Határozatok Tára. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) április 25. * A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
|
|
- Erzsébet Szilágyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Határozatok Tára A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) április 25. * Szociálpolitika A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód 2000/78/EK irányelv A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 10. cikk (1) bekezdése és a 17. cikk A szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma»a hátrányos megkülönböztetésre utaló tények«fogalma A bizonyítási teher áthelyezése Hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók Egy hivatásos labdarúgóklub vezetőjeként fellépő és a közvélemény által annak tekintett személy Homoszexuálisként bemutatott labdarúgó felvételének kizárására vonatkozó nyilvános kijelentések A C-81/12. sz. ügyben, az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Curtea de Apel Bucureşti (Románia) a Bírósághoz február 14-én érkezett, október 12-i határozatával terjesztett elő az előtte az Asociația Accept és a Consiliul Național pentru Combaterea Discriminării között folyamatban lévő eljárásban, A BÍRÓSÁG (harmadik tanács), tagjai: M. Ilešič tanácselnök, V. Skouris, a Bíróság elnöke, a harmadik tanács tagjaként eljáró bíró, E. Jarašiūnas, A. Ó Caoimh (előadó) és C. G. Fernlund bírák, főtanácsnok: N. Jääskinen, hivatalvezető: M. Aleksejev tanácsos, tekintettel az írásbeli szakaszra és a január 23-i tárgyalásra, figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket: az Asociația Accept képviseletében R.-I. Ionescu ügyvéd, a Consiliul Național pentru Combaterea Discriminării képviseletében C. F. Asztalos, C. Nuică és C. Vlad, meghatalmazotti minőségben, a román kormány képviseletében R. H. Radu, E. Gane és A. Voicu, meghatalmazotti minőségben, HU * Az eljárás nyelve: román. ECLI:EU:C:2013:275 1
2 az Európai Bizottság képviseletében J. Enegren és C. Gheorghiu, meghatalmazotti minőségben, tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor, meghozta a következő Ítéletet 1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.) 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja, 10. cikkének (1) bekezdése és 17. cikke értelmezésére vonatkozik. 2 E kérelmet az Associația Accept (a továbbiakban: Accept) és a Consiliul Național pentru Combaterea Discriminarii (Hátrányos Megkülönböztetés elleni Küzdelem Nemzeti Tanácsa, továbbiakban: CNCD) között folyamatban lévő jogvita során az ez utóbbi által hozott azon határozat tárgyában terjesztették elő, amely részben elutasította egy hivatásos labdarúgóklub vezetőjeként fellépő és a közvélemény által is annak tekintett személy által tett, egy homoszexuálisként bemutatott labdarúgó e klubba történő felvételének kizárásáról szóló nyilvános nyilatkozatok miatt tett panaszt. Jogi háttér Az uniós jog 3 A 2000/78 irányelv első cikke értelmében ennek az irányelvnek a célja a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem általános kereteinek a meghatározása az egyenlő bánásmód elvének a tagállamokban történő megvalósítására tekintettel. 4 Az említett irányelv (15), (28), (31) és (35) preambulumbekezdése a következőképpen szól: (15) Azoknak a tényeknek a megítélése, amelyek alapján közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetésre lehet következtetni, a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban a nemzeti igazságszolgáltatásra vagy egyéb, illetékes hatóságokra tartozik [...] [...] (28) Ez az irányelv minimális elvárásokat határoz meg, így lehetőséget biztosít a tagállamoknak, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. [...] [...] (31) A bizonyítási teher szabályai megváltoztathatók, amikor hátrányos megkülönböztetés esetének alapos gyanúja merül fel. Az egyenlő bánásmód elvének hatékony alkalmazása érdekében a bizonyítási teher visszaszáll az alperesre, amikor a hátrányos megkülönböztetés bizonyított. [...] [...] (35) A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókról kell rendelkezniük az ennek az irányelvnek az alapján hozott kötelezettségek megszegése esetére. 2 ECLI:EU:C:2013:275
3 5 Ugyanezen irányelv 2. cikke, mely A hátrányos megkülönböztetés fogalma címet viseli, az (1) (3) bekezdésében így rendelkezik: (1) Ezen irányelv alkalmazásában az»egyenlő bánásmód elve«azt jelenti, hogy az 1. cikkben említett okok alapján nem szabad semmiféle közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést tenni. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában: a) A közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül, részesült vagy fog részesülni egy hasonló helyzetben az 1. cikkben hivatkozott okok bármelyike alapján; [...] (3) A zaklatás az (1) bekezdés értelmében a hátrányos megkülönböztetés egy olyan formájának tekintendő, amikor nemkívánatos magatartásra kerül sor az 1. cikkben említett okok bármelyike alapján olyan céllal vagy olyan hatást kiváltva, amely sérti valamely személy méltóságát, és megfélemlítő, ellenséges, lekicsinylő, megalázó vagy sértő környezetet teremt. A tagállamok nemzeti jogukkal és gyakorlatukkal összhangban ebben az összefüggésben határozhatják meg a zaklatás fogalmát. 6 A 2000/78 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése a következőképpen szól: A[z Európai Unióra] átruházott hatáskörök korlátain belül ezt az irányelvet minden személyre alkalmazni kell, mind a köz-, mind a magánszféra vonatkozásában, beleértve a köztestületeket [helyesen: állami szerveket] is a következőkre tekintettel: a) a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei, beleértve a kiválasztási és toborzási [helyesen: felvételi] feltételeket, bármely tevékenységi ágban és a szakmai hierarchia minden szintjén [...]. [...] 7 Az irányelv 8. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy [a] tagállamok bevezethetnek, illetve fenntarthatnak olyan intézkedéseket, amelyek az ezen irányelvben meghatározottaknál kedvezőbbek az egyenlő bánásmód elvének védelmét illetően. 8 Az említett irányelv 9. cikke értelmében: (1) A tagállamok biztosítják, hogy az irányelv által előírt kötelezettségek betartatására szolgáló jogi és/vagy közigazgatási eljárások [...] minden olyan személy számára hozzáférhetőek legyenek, akik úgy érzik, hogy az egyenlő bánásmód elve alkalmazásának elmulasztása miatt őket sérelem érte [...]. (2) A tagállamok biztosítják, hogy azok a szövetségek [helyesen: egyesületek], szervezetek vagy egyéb jogi személyek, amelyeknek a nemzeti jogban meghatározott előírásoknak megfelelően törvényes érdeke, hogy ezen irányelv rendelkezéseit betartsák, részt vehessenek az ezen irányelv által előírt kötelezettségek betartatására létrehozott, bármilyen jogi és/vagy közigazgatási eljárásban, akár a panaszos helyett, akár a panaszos mellett fellépve, annak jóváhagyásával. (3) Az (1) és (2) bekezdés nem érinti az egyenlő bánásmód elvére vonatkozó keresetek határidőivel kapcsolatos nemzeti szabályokat. ECLI:EU:C:2013:275 3
4 9 Ugyanezen irányelv 10. cikke, amely a Bizonyítási teher címet viseli, (1) (4) bekezdésében így rendelkezik: (1) A tagállamok nemzeti igazságszolgáltatási rendszerüknek megfelelően megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák, hogy azok a személyek, akik úgy érzik, hogy az egyenlő bánásmód elve alkalmazásának elmulasztása miatt őket sérelem érte, bíróság vagy más illetékes hatóság előtt olyan tényekre hivatkozhassanak, amelyek alapján feltételezhető, hogy közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés történt, akkor az alperes kötelessége annak bizonyítása, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét. (2) Az (1) bekezdés nem akadályozhatja meg, hogy a tagállamok olyan bizonyítási szabályokat vezessenek be, amelyek kedvezőbbek a felperes számára. (3) Az (1) bekezdést nem lehet alkalmazni büntetőjogi eljárások során. (4) Az (1), (2) és (3) bekezdést kell alkalmazni minden olyan jogi eljárás esetén, amelyet a 9. cikk (2) bekezdése alapján indítottak. 10 A 2000/78 irányelv 17. cikke szerint: A tagállamok meghatározzák az irányelv következtében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy azokat alkalmazzák. A szankciónak, amely állhat az áldozat részére fizetendő kártérítésből, hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie. A román jog 11 A későbbiekben többek között a július 14-i 324. sz. törvény által módosított és kiegészített, majd február 8-án újra kihirdetett, a bármilyen formában történő hátrányos megkülönböztetés megelőzéséről és szankcionálásáról szóló, augusztus 31-i 137. sz. kományrendelet (Monitorul Oficial al României, I. rész, 99. sz., február 8., a továbbiakban: 137/2000. sz. kormányrendelet) elsősorban a 2000/78 irányelv átültetésére irányul. 12 A 137/2000 sz. kományrendelet 2. cikkének (11) bekezdése szerint a törvény által előírt feltételek teljesülése esetén a hátrányosan megkülönböztető magatartás kiváltja az esettől függően a polgári jogi, szabálysértési vagy büntetőjogi felelősséget. 13 A 137/2000. sz. kormányrendelet 5. cikke különösen szabálysértésnek minősíti azt a tényt, hogy valamely személy gazdasági tevékenységben történő részvételét annak szexuális irányultságától tegyék függővé. 14 A 137/2000. sz. kormányrendelet 7. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy szabálysértésnek minősül, ha valamely természetes vagy jogi személy munkára való felvételét többek között a személy szexuális irányultsága miatt megtagadják. Ez alól kivételt képeznek a törvényben meghatározott esetek. 15 A 137/2000. sz. kormányrendelet 15. cikke a következőképp rendelkezik: [...] [m]inden olyan magatartás, amely nem tartozik a büntető törvény hatálya alá, de valamely személlyel, személyek egy meghatározott csoportjával, vagy valamely közösséggel szemben a [...] szexuális irányultságával összefüggésben valósul meg olyan céllal, hogy sértse azok emberi méltóságát vagy megfélemlítő, ellenséges, lealacsonyító, megalázó vagy sértő környezetet teremtsen, [...] szabálysértésnek minősül. 4 ECLI:EU:C:2013:275
5 16 A 137/2000. sz. kormányrendelet 20. cikke értelmében: 1) Aki úgy véli, hogy hátrányos megkülönböztetés érte, az a tényállás bekövetkezésétől számított egy éven belül, illetve attól az időponttól számított egy éven belül, hogy a tényállás bekövetkezéséről tudomást szerezhetett volna, a [CNCD-hez] fordulhat. 2) A [CNCD] a kérelemről az irányító testület döntése alapján határoz [...] [...] 6) Az érdekelt félnek kell bizonyítania azokat a tényeket, amelyek alapján feltételezhető, hogy közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés történt, míg az a személy, aki ellen a panaszt benyújtották, viseli a bizonyítás terhét azt illetően, hogy az adott tények nem jelentenek hátrányos megkülönböztetést. [...] 7) Az irányító testület panasz benyújtásának időpontjától számított 90 napon belül hoz határozatot, amely tartalmazza: [...] a pénzbírság megfizetésének módját, [...] [...] 17 A 2000/137. sz. kormányrendelet 26. cikkének (1) és (2) bekezdése kimondja: 1) Az 5 8. cikkben és a 15. cikkben meghatározott szabálysértések, ha a hátrányos megkülönböztetés temészetes személyre vonatkozik, 400-tól 4000 RON-ig terjedő, ha személyek egy csoportjára, illetve egy közösségre vonatkozik, 600-tól 8000 RON-ig terjedő pénzbírsággal sújthatók. 2) Ezek a szankciók a jogi személyekkel szemben is alkalmazhatóak. [ ] 18 A 2000/137. sz. kormányrendelet 27. cikkének (1) bekezdése előírja: Aki úgy véli, hogy őt hátrányos megkülönböztetés érte, az általános szabályok szerint, bíróság előtt kártérítést követelhet, illetve kérheti a hátrányos megkülönböztetés előtti helyzet visszaállítását vagy az abból fakadó helyzet megszüntetését. E kérelem [ ] nem vonatkozik a [CNCD-hez] benyújtott panaszokra. 19 A 2000/137. sz. kormányrendelet 28. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól: Azok a társadalmi szervezetek, amelyek célja az emberi jogok védelme, vagy amelyeknek jogos érdekük fűződik a hátrányos megkülönböztetés elleni harchoz, kereshetőségi joggal rendelkeznek, amennyiben a hátrányos megkülönböztetés tevékenységi körükön belül nyilvánul meg, és az egy közösséget, illetve egy csoportot érint. 20 A szabálysértésekről szóló, a későbbiekben módosított és kiegészített július 12-i 2. sz. kormányrendelet (Monitorul Oficial al României, I. rész, 410. sz., július 25., a továbbiakban: 2/2001 sz. kormányrendelet) 5. cikkének (2) bekezdése az alábbiakat írja elő: A szabálysértéseket elsősorban a) figyelmeztetéssel, b) szabálysértési bírsággal, c) közérdekű munkával kell sújtani. 21 A 2/2001. sz. kormányrendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében a figyelmeztetés egy olyan, szóbeli vagy írásbeli megrovás, amelyben a szabálysértőt figyelmeztetik a bekövetkezett tényállás társadalomra való veszélyességére és felhívják a jogi rendelkezések betartására. ECLI:EU:C:2013:275 5
6 22 A 2/2001. sz. kormányrendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a szabálysértési bírság kiszabásának elévülési ideje a tényállás bekövetkezésétől számított hat hónap. 23 A 2/2001. sz. kormányrendelet 13. cikkének (4) bekezdése értelmében különös törvények a szabálysértési szankciók kiszabása tekintetében a fentiektől eltérő elévülési időt állapíthatnak meg. Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések 24 Az Accept társadalmi szervezet, amelynek célja, hogy előmozdítsa, illetve védje a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transzszexuális személyek jogait, március 3-án panaszt nyújtott be G. Becali és az SC Fotbal Club Steaua București SA (a továbbiakban: FC Steaua) ellen, arra hivatkozva, hogy megsértették az egyenlő bánásmód elvét a foglalkoztatásra vonatkozóan. 25 A panasz alátámasztásául az Accept előadta, hogy G. Becali február 13-án egy hivatásos labdarúgó esetleges átigazolását, illetve ez utóbbi feltételezett szexuális irányultságát érintő interjúban olyan nyilatkozatokat tett, amelyeknek a tartalma szerepel a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemben feltett első kérdésben. G. Becali nyilatkozataiból az következik, hogy inkább alkalmazza egy ifjúsági labdarúgó csapat játékosát, minthogy felvegyen egy állítólagosan homoszexuális labdarúgót. Az Accept szerint a G. Becali által így megerősített újságírói feltételezések miszerint X homoszexuális meghiúsították, hogy e játékossal munkaszerződést kössenek. 26 Az Accept azt állította, hogy G. Becali szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg, megsértve a foglalkoztatásra vonatkozó egyenlőség elvét, illetve a homoszexuális személyek méltóságát. 27 Ami a CNCD előtti eljárás másik alperesét illeti, nevezetesen az FC Steauát, az Accept szerint annak ellenére, hogy G. Becali nyilatkozatai elterjedtek a médiában, e futballklub egyszer sem határolódott el ezektől a kijelentésektől. Épp ellenkezőleg, az FC Steaua ügyvédje megerősítette, hogy a játékosok felvételére vonatkozó ilyen politikát azzal az indokkal folytatták a klub szintjén, hogy a csapat olyan, mint egy család, és, hogy egy homoszexuális személynek a csapatban való jelenléte feszültségeket idézne elő a csapaton belül, valamint a nézők soraiban. Másfelől az Accept úgy véli, hogy amikor G. Becali a szóban forgó kijelentéseket tette, még az FC Steaua részvényese volt. 28 A CNCD október 13-i határozatával többek között azt állapította meg, hogy az alapügyben szóban forgó tényállás kívül esik egy esetleges munkaviszony alkalmazási körén. A CNCD szerint G. Becali nyilatkozatai nem minősíthetők a munkáltató vagy annak jogi képviselője által, sem a felvételért felelős személy által tett nyilatkozatoknak, még akkor sem, ha ő a vonatkozó nyilatkozatok megtételekor az FC Steaua részvényese volt. 29 Mindazonáltal a CNCD arra az álláspontra helyezkedett, hogy G. Becali kijelentéseivel a hátrányos megkülönböztetés zaklatás formájában megvalósult. Ezért G. Becalit figyelmeztetésben részesítette, amely a 2/2001. sz. kormányrendelet 13. cikke (1) bekezdésével összehangban az akkor lehetséges egyetlen szankció volt, hiszen a CNCD a tényállás bekövetkezésétől számított hat hónapon túl hozott határozatot. 30 Az Accept a határozat ellen keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz, és lényegében mindenekelőtt a határozat megsemmisítését kérte; továbbá annak megállapítását, hogy a tényállás a munkaviszony körébe tartozik, illetve hogy bizonyításra került olyan tények fennállása, amelyek lehetővé teszik a hátrányos megkülönböztetés feltételezését; végül pedig figyelmeztetés helyett bírság kiszabását kérte. 6 ECLI:EU:C:2013:275
7 31 A kérdést előterjesztő bíróság szerint a Bíróság C-54/07. sz. Feryn-ügyben július 10-én hozott ítélete (EBHT 2008., I o.), nem szolgál számára elegendő információval, mivel a hátrányosan megkülönböztető jellegű nyilatkozatok egy olyan személytől származnak, aki jogszerűen ugyan nem kötelezhet valamely, a személyi állomány felvételét végző társaságot, de a társasággal fennálló szoros kapcsolatai miatt meghatározó módon befolyásolhatja annak döntését, vagy legalábbis olyan személynek tekinthető, aki képes meghatározó módon befolyásolni a döntést. 32 A kérdést előterjesztő bíróság úgy gondolja, hogy az FC Steaua és G. Becali közötti kapcsolat mindenképpen atipikus. Ugyanis ez utóbbi jogi szempontból nézve február 8-án eladta az FC Steaua részvényeit, ezt a február 23-i cégbejegyzés is tanúsítja, miközben a hátrányosan megkülönböztető kijelentések február 13-án hangzottak el. Márpedig a Bíróság rendelkezésére álló iratanyagok alapján a román jogban a részvényeladás harmadik személyekkel szemben csak akkortól válik érvényessé, hogy az a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel nyilvánossá válik. A kérdést előterjesztő bíróság szerint G. Becali a részvényeladást követően változatlan magatartást tanúsított a nyilvános szereplései során, és továbbra is az FC Steaua finanszírozójaként tüntette fel magát. Ilyen körülmények között, legalábbis a látszat szintjén G. Becali ugyanolyan kapcsolatot tart fenn az FC Steauával, mint a részvényeladást megelőzően. 33 A kérdést előterjesztő bíróság továbbá lényegében azt szeretné tudni, hogy a 2000/78 irányelv 10. cikke által előírt bizonyítási teher megfordulása keretében a hivatásos labdarúgóklub azon kötelezettsége, hogy bizonyítsa a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés hiányát, a gyakorlatban teljesíthetetlennek bizonyulhat-e, mivel e bíróság szerint azon tény bizonyítása, hogy az ilyen klub a játékosokat azok szexuális irányultságának figyelembevétele nélkül alkalmazta, sértheti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot. 34 Az említett bíróság megállapítja továbbá, hogy a 2/2001. sz. kormányrendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében, függetlenül a CNCD által megállapított esetleges hátrányos megkülönböztetés súlyosságától, ha a CNCD az adott tényállás bekövetkezésétől számított hat hónapos határidő lejártát követően hoz határozatot, nem alkalmazhat szankcióként szabálysértési bírságot, kizárólag ugyanezen kormányrendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében figyelmeztetést, amelyre nem vonatkozik az elévülési szabály. 35 Ilyen körülmények között a Curtea de Apel Bucureşti az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé: 1) Alkalmazhatók-e a [2000/78] irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések abban az esetben, ha egy labdarúgóklub fő tisztségviselőjeként (»elnök«) fellépő, és a média által, valamint a társaságnál ekként elismert részvényese a következőket nyilatkozza:»még ha az [FC Steauát] be is kellene zárnom, akkor sem vennék homoszexuális labdarúgót a csapatba. A pletyka az csak pletyka, de ezt leírni, úgy hogy nem igaz, és még a címlapra is tenni Talán nem igaz, hogy [X labdarúgó játékos] homoszexuális. De ha mégis? Egyszer mondtam az egyik nagybátyámnak, aki nem hisz se Istenben, se Ördögben. Mondtam neki: tegyük fel, hogy Isten nem létezik. És ha mégis? Mit veszítesz, ha áldozol? Nem lenne jó a mennyországba menni? Igazat adott nekem. Egy hónappal a halála előtt áldozott, Isten bocsássa meg vétkeit. A családomban nincs helye melegeknek, és a FC Steaua a családom. Annál, hogy egy homoszexuális játékos legyen a pályán még egy ifjúsági játékos is jobb. Nincs szó hátrányos megkülönböztetésről. Senki sem kötelezhet arra, hogy valakivel együtt dolgozzak. Ahogyan nekik is vannak jogaik, úgy nekem is jogom van hozzá, hogy azzal dolgozzak, akivel én akarok.még ha a Steaua klubot be is kell zárnom, akkor sem vennék fel egy homoszexuálist a csapatba. Talán nem igaz, hogy homoszexuális. És ha mégis? A családomban nincs helye melegeknek, és a[z FC Steaua] a családom. A meleg labdarúgó helyett az ifjúsági játékossal is jobb játszani. Nincs szó hátrányos megkülönböztetésről. Senki sem kötelezhet arra, hogy valakivel együtt dolgozzak. Ahogy nekik is ECLI:EU:C:2013:275 7
8 vannak jogaik, úgy nekem is megvan a jogom ahhoz, hogy azzal dolgozzak, akivel én szeretnék. Még ha Isten álmomban azt is mondaná, hogy X labdarúgó nem homoszexuális, akkor sem kellene. Az újságokban túl sokszor írták már le, hogy homszexuális. Még ha az [X játékos jelenlegi klubja] ingyen adná is, akkor sem kellene. Lehetne a legrészegesebb, a legösszeférhetetlenebb, de ha homoszexuális, akkor nem akarok róla hallani!«? 2) Ami az eljárás alá vont [FC Steauát] illeti, a fent hivatkozott kijelentések mennyiben tekinthetők a [2000/78] irányelv 10. cikkének (1) bekezdése értelmében vett olyan tényeknek,»amelyek alapján feltételezhető, hogy közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés történt«? 3) Mennyiben áll fenn a probation diabolica esete, amennyiben a [2000/78] irányelv 10. cikkének (1) bekezdése alapján az ügyben megfordul a bizonyítási teher, és az eljárás alá vont [FC Steaua] köteles annak bizonyítására, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét, és különösen, hogy a szexuális irányultság nem befolyásolja a felvételt? 4) A szabálysértési bírságnak a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó ügyekben a [...] 2/2001. sz. kormányrendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a tényállás bekövetkezésétől számított hat hónapos elévülési idő lejártát követően történő alkalmazhatatlansága ellentétes-e a [2000/78] irányelv 17. cikkével, tekintettel arra, hogy a szankciónak hátrányos megkülönböztetés esetén hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie? Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről Előzetes megfontolások 36 A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében az ilyen közvetlen hátrányos megkülönböztetés fennállásának nem feltétele, hogy azonosítható legyen a sértett személy, aki állítása szerint ilyen hátrányos megkülönböztetésnek vált áldozatává (lásd a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvvel [HL L 180., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 20. fejezet, 1. kötet, 23. o.] kapcsolatban a fent hivatkozott Feryn-ügyben hozott ítélet pontját). 37 Egyébiránt, figyelemmel különösen a 2000/78 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésére, az irányelv 9. cikkének (2) bekezdése egyáltalán nem tiltja, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályaikban biztosítsák, hogy az egyesületek, amelyeknek érdekükben áll az ebben az irányelvben előírt rendelkezések betartásának biztosítása, bírósági vagy közigazgatási eljárást indíthassanak annak érdekében, hogy az említett irányelvből eredő kötelezettségeket biztosítsák, akkor is, ha nem egy meghatározott sértett személy nevében, illetve egy azonosítható sértett személy hiányában járnak el (lásd szintén a fent hivatkozott Feryn-ügyben hozott ítélet 27. pontját). 38 Amikor egy tagállam ilyen jogot biztosít, a 2000/78 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének, 9. cikke (2) bekezdésének, valamint 10. cikke (1), (2) és (4) bekezdésének egymással összefüggésben történő értelmezéséből az következik, hogy azzal sem ellentétes az, hogy a bizonyítási teher áthelyezése ahogy azt a 10. cikk (1) bekezdése előírja olyan helyzetekre is alkalmazandó, amikor egy egyesület anélkül indít eljárást, hogy egy meghatározott sértett nevében vagy érdekében, illetve annak jóváhagyásával járna el. A jelen esetben magából a feltett második és harmadik kérdés szövegéből az következik, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak az említett irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében előírt bizonyítási teher áthelyezését, adott esetben és a Bíróság ezen kérdésekre adott válaszai függvényében, alkalmaznia kell az alapeljárásban. 8 ECLI:EU:C:2013:275
9 39 A Bíróság előtt nem képezi vita tárgyát, hogy az Accept olyan típusú egyesület, amelyet a 2000/78 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése is említ, és hogy a 137/2000 sz. kormányrendelet 28. cikkének (1) bekezdése lehetőséget ad az Accept számára, hogy bírósági vagy közigazgatási eljárást indítson annak érdekében, hogy a fenti irányelvből eredő kötelezettségek tiszteletben tartását biztosítsa, anélkül hogy egy meghatározott sértett nevében járna el, illetve, hogy az Accept ugyanezen kormányrendelet 20. cikkének (6) bekezdése értelmében érdekelt félnek minősülhet. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdésről 40 Az első két kérdés lényegében annak meghatározására irányul, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikkének (2) bekezdését és 10. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az alapjogvita alapjául szolgálóhoz hasonló tényállás minősülhet olyan tények[nek], amelyek alapján feltételezhető, hogy [...] hátrányos megkülönböztetés történt egy hivatásos labdarúgóklub esetében, noha a szóban forgó nyilatkozatok egy olyan személytől származnak, aki annak ellenére, hogy e klub vezetőjeként lép fel, és mind a média, mind a társaság annak tekinti, felvételi kérdésekben jogilag nem feltétlenül rendelkezik döntési, illetve képviseleti jogosultsággal. 41 Először is emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikk alapján indított eljárásokban nem tartozik a Bíróság hatáskörébe az alapügy tényállásának értékelése, sem az általa értelmezett jogszabályoknak a nemzeti intézkedésekre vagy tényállásokra való alkalmazása, mivel e kérdések a nemzeti bíróság kizárólagos hatáskörét képezik (lásd többek között a C-451/03. sz. Servizi Ausiliari Dottori Commercialisti ügyben március 30-án hozott ítélet [EBHT 2006., I o.] 69. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). Ily módon nem a Bíróság feladata állást foglalni abban a kérdésben, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban ismertetett, az alapjogvita alapjául szolgáló körülmények megvalósítanak-e szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. 42 Amint többek között a 2000/78 irányelv (15) preambulumbekezdéséből kitűnik, a hátrányos megkülönböztetés fennállására utaló tények értékelése a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően a nemzeti bíróságok vagy az egyéb illetékes szervek feladata (lásd a C-415/10 sz. Meister-ügyben április 19-én hozott ítélet 37. pontját). A fenti irányelv 10. cikkének (1) bekezdése szerinti mechanizmusnak megfelelően, ha ilyen tények bizonyításra kerülnek, az alperesnek második lépésben bizonyítania kell a fenti hatóság előtt, hogy nem sérült az említett irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerinti egyenlő bánásmód elve. 43 Következésképpen a Bíróság az uniós jog értelmezésével kapcsolatban minden olyan információt megadhat a nemzeti bíróságnak, amely a határozatának meghozatalához hasznosnak bizonyulhat (lásd többek között a C-54/07. sz. Feryn-ügyben hozott ítélet 19. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a C-163/10. sz. Patriciello-ügyben szeptember 6-án hozott ítélet [EBHT 2011., I o.] 21. pontját). 44 Ebben a tekintetben meg kell állapítani, hogy a 2000/78 irányelv 1. cikkéből és 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjából az következik, hogy ezt az irányelvet alkalmazni kell az alapjogvita alapjául szolgálóhoz hasonló tényállásokra, amelyek a foglalkoztatás és munkavégzés terén a munkavállaláshoz való hozzájutás feltételei[ről], beleértve a [...] és toborzási [helyesen: felvételi] feltételeket, szóló nyilatkozatokra vonatkoznak. 45 E megállapítást nem befolyásolja az alapeljárás során hangsúlyozott azon tény, hogy a hivatásos labdarúgók felvételi eljárása nem nyílvános felhívás vagy közvetlen tárgyalás alapján zajlik, hanem egy olyan kiválasztási eljárás eredményeképpen, amelynek előfeltétele a jelentkezések benyújtása és azoknak a munkáltató érdekeire tekintettel történő előválogatása. Ugyanis a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az Unió célkitűzéseire tekintettel a sport az uniós jog hatálya alá tartozik, amennyiben gazdasági tevékenységnek minősül (lásd többek között a 13/76 sz. Donà-ügyben július 14-én hozott ítélet [EBHT 1976., o.] 12. pontját és a C-325/08. sz. Olympique ECLI:EU:C:2013:275 9
10 Lyonnaise-ügyben március 16-án hozott ítélet [EBHT 2010., I o.] 27. pontját). Ez vonatkozik a hivatásos és félhivatásos labdarúgó-játékosok tevékenységére is, hiszen munkaviszonyban állnak, illetve díjazás ellenében nyújtanak szolgáltatásokat (a C-415/93. sz. Bosman-ügyben december 15-én hozott ítélet [EBHT 1995., I o.] 73. pontja). 46 Amint azt lényegében a kérdést előterjesztő bíróság is megállapította, a fent hivatkozott Feryn-ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló konkrét jogvitában olyan nyilatkozatokról volt szó, amelyeket a Feryn NV társaság egyik vezetője tett, aki amint az az említett ítélet alapjául szolgáló előzetes döntéshozatali kérelemben feltett kérdések megfogalmazásából is kitűnik jogilag meghatározhatja a társaság munkaerő-felvételi politikáját (lásd a fent hivatkozott Feryn-ügyben hozott ítélet 2., 16., 18. és 20. pontját). 47 A fent hivatkozott Feryn-ügyben hozott ítéletből azonban nem lehet arra következtetni, hogy valamely meghatározott szervezet munkaerő-felvételi politikájára vonatkozóan nyilatkozatot tevő személynek szükségszerűen rendelkeznie kell az e politika közvetlen meghatározására, vagy akár az e szervezet munkaerő-felvételi kérdésekben történő képviseletére irányuló jogképességgel ahhoz, hogy a 2000/78 irányelv 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően bizonyított legyen az olyan tények [fennállása], amelyek alapján feltételezhető, hogy [...] hátrányos megkülönböztetés történt. 48 Ugyanis önmagában az a körülmény, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló nyilatkozatok nem közvetlenül valamely meghatározott alperestől származnak, nem feltétlenül zárja ki azt, hogy e fél vonatkozásában megállapítható legyen az említett irányelv 10. cikkének (1) bekezdése értelmében vett olyan tények [fennállása], amelyek alapján feltételezhető, hogy [...] hátrányos megkülönböztetés történt. 49 Ebből az következik, hogy egy alperes munkáltató nem tudja megcáfolni a hátrányosan megkülönböztető munkerő-felvételi politika folytatására utaló tények fennállását azon kijelentésre szorítkozva, hogy a homofób munkaerő-felvételi politika fennállását sugalmazó nyilatkozatok olyan személytől származnak, aki bár állítása és a látszat szerint a munkáltató irányításában fontos szerepet tölt be, a munakerő-felvételi kérdésekre vonatkozóan nem rendelkezik döntési joggal. 50 Az alapügyhöz hasonló tényállásoknál az a tény, hogy a munkáltató nem határolódott el egyértelműen a szóban forgó nyilatkozatoktól, olyan körülménynek minősül, amelyet az eljáró hatóság figyelembe vehet a tényállás átfogó vizsgálata során. 51 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a közvélemény, illetve az érintett csoportok véleménye releváns bizonyítéknak minősülhet az alapügyben szóban forgó nyilatkozatok átfogó értékelésénél (lásd ebben az értelemben a C-470/03. sz. AGM-COS.MET-ügyben április 17-én hozott ítélet [EBHT 2007., I o.] pontját). 52 Egyébként az a körülmény, hogy valamely, az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló hivatásos labdarúgóklub nem kezdeményezett egyeztetéseket egy homoszexuálisnak ismert sportoló felvételére ellentétben a CNCD által a Bíróság elé terjesztett írásbeli, illetve szóbeli észrevételekben sugalltakkal, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a klub által alkalmazott hátrányos megkülönböztetés fennállására utaló tényállást megvalósultnak lehessen tekinteni. 53 A fentiek alapján az első és második kérdésre az a válasz adandó, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikkének (2) bekezdését és 10. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az alapjogvita alapjául szolgálóhoz hasonló tényállás minősülhet olyan tények[nek], amelyek alapján feltételezhető, hogy [...] hátrányos megkülönböztetés történt egy hivatásos labdarúgóklub esetében, noha a szóban forgó nyilatkozatok egy olyan személytől származnak, aki annak ellenére, hogy e klub vezetőjeként lép fel, és mind a média, mind a társaság annak tekinti, felvételi kérdésekben jogilag nem feltétlenül rendelkezik döntési, illetve képviseleti jogosultsággal. 10 ECLI:EU:C:2013:275
11 A harmadik kérdésről 54 A harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy abban az esetben, ha az alapjogvita alapjául szolgálókhoz hasonló tények olyan tények[nek minősülnek] [...], amelyek alapján feltételezhető, hogy [...] [szexuális irányultságon alapuló] hátrányos megkülönböztetés történt valamely hivatásos labdarúgóklub játékosainak felvételekor, a 2000/78 irányelv 10. cikkének (1) bekezdése által meghatározott bizonyítási teher nem vezet-e olyan bizonyítás megköveteléséhez, amelyet lehetetlen teljesíteni a magánélet tiszteletben tartásához való jog sérelme nélkül. 55 E tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy amikor az említett irányelv értelmében bizonyításra kerülnek azok a tények, amelyek alapján feltételezhető, hogy hátrányos megkülönböztetésre került sor, az egyenlő bánásmód elvének hatékony alkalmazása megkívánja, hogy a bizonyítási teher az érintett alpereseket terhelje, akiknek bizonyítaniuk kell, hogy nem sértették meg az említett elvet (lásd ebben az értelemben a C-303/06. sz. Coleman-ügyben július 17-én hozott ítélet [EBHT 2008., I o.] 54. pontját). 56 Ebben a helyzetben az alperesek a rendelkezésre álló jogi eszközökkel az illetékes nemzeti hatóságok előtt vitathatják a jogsértést, többek között annak bizonyításával, hogy a munkaerő-felvételi poltikájuk olyan tényezőkön alapul, amelyek függetlenek minden szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetéstől. 57 A 2000/78 irányelv 10. cikkének (1) bekezdéséből eredő egyszerű vélelem megdöntéséhez nem szükséges, hogy valamely alperes azt bizonyítsa, hogy a múltban felvettek már meghatározott szexuális irányultsággal rendelkező személyt, mivel egy ilyen követelmény bizonyos körülmények között ténylegesen sértheti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot. 58 A körülmények átfogó értékelésekor, melynek elvégzése tehát az ügyben eljáró nemzeti hatóság feladata, több egybevágó bizonyíték alapján megcáfolható a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés látszata. Amint azt az Accept lényegében kifejtette, ilyen bizonyíték lehet különösen az érintett alperesnek a hátrányos megkülönböztetést eredményező nyilvános kijelentésektől való egyértelmű elhatárolódásra irányuló reakciója, valamint az egyenlő bánásmód elvének a 2000/78 irányelv értelmében történő tiszteletben tartásának biztosítása érdekében az e fél munkaerő-felvételi politikája terén kifejezett rendelkezések megléte. 59 A fentiekre tekintettel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2000/78 irányelv 10. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy abban az esetben, ha az alapjogvita alapjául szolgálókhoz hasonló tények olyan tények[nek minősülnek], amelyek alapján feltételezhető, hogy [...] [szexuális irányultságon alapuló] hátrányos megkülönböztetés történt valamely hivatásos labdarúgóklub játékosainak felvételekor, a 2000/78 irányelv 10. cikkének (1) bekezdése által meghatározott bizonyítási teher nem vezet olyan bizonyítás megköveteléséhez, amelyet lehetetlen teljesíteni a magánélet tiszteletben tartásához való jog sérelme nélkül. A negyedik kérdésről 60 A negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell-e értelmezni a 2000/78 irányelv 17. cikkét, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint abban az esetben, ha a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést megállapítják, de e megállapításra a tényállás bekövetkezésétől számított hat hónapos elévülési idő lejártát követően kerül sor, akkor csak az alapügyben szereplőhöz hasonló figyelmeztetést lehet alkalmazni. ECLI:EU:C:2013:275 11
12 61 A 2000/78 irányelv 17. cikke a tagállamokra bízza, hogy meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciórendszert, és hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést az ilyen szankciók végrehajtásának biztosítása érdekében. Bár nem ír elő konkrét szankciókat, e cikk pontosítja, hogy az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. 62 Egy olyan eljárásban, ahol a törvény által arra felhatalmazott egyesület bírósághoz fordul a 2000/78 irányelv 2. cikkének (2) bekezdése szerinti hátrányos megkülönböztetés megállapítása és szankcionálása céljából, az irányelv 17. cikke alapján alkalmazandó nemzeti szabályozás által előírandó szankcióknak is hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, beleértve azt az esetet is, ha nincs azonosítható sértett (lásd analógia útján a fent hivatkozott Feryn-ügyben hozott ítélet 38. és 40. pontját). 63 Ebből következik, hogy egy tagállam jogrendjében a 2000/78 irányelv 17. cikkének átültetése érdekében kialakított szankciórendszernek az ugyanezen irányelv 9. cikkének végrehajtására hozott intézkedésekkel párhuzamosan biztosítania kell az ezen irányelvből eredő jogok tényleges és hatékony jogi védelmét (lásd analógia útján különösen a C-180/95. sz. Draehmpaehl-ügyben április 22-én hozott ítélet [EBHT 1997., I o.] 24., 39. és 40. pontját). A jogsértések visszaszorítására irányuló szankciók szigorúságának összhangban kell lennie a jogsértés súlyával, tényleges visszatartó erőt biztosítva (lásd különösen a C-383/92. sz., Bizottság kontra Egyesült Királyság ügyben június 8-án hozott ítélet [EBHT 1994.,I o.] 42. pontját, valamint a fent hivatkozott Draehmpaehl-ügyben hozott ítélet 40. pontját), az arányosság általános elvének tiszteletben tartásával (lásd ebben az értelemben a C-101/01. sz. Lindqvist-ügyben november 6-án hozott ítélet [EBHT 2003., I o.] 87. és 88. pontját, valamint a C-430/05. sz., Ntionik és Pikoulas ügyben július 5-én hozott ítélet [EBHT 2007., I o.] 53. pontját). 64 Mindenesetre a 2000/78 irányelv megfelelő és eredményes végrehajtásával nem tekinthető összeegyeztethetőnek egy pusztán szimbolikus szankció alkalmazása. 65 A jelen esetben a Bíróság elé terjesztett iratokból kitűnik, hogy a 2/2001. sz. kormányrendelet 13. cikkének (1) bekezdésében előírt hat hónapos elévülési idő a tényállás megvalósulásának időpontjától kezdődik, míg a 137/2000. sz. kormányrendelet 20. cikkében előírt egyéves keresetindítási határidő is ugyanebben az időpontban kezdődik. Ebből következik, hogy egy panaszos a panasz alapját képező tényállás bekövetkezésétől számított 6 hónaptól 12 hónapig terjedő időszakban a 2000/78 irányelv szerinti hátrányos megkülönböztetés miatt jogszerűen nyújthat be panaszt a CNCD-hez, miközben a nemzeti jognak a CNCD által előnyben részesített értelmezése szerint valószínűleg már nem alkalmazható a 137/2000. sz. kormányrendelet 26. cikkének (1) bekezdésében előírt szankció. Mindenesetre a Bíróság elé terjesztett észrevételekből kitűnik, hogy még ha a panaszt jóval a hat hónapos elévülési idő lejártát megelőzően nyújtották is be, a 137/2000. sz. kormányrendelet 20. cikke (7) bekezdésének rendelkezései ellenére előfordulhat, hogy a CNCD valamely, szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó állításról szóló döntését csak az említett hat hónapos elévülési idő lejártát követően hozza meg. 66 Az ilyen helyzetekben, amint az különösen a jelen ítélet 17., 21. és 34. pontjából kitűnik, a CNCD gyakorlatában, bármilyen súlyú is legyen az általa megállapított hátrányos megkülönböztetés, a kiszabott szankció nem a 2000/78 irányelv átültetésére szolgáló 137/2000. sz. kormányrendeletben előírt bírság, hanem egy olyan, az általános nemzeti jogszabályokban előírt nem vagyoni szankció, amely lényegében a jogszabályi rendelkezések betartására vonatkozó ajánlással kísért szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés. 67 A kérdést előterjesztő bíróság feladata ellenőrizni különösen azt, hogy az előző pontban ismertetettekhez hasonló feltételek mellett nem hiányzik-e a 2000/78 irányelv átültetésére létrehozott szankciórendszernek a valódi elrettentő ereje, amennyiben az eljáráshoz fűződő érdeküket igazoló 12 ECLI:EU:C:2013:275
13 személyek olyannyira ódzkodnának az irányelvet átültető nemzeti szabályozásból eredő jogaik érvényesítésétől (lásd analógia útján a fent hivatkozott Draehmpaehl-ügyben hozott ítélet 40. pontját). Ami a szankció visszatartó hatását illeti, a kérdést előterjesztő bíróság adott esetben figyelembe vehetné az érintett alperes esetleges visszaeső magatartását is. 68 Kétségkívül a puszta tény, hogy egy meghatározott szankció alapvetően nem vagyoni jellegű, nem szükségszerűen jelenti azt, hogy tisztán szimbolikus jellegű (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Freyn-ügyben hozott ítélet 39. pontját), különösképpen, ha a szankciót kellő fokú nyilvánosság kíséri, és abban az esetben, ha a kártérítési igénnyel kapcsolatos esetleges keresetek keretében megkönnyíti az említett irányelv szerinti hátrányos megkülönböztetés bizonyítását. 69 Mindenesetre, ebben az esetben a kérdést előterjesztő bíróságra tartozik annak ellenőrzése, hogy helyénvaló-e az alapügyhöz hasonló tényállás esetén egy olyan szankció alkalmazása, mint egy egyszerű figyelmeztetés (lásd analógia útján a C-271/91. sz. Marshall-ügyben augusztus 2-án hozott ítélet [EBHT 1993., I o.] 25. pontját). E tekintetben a 137/2000. sz. kormányrendelet 27. cikke alapján a kártérítési igénnyel kapcsolatos keresetek melyekre hároméves keresetindítási határidő vonatkozik, mint olyanok, nem tudják pótolni a szankció hatékonysága, arányossága, illetve visszatartó ereje szempontjából az említett bíróság által a jelen ítélet 66. pontjában ismertetett helyzetre tekintettel megállapított esetleges hiányosságokat. Ugyanis, ahogyan arra az Accept a Bíróság előtt a tárgyalás során hivatkozott, ha a 2000/78 irányelv 9. cikkének (2) bekezdésében említett típusú egyesület nem hátrányos megkülönböztetés egy meghatározott sértettje részéről jár el, az ilyen egyesület esetében a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nehéznek bizonyulhat a sérelem fennállásának bizonyítása. 70 Egyébiránt, amint azt az Accept is állítja, ha bebizonyosodik, hogy a román jogrendszerben az egészen csekély súlyú jogsértések esetében főszabály szerint kizárólag a figyelmeztetésből álló szankciót szabják ki, ez a körülmény utalhat arra, hogy e szankció nincs összhangban az említett irányelv szerinti egyenlő bánásmód elve megsértésének súlyával. 71 Mindenesetre emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint, amennyiben valamely helyzet valamely irányelv hatálya alá tartozik, a nemzeti bíróság a nemzeti jog alkalmazásakor köteles azt amennyire csak lehetséges az adott irányelv szövegére és céljára tekintettel értelmezni az irányelv által kitűzött cél elérése érdekében (lásd ebben az értelemben különösen a 14/83. sz., von Colson és Kamann ügyben április 10-én hozott ítélet [EBHT 1984., o.] 26. és 28. pontját; a C-106/89. sz. Marleasing-ügyben március 13-án hozott ítélet [EBHT 1990., I-4135 o.] 8. pontját; a C-196/02. sz. Nikoloudi-ügyben március10-én hozott ítélet [EBHT 2005., I o.] 73. pontját, és a C-406/08. sz. Uniplex (UK) ügyben január 28-án hozott ítélet [EBHT 2010., I-817. o.] 45. és 46. pontját). 72 Íly módon adott esetben a kérdést előterjesztő bíróságra tartozna az alapügyben különösen annak vizsgálata, hogy amint azt az Accept is javasolja a 137/2000. sz. kormányrendelet 26. cikkének (1) bekezdése értelmezhető-e úgy, hogy a 2/2001. sz. kormányrendelet 13. cikkének (1) bekezdésében megállapított hat hónapos elévülési idő nem alkalmazandó a 26. cikk (1) bekezdése által elrendelt szankciókra. 73 A fenti megfontolásokra tekintettel a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2000/78 irányelv 17. cikkét akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely alapján az ezen irányelv értelmében vett szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés megállapítása esetén, csak az alapügyben szereplőhöz hasonló figyelmeztetést lehet alkalmazni, amikor egy ilyen megállapításra a tényállás bekövetkezésétől számított hat hónapos elévülési idő leteltét követően kerül sor, ha ugyanezen szabályozás alapján az ilyen hátrányos megkülönböztetést nem szankcionálják olyan anyagi és eljárásjogi feltételek mellett, amelyek biztosítják, hogy a szankció hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen. A kérdést előterjesztő bíróság feladata értékelni, hogy ez ECLI:EU:C:2013:275 13
14 az eset áll-e fenn az alapügyben szóban forgó szabályozásnál, és adott esetben a nemzeti jogot, amennyire csak lehetséges, az említett irányelv szövegére és céljára tekintettel értelmezni az irányelv által kitűzött cél elérése érdekében. A költségekről 74 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott: 1) A foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv 2. cikkének (2) bekezdését és 10. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapjogvita alapjául szolgálóhoz hasonló tényállás minősülhet olyan tények[nek], amelyek alapján feltételezhető, hogy [...] hátrányos megkülönböztetés történt egy hivatásos labdarúgóklub esetében, noha a szóban forgó nyilatkozatok egy olyan személytől származnak, aki annak ellenére, hogy e klub vezetőjeként lép fel, és mind a média, mind a társaság annak tekinti, felvételi kérdésekben jogilag nem feltétlenül rendelkezik döntési, illetve képviseleti jogosultsággal. 2) A 2000/78 irányelv 10. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy abban az esetben, ha az alapjogvita alapjául szolgálókhoz hasonló tények olyan tények[nek minősülnek] [...], amelyek alapján feltételezhető, hogy [...] [szexuális irányultságon alapuló] hátrányos megkülönböztetés történt valamely hivatásos labdarúgóklub játékosainak felvételekor, a 2000/78 irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bizonyítási teher nem vezet olyan bizonyítás megköveteléséhez, amelyet lehetlen teljesíteni a magánélet tiszteletben tartásához való jog sérelme nélkül. 3) A 2000/78 irányelv 17. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely alapján az ezen irányelv értelmében vett szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés megállapítása esetén, csak az alapügyben szereplőhöz hasonló figyelmeztetést lehet alkalmazni, amikor egy ilyen megállapításra a tényállás bekövetkezésétől számított hat hónapos elévülési idő leteltét követően kerül sor, ha ugyanezen szabályozás alapján az ilyen hátrányos megkülönböztetést nem szankcionálják olyan anyagi és eljárásjogi feltételek mellett, amelyek biztosítják, hogy a szankció hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen. A kérdést előterjesztő bíróság feladata értékelni, hogy ez az eset áll-e fenn az alapügyben szóban forgó szabályozásnál, és adott esetben a nemzeti jogot, amennyire csak lehetséges, az említett irányelv szövegére és céljára tekintettel értelmezni az irányelv által kitűzött cél elérése érdekében. Aláírások 14 ECLI:EU:C:2013:275
A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
A BIZONYÍTÁSI TEHER. A NEMI ALAPON TÖRTÉNŐ MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ESETEIBEN Gyulavári Tamás
A BIZONYÍTÁSI TEHER A NEMI ALAPON TÖRTÉNŐ MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ESETEIBEN Gyulavári Tamás 1 TÉMAKÖRÖK 1. EU jogszabályi rendelkezések 2. EUB döntések 3. Következtetések 1. BIZONYÍTÁSI TEHER AZ EU JOGBAN 2 BIZONYÍTÁSI
A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (kilencedik tanács) október 10. *
A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (kilencedik tanács) 2013. október 10. * Előzetes döntéshozatal iránti kérelem EUMSZ 45. cikk Munkavállalók szabad mozgása Olyan nemzeti szabályozás, amely a külföldi rendszámú gépjármű
KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 25.3.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Teresa Hayes, ír állampolgár és 12 további személy által benyújtott 0840/2007. számú petíció az ír kormány
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
Határozatok Tára. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) december 10. * A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
Határozatok Tára A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) 2015. december 10. * Előzetes döntéshozatal iránti kérelem A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség Polgári ügyekben folytatott
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács)
HU A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2013. 10. 17-I ÍTÉLET C-519/12. SZ. ÜGY 2013. október 17. * Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben 44/2001/EK
Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik
Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
A bizonyítás terhe nemek közötti hátrányos megkülönböztetési perekben
Az Európai Unió nemek közötti társadalmi egyenlőségről szóló törvénye A bizonyítás terhe nemek közötti hátrányos megkülönböztetési perekben Judge Stacey körzeti bíró Koronabíróság, megyei bíróság és Munkaügyi
EU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) január 10. (*)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2006. január 10. (*) EK 234. cikk 93/13/EGK irányelv Fogyasztók Tisztességtelen szerződési feltételek Olyan nemzeti jogszabály, amelyet harmadik állam és az Európai Közösségek
HU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében
25.5.2018 A8-0319/51 Módosítás 51 Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében Jelentés Elisabeth Morin-Chartier A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetése (COM(2016)0128
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2010. szeptember 30.(*)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2010. szeptember 30.(*) Hatodik HÉA-irányelv 2006/112/EK irányelv Az előzetesen megfizetett adó levonásának joga Új tagállami szabályozás A számla tartalmára vonatkozó
Szerződések és szankciók
A faji származáson, illetve szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció: főbb jellemzők és az EUB ítélkezési gyakorlata Mathias Mö schel egyetemi docens Budapest, 2018. szeptember 5. Szerződések és
Esélyegyenlőségi szabályzat
MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM 23. sz. melléklet Esélyegyenlőségi szabályzat OM azonosító: 031202 HA2301 2018.03.12 MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Fenntartó:
A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (tizedik tanács) 2013. május 16.(*)
A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (tizedik tanács) 2013. május 16.(*) Adózás Héa 2006/112/EK irányelv Az adósemlegesség elve Levonási jog Megtagadás Gyanús ügyletek Korábban elkövetett csalások Bizonyítási teher A C-444/12.
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) január 10. *
2006. 01. 10-I ÍTÉLET - c-302/04. SZ. ÜGY A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2006. január 10. * A C-302/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet
SN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
Mercedes Bresso A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal összefüggésben (COM(2018)0636 C8-0413/ /0336(COD))
6.3.2019 A8-0435/8 8 4 preambulumbekezdés (4) Ezért olyan ellenőrzési eljárást kell bevezetni, amelynek értelmében a Hatóságnak bizonyos körülmények között fel kell kérnie a független kiemelkedő személyek
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2012. február 9.(*)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2012. február 9.(*) Közúti közlekedés A menetíró készülék használatára vonatkozó szabályokkal kapcsolatos jogsértések A tagállamok arányos szankciók megállapítására irányuló
186/87. sz. ügy. Ian William Cowan kontra Trésor public. Turisták részére nyújtott szolgáltatások Kártérítéshez való jog erőszakos cselekmény esetén
186/87. sz. ügy Ian William Cowan kontra Trésor public (A Commission d indemnisation des victimesd infraction du Tribunal de grande instance de Paris előzetes döntéshozatal iránti kérelme) Turisták részére
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács) szeptember 20. *
BENETTON GROUP A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács) 2007. szeptember 20. * A C-371/06. sz. ügyben, Az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Hoge Raad
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/446/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek a Gyermekrák Alapítvány (1084. Budapest, Rákóczi tér 10.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód
A hatékonyság nyomában: jogorvoslat és szankciók hátrányos megkülönböztetési ügyekben
A hatékonyság nyomában: jogorvoslat és szankciók hátrányos megkülönböztetési ügyekben Kádár András Kristóf ügyvéd a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke A jogorvoslatok funkciója Earl Warren, az Egyesült
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
6.3.2019 A8-0435/6 Módosítás 6 Danuta Maria Hübner az Alkotmányügyi Bizottság nevében Jelentés A8-0435/2018 Mercedes Bresso, Rainer Wieland A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal
Fővárosi Munkaügyi Bíróság
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V., Markó u. 27. 23.M.684/2003/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Bp., Pf.: 52., eljáró képviselő:
H A T Á R O Z A T O T
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/109/8/2008. Előadó: dr. Szász Adrián Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A.A. kérelmező kérelme alapján Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatával
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) február 21.(*)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2013. február 21.(*) 93/13/EGK irányelv A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti
tagjai: A. Arabadjiev, a hatodik tanács elnöke, a hetedik tanács elnökeként eljárva, C. Lycourgos (előadó) és J.-C.
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2015. október 29.(*) Előzetes döntéshozatal iránti kérelem A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve EUMSZ 18. cikk Uniós polgárság EUMSZ 20. cikk Személyek szabad
2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről
Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami
ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT
ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Edutus Egyetem Szenátusa által 64/2018. (aug. 31.) számú határozatával egységes szerkezetben elfogadva. Kiadás száma Módosítás száma Határozat száma Hatályos 1. kiadás 64/2018.
(a High Court [Írország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
C-104/10. sz. ügy Patrick Kelly kontra National University of Ireland (University College, Dublin) (a High Court [Írország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem) 76/207/EGK, 97/80/EK
Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 373/37
2004.12.21. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 373/37 A TANÁCS 2004/113/EK IRÁNYELVE (2004. december 13.) anők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés,
(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK
2010.7.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 180/1 I (Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/41/EU IRÁNYELVE (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács) április 16.(*)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács) 2015. április 16.(*) Előzetes döntéshozatal iránti kérelem Közbeszerzési szerződések Árubeszerzés Műszaki leírás Az egyenlő bánásmód elve és a hátrányos megkülönböztetés
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/935 HATÁROZATA
2017.6.1. L 141/21 AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/935 HATÁROZATA (2016. november 16.) a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatok elfogadásával kapcsolatos hatáskör-átruházásról
SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]
SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására
Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt
A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG JOGSZABALYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN
A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG JOGSZABALYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Európai Bizottság Sem az Európai Bizottság, sem a nevében eljáró személyek nem felelnek azért, hogy a jelen kiadványban foglalt információtartalmakat
http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2...
1 / 8 2015.10.16. 14:12 InfoCuria - A Bíróság ítélkezési gyakorlata Kezdőlap > Kereső > A keresés eredménye > Dokumentumok A dokumentum nyelve : A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2015. október 1 je(*)
Hatályos: től
MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2013. július 11.(*)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2013. július 11.(*) Gépjárműforgalom Felelősségbiztosítás 72/166/EGK irányelv A 3. cikk (1) bekezdése 84/5/EGK irányelv Az 1. cikk (4) bekezdésének első francia bekezdése
Perfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon
Perfelvétel iratai perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon 1. felperesi KERESETLEVÉL 1.1. tartalom tartalmi szabályozásának célja: minél előbb rendelkezésre álljon valamennyi
Határozatok Tára. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) február 27. * A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
Határozatok Tára A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2014. február 27. * Szociálpolitika 96/34/EK irányelv A szülői szabadságról kötött keretmegállapodás 1. szakasz és 2. szakasz 4. pont Részmunkaidős
A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek október 16-i levele az Európai Parlament elnökének
A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek 2012. október 16-i levele az Európai Parlament elnökének Fordítás A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségei mai üléseiken megvizsgálták az Európai Uniós
A munkaviszony megszüntetésének
A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás
A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi
Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.
A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó
í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea
JÁN MAZÁK FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA Az ismertetés napja: január 26. 1
WALZ JÁN MAZÁK FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA Az ismertetés napja: 2010. január 26. 1 1. A Juzgado de lo Mercantil n o 4 de Barcelona (Spanyolország) előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette
(Tájékoztatások) A BÍRÓSÁG A BIRÓSÁG TÁJÉKOZTATÓ. A nemzeti bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásról (2005/C 143/01)
2005.6.11. C 143/1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja HU I (Tájékoztatások) A BÍRÓSÁG A BIRÓSÁG Értesítés A nemzeti bíróságok az illetékes nemzeti hatóságok közvetítésével 1996-ban megkapták a Bíróság előtti
1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)
Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.
Szabálysértési eljárás
Szabálysértési eljárás Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Feljelentés, magánindítvány. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító feljelentés/magánindítvány benyújtható
Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám
A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági
KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
Európai Parlament 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.1.2016 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Thierry Paquet belga állampolgár által benyújtott 1759/2013. számú petíció az önkéntes tűzoltók belgiumi helyzetéről
KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 16.12.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Klaus Träger német állampolgár által benyújtott 0171/2012. számú petíció az Olaszországban az olaszokra és
Tájékoztató óta folyamatban lévő munkaügyi perről. Előterjesztő: Dr. Árvay István elnök. Mosonmagyaróvár Térségi Társulás. 7. sz.
Mosonmagyaróvár Térségi Társulás 7. sz. napirend Előterjesztés A Társulási Tanács 2015. szeptember 22-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Tájékoztató 2011. óta folyamatban lévő munkaügyi perről
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács) december 21.(*)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács) 2016. december 21.(*) Előzetes döntéshozatal Közbeszerzési szerződések 89/665/EGK irányelv Közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárások
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) szeptember 30.(*)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) 2010. szeptember 30.(*) Mezőgazdaság Közös agrárpolitika Támogatási rendszerek 1782/2003/EK rendelet 143ba. cikk Elkülönített cukortámogatás Nyújtás Az új tagállamok
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
I ÍTÉLET C-423/04. SZ. ÜGY. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) április 27. *
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2006. április 27. * A C-423/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Social Security Commissioner (Egyesült
Page 1 of 5 FONTOS JOGI KÖZLEMÉNY: Ezen honlapon található információk szerzői jogvédelem alatt állnak és azok alapján minden jogi felelősség kizárt. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) 2009. június 11.(*)
PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU
EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2017. február 15. (OR. en) 2016/0218 (COD) LEX 1718 PE-CONS 56/1/16 REV 1 COWEB 151 WTO 354 CODEC 1855 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]
Incyte from the inside EGY MAGYAR SPC ÜGY AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ELŐTT
Incyte from the inside EGY MAGYAR SPC ÜGY AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ELŐTT Miről lesz szó? Kiegészítő oltalmi tanúsítványok időtartama (SPC) Seattle Genetics ügy (C-471/14.) Incyte Corp. ügy (C-492/16.)
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
2970 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
Az Európai Unió elsődleges joga
NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).
Iránymutatások. a második pénzforgalmi irányelv állítólagos megsértésével kapcsolatos panasztételi eljárásokról EBA/GL/2017/13 05/12/2017
EBA/GL/2017/13 05/12/2017 Iránymutatások a második pénzforgalmi irányelv állítólagos megsértésével kapcsolatos panasztételi eljárásokról 1. Megfelelés és beszámolási kötelezettségek Az iránymutatások jogállása
A szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető
Az Európai Unió Bírósága 28/19. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2019. március 14. Sajtó és Tájékoztatás C-118/17sz. ügyben hozott ítélet Dunai Zsuzsanna kontra ERSTE Bank Hungary Zrt. Az uniós joggal ellentétesek
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2012. július 5. *
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2012. július 5. * Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés Fizetésképtelenségi eljárás 1346/2000/EK rendelet Az 5. cikk (1) bekezdése Időbeli hatály Olyan államban
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) április 26.(*)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2012. április 26.(*) 93/13/EGK irányelv A 3. cikk (1) és (3) bekezdése 6. és 7. cikk Fogyasztókkal kötött szerződések Tisztességtelen feltételek A szerződés eladó vagy szolgáltató
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG
A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/483/10/2011 Előadó: Dr. Varga Judit
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/483/10/2011 Előadó: Dr. Varga Judit Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: hatóság) a kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) által Érd Megyei Jogú Város
az értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról
EBA/GL/2016/08 24/11/2016 Iránymutatás az értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról 1 1. Megfelelés és beszámolási kötelezettségek Az iránymutatások jogállása 1. Az e dokumentumban szereplő iránymutatásokat
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2010. július 15.(*)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2010. július 15.(*) Hatodik HÉA-irányelv 2006/112/EK irányelv Az előzetesen felszámított adó levonásának joga A számlán szereplő téves adatot a levonási jog elvesztésével
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) március 9. *
2006. 03. 09-I ÍTÉLET - C-421/04. SZ. ÜGY A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2006. március 9. * A C-421/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,
Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám
A TANÁCS 1974. december 17-i IRÁNYELVE valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenység befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/546 HATÁROZATA
2018.4.6. L 90/105 HATÁROZATOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/546 HATÁROZATA (2018. március 15.) a szavatolótőkéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2018/10) AZ
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175.
Fontos jogi nyilatkozat 32003L0035 Hivatalos Lap L 156, 25/06/2003 o. 0017-0025 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) július 21.*
KOSCHITZKI A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2005. július 21.* A C-30/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale di Bolzano [Olaszország]
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3114/2015. (VI. 23.) AB végzés 1987 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
A bizonyítás. A bizonyítás fogalma
A bizonyítás A bizonyítás fogalma A tényállás tisztázása a hatóság hivatalbóli kötelessége, minden eljárásban megkerülhetetlen. A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén
Nyilatkozat a kizárási kritériumokról és a kiválasztási szempontokról
Nyilatkozat a kizárási kritériumokról és a kiválasztási szempontokról Alulírott [az űrlap aláírójának neve]: (kizárólag természetes személyek esetében) saját maga képviseletében Személyazonosító igazolvány
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2013. május 16. *
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2013. május 16. * A jogalap nélkül fizetett hozzáadottérték-adó egésze visszatérítésének az elmulasztása A héa-visszatérítést a héának egy harmadik félre történő áthárítása
AZ E-CURIA ALKALMAZÁS HASZNÁLATI FELTÉTELEI - a segítőkre irányadó változat
08/07/2011 AZ E-CURIA ALKALMAZÁS HASZNÁLATI FELTÉTELEI - a segítőkre irányadó változat 1. Az e-curia olyan informatikai alkalmazás, amely lehetővé teszi az eljárási iratok elektronikus úton történő benyújtását
v é g z é s t : I n d o k o l á s
A a Dr. Bencze Péter és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bencze Péter ügyvéd) által képviselt Magyar Szocialista Párt (kérelmező címe) kérelmezőnek a Megyei Területi Választási Bizottság 2014. október
Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.21. COM(2015) 517 final 2015/0242 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Németországnak, illetve Ausztriának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló
EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 8.12.2014 2013/0402(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Jogi Bizottság részére a nem nyilvános
EURÓPAI PARLAMENT. Petíciós Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2004 Petíciós Bizottság 2009 12.02.2008 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Irini Savvidou, görög állampolgár által a Veria járásban helyi szerződéssel alkalmazott dolgozók egyesülete
Georg Mayer, Gilles Lebreton, Marie-Christine Arnautu, Mylène Troszczynski az ENF képviselőcsoport nevében
24.3.2019 A8-0447/109 109 1 preambulumbekezdés (1) Ezen irányelv célja, hogy lehetővé tegye a fogyasztók kollektív érdekeit képviselő feljogosított egységek számára, hogy az uniós jog rendelkezéseinek
V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :
BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme
KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról
HERBOSCH KIERE. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) január 26. *
HERBOSCH KIERE A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) 2006. január 26. * A C-2/05. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Arbeidshof te
A meglévő, határozott idejű munkaszerződések határozatlan idejűvé alakítására vonatkozó állítólagos követelményről
Tájékoztatás a CHAP(2013)01917 hivatkozási számon nyilvántartásba vett panasszal kapcsolatos fejleményekről Az Európai Bizottsághoz számos panasz érkezett a spanyolországi közszférában az egymást követő,
Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok
BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok