építési beruházások esetében pedig forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított részek összértéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a teljes beszerzés becsült értékeként. (4) Amennyiben a beszerzés becsült értéke a (2) bekezdés szerint az uniós értékhatárt elérné, a (3) bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket e törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg [120. ]. A (3) bekezdés alkalmazásakor annak megítéléséhez, hogy a Harmadik Rész szerint milyen eljárás folytatható le, az egyes leválasztott szerződések értéke önállóan vehető figyelembe. KÖZBESZERZÉS ÉRTÉKE BECSÜLT ÉRTÉK: 11. (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. (2) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. (3) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. 13

14 12. Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; b) határozatlan időre kötött szerződés esetén vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. 13. (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: a) az előző naptári év során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás. (2) A közbeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás. (3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is. 14. (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat: a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor az alábbi szolgáltatások esetében a következőket kell figyelembe venni: a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat; b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, a kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat; c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat. 15. A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani: a) a pályázóknak fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat, valamint b) annak a szolgáltatásnak a becsült értékét is, amelynek megrendelésére a tervpályázati eljárást követően kerül sor, és amelyre a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, kivéve, ha az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő (kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését. 16. (1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Annak megítéléséhez, hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a gazdasági és egyben műszaki funkció egységét kell döntő szempontként figyelembe venni. (2) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is. 14

15 (3) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére. 17. (1) A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. (2) A dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült értéke a rendszer alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. 3. Közbeszerzési eljárás nélkül folytatható beszerzések (értékhatár alatti beszerzések), amennyiben azok értéke nem éri el: január 1-jétől december 31-ig: a) árubeszerzés esetében: 8 millió forint; b) építési beruházás esetében: 15 millió forint; c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint. d) szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint. e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint. 4. Nemzeti eljárás hirdetmény közzététel nélküli, tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, közvetlen megküldés legalább 3 ajánlattevőnek (ebben az esetben is dönthet úgy az ajánlatkérő, hogy hirdetményes eljárást folytat le): a) árubeszerzés esetében: 25 millió forintig; b) építési beruházás esetében: 150 millió forintig; c) szolgáltatás megrendelése esetében: 25 millió forintig; 5. Nemzeti eljárás Közzététellel induló eljárások. a) árubeszerzés esetében: 8/25 millió forinttól forintig; b) építési beruházás esetében: 15/150 millió forinttól forintig; c) építési koncesszió esetében: 100 millió forinttól forintig; d) szolgáltatás megrendelése esetében: 8/25 millió forinttól forintig; e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forinttól. Kivételek, azaz nemzeti eljárási rendben nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni a Kbt ban nevesített az alábbiak felsorolt esetekben: a) tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben; b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 59-85/A. -aiban szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén; c) a 4. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra; d) külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott; e) a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére; f) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul; 15

16 g) hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevételére; h) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 3. 5., 7. és 9. pontjai; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre; i) fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére; j) közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére; k) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény szerinti hitel és pénzkölcsön, valamint pénzforgalmi szolgáltatás igénybevételére; l) a 114. (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó szervezet beszerzései vonatkozásában; m) kulturális javak körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok megszerzésére. 6. Közösségi értékhatár: a) árubeszerzés esetében: forint; b) építési beruházás esetében: forint; c) építési koncesszió esetében: forint; d) szolgáltatás megrendelése esetében: forint; Kivételek: azaz közösségi eljárási rendben nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni a Kbt. 9. -ban nevesített az alábbiak felsorolt esetekben: (1) a) a törvény Ötödik Részének kivételével a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre (a továbbiakban: minősített beszerzési eljárás) - az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések esetén abban az esetben, ha az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott -, amely megrendelésre az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, vagy amely az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez; b) a törvény Ötödik Részének kivételével a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére (a továbbiakban: védelmi beszerzési eljárás), amelyek megrendelésére az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, valamint ha az ilyen tárgyú beszerzés az ország alapvető biztonsági érdekének védelme érdekében - összhangban az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 346. cikkével - az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez; c) nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás alapján meghatározott külön eljárás szerint történő beszerzésre, ha a szerződés vagy a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre), visszahelyezésre kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés), visszahelyezés megvalósításával összefüggő beszerzéseket is; d) nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával vagy hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik; e) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre; f) olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét; 16

17 g) a központi beszerző szervezet által közbeszerzési eljárás útján beszerzett áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére azon szervezetek részéről, amelyek javára a központi beszerző szervezet közbeszerzési szerződést kötött; h) a 6. (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők által odaítélt építési koncesszióra és szolgáltatási koncesszióra, amennyiben a koncesszió célja az ajánlatkérőnek a 114. (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása és a 20. vagy a 121. (2) bekezdése értelmében e törvény XIV. Fejezete lenne alkalmazandó; i) ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény hatálya alá tartozik, azzal, hogy a koncessziós törvény szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell; j) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti közúti és vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésére, az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás esetében azonban kizárólag abban az esetben, amennyiben a szerződés szolgáltatási koncessziónak minősül; a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti pályázati eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot három napon belül írásban tájékoztatnia kell; k) azokra a megállapodásokra, amelyeket ka) a 6. (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és az egyedüli tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik, kb) a 6. (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek részvényei vagy üzletrészei kizárólag ezen ajánlatkérő és más a 6. (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő(k) tulajdonában vannak, amely felett az ajánlatkérők - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen rendelkeznek és képesek a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve, hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a a tag ajánlatkérőkkel kötendő szerződések teljesítéséből származik; l) a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény alapján a helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatának nem állami intézményfenntartó útján történő ellátására, valamint a közoktatási intézmény intézményfenntartói jogának nem állami intézményfenntartónak történő átadására; m) a évi CXXXV. törvénnyel létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének és az ugyanezen törvénnyel létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja beszerzéseire. (2) Az (1) bekezdés k) pontjában foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam; ebben az esetben az (1) bekezdés k) pont szerinti további feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv), mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk. (3) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti szerződések - ha törvény eltérően nem rendelkezik - határozott időre, legfeljebb öt évre köthetők. Az (1) bekezdés k) pontja alkalmazásában a szerződések teljesítéséből származik az azok alapján, harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg. 17

18 (4) Az (1) bekezdés ka) és a kb) pontjaiban rögzített feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állniuk. Amennyiben az (1) bekezdés ka) és a kb) pontjaiban rögzített feltételek már nem állnak fenn, ajánlatkérő a szerződést olyan határidővel jogosult és köteles felmondani, hogy a közfeladat ellátásáról (közbeszerzési eljárás lefolytatásáról) gondoskodni tudjon. (5) E törvény szerinti eljárást - ha a közbeszerzés tárgya szolgáltatás megrendelés - nem kell alkalmazni a következő esetekben: a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában, illetve tartalommal megkötött) szerződést; b) a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység; c) műsorszám (műsoranyag) médiaszolgáltató vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés; d) választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység; e) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya; f) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti; g) ha a szolgáltatást a 6. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja; h) ha valamely közfeladat ellátását egy 6. (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ajánlatkérő egy másik 6. (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti ajánlatkérőnek adja át olyan módon, hogy az az átruházó ajánlatkérőtől teljesen függetlenül és saját felelősséggel, haszonszerzési cél nélkül végzi a feladat ellátását. 18