FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra

Átírás

1 BUDAPEST, NOVEMBER DECEMBER SZÁM FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra TARTALOM Törvények Oldal évi LXXIX. törvény a közrend, valamint az igazságszolgáltatás mûködésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról (Kivonatos közlés) évi LXXXII. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról (Kivonatos közlés) évi XCII. törvény egyes büntetõjogi tárgyú törvények módosításáról A Kormány rendeletei A Kormány 273/2008. (XI. 19.) Korm. rendelete a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi eseti kereset-kiegészítésének második ütemérõl A Kormány 279/2008. (XI. 28.) Korm. rendelete az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 42/2008. (XI. 14.) EüM SZMM együttes rendelete a kábítószer-függõséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelõ más ellátás vagy megelõzõ-felvilágosító szolgáltatás szabályairól Az igazságügyi és rendészeti miniszter 24/2008. (XI. 14.) IRM rendelete a Vas Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet átszervezésérõl és az azzal érintett intézetekre vonatkozó rendeletek módosításáról, hatályon kívül helyezésérõl Az igazságügyi és rendészeti miniszter 26/2008. (XI. 20.) IRM rendelete az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl A Kormány határozata A Kormány 2164/2008. (XI. 28.) Korm. határozata az új államháztartási szakfeladatrend alkalmazására való felkészülés egyes feladatairól Utasítás Az igazságügyi és rendészeti miniszter 18/2008. (HÉ 44.) IRM utasítása az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendõ tájékoztatási kötelezettség rendjérõl A tartalomjegyzék a 258. oldalon folytatódik.

2 258 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET szám A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei A Magyar Nemzeti Bank elnökének 11/2008. (X. 22.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékérõl A Magyar Nemzeti Bank elnökének 14/2008. (XI. 24.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékérõl A Magyar Nemzeti Bank elnökének 16/2008. (XII. 8.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékérõl Intézkedések A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/66/2008. (IK Bv. Mell. 11.) OP intézkedése intézkedés visszavonásáról A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/67/2008. (IK Bv. Mell. 11.) OP intézkedése az illetmények folyószámlára történõ utalási költségeinek ellentételezésérõl A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/68/2008. (IK Bv. Mell. 11.) OP intézkedése a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága belsõ rendjérõl szóló 1-1/20/2006. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedés módosításáról A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/69/2008. (IK Bv. Mell. 12.) OP intézkedése egyes intézkedések visszavonásáról A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/71/2008. (IK Bv. Mell. 12.) OP intézkedése az elítéltek, az elõzetesen letartóztatottak és az elzárást töltõ személyek munkadíjáról és a terápiás foglalkoztatás pénzbeli térítésérõl A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/72/2008. (IK Bv. Mell. 12.) OP intézkedése az elítéltek, az elõzetesen letartóztatottak és az elzárást töltõ személyek tartási költségéhez való hozzájárulásáról A büntetés-végrehajtási szervezet hírei Értekezlet Megállapodás a Büntetés-végrehajtási Érdekegyeztetõ Tanács (BVÉT) létrehozásáról Alapítvány megszüntetése Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 132/2008. (XI. 6.) AB határozata Az Alkotmánybíróság 144/2008. (XI. 26.) AB határozata Felhívás Segítõ Kezek BVD Alapítvány Tájékoztató A december 15-én hatályban lévõ, illetve a december 15-éig közzétett, a bv.-t érintõ fontosabb IM, IRM rendeletekrõl, utasításokról és belsõ intézkedésekrõl... I XXXII

3 szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 259 TÖRVÉNYEK évi LXXIX. törvény a közrend, valamint az igazságszolgáltatás mûködésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról* (Kivonatos közlés) 35. (1) A Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a helyébe a következõ rendelkezés lép: 134. (1) A tárgyalás rendjének fenntartásáról és a tárgyalás méltóságának megõrzésérõl az elnök gondoskodik. (2) Az elnök a tárgyalás szabályszerû lefolytatása, méltóságának és biztonságának megõrzése érdekében helyszûke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát. (3) A tárgyalóterembe a rendõrség és a büntetés-végrehajtási testület szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki sem léphet be. A tárgyalásra idézett személy a fegyverét nem hozhatja be a tárgyalóterembe. (4) Az elnök a hallgatóság körébõl eltávolíthatja azokat, akik állapotuk vagy megjelenésük folytán a tárgyalás méltóságát sértik. (5) A feleket és képviselõiket, valamint a tanúkat és a szakértõket, úgyszintén a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az elnök rendreutasítja. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság pénzbírságot (120. ) szab ki. Ha a félnek vagy képviselõjének, illetve a tanúnak vagy szakértõnek az állapota vagy megjelenése a tárgyalás méltóságát sérti, õt a bíróság pénzbírsággal sújthatja. (6) Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében akár a pénzbírság kiszabására vonatkozó rendelkezéssel egyidejûleg, akár anélkül vagy azt követõen a bíróság a feleket és képviselõiket, a tanúkat és a szakértõket, valamint a hallgatókat a terembõl kiutasíthatja, illetõleg kivezettetheti. Kiutasításnak, illetve kivezettetésnek van helye akkor is, ha a félnek vagy képviselõjének, illetve a tanúnak vagy szakértõnek az állapota vagy a megjelenése a pénzbírság kiszabását követõ folytatólagos tárgyalások bármelyikén sérti a tárgyalás méltóságát. (7) A bíróság a felet kiutasítása esetében felhívja, hogy képviseletérõl a kitûzött határidõ alatt gondoskodjék; ha pedig a fél képviselõjét utasította ki, felhívja a felet, hogy a tárgyaláson személyesen jelenjék meg, vagy új képviselõrõl gondoskodjék. A felhívás eredménytelensége esetében a féllel szemben a mulasztás következményeit kell alkalmazni. Tanú vagy szakértõ kiutasítása esetében a 185. rendelkezései megfelelõen irányadók. (8) Büntetõ vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a bíróság értesíti az illetékes hatóságot, ha pedig elõzetes letartóztatásnak is helye van, intézkedik az elkövetõ õrizetbe vétele iránt és ezzel egyidejûleg feljelentést tesz. (9) A tárgyalás rendjének fenntartására vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell akkor is, ha a bíróság tárgyaláson kívül végez bizonyítás felvételére irányuló eljárási cselekményt. 38. (1) Ez a törvény a (4) bekezdés szerinti kivétellel a kihirdetést követõ második hónap elsõ napján lép hatályba évi LXXXII. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról* (Kivonatos közlés) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény módosítása 6. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 80. (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A hivatásos állomány tagját a soron következõ rendfokozatba elõ lehet léptetni a) állományilletékes parancsnoki (vezetõi) beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál; b) magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál legalább kettõvel alacsonyabb. (2) A Hszt a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: (6) A hivatásos állomány egyenruha viselésére kötelezett tagja részére a miniszter a (3) bekezdésben meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányon felül évente, kiegészítõ ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni kiadásáról rendelkezhet. Az ellátmány a személyi jövedelemadó alkalmazásában az egyenruha természetbeni kiadásának minõsül. * A törvényt az Országgyûlés a november 10-i ülésnapján fogadta el. * A törvényt az Országgyûlés a december 1-jei ülésnapján fogadta el.

4 260 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET szám (7) A (6) bekezdés szerinti ellátmányt a jogosultság évében kell kiadni. Ellátmányként csak rendszeresített egyenruházati termék szolgáltatható ki. (3) A Hszt. a 264/A. -t követõen a következõ 264/B. -sal egészül ki: 264/B. A rendõrség hivatásos állományának egyenruhás alapellátási normába sorolt tagja részére a 116. (3) bekezdésében meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányból legfeljebb a mindenkori illetményalap összegének megfelelõ részt természetben lehet kiadni. A kiadásra a 116. (7) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó. (4) A Hszt ának negyedik gondolatjeles bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pótlékok mértéke:] õrzési pótlék havonta 45% (5) A Hszt. a t követõen a következõ címmel és 306/A. -sal egészül ki: Ruházati utánpótlási ellátmány 306/A. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának a szolgálat ellátásához egyenruha viselésére kötelezett tagja részére a 116. (3) bekezdésében meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányból legfeljebb a mindenkori illetményalap összegének megfelelõ részt természetben lehet kiadni. A kiadásra a 116. (7) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó. (6) A Hszt a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pótlékok mértéke:] e) gépjármûvezetõi pótlék havonta 13% (7) A Hszt a (1) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pótlékok mértéke:] g) kutyavezetõi pótlék havonta 20% h) nyomozói pótlék havonta 65% (8) A Hszt a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pótlékok mértéke:] j) utasforgalmi pótlék havonta 45% (9) A Hszt a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pótlékok mértéke:] m) szemlepótlék havonta 45% (10) A Hszt (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a fegyveres szervet irányító miniszter, hogy rendeletben részletesen szabályozza:] e) az illetmény megállapítása (illetményfokozatba besorolás, elõresorolás, kifizetés, levonás stb.) feltételeit és rendjét, továbbá a juttatások, a költségtérítések, a kedvezmények, a támogatások (beleértve a lakhatási jellegûeket is), a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit (beleértve a ruházati utánpótlási ellátmány, valamint a kiegészítõ ruházati utánpótlási ellátmány természetben kiadható mértékét és feltételeit is), valamint az azokban való részesítés rendjét, a kedvezményes üdültetés, a végkielégítés kifizetésének rendjét, az illetménypótlékra jogosultak körét; ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba léptetõ rendelkezések 29. (1) Ez a törvény a (2) (10) bekezdésben foglaltak kivételével január 1-jén lép hatályba. Hatályon kívül helyezõ rendelkezések 30. (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: j) a Hszt. 245/E. -a évi XCII. törvény egyes büntetõjogi tárgyú törvények módosításáról* 1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 92. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 92. (1) Ha az elkövetõt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, és az elkövetõ valamennyi bûncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerõre emelkedését megelõzõen követte el, a jogerõsen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni. (2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre. (3) Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbüntetésbe foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni. (4) A pénzbüntetés és a közérdekû munka helyébe lépõ szabadságvesztés (50., 52. ) összbüntetésbe nem foglalható. 2. A Btk ának 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 6. hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és a * A törvényt az Országgyûlés a december 1-jei ülésnapján fogadta el.

5 szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 261 nevelõszülõ, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa és bejegyzett élettársa, 3. A Btk a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: Kettõs házasság vagy kettõs bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése 192. (1) Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra lép, továbbá aki házassági kötelékben levõ személlyel köt házasságot, vagy ilyen személlyel lép bejegyzett élettársi kapcsolatra, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki bejegyzett élettársi kapcsolatának fennállása alatt bejegyzett élettársán kívül más személlyel házasságot köt, vagy újabb bejegyzett élettársi kapcsolatra lép, továbbá aki bejegyzett élettársi kapcsolatban álló bejegyzett élettársán kívül más személlyel házasságot köt, vagy ilyen személlyel bejegyzett élettársi kapcsolatra lép. 4. (1) A Btk. 329/A. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 329/A. (1) Aki másnak a szerzõi jogról szóló törvény alapján fennálló szerzõi vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. (2) A Btk. 329/A. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (2) (3) bekezdések jelölése (3) (4) bekezdésre változik: (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki a szerzõi jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzõt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megilletõ üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja. 5. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) a következõ 9/A. -sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: Az elítélt sajtó útján történõ nyilatkozattétele, illetve közzététele 9/A. (1) Az elítélt 36/C. (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételét megtagadó határozat elleni fellebbezést a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétõl számított öt napon belül az iratok alapján bírálja el. A büntetés-végrehajtási bíró végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. (2) A nyilatkozat közzétételét megtagadó határozat elleni fellebbezés elbírálására az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. A Bv. tvr a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az elítélt állampolgári jogai a következõképpen módosulnak:] c) a véleményét ellenõrzés mellett olyan formában nyilváníthatja, amely nem zavarja a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát; a vélemény nyilvánosságra hozatala a nemzetbiztonság védelme, államtitok közlésének megakadályozása, illetõleg bûncselekmény közvetlen veszélyének fennállása esetén, annak megakadályozása, valamint a büntetés-végrehajtási intézet rendje és biztonsága érdekében korlátozható; 7. A Bv. tvr. a következõ 36/C 36/E. -sal egészül ki: 36/C. (1) Az elítélt a 36. (5) bekezdése c) pontjának megfelelõen jogosult nyilatkozatot tenni az évi II. törvény szerinti sajtótermékben, illetõleg az elektronikus hírközlésrõl szóló évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlõ hálózat útján történõ közzététellel. (2) A nyilatkozattétel engedélyezésérõl vagy megtagadásáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a kérelem benyújtásától számított három munkanapon belül határozattal dönt, e határidõ lejártával az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A nyilatkozattétel engedélyezése akkor tagadható meg, ha alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a nyilatkozattétel a 36. (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott érdekek valamelyikét sértené vagy veszélyeztetné. (3) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka haladéktalanul értesíti a sajtó képviselõjét, ha az elítélt nyilatkozattételét engedélyezte, vagy e törvény szerint az engedélyt megadottnak kell tekinteni. Az értesítésben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka tájékoztatást ad a kapcsolatfelvétel részleteirõl. (4) Ha a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a nyilatkozattételt megtagadja, arról indokolt írásbeli határozattal dönt. A határozat minõsített adatot nem tartalmazhat. A nyilatkozattétel megtagadásáról szóló határozat ellen az elítélt, védõje, illetõleg jogi képviselõje a kézhezvételtõl számított három munkanapon belül fellebbezést nyújthat be a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A fellebbezést a büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A büntetés-végrehajtási bíró a 9/A. szerint jár el. 36/D. A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy az általa kijelölt személy a nyilatkozattételt a 36. (5) bekezdésének c) pontjában foglaltak megtartása érdekében ellenõrzi. Ha a nyilatkozattétel a 36. (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott érdekek valamelyikét sérti vagy veszélyezteti, a nyilatkozattétel megszakítható, és az elítéltet figyelmeztetni kell a szabályok megtartására

6 262 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET szám és arra, hogy azok be nem tartása esetén a nyilatkozat közzététele megtagadható. 36/E. (1) Az elítélt hozzájárulásával készített nyilatkozattételét tartalmazó írás, kép-, hangfelvétel (a továbbiakban: közlésre szánt anyag) közzétételéhez az országos parancsnok engedélye szükséges. Az engedély akkor tagadható meg, ha a közzététel a 36. (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott érdekek valamelyikét sértené, vagy veszélyeztetné. (2) A közzététel engedélyezésérõl vagy megtagadásáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a kérelem benyújtásától számított három munkanapon belül határozattal dönt, e határidõ lejártával az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A közzététel megtagadásról indokolt írásbeli határozatot kell hozni. A határozat minõsített adatot nem tartalmazhat. Ha az országos parancsnok az engedélyt megtagadja, a közlésre szánt anyagot vissza kell tartani. (3) A közzététel megtagadásáról szóló határozat ellen az elítélt, védõje, illetõleg jogi képviselõje a kézhezvételtõl számított három munkanapon belül fellebbezést nyújthat be a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A fellebbezést a büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A büntetés-végrehajtási bíró a 9/A. szerint jár el. (4) Ha a bíróság az országos parancsnok határozatát helybenhagyja, a közlésre szánt anyagot haladéktalanul meg kell semmisíteni. 8. A Bv. tvr a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtására a kényszergyógykezelés szabályai irányadók azzal, hogy az Intézet fõigazgató fõorvosa a szükséges vizsgálat, megfigyelés és gyógykezelés után, az ideiglenes kényszergyógykezelés határidejének lejárta elõtt az ügyésznek, illetõleg a bíróságnak megküldi a beutalt állapotára vonatkozó részletes kórrajzkivonatot. Ha az ideiglenes kényszergyógykezelésre befogadott nem kóros elmeállapotú, a fõigazgató fõorvos haladéktalanul elõterjesztést tesz a rendelkezésre jogosultnak az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére. 9. A Bv. tvr. a következõ 118/A. -sal egészül ki: 118/A. (1) E szerint az elõzetesen letartóztatott jogosult nyilatkozatot tenni az évi II. törvény szerinti sajtótermékben, illetõleg az elektronikus hírközlésrõl szóló évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlõ hálózat útján történõ közzététellel. (2) A nyilatkozattétel, illetve a közzététel engedélyezésére és megtagadására a 36/C 36/E. -ban foglalt rendelkezéseket az e -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az elõzetesen letartóztatott nyilatkozattétele, illetve nyilatkozatának közzététele a büntetés-végrehajtási intézet rendje és biztonsága, valamint a büntetõeljárás eredményessége érdekében korlátozható. (4) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a 36/C. (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától számított három munkanapon belül javaslatot készít arról, hogy a nyilatkozattétel a (3) bekezdésben meghatározott érdekek valamelyikét sérti vagy veszélyezteti-e, és azt a kérelemmel együtt megküldi a vádirat benyújtásáig az ügyésznek, a vádirat benyújtását követõen a bíróságnak. (5) A kérelemrõl az iratoknak a hozzá érkezésétõl számított három munkanapon belül az iratok alapján a) a vádirat benyújtása elõtt az ügyész, b) a vádirat benyújtását követõen a bíróság végzéssel határoz. (6) Az (5) bekezdés alapján hozott, a nyilatkozattétel megtagadásáról szóló határozat ellen az elõzetesen letartóztatott és védõje, az (5) bekezdés b) pontja alapján hozott, a nyilatkozattételt engedélyezõ határozat ellen az ügyész a határozat kézbesítésétõl számított öt munkanapon belül fellebbezhet, a fellebbezést az iratokkal együtt haladéktalanul fel kell terjeszteni. (7) A fellebbezést az iratok hozzá érkezését követõen három munkanapon belül az (5) bekezdés a) pontja esetén a nyomozási bíró, az (5) bekezdés b) pontja esetén a megyei (fõvárosi) bíróság másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. (8) Ha a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a 36/E. (2) bekezdése alapján a közzététel megtagadására lát okot, akkor errõl a 36/E. (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától számított három munkanapon belül javaslatot tesz, és azt a kérelemmel és a közlésre szánt anyaggal együtt megküldi a vádirat benyújtásáig az ügyésznek, a vádirat benyújtását követõen a bíróságnak. Az ügyész, illetve a bíróság eljárására az (5) (7) bekezdések irányadóak. (9) Az ügyész és a bíróság eljárására egyebekben a büntetõeljárásról szóló törvény szabályai irányadóak. (10) E alkalmazásában a büntetés-végrehajtási intézet rendje és biztonsága alatt a fogvatartó intézmény rendjét és biztonságát kell érteni. 10. A Bv. tvr a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: (3) Az elkövetõ a 36. (5) bekezdése c) pontjának megfelelõen jogosult nyilatkozatot tenni az évi II. törvény szerinti sajtótermékben, illetõleg az elektronikus hírközlésrõl szóló évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlõ hálózat útján történõ közzététellel. A nyilatkozattétel korlátozására és engedélyezésére a 36/C 36/E. rendelkezései az irányadók. (4) E alkalmazásában a büntetés-végrehajtási intézet rendje és biztonsága alatt a fogvatartó intézet rendjét és biztonságát kell érteni. 11. A Bv. tvr a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: (2) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelõs miniszter, hogy a szabálysértési szabályozásért felelõs

7 szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 263 miniszterrel együttesen, rendeletben szabályozza a büntetés-végrehajtási intézetben szabadságvesztés büntetését töltõ, elõzetesen letartóztatott, vagy elzárását töltõ személy nyilatkozattétele ellenõrzésének, a közlésre szánt anyag visszatartásának rendjét, valamint a sajtó képviselõjének a büntetés-végrehajtási intézet területére történõ belépésére és az intézetben tartózkodására vonatkozó részletes szabályokat. 12. (1) A büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 74. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (5) Az elõvezetéssel (162. ), valamint a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, illetõleg nyomozó hatóság elé állításával [73. (3) bek.] felmerült költség nem számolható el bûnügyi költségként, az ilyen eljárási cselekménnyel okozott költség megtérítésére külön jogszabály az irányadó. (2) A Be ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (7) Felhatalmazást kap a rendészetért felelõs miniszter, hogy az igazságügyért felelõs miniszterrel és az államháztartásért felelõs miniszterrel együttesen rendeletben szabályozza a büntetõeljárásban elrendelt elõvezetés végrehajtásával, valamint a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, illetõleg nyomozó hatóság elé állításával felmerült költség megtérítésének részletes szabályait. (3) A Be a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: (8) Felhatalmazást kap a rendészetért felelõs miniszter, illetõleg az adópolitikáért felelõs miniszter, hogy az igazságügyért felelõs miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét. Záró rendelkezések 13. (1) Ez a törvény a (2) bekezdés szerinti kivétellel a kihirdetését követõ harmincadik napon lép hatályba. (2) E törvény 2. és 3. -a január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejûleg a Btk. 176/A. -a (3) bekezdésének a) pontjában a házastársa szövegrész helyébe a házastársa, volt bejegyzett élettársa, szöveg lép. (3) E törvény február 1. napján hatályát veszti. A KORMÁNY RENDELETEI A Kormány 273/2008. (XI. 19.) Korm. rendelete a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi eseti kereset-kiegészítésének második ütemérõl A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. (1) bekezdés a) b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLXIX. törvény 84. (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak átlagában a reálkeresetek évi szintjének évi megõrzése céljából a következõ rendeletet alkotja: 1. (1) E rendelet hatálya a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi eseti kereset-kiegészítésére, valamint a fedezetét képezõ támogatás (a továbbiakban: támogatás) felhasználására és elszámolására terjed ki. (2) A központi költségvetés a támogatást a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLXIX. törvény 4. (1) bekezdésében megjelölt céltartalék terhére az e rendeletben meghatározottak szerint eseti kereset-kiegészítés jogcímen nyújtja a központi, a társadalombiztosítási, a köztestületi, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: központi költségvetési szerv), a helyi önkormányzatok, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) részére. (3) Támogatás illeti meg a (2) bekezdés szerinti igényjogosultakat: a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, b) a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény, c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény, d) a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú tagjainak jogállásáról szóló évi XCV. törvény, e) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvény, f) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény, g) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló évi LXXX. törvény, valamint

8 264 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET szám h) a Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XXII. törvény Harmadik Része XII. fejezetének hatálya alá tartozó foglalkoztatottak után, a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény alapján foglalkoztatottak kivételével (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak). 2. (1) A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre a november hónapra járó illetmény kifizetésével egyidejûleg a november 1-jén fennálló az 1. (3) bekezdés szerinti jogviszonya alapján jogosult a (2) (5) bekezdésben foglalt feltételekkel. (2) Bruttó forint eseti kereset-kiegészítésre jogosult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel: a) november 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidõs munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, és b) a jogviszonya költségvetési szervvel január 1-je és november 1-je között folyamatosan fennállt, ideértve azt az esetet is, ha az 1. (3) bekezdése szerinti több jogviszonya állt fenn január 1-je és november 1-je között egymást követõen, megszakítás nélkül, továbbá c) a jogviszonya január 1-je és november 1-je között nem szünetelt a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti jogviszony-szünetelés idõtartamát be nem számítva összesen 120 napnál hosszabb ideig. (3) A (2) bekezdésben meghatározott eseti kereset-kiegészítés arányos részére jogosult az a november 1-jén teljes munkaidõs munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatott, akinek költségvetési szervnél folyamatosan fennálló egy vagy a (2) bekezdés b) pontja szerint több jogviszonya január 1-jét követõen keletkezett. Az arányszámot a jogviszony november 1-jéig naptári napokban fennálló idõtartama és a 306 nap hányadosaként kell meghatározni. (4) Az a foglalkoztatott, akinek a jogviszonya (2) vagy (3) bekezdés szerinti idõtartama a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti szünetelések nélkül összesen 120 napnál hosszabb ideig szünetelt, az eseti kereset-kiegészítésnek a munkavégzés idõtartamával arányos részére jogosult. Az arányszámot a jogviszony november 1-jéig fennálló, szüneteléssel nem érintett naptári napjainak száma és a 306 nap hányadosaként kell meghatározni. (5) A (2) (4) bekezdés szerinti összeg munkaidõvel arányos részére jogosult a november 1-jén részmunkaidõben foglalkoztatott személy. (6) Az eseti kereset-kiegészítés nem rendszeres jövedelemnek minõsül, és a költségvetési rend szerint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban munkaviszonyból származó nem rendszeres kereseti elemként a kereset részét képezi. 3. (1) Az eseti kereset-kiegészítésnek a támogatás megállapításánál figyelembe vett foglalkoztatottankénti összege bruttó forint. (2) A támogatás megállapítása a) a központi költségvetési szerveknél ide nem értve az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerveket a Pénzügyminisztérium által felmért létszám, b) a helyi önkormányzatok esetében a közszféra területén dolgozók évi illetményemelésének és egyéb személyi célú kifizetéseinek támogatásáról szóló 49/2008. (III. 14.) Korm. rendelet végrehajtása során felmért január 1-jei statisztikai állományi létszám, c) az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szervek esetében a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak eseti kereset-kiegészítésérõl szóló 162/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdése szerinti létszám és az (1) bekezdés szerinti mérték munkaadókat terhelõ járulékokkal növelt összege alapján történik. (3) A (2) bekezdés szerinti támogatás a 2. -ban foglaltak figyelembevételével kizárólag az eseti keresetkiegészítés és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelõ járulékok fedezetére használható fel. 4. Ha az eseti kereset-kiegészítésre jogosultak száma magasabb a támogatás kiszámításánál alapul vett létszámnál, akkor a kifizetendõ összeget a központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat a támogatással történõ 5 6. szerinti elszámolásig megelõlegezi. Alacsonyabb létszám esetén a többlettámogatás kamatmentes visszafizetésére az elszámolás során kerül sor. 5. Központi költségvetési szerv esetén az e rendelet alapján járó többlettámogatás elszámolása a évi elõirányzat-maradvány elszámolás keretében történik. 6. (1) A helyi önkormányzatoknak a Magyar Államkincstár az Önkormányzati Minisztérium által utalványozott

9 szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 265 és november 20-áig átadott településsoros lista alapján november 24-éig folyósítja a támogatást, ebbõl külön bemutatva az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott költségvetési szerveket megilletõ összeget. (2) A helyi önkormányzatot megilletõ eseti keresetkiegészítés közterhei a következõ havi nettó finanszírozás keretében kerülnek elszámolásra. (3) A helyi önkormányzat a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-ei fordulónappal, a évi zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. 85. kisegítõ tevékenység: a költségvetési szerv alaptevékenységétõl eltérõ, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezõen és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység; 86. vállalkozási tevékenység: a költségvetési szerv alaptevékenységétõl eltérõ, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezõen végzett termelõ, szolgáltató, értékesítõ tevékenység. 7. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba és január 1-jén hatályát veszti. (2) december 31-én hatályát veszti a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak eseti kereset-kiegészítésérõl szóló 162/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet. 2. Az Ámr. 9. -a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: (9) A költségvetési szerv alap-, kiegészítõ, kisegítõ és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) kell meghatározni. 3. A Kormány 279/2008. (XI. 28.) Korm. rendelete az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a (2) bekezdésének a) d), f) g), i), p) s), u) v), w) y) és z) zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében a következõket rendeli el: 1. Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 2. -a a következõ 83., 84., 85. és 86. pontokkal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában:] 83. alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkezõ jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység; 84. kiegészítõ tevékenység: a költségvetési szerv alaptevékenységével megegyezõ, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezõen és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység; Az Ámr a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy a felügyeleti szerv által jóváhagyott szervezeti és mûködési szabályzatban kell részletezni, amelynek a külön jogszabályban meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:] b) az állami feladatként ellátott és a szakfeladatrend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítõ és kisegítõ tevékenységek, valamint az alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok megjelölését, 4. Az Ámr ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja a pénzügyminiszter tájékoztatójában rögzített formában] b) a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését; 5. Az Ámr ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az alap elemi költségvetése magában foglalja] a) a kiadásokat és bevételeket az alap mûködését szabályozó törvényben meghatározott jogcímenként, szak-

10 266 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET szám feladatrend szerinti tevékenységenként, a költségvetési törvényben megállapított elõirányzatok keretei között, valamint azokat részletezve; 6. Az Ámr a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése magában foglalja:] d) a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését, 7. Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A fejezeti kezelésû elõirányzat elemi költségvetése magában foglalja a) a kiadásokat és a bevételeket részletes elõirányzatonként; b) a fejezeti kezelésû elõirányzat költségvetési évre vonatkozó elõirányzat-felhasználási ismertetõjét (5/a. számú melléklet), illetve finanszírozási tervét, a szakmai megvalósítás üteméhez igazodóan; c) a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését. 8. Az Ámr ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetében a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság vezetõje indokolt esetben dönthet úgy, hogy a felhívásban és a támogatási szerzõdésben elõlegfizetést biztosít a kedvezményezett részére. Az indokoltság eseteit a felhívásban ismertetni kell, a pénzügyminiszterrel egyetértésben. Az elõleget hazai és közösségi forrásból, az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani. Az elõleg nagyságának legmagasabb összegére vonatkozó, a (3) bekezdésben szereplõ összeghatártól az irányító hatóság vezetõje a pénzügyminiszter egyetértésével a) az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 2. -a (1) bekezdés k) pontja szerinti központi program, b) a programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetõ szabályairól és felelõs intézményeirõl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. -a (1) bekezdés h) pontja szerinti kiemelt projekt, c) a (11) bekezdés szerinti projekt, d) a programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetõ szabályairól és felelõs intézményeirõl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. -a (1) bekezdés ob) pontja szerinti, részben vagy egészben az Európai Szociális Alapból finanszírozott ún. közvetett támogatás, e) a részben vagy egészben az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozott, közlekedési infrastruktúra projektekhez kapcsolódó elõkészítési és területszerzési kiadásokhoz nyújtott támogatások, és f) a részben vagy egészben az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozott, környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltató kapacitás létrehozására irányuló projektekhez kapcsolódó elõkészítési és területszerzési kiadásokhoz nyújtott támogatások esetében eltérhet. 9. Az Ámr a a következõ (12) bekezdéssel egészül ki: (12) Az Agrár- és vidékfejlesztési Operatív Program keretében amennyiben a kedvezményezett a támogatási szerzõdésben foglalt minden egyéb kötelezettségét teljesítette az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elõleg visszafizettetése olyan módon is történhet, hogy az idõközi kifizetés (kifizetések) alkalmával az elõleg összege a szerzõdésben foglalt támogatási összegbõl levonásra kerül. 10. Az Ámr a a következõ (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: (8) A pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé, s a Pénzügyminisztérium honlapján január 2-ig nyilvánosságra hozza a szakfeladatrendet, március 31-ig a szakfeladatok tartalmi meghatározásait és a mutatószámrendszert, valamint a szakfeladatrend használatát segítõ Útmutatót. (9) Új szakfeladat felvételét a szakfeladatrendbe a felügyeleti szerv vezetõje kezdeményezi a pénzügyminiszternél.

11 szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET Az Ámr. a következõ sal egészül ki: 171. (1) A 165. (8) bekezdése szerinti szakfeladatrendet elõször a évi költségvetés tervezésekor kell alkalmazni. (2) A költségvetési szervek alapító okiratainak az e rendelet 9. (9) bekezdésének megfelelõ módosítását szeptember 30-ig el kell végezni és a Kincstárnak be kell nyújtani. 12. Az Ámr. a következõ sal egészül ki: 172. E rendelet 91. -ának (4) és (12) bekezdését a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. Záró rendelkezések 13. (1) Ez a rendelet a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel január l-jén lép hatályba. (2) E rendelet 8., 9. és 12. -a a kihirdetést követõ harmadik napon lép hatályba. (3) E rendelet kihirdetését követõ harmadik napon hatályukat vesztik az Ámr. 7. számú mellékletének XII. fejezet, 10. cím, 11. alcím 1. I. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II. NVT), 3. Halászati Operatív Program sorok. (4) Hatályát veszti az Ámr a (5) bekezdésének e) pontja. (5) Ez a rendelet január 2-án hatályát veszti. A KORMÁNY TAGJAINAK RENDELETEI Az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 42/2008. (XI. 14.) EüM SZMM együttes rendelete a kábítószer-függõséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelõ más ellátás vagy megelõzõ-felvilágosító szolgáltatás szabályairól A büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény 604. (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. d) pontjában foglalt feladatkörünkben eljárva az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. h) és n) pontjában foglalt feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel, valamint a legfõbb ügyésszel egyetértésben a következõket rendeljük: 1. Ezt a rendeletet kell alkalmazni, ha a büntetõeljárás hatálya alatt álló kábítószer-élvezõ személlyel (a továbbiakban: érintett személy) szemben a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 283. (1) bekezdésében meghatározott büntethetõséget megszüntetõ okra tekintettel a nyomozás felfüggesztésének, a vádemelés elhalasztásának, illetve az eljárás felfüggesztésének lehet helye. 2. (1) Az érintett személy a kábítószer-függõséget gyógyító kezelést, kábítószer-használatot kezelõ más ellátást vagy megelõzõ-felvilágosító szolgáltatást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) megelõzõen elõzetes állapotfelmérésen vesz részt. Az addikció súlyosságát megállapító elõzetes állapotfelmérést a pszichiátriai és az addiktológiai szakmai irányelvekben és módszertani levelekben meghatározott követelményeknek megfelelõen kell elvégezni. (2) Az elõzetes állapotfelmérést az egészségügyrõl szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató pszichiátere, addiktológus szakorvosa vagy klinikai szakpszichológusa (a továbbiakban együtt: elõzetes állapotfelmérést végzõ intézmény) végzi. (3) Ha az érintett személy kábítószer-függõségét a büntetõeljárás során igazságügyi orvosszakértõ megállapította, a vélemény kiadásától számított hat hónapon belül a szolgáltatás elõzetes állapotfelmérés nélkül megkezdhetõ. Ha a hat hónapos idõtartam alatt a szolgáltatás nem kezdõdik meg, az érintett személynek elõzetes állapotfelmérésen kell részt vennie. Ha az elõzetes állapotfelmérés a korábbi igazságügyi orvosszakértõi vélemény eredményétõl eltér, errõl az elõzetes állapotfelmérést végzõ intézmény tájékoztatja a büntetõügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot. (4) Az az érintett személy, akinél a kábítószer-függõséget a büntetõeljárás során igazságügyi orvosszakértõ megállapította figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra, csak kábítószer-függõséget gyógyító kezelésen vehet részt.

12 268 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET szám 3. (1) Ha a büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 266. (6) bekezdése alapján a bíróság az eljárást felfüggeszti, a bíróság, vagy ha a Be (2) bekezdése alapján az ügyész a vádemelést elhalasztja, a pártfogó felügyelõ tájékoztatja az érintett személyt az elõzetes állapotfelmérést végzõ intézményekrõl, illetve a 2. (4) bekezdésében meghatározott esetben a kábítószer-függõséget gyógyító kezelést nyújtó egészségügyi intézményekrõl. (2) Ha a Btk (1) bekezdésében meghatározott büntethetõséget megszüntetõ okra tekintettel a nyomozás felfüggesztésének lehet helye, az eljáró nyomozó hatóság a megalapozott gyanú közlését követõen tájékoztatja az érintett személyt az elõzetes állapotfelmérést végzõ intézményekrõl, illetve a 2. (4) bekezdésében meghatározott esetben a kábítószer-függõséget gyógyító kezelést nyújtó egészségügyi intézményekrõl. (3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást követõen az eljáró nyomozó hatóság az érintett személy részére az 1. mellékletnek megfelelõ tanúsítványt állít ki, amely az alábbi adatokat tartalmazza: a) az érintett személy családi és utónevét (születési családi és utónevét), születési helyét és idejét, állandó lakcímét, anyja születési családi és utónevét, b) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését és az ügyszámot, c) tájékoztatást, miszerint az érintett személlyel szemben a Btk /C. -ában meghatározott visszaélés kábítószerrel bûncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetõeljárás van folyamatban, de a Btk (1) bekezdésére tekintettel az érintett személlyel szemben a nyomozás felfüggesztésének lehet helye, d) ha az érintett személy kábítószer-függõségét a büntetõeljárás során igazságügyi orvosszakértõ megállapította, az erre történõ utalást, e) a kiállítás helyét és dátumát, a kiállításra jogosult nevét és aláírását, valamint az eljáró nyomozó hatóság bélyegzõjét. (2) Az érintett személy a szolgáltatást a szolgáltatás nyújtására jogosult intézmények bármelyikénél igénybe veheti. A lakóhely szerint illetékes, területi ellátási kötelezettséggel mûködõ egészségügyi szolgáltató az érintett személy fogadását és ellátását nem tagadhatja meg. A szolgáltatást az érintett személy jelentkezésétõl számított tizenöt napon belül meg kell kezdeni. (3) Ha az érintett személy más ügyben büntetés-végrehajtási intézetben fogva van, az igazságügyi és rendészeti miniszter utasításában kijelölt büntetés-végrehajtási intézet (ideértve a büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetet is) gondoskodik az elõzetes állapotfelmérésrõl, valamint a szolgáltatásról. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti érintett személy pártfogó felügyeletét elrendelték, a fogvatartást foganatosító szerv a székhelye szerint illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelõi szolgálatát értesíti az érintett személy kötelezettsége végrehajtásának megkezdésérõl, folytatásáról vagy félbeszakításáról, illetve a kötelezettsége teljesítésének, végrehajthatóságának akadályáról, valamint a szolgáltatás befejezésérõl. (5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakat a javítóintézeti nevelésben részesülõ, valamint azon érintett személy esetében is megfelelõen alkalmazni kell, akinek elõzetes letartóztatását külön jogszabály alapján javítóintézetben kell végrehajtani. 5. (1) A szolgáltatást a választott intézmény a szakmai irányelvekben és módszertani levelekben meghatározott követelményeknek megfelelõen nyújtja. (2) A szolgáltatás idõtartama kéthetenként átlagosan két óránál kevesebb nem lehet. (3) A szolgáltatás folyamatos, ha két megjelenés között legfeljebb harminc nap telt el. Amennyiben elháríthatatlan, az érintett személy önhibáján kívül felmerülõ, igazolt külsõ ok miatt két megjelenés között harminc napnál hosszabb idõ telik el, úgy a harminc napot meghaladó idõtartam a Btk (1) bekezdésében meghatározott idõtartamba nem számít be, de a szolgáltatás folyamatosságát nem szakítja meg (1) Az elõzetes állapotfelmérést végzõ intézmény az érintett személyt írásban tájékoztatja az állapotfelmérés eredményérõl és a szolgáltatás indokolt formájáról, valamint a szolgáltatást nyújtó intézményekrõl. (1) Az érintett személy a szolgáltatás megkezdésekor bemutatja a 3. (3) bekezdése szerinti tanúsítványt, az ügyésznek a nyomozás felfüggesztésérõl vagy a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatát, illetve a bíróságnak az eljárás felfüggesztésérõl szóló végzését. (2) A szolgáltatást nyújtó intézmény az érintett személy elsõ megjelenésekor hitelt érdemlõen meggyõzõdik az érintett személy személyazonosságáról, valamint a dokumentációban rögzíti a büntetõügyben eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság megnevezését és az ügyszámot.

13 szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 269 (3) A szolgáltatás megkezdésérõl a szolgáltatást nyújtó intézmény értesíti a büntetõügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot, továbbá ha az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelõi szolgálatát. (4) A szolgáltatás nyújtása során keletkezett adatokat az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló évi XLVII. törvény elõírásai szerint kell kezelni. 7. (1) Ha a választott szolgáltatást nyújtó intézmény (e alkalmazásában a továbbiakban: elbocsátó intézmény) az érintett személy részére az állapotának megfelelõ, indokolt szolgáltatást nem tudja nyújtani, az érintett személy részére a szolgáltatás végzését megtagadja. (2) Az elbocsátó intézmény az (1) bekezdés szerinti döntésérõl az érintett személyt és amennyiben az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelõi szolgálatát írásban tájékoztatja. (3) Az elbocsátó intézmény a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásban köteles a szolgáltatást nyújtó intézmény megváltoztatásának szükségességét megindokolni, és az általa az érintett személy részére nyújtott szolgáltatás idõtartamát igazolni. Az intézmény az érintett személy számára zárójelentést vagy azzal tartalmilag egyezõ ellátási összefoglalót ad. (4) Az elbocsátó intézmény az érintett személyt az Eütv (2) bekezdése szerint tájékoztatja, hogy az állapotának megfelelõ szolgáltatást mely intézményben veheti igénybe. 8. (1) Ha az érintett személy a szolgáltatást más intézményben (e alkalmazásában a továbbiakban: befogadó intézmény) veszi igénybe és a tájékoztatás adásától számított tizenöt napon belül ott jelentkezik, továbbá a szolgáltatás igénybevételét folytatja, az intézményváltás miatt kiesett idõ a Btk (1) bekezdésében meghatározott idõtartamba beleszámít. (2) Ha az érintett személy a befogadó intézményben a tájékoztatás adásától számított tizenöt nap eltelte után, de harminc napon belül jelentkezik, az intézményváltás miatt kiesett idõ tizenöt napot meghaladó része a Btk (1) bekezdésében meghatározott idõtartamba nem számít bele, de a szolgáltatás folyamatosságát nem szakítja meg. (3) Ha a befogadó intézmény azt állapítja meg, hogy a szolgáltatás folyamatossága megszakadt, és az igazolást nem tudja kiadni, errõl az érintett személyt, valamint ha az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelõi szolgálatát tájékoztatja. A szolgáltatás folyamatosságának megszakadásáról a befogadó intézmény a büntetõügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot is értesíti. (4) Az érintett személy részére a 10. szerinti igazolást az az intézmény állítja ki, amelynél a Btk (1) bekezdésében meghatározott idõtartam lejárt. (5) A (4) bekezdésben meghatározott intézmény a 10. szerinti igazolást akkor is kiállítja, ha az érintett személy a szolgáltatás igénybevételét az eljárás felfüggesztését [Be (6) bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be (2) bekezdés] megelõzõen kezdte meg. 9. Az érintett személy a 4. (3) bekezdése szerinti személy kivételével a szolgáltatást nyújtó intézményt két alkalommal megváltoztathatja, ebben az esetben a ban foglaltak megfelelõen irányadóak. Az intézmény megváltoztatására ezt meghaladóan csak a bejelentett lakóhely megváltozása esetén van lehetõség. 10. (1) A szolgáltatást nyújtó intézmény az érintett személy szolgáltatáson való részvételérõl a 2. mellékletnek megfelelõ igazolást állít ki öt eredeti példányban, amely közokiratnak minõsül. Az igazolás egy eredeti példánya az egészségügyi dokumentáció része. Az érintett személy az igazolás négy példányát kapja kézhez. (2) Az igazolás tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait, a büntetõügyben eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság megnevezését, a büntetõügy számát, az alkalmazott szolgáltatás formáját, annak idõtartamát, összegzést, a szolgáltatást nyújtó személy, valamint a felelõs szakmai vezetõ aláírását és bélyegzõjének lenyomatát. Ha a szolgáltatás igénybevétele több intézményben történt, úgy mindegyikre vonatkozóan fel kell tüntetni az intézmény megnevezését és a szolgáltatás idõtartamát. (3) Az érintett személy az igazolás egy példányát benyújtja a büntetõügyben eljáró bírósághoz, ügyészhez, illetve nyomozó hatósághoz, továbbá ha pártfogó felügyelet alatt áll az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelõi szolgálatához. (4) A szolgáltatás befejezésérõl a szolgáltatást nyújtó intézmény közvetlenül is értesíti a büntetõügyben eljáró