Tájékoztató a Nemzeti Eszközkezelő működéséről

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ MŰKÖDÉSÉRŐL A Nemzeti Eszközkezelő (továbbiakban: NET) és a Bank együttműködési megállapodást kötöttek a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó, szociális rászorultsági feltételeknek megfelelő természetes személyek lakhatási problémáinak megoldása érdekében. A lejárt és esedékes jelzáloghitel tartozással rendelkező, a jogszabályi feltételeknek megfelelő hiteladósok kezdeményezhetik a Banknál az ingatlanuk eladását a NET részére. A Bank a kérés beérkezését követően egyedi eljárás keretében dönt az ingatlan NET által történő megvásárlására vonatkozó kérés támogatásáról. Az ingatlanra a hiteladósnak, vagy a zálogkötelezettnek visszavásárlási joga van a NET és az Ügyfél között létrejött adásvételi szerződés földhivatalba történő benyújtásának időpontját (földhivatali iktatási dátumát) követő hatodik hónap első napjától a földhivatalba történő benyújtás időpontját (földhivatali iktatás dátumát) követő hetvenkettedik hónap utolsó napjáig. A NET a korábbi adós/zálogkötelezett részére bérleti jogot biztosít az adott ingatlanra, az Ügyfél és a NET között létrejött bérleti szerződésben rögzített bérleti díj és egyéb feltételek szerint. Azon fizetési nehézséggel küzdő Ügyfelek, akiknek a hitele még nem került felmondásra és egy összegben lejáratásra, a Tájékoztató a Raiffeisen Banknál fizetési nehézség esetén elérhető hitel átütemezési lehetőségekről magánszemélyek részére című kiadványban tájékozódhatnak. 1. Jogosultsági feltételek 1.1 Szociális rászorultság: A NET a hiteladós által megvételre felajánlott lakóingatlant ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen abban az esetben vásárolja meg, ha a hiteladós (hiteladós: az a természetes személy, akinek pénzügyi intézménnyel szemben jelzáloghitel-szerződésből eredő lejárt és nem teljesített fizetési kötelezettségéből a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő vagy meghaladó, és január 1-jén száznyolcvan napot elérő vagy meghaladó késedelmes tartozása áll fenn, ideértve a január 1-jét megelőzően áthidaló kölcsön nyújtásával finanszírozott jelzáloghitel-szerződésből eredő késedelmes tartozást is ha az áthidaló kölcsönszerződésből eredő tartozás január 1-jén fennállt), vagy a zálogkötelezett, vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója (házastárs, élettárs, szülő, gyermek, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő) szociálisan rászorult. A szociális rászorultság esetei az alábbiak: 1

2 A) a hiteladós vagy a zálogkötelezett, vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója családi pótlékra jogosult és a következő feltételek közül legalább egynek megfelel: VAGY települési támogatásban, vagy aktív korúak ellátásában részesül; a háztartásban nevelt gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül közfoglalkoztatási jogviszonyban áll; B) Amennyiben a fenti feltételeknek nem felel meg, a programban való részvételre jogosult lehet, ha a hiteladós vagy a zálogkötelezett, vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója VAGY időskorúak járadékában vagy ápolási díjban, vagy sajátjogú nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (ide nem értve ha a nyugellátás szünetel), vagy gyermeknevelési támogatásban, vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül. 3) A fenti feltételek hiányában is részt vehet a programban az, akinek a háztartásában a vonatkozó jogszabály által meghatározott egy, ún. fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át. Szociális rászorultsági feltételek igazolásának módja 30 napnál nem régebbi igazolással: - A családi pótlékról, gyermeknevelési támogatásról a Magyar Államkincstár; - a jegyző vagy járási hivatal által megállapított ápolási díjról, aktív korúak ellátásáról, időskorúak járadékáról, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segélyről a járási hivatal; - a lakásfenntartási támogatásról, települési támogatásról és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről a települési jegyző adhat ki igazolást. - Közfoglalkoztatási jogviszony fennállását a közfoglalkoztatási szerződés közfoglalkoztató által hitelesített másolatával lehet igazolni. - Saját jogú nyugellátás, özvegyi nyugdíj (ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat), szülői nyugdíj vagy megváltozott munkaképességű személyek esetén be kell nyújtania: a nyugellátást megállapító határozatot, vagy a nyugellátás évenkénti rendszeres emeléséről szóló értesítést ÉS a folyósított nyugellátás törzsszámáról szóló igazolást és postai úton történő nyugdíj-kifizetés esetén a nyugdíj átvételét igazoló nyugdíj-szelvényét vagy átutalással történő nyugdíj-kifizetés esetén a nyugdíj jóváírását is igazoló a bankszámlakivonatát. A fentieken túl az adós és az adóstárs, illetőleg zálogkötelezett a lakcímkártyával igazolja, hogy 2

3 az állandó lakhelye a december 31-én és azt követően folyamatosan a megvételre felajánlott ingatlan, a családi pótlékban, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek állandó lakhelye szintén a megvételre felajánlott ingatlan. 1.2 További jogosultsági feltételek a) a hiteladósnak vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek más lakhatást biztosító használati joga nincs, illetve ha a hiteladósnak vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek más lakhatást biztosító használati joga van, abban az esetben az adott ingatlan már nem felelne meg a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek, amennyiben a hiteladós vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett és megvételre felajánlott lakóingatlanban lakó házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- vagy neveltgyermeke,örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülője, vagy testvére is az adott ingatlanban lakna, b) az ingatlan lakóingatlan: lakóingatlan a lakás céljára létesített és egy vagy több helyrajzi számon nyilvántartott vagy közös tulajdonban álló, de önállóan forgalomképes, műszakilag összetartozó olyan ingatlan, - amely az ingatlan-nyilvántartásban - lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki a hozzá tartozó földrészlettel és egyéb építményekkel, -amely tanyaként feltüntetett lakó-, gazdasági épület, épületcsoport az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó földrészlettel c) A lakóingatlanon pénzügyi intézmény javára bejegyzett olyan jelzálogjog áll fenn, amely december 31. előtt megkötött jelzáloghitel-szerződés alapján jött létre. d) a jelzáloghitel-szerződés ingatlanfedezetét az államnak megvételre felajánlott lakóingatlanon kívül más lakóingatlan nem képezi. e) a lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke Budapesten, a megyei jogú városokban és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény 1/1. számú mellékletében felsorolt településeken (a továbbiakban: agglomeráció) a huszonötmillió forintot, egyéb településeken a húszmillió forintot nem haladta meg, és a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor jelzáloghitelszerződésben meghatározott hitel összege nem haladta meg a lakóingatlan jelzáloghitel kihelyezésekor megállapított forgalmi értékének a 90%-át, a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás esetében a 100%-át, de elérte a 25%-át, Ha a lakóingatlant több jelzálogjog is terheli, a fenti, 1.2. e) pontban meghatározott feltételek teljesülését azon jelzáloghitel-szerződés esetében kell vizsgálni, amely a legelőrébb álló ranghelyen lévő pénzügyi intézmény javára a bejegyzett jelzálogjogot alapította. A lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező minden pénzügyi intézménynek külön nyilatkozatban kell hozzájárulnia ahhoz, hogy a lakóingatlan tulajdonjoga az államra átruházásra kerüljön, és elfogadja a NET által fizetendő vételár rá eső hányadát, és lemond a 3

4 lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal biztosított, a hiteladóssal szemben fennálló minden további követeléséről. 2. Ingatlan közös értékesítésének folyamata a NET számára 2.1. Ügyfél értesítése a kényszerértékesítésről A Bank az ügyfél benyújtott kérelme megvizsgálását követően minden esetben írásban értesíti az adóst és a zálogkötelezettet a lakóingatlan állam javára történő eladásának lehetőségéről, amennyiben az érintett lakóingatlan megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek, és a Bank elvi hozzájárulását adja az értékesítéshez Szándék bejelentése az ingatlan értékesítéséről, valamint a szükséges dokumentumok benyújtása A hitel adósa és adóstársa, továbbá ha az ingatlan tulajdonosa nem kizárólag az adós/adóstárs, akkor a zálogkötelezettel együtt az értesítés kézhezvételét követően írásban kezdeményezheti(k) az ingatlan állam által történő megvásárlását a pénzintézetnél (ha több pénzintézet is nyújtott hitelt az ingatlanra, akkor annál a pénzintézetnél, amelynek jelzálogjogát a földhivatal előrébb jegyezte be). A szándéknyilatkozathoz csatolni kell az alábbi dokumentumokat: Ha az ingatlan tulajdonosa nem kizárólag az adós/adóstárs, akkor a zálogkötelezettel együtt formanyomtatványon kiadott nyilatkozata arról, hogy : - a lakóingatlant ha annak tulajdoni lapjából az nem állapítható meg végrehajtás alá vonták-e, - a jelzáloghitel-szerződés ingatlanfedezetét kizárólag az államnak megvételre felajánlott lakóingatlan képezi, - valamint, hogy a lakóingatlan tulajdonjogának az államra történő átruházása feltételeit és annak jogkövetkezményeit tudomásul veszi. A szándéknyilatkozathoz mellékelni kell továbbá: - azon személyek nevét és születési időpontját, akiknek a nyilvántartásba bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye a felajánlott lakóingatlanban van, és ennek igazolására a lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány másolatát, - a felajánlott tulajdoni hányadnak megfelelő ingatlanrész kizárólagos használatára vonatkozó megállapodást és annak mellékletét, ha a felajánlott lakóingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerint közös tulajdonban áll. Ezen túlmenően az 1.1 pontban meghatározott, szociális rászorultságot igazoló dokumentumok csatolása szükséges NET értesítése az átadásra kijelölt lakóingatlanokról A Bank minden hónap 15. napjáig írásban bejelenti a NET-nek azon lakóingatlanok címét, helyrajzi számát, az ingatlan tulajdonosának nevét, születési helyét és idejét, amely lakóingatlanok átruházása szabályszerűen, az előző havi bejelentés óta 4

5 kezdeményezhető, valamint megküldi a szükséges dokumentumokat, amennyiben előzetesen hozzájárul az ingatlan tulajdonjogának átruházásához. 2.4 Vételár-felosztási terv készítése A NET, amennyiben az adott kérelem feldoldolgozása megkezdhető, a Bank által küldött dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti valamennyi hitelezőt a szándéknyilatkozat beérkezéséről, amelyek bejelentik a követeléseik összegét. Ezek beérkezését követő 15 napon belül a hitelezők bejelentett követelései alapján vételár-felosztási tervet készít, és tájékoztatja a hitelezőket a részükre kifizethető vételár-hányadról. 2.5 Hitelezők döntése a vételárfelosztási tervről A Bank, illetve valamennyi pénzügyi intézmény a vételár-felosztási terv kézhezvételét követő 15 napon belül nyilatkozik hozzájárulásáról a lakóingatlan tulajdonjogának átruházásához, a vételárfelosztási terv szerint rá eső vételár hányadból meg nem térülő, hiteladóssal szembeni követelését pedig véglegesen elengedi. Ha valamennyi pénzügyi intézmény hozzájárul a vételár-felosztási terv szerint rá eső vételár-hányadból meg nem térülő követelése elengedéséhez, a NET e tényről tájékoztatja a jelzáloggal rendelkező egyéb hitelezőket is. 2.6 Adásvételi, illetve bérleti szerződés megkötése a NET és az Ügyfél között Az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról a NET köti meg a szerződést az Ügyféllel az állam nevében. A NET által megvásárolt lakóingatlanon teherként csak a következő jogok maradhatnak fenn: a) a telki szolgalom, b) a közérdekű használati jog, c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve. Nem terheli az állam tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha annak jogosultja a jelzálog-hitelszerződésből eredő követelés kielégítéséért felelős. Ha a NET által fizetendő vételár meghaladja a hitelezők követelésének törvény szerinti kielégítéséhez szükséges összegét, akkor a fennmaradó vételárhányad a hiteladóst vagy ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van a zálogkötelezettet illeti meg azzal, hogy a NET hathavi bérleti díj összegének megfelelő összeget a bérleti jogviszony fennállásáig óvadékként visszatarthat. A NET megkeresi a lakóingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot, és hatósági bizonyítvány kiállítását kezdeményezi, ha a lakóingatlan műszaki átadásátvétele során megállapítja, hogy a) a lakóingatlan állapota az állékonyságot vagy az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, vagy 5

6 b) az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakóingatlan teljes mértékben vagy jelentős részben elbontásra került. Ha az építésügyi hatóság valamely fenti feltétel fennállását megállapítja, a NET az adásvételi szerződést nem köti meg. Erről a NET a hatósági bizonyítvány másolatának csatolásával írásban értesíti a hiteladóst és ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettet, továbbá a jelzálogjoggal rendelkező hitelezőket. Ha a lakóingatlant helyreállítják, a lakóingatlan állam általi megvásárlása újból kezdeményezhető. 3. A vételár meghatározása A lakóingatlan vételára a (legelső ranghelyen álló) Bank jelzálogjoggal biztosított követeléséhez tartozó, a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított ingatlan forgalmi érték: a) 47%-a, ha a lakóingatlan Budapesten, az agglomerációban vagy megyei jogú városban található, b) 43%-a, ha a lakóingatlan az a) pont hatálya alá nem tartozó városban, c) 29%-a, ha a lakóingatlan községben található, azzal, hogy az az alábbi értéket nem haladhatja meg: a) Budapesten, az agglomerációban és a megyei jogú városokban a 9 millió 400 ezer forintot, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó városban a 6 millió 450 ezer forintot, c) községben a 4 millió 350 ezer forintot. 4. Visszavásárlási jog A NET az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a hiteladós vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van - a zálogkötelezett javára visszavásárlási jogot enged, amelyet a hiteladós vagy a zálogkötelezett az adásvételi szerződés földhivatali benyújtásának időpontját követő hatodik hónap első napjától az adásvételi szerződés földhivatali benyújtásának időpontját követő hetvenkettedik hónap utolsó napjáig gyakorolhat. A visszavásárlási jog a hiteladóst, vagy ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van a zálogkötelezettet akkor is megilleti, ha a lakóingatlan a települési önkormányzat tulajdonába kerül. A települési önkormányzat tulajdonába került lakóingatlan esetében a visszavásárlási jogot a hiteladós vagy a zálogkötelezett a települési önkormányzattal szemben gyakorolhatja. A visszavásárlási jog megszűnik, ha a lakóingatlanra vonatkozó bérleti jog megszűnik. A visszavásárlási vételár a NET által a lakóingatlanért fizetett, e törvény alapján meghatározott vételárnak a NET és az eladó között megkötött adásvételi szerződés keltétől a visszavásárlási jog gyakorlásáig terjedő időszakra számított jegybanki alapkamattal, a NET 6

7 által az ingatlanra fordított értéknövelő beruházások értékével, valamint a NET által a bérlő helyett megfizetett kötelezettség összegével növelt összege. 5. Bérleti jog biztosítása A NET a hiteladóssal vagy a zálogkötelezettel (ingatlan bejegyzett tulajdonosával) az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a megvásárolt lakóingatlan tekintetében határozatlan időtartamra lakásbérleti szerződést köt, amely alapján a bérlő havonta köteles a megállapított lakbért a NET részére megfizetni. A lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5%-ának egytizenketted része. A bérbeadó a bérleti szerződésben a lakbér összegét a bérleti szerződés megkötését követő év március 1-jétől évente a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növeli. A megváltozott lakbér összegét a bérbeadó minden év február 28-áig írásban közli a bérlővel. A lakóingatlannal összefüggésben felmerülő, a Lakástörvény 13. (1) bekezdésében meghatározott költségek a bérlőt, a lakhatási célú ingatlanok esetében a Lakástörvény 13. (1) bekezdésében meghatározott költségek közül a pótlással és a cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. 6. Hogyan juthat további információhoz az ingatlan NET részére történő értékesítéséről? Közvetlenül az Ingatlankezelési Csoportnál a es telefonszámon, munkanapokon reggel 8 órától 17. óráig. Bármely Raiffeisen Bankfiókban személyesen. -ben az info@raiffeisen.hu címen. Bejelentésével kapcsolatban a Bank írásban, vagy az Ön által megadott telefonszámon visszajelez. Felhívjuk szíves figyelmét a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi honlapjára ( az ott található termékleírásokra, összehasonlítást segítő alkalmazásokra (hitelkalkulátor, háztartási költségvetés-számító program), valamint a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. honlapjára ( 7