ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): HÍRLAPIRODALMUNK
|
|
- Ede Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): HÍRLAPIRODALMUNK A szöveget sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Gazda István vezetésével. Midőn a múlt század utolsó tizedében egyszerre három politikai magyar hírlap jelent meg a birodalmi fővárosban, akkor hazánkban nem volt magyar lap. 1 Csak a 19. század elejével midőn hazánk fővárosában, Budán az Ofner und Pester Zeitung képviselé egyedül a hírlapirodalmat kezdé néhány jelesünk, s azok élén Kultsár István, a nagy hazafi, azon vakmerő tervet forralni agyában, hogy hírlapirodalmunkat átültetvén hazánkba, jövőjét biztosítsa; mi végre, sok küzdés után sikerült. 2 Most már a vidéki városok is meghaladták e tekintetben az akkori fővárosi hírlapviszonyokat. Lássuk a már rég feledékenységbe ment lapok időrendi sorozatát. A század elején magyar politikai lapok a következők voltak MAGYAR KURÍR ben keletkezett Bécsben, 3 s ott folytatta pályáját; hetenként két száma jelent meg kedden és pénteken nyolcadrétű íven ben szerkesztették Decsy Sámuel, Albisi Pánczél Dániel ben alakját megváltoztatván negyedrétben jelent meg től Decsy Sámuel betegsége miatt (1816-ban meghalt) a lapot melynek 1818-ban 1200 előfizetője volt Pánczél Dániel maga szerkeszté; 1821-ben társul Igaz Sámuelt vevén maga mellé, a szerkesztés egész terhe ennek vállaira nehezült ben Igaz Sámuel kilépvén a szerkesztőségből, ismét egyedül vitte a szerkesztést Pánczél Dániel december 15-ig; ekkor, miután a Kurírt 36 évig szerkesztette, Bécsben nagy szegénységben meghalt. A már haldokló hírlap folytatását Márton József tanár vette át, s melléklapjával együtt szerkesztette. Nyomatott Haykul Antalnál. Az új kiadó-szerkesztő az év elejével megjelent programját ezen szavakkal végzi: reménylem, hogy ezen újság a Hazai és Külföldi Tudósítások és a Hazi Híradó, 4 mellett is új életre kaphat, és erre s személyemre nézve bérekesztésül, alkalmaztatva, még csak azt mondom, amit Ézsau mondott vala az atyjának Izsáknak, 5 midőn ez ő helyette, tévedésből Jákobot áldotta meg: Kedves Hazám! avagy csak egy-két áldásod vagyon-e Tenéked? áldj meg kérlek valahára Te fiadat, engemet is, Márton Józsefet. 6 A lap beltartalmát illetőleg leginkább külföldi hírekkel foglalkozott, a hazai ügyeknek alig szentelvén néhány sort; mindamellett hazánkban igen el volt e lap terjedve, leginkább a francia háború alatt, úgyhogy mai nap sem ritkaság ezen hírlapot azon időből, midőn címképül trombitás, száguldó huszár díszíté homlokát vidéki porlepte könyvtárakban feltalálni. 7 A Kurír melléklapjai: az Igaz Sámuel által 1824-ben szerkesztett Kedveskedő, mely sok csinost, hasznost és érdekest ada; kár, hogy nagyobb elterjedésben nem részesült tól kezdve a Sokféle vegyes enciklopédikus tartalommal. Ez is mint az előbbeni, hetenként kétszer, nyolcadrétű íven jelent meg. MAGYAR HÍRMONDÓ. Politikai lap, melyet Görög Demeter és Kerekes Sámuel 1792 elején alapítottak 9 és írtak Bécsben. Kerekes Sámuel 1800-ban meghalálozván, a lap szerkesztését
2 Sándorfi József orvosdoktor folytatta egy ideig. Ez alatt a Hírmondó szerkesztéséhez ketten hivattak meg: úm. Munkácsról Kömlei István ref. lelkész és Márton József, a lőcsei gimnázium tanára. Kömlei 1800 őszén Bécsbe jövén, a lap szerkesztését átvette, de csakhamar elbetegesedett, ámbár Görög mindent elkövetett, hogy Kömlei orvosok segélyével egészségét visszanyerhesse, rajta segíteni nem lehetett; az orvos tanácsára 1801-ben családjához Munkácsra visszatért, hol kevés nap múlva meghalt. Kömlei betegsége súlyosodván, a Hírmondó szerkesztését Márton József vette át, aki Lőcséről 1801 januárjában érkezett Bécsbe; minthogy azonban a Görög Demeter által kiadott Magyar Atlas készíttetése körül volt elfoglalva, a Magyar Hírmondó szerkesztésére Császár Józsefet hívta meg Görög, ki akkor a göttingeni egyetemben tanult, ahonnan visszajövén, a hírlap szerkesztését 1802-ben átvette, s azt mintegy másfél évig folytatta, míg annak 1803-ban midőn őfelsége Görögöt udvari nevelővé kinevezte időközben meg kellett szűnnie, a lap 1300 előfizetői a Magyar Kurír-nak átadatván, kik június végéig ezen lappal kárpótoltattak. A Magyar Hírmondó 10 is nyolcadrétben jelent meg, hetenként kétszer hozván egy-egy ívet; ezenkívül kedveskedésül a kiadó Magyar Atlas térképeit (1803-ig 40 készült el) küldözé szét előfizetőinek. Ezen lap sem foglalkozott sokat hazai ügyekkel, mégis többet találunk ebben megyei közéletünkről egyes tudósítóktól beküldve, mint a Kurírban, jóllehet nem részesült aránylag oly nagy pártolásban, mint a Kurír. 11 HAZAI TUDÓSÍTÁSOK. Midőn a Magyar Kuríron kívül többi hírlapjaink elnémultak, Kultsár István tanár alapítá Pesten, szerkesztése mellett, a pozsonyi Hírmondó után Magyarországon az első rendes hírlapot, mely Hazai Tudósitások címmel július 2-án szerdán megindult negyedrétben, hetenként kétszer, szerdán és szombaton adván egyíves számot. Nyomatott Trattner nyomdájában. Ez volt Pesten az első magyar hírlap, és átalában az első magyar lap, mely negyedrétben jelent meg ban a külső országokat érdeklő tárgyakat is felvevén, címét Hazai és Külföldi Tudósításokra változtatá. Teljes címe a címlapon ez: Nemzeti Ujság, vagyis Hazai és Külföldi Tudósítások. 12 A Magyar Nemzetnek közjavára. Irta s kiadta Kultsár István. A Tudósításokhoz toldalékul adatott a Neuwidi Újság, akkor híres német lap kivonata, itt-ott annak modorában készített eredetiekkel, melyet 1810-ben Szemere Pál szerkesztett, ki akkor Pesten tartózkodván Kultsár mellett segédeskedett. 13 Ezenkívül csatoltatott a lap mellé 1810 óta tudományos vagy gazdaságbeli Toldalék is fél íven, mint rendkívüli melléklet ben már új magyar műveket és írókat jutalmakban is részesített a kiadó, s ezen év kezdetével alapítá a kiadó-szerkesztő társlapját Hasznos Mulatságok címmel, mely nyolcadrétben hetenként egyszer jelent meg egy íven, hozván sok ismeretterjesztő egyvelegen, költemények, nyelvészeti cikkek- és talányokon kívül apróbb történeti értekezéseket is, különösen Horvát Istvántól többet; első kötetei ben Tóth László gondviselése alatt azt tevék, mit Ragályi akart tenni Segítő-jével. 15 A szépnem várakozásainak nem mindenben felelt meg, hogy azt tanítván mulattatta volna. 16 E két lapnak 1818-ban 750, 1821-ben 850 előfizetője volt. 17 Kultsár István március 30-án meghalálozván, a lap tulajdonjoga özvegyére, szül. Perger Anna asszonyra szállott, a szerkesztést pedig Kovács Tamás bölcsész- és jogtudor vette át, ki Pesten május 16-án halt meg, kora 32. évében. 18 ERDÉLYI HÍRADÓ. A Magyarországon megjelent magyar lapokon kívül ez időközben keletkezett Erdélyben a legelső magyar politikai lap Erdélyi Híradó címmel, melyet Pethe Ferenc alapított és szerkesztett Kolozsvárott. Megjelent az első szám negyedrétben január 1-én, 19 folytatván pályáját hetenként egyszeri megjelenéssel. 20 Társlapja, melynek teljes címe: Nemzeti Társalkodó. Írták az olvasók, a lehetőségig rendbeszedte és hetenként kiadta Kisszántói Pethe Ferenc Kolozsváron elejével jelent meg, melyből a szerkesztőség 200 példányt küldött szét ingyen megismertetés végett. 21 A Nemzeti Társalkodó tudományos és mulattató tartalma közkedvességűvé, Erdély legjelesebb íróinak közreműködése becsessé tette, míg Nagyajtai Kovács Istvánnak történetnyomozó, Nagy
3 Ferencznek utazásai, Kemény Zsigmondnak történeti cikkei, a benne elszórt számos históriai adat olykor kútfői fontosságot kölcsönzének neki. 22 Szaklapok, melyek rendesen jelentek meg ez időközben, a következők voltak NEMZETI GAZDA, vagy a Magyar Nemzet Nemzeti Gazdasága s ebbéli Kereskedése virágzásának előmozdítása. Melljet a Nemzet szorgalmatos Fiainak segedelmekkel, Hetenként készítgetett T. Kisszánthói Pethe Ferencz, a Pallérozott mezei gazdaság írója, kiadója. Ugyanaz, ki 1796-ban a Gazdaságot Tzélozó Újságot szerkeszté elejével jelent meg először a Nemzeti Gazda Trattner János Tamás kiadásában Pesten, nagy nyolcadrétben, hetenként egy ív, és 1818 június végével pártolás hiányában 180 lévén ekkor előfizetője megszűnt. 9 kötet sok technológiai rajzzal jelent meg belőle. Munkás részt vett annak szerkesztésében Kerekes Ferenc. 23 MEZEI GAZDÁK BARÁTJA. Egy gazdasági folyóirás, mellyel a két hazának szolgálni kivánt Angyalffy Mátyás András, több mezei gazdasági társaságoknak rendes és valóságos tagja ben alapítva, Pesten hetenként kétszer jelent meg, folytattatott a következő évben kedvezőtlen körülmények között tól 1828-ig szünetelt ben újra folytatta Angyalffy a lapot, mely június 30-án a 12. kötettel megszűnt. 24 A TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS MESTERSÉGI ESMERETEK TÁRA. Szerzőjük és kiadójuk Lánghy István és Lencsés Antal. Megjelent második felében, 25 hetenként kétszer, Füskuti Landerer Lajosnál Pesten. 26 Folyóiratok a XIX. század elején ERDÉLYI MUZÉUM. Döbrentei Gábor alapítá, és szerkesztése mellett Kolozsvárról indult meg 1814-ben; ezen előkelőleg irodalomtörténeti, széptani és bölcsészeti irányú folyóirat, mely időhöz nem kötött, 12 íves nyolcadrétű kötetekben jelent meg, éspedig az 1. kötet 1815-ben Pesten Trattner János Tamásnál újra nyomtatván, a többi is nála jelent meg. 27 Főmunkatárs Szemere Pál volt. Dacára annak, hogy e folyóirat: tárháza számtalan jónak, igaznak, szépnek!, 28 mégsem részesült azon pártolásban, melyet megérdemelt volna, mert az első négy füzetre volt ugyan 630 előfizetője, de már az 5 6-ra 178, 7 9-re csak 90 előfizető jelentkezett, úgyhogy néhány erdélyi hazafi buzgó pártolása és áldozatkészsége dacára, a kiadó tetemes veszteségével e vállalat a 10. füzettel véget ért. Egy jeles történetírónk így emlékezik e lapról: Döbrentei mint stiliszta gyenge, mint esztétikus korlátolt nézetű, s nyelvész éppen szerencsétlen: és mégis e vállalatát az irodalom a sikerültebbek közé sorozza. Nem mintha a szerkesztés körüli tapintata emelné oly magasra. Valóban jeles darabokat tartalmaz, s a fiatal tehetségeknek tér volt a föllépésre. Hatását annak köszöni, hogy Erdélynek az irodalmi mozgalmakra tért nyitott, és Magyarország jelesei közöl nem egyet hozzá édesgetett, de leginkább, hogy a közérzület nagyobb körben terjesztését sikerrel próbálta. A szunnyadó erők megint felébresztettek, s a kis ország megint be volt vonva a magyar irodalmi életbe. E vegyes tartalmú folyóiratból 10 kötet jelent meg. Régi erők tért találtak a munkásságra, újak a föllépésre, hazafiak csatlakozása, pártfogók részvéte nem maradt el. 29 Jeles kritikusunk, Bajza így ír ezen folyóiratról: Valahányszor bíráló a magyar folyóiratokon emlékezetében végig futott s azokat egészben kitűzött irányuk s emelkedésök, vagy hanyatlásukra nézve egymással hasonlítgatta, hajlandó volt mindannyiszor ezen sok középszerűek, s talán lehetne mondani gyengék sorában az Erdélyi Muzéumnak adni az elsőséget. Nem mintha ez mutatna legjelesebb munkákat társai között, hanem mert bírálónak úgy látszik, ez tartotta meg leginkább valamennyi között felvett irányát és karakterét mind
4 végiglen, róla lehet legkevésbbé mondani, mit fölebb állítánk, hogy mindig alább s alább süllyedt s ez látszik kora műveltségének szinét leginkább magán viselni. Sőt bíráló nem tartózkodik azt is megvallani, hogy nem ismer folyóiratot, melyben kiterjedtségéhez képest oly sok józan és hasznos egy felüleg alatt koncentrálva volna. Ez kétségkívül érdem, s Döbrentei érdeme, hogy maga körül oly írókat gyűjte össze, kik folyóiratát azzá tevék, ami. S ha az Erdélyi Muzéum folyama a X. füzetnél megszűnt, ez korántsem jelent oly valamit, mintha az utolsó füzetek kevésbé érdekes volta miatt hidegült volna el iránta az olvasók serege, mert ezek hasonlók a kezdetkoriakhoz: hanem elakadásának inkább az akkori olvasók apátiájában van oka: mert nem ezen kor volt-e, melyben Kazinczy szépséggel és csínnal teljes kilenc kötetei vevők nélkül maradtak? 30 Döbrentei érdemeit mint ki az Erdélyi Muzéum kiadásával élesztette a tudományokat, ébresztette a hazafi lelket, terjesztette a jó és szép izlést, a szivekbe oltotta a honi nyelv szeretetét, jutalmazandó, 1817-ben Hunyad megye táblabírájává nevezte, sőt 1818-ban tiszteletére (első magyar) emlékpénz veretett. 31 TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNY évvel indítá meg Pesten Petrózai Trattner János Tamás nyomdász és kiadó nyolcadrétű 8 íves havi kötetekben; kinek 1824-ben történt halálával atyja, Trattner Mátyás folytatta annak kiadását novemberig. Ekkor a nyomda vejére, Károlyi István ügyvédre szállván, a Tudományos Gyűjtemény kiadását is átvette és folytatta: Petrózai Trattner J. M. és Károlyi I. cégnévvel. 32 Ezen folyóirat szerkesztését január augusztus között Fejér György vezette, ki ekkor a győri gimnázium igazgatására hivatván meg, azt Thaisz Andrásnak adta át, ki évi februárig szerkeszté, midőn Vörösmarty Mihály koszorús költőnk folytatta; mely évben hosszas hallgatás után Horvát István, Kazinczy és Kölcsey újra megszólamlának e folyóiratban. A Tudományos Gyűjtemény keletkezéséről így ír egy tudósunk: Hazánk tudósai minden tudományos folyóírás nélkül létünket fájlalván, kettőztetett erővel igyekeztek 1817-ben ezen intézetnek megállapításán, mely időtől fogva naponként nagyobb s nagyobb törekedéssel iparkodtak a tökéletességhez közelíteni. 33 Fő érdeme volt a Tudományos Gyűjteménynek, melyben kizárólag eredeti művek közöltettek, mint Toldy írja: hogy ez szerze közöttünk egy bizonyos olvasóközönséget, ez tette literaturánkat beszéd tárgyává, ez hozta valamennyire életbe, s mintegy középpontjává lett hatásainknak. 34 E vállalat fő iránya hazai történet és segédtudományai fejlesztése és felvilágosítása alapos és szaktudósoktól írt terjedelmes cikkekben, melyek olykor díjaztattak is, ezenkívül jeles kritikák, nyelvészeti és vegyes tárgyú értekezések, a magyar irodalomban és külföldön azon időben megjelent s a magyarokat érdeklő könyvek ismertetése, hazai intézetek, kitüntetések és meghalt hazafiakróli értesítések. Kiterjeszkedik azonban a tudomány és művészet minden ágára, mindenki talál benne, mit maga hasznára fordíthat. Célja: a nemzetnek minden tárgyu és águ mívelése, a szorgalomnak, tanultságnak szép és hasznos mesterségeknek előmozdítása közvetlenül magából a nemzet kebeléből, a magyar elmék tanulmányaikból, szerzéseikből. 35 Azon időben hazánkban lakó majd minden jelesb író nem lévén egy ideig más tér itt raká le elmeszüleményeit, melyek külön kiadva, bármily jelesek, azon időben pártolás hiányában vagy kiadót nem találtak, vagy ha kiadattak, néhány példányban a közönség közt forogva, végre lassanként letűntek az irodalmi láthatárról; s így különösen a történetírónak nagy szolgálatot tett a kiadó ezen vállalata megindításával, melynek első éveiben a legkedvesb nevek hangzanak mint: Fejér György, Thaisz, Trattner, Rumy, Mokry Benjamin, Csaplovics, Kazinczy, Kis János, Döbrentei, Jankovich. A Tudományos Gyűjtemény Thaisz alatt belbecsben már már hanyatlani kezdett, midőn azt Vörösmarty a régi erőre visszaállítá. Többi közt itt látott napvilágot Kazinczy Pályám emlékezete Horvát István legjelesb értekezései, Jankovich irodalomtörténeti cikkei, oklevelei stb. Tudósnők sem hiányoztak, kik itt közlék értekezéseiket; ilyenek voltak: Kajdacsy Terézia Meteor-kövekről (legelső magyar értekezés, melyet nő írt); 36 Takács Éva a leánykák házi neveléséről; 37 gr. Kemény Flóra,
5 1829. Közreműködött a Tudományos Gyűjteményben 1817-ben 80 író, 1821:123, 1825:95, 1830:81. SZÉPLITERATURAI AJÁNDÉK. Ezen tudományos folyóirat mellett jelent meg 1821-től fogva a Szépliteraturai Ajándék a Tudományos Gyűjteményhez, havonként egy ívvel, szerkeszté Szemere Pál ban Vörösmarty Mihály vevén át a Tudományos Gyűjtemény szerkesztését, ezen Szépliteraturai Ajándék címét Koszorúra változtatá; körüle csoportosultak ekkor: Bajza, Döbrentei, Kazinczy, Kisfaludy Károly, Kölcsey, Vitkovics, Vörösmarty (Csaba) 38 s több jelesünk. 39 Miután hat évig e gyűjteményben részt nem vettek. 40 Végre Bajza kritikája a Tudományos Gyűjteményről a következő: Ki legyen eléggé igazságtalan e folyóirat i folyamainak sok kötetétől a valódi tudományos becset megtagadni s ki nem ismerné el, hogy e három év megállapított elvek szerint s enciklopédiai szellemben van szerkesztve? De mivé váltak azután a későbbi esztendők? Csak a vak szerencse tartotta meg e folyóiratot csodatékonyan a végképpi elhanyatlástól. 41 A többi folyóiratok ezen időből FELSŐ MAGYAR-ORSZÁGI MINERVA. Nemzeti folyóírás gr. Dessewffy József buzgalma által alapítva 1825-ben, évnegyedenként negyedrétben 15 íves kötetekben egy kőnyomatú arcképpel jelent meg Kassán Ellinger István nyomdász költségén és Dulházy Mihály szerkesztése mellett ben alakját nyolcadrétre változtatá. Egykori folyóirataink valódi gyöngye. Ebben kevesebb gond fordíttatott az élet hasznaira, mint az elme és szív művelésére s fordítások is felvétettek. 42 Tartalma meghaladá a Tudományos Gyűjteményét, mert cikkeit igen megválogatá, és csak ismert jeleseinktől közölt eredeti és fordított, vegyes tárgyú cikkeket, kiterjeszkedett a szépirodalomra is, s külföld klasszikusaiból átültetett darabokat is felvett; e folyóiratban legtöbbször találkozunk Kazinczy, Kis János neveikkel. 43 ÉLET ÉS LITERATURA. Szemere Pál és Kölcsey Ferenc felügyelése alatt indult meg ezen első esztétikai folyóiratunk időhöz nem szabott 14 íves tizenkettedrétű kötetekben Pesten: I IV. rész (vagyis az I. kötet) 1826-ban, a második kötet (V X. rész) 1827-ben s ezóta Muzárion főcímmel, a harmadik kötet (XI XIX. rész) 1828-ban, a negyedik kötet (XX XXIX rész) 1829-ben, Trattner nyomdájában. Megjelent a munka literaturánk azon mezején, mely eddig különösen mívelve nem volt. Az esztétikai izlés, s a kritika fő célja. 44 Itt jelentek meg (1827) Döbrentei kritikai levelezései Kölcsey Ferenccel és Szemerével. 45 Toldy, jeles tudósunk az első kötet bírálatát ily szavakkal kezdi: Előttünk vagyon első kötete azon gyűjteménynek, melyre Szemere már tizennégy esztendő előtt gyűjtött, s több ízben gyűjtött munkáit másoknak, kik hasonlót kezdének, általengedé s maga visszalépett. Az idő mindinkább meglátszék kívánni e feltétel végrehajtását, s a tisztelt férfiú Kölcseyvel összeállván, e részt jelenben mutatóba adja; mily hasznot lehessen ezen intézettől várni olvasóink s fiatal íróinknak? mily részvételt s buzdítást a község részéről a kiadóknak. 46 Foglalatát szépművek és széptani cikkek, azok feletti bírálatok nyomozások, tevék a tudományos életben előforduló dolgokat: levelezéseket, jeles gondolatokat, mondásokat, vetekedéseket és kritikát tartalmaz. 47 Bajza így nyilatkozik e folyóiratról: Midőn az Élet és Literatura Szemere Pál szerkesztése alatt mert Kölcsey csak munkatársa 1826-ban megindíttatott, nem kis remények támadtak bennünk, hogy ez leszen nemzetünknél első folyóirat, mely bizonyos s elhatározott karakterrel bírni, kitűzött irányainak megfelelni s ama sovány fás, untató középszerűségből bennünket kiemelni fog s reményünk az 1827-ben megjelent második kötetnél sem hagytak el. E köteteknek nem volt ugyan enciklopédiai irányuk, mint például a Tudományos Gyűjteménynek vagy Erdélyi Muzéumnak s úgy szólván csak a művészséget tárgyazák, de speciális céljoknak nálunk még mindeddig nem tapasztalt szerencsével feleltek meg. Tartalmok életfilozófiai volt mellékesen, az esztétikai főképp. Ama
6 része praktikai úton, a közéletnek sokféle ágait érdeklő rövid, többnyire aforisztikai észrevételekben műveltetik; emez teóriában s praxisban egyszersmind, azaz szépművek s ezeknek kritikái által. Ama szokatlan szép nyelv s előadás, grammatikai szabályosság, több oldalú ízlés kitisztult ismerettel s filozófiai mélységgel párosodva, mik ezen két kötet cikkelyeit nagyobb részint bélyegezték, meglepők valának s minden jobb izletűek által valódi örömmel fogadtattak. 48 Mint különösség említendő, hogy az Élet és Literatura 18. részében 49 ezen tételt: Nincs legkisebb tisztelettel szüléi eránt, mit Janisch német nyelven négyszer tudott csak variálni, azt Szemere 2355-ször tevé. 50 EGYHÁZI ÉRTEKEZÉSEK ÉS TUDÓSÍTÁSOK. Ezen folyóírással igyekezett Veszprémben a szép irályú s nagyérdemű Horváth János rudinai apát, veszprémi kanonok s később székesfehérvári püspök a magyar kat. egyház régen érzett szükségét pótolni; 1820-ban indult meg évnegyedenként 12 íves nyolcadrétű kötetekben és 1824-ben a 20. kötettel megszűnt. Főmunkatársak voltak e folyóiratnál: Guzmics Izidor és Hrabovszky György. 51 LELKIPÁSZTORI TÁRHÁZ, vagy olyan gyüjtemény, melyben a Prédikatori hivatalra tartozó dolgok egymás után röviden feltaláltatnak, és amelyeket a vele élni akaróknak hasznokra kiad Fábián József. Teológiai folyóírás protestánsok számára. Pesten Trattner János Tamás költségén jelent meg 1818-ban 12 íves 4 kötet nyolcadrétben. 52 A TUDÓS PALÓTZ. Egy humorisztikus folyóirat is jelent meg ez időszakban, melynek címe: A Tudós Palótz, avagy Furkáts Tamásnak Mónosbélbe lakó sógorurához írt levelei. Megjelent Pesten 1803-ban. Hartleben Konrád Adolf könyvkereskedésében 3 íves havi füzetekben nyolcadrétben nyomatott Budán. Szatírikus és gúnyoros élclap az Elpeldauer Briefe nyomán a buda-pesti szokások, divat erkölcstelenség stb. ostorozására; kár hogy négy füzetnél több nem jelent meg belőle. 53 A fentebbieken kívül még némely jelentéktelen folyóiratok keletkeztek és tűntek le, melyek megemlítését, minthogy e cikkhez tartoznak, szükségesnek látom; ilyenek voltak: SOKFÉLE. Sándor István Sokfélé-je ben kezdte Győrött nyolcadrétben és 1801-ben a IX XII darabbal, melyek Bécsben jelentek meg, bevégezte ezen vegyes tartalmú folyóiratát, nagyobb része saját tollából folyt. 54 MAGYAR KÖNYV-HÁZ. Molnár János Magyar Könyv-Ház-a nyolcadrétben XX. szakasz (kötet) Pozsonyban és Pesten monotóniára hajlik s jobbára csak világ- és természet históriai tárgyakat foglal magában. 55 MULATSÁGOK. Somogyi Czizmazia Sándor szerkesztette és Landerernél jelent meg Budán 1805-ben. SEGÍTŐ. Hónapos Írás a Szépnek előmozdítására. Kiscsoltói Ragályi Tamás 1806-ban (akkor még ifjú, később nemzetünk Catója) szerkeszté; munkatársa: Szemere Pál. Esztétikai folyóírás, Budán jelent meg, és a 7. füzettel elakadt. Jobbára a szerkesztő munkáit foglalja magában. 56 AZ ÚJ HOLMI. Tudományos folyóírás. Pesten jelent meg 1810-ben, de lábra nem kaphatott, azon évben elhalt. 57 HELICONI KEDVTÖLTÉS. A Magyar Literaturának Némelly Barátjai Által. Kis János szerkeszté ; 8 íves nyolcadrétű 4 kötet jelent meg Pesten Trattner János Tamás nyomdájában. Horváth Ádám, Berzsenyi, Takács Judit költeményei díszítik. 58 LAURA. Oktatva Mulattató Újság a Pallérozottabb Magyar Familiák Számára. Közrebocsátotta Gödörházi Gödör József szendi ev. Prédikátor; 1824-ben Rév-Komáromban nyomatott özv. Weinmüllerné betűivel. Január- és februári füzetek megjelentével megszűnt. Szépművészetet tudománnyal kevert, hanem kevés ízlés, s még kevesebb tapintattal. Toldy ezt jegyzé meg róla: Feledség borítsa századunk s honunk ilyen termékeit, s az idők archivuma nevét fel ne jegyezze szégyenére. 59
7 ASPASIA. Az Aspasiának csak egy kötete látott napvilágot 1824-ben. Esztétikai és belletrisztikai tartalommal, sok jeles munkával dicsekszik a több gyenge közt, s jobb kézben boldogulandó vala. 60 ÁGLÁJA, egy ifjú egyesülettől. 3 kötet, nagy nyolcadrét, Kolosvárt, Német nyelven megjelent hírlapok s folyóiratok OFNER UND PESTER ZEITUNG. Politikai lap ban Schickmayer által alapítva, Budán jelent meg negyedrétben hetenként kétszer, címét hamarosan Vereinigte Ofner und Pester Zeitungra változtatá ban folytatá Röszler Kristóf Gemeinnützige Blätter című közhasznú melléklapjával, mely miután a közönségnek sokáig a Neuwidi Újság utánnyomatával kellett jól lakni igen kedvelt hírlapja volt a fővárosi német lakosoknak. Megjelent nyolcadrétben, 1818-ban 2300 előfizetője volt, 1821-ben PRESSBURGER ZEITUNG. (1764. július 14-én keletkezett.) Politikai lap. Negyedrétben hetenként kétszer jelent meg egy íven, mellékletképp a neuwidi lap utánnyomata fél íven, és Intelligenz-Nachrichten toldalék szintén fél íven ben Landerer János Mihály nyomdász kiadásában folytatta pályáját, ki egyszersmind a lap szerkesztését is vezette 1809-ig, mikor halála történt, és a kiadási jog kiskorú fiára, Landerer Lajosra szállott, a szerkesztés pedig Schmidt Vilmosra, az ev. lányiskola tanárára ruháztatott ki már előbb is befolyt a szerkesztés gondjaiba, melyet év végéig vezetett. E lap 1808-ban érte el virágzása tetőpontját, midőn 6000 példányban nyomatott ban már csak 1100 előfizetője volt évvel új korszak nyílt a fennebbi lap számára; ugyanis a városi tanács folyamodott Ferenc császárhoz, hogy miután az ellenséges beütés és ostrom következtében 1809-ben a város sok sanyarúságot és kárt szenvedett, és emiatt tetemes adósságba merült, ruháztassék át a lap kiadhatási joga a városra, és arról mint kizárólagos jogról (Regale) rendelkezhessék ben február 26-án a kérelmezett jog kegyelmesen engedélyeztetett, s így 1812-től fogva a lap a város tulajdonává lőn, melyet az hat-hat évre bérbe adott. Első bérlője volt Weber Simon Péter külvárosi tanácsos és nyomdatulajdonos, ki a lapot a mellé csatolt Unterhaltungsblatt als Beylage zur Pressburger Zeitung című egy ívnyi nyolcadrétű mulattató társlappal együtt 1819-ig maga szerkeszté, nyomatá és kiadá ben a bérlő Snischek C. C. pozsonyi nyomdász lett, 65 ki reményében a dús nyereséget illetőleg megcsalódván, a bérletről idő előtt, 1824-ben lemondott ben a bérlő Wigand C. F. lőn, ki a lap kiadását eréllyel folytatta. 66 DER SIEBENBÜRGER BOTE. Politikai hírlap, 1786-ban keletkezett. Erdélyben, Nagyszebenben, Benigni által kiadva, negyedrétben, hetenként kétszer jelent meg. 67 K. K. PRIV. AGRAMER POLITISCHE ZEITUNG ban keletkezett, Luna melléklappal, Zágrábban nyomatott Gaj L. nyomdájában. Megjelent hetenként kétszer, a politikai lap negyedrétben egy értesítővel, a Luna nyolcadrétben. 68 PATRIOTISCHES WOCHENBLATT FÜR UNGARN zur Verbreiterung gemeinnütziger Kenntnisse und zur Beförderung alles Guten und Nützlichen. Für Leser aus allen Ständen. Lübeck János Károly orvosdoktor adta ki Pesten, 1804-ben, nyolcadrétben. 12 füzet jelent meg belőle négy kötetben. 69 DAMENZEITUNG november 12-től hetenként kétszer jelent meg Pesten, 1809-ig tartott. 70 ZEITBLÄTTER FÜR FREUNDE WAHRER MENSCHENBILDUNG, zunächst für kath. Seelsorger. Kiadta Folnesics Lajos; először júliusban Budán jelent meg hetenként kétszer, fél íven nyolcadrétben, 500 előfizetővel; nevét 1820-ban Sonnenblume címmel cserélvén fel, azon évben megszűnt. 71
8 KASCHAUER WOCHENBLATT FÜR OBERUNGARN (nem politikai lap), mely 1818-ban áprilisban negyedrétben Kassán keletkezett, és hetenként fél ívet hozott, de az év végével, 9 havi keservesen fenntartott élete után, elhalt. 72 PANNONIA. 73 Gróf Festetics Albert április 10-én kezdette Pesten ezen lapot, s hetenként kétszer, fél ívet adott negyedrétben. Erkölcsi és tudománybeli képzés előmozdítására, a szépnem is haszonnal és gyönyörködve olvashatta ben 300 előfizetője volt, és megszűnt azon évben. 74 IRIS. Zeitschrift für Wissen, Kunst und Leben ben keletkezett Pesten, mely hetenként kétszer jelenvén meg, belletrisztikán kívül a történet- és földleírásból, természetrajz- és régészetből is hozott cikkeket. Tartott 1829-ig. 75 DER SPIEGEL FÜR KUNST, ELEGANZ UND MODE. Divatképekkel; nyolcadrétben, Budán, 1828 júliusában keletkezett. Szépliteraturai lap. Hetenként egyszer jelent meg. Toldalékja volt: Allgemeine Handlungs-Zeitung von und für das Königreich Ungarn. Hetenként kétszer, fél íven negyedrétben jelent meg. 76 PESTER KUNDSCHAFTS BLATT. Buda, negyedrétben, Lechner Ferenc által kiadva, 1789-től kezdve, hetenként kétszer jelent meg. 77 Tudományos folyóiratok német nyelven ZEITSCHRIFT VON UND FÜR UNGERN, zur Beförderung der Vaterländischen Geschichte, Erdkunde und Literatur. Kiadta Schedius Lajos, a pesti egyetem tanára; havi füzetekben indult meg 1802 júliussal, végén a 6. kötettel megszűnt a hazai történelem nagy kárára. Előbb Patzkó Ferenc nyomdájában, 1804-ben Hartleben Konrád Adolf kiadásában, nyolcadrétben jelent meg. SIEBENBÜRGISCHE QUARTALSCHRIFT ; topográfiai, statisztikai és történetbeli értekezéseket foglal magában; a magyar- és erdélyországi irodalomnak gazdag tárháza ben keletkezett, Szebenben Hochmeister Mártonnál jelent meg negyedrétben, évnegyedenkint 6 íves füzet ben a hetedik évfolyammal (7. kötettel) megszűnt. 79 Ennek folytatása a SIEBENBÜRGISCHE PROVINCIALBLÄTTER című tudományos folyóirat 1804-től fogva 1810-ig tartott, ekkor a 4. kötet első füzetével megszűnt. 80 UNGRISCHE MISCELLEN. Pesten Lübeck János Károly (és Rössler Kristóf) adta ki, ig öt füzet jelent meg belőle. 81 Szláv nyelven szerkesztett lapok és folyóiratok TÝDENNIK. Pozsonyban jelent meg július 1-jével: Týdennik. (Hetilap) Palkovics György, a helybeli ev. líceumban a szláv nyelv és literatura tanára által kiadva; nyomatott Snischeknél, később Belnaynál, nyolcadrétben; hetenként egyszer jelent meg cseh-tót nyelven, s tárgyát tevék gazdasági, földirati, nyelvészeti s szépirodalmi cikkek, melyekhez politikai hírek is csatoltattak. Midőn a szerkesztő a politikai hírek közlésétől eltiltatott, a lap hatéves pályáját június 25-i számmal befejezte. 82 SERBSKE LETOPISI (szerb évkönyv). Pesten jelent meg először, 83 szerkeszté Pavlovič T. A Matica Srpska egyesület sajátja. Évi folyam, mely 4 füzetből áll, nyolcadrétben Budán nyomatott, és 1830-ig 23 füzete jelent meg. 84 SZERB MÉH (szerb évkönyv). Budán nyolcadrétben, Stamatovič által írva. 1. évi folyama évben jelent meg. Nyomtatva az egyetem betűivel. 85 Gaj Lajos 1825-ben szabadalmat kapott egy lap kiadására, mely Horvát, Dalmát és Szláv lap cím alatt Zágrábban nyomatott, később kiadói szabadalmat kapván, saját nyomdájában
9 nyomatá. Amint a cikkeket beküldék, horvát, stajer, kraini (alsó-szlovén) vagy felső-szlovén (magyartót) nyelven jelentek meg cikkei. 86 EPHEMERIDES STATISTICO-POLITICO-OECONOMICO-LITTERARIAE. Ezen időszakba esik egy latin nyelven kiadott hírlap megjelenése is, mely április 1-jén indult meg Pozsonyban Ephemerides Statistico-Politico-Oeconomico-Litterariae címmel, melynek alapítója Belnay György Alajos, a pozsonyi akadémia tanára volt; a magyar irodalom történetében jártas, tudós író, ki egyszersmind nyomdatulajdonos levén, a lapot maga szerkesztette, nyomatta és kiadta; hetenként kétszer jelent meg egy íven negyedrétben, fél ív melléklettel nyolcadrétben, a melléklet címe: Appendix ad Ephemerides Posonienses quibus additur Neovidensis seu secretum Literarum Commercium vivos inter ac mortuos ex Campis Elysiis. Természet és gazdászati tartalommal, és részben az azon időben híres neuwidi újság melléklapja, Gespräche aus dem Reiche der Todten fordítása volt. 87 Belnay után, ki október 26-án meghalt, a szerkesztést Faber Antal, pozsonyi akadémia tanára vette át, és melléklap nélkül folytatta 1813-ig, midőn azt tanártársának Cselkó Istvánnak engedé át, ki az év végéig szerkesztette; ekkor a lap Kovács Pálra, az alapító vejére ruháztatott, ki azt folytatta 1838-ig. 88 NOVI ECCLESIASTICO-SCHOLASTICI ANNALES EVANGELICORUM August. et Helveticae confessionis in Ditionibus Domus Austriacae Haereditariis in terris Austriacis. Ez fennállott ig. Kiadta Ambrózy Samu radváni prédikátor, hanem 10 év alatt csak 9 füzet jelent meg nyolcadrétben. 89 * A fentebbi adatokból kiderül, hogy Magyarországon 1801-ben a következő hírlapok és folyóiratok léteztek: A) Magyar nyelven, politikai lapok: 1./ Kurír ( ); 2./ Hírmondó ( ). Folyóiratok: 3./ Magyar Könyv-Ház ( ); 4./ Sokféle ( ). B) Német nyelven, politikai lapok: 5./ Vereinigte Ofner-Pester Zeitung ( ); 6./ Siebenbürger Bote ( ); 7./ Pressburger Zeitung ( ). C) Latin nyelven, folyóirat: 8./ Annales ( ) ban pedig léteztek: A) Magyar nyelven, politikai lapok: 1./ Kurír (az 1787-ben keletkezett); 2./ Tudósítások (1806-ban); 3./ Erdélyi Híradó (1828). Gazdasági lapok: 4./ Mezei Gazdák Barátja (1824). Vegyesek: 5./ Hasznos Mulatságok (1817); 6./ Sokféle (1828); 7./ Nemzeti Társalkodó (1830). Folyóiratok: 8./ Tudományos Gyűjtemény (1817); 9./ Minerva (1825); 10./ Koszorú (1828). B) Német nyelven, politikai lapok: 11./ Vereinigte Ofner-Pester Zeitung ( ); 12./ Pressburger Zeitung (1764); 13./ Siebenbürger Bote (1786); 14./ Agramer Zeitung (1826). Vegyesek: 15./ Gemeinnützige Blätter (1808); 16./ Unterhaltungsblatt (1812); 17./ Spiegel (1828); 18./ Pesther Handlungszeitung (1828); 19./ Pester Kundschafts Blatt (1789-től). C) Szláv lapok, politikai: 20./ Horvát szláv lap (1825). Folyóiratok: 21./ Serbskij Letopisi (1824-től); 22./ Szerb Méh (1829). D) Latin vegyes lap: 23./ Posonienses Ephemerides (1804) és 1829 között keletkezett, de megszűnt lapok és folyóiratok: A) Magyar nyelven, gazdasági lapok: 1./ Nemzeti Gazda ( ); 2./ Gazdasági Esmeretek Tára (1828). Vegyes: 3./ Kedveskedő (1824). Folyóiratok: 4./ Tudós Palótz (1803); 5./ Mulatságok (1805); Segítő (1806); 6./ Új Holmi (1810); 7./ Erdélyi Muzéum ( ); 8./ Lelkipásztori Tárház (1818); 9./ Heliconi Kedvtöltés ( ); 10./ Egyházi Értekezések ( ); 11./ Szép Literaturai Ajándék ( ); 12./ Laura
10 (1824); 13./ Aspasia (1824); 14./ Élet és Literatura ( ); 15./ Muzárion (1829); 16./ Áglája (1829). B) Német nyelven, vegyesek: 17./ Patriotisches Wochenblatt (1804); 18./ Damenzeitung ( ); 19./ Kaschauer Wochenblatt (1818); 20./ Zeitblätter ( ); 21./ Pannonia ( ); 22./ Iris ( ). Folyóiratok: 23./ Zeitschrift von und für Ungern ( ); 24./ Siebenbürgische Provincialblätter ( ); 25./ Ungrische Miscellen ( ). C) Szláv vegyes lap: 26./ Týdennik ( ). D) Latin vegyes lap: 27./ Appendix ad Ephemerides Posonienses ( ) 90. Ami az ezen időszakba eső lapok technikai kezelését és kiállítását illeti, a politikai s egyéb rendes lapok hetenként kétszer jelentek meg, s alakjukat, mely még a múlt század végén a magyar lapoknál általában nyolcadrét volt, e század elején a politikai lapokat negyedrétre változtatták; megjegyzendő azonban, hogy itt a legkisebb negyedrétet kell érteni, úgyhogy abból egy oldal magassága közönségesen 9 hüvelyk, szélessége 7 hüv. volt, s így a negyedrét teriméje 63 négyszög hüv. volt, míg a jelenlegi Vasárnapi Újság magassága 15 és fél hüv., szélessége 11 hüv., egy oldal teriméje 170 s fél négyszög hüv. A papír minősége a múlt század végén részint vastag zöldes vagy setétszürke írópapír volt mint a Kurírnál és Hírmondónál, részint durva setétszürke nyomtatópapír, mint a német lapoknál, a nyomtatás mindenütt hiányos volt és nem eléggé tiszta; lassankint e századdal mind a papiros, mind a nyomtatás nyert minőségben és tisztaságban, úgyhogy a harmadik tizedben már elég fehér és olykor simított papirosra is akadunk hírlapjainknál, ebben legnagyobb haladást mutat az Erdélyi Híradó és Muzárion. A velinpapír még mint ritkaság tűnik fel, úgyhogy különös kívánatra a Tudományos Gyűjtemény néhány példánya nyomatott csak velinre, hanem ekkor az előfizetők névsorában a megrendelő neve után megjegyeztetett: velin-papiros. Az évi előfizetők közt csak két velin-példányra találtam; az egyik herceg Esterházy Miklós bécsi könyvtára számára, a másik pedig Almási Rudics József aranysarkantyús vitéznek küldetett Bácskába. E három évtized érdeme, hogy hazánkban a hírlapirodalom meghonosult, és a közönség szükségévé vált.
11 1 Forrás: id. Szinnyei József: Hírlapirodalmunk a 19. században. Első közlés = Vasárnapi Újság, sz. pp , 9. sz. pp , 10. sz. pp , 11. sz. pp Lapunk múlt évi folyamában volt közölve Hírlapirodalmunk a 18-ik században. Ugyanazon szorgalmas tollból származik a jelen összeállítás is, mely az adatok hitelessége s teljessége tekintetében igen becses irodalomtörténeti adalék, mit t. olvasóink figyelmébe ajánlunk. Szerk. 2 A lap 1800-ban indult. 3 Az 1986-ban megjelent sajtóbibliográfia szerint július 1-jén jelent meg a lap első száma (v. ö. V. Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia I/1. köt. Bp., p. 160.) ( a szerk. megj.) ig Kolozsvári Híradó, 1848-tól Erdélyi Híradó ( a szerk. megj.) 5 I. Móz. XXVII. 6 Tudományos Gyűjtemény, II. pp Tudományos Gyűjtemény, I. p. 119.; X. p Pannonia, II. 1. sz. 8 Tudományos Gyűjtemény, X. p Élet és Literatura, I. p Az 1986-ban megjelent sajtóbibliográfia szerint jan. 1-én jelent meg a lap első száma (v. ö. V. Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia I/1. köt. Bp., p. 158.) ( a szerk. megj.) 10 Nyomatott Bécsben, Hummel J. D. betűivel. 11 Márton József: Görög Demeter életírása. Bécs, pp től: Hazai s Külföldi Tudósítások 13 Toldy Ferenc: A magyar nyelv és irodalom kézikönyve, a mohácsi vésztől a legújabb időkig, vagyis az utóbbi három század kitűnőbb írói és költői, életrajzokban és jellemző mutatványokban fetüntetve. II. köt. Pest, p Tudományos Gyűjtemény, XII. p Tudományos Gyűjtemény, X. p Laura, I. p Tudományos Gyűjtemény, X. p Franz Schams: Vollständige Beschreibung der königl. Freystadt Pest in Ungarn. Pest, Tudományos Gyűjtemény, IV. pp Nagy Iván: Magyarország családai. VI. köt. Pest, p Az 1986-ban megjelent sajtóbibliográfia szerint jún. 28-án jelent meg a lap első száma (v. ö. V. Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia I/1. köt. Bp., p. 89.) ( a szerk. megj.) 20 Kritikai Lapok, füz. p Nemzeti Társalkodó, p Jelenkor. Politikai és társas élet encyclopaediája. Különös tekintettel a hírlapok olvasóira. Az Újabb kori ismeretek tárának folytatása. Pest, p. 81. Mindkét lap ára 10 frt p. p. volt egy évre, külön a N. T. 5 frt p. p. 22 v. ö. Szilágyi Sándor cikkével (Új Magyar Múzeum, II. p. 18.) 23 Az egésznek ára 12 frt p. p. Tudományos Gyűjtemény, XI. p. 65. Újabb Kori Ismeretek Tára. V. köt. Pest, p. 61. Jelenkor. Politikai és társas élet encyclopaediája. Különös tekintettel a hírlapok olvasóira. Az Újabb kori ismeretek tárának folytatása. Pest, p. 81. Joseph Eggenberger (szerk.): Magyar könyvek, mellyek E. J. boltjában Pesten, a hozzájok mellékelt ezüstpénz áron találtatnak. Pest, p. 46.
12 24 Básthy József: Magyarok emléke, a velek rokon s azon egy kormány alatti nemzetekével, 1526 óta. I. köt. Buda, p Tudományos Gyűjtemény, XII. p. 127., XII. p. 140., III. p Az 1986-ban megjelent sajtóbibliográfia szerint jan. 3-án jelent meg a lap első száma (v. ö. V. Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia I/1. köt. Bp., p. 282.) ( a szerk. megj.) 26 Tudományos Gyűjtemény, XII. p II IV. köt.: 1815.; V. köt.: 1816.; VI IX. köt.: 1817.; X. köt.: Tudományos Gyűjtemény, XII. p Tudományos Gyűjtemény, XII. p Tudományos Gyűjtemény, XII. p Újabb Kori Ismeretek Tára. II. köt. Pest, p Toldy Ferenc: A magyar nyelv és irodalom kézikönyve, a mohácsi vésztől a legújabb időkig, vagyis az utóbbi három század kitűnőbb írói és költői, életrajzokban és jellemző mutatványokban feltüntetve. II. köt. Pest, p Tudományos Gyűjtemény, II. p Bitnicz Lajos. In: Tudományos Gyűjtemény, XII. p Bitnicz Lajos. In: Tudományos Gyűjtemény, XII. p Muzárion. Új folyam, I. p V. pp XII. p Csaba megjelöléssel a Tündérvölgy c. epikai költeményre utal a szerző ( a szerk. megj.) 39 Kazinczy Ferenc levelezése Kisfaludy Károllyal s ennek körével. Közread.: Kazinczy Gábor. Pest, p Újabb Kori Ismeretek Tára. VI. köt. Pest, p Az előfizetők száma: 1817:800, 1818:977, 1819:785, 1820:738, 1821:842, 1822:868, 1823:822, 1824:721, 1825:682, 1826:683, 1827:693, 1828:778, 1829:631, 1830:707. Lásd még: Kritikai Lapok, füz. p V. ö. Muzárion. Új folyam, I. p Az előfizetők száma: 1825:403, 1826:264, 1827:263, 1828:278, 1829:291, 1830:280. Lásd még: Újabb Kori Ismeretek Tára. II. köt. Pest, p Élet és Literatura, I. p Újabb Kori Ismeretek Tára. II. köt. Pest, p Tudományos Gyűjtemény, X. p Toldy Ferenc: A magyar nyelv és irodalom kézikönyve, a mohácsi vésztől a legújabb időkig, vagyis az utóbbi három század kitűnőbb írói és költői, életrajzokban és jellemző mutatványokban feltüntetve. II. köt. Pest, p Muzárion. Új folyam, I. p Kritikai Lapok, füz. pp pp Joseph Eggenberger: Magyar könyvek, mellyek E. J. boltjában Pesten, a hozzájok mellékelt ezüstpénz áron találtatnak. Pest, p. 15. Kazinczy Ferenc levelezése Kisfaludy Károllyal és ennek körével. Közread.: Kazinczy Gábor. Pest, p. 56, 73, Tudományos Gyűjtemény, X. p. 99., XII. p. 66. Joseph Eggenberger: Magyar könyvek, mellyek E. J. boltjában Pesten, a hozzájok mellékelt ezüstpénz áron találtatnak. Pest, p Tudományos Gyűjtemény, V. p. 134., X. p Joseph Eggenberger: Magyar könyvek, mellyek E. J. boltjában Pesten, a hozzájok mellékelt ezüstpénz áron találtatnak. Pest, p. 17.
13 53 Zeitschrift von und für Ungern, zur Beförderung der vaterländischen Geschichte, Erdkunde und Literatur. (Hrsg.: Ludwig von Schedius) V. p Bibliothecae Samuelis com. Teleki de Szék pars prima. Auctores classicos graecos et latinos ex optimis editionibus ordine chronologico dispositos eorumque opera et fragmenta coniunctim edita; Patres denique et scriptores ecclesiasticos veteres complexa. Cum brevi vitarum descriptione, et nottione temporis, quo quisque circiter vixerit, adiecta passim eurditorum iudiciis. Pars tertia, scriptores rerum hungaricarum et transilvanicarum complexa, cum catalogo librorum hungaric, conjugis desideratissimae Susannae com. Bethlen de Iktár. Accedunt: Supplementa catalogi partis primae et secundae. Viennae, Typ. Ant. Pichler. p Élet és Literatura I p Bibliothecae Samuelis com. Pars tertia. Viennae, Typ. Ant. Pichler. p Tudományos Gyűjtemény, X. p Élet és Literatura, I. p Tudományos Gyűjtemény, XII. p Tudományos Gyűjtemény, IX. p Joseph Eggenberger: Magyar könyvek, mellyek E. J. boltjában Pesten, a hozzájok mellékelt ezüstpénz áron találtatnak. Pest, p Tudományos Gyűjtemény, X. p Tudományos Gyűjtemény, X. p Kötve 1 fr. 30 kr pp. Joseph Eggenberger: Magyar könyvek, mellyek E. J. boltjában Pesten, a hozzájok mellékelt ezüstpénz áron találtatnak. Pest, p től címe: Vereinigte Ofner-Pester Zeitung, 1845-ben beolvadt a Pester Zeitungba ( a szerk. megj.) 63 Tudományos Gyűjtemény, X. p Fizetett a városnak először frt v. kr, azután frt. Lásd még: Tudományos Gyűjtemény, XII. p frt p. pénzért 66 Pannonia, II. 1. sz. 67 Tudományos Gyűjtemény, XII. p. 68. Bibliographiai Értesítő, p. 3. Az ban megjelent sajtóbibliográfia szerint 1789-ben jelent meg a lap harmadik évfolyama (v. ö. V. Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia I/1. köt. Bp., p. 143.) ( a szerk. megj.) 68 Félévi díja a kettőnek 4 frt postán. V. ö. Kritikai Lapok, füz. p. 49. Bibliographiai Értesítő, p Index alter libros bibliothecae hung. Széchényiano-regnicolaris supplemento II. comprehensos in scientiarum ordines distributos exhibens. Posonii, p Bibliothecae Samuelis com. Teleki de Szék pars prima. Auctores classicos graecos et latinos ex optimis editionibus ordine chronologico dispositos eorumque opera et fragmenta coniunctim edita; Patres denique et scriptores ecclesiasticos veteres complexa. Cum brevi vitarum descriptione, et nottione temporis, quo quisque circiter vixerit, adiecta passim eurditorum iudiciis. Pars tertia, scriptores rerum hungaricarum et transilvanicarum complexa, cum catalogo librorum hungaric, conjugis desideratissimae Susannae com. Bethlen de Iktár. Accedunt: Supplementa catalogi partis primae et secundae. Viennae, p Martin Schwartner: Statistik des Königreichs Ungarn. Ein Versuch. 2., vermehrte und verbesserte Auflage. 1. Bd. Ofen, pp Tudományos Gyűjtemény, IX. p. 106.; X. p. 113.; XII. p Tudományos Gyűjtemény, IX. p. 106.; I. p. 134.; XII. p. 69. Az ban megjelent sajtóbibliográfia szerint márc. 28-án jelent meg a lap első száma (v. ö. V.
14 Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia I/1. köt. Bp., p. 128.) ( a szerk. megj.) 73 Alcíme: Ein vaterländisches Erholungsblatt für Freunde des Schönen, Guten und Wahren ( a szerk. megj.). 74 Ára negyedévre helyben 6 frt v. kr volt. Franz Schams: Vollständige Beschreibung der königl. Freystadt Pest in Ungarn. Pest, Tudományos Gyűjtemény, IV. p. 127.; XII. p. 69.; IV. pp Felső Magyar-Országi Minerva, p Kritikai Lapok, füz. p A toldalék címe 1836-tól: Pesther Handlungszeitung. Az újságról lásd: Tudományos Gyűjtemény, X. p. 96. Kritikai Lapok, füz. p. 49. Bibliographiai Értesítő, p. 2, Tudományos Gyűjtemény, XII. p. 127.; XII. p A lap 1789-ben Ofner und Pester Frag- und Kundschaftsblatt címmel indult (sőt valószínűleg még 1788-ban), s 1857 decemberéig jelent meg, 1804-től címe az Auctionsblatt megjelöléssel bővült, kezdetben Johann Weiss, 1832-től Joseph Weber szerkesztette. (v. ö. V. Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia I/1. köt. Bp., p. 206, 222.) ( a szerk. megj.) 78 Az 1986-ban megjelent sajtóbibliográfia szerint 1802 januárjában jelent meg a lap első száma (v. ö. V. Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia I/1. köt. Bp., p. 318.) ( a szerk. megj.) 79 Zeitschrift von und für Ungern, zur Beförderung der vaterländischen Geschichte, Erdkunde und Literatur. (Hrsg.: Ludwig von Schedius) p Bibliothecae Samuelis com. Teleki de Szék. Pars tertia. Viennae, p Tudományos Gyűjtemény, XII. p. 69. Az 1986-ban megjelent sajtóbibliográfia szerint 1824-ig jelent meg (v. ö. V. Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia I/1. köt. Bp., p. 258.) ( a szerk. megj.) 81 Index alter libros bibliothecae hung. Széchényiano-regnicolaris supplemento II. comprehensos in scientiarum ordines distributos exhibens. Posonii, p Bibliothecae Samuelis com. Teleki de Szék. Pars tertia. Viennae, p Tudományos Gyűjtemény, XII. p Josef Jungmann: Historia literatury české. Praha, p Pannonia, II. p Az 1986-ban megjelent sajtóbibliográfia szerint valószínűleg 1824-ben jelent meg a lap első száma, 1828-tól Serbska Letopisi, 1830-tól Serbskij Letopisi, 1837-től Novij Serbskij Letopis, 1842-től ismét Serbskij Letopisi címmel jelent meg ig állt fenn, a Matica Srpska adta ki, először Pesten később Budán. (v. ö. V. Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia I/1. köt. Bp., p. 254.) ( a szerk. megj.) 84 2 frt pp. V. ö. Tudománytár 2 (1834) p Bibliographiai Értesítő, II. p. l. 85 Tudománytár 10 (1836) p Újabb Kori Ismeretek Tára. III. köt. Pest, p Az Ephemerides ad Posonienses társlapjai: Appendix ad Ephemerides Latinas (1804-től), Appendix ad Relationes Litterarias (1804-től), Appendix ad Ephemerides Politico-Statisticae (1811-ben). 88 Index alter libros bibliothecae hung. Széchényiano-regnicolaris supplemento II. comprehensos in scientiarum ordines distributos exhibens. Posonii, p.144. Pannonia, II. p Laura, I. p. 34. Tudományos Gyűjtemény, XII. p Az Ephemerides ad Posonienses társlapjai: Appendix ad Ephemerides Latinas (1804-től), Appendix ad Relationes Litterarias (1804-től), Appendix ad Ephemerides Politico-Statisticae (1811-ben).
Hírlapirodalmunk és folyóirat-irodalmunk
A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 72. id. Szinnyei József Hírlapirodalmunk és folyóirat-irodalmunk 1721 1853 A szerzőnek a Vasárnapi Ujság 1862 1866. évfolyamában megjelent 37 részes
ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK
ID. SZINNYEI JÓZSEF (1830 1913): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK A HAZAI FOLYÓIRATOKBAN (1778 1873) A szöveget sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Gazda István
Magyar irodalmi sajtókiadványok
1779 1788 (az első szám dátuma: 1780. jan.1.) Magyar Hírmondó Magyar irodalmi sajtókiadványok úttörők az első magyar nyelvű sajtókiadványunk, Pozsony, hetente kétszer, irodalmi-tudományos eseményekről
A TUDÓS, KONYVTARALAPITO KULTÚRAKÖZVETÍTŐ KULTSAR ISTVÁN
A TUDÓS, KONYVTARALAPITO KULTÚRAKÖZVETÍTŐ KULTSAR ISTVÁN TATABÁNYA, 2001 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ. AZ UTÓKOR KULTSÁRRÓL Bausz Teodorik: Kultsár István élete és működése 11 Alapi Gyula: Kultsár István 22
ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): HÍRLAPIRODALMUNK
ID. SZINNYEI JÓZSEF (1830 1913): HÍRLAPIRODALMUNK 1831 1840 A szöveget sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Gazda István vezetésével. Hazánk jóléte s műveltségének egyik
ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): HÍRLAPIRODALMUNK A 18. SZÁZADBAN
ID. SZINNYEI JÓZSEF (1830 1913): HÍRLAPIRODALMUNK A 18. SZÁZADBAN A szöveget sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Gazda István vezetésével. ( ) A legelső hírlap Olaszországban
Levélben értesítsen engem!
2013/01/31 1. oldal (összes: 5) [1]Ez a díszes kötet az Országos Széchényi Könyvtár alapításának [2] 210. évfordulójára jelent meg, s a könyvtár nyomtatott katalógusainak szétküldése alkalmából Széchényi
Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.)
MEGYEI Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://www.vfmk.hu/vfek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Vállalkozás, kultúra, polgárosodás
2011/11/04 Page 1 of 5 [1]Az Országos Széchényi Könyvtár és az MTA OSZK Res libraria Hungariae Kutatócsoport 19. századi műhelye címmel közös kiállítást rendez Heckenast Gusztáv (1811 1878) születésének
35. ábra (folyt.) 36. ábra
41. Madách Imre munkái: Az ember tragédiája és Madách Imre költeményei Madách Imre képével (Budapest, 1904, Franklin-Társulat megyar irodalmi intézet és könyvnyomda) (2) + 292 l + 1 t, 20 cm, a Magyar
Kölcsey Berzsenyi fölött tartott emlékbeszéde a Magyar Tudományos Akadémián
Docēre et movēre Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. pp. 123 128. Kölcsey Berzsenyi fölött tartott emlékbeszéde a Magyar Tudományos
V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások. V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások
V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások 66.-68. Az ember tragédiája (Budapest, 1958, Magyar Helikon) (2) +188 l + 20 t + 34 l, 28 cm, Révai József tanulmányával.
Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!
Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem
Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)
Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) 200 éve született Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi erdélyi bányászat egyik legmeghatározóbb
ERDÉLYI TUDOMÁNYOS FÜZETEK ^ i 155. gz. ^ ^ A BENIGNI-KÖNYVTÁR ÍRTA GYÖRGY LAJOS AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA KOLOZSVÁR, 1943
ERDÉLYI TUDOMÁNYOS FÜZETEK ^ i 155. gz. ^ ^ A BENIGNI-KÖNYVTÁR ÍRTA GYÖRGY LAJOS AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA KOLOZSVÁR, 1943 ^f ERDÉLYI TUDOMÁNYOS FÜZETEK 155. SZ. A BENIGNI-KÓNYVTÁR IRTA GYÖRGY
legyen eszme- és alakhű, mégis szabad...
2017/09/29-2018/03/02 Kiállítás Shakespeare összes műveinek első magyar kiadásáról az Arany János-év alkalmából....(azaz ne szolgai); tehát vers verssel, ha lehet ugyanannyi sorral, adassék vissza stb.
Magyar Örökség Díj Petrik Gézának
PERSZONÁLIA Magyar Örökség Díj Petrik Gézának I I I 2003. március 22-én Petrik Géza Magyar Örökség Díjat kapott a magyar nemzeti bibliográfiát megalapozó tevékenysége elismeréséül. A Magyar Nemzeti Múzeumban
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott
EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.
EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések
ItK Irodalomtörténeti Közlemények 2014. CXVIII. évfolyam 4. szám
(ItK) 118(2014) Paládi-Kovács Attila Erdélyi János és a Magyar Tudós Társaság / Tudományos Akadémia Az 1825. évi pozsonyi országgyűlést követően hosszú évekbe telt az Akadémia szervezetének, működési rendjének
PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA
PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA 2014/2015 őszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.) 2014. szeptember 29., hétfő 2014. szeptember 25., csütörtök* 18.30 Spiró György: Fogság Pethő Anita 18.00
BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY
Illendő dolog az, sőt szükség, hogy az, ki az idegen országokat akarja meglátni, elsőben tudja az maga Hazáját. Bod Péter BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY MEGYEI DÖNTŐ I. kategória 2006/2007 A versenyző
A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)
A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta
Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete
Könyveink világa. Bölöni Domokos Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete A Székely Útkereső levelesládája. 1990 2000 A Székely Útkereső című folyóirat nevénél, tartalmánál, célkitűzéseinél
A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma
A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma
A térképkészítő huszártiszt kiállítás
2016/04/11-2016/07/09 250 évvel ezelőtt, 1766. április 10-én született Lipszky János huszártiszt, aki mégsem katonai hőstetteivel, hanem Magyarország-térképével írta be magát a magyar tudomány- és kultúrtörténet
35. árverés, 2016. április 16.
35. árverés, 2016. április 16. 40. BETHLEN (Farkas) (Wolfgang) Wolffgang(us) Historia de rebus Transsylvanicis. Tom. 1-6. Cibinii, 1782-1793. Hochmeister. XVI, 628 l. 5 sztl. lev. ; 2 sztl. lev. 566 l.
Az iskola neve és címe: A csapat tagjai: A felkészítő tanár neve, elérhetősége:
TÁMOP: Az iskola neve és címe: A csapat tagjai: A felkészítő tanár neve, elérhetősége: Elért pontszám: 1 Ismerd meg a somogyi írókat, költőket! Berzsenyi Dániel 1.forduló Beküldési határidő: 2012. február
SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK
SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos
ELŐFIZETÉSI ÍV KOROKNAY-NYOMDA, SZEGED
366 Közlemények Magyar Szociográfiai Intézetbe kerültek, amelyet a Fővárosi Könyvtárból végleg távozott Krisztics vezetett. 13 A lemondás a Teleki által felkínált feladatokról, a humaniórák közé való visszavonulás
HAZA ÉS HALADÁs a reformkor
HAZA ÉS HALADÁs a reformkor MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1.Európa politikai helyzete Napóleon bukása
FEHÉR KATALIN. Magyar nyelvû gyermek- és ifjúsági könyvek a felvilágosodás korában. Magyar Könyvszemle 2000. 1. sz. 89-94.
FEHÉR KATALIN Magyar nyelvû gyermek- és ifjúsági könyvek a felvilágosodás korában Magyar Könyvszemle 2000. 1. sz. 89-94. Bertits Ferenc pécsi pap a Mindenes Gyûjtemény címû folyóiratban 1, 1790-ben, egy
Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.
Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai
K Ü L Ö N F É L É K. Br. P. Horváth Arthur
KÜLÖNFÉLÉK. Br. P. Horváth Arthur a küküllői egyházkör 1929. évi közgyűlésén az új kultusztörvényről és az egyházi államsegélyről ezeket mondotta: A büntető törvénykönyv rendelkezései, minden román állampolgárra
A HÍRLAPOK ÉS FOLYÓÍRATOK HOMLOKÍRA- SÁNAK MEGTÉVESZTŐ ADATAI.
A HÍRLAPOK ÉS FOLYÓÍRATOK HOMLOKÍRA- SÁNAK MEGTÉVESZTŐ ADATAI. Számtalanszor előfordul hírlapoknál és folyóiratoknál, hogy téves adatok (dátumok, számok stb.) kerülnek a címlapokra és impresszumokba, amelyek
Kultúrára akadva. Pesti Bölcsész Akadémia. Az ELTE BTK nyitott egyeteme 2013/2014. őszi félév. Kurzusaink:
Az ELTE BTK Doktoranduszai bemutatják: Kurzusaink: Pesti Bölcsész Akadémia Kultúrára akadva Az ELTE BTK nyitott egyeteme 2013/2014. őszi félév A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig Labancz Linda Perge Gabriella
I. A KORSZAK SAJTÓJA, ÉS OLVASÓKÖZÖNSÉGE
I. A KORSZAK SAJTÓJA, ÉS OLVASÓKÖZÖNSÉGE Az újság egyike azoknak a nagy mûveltség közvetítõknek, amely által mi európaiak, európaiakká lettünk. Schlözer, 1777. 1.1. EURÓPAI KITEKINTÉS Az újság egyike azoknak
A Szülőföldem Szalonta I. fordulójának feladatai
A Szülőföldem Szalonta I. fordulójának feladatai 1. feladat TOTÓ 14/ 1. Hogyan ismerkedtek meg Arany János szülei? 1) megyebálon 2) szomszédok voltak x) színházban 2. Hány cm volt Arany János testmagassága?
KUTATÁSI JELENTÉS I.
Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI 8. Dr.SCHNELLER KÁROLY / 1893-1953/ SCHNELLER KAROLY NÉPESSÉGTUDOMÁNYI ÉLETMŰVE Budapest 1990/1 KÖZPONTI
A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET
A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 42. Gazda István Feladataink id. Szinnyei József tudományos életműve további feltárása érdekében Íródott halálának centenáriumán Megjelent 2014-ben
2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN
Szellem a fazékból: Czifray
Szellem a fazékból: Czifray 2015 július 12. Flag Szöveg méret Mentés Mérték 0 Még nincs értékelve A Czifray versenykurzus, szakácskönyv, reformkori életérzés. A XIX. század legfontosabb receptgy?jteménye,
Itt kezdődött a reformkor
Itt kezdődött a reformkor 24 ÓRÁS FELOLVASÁS A LEGNAGYOBB MAGYAR, SZÉCHENYI ISTVÁN SZOMBATHELYI ÉRETTSÉGI VIZSGÁ -JÁNAK 200. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE Johann Ender: Széchenyi István ifjúkori portréja, 1818
Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja
kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér
I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.
Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg
Isten kedveltje, avagy Kelinyi Amadé, a soknevű orvosdoktor
Forrás: http://www.gomororszag.sk/?detail=g201001_05.xhtml Kiss László Isten kedveltje, avagy Kelinyi Amadé, a soknevű orvosdoktor A médiát napjainkban elárasztó H1N1 influenzajárvány megfertőzi az orvostörténészt
Az Arany Trombitának (1869), Táncsics lapjának kauciója 1
H. KOHUT MÁRIA Az Arany Trombitának (1869), Táncsics lapjának kauciója 1,,A siker értékét nem csupán maga a kivívott siker méri meg, hanem a leküzdött akadályokra fordított erőt és munkát is számba kell
Írta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44
A levéltári források szerint Szilvágy nevének első írásos említése 1343-ból ered. Két Szilvágyról értesülünk, az egyikben akkor Szent Márton tiszteletére épült templom állt. A török harcok idején annyira
IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk,
IRODALOM Magyarország műemlékei. III. kötet. Szerkeszti báró Forster Gyula. Budapest. Franklin-Társulat. 1913. 4-rétű 314 lap. A Műemlékek Országos Bizottságának ez a kiadványa is rendkívül becses tartalommal
II. Az ember tragédiája Athenaeum díszkiadásai
II. Az ember tragédiája Athenaeum díszkiadásai 17. A Tragédia első díszkiadása (Budapest, 1887, Athenaeum), (2) + 231 l + 15 t, 34 cm, 15 Zichy Mihály rézmetszetes illusztrációval jelent meg keretdíszes
A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM
ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.
FEHÉR KATALIN. Egy reformkori katolikus hetilap, a Religio és Nevelés (1841-1849) Magyar Könyvszemle 2004. 1. sz. 14-28.
FEHÉR KATALIN Egy reformkori katolikus hetilap, a Religio és Nevelés (1841-1849) Magyar Könyvszemle 2004. 1. sz. 14-28. A 19. század negyvenes éveiben, a reformkor derekán, a katolikus egyház felismerte,
Mogyoróska. házasságok
Mogyoróska esk. tanú Baskón Ivancsó György baskói kántor (Sajna Mihály és Novák Anna) 1829. febr. 9. 1862. jan. 27. (Kiss Mihály és Pauliscsák Mária) 1867. szept. 2. (Koritár József és Kusnyír Terézia)
AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN
AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN ÓZER ÁGNES Szűkebb pátriánk több mint egy évszázaddal ezelőtt sem szűkölködött a múlt iránti tudományos érdeklődésben, annak magas szintű
Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger
A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén
ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL
KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát
A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár tematikus éve
A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár tematikus éve 2003-ban, 15 évvel ezelőtt lettünk az év könyvtára Magyarországon. Az elmúlt másfél évtizedben arra törekedtünk, hogy a címhez méltó legyen minden
SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével
SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével ( ) Németh László írta a következő sorokat: az orvostörténetnek,
Keresztény Magvető. Az Unitárius Irodalmi Társaság folyóirata. Szerkesztettek: VÁRI ALBERT P. SZENTMÁRTONI KÁLMÁN. LXXIV. KÖTET. 1942. ÉVFOLYAM.
Keresztény Magvető. Az Unitárius Irodalmi Társaság folyóirata. Szerkesztettek: VÁRI ALBERT és P. SZENTMÁRTONI KÁLMÁN. LXXIV. KÖTET. 1942. ÉVFOLYAM. 1 942. Lengyel-nyomda Kolozsvár, Bólyai-u. 7. Felelős
A HAZAI SAJTÓ, ÉS OLVASÓKÖZÖNSÉGE
Nemcsak az egyéb világgal, hanem saját hazánkkal is olly szertelen esméretlenségben élünk, mint féreg a dióban; azt sem tudván, ami körülöttünk történik, s minket legközelebbrõl illet. Magyar Hírmondó,
OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga
KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE
KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT Csapatnév Vörösmarty-Fröccs Település Pincehely Interjúalany Spacérné Szili Zsuzsanna INTERJÚALANY: SPACÉRNÉ SZILI ZSUZSANNA CSAPAT NEVE: VÖRÖSMARTY-FRÖCCS 1/1
2. A tordai középtanodáröl.
2 3 4 ISKOLAI ÉRTESÍTŐ. 234 lóknak a mivelődlietésre s az önerején való kiképzésre szép alkalom van nyílva. Vajha az ifjúság kellően tudná méltányolni e kedvező körülményt s teljes erejökből egyen-egyen
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar
RES IMMOBILES Ingatlanjog a gyakorlatban
RES IMMOBILES Ingatlanjog a gyakorlatban RES IMMOBILES Ingatlanjog a gyakorlatban A Veszprém Megyei Földhivatal ingatlanjogi szakfolyóirata Megjelenik negyedévenként III. évfolyam, 2009/1-2. szám www.resimmobiles.hu
Vendégünk Törökország
2014/04/23-2014/05/31 1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) [1]2014. április 23. és május 31. között tekinthető meg a modern Törökországot és a modern török irodalom egy-egy darabját bemutató kamarakiállítás
MARGONAUTÁK. Szerkesztők
MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész) Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész) rec.iti
Galambos Ferenc repertóriumok a MEK-ben
2015/01/23 Galambos Ferenc sok más irodalomtörténeti munkája mellett élete végéig ötvennél több bibliográfiát is készített, köztük a Nyugat, az Irodalomtörténet, az Irodalomtörténeti Közlemények, a Magyar
Határtalanul a Felvidéken
Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.
Az Albireo Amatőrcsillagász Klub és Klímamegfigyelő Hálózat Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület dokumentumai
Az Albireo Amatőrcsillagász Klub és Klímamegfigyelő Hálózat Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület dokumentumai Előszó Az Albireo Amatőrcsillagász Klub alakuló ülésére 1971. június 1-jén került sor,
[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE
BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán
A TANÁROK ÉVKÖNYVEKBEN MEGJELENT ÍRÁSAI
A TANÁROK ÉVKÖNYVEKBEN MEGJELENT ÍRÁSAI Balás Imre: Eszmetöredékek a történelem oktatásának módszeréről. A szabadkai Városi Főgymnasium értesítvénye az 1873 74. tanévben. 3 4. Bölcskey Lajos: Van-e a középiskolában
Márai Sándor Márai Sándor
Márai Sándor Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik[1] (Kassa, 1900. április 11. San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik
HALMAI JÁNOS (1903 1973): GYÓGYSZERÉSZETÜNK HELYZETE A SZABADSÁGHARC IDEJÉN 1
HALMAI JÁNOS (1903 1973): GYÓGYSZERÉSZETÜNK HELYZETE A SZABADSÁGHARC IDEJÉN 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár munkatársai,
Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!
Hazám tudósi, könyvet nagy nevének! Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai Szerkesztette: Cieger András MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Országos Széchényi Könyvtár Universitas Könyvkiadó
SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015.
SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015. Készült az Underground Kiadó és Terjesztő Kft. támogatásával, magánkiadásban BEVEZETŐ Történetünk 2005-ben kezdődött.
Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez
Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban
Pesti Vigadó. Műsorfüzet 1865
Pesti Vigadó Műsorfüzet 1865 MEGNYÍLT A VIGARDA! N agy örömmel tesszük közzé, hogy majd tizenhat évnyi várakozás után Pest városa ismét rendelkezik olyan fényes, európai színvonalú épülettel, ahol reményeink
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.
Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában
Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,
UHRMAN GYÖRGY (1932-2003)
UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) Budapesten született; az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanári diplomát szerzett 1954-ben. Tanított általános iskolában, gimnáziumban (ott csak igen rövid ideig),
C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag)
Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) C (194) Helytartótanácsi levéltár - C szekció, 1601-1913 (Fondfőcsoport/Szekció)
A kolozsvári egyetem tanárai és a sport
Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később
ARANYKÖNYV. Adakozás a dévai Dávid Ferencz imaház épitésére.
ARANYKÖNYV. Adakozás a dévai Dávid Ferencz imaház épitésére. 1. Székely Mózes erdőfelügyelő Déva 50 K fillér 2. Sándor Lajos nagybirtokos 20,, 3. Kontz Domokos polgármester,, 10 4. Dr. Sándor Ákos kir.
Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG
407 Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG A 20. század, különösen az elsô világháborút követô idôszak sürgetô igénnyel vetette fel a lakáskérdést, ezen belül a környezet alakításának
SZAKOSZTÁLYI ÉRTESÍTŐ.
SZAKOSZTÁLYI ÉRTESÍTŐ. VU. szakülés 1S89. november 16-án. Elnökölt: Dr. Szamosi János, szakosztályi elnök. A szakülés tárgyai: 1. Dr. Széchy Károly szakoszt tag felolvadta: Kazinczy és Döbrentei, régi
SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-
Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján
Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján NAGY Adrienn Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet adrienn.n.z@gmail.com A középfokú kereskedelmi iskolák
Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása
1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár
VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből
VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből Az első honi meteorológiai feljegyzések a középkor századaiból maradtak fenn, így egy 1009- re utaló feljegyzésben arról olvashatunk, hogy abban az
A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI
A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik
Székely Sándor LINZBAUER XAVÉR FERENC (1807 1888) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai
Székely Sándor LINZBAUER XAVÉR FERENC (1807 1888) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Másfél évszázad távlatából hajtjuk meg az elismerés zászlaját Linzbauer előtt, aki elévületlen
IX. 1. Vác városi céhiratok levéltári gyűjteménye 1705 1874 ( 1899) a) A Váci Asztalos Céh iratai 1743 1872 0,14 fm
IX. 1. Vác városi céhiratok levéltári gyűjteménye 1705 1874 ( 1899) Terjedelem: 1,22 fm, 12 doboz, 12 raktári egység Raktári hely: Vác Város Levéltára,... sz. raktár,... polc a) A Váci Asztalos Céh iratai
OKLEVÉL- ÉS KÖNYVJUTALMAK 2017/2018-AS TANÉV
OSZT. OKLEVÉL- ÉS KÖNYVJUTALMAK 2017/2018-AS TANÉV NEVELŐTESTÜLETI DICSÉRET (KÖNYV + OKLEVÉL A PROHÁSZKA-TEMPLOMBAN) KÖNYV + OKLEVÉL OKLEVÉL 1.a 1. 1. Benedek Zsuzsanna: kimagasló tanulmányi, és 2. 2.
TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Szerkesztőbizottság: Elnök: SZLÁVIK JÁNOS. Tagok:
PERIODICA OECONOMICA II. ÉVF., 2009. MÁJUS TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL Szerkesztőbizottság: Elnök: SZLÁVIK JÁNOS Tagok: COLLINS, J. MARKHAM HOLLÓNÉ KACSÓ ERZSÉBET KÁDEK ISTVÁN KOVÁCS TIBOR PAPANEK
Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen
Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi zsidó elemi népiskola története A zsidó iskolát az 1820-as évek közepén alapították. Ekkor még állandó épülettel és tantestülettel nem rendelkezett
5. Jeremiás Roland Dávid 2002 Érdi SZC Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája és Kollégiuma Pest Megyei D 13,0
FIÚ EREDMÉNYEK - V. KORCSOPORT ssz név szül. év Iskola (Feladatellátás helye) város (cím) OM kód megye eredmény 100 m fiú V. kcs. 11.7 Tokos Zsolt 2002 Perczel Mór Gimnázium 11.7 1. Tóth Csaba 2002 Törökbálint,